Módosító javaslat!
G á l Z o l t á n úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n.
Tisztelt Elnök Úr!
Az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló, T/4254.. számú
törvényjavaslathoz a következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o k a t
terjesztjük elõ.
1.
A törvényjavaslat a következõ új VIII. fejezettel egészül ki,
a további fejezetek és §-ok jelölése értelemszerûen változik:
"VIII. fejezet
AZ ÁLLATVÉDELEM GAZDASÁGI ALAPJAI ÉS SZANKCIÓI
Állatvédelmi hozzájárulás
42. § (1) A fogyasztó az állatok védelmével kapcsolatos ál-
lami feladatok ellátásához való hozzájárulásként állatvédel-mi
hozzájárulást (a továbbiakban: hozzájárulás) köteles fi-zetni.
(2) Az e törvény alkalmazásában hozzájárulásköteles termé-
kek:
a) illatszerek, szépség- és testápoló készítmények;
b) szappan, mosó- és tisztítószer, helyiségillatosító és
szagtalanító készítmények, lábbeli és bõrfényesítõk,
krémek és hasonló készítmények;
c) hobbiállat takarmánykészítménye (állateledel);
d) rovarölõk, gyomírtók, fertõtlenítõk, patkányirtók;
e) kikésztett madárbõr és madártestrész tollal vagy pihé-
vel, toll és tollrész, pihe, az ezekbõl készült ter-
mék;
f) tollal vagy pehellyel töltött hálózsák, illetõleg pap-
lan, párna, vánkos vagy más hasonló lakberendezési
cikk;
g) állati eredetû természetes szivacs;
h) hüllõbõr és más vadon élõ állat félkész és készbõre;
i) félkész és kész szõrmés bõr, szõrme termék;
j) természetes bõrbõl készült bõrönd, táska, aprótermék
és hasonló tartók, tokok, utazási cikkek, valamint a
bõrdíszmûtermékek;
k) természetes bõrbõl, szõrmés bõrbõl készült
- ruházati cikk és ruházati tartozék, kiegészítõk,
ide nem értve a lábbelit és hasonló árut, ezek ré-
szeit,
- kalap és más fejfedõ;
l) lábbeli hüllõbõr felsõrésszel,
(a továbbiakban együtt: termék), valamint
m) a kedvtelésbõl tartott állat, a veszélyes állat, a kí-
sérleti célra és értékesítésre tenyésztett állat.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott termék és állat után a
hozzájárulást
a) a belföldi elõállítású termék elsõ belföldi forgalom-
ba hozója,
b) a külföldrõl behozott termék importálója,
c) a belföldön értékesített állat eladója
(a továbbiakban együtt: kötelezett) köteles megfizetni. A
hozzájárulást az utas- és ajándékforgalomban behozott termék után is
meg kell fizetni.
A hozzájárulás alapja és mértéke
43. § (1) A hozzájárulás alapja az értékesítéskor, illetve
vámkezeléskor meghatározandó általános forgalmi adó alapja.
(2) A hozzájárulás mértéke a 42. § (2) bekezdésében megha-
tározott termékek és állatok közül
a) az a) és b) pont szerinti termékek esetén 3 %,
b) a d)-l) pontok szerinti termékek esetén 5 %,
b) a c) és m) pont szerinti termék, állat esetén 10 %.
Eljárási szabályok a hozzájárulás fizetése során
44. § (1) Hozzájárulás-fizetési kötelezettség belföldi érté-
kesítésekor a vételár esedékességének napján keletkezik.
(2) A kötelezett a hozzájárulást az Adó- és Pénzügyi Ellen-
õrzési Hivatal (a továbbiakban: adóhatóság) által vezetett, a
Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában megjelölt számla javára fizeti
be. A kötelezett kötelezettségrõl az adóható-ságnál tesz bevallást a
fogyasztási adóra vonatkozó szabá-lyok szerint.
(3) A hozzájárulás bevallását és befizetését az adóhatóság
ellenõrzi.
(4) Hozzájárulás-fizetési kötelezettség import esetén a
vám-kezelés napján keletkezik.
