Módosító javaslat!
G á l Z o l t á n úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n.
Tisztelt Elnök Úr!
Az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló, T/4254.. számú
törvényjavaslathoz a következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o k a t
terjesztjük elõ.
1a.
A törvényjavaslat "az állat tartásának általános szabályai"
alcím alatt a következõ új 6. §-al egészül ki, a további §-ok jelölése
értelemszerûen változik:
"6. § (1) Állat szaporítása (tenyésztése), forgalmazása,
szállítása és tartása jogszabályban meghatározott körben és rendben az
állatvédelmi hatósághoz történõ bejelentés után, illetõleg kiadott
engedély alapján végezhetõ. A hatóság az engedélyben rendelkezik az
állat lehetõség szerinti, vala-mint a tartás helyének, a szállítás
eszközének szükség sze-rinti megjelölésérõl.
(2) Az állat tartási helye szerint illetékes települési,
fõ-városban a kerületi önkormányzat jegyzõje (a továbbiakban: jegyzõ)
a kutyákat és a veszélyes állatokat nyilvántartja, a macskákat
nyilvántarthatja."
1b.
A törvényjavaslat 19. §-ának (1) bekezdése a következõképpen
módosul, és új (2) bekezdéssel egészül ki, a további bekezdések
jelölése értelemszerûen változik:
"(1) Veszélyes állat tartására a tervezett tartás helye
szerint illetékes [települési, fõvárosban a kerületi önkor-mányzat
jegyzõje (a továbbiakban: jegyzõ) - az állategész-ségügyi hatóság
szakvéleménye alapján - adhat engedélyt. En-gedély kizárólag abban az
esetben adható,] jegyzõ hozzájáru-lásával ad engedélyt az állatvédelmi
hatóság, ha a tartás a környezet nyugalmát és biztonságát nem sérti
vagy veszélyez-teti, és az egyed tartási feltételei, [- ideértve a
tartás-hoz szükséges szakismeretet is - biztosítottak. Az engedély-ben
- ha az állat azonosíthatósága megoldható - rendelkezni kell a
veszélyes állat azonosíthatóságának módjáról.] meg-felelõ
életkörülményei biztosítottak. Az állatvédelmi ható-ság határozatáról
értesíti a jegyzõt, a természetvédelem illetékes területi szervét, a
rendõrhatóságot.
(2) Veszélyes állatot az tarthat aki erre képesítõ oktatás-
ban részesült."
1c.
A törvényjavaslat 20. §-ának (1) bekezdése a következõképpen
módosul:
"(1) Veszélyes állatnak az országba való behozatalához a
tervezett tartás helye szerint illetékes [jegyzõ] állatvé-delmi
hatóság elõzetes tartási engedélye szükséges. [A jegy-zõ] Az
állatvédelmi hatóság az engedélyt [az állategészség-ügyi hatóság
szakvéleménye alapján adja ki.] a tervezett tartás helye szerint
illetékes jegyzõ hozzájárulásával adja ki. Az állatvédelmi hatóság
elõzetes tartási engedélyét, il-letõleg a jegyzõ hozzájárulását
feltételehez kötheti. [A jegyzõ határozatával] Az állatvédelmi hatóság
engedélyével értesíti a jegyzõt, a természetvédelem illetékes területi
szervét és a rendõrhatóságot."
1d.
A törvényjavaslat a következõ új 45. §-al egészül ki:
"45. § A 6. § alkalmazásában az e törvény hatálybalépését
követõ egy év, illetõleg a macskák önkormányzati nyilvántar-tásának
bevezetését követõ egy év után a jegyzõ határozata alapján az
állatvédelmi hatóság az engedély nélkül tartott, nyilvántartásba nem
vett kutyák és veszélyes állatok, macs-kák elhelyezésérõl,
hasznosításáról vagy elpusztításáról kártalanítás nélkül intézkedik."
