Módosító javaslat!
G á l Z o l t á n úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n.
Tisztelt Elnök Úr!
Az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló, T/4254.. számú
törvényjavaslathoz a következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o k a t
terjesztjük elõ.
1.
A törvényjavaslat 2. §-ának a) pontja a következõképpen
egészül ki:
/E törvény hatálya kiterjed/
"a) a gazdasági haszon céljából tartott, igénybevett álla-
tokra;"
Indokolás
A kiegészítés összhangot teremt a környezet védelmérõl szóló
1995. évi LIII. törvénnyel.
2.
A törvényjavaslat 2. §-ának b) pontja a következõképpen
módosul:
/E törvény hatálya kiterjed/
"b) a kutatási-kísérleti célra szolgáló állatokra, a vizsgá-
lati és az oltóanyagtermelés céljából tartott állatokra,
a génbankként kezelt, valamint [a tudományos ismeretter-
jesztés és] az oktatási demonstráció céljából tartott ál-
latokra;"
Indokolás
A tudományos ismeretterjesztés céljából tartott állatokat nem
lehet kísérleti állatként kezelni. Ez a kategória megegyezik a
bemutatási célra szolgáló állatokkal /e) pont/, illetõleg az
állatkerti, vadaskerti állatokkal /h) pont/.
3.
A törvényjavaslat 2. §-a a következõ új h) ponttal egészül ki,
Bs az eredeti h) pont a következõképpen módosul, a további bekezdések
jelölése értelemszerûen változik:
/E törvény hatálya kiterjed/
"h) a veszélyes állatokra;"
"h) [a veszélyes állatokra,] a háziasított állatok
gazdátlan
egyedeire (kóborállat), a vadászebekre, az állatkertek-
ben, a vadaskertekben és vadasparkokban élõ (tenyészõ)
állatokra, továbbá a vadonélõ fajok bármilyen célból fog-
va tartott egyedeire, ha külön jogszabály másként nem
rendelkezik."
Indokolás
A veszélyes állatok tartása más megközelítést igényel mint az
itt felsorolt többi állat. Ennek megfelelõen rendelkezik a 19-21. §
is, és a módosító javaslataink is, ezért ezt az állatcsoportot a
hatály megállapításánál is el kell különíteni.
4a.
A törvényjavaslat 3. §-ának 1. pontja a következõképpen
egészül ki:
/E törvény alkalmazásában:/
"1. állattartó: az a személy, aki az állattal
rendelkezni
jogosult, így különösen az állat tulajdonosa, az aki az
állatot felügyeli, gondozza, õrzi, kíséri;"
4b.
A törvényjavaslat 4. §-a a következõ új (4) bekezdéssel
egészül ki:
"(4) Az állat tartására vonatkozó kötelezettség és felelõs-
ség kiterjed minden személyre aki az állattal kapcsolatban
állattartónak minõsül."
Indokolás
A kiegészítésekkel egyértelmûbbé, alkalmazhatóbbá válik a
törvény.
5.
A törvényjavaslat 3. §-ának 7. pontja a következõképpen
módosul:
/E törvény alkalmazásában:/
"7. beavatkozás az állaton: az állat fizikai vagy
pszichikai
[állapotának megváltozása] állapotát megváltoztató jog-
szerû cselekedet;"
Indokolás
Szövegpontosítás, az állatkísérletek szabályozásával való
összhang megteremtésére.
6.
A törvényjavaslat 3. §-a a következõ új 8. ponttal egészül ki,
a további pontok jelölése értelemszerûen változik:
/E törvény alkalmazásában:/
"8. veszélyes állat: jogszabályban meghatározott -
kivéve
az önkormányzati rendeletet, határozatot - olyan állat-
csoport, vagy állategyed, amely az ember, valamint e tör-
vény hatálya alá tartozó állat életét, testi épségét köz-
vetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetheti;"
Indokolás
A fogalom meghatározása nélkül a 19. § (3) bekezdésének
végrehajtása igen nehéz.
7.
A törvényjavaslat 5. §-ának (3) bekezdése a következõképpen
módosul:
"(3) A szabadban tartott [állatot védeni kell a kedvezõtlen
idõjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitõl] ál-lat számára
biztosítani kell a lehetõséget, hogy az idõjárás számára kedvezõtlen
hatásaival szemben védelmet találjon. Az állandóan bezárva tartott
állat számára [tartója köteles megfelelõ mozgásteret biztosító
férõhelyrõl gondoskodni] megfelelõ mozgásteret és pihenõhelyet kell
biztosítani."
Indokolás
Az idõjárás hatása fajtánként és egyedenként más és más. A
megfelelõ edzettség eléréséhez esetenként elfogadható mértékû
kedvezõtlen hatásoknak is ki kell tenni az egyedet. A zárva tartott
állatok esetén a megfelelõ mozgástér mellett a pihenõhely biztosítása
is fontos követelmény.
8.
