T/4233/14.. számú
e g y s é g e s j a v a s l a t
a Polgári perrendtartásról szóló
1952. évi III. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslat zárószavazásához
Budapest, 1997. június 30. dr. Vastagh Pál
igazságügy-miniszter
2
2
1997. évi ... törvény
a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi
III. törvény módosításáról
1. §
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban:
Pp.) 10. §-át megelõzõ cím helyébe az alábbi cím lép:
"Eljáró bíróságok"
2. §
A Pp. 10. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek, egyúttal a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
"(2) Másodfokon ítélkeznek:
a) a helyi bírósághoz (városi bírósághoz, kerületi bírósághoz) tartozó
ügyekben a megyei bíróság (Fõvárosi Bíróság),
b) a megyei bírósághoz (Fõvárosi Bírósághoz) tartozó ügyekben az
ítélõtábla,
c) az ítélõtáblához tartozó ügyekben (233/A. §) a Legfelsõbb Bíróság.
(3) Felülvizsgálati ügyekben a Legfelsõbb Bíróság jár el."
3. §
A Pp. 11. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(1) Az elsõ fokon eljáró bíróság - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel
- egy hivatásos bíróból áll (egyesbíró).
(2) Törvényben meghatározott esetben az elsõ fokon eljáró bíróság egy
hivatásos bíróból mint elnökbõl és két ülnökbõl álló háromtagú tanácsban
ítélkezik."
4. §
A Pp. 11. §-a az alábbi (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A Legfelsõbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során három hivatásos
bíróból álló tanácsban ítélkezik.
(6) Törvény indokolt esetben az eljáró bíróság összetételét az (1)-(5)
bekezdésekben meghatározottaktól eltérõen is megállapíthatja."
5. §
A Pp. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(1) Az egyesbíró megteheti mindazokat az intézkedéseket, és meghozhatja
mindazokat a határozatokat, amelyeket a törvény a bíróság vagy az elnök
hatáskörébe utal."
6. §
A Pp. 14. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"14. § A perben az a helyi bíróság, megyei bíróság, illetõleg ítélõtábla
sem járhat el, amelynek vezetõje a 13. § (1) bekezdésének a), b) vagy c)
pontja értelmében ki van zárva."
7. §
(1) A Pp. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Ha ugyanannak a bíróságnak nincs olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok
nem vonatkozik, vagy ha a kizárási ok a 14. § értelmében az egész bíróságra
kiterjed, a kizárás kérdésében a másodfokú bíróság, a megyei bíróságot mint
másodfokú bíróságot érintõ ok esetében az ítélõtábla, az ítélõtáblát érintõ ok
esetében pedig a Legfelsõbb Bíróság határoz."
(2) A Pp. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak a 349. §-ban meghatározott
munkaügyi perek."
8. §
A Pp. 23. §-a (1) bekezdésének c), e), f) és g) pontja helyébe a következõ
rendelkezések lépnek, egyúttal a bekezdés a következõ h)-j) pontokkal egészül
ki, a jelenlegi h) pont megnevezése pedig k) pontra változik:
(A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak:)
"c) a szerzõi jogi perek és a Ptk. 86. §-ának (3) és (4) bekezdésében
meghatározott jogokkal kapcsolatos perek;
e) a cégbejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelenségének
megállapítása iránti perek, a cég szervei határozatainak bírósági
felülvizsgálata iránt indított perek, a cégek és tagjaik közötti, a tagsági
jogviszonyon alapuló perek, továbbá a kérelemnek helyt adó cégbírósági
bejegyzõ végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perek,
f) a megyei bíróság által nyilvántartásba vett, cégnek nem minõsülõ
szervezetek (alapítványok, társadalmi szervezetek, pártok stb.) ellen a
törvényességi felügyeletet gyakorló szerv (ügyész, miniszter stb.) által,
illetve az ilyen szervezetek ellen annak tagja által indított perek,
g) a személyhez fûzõdõ jogok megsértése miatt keletkezett polgári jogi
igények érvényesítése iránt indított perek, ideértve az életben, testi
épségben, egészségben szerzõdésszegéssel okozott károk megtérítése iránt
indított pereket is,
h) az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek,
i) a közigazgatási perek (XX. Fejezet), a társadalombiztosítási határozat
bírósági felülvizsgálata iránt indított perek (341. §) kivételével,
j) a sajtóhelyreigazítási perek (XXI. Fejezet),"
9. §
A Pp. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A kijelölés kérdésében a megyei bíróság határoz, ha az összeütközés a
területén levõ helyi bíróságok között merült fel, illetõleg, ha a területén
levõ helyi bíróság kizárása esetében a területén levõ másik helyi bíróság
kijelölhetõ. Az ítélõtábla határoz a kijelölés kérdésében, ha az összeütközés
a területén levõ megyei bíróságok között merült fel, illetõleg, ha a területén
levõ megyei bíróság kizárása esetében a területén levõ másik megyei bíróság
kijelölhetõ. Egyébként a kijelölés kérdésében a Legfelsõbb Bíróság dönt."