Indokolás
A javaslat a többi módosító javaslattal összhangban az
állategészségügyi hatóság és a jegyzõ helyett egységesen az
állatvédelmi hatóságot tekinti az állatok védelemének
letéteményesének. Ezen túlmenõen erõsíteni kívánja a szakhatósági
jogköröket és biztosítani kívánja az önkormányzat (jegyzõ)
szempontjainak érvényesítését.
Hatásköri rendezést igényel a kutyák és a veszélyes állatok
nyilvántartása. A kutyák nyilvántartásának jelenlegi elfogadhatatlan
helyzete abból adódik, hogy törzskönyvezésüket egyesületi formában
mûködõ, de gazdaságilag érdekelt szervezetek végzik. Amíg ez a
kutyatartás mindennapos keretein belül marad, addig ez az egyesülési
törvény és az adózás körébe tartozik. Nem ez a helyzet amikor már
rendszeresek az emberi életet is veszélyeztetõ támadások. A megoldás
alapvetõ feltétele, hogy szakmailag korrektté és visszaélésektõl
mentessé tenni a kutyák nyilvántartását, egységes rendszerben a
veszélyes állatokéval, köztük az un. pit-bullokkal.
Lehetõséget kell teremteni az egyes helyeken mértéktelenül
elszaporodó kutyák és macskák létszámának korlátozására, a tényleges
állatbarátok állatainak védelmében.
2a.
A törvényjavaslat 21. §-a a következõképpen módosul:
"21. § Ha a veszélyes állat tartója az engedély feltételei-
tõl eltér, [a jegyzõ - a tulajdonos költségére, a feltételek
biztosításáig - a veszélyes állat állatkertbe, vagy más meg-felelõ
helyre való szállítását rendelheti el. Ha az állat-tartó gondoskodik a
feltételek biztosításáról, úgy a veszé-lyes állatot részére vissza
kell adni, ellenkezõ esetben tõ-le az engedélyt vissza kell vonni és
költségére intézkedni kell a veszélyes állat végleges elhelyezése
iránt] az állatvédelmi hatóság határozata alapján a jegyzõ az állat-
tartó költségére gondoskodik a veszélyes állat alapvetõ
szükségleteinek megfelelõ ideiglenes elhelyezésérõl és tar-tásáról. Ha
az állattartó 30 napon, vagy a jegyzõ által megállapított hosszabb
idõn belül gondoskodik az engedélyben és jogszabályban meghatározott
feltételekrõl, úgy a veszé-lyes állatot vissza kell hozzá helyezni. A
határidõ lejárta után az engedélyt vissza kell vonni és az
állatvédelmi ható-ság határozata alapján a jegyzõ az állattartó
költségére in-tézkedik az állat végleges elhelyezésérõl és megfelelõ
gon-dosságú tartásáról, vagy kírtásáról."
2b.
A törvényjavaslat 45. §-ának (1) bekezdése a következõképpen
módosul és új (2), (3) bekezdéssel egészül ki:
"(1) Ez a törvény [a kihirdetését követõ hatodik hónap elsõ
napján] a (2) bekezdésbe foglalt eltéréssel 1999. január 1-
-én lép hatályba.
(2) E törvény 21. §-a 2002. január 1-én lép hatályba."
Indokolás
A javaslat a rendelkezés pontosabb és szakszerûbb
megfogalmazásával kívánja a ugyanazt a célt elérni. Az elõírás csak
akkor érvényesíthetõ ha végrehajtásához biztosított a felkészülési
idõ.
3a.
A törvényjavaslat 22. §-ának (2) bekezdése a következõképpen
módosul:
"(2) Állatkísérlet kizárólag az ilyen tevékenység végzésé-re
[való feljogosítás (a továbbiakban feljogosítás)] szóló engedély
alapján, nyilvántartott intézményben végezhetõ."
3b.
A törvényjavaslat 22. §-ának (3) bekezdése a következõképpen
módosul:
"(3) A (2) bekezdésben meghatározott [feljogosítás] enge-
dély eseti vagy általános érvényû."
3c.