A törvényjavaslat a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az állattartó állata ürülékét a közterületrõl köteles
eltávolítani."
Indokolás
A közterületek tisztaságának biztosítását az állattartás
szempontjából e törvényben kell megalapozni.
9.
A törvényjavaslat 5. §-ának (4) bekezdése a következõképpen
egészül ki:
"(4) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása so-
rán az állami támogatásoknál elõnyben kell részesíteni az állatkímélõ
technológiákat. Az állat élettani szükségleteit, természetes
viselkedését jelentõsen korlátozó eszköz, beren-dezés,
tartástechnológia alkalmazása jogszabályban megtilt-ható."
Indokolás
A normativitást nélkülözõ és ezért betarthatatlan rendelkezés
helyett a nagyüzemi állattartásban az állatok jólétét és a jó
húsminõséget egyaránt biztosító tartási módszerek alkalmazást kell
segíteni.
10a.
A törvényjavaslat 6. §-ának (3) bekezdése a következéképpen
módosul:
"(3) A 2. § d), e) és f) pontjában meghatározott állatok
esetében az (1) bekezdés b) pontját [a külön törvényben meg-határozott
eltérésekkel kell alkalmazni] külön jogszabály szerint képzett,
minõsített és alkalmazott állatok rendelte-tés szerinti, valamint az
állatok jogos önvédelemre, -tulaj-donvédelemre utasítása nem minõsül
uszításnak."
10b.
A törvényjavaslat 45. §-ának (2) bekezdése a következõ új b)
ponttal egészül ki, a további pontok jelölése értelemszerûen változik:
/Felhatalmazást kap:/
"b) a Kormány, hogy a 2. § d), e) és f) pontjában
meghatáro-
zott állatok tartása engedélyezésének sajátos feltétele-
it;"
/rendeletben állapítsa meg./
Indokolás
A vadászatra alkalmazott állatok között a ragadozómadár
(vadászsólyom) éppen úgy elõfordulhat mint pl. a vadászgörény. Az
alkalmazás szempontjából ezek speciálisan képzett munkaállatok,
amelyek külön szabályozást igényelnek.
Nem helyes kivenni a munkakutyákat - köztük a vadászebeket - e
törvény hatálya alól az uszítás kérdésében, mert így könnyen
uszíthatók lesznek. Az értelmezés nélkül alkalmazásuk ellehetetlenül.
Az igazolás módját és feltételeit az egyébként is szükséges
rendeletben kell megállapítani.
11.
A törvényjavaslat 8. §-ának (2) bekezdése a következõképpen
módosul:
"(2) [A b]Beavatkozás érzéstelenítés nélkül csak akkor vé-
gezhetõ, ha az érzéstelenítés, [illetve] illetõleg az ehhez szükséges
rögzítés legalább akkora fájdalommal járna, mint a beavatkozás. A
gazdasági [haszonállaton] haszon céljából tartott állaton
érzéstelenítés nélkül végezhetõ beavatkozá-sokról külön jogszabály
rendelkezik."
Indokolás
Szövegpontosítás a törvény belsõ koherenciájára.
12a.
A törvényjavaslat 9. §-ának (2) bekezdése a következõképpen
módosul:
"(2) Az állat megjelölésénél az állat számára legkisebb
fájdalommal és zavarással járó - külön jogszabályban megha-tározott -
megoldást kell alkalmazni."
12b.
A törvényjavaslat 9. §-a a következõ új (3) bekezdéssel
egészül ki:
"(3) Állatjelölés csak az ehhez szükséges szakismerettel
rendelkezõ személy felügyeletével végezhetõ."
12c.
A törvényjavaslat 45. §-ának (2) bekezdése a következõ új b)
ponttal egészül ki, a további pontok jelölése értelemszerûen változik:
/Felhatalmazást kap:/
"b) a miniszter, valamint a környezetvédelmi és területfej-
lesztési miniszter, hogy az állatok sajátos jelölési fel-
tételeit és módját;"
/rendeletben állapítsa meg./
Indokolás
Az állatok jelölése nem csak a gazdasági haszon céljából és a
kedvtelésbõl tartott kutyák esetében szokásos, hanem igen elterjedt a
vadonélõ fajok esetében is. Így például a vonuló madarak
nyomonkövetésének évszázados eszköze a láb- és nyakgyûrûk alkalmazása.
A jelölés még akkor is sérti az élõlények méltóságát, ha zavart nem
okoz. Szükséges rossz, amelyet szabályozni kell.
13.
A törvényjavaslat 10. §-a a következõképpen egészül ki:
"10. § Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül
kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minõsül különösen
az élelmezési cél és más gazdaságilag hasznosítha-tó állati termék
elõállításához szükséges alapanyag nyerése, az állományszabályozás, a
gyógyíthatatlan betegség, a fertõ-zésveszély, a kártevõk írtása,
másként el nem hárítható tá-madás megakadályozása, a tudományos
kutatás."
Indokolás
Az állati prém, bõr, csont stb. elõállításának is a
megengedhetõ célok közé kell tartoznia.