10. §
A Pp. 73/A. §-ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A jogi képviselet kötelezõ:)
"a) az ítélõtábla elõtti eljárásban az ítélet, valamint a 270. § (2)
bekezdésében meghatározott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó
fellebbezést), továbbá a Legfelsõbb Bíróság elõtti eljárásban a
felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) elõterjesztõ
fél számára,"
11. §
A Pp. a következõ 73/B. §-sal egészül ki:
"73/B. § Ha a jogi képviselet kötelezõ, a jogi képviselõ közremûködése
nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve, ha
a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történõ
eljárást kizárja."
12. §
A Pp. az alábbi 73/C. §-sal egészül ki:
"73/C. § (1) A 73/A. § alkalmazásában jogi képviselõnek kell tekinteni
a) az ügyvédet (ügyvédi irodát),
b) a 67. § (1) bekezdése d) pontjában meghatározottak szerint az
ügyintézõt,
c) a 67. § (1) bekezdése e) pontjában meghatározottak szerint az ott
megjelölt személyeket, a képviselõtestület (önkormányzat) tagja kivételével,
d) a 67. § (1) bekezdése i) pontjában meghatározottak szerint a
jogtanácsost,
e) a külön törvényben meghatározott személyeket (pl. szabadalmi ügyvivõ).
(2) Az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározottak csak akkor
tekinthetõk jogi képviselõnek, ha jogi szakvizsgával rendelkeznek.
(3) Kötelezõ jogi képviselet esetében - amennyiben törvény kivételt nem
tesz - a jogi szakvizsgával rendelkezõ személy saját ügyében jogi képviselõ
nélkül is eljárhat."
13. §
A Pp. 75. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(2) A perköltséghez hozzá kell számítani a felet képviselõ ügyvéd,
jogtanácsos, illetve szabadalmi ügyvivõ készkiadásait és munkadíját is."
14. §
A Pp. 195. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(1) Az olyan okirat, amelyet bíróság, közjegyzõ vagy más hatóság, illetve
közigazgatási szerv ügykörén belül a megszabott alakban állított ki, mint
közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot,
továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az
okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját.
Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály
közokiratnak nyilvánít."
15. §
A Pp. 196. §-ának (1) bekezdése az alábbi e) ponttal egészül ki:
(A magánokirat az ellenkezõ bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál
arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetõleg
elfogadta, vagy magára kötelezõnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi
feltételek valamelyike fennáll:)
"e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerû
ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot elõtte
írta alá, vagy aláírását elõtte saját kezû aláírásának ismerte el."
16. §
(1) A Pp. 220. §-ának (3) bekezdése az elsõ mondat után a következõ
mondattal egészül ki:
"A feleket tájékoztatni kell arról, ha fellebbezésükre a 256/B-256/E.
§-ok irányadók, továbbá e fellebbezés kötelezõ tartalmi elemeirõl, illetve az
ezek hiányából adódó jogkövetkezményekrõl."
(2) A Pp. 225. §-a (6) bekezdésének második mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"Az ítélet kiegészítésének hivatalból helye van akkor is, ha a 233/A.
§-ban meghatározott végzés elleni fellebbezés elbírálása tárgyában hozott
döntés következtében az szükséges."
