Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése, valamint 102. § (1)
bekezdése alapján az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló T/4254..
sz. törvényjavaslathoz az alábbi
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elõ:
A Javaslat egy új fejezetcímmel és új 45. §-sal egészül ki és
az azt követõ §. számozása értelemszerûen változik:
Az állatok védelmére és kíméletére vonatkozó tilalmak,
valamint kötelezettségek megszegése
45. §
(1) Az állatok védelmével és kíméletével összefüggõ, e
törvényben foglalt tilalmakat, valamint kötelezettségeket megszegõ
természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság állatvédelmi bírságot fizet.
(2) Az állatvédelmi bírság összege legalább 3.000 Ft és
legfeljebb 30.000 Ft.
(3) A bírság kiszabásából befolyt összeget az állatvédelemmel
kapcsolatos felvilágosító tevékenység támogatására kell fordítani.
I n d o k o l á s
Egy társadalom - amellett, hogy elsõsorban az állampolgárok
jólétének biztosítására törekszik - nem lehet közömbös az állatok
sorsát illetõen sem. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az
állatok, amelyek az embernek bizonyos tekintetben ki vannak
szolgáltatva, ugyanolyan érzõ lények, mint mi, és ugyanúgy tudnak
szenvedni. Ezen a téren sajnos nagyon riasztó tapasztalataink vannak
és hosszasan lehetne példákat felhozni állatkínzásokról, utcára tett
és magukra hagyott reménytelenül kóborló állatokról. Az is elítélendõ,
hogy egyes emberek anyagi haszonszerzés reményében állatviadalokra
tanítják be az állatokat és ezzel okoznak nekik fölösleges szenvedést.
Az állattartás szántalan visszatetszõ jelenségeinek
megszüntetése, az állatok védelme és kímélete olyan fontos érdek,
amelyet csak egy jól szankcionált törvény tud érvényre juttatni. A
törvényjavaslatnak viszont éppen az egyik hibája a szankciók
elégtelensége és eszköztelensége. A törvény által kilátásba helyezett
joghátrány emlegetése ugyanis nem elég, mert ennek nincsen kellõ
visszatartó ereje. Szükséges tehát, hogy magából a törvénybõl
kitûnjön, hogy milyen bírságra számíthat az, aki a törvényben foglalt
kötelezettségeknek nem tesz eleget, illetõleg a tilalmakat megszegi.
Azt is indokolt rögzíteni, hogy az állatok védelmérõl és
kíméletérõl szóló törvényi rendelkezés megszegése folytán befolyó
pénzösszegek az állatvédelemmel kapcsolatos felvilágosító munka
támogatására teremtsen pénzügyi alapot. A törvény megalkotása ugyanis
még nem elég, hanem az abban foglaltak maradéktalan érvényesítéséhez a
társadalmi közgondolkozást is át kell alakítani, amelynek nagyon jó
eszközei a különbözõ állatvédõ egyesületek, melyeknek eredményes
munkáját is lehetne anyagilag támogatni.
Budapest, 1997. december 12.
Dr. Torgyán Józsefné Cseh Mária
országgyûlési képviselõ
FKGP
Eleje Honlap