14.
A törvényjavaslat 11. §-ának (2) bekezdése a következõképpen
módosul:
"(2) A kábítási kötelezettség nem vonatkozik a gerinctelen
állatokra, a háztartásban élelmezési célra levágott barom-fira,
nyúlra, sertésre, kecskére és juhra, valamint arra az esetre, ha az
állat életének kioltását szükséghelyzet indo-kolja. Ezekben az
esetekben is gondoskodni kell azonban ar-ról, hogy az állat életének
kioltása szakszerû gyorsasággal és a legkisebb szenvedéssel járjon."
Indokolás
A gerinctelen állatok esetében javasolt kivétel nélkül -
elsõsorban az élelmezés területén - betarthatatlan elõírás születne.
15a.
A törvényjavaslat 11. §-a a következõ új (3) bekezdéssel
egészül ki, a további bekezdések jelölése értelemszerûen változik:
"(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az állat életének kiol-
tását kizárólag állatorvos, vagy az ehhez szükséges szakis-merettel
rendelkezõ személy végezheti."
15b.
A törvényjavaslat 45. §-ának (1) bekezdése a következõképpen
módosul és új (2), (3) bekezdéssel egészül ki:
"(1) Ez a törvény [a kihirdetését követõ hatodik hónap elsõ
napján] a (2) bekezdésbe foglalt eltéréssel 1999. január 1-
-én lép hatályba.
(2) E törvény 11. §-ának (3) bekezdése 2002. január 1-én
lép hatályba."
Indokolás
Az állat életének kábítással történõ kioltása csak megfelelõ
képzettséggel lehet kíméletes. Az elõírás csak akkor érvényesíthetõ ha
végrehajtásához biztosított a felkészülési idõ.
16.
A törvényjavaslat 11. §-ának (3) bekezdése a következõképpen
módosul:
"(3) Külön jogszabály [rendelkezhet olyan levágási és leö-
lési módszerekrõl, amelyeknél] rendelkezik az állati élet olyan módon
történõ kioltásáról, amelynél az elõzetes kábí-tás nem kötelezõ,
[abban az esetben] ha az eljárás azonnali teljes öntudatvesztést,
érzéketlenséget vagy halált okoz."
Indokolás
Célszerû a rendelkezés megfogalmazását egyszerûsíteni és az
egyértelmû alkalmazás szempontjánból kiegészíteni.
17a.
A törvényjavaslat 12. §-a a következõképpen módosul:
"12. § A 13-18. §-okban foglalt rendelkezések [a házi egy-
patás, kérõdzõ, sertés, nyúl, prémes állat és baromfi, (a továbbiakban
együtt: vágóállat)] a vágóállatok kíméletére terjednek ki. A
vágóállatok körét külön jogszabály állapítja meg."
17b.
A törvényjavaslat 45. §-a (2) bekezdésének b) pontja a
következõképpen egészül ki:
/Felhatalmazást kap:/
"b) a miniszter, a földmûvelésügyi miniszter és a
mûvelõdési
és közoktatási miniszter, hogy a veszélyes állatok és a
vágóállatok körét, az állatkert és az állatotthon létesí-
tésének, mûködésének és fenntartásának részletes szabá-
lyait;
/rendeletben állapítsa meg./
Indokolás
A vágóállatok köre egyre bõvülhet. Már ma is szerepel köztük a
strucc, de szerepelhet a krokodil is.
18.
A törvényjavaslat 13. §-ának (2) bekezdése elmarad:
"[(2) A fajtából, nemébõl, életkorából adódóan, vagy egyéb
okból egymással szemben ellenségesen viselkedõ állatokat egymástól el
kell különíteni.]"
Indokolás
Az általános szabályok ezekrõl a kérdésekrõl rendelkeznek,
megismétlésük felesleges.
19a.
A törvényjavaslat 14. §-a a következõképpen módosul:
"14. § Ha az állatot a vágóhídra érkezését követõen [nyom-
ban] nem vágják le azonnal, úgy [biztosítani kell vízzel va-ló
ellátását és nyugodt pihenését. A vágóhídra érkezett ál-latot
megfelelõ idõközönként mérsékelt mennyiségû takarmány-nyal és vízzel
kell ellátni] várakoztatása idejére biztosí-tani kell ellátását és
nyugodt pihenését."
19b.
A törvényjavaslat 15. §-a elmarad, a további §-ok jelölése
értelemszerûen változik:
"15. § A vágóhídon a vágóállat állapotát és egészségét a
megérkezésekor, a várakoztatott állatot pedig szükség sze-rint
ellenõrizni kell. A beteg, elgyengült vagy sérült álla-tot
haladéktalanul le kell vágni, ha ez nem lehetséges, úgy el kell
különíteni.]"
Indokolás
Ezeket a kérdéseket az állategészségügyi törvény és
végrehajtási szabályzata már rendezte. A párhuzamos szabályozás csak
zavart okozhat.