17. §
A Pp. a 233. §-t követõen az alábbi 233/A. §-sal egészül ki:
"233/A. § Fellebbezéssel megtámadható a másodfokú eljárásban hozott olyan
végzés, amellyel szemben az elsõ fokú eljárás szabályai szerint
fellebbezésnek lenne helye, továbbá a másodfokú eljárásban hozott, a
fellebbezést hivatalból elutasító végzés."
18. §
(1) A Pp. 256/A. §-ának (1) bekezdése az alábbi f) ponttal egészül ki:
(A másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül
bírálhatja el, ha)
"f), megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó
fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra -
az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges."
(2) A Pp. 256/A. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a
jelenlegi (3)-(4) bekezdések számozása (4)-(5) bekezdésre változik:
"(3) Ha a másodfokú bíróság az (1) bekezdés f) pontja alkalmazását
indokoltnak tartja, errõl a feleket értesíti, azzal a tájékoztatással, hogy ha
bármelyikük nyolc napon belül írásban kéri, tárgyalást tart. "
19. §
A Pp. a 256/A. §-t követõen az alábbi alcímmel és 256/B-256/E. §-
okkal egészül ki:
"Fellebbezés kis perértékû ügyekben
256/B. § (1) Azokban a helyi bíróság elsõ fokú hatáskörébe tartozó
vagyonjogi perekben, amelyekben az elsõ fokú bíróság által megítélt, illetve
elutasított követelés (illetve annak a 24. § alapján megállapított értéke) a
kettõszázezer forintot nem haladja meg, az ítélet elleni fellebbezésre a 233-
256/A. §-ok rendelkezéseit a 256/C-256/E. §-okban foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti érték megállapításánál az ott meghatározott
értékbe a fõkövetelésnek az ítélet kihirdetéséig eltelt idõszakban esedékessé
vált járulékait, valamint a megítélt perköltséget is be kell számítani.
256/C. § (1) Fellebbezésnek az elsõ fokú eljárás szabályainak lényeges
megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály
téves alkalmazására hivatkozással van helye.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában lényeges eljárási szabálysértésnek az
olyan jogszabálysértés minõsül, amelynek az ügy érdemi elbírálására kihatása
volt.
(3) Az elmulasztott fellebbezési határidõ utolsó napjától számított hatvan
nap elteltével igazolási kérelem akkor sem terjeszthetõ elõ, ha a mulasztás
csak késõbb jutott a fél tudomására vagy az akadály csak késõbb szûnt meg.
(4) A másodfokú eljárásban új tények állításának illetve új bizonyítékok
elõterjesztésének helye nincs. E tilalom nem érvényesül, ha a tények
elõadására, illetve bizonyítékok elõterjesztésére az elsõ fokú eljárásban a
bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem
kerülhetett sor.
(5) A másodfokú eljárásban a 247. § a)-c) pontjai alkalmazásának - ha az
bizonyítási eljárás lefolytatását tenné szükségessé - csak akkor van helye, ha
a keresetváltoztatásra okot adó körülmények a tárgyalás berekesztését követõen
álltak be. E tilalom nem érvényesül, ha a (4) bekezdés alapján a bizonyítási
eljárás folytatásának egyébként is helye van.
(6) Beszámítási kifogást a másodfokú eljárásban csak akkor lehet
elõterjeszteni, ha a beszámítani kívánt követelés a tárgyalás berekesztését
követõen járt le. Ha a beszámítási kifogás elõterjeszthetõ, a (4) bekezdésben
foglalt tilalom annak elbírálása során nem alkalmazható.
256/D. § (1) A fellebbezést a tanács elnöke a 240-242. §-ban meghatározott
intézkedések szükségessége megvizsgálásával egyidõben hivatalból elutasítja,
ha a fellebbezés - figyelemmel a 256/C. § (5) és (6) bekezdésére is -
nélkülözi a 256/C. § (1) bekezdésében megjelölt hivatkozást. A fellebbezés
elutasításának ezen az alapon nincs helye, ha a fellebbezõ megjelöli, hogy az
elsõ fokú ítélet meghozatala elõtti eljárás mely mozzanatát tartja
jogszabálysértõnek, illetve azt, hogy az ítélet álláspontja szerint mely jogát
vagy jogos érdekét sérti.