(5) A hozzájárulást vámkezeléskor, valamint a vámkezelte-
téssel egy tekintet alá esõ vámhatósági intézkedések során a Vám- és
Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága (a továbbiak-ban: vámhatóság)
határozattal állapítja meg (veti ki) az adózás rendjérõl szóló
törvénynek a termékimportot terhelõ adókra vonatkozó eljárási
szabályai alapján.
(6) A vámhatóság a befizetett (beszedett), illetõleg a vám-
hatóság által behajtott hozzájárulást a tárgyhót követõ hó-nap 15.
napjáig utalja át a (2) bekezdésében meghatározott számla javára.
Állatvédelmi bírság
45. § (1) Az állatvédelmi hatóság határozata alapján
állatvédelmi bírságot köteles fizetni
a) az állattartó, ha az állat tartásának állatvédelmi
szabályait megsérti,
b) aki az állat kíméletének szabályait megsérti,
c) aki szabályellenesen végez, illetve végeztet beavat-
kozást az állaton,
d) aki állat életének kioltását szabályellenesen végzi,
illetve végezteti,
e) aki a vágóállat tartásának és kíméletének szabályait
megsérti,
f) aki veszélyes állatot engedély nélkül tart, tenyészt,
illetve a tartás, tenyésztés szabályait megsérti,
g) aki engedély nélkül végez állatkísérletet, illetve
aki állatot kísérleti célra engedély nélkül tenyészt,
h) az állatkísérlet végzésére engedéllyel rendelkezõ, ha
állatkísérletet a szabályok be nem tartásával végez,
i) aki az állat szállításának szabályait megsérti,
j) aki állatkertet engedély nélkül, illetve az engedély-
tõl eltérõen létesít vagy tart fenn,
k) aki állatpanziót vagy állatmenhelyet engedély nélkül,
illetve az engedélytõl eltérõen létesít vagy tart
fenn,
l) az állatvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásá-
hoz kötött egyéb tevékenységet engedély, hozzájárulás
nélkül vagy attól eltérõen végez,
m) aki az állatok védelmét szolgáló további jogszabály,
illetve egyedi határozat elõírásait megsérti.
(2) Az állatvédelmi bírságot az állatvédelmi hatóság veze-
tõje határozatban állapítja meg, a cselekmény típusa, gyako-risága,
illetve tartóssága, valamint az érintett állatok fa-ja és száma
alapján. Az állatvédelmi bírság a cselekmény is-métlõdése, illetve
folytatása esetén ismételten is kiszabha-tó.
(3) Az állatvédelmi bírság összege legalább ötezer és leg-
feljebb ötszázezer forint lehet. A bírságot a 44. § (2) be-kezdésében
meghatározott számlára kell befizetni.
(4) Az állatvédelmi bírság mértékét és megállapításának mód-
ját a Kormány rendeletben határozza meg.
(5) Az állatvédelmi bírság nem mentesít a büntetõjogi, a
szabálysértési, a kártérítési felelõsség, valamint a tevé-kenység
korlátozására, felfüggesztésére, tiltására vonatkozó kötelezettség
teljesítése alól.
Az állatvédelmi feladatok pénzügyi fedezete
46. § (1) Az e törvény szerinti állami feladatok ellátásá-
hoz az alábbi pénzügyi források használhatók fel:
a) a központi költségvetésben e cél megvalósítására elõ-
irányzott pénzösszeg,
b) az állatvédelmi hatósági eljárásban fizetett díj,
c) az állatvédelmi hozzájárulás,
d) az állatvédelmi bírság.
(2) Az állatvédelmi hozzájárulásból befolyt összeget az e
törvényben foglaltak megvalósítása érdekében, különösen
a) a hatósági munka elõsegítésére,
b) az elõírások állami és önkormányzati feladatainak fi-
nanszírozására,
c) az állatok védelméhez szükséges beruházások támogatá-
sára,
d) a megfelelõ szemléletû oktatás, tájékoztatás támoga-
tására
kell felhasználni.
(3) A (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti támogatásokat
pályázat útján kell biztosítani. A támogatásokról a minisz-ter
évenként tájékoztatót tesz közzé."