20a.
A törvényjavaslat 17. §-a a következõképpen módosul:
"17. § (1) A kábításnak olyan érzéketlenségi állapotot kell
elõidéznie, amely addig tart, amíg a levágást követõen az állat ki nem
vérzik.
(2) Kábítás nem történhet mechanikus eszközzel."
20b.
A törvényjavaslat 45. §-ának (1) bekezdése a következõképpen
módosul és új (2), (3) bekezdéssel egészül ki:
"(1) Ez a törvény [a kihirdetését követõ hatodik hónap elsõ
napján] a (2) bekezdésbe foglalt eltéréssel 1999. január 1-
-én lép hatályba.
(2) E törvény 17. §-ának (2) bekezdése 2002. január 1-én
lép hatályba."
Indokolás
A civilizált kábítási módokkal nem összeegyeztethetõ az állat
letaglózása. Az elõírás csak akkor érvényesíthetõ ha végrehajtásához
biztosított a felkészülési idõ.
21.
A törvényjavaslat 18. §-ának felvezetõ szövege és a) pontja a
következõképpen módosul:
"18. § Az állatok vágására külön jogszabály eltérõen ren-
delkez[het]ik a következõ esetekben:
a) [szárnyas állat] baromfi, és nyúl vágása, azonnali
halált
okozó módszerrel;"
Indokolás
Szövegpontosítás.
22.
A törvényjavaslat 19. §-ának (2) bekezdése a következõképpen
módosul:
"(2) A veszélyes állat tartójának gondoskodnia kell arról,
hogy az állat [közterületre vagy más magánterületére ne jut-hasson be]
engedélyezett tartási területérõl ne, vagy csak az elõírt feltételek
betartása mellett juthasson ki. Ennek hiányában tartási engedély nem
adható."
Indokolás
Az engedélyezett tartási helyrõl való kijutást kell
megakadályozni.
23.
A törvényjavaslat 19. §-a a következõ új (3) és (4)
bekezdéssel egészül ki, a további bekezdések jelölése értelemszerûen
változik:
"(3) A veszélyes állat felügyelete kizárólag megfelelõ ké-
pesítéssel rendelkezõ személyre ruházható át.
(4) Veszélyes állat közterületen csak átmenetileg, ember
és állat életét, testi épségét veszélyeztetõ támadás, magatar-tás
elhárítására alkalmas felszereléssel ellátva, az állat-tartó közvetlen
és állandó felügyeletével tartózkodhat."
Indokolás
A veszélyes állatok, akár "csak" a veszélyes kutyák a
közterületen levõk számára olyan veszélyt jelentenek, amit szabályozni
szükséges.
24.
A törvényjavaslat 20. §-ának (4) bekezdése a következõképpen
módosul:
"(4) A veszélyes állat tartója az állat elhullását vagy el-
tûnését haladéktalanul köteles a jegyzõnek [, az állategész-ségügyi
hatóságnak, illetve] vagy a rendõrhatóságnak beje-lenteni. A
bejelentést fogadó hatóság értesíti az illetékes szakhatóságot."
Indokolás
A jegyzõ (a polgármesteri hivatal) csak munkaidõben
értesíthetõ azonnal, míg a rendõrség folyamatos szolgálatot tart. A
bejelenést elegendõ egy helyen megtenni.
25.
A törvényjavaslat 22. §-ának (1) bekezdése a következõképpen
módosul:
"(1) E törvény alkalmazásában állatkísérlet a gerinces
állaton - [meghatározott] engedélyezett céllal és módon vég-zett -
fájdalommal vagy egészségkárosító hatással, avagy tartós idegi
megterheléssel járó beavatkozás. Külön jogsza-bály feltételeket
állapíthat meg a nem gerinces állaton vég-zett kísérletekre is."
Indokolás
A nem engedélyezett állatkísérlet állatkínzás!
26.
A törvényjavaslat 22. §-ának (2) bekezdése a következõképpen
módosul:
"(2) Állatkísérlet kizárólag [az ilyen tevékenység végzésé-
re való feljogosítás (a továbbiakban feljogosítás) alapján,]
engedélyezett és nyilvántartott intézményben, állatkísérleti terv
alapján végezhetõ."
Indokolás
A kísérleti állatok felhasználásának célszerûsége és
viszonylagos kímélete csak akkor biztosítható ha a kísérleti
tevékenység tervszerû.
27.
A törvényjavaslat 28. §-ának (4) bekezdése a következõképpen
módosul:
"(4) Az (1) bekezdésben megjelölt szerv a kísérleti állatot
tenyésztõt, forgalmazót, szállítót, valamint a tenyésztõ lé-
tesítményt, szállító eszközt nyilvántartásba veszi. A nyil-
vántartásban meg kell jelölni azt a létesítménynél alkalma-zott
felelõs személyt, aki a telephelyen alkalmas a kísérle-ti
állatállomány megfelelõ ellátására."