(2) A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek
bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart.
(3) Tárgyalás tartását a fellebbezõ fél a fellebbezésében, illetve az
ellenfél csatlakozó fellebbezésének kézhezvételétõl számított nyolc napon
belül, a fellebbezõ fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétõl
számított nyolc napon belül kérheti. A határidõk elmulasztásának igazolására a
256/C. § (3) bekezdése irányadó.
256/E. § (1) Ha az elsõ fokú bíróság ítélete a jogszabályoknak megfelel,
vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására
kihatása nem volt, a másodfokú bíróság az elsõ fokú bíróság ítéletét helyben
hagyja.
(2) Lényeges eljárási szabálysértés megállapítása esetén a másodfokú
bíróság a 252. §-ban meghatározottak szerint határoz.
(3) Ha az ítélet anyagi jogszabályt sért, és a döntéshez szükséges tények
megállapíthatóak, a bíróság a jogszabálysértõ határozatot - mindenkor a
fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem
korlátai között - megváltoztathatja, egyébként a jogszabálysértõ határozatot
egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és az ügyben eljárt elsõ fokú
bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja."
20. §
A Pp. 259. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"259. § Amennyiben a 257. és 258. §-ok másként nem rendelkeznek, az ítélet
elleni fellebbezésre vonatkozó szabályokat - a 256/B.-256/E. §-ok kivételével
- végzés elleni fellebbezés esetében is megfelelõen alkalmazni kell."
21. §
A Pp. 270. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megfelelõ alkalmazásával van helye
felülvizsgálati kérelemnek az ügy érdemében külön jogszabály rendelkezése
alapján hozott jogerõs végzés ellen."
22. §
A Pp. 271. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés
lép:
(Nincs helye felülvizsgálatnak:)
"a) az elsõ fokon jogerõre emelkedett határozat ellen, kivéve, ha azt
törvény lehetõvé teszi."
23. §
A Pp. 271. §-a az alábbi (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Ha a kérelmezõ által vitatott határozatban, illetve a határozat
vitatott részében megítélt, illetve elutasított követelés (illetve annak a 24.
§ alapján megállapított értéke) a kettõszázezer forintot nem haladja meg,
felülvizsgálatnak csak akkor van helye, ha a felülvizsgálat iránti kérelem
elõterjesztését a Legfelsõbb Bíróság engedélyezi. Az érték megállapításánál a
megítélt perköltség összegét be kell számítani.
(4) Az engedély iránti kérelmet a felülvizsgálati kérelemmel együtt kell
benyújtani. A felülvizsgálati kérelem elõterjesztését engedélyezni kell, ha az
ügyben hozott jogerõs határozat - a 275. § (2) bekezdésében meghatározottakra
is figyelemmel - jogkérdésben a Legfelsõbb Bíróság határozatától eltér, vagy
ha az adott jogkérdésben a Legfelsõbb Bíróság még nem határozott. Más esetben
az engedély megadásának helye nincs.
(5) A Legfelsõbb Bíróság a kérelem tárgyában tárgyaláson kívül határoz.
Ha a kérelem megalapozott, a felülvizsgálati eljárást lefolytatja, ellenkezõ
esetben a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet elutasítja."
24. §
A Pp. 274. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"274. § (1) A Legfelsõbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson
kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, vagy
a Legfelsõbb Bíróság a tárgyaláson való elbírálást szükségesnek tartja.
(2) Tárgyalás tartását a felülvizsgálati kérelmet elõterjesztõ fél a
felülvizsgálati kérelmében, illetve az ellenfél csatlakozó felülvizsgálati
kérelmének kézhezvételétõl számított nyolc napon belül, az ellenfél pedig a
felülvizsgálati kérelem kézhezvételétõl számított nyolc napon belül kérheti. A
határidõ elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(3) A csatlakozó felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem
elõterjesztésére a 244. § rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell.
(4) Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyaláson történik, a tanács
elnöke a tárgyalást úgy tûzi ki, hogy a felülvizsgálati kérelemnek a felek
részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelõzze.
Az idézésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy távolmaradásuk a
felülvizsgálati kérelem elbírálását nem gátolja.