A törvényjavaslat 22. §-ának (4) bekezdése a következõképpen
módosul:
"(4) Az állatkísérlehez [feljogosítás] engedély abban az
esetben adható, ha az emberi, vagy állati betegségek meg-elõzéséhez,
felismeréséhez, gyógyításához, oktatási, igaz-ságszolgáltatási,
valamint egyéb tudományos cél eléréséhez szükséges."
3d.
A törvényjavaslat 22. §-a (5) bekezdésének felvezetõ szövege a
következõképpen módosul:
"(5) [A feljogosítás] Az engedélyezés során különösen a kö-
vetkezõ szempontokat kell [mérlegelni] figyelembe venni:"
3e.
A törvényjavaslat 22. §-ának (6) bekezdése a következõképpen
módosul:
"(6) Szépítõszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, valamint
fegyver elõállítása céljából tervezett kísérletre [feljogo-sítás]
engedély nem adható."
3f.
A törvényjavaslat 28. §-ának (2) bekezdése a következõképpen
módosul:
"(2) Kísérlet céljára - eseti [feljogosítás] engedély hiá-
nyában - kizárólag az e célra tenyésztett állatot szabad felhasználni.
[Feljogosítás] Engedély csak akkor adható, ha a kísérlet nem
tenyésztett faj egyedeinek egészségvédelmét szolgálja. Háziasított
állat kóbor egyedét kísérlet céljára felhasználni nem szabad."
3g.
A törvényjavaslat 29. §-át megelõzõ alcím, valamint 29. §-a és
30. §-ának (1) bekezdése a következõképpen módosul:
"Az állatkísérlet [végzésére való feljogosítás] engedélyezése
29. § (1) Az állatkísérlet [végzésére való feljogosítás]
iránti kérelemben meg kell jelölni azokat a tudományosan megalapozott
indokokat, amelyek az állatkísérletet [végzé-sét] szükségessé teszik.
(2) A [feljogosító] engedélyezõ okiratban - az [feljogosí-
tás] engedélyezés indokain túlmenõen - meg kell határozni annak
idõbeli hatályát is.
30. § (1) Az állatkísérletre [végzésére feljogosított] en-
gedéllyel rendelkezõ és nyilvántartott intézményben szak-értõkbõl álló
munkahelyi állatkísérleti bizottságot (a to-vábbiakban: Bizottság)
kell létrehozni és mûködtetni. A Bi-zottság két tagját az intézmény
vezetõje nevezi ki; egy-egy tagját az intézmény székhelye szerinti
állatorvosi, illetve orvosi kamara jelöli ki; egy tagja pedig a
területen mûködõ bejegyzett állatvédõ szervezetek többsége által
támogatott szakértõ személy."
Indokolás
A "feljogosítás" a hatósági eljárásban nem alkalmazott döntés.
4a.
A törvényjavaslat "az állatkísérlet végzésére való
feljogosítás" alcím alatt a következõ új 29. §-al egészül ki, a
további §-ok jelölése értelemszerûen változik:
"29. § (1) Az állatkísérlet végzését az állatvédelmi ható-ság
engedélyezi.
(2) Az állatvédelmi hatóság az engedély iránti kérelmet az
Országos Állatvédelmi- és Kísérleti Bizottság elvi állásfog-lalására
tekintettel bírálja el."
4b.
A törvényjavaslat 33. §-a (1) bekezdésének a) pontja a
következõképpen módosul:
/Az OÁKB feladatköre:/
"a) [megadja a 22. § (2) bekezdésében meghatározott feljogo-
sítást] állást foglal az állatvédelmi hatóság által elõ-
terjesztett állatvédelmi ügyekben és errõl nyilvántartást
vezet;"
4c.
A törvényjavaslat 33. §-a (1) bekezdésének b) pontja elmarad,
a további pontok jelölése értelemszerûen változik:
/Az OÁKB feladatköre:/
"[b) elbírálja az állatkísérlet engedélyezése kérdésében a
Bizottság döntése ellen irányuló kifogást;]"
4d.