Indokolás
A kísérleti állatok sorsa csak abban az esetben lesz
ellenõrizhetõ, ha életük minden fázisa nyomonkövethetõ.
28a.
A törvényjavaslat 22. §-ának (5) bekezdése a következõképpen
módosul:
"(5) [A feljogosítás] Az állatkísérlet engedélyezése során
különösen a következõ szempontokat kell [mérlegelni] figye-lembe
venni:
[a) a hazai elõírásoknak megfelelõ más hazai vagy kül-
földi adat nem hozzáférhetõ;
b) a tervezett kísérlettõl újabb eredmény várható, vagy
az a korábbi kísérletek eredményének ellenõrzésére
felhasználható;
c) a kísérlet módszere korszerû, valamint
d) a kísérlet személyi és tárgyi feltételei rendelke-
zésre állnak.]
a) a kísérlet eredményétõl várható, a hazai elõírásoknak
megfelelõ más hazai vagy külföldi adat hozzáférhetõsé-
ge;
b) várható a kísérlettõl újabb jelentõs gazdasági-, tudo-
mányos eredmény, vagy az a korábbi fejlesztések, kuta-
tások eredményének ellenõrzésére felhasználható;
c) a kísérlet nem tenyésztett állatfaj egészségvédelmét
szolgálja;
d) más állaton végzett vizsgálat nem felel-e meg a kísér-
let céljainak;
e) a kísérlet személyi és tárgyi feltételeinek rendelke-
zésre állása;
f) a kísérleti feladatnak van-e élõ állatot nem igénylõ
módszere;
g) az állatszámot a szükséges mértékre korlátozták-e, va-
lamint megtettek-e minden ésszerû és elvárható intéz-
kedést a fájdalom, a szenvedés, illetve a tartós káro-
sodás kiküszöbölésére."
28b.
A törvényjavaslat 28. §-ának (2) bekezdése a következõképpen
módosul:
"(2) Kísérlet céljára - eseti feljogosítás hiányában - ki-
zárólag az e célra tenyésztett állatot szabad felhasználni.
[Feljogosítás csak akkor adható, ha a kísérlet nem tenyész-tett faj
egyedeinek egészségvédelmét szolgálja.] Háziasított állat kóbor
egyedét kísérlet céljára felhasználni nem sza-bad."
Indokolás
A javaslat a szövegpontosításokon túlmenõen a d) f) és g) pont
új állatvédelmi szempontok mérlegelést ajánlja.
Az EGK 609/86 abban az esetben engedi meg a nem tenyészetett
állatokon folytatott kísérleteket, ha más állatokon való vizsgálat nem
felel meg a kísérlet céljának (art. 7. par. 3.). Ez utóbbi jogszabály
még a veszélyeztetett fajok egyedein történõ kísérletezést is lehetõvé
teszi (art. 4.), amennyiben a kísérlet a szóban forgó faj megõrzését
szolgálja, vagy olyan lényeges orvosbiológiai céllal történik, mely
eléréséhez kifejezetten a kérdéses faj az egyetlen megfelelõ - az OÁKB
hatáskörének megfelelõen.
29.
A törvényjavaslat 22. §-ának (6) bekezdése a következõképpen
módosul:
"(6) [Szépítõszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk,] Illat-
szer, szépség- és testápoló készítmény, dohánytermék dohány-ból,
valamint fegyver és lõszer, ezek alkatrészei elõállí-tása céljából
tervezett kísérletre feljogosítás nem adható."
Indokolás
Szövegpontosítás, a hatósági besorolások szerinti
megnevezésekkel.
30.
A törvényjavaslat 24. §-ának (1) bekezdése a következõképpen
módosul:
"(1) Az állatkísérlet során felhasznált állatok számát a
feltétlenül szükséges mértékre kell csökkenteni[; azt]. Azt a
vizsgálati módszert kell választani, amely elõreláthatóan a legkisebb
fájdalom okozásával, [illetve] illetõleg a leg-kisebb élettani, idegi
vagy [magatartásbeli] viselkedésbeli károsodás mellett végezhetõ el."
Indokolás
Stilisztikai javítások és szövegpontosítás.
31.
A törvényjavaslat 24. §-ának (2) bekezdése a következõképpen
módosul:
"(2) Az [állatkísérletrõl részletes jegyzõkönyvet kell fel-
venni] állatkísérlet során az állatot ért beavatkozást jegy-zõkönyvben
kell rögzíteni."
Indokolás
Csak az állatok védelme szempontjából lehet elõírást tenni.
32.
A törvényjavaslat 25. §-a a következõképpen egészül ki:
"(1) Az állatkísérlet általános vagy helyi érzéstelenítés-
sel, fájdalomcsillapítással, avagy más, az idegi megrázkód-tatást,
fájdalmat, szenvedést vagy tartós károsodást kizáró módszerrel kell
végezni[, kivéve ha ezek]. A Munkahelyi Bi-zottság jóváhagyásával
végezhetõ el a kísérlet ha ezeknek a módszereknek az alkalmazása a
kísérleti állat számára na-gyobb megterheléssel járna, mint
mellõzésük, illetõleg az a kísérlet eredményét értékelhetetlenné
tenné."