(5) A felülvizsgálati tárgyalásra a 247. §-ban foglalt rendelkezések
kivételével a fellebbezési tárgyalás szabályai megfelelõen irányadóak.
(6) Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a tanács elnöke
jogegységi eljárást kezdeményez, egyidejûleg az ügy elbírálását a jogegységi
eljárás befejezéséig felfüggeszti. A jogegységi eljárás befejezése után a
bíróság a jogkérdést elvi jelleggel eldöntõ jogegységi határozatnak megfelelõ
határozatot hoz."
25. §
A Pp. 275. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(1) A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A
Legfelsõbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre
álló iratok alapján dönt."
26. §
A Pp. 309. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(3) A gondnokság alá helyezésrõl kibocsátott hirdetményt tizenöt napra ki
kell függeszteni a bíróság hirdetõtáblájára, valamint a gondnokolt lakóhelyén
a polgármesteri hivatal hirdetõtáblájára. A gondnokság alá helyezést be kell
vezetni a gondnokoltakról a bíróság által vezetett betûsoros névjegyzékbe. A
jegyzék adatairól csak azok kaphatnak felvilágosítást, akik az ehhez fûzõdõ
jogi érdeküket igazolják."
27. §
A Pp. 317. §-ának elsõ mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"A bíróság a fizetési meghagyást az ellenfél meghallgatása nélkül,
legkésõbb a kérelem beérkezésétõl számított harminc napon belül bocsátja ki."
28. §
A Pp. 329. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"329. § Az alperes közigazgatási szerv ügyintézõje képviseleti
jogosultságát - külön meghatalmazás nélkül - munkáltatói igazolványával
igazolja. Az alperes közigazgatási szerv az ügyben eljárt elsõ fokú
közigazgatási szerv részére a perbeli képviseletre meghatalmazást adhat."
29. §
A Pp. 340. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"340. § (1) A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek - a (2) bekezdésben
meghatározott kivétellel - nincs helye.
(2) A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye, ha a közigazgatási
pert olyan határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amelyet olyan
szerv hozott egyfokú eljárásban, amelynek illetékessége az egész országra
kiterjed, és e határozatot a bíróság a törvény alapján megváltoztathatja,
továbbá akkor, ha a közigazgatási pert olyan határozat bírósági
felülvizsgálata iránt indították, amely az ügyfelet kétmillió forintot
meghaladó összeg megfizetésére kötelezi.
(3) A 337. § (2) bekezdését a fellebbezési eljárásban is megfelelõen
alkalmazni kell."
30. §
A Pp. az alábbi 340/A. §-sal egészül ki:
"340/A. § (1) A 271. § (1) bekezdésének a) pontja közigazgatási perben nem
alkalmazható, ha az ítélet ellen a 340. § alapján fellebbezésnek nincs helye.
(2) A 271. § (3)-(5) bekezdései közigazgatási perben nem alkalmazhatók.
(3) Ha a jogerõs határozat ellen a fél perújítással élt, az elsõ fokú
bíróság, ha pedig a határozat ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, a
Legfelsõbb Bíróság errõl - az eljárás felfüggesztésérõl való döntés érdekében
- értesíti az eljáró közigazgatási szervet.
(4) A perújítás, illetve a felülvizsgálati kérelem elbírálását követõen,
ha a bíróság a határozatot megváltoztatta, a közigazgatási szerv a
határozatnak megfelelõen a közigazgatási eljárást tovább folytatja vagy
megszünteti."