2.
A törvényjavaslat 45. §-ának (1) bekezdése a következõképpen
módosul és új (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:
"(1) Ez a törvény [a kihirdetését követõ hatodik hónap elsõ
napján] a (2) bekezdésbe foglalt eltéréssel 1999. január 1-
-én lép hatályba.
(2) E törvény 22. §-ának (6) bekezdése 2002. január 1-én
lép hatályba.
(3) E törvény 42. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja, va-
lamint a 43. § (2) bekezdésének a) pontja 2001. december 31-ig
hatályos."
Indokolás
A törvény elõírásai csak akkor érvényesíthetõek, ha
hatálybalépésének költségvetési vonzatai már érvényesülnek a központi
költségvetésben.
A háztartási és a kozmetikai szerek fejlesztését jelentõs
mértékben megnehezíti az e célú állatkísérletek EU általi kategórikus
tiltása - amit az elõterjesztés tartalmaz -, ugyanis e nélkül alig
bizonyítható a termékek ártalmatlansága. A javaslat a csatlakozás
várható leghamarabbi idõpontjáig egy célszerû átmeneti rendelkezést
tartalmaz: az illatszerekkel és a testápoló szerekkel kapcsolatos
állatkísérletek tiltásáig állatvédelmi hozzájárulás fizetésére
kötelezi kísérletezõket.
3.
A törvényjavaslat 45. §-a a következõ új (3) bekezdéssel
egészül ki:
"(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben álla-
pítsa meg:
a) az állatvédelmi hozzájárulás bevallásának, fizetésének
és felhasználásának részletes szabályait,
b) az állatvédelmi bírság fizetésének részletes szabálya-
it."
Indokolás
Az állatvédelemnek gyakorlatilag nincsen pénzügyi eszköze. Ez
a helyzet a tervezett hatósági feladatok ellátását is kétségessé
teszi, növelve a gyakorlatban nem érvényesülõ törvények számát. A
javaslat szerint az állatvédelem minimális finanszírozása egyrészt a
kapcsolódó gazdasági tevékenységekbõl, másrészt az állattartók
kapcsolódó, nem feltétlenül szükséges fogyasztásából származhat. (Más
fontos területeken így szolgálja a finanszírozást az erdõfenntartási
járulék és a földvédelmi járulék, a tenyésztési, a vadvédelmi és a
halászatfejlesztési hozzájárulás vagy a környezetvédelmi termékdíj.)
Segítségükkel az elsõ idõszakban fedezhetõk a törvény végrehajtására
való felkészülés költségei, majd az állatvédelem céljainak megfelelõ
állandó tevékenységek. Így a hatósági munka elõsegítése, különösen a
hatósági gondozásba vett állattartás költségei, egyes elõírások
végrehajtásának segítése, mint pl. az állatok megjelölése, átmeneti
tartása, kíméletes szállításának fejlesztése stb., vagy a megfelelõ
szemléletû oktatás, tájékoztatás támogatása.
Hiányzik a törvény szankciórendszere is. A jelenleg is létezõ
szabálysértési tényállás - a pénzbüntetés összegének (max. tízezer Ft)
lehetséges emelése után is - csak a jogellenes tevékenységek
legenyhébb körét szankcionálja. A javaslat e törvény erõírásainak
betartatása érdekében lehetõséget kíván biztosítani a jelentõs
gazdasági tevékenységek súlyos jogellenes tevékenységének
szankcionálására is.
Budapest, 1998. február 09.
Dr. Házas József Dr. Hankó Faragó
Miklós
MSZP
SZDSZ
Dr. Kiss Róbert Dr. Puha
Sándor
SZDSZ
SZDSZ
Dr. Kertész Zoltán Dr. Gombos
András
SZDSZ
SZDSZ
Dióssy László Dr. Czuczi
Mihály
SZDSZ
SZDSZ
Dr. Lõvey Lászó Dr. Hoffmann
Attila
MSZP
MSZP
Dr. Szántó Mihály Koltai Imre
MSZP
MSZP
Eleje Honlap