Indokolás
A kivételt csak akkor célszerû tenni, ha annak elbírálására
van mód.
33.
A törvényjavaslat 28. §-ának (2) bekezdése a következõképpen
módosul:
"(2) Kísérlet céljára - eseti feljogosítás hiányában - ki-
zárólag az e célra tenyésztett állatot szabad felhasználni.
Feljogosítás csak akkor adható, ha a kísérlet nem tenyész-tett faj
egyedeinek egészségvédelmét szolgálja. Háziasított állat kóbor vagy
kiírtásra váró egyedét karanténozás és vé-dõoltás után kísérlet
céljára [felhasználni nem szabad] fel lehet használni."
Indokolás
A tervezet az EU elõírásokkal összhangban igen szigorúan
szabályozza a nem tenyésztett állatok (pl. kóbor ebek) kísérleti célú
felhasználását, amikor azt általánosan és kizárólag akkor engedélyezi,
ha az a nem tenyésztett faj egyedeinek egészségvédelmét szolgálja. A
rágcsálók esetében hagyományosan külön e célra tenyésztett egyedeket
használnak, de a nagyobb testû fajok vonatkozásában ez a nagy
mértékben megnövekedõ költségek miatt nem ésszerû. Ki kell használni a
lehetõséget és az EU-nál fenntartással kell élni.
34a.
A törvényjavaslat 37. §-ának (3) bekezdése a következõképpen
módosul:
"(3) Ha az állat szállítása során gondozást igényel, akkor
olyan [kellõ jártassággal rendelkezõ] személynek kell kísér-nie, aki
[alkalmas a gondozási teendõk ellátására] a gondo-zásra képesítõ
oktatásban részesült."
34b.
A törvényjavaslat 45. §-ának (1) bekezdése a következõképpen
módosul és új (2), (3) bekezdéssel egészül ki:
"(1) Ez a törvény [a kihirdetését követõ hatodik hónap elsõ
napján] a (2) bekezdésbe foglalt eltéréssel 1999. január 1-
-én lép hatályba.
(2) E törvény 37. §-ának (3) bekezdése 2002. január 1-én
lép hatályba."
Indokolás
Szövegpontosítás. Az elõírás csak akkor érvényesíthetõ ha
végrehajtásához biztosított a felkészülési idõ.
35.
A törvényjavaslat "az állat szállítása" alcím alatt a
következõ új 39. §-al egészül ki, a további §-ok jelölése
értelemszerûen változik:
"39. § (1) A 2. § a) és c) pontjában meghatározott állatot
szállító speciális állatszállító jármû közúton útvonalenge-dély
alapján figyelmeztetõ jelzést adó berendezést mûködtet-het.
(2) Jogszabály az (1) bekezdésben meghatározott jármûvek
számára a többi jármûvel szemben - az általános szabálytól eltérõ -
elsõbbséget állapíthat meg."
Indokolás
Az állatok, különösen a vágóállatok kíméletéhez
elengedhetetlen rendelkezés.
36.
A törvényjavaslat 37. §-ának (1) bekezdése a következõképpen
módosul:
"(1) Az állat élettani szükségleteinek kielégítéséhez szük-
séges feltételeket a szállítónak biztosítania kell[, visel-kedési
szükségleteire pedig figyelemmel kell lennie].
Indokolás
Az állatok szállításánál a viselkedési szokások
figyelembevétele nem megoldható.
37a.
A törvényjavaslat 40. §-a a következõképpen módosul:
"40. § (1) A 39. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkal-
mazni az [állatparkra (szafari park), vadasparkra, a cirku-szi állatra
és a menazsériára,] állat egyéb, állandó vagy utazó bemutatására,
kiállítására, a mutatványos célból tar-tott állatok - így különösen a
fénykép és mozgófénykép fel-vételre, reklámozásra alkalmazott,
valamint a szinházban, a cirkuszban, a lovasbemutatón és egyéb
szórakozóhelyen fel-léptetett állatok - (a továbbiakban együtt:
bemuttatott ál-lat) tartására és alkalmazására, az állatiskolákra, az
ál-latpiacra, az állatforgalmazásra, valamint a d) pont kivéte-lével
az állatvásárra és az állatversenyekre, ha külön jog-szabály másként
nem rendelkezik.
(2) A [cirkuszi állatállományra, a] bemutatott állatra, va-
lamint az [állatkereskedésre] állatforgalmazásra külön jog-szabály
eltérõ feltételeket állapíthat meg."
37b.