31. §
A Pp. 341. §-ának d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(A társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított perekre
ennek a fejezetnek a rendelkezéseit a következõ eltérésekkel kell alkalmazni:)
"d) illetékes annak a megyei bíróságnak a székhelyén lévõ helyi bíróság
(Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság), amelynek területén a
társadalombiztosítás helyi szervének székhelye van,"
32. §
A Pp. XXIII. fejezetének címe és a 349-358. §-ok helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
A MUNKAVISZONYBÓL ÉS A MUNKAVISZONY JELLEGÛ
JOGVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ PEREK
Az eljárás megindítása
349. § (1) A munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati
jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegû
jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból (a továbbiakban: munkaviszony)
származó perekben (munkaügyi perek) az I-XIV. Fejezet rendelkezéseit az e
fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti munkaügyi pernek minõsül:
a) a munkaszerzõdés megkötését megelõzõ tárgyalásra, a munkaviszony
megszûnését követõen a munkaviszonyból eredõ jogra,
b) a kollektív szerzõdés kötésére jogosult felek, illetve ezek és harmadik
személy között, a kollektív szerzõdés fennállására, továbbá a kollektív
szerzõdésbõl eredõ jogra,
c) a sztrájkkal, egyéb munkaharccal vagy a szervezkedési szabadsággal
kapcsolatos jogellenes magatartásra
alapított igény érvényesítése.
(3) A munkavállaló és a munkáltató közötti, a munkaviszonnyal közvetlen
kapcsolatban lévõ jogra alapított igény az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott
munkaügyi perben is érvényesíthetõ.
(4) A fél a pénzkövetelés iránti igényét fizetési meghagyás útján is
érvényesítheti, kivéve, ha a per tárgya a jogviszony keletkezése, módosulása,
megszûnése, vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló
által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve
fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.
Bíróságok
349/A. § Munkaügyi perben az elsõ fokú bíróság - eltérõ rendelkezés
hiányában - ülnökök közremûködésével jár el.
Hatáskör, illetékesség
349/B. § (1) A pertárgy értékének megállapításánál a végkielégítést
figyelmen kívül kell hagyni, kivéve, ha a kereset kizárólag végkielégítés
megfizetésére irányul.
(2) Munkaügyi perre kizárólag a munkáltató székhelye szerinti, illetõleg
a munkáltató azon telephelye szerinti munkaügyi bíróság illetékes, ahol a
munkavállaló munkaszerzõdése alapján munkát végez, vagy végzett.
(3) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati
viszonyával összefüggõ perben a sérelmezett döntést hozó elsõ fokon eljárt
szerv székhelye szerint illetékes munkaügyi bíróság, a polgári, illetve a
katonai nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a rendõrség nem nyílt hivatásos
állományú tagjai perében a Fõvárosi Munkaügyi Bíróság jár el.
A bírák kizárása
350. § (1) A per elintézésébõl - a 13-15. §-ban, valamint a 21. §-ban
felsorolt eseteken felül - ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt:
a) az, aki a keresettel megtámadott intézkedést tette, határozatot hozta;
b) az a) pont alá esõ személynek a 13. § (2) bekezdésében megjelölt
hozzátartozója vagy volt házastársa;
c) az, aki a fegyelmi vagy egyeztetési eljárásban részt vett, ideértve a
tanúként vagy szakértõként történõ részvételt is.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzõkönyvvezetõ kizárására is
megfelelõen alkalmazni kell.
A felek és más perbeli személyek
351. § A perben fél lehet az a szakszervezet, munkáltatói érdekképviseleti
szervezet vagy üzemi (közalkalmazotti) tanács is, amelynek a 48. § értelmében
nincs perbeli jogképessége.
Képviselet
352. § Munkaügyi perben meghatalmazottként a munkáltatói érdekképviseleti
szervezet is eljárhat a saját tagjának perében.
Intézkedések a keresetlevél alapján
353. § (1) Ha az ügy természete vagy bonyolultsága megkívánja, az alperes
az idézéssel együtt rövid határidõ kitûzése mellett felszólítható, hogy a
keresetlevélre írásban nyilatkozzék.
(2) A bíróság a megtámadott határozat vagy intézkedés végrehajtását
indokolt esetben hivatalból is felfüggesztheti.
(3) A tárgyalást - ha külön intézkedésre (elõkészítés, iratbeszerzés,
hiánypótlás stb.) nincs szükség - legkésõbb a keresetlevélnek a bírósághoz
érkezéstõl számított tizenötödik napon belül ki kell tûzni.
(4) A megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló perben a
bíróság soron kívül jár el.
354. § A bíróság indokolt esetben a tárgyalást a székhelyén kívül, a helyi
bíróság hivatalos helyiségébe tûzi ki.