A törvényjavaslat 33. §-a (1) bekezdésének c) pontja a
következõképpen módosul:
/Az OÁKB feladatköre:/
"c) [irányelveket ad ki a bizottságok megalakulására] javas-
latokat dolgoz ki a MÁB mûködésére [és ügyrendjének elké-
szítéséhez];"
4e.
A törvényjavaslat 33. §-a (1) bekezdésének d) pontja a
következõképpen módosul:
/Az OÁKB feladatköre:/
"d) gyûjti és összesíti [a bizottságok] az állatvédelmi
ható-
ságok által szolgáltatott, és az egyéb állatvédelmi ada-
tokat;"
4f.
A törvényjavaslat 34. §-a elmarad, a további §-ok jelölése
értelemszerûen változik:
"[34. § Az OÁKB köteles az állatkísérletek végzésére vonat-
kozó kérelem elutasítása ellen benyújtott kifogást a beérke-zéstõl
számított harminc napon belül elbírálni.]"
4g.
A törvényjavaslat 35. §-a a következõképpen módosul:
"35. § Az állatkísérlet végzésének részletes szabályait [-
ideértve a kifogás elbírálásának eljárási rendjét -] külön jogszabály
állapítja meg."
Indokolás
A hatósági jogosítványokat egyértelmûen kell meghatározni. Az
OÁKB létrehozásának csak akkor van értelme hogyha nem csak formai és
eljárási kérdések megítélésében van önálló döntési joga. A
bizottságnak az állatkísérleti tevékenység folytatásával járó hatások
mérlegelése alapján döntési jogot kell kapnia az engedély kiadására,
de ugyanakkor mentesíteni kell az államigazgatás terheitõl.
5a.
A törvényjavaslat 30. §-ának (1) bekezdése a következõképpen
módosul:
"30. § (1) Az állatkísérlet végzésére feljogosított és
nyilvántartott intézményben [szakértõkbõl álló] munkahelyi
állatkísérleti bizottságot (a továbbiakban: [Bizottság] MÁB) kell
létrehozni és mûködtetni. [A Bizottság két tagját az intézmény
vezetõje nevezi ki; egy-egy tagját az intézmény székhelye szerinti
állatorvosi, illetve orvosi kamara jelöli ki; egy tagja pedig a
területen mûködõ bejegyzett állatvédõ szervezetek többsége által
támogatott szakértõ személy.] A MÁB tagjait az intézmény vezetõje
nevezi ki."
5b.
A törvényjavaslat 31. §-a a következõképpen módosul:
"(1) A [Bizottság] MÁB feladata az intézmény[:]
a) [eseti vagy általános engedélyt ad kísérlet végzésére]
állatkísérleti szabályzatának (etikai kódexének) elké-
szítése;
b) [ellenõrzi a létesítmény belsõ állatkísérleti szabá-
lyozásának megtartását, javaslatot tesz annak korsze-
rûsítésére] állatkísérleti szabályzata betartásának
ellenõrzése;
c) [adatszolgáltatást végez az intézményben végzett kí-
sérletekrõl a 32. § (1) bekezdésben megjelölt szerv
részére.] állatkísérleteinek szakmai-etikai felügyele-
te;
d) kísérleti állatfelhasznásáról adatszolgáltatás a 32. §
(1) bekezdésben megjelölt szerv részére, valamint
e) a szervezetben állatkísérlet végzésére jogosult szemé-
lyek oktatásának, képzésének szervezése.
(2) A [Bizottság] MÁB az intézmény belsõ állatkísérleti sza-
bályozásának megsértése esetén jogosult[:
a)] a kísérlet azonnali leállítására[;
b) a kísérletsorozatra való engedély visszavonására; vagy
c) a személyre szóló engedély visszavonására].
[(3) Ha a Bizottság az engedély iránti kérelmet elutasítja,
a döntés kézhezvételétõl számított 8 napon belül kifogásnak van
helye.]"