A törvényjavaslat 45. §-ának (2) bekezdése a következõ új g)
ponttal egészül ki:
/Felhatalmazást kap:/
"g) a miniszter, hogy a verseny- és sportállatok
tartásának,
az állatok bemutatásának, kiállításának, a mutatványos
célból tartott állatok tartásának és alkalmazásának, to-
vábbá az állatiskolák, az állatvásárok és állatpiacok, az
állatversenyek és az állatforgalmazás részletes szabálya-
it;"
/rendeletben állapítsa meg./
Indokolás
Szövegpontosítás, valamint jogharmonizálás az Áetv. 14. §-
ával.
38.
A törvényjavaslat 42. §-ának (2) bekezdése a következõképpen
módosul:
"(2) A jegyzõ [kezdeményezésére] határozata alapján az ál-
lategészségügyi hatóság vagy az állatorvos köteles az állat fájdalom
nélküli elpusztításáról gondoskodni, ha annak to-vábbélése
megszüntethetetlen és csillapíthatatlan szenvedés-sel járna,
meggyógyulása nem várható, továbbá ha az állat tulajdonosa ismeretlen
vagy az állat elpusztításáról nem gondoskodik."
Indokolás
Szövegpontosítás.
39.
A törvényjavaslat 22. §-ának (4) bekezdése a következõképpen
módosul:
"(4) [Az állatkísérlethez feljogosítás abban az esetben ad-
ható, ha az emberi, vagy állati betegségek megelõzéséhez,
felismeréséhez, gyógyításához, oktatási, igazságszolgáltatá-si,
valamint egyéb tudományos cél eléréséhez szükséges.] Ál-latkísérletre
kizárólag abban az esetben adható engedély, ha azt - a 45. § (2)
bekezdésének figyelembevételével - a kö-vetkezõ célok elérése
érdekében végzik:
a) betegség, kóros egészségi állapot vagy egyéb egészsé-
gi rendellenesség, illetve ezek hatásainak megelõzése,
felismerése vagy gyógyítása emberben, gerinces és ge-
rinctelen állatban, illetve növényben, ideértve a ha-
tóanyagok, gyógyszerek és más termékek elõállítását,
minõségi, hatékonysági és biztonsági vizsgálatait;
b) élettani állapot észlelése vagy megváltoztatása ember-
ben, gerinces és gerinctelen állatban, illetve növény-
ben;
c) a környezet védelme;
d) tudományos kutatás;
e) oktatás és képzés;
f) igazságügyi vizsgálat."
Indokolás
A javasolt szöveg az ET 123/86-as konvenció, illetve az EGK
609/86-os direktíva megfogalmazásával egyezik meg. E jogszabályok
tételesen is megfogalmazzák, hogy a gyógyszerek és hatóanyagok mellett
a különféle termékek minõségbiztosítási, hatékonysági és biztonsági
vizsgálatai is az engedélyezett körbe tartoznak. Nemcsak emberi vagy
állati, hanem növényi betegségekrõl is szó van, mert egy gyomírtó
ártalmatlanságát is bizonyítani kell az emberre, és ártalmasságát a
kártevõre. Nem csupán betegségrõl, hanem kóros egészségi állapotról is
(a száraz bõr nem betegség, mégis kezelni kell valamivel) - és nem
"egyéb" tudományos célról, hanem a tudományos (alap)kutatásról -
említést tesz az ET 123-as szövege. Szerepel ezenkívül a fiziológiai
állapot megváltoztatása, (észlelése, szabályozása) és itt pl. a
sportorvosláshoz tartozó vagy a terhességgel kapcsolatos kísérleti
tevékenységre kell gondolni. Ugyancsak nem tesz említést a
törvényjavaslat a környezetvédelmi célú kísérletekrõl.
40.
A törvényjavaslat a következõ új 42. §-al egészül ki, a
további §-ok jelölése értelemszerûen változik:
"42. § (1) A helyi önkormányzat az állatok védelme érdeké-ben
e törvénnyel összhangban a 2. § a), c), e) és g) pontjá-ban
meghatározott állatokra, valamint a veszélyes állatokra rendeletben
egyéb állattartási feltételeket határozhat meg.
(2) A helyi önkormányzat állatvédelmi tárgyú
rendeleteinek, határozatainak tervezetét a területileg illetékes
állatvé-delmi hatóságnak megküldi. Az állatvédelmi hatóság szakmai
véleményérõl harminc napon belül tájékoztatja az önkormány-zatot."
Indokolás
Az állatartás az állampolgárok mindennapjait érintõ
tevékenység, ezért elengedhetetlen a helyi önkormányzatok (települési
és megyei) felhatalmazása belátásuk szerinti további szabályok
megalkotására, különös tekintettel a rájuk rót kötelezettségekre.
41.
A törvényjavaslat 43. §-a a következõ új (2) bekezdéssel
egészül ki, a további bekezdések jelölése értelemszerûen változik:
"(2) Az állatokat foglalkozásszerûen vagy vállalkozásban
tartó, gondoskodó emberek szakmai képzésben az állatvédelmi
ismereteket oktatni kell."
Indokolás
Az állatokat a legtöbb sérelem a lelketlenség mellett a
szakismeretek hiánya miatt éri, elsõsorban a "hivatásos"
állatartóktól.