Tárgyalás
355. § (1) Ha a tárgyaláson a felek személyesen vagy képviselõik útján
megjelentek, a tárgyalás - a Munka Törvénykönyvének 109. §-a alapján
alkalmazott jogkövetkezmény tekintetében vagy a fegyelmi felelõsség alapján
indult per kivételével - a felek megegyezésére irányuló egyeztetéssel
kezdõdik. Evégett az elnök a jogvita egészét az összes körülmény szabad
mérlegelésével a felekkel megvitatja.
(2) Ha az (1) bekezdésben szabályozott egyeztetés eredménytelenül
végzõdött, a bíróság a tárgyalást nyomban megtartja.
356. § A felperes keresetétõl az alperes hozzájárulása nélkül is bármikor
elállhat.
357. § Munkaügyi perben a munkabér megfizetése, továbbá a munkáltatói
igazolás kiadása iránti kérelem a 156. § alkalmazásában különös méltánylást
érdemlõ jogvédelmi igénynek minõsül.
Fellebbezés, felülvizsgálat
358. § (1) A fellebbezést a munkaügyi bíróság székhelye szerint illetékes
megyei bíróság bírálja el.
(2) Munkaügyi perben a 271. § (3)-(5) bekezdései nem alkalmazhatók."
33. §
(1) A Pp. 249. §-ának (2) bekezdésében az "a Legfelsõbb Bíróság"
szövegrész helyébe "az ítélõtábla" szövegrész lép.
(2) A Pp. 313. §-ának (2) bekezdésében a "százezer" szövegrész helyébe a
"kettõszázezer" szövegrész lép.
(3) Ahol a Pp. népi ülnököt említ, azon a továbbiakban ülnököt kell
érteni.
34. §
(1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 1999. január
1-jén lép hatályba.
(2) A 11-16., 19-20., 23-25. § és a 33. § (2) bekezdése 1998. január 1-
jén lép hatályba. A 11-16., 18-20. § és a 33. § (2) bekezdése rendelkezéseit a
hatálybalépés után indult ügyekben kell alkalmazni, azzal, hogy a másodfokú
bíróságnak a fellebbezést hivatalból elutasító végzése ellen e törvénynek a
34. § (1) bekezdésében meghatározott hatálybalépéséig a 233/A. §-ban
meghatározott fellebbezés helyett felülvizsgálatnak van helye. A 23-25. §-ok
rendelkezéseit a hatálybalépéskor jogerõsen be nem fejezett ügyekben is
alkalmazni kell.
35. §
(1) E törvény 1999. január 1-jén hatályba lépõ rendelkezéseit a
hatálybalépés után indult ügyekben kell alkalmazni, a (2)-(4) bekezdésben
meghatározott kivétellel.
(2) A helyi bíróság a megyei bíróságnak küldi meg azokat az ügyeket,
amelyek e törvény alapján a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak, ha az ügyben
a perindítás hatályai még nem álltak be. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra
az esetre, ha a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasították. E
rendelkezéseket kell alkalmazni a fizetési meghagyás kibocsátása iránti
kérelmekre, ha a fizetési meghagyás kibocsátására e törvény hatálybalépéséig
nem került sor.
(3) Azokban az ügyekben, amelyekben e törvény alapján a jogorvoslat
elbírálása az ítélõtábla hatáskörébe tartozik, e törvény rendelkezéseit akkor
kell alkalmazni, ha a hatálybalépéskor az elsõ fokú határozatot még nem hozták
meg, kivéve a (4) bekezdésben meghatározott esetet.
(4) A Legfelsõbb Bíróság az ítélõtáblának küldi meg azokat az ügyeket,
amelyekben e törvény alapján a fellebbezés elbírálása az ítélõtábla
hatáskörébe tartozik, feltéve, hogy a törvény hatálybalépését megelõzõen a
240-243. §-ok szerinti intézkedésekre nem került sor.
(5) Nem minõsül e törvény hatálybalépése után indult ügynek az, ha a
másodfokú bíróság, illetve a felülvizsgálati eljárásban a Legfelsõbb Bíróság a
megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi és az ügyben eljárt bíróságot
új eljárás lefolytatására utasítja.