Indokolás
A törvénytervezet a kísérletek engedélyezésére egy olyan
bizottságot állít fel, melyben két intézményi tag mellett három külsõ
(ebbõl egy állatvédõ) tag foglal helyet. Ez a törvényi konstrukció a
jelenlegi államigazgatási rendszerbe nem illeszthetõ be, ezért a
javaslat belsõ ellenõrzõ szerv létrehozására irányul.
6a.
A törvényjavaslat 32. §-ának (1) bekezdése a következõképpen
módosul:
"(1) A [környezetvédelmi és területfejlesztési] földmûvelé-
si miniszter (a továbbiakban: miniszter) Országos Állatvé-delmi és -
Kísérleti Bizottságot (a továbbiakban OÁKB) hoz létre."
6b.
A törvényjavaslat 32. §-a (3) bekezdésének a) pontja a
következõképpen módosul:
/Az OÁKB tagjai:/
"a) a miniszter, a [földmûvelésügyi] környezetvédelmi és te-
rületfejlesztési miniszter, az ipari, kereskedelmi és
idegenforgalmi miniszter, a mûvelõdésügyi és közoktatási
miniszter, valamint a népjóléti miniszter egy-egy képvi-
selõje;"
Indokolás
A javaslat a többi módosító javaslattal összhangban egységesen
az állategészségügyi hatóság mellett mûködõ állatvédelmi hatóságot
tekinti az állatok védeleme letéteményesének, ennek megfelelõen
rendezi a miniszterek feladatait.
7a.
A törvényjavaslat 32. §-a a következõ új (4) és (5)
bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az OÁKB titkárságának feladatait a miniszter hivatali
szervezete útján látja el.
(5) Az OÁKB mûködési költségét az állatvédelemért felelõs
minisztérium költségvetésében külön címen kell biztosítani."
7b.
A törvényjavaslat 33. §-ának (4) bekezdése elmarad:
"[(4) Az OÁKB mûködési feltételeinek megteremtésérõl a mi-
niszter gondoskodik, mûködési költségeinek fedezetét a Kör-
nyezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium költségve-tési
fejezetében kell elõirányozni.]"
Indokolás
A törvényjavaslat nem a megfelelõ helyen és nem a kellõ
pontossággal rendelkezik az OÁKB mûködési feltételeinek
biztosításáról.
8a.
A törvényjavaslat 32. §-a (3) bekezdésének d) pontja a
következõképpen módosul:
/Az OÁKB tagjai:/
"d) [az Állatorvostudományi Egyetem rektora] a tudományegye-
temek rektorai által együttesen kijelölt személy;"
8b.
A törvényjavaslat 32. §-ának (3) bekezdése a következõ új e)
és f) ponttal egészül ki, a további pontok jelölése értelemszerûen
változik:
/Az OÁKB tagjai:/
"e) a Magyar Állatkertek Szövetsége által kijelölt
személy;
f) a gazdasági kamarák egy képviselõje;"
8c.
A törvényjavaslat 32. §-a (3) bekezdésének g) pontja a
következõképpen módosul:
/Az OÁKB tagjai:/
"g) a [gyógyszerkutatás] gyógyszeripari érdekképviseleti
[szervének] szervezetek egy képviselõje;"
Indokolás
Nem kaptak képviseletet az OÁKB-ban a tudomány- és
agráregyetemek képviselõi, holott azokban is folytatnak
állatkísérleteket. Ugyancsak hiányoznak a kisállatkereskedõk, a
kisállattenyésztõk és az állatkertek képviselõi, pedig õket is érinti
az állatvédelmi kísérletek szabályozása. Nem pontos az OÁKB tagjainak
felsorolásában a "gyógyszerkutatás érdekképviseleti szervének egy
képviselõje". Gyógyszerkutatás ugyanis folyik az orvostudományi
egyetemeken és az MTA Kísérletes Orvostudományi Kutatóintézetében is.