42.
A törvényjavaslat a következõ új VIII. fejezettel egészül ki,
a további fejezetek és §-ok jelölése értelemszerûen változik:
"VIII. fejezet
AZ ÁLLAMPOLGÁROK RÉSZVÉTELE AZ ÁLLATVÉDELEMBEN
45. § (1) Az állampolgárok - e törvényben és más jogszabály-
ban meghatározott módon - jogosultak részt venni az állatok védelmével
kapcsolatos eljárásban.
(2) Mindenkinek joga, hogy az állat kíméletes tartása, te-
nyésztése, szállítása, és élete kioltása állatvédelmi szabá-lyainak
megsértése, az állaton szabályellenesen végzett be-avatozás, kísérlet
végzése esetén a szabály megsértõjét és a hatóságok figyelmét erre
felhívja. Az erre vonatkozóan írás-ban tett felhívásra a hatáskörrel
rendelkezõ szerv intézke-désének megtétele mellett a törvényben elõírt
határidõn be-lül érdemi választ köteles adni.
(3) Az állampolgári részvétel gyakorolható
a) személyesen vagy képviselõ útján,
b) társadalmi szervezetek révén,
c) települési önkormányzat útján.
Állampolgárok állatvédelmi egyesülése
46. § (1) Az állampolgárok által az állatvédelmi érdekeik
képviseletére létrehozott egyesületeket és más politikai pártnak,
érdekképviseletnek nem minõsülõ társadalmi szerve-zeteket (a
továbbiakban szervezet) az állatvédelmi állam-igazgatási eljárásokban
az ügyfél jogállása illeti meg.
(2) A szervezet joga, hogy tagsága érdekeit képviselve
a) közremûködjön a mûködési vagy tevékenységi területét
érintõ állatvédelmi tervek és programok kidolgozásá-
ban;
b) részt vegyen az állatvédelmi engedélyezési eljárásban;
c) véleményezze a környezettel kapcsolatos állami és ön-
kormányzati jogszabályok tervezeteit.
(3) A szervezet a (2) bekezdés c) pontjában foglalt
jogának érvényesítése érdekében a jogszabályt elõkészítõ miniszté-
riumnál, illetõleg települési önkormányzatnál jelenti be vé-
leményezési igényét.
(4) A minisztériumok évente - december 31-ig - a következõ
évre tervezett állatvédelemmel kapcsolatos jogszabályaik cím szerinti
jegyzékét megküldik a miniszternek, aki azt közzé-teszi a tárca
hivatalos lapjában. A települési önkormányza-tok az általuk kiadni
szándékozott ilyen jogszabályokról a helyben szokásos módon adnak
tájékoztatást.
47. § (1) Az állat kíméletes tartása, tenyésztése, szállí-
tása, és élete kioltása állatvédelmi szabályainak megsérté-se, az
állaton szabályellenesen végzett beavatozás, kísérlet végzése esetén a
szervezet az állat védelme érdekében jogo-sult fellépni, és
a) állami szervtõl, helyi önkormányzattól a megfelelõ,
hatáskörébe tartozó intézkedés megtételét kérni, vagy
b) a szabály megsértõje ellen pert indítani.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti perben az ügyfél
kér-heti a bíróságtól, hogy a szabályt megsértõt
a) tiltsa el a jogsértõ magatartástól (mûködéstõl),
b) kötelezze az állat kíméletéhez szükséges intézkedések
megtételére.
48. § A 46. § (2) bekezdés c) pontja, valamint a (3) bekez-
dése szerinti véleményezési jog a szakmai érdekképviseletet is
megilleti az általa képviselt szakmát érinõ ügyeben."
Indokolás
Az állatok kíméletének biztosítására a jogalkotásnál és a jog
alkalmazásánál is figyelembe kell venni az állampolgárok, az állatvédõ
szervezetek véleményét.
43.
A törvényjavaslat 45. §-a (2) bekezdésének a) pontja a
következõképpen módosul:
/Felhatalmazást kap:/
"a) a földmûvelésügyi miniszter, hogy a [mezõ]gazdasági ha-
szonállatok sajátos tartási feltételeit, az állatokon ér-
zéstelenítés nélkül végezhetõ beavatkozásokat, az állatok
levágásának és leölésének részletes szabályait;"
/rendeletben állapítsa meg./
Indokolás
A rendelkezés a javasolt módosítással kerül összhangba a 8. §
(2) bekezdésével.
Budapest, 1998. február 9.
Koltai Imre Dr. Hankó Faragó Miklós
MSZP
SZDSZ
Dr. Kiss Róbert Dr. Puha
Sándor
SZDSZ
SZDSZ
Dr. Kertész Zoltán Dr. Gombos
András
SZDSZ
SZDSZ
Dr. Szántó Mihály Dr. Hoffmann
Attila
MSZP
MSZP
Dióssy László
SZDSZ
Eleje Honlap