36. §
E törvény hatálybalépésével a Pp. következõ rendelkezései hatályukat
vesztik: a 47. §, a 256/A. § (1) bekezdésének e) pontjában az "a fellebbezési
határidõ lejárta elõtt közösen" szövegrész, a 259/A. §, a 273. § (1)
bekezdése, a 326.§ (2) bekezdése, a 339. § (2) bekezdés e) pontja.
37. §
(1) Az ipari mintákról szóló 1978. évi 28. törvényerejû rendelet 18. §-a
az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A Fõvárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye".
(2) Az ipari mintákról szóló 1978. évi 28. törvényerejû rendelet 19. §-a
és az azt megelõzõ cím helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"Felülvizsgálat
19. § A Fõvárosi Bíróság végzése ellen felülvizsgálatnak van helye."
(3) Az ipari mintákról szóló 1978. évi 28. törvényerejû rendelet
20. §-ának (2) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:
"Az ipari mintákkal kapcsolatos, minden más jogvitás ügy elbírálása a
megyei bíróság hatáskörébe tartozik."
(4) Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §-ának (1)
bekezdése az alábbi m) ponttal egészül ki:
(Illetékmentes a polgári ügyekben:)
"m) a felülvizsgálati eljárás, ha a felülvizsgálati kérelem
elõterjesztését a Legfelsõbb Bíróság nem engedélyezte."
(5) A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 57. §-a
helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"57. § A bíróság eljárására egyebekben a Pp. rendelkezései irányadók
azzal, hogy a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a
jogerõs ítélet ellen a jogosult felülvizsgálati kérelemmel élhet."
(6) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény
101. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A Fõvárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye."
(7) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény
103. §-a és az azt megelõzõ címe helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"Felülvizsgálat
103. § A Fõvárosi Bíróság jogerõs végzése ellen felülvizsgálatnak van
helye."
"(8) A védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI.
törvény 93-94. §-a, valamint a 94. §-t megelõzõ cím helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"93. § A Fõvárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
Felülvizsgálat
94. § A Fõvárosi Bíróság végzése ellen felülvizsgálatnak van helye."
38. §
Hatályukat vesztõ rendelkezések:
a) az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 47. §-ának (1)
bekezdésében a "valamint végzés elleni kifogás" szövegrész,
b) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 86.
§-ának (2) bekezdése, valamint 102. §-a és az azt megelõzõ címe,
c) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati
viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 198. §-a,
d) a védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI.
törvény 78. §-ának (3) bekezdése, valamint 93. §-át megelõzõ címe,
e) a mintaoltalmi ügyekben alkalmazandó bírósági eljárásról szóló 1/1979.
(III.24.) IM rendelet 6. §-ának (2) bekezdése,
f) az 1972. évi 26. törvényerejû rendelet 7. §-ának a Pp. 12. §-a (1)
bekezdését megállapító része,
g) az 1972. évi 31. törvényerejû rendelet 13. §-a,
h) az 1979. évi 31. törvényerejû rendelet 16. §-a,
i) az 1990. évi LXXXV. törvény 6. §-a,
j) az 1991. évi XXVI. törvény 9. §-ának a Pp. 326. §-a (2) bekezdését, 12.
§-ának a Pp. 339. §-a (2) bekezdésének e) pontját megállapító része és 13. §-
a,
k) az 1992. évi XXII. törvény 212. §-ának (1) - (3) bekezdése és (5) - (6)
bekezdése,
l) az 1992. évi LXVIII. törvény 4. §-a (1) bekezdésének a Pp. 22. §-a (2)
bekezdését megállapító része, 4. §-ának (2) bekezdése, 15. §-ának a Pp. 270.
§-a (2) bekezdését, 271. §-a (1) bekezdésének a) pontját, 273. §-a (1)
bekezdését, 274. §-át, 275. §-a (1) bekezdését megállapító része, valamint 18.
§-ának (2) és (3) bekezdése,
m) az 1995. évi LX. törvény 7. §-ának a Pp. 73/A. §-a a) pontját
megállapító része és 27. §-ának (3) bekezdése, 28. §-a,
n) az 1996. évi CXXII. törvény 1. §-ának a Pp. 225. §-a (6) bekezdésének
második mondatát megállapító része és 2. §-a.