Ezek az intézmények azonban az orvosegyetemek rektorai, illetve az
akadémia fõtitkára által kijelölt személyek révén képviselve vannak a
testületben. Nem a gyógyszerkutatás, hanem a gyógyszeripar(i kutatás)
képviseletét kell biztosítani, hiszen ez a szektor használja fel a
hazai kísérleti állatok több mint 50 %-át.
9.
A törvényjavaslat 32. §-a (3) bekezdésének h) pontja a
következõképpen módosul:
/Az OÁKB tagjai:/
"h) az ország egész területén mûködõ állatvédelmi és bioeti-
kai céllal bejegyzett társadalmi szervezetek maguk által
[javasoltak közül a miniszter által kijelölt három sze-
mély] meghatározott módon választott három képviselõje."
Indokolás
Nem felel meg a polgári demokrácia szabályainak ha a miniszter
válogathat a társadalmi szervezetek jelöltjei között.
10a.
A törvényjavaslat 33. §-ának (1) bekezdése a következõ új b)
ponttal egészül ki:
/Az OÁKB feladatköre:/
"b) állást foglal a különbözõ állatvédelmi intézkedések
elvi
kérdéseiben, az állatvédelemmel összefüggõ jogszabályok-
kal kapcsolatban és egyéb állatvédelmi ügyekben;"
10b.
A törvényjavaslat 33. §-ának (1) bekezdése a következõ új c)
ponttal egészül ki:
/Az OÁKB feladatköre:/
"c) az állatok egységes kíméletének biztosítására elvi ál-
lásfoglalást tehet közzé;"
10c.
A törvényjavaslat 33. §-a (1) bekezdése a következõ új f)
ponttal egészül ki:
/Az OÁKB feladatköre:/
"f) rendszeresen vizsgálja a kísérleteket végzõ
szervezetek
állatkísérleti szabályzatának érvényesülését."
Indokolás
A kiegészítés az OÁKB alapvetõ célszerinti feladata.
11.
A törvényjavaslat a következõ új 34. §-al egészül ki, a
további §-ok jelölése értelemszerûen változik:
"34. § (1) Az állatvédelmi hatóság jogerõs határozatait a
határozathozatalt követõ tíz napon belül tájékoztatásul meg-küldi az
OÁKB-nek.
(2) Ha az OÁKB tudomást szerez arról, hogy elvi állásfogla-
lásával ellentétes gyakorlat alakult ki az állatkísérleteket végzõ
intézményekben, akkor errõl tájékoztatja a minisz-tert."
Indokolás
A OÁKB alapvetõ feladata, hogy etikai kérdésekben elvi
iránymutatást adjon. Ennek eszköze az elvi állásfoglalás, amelynek
érvényesítése a miniszter feladata.
12.
A törvényjavaslat a következõ új 34. §-al egészül ki, a
további §-ok jelölése értelemszerûen változik:
"34. § (1) Az OÁKB a munkahelyi állatkísérleti szabályzatot
véleményezi.
(2) Az OÁKB a munkahelyi állatkísérleti szabályzat megfele-
lõségérõl a benyújtást követõ 30 napon belül állást foglal, és errõl
értesíti az állatvédelmi hatóságot."
Indokolás
A munkahelyi állatkísérleti szabályzat döntõ mértékben
meghatározza a kísérleti állatokkal való bánásmódot, ezért az engedély
megadásánál az OÁKB véleményalkotása feltétlenül szükséges.
13.
A törvényjavaslat 39. §-ának (1) bekezdése a következõképpen
egészül ki:
"(1) Állatkert [létesítését] a jegyzõ engedélyével és a
természetvédelem illetékes állami területi szerve [engedé-lyezi]
hozzájárulásával létesíthetõ, illetõleg mûködtethe-tõ."
Indokolás
Harmonizálás az Áetv 4. §-a (3) bekezdésével és a
elõterjesztés 40. §-a (1) bekezdésével. Biztosítani kell az
önkormányzat (jegyzõ) szempontjainak érvényesítését is.
14.
A törvényjavaslat 41. §-ának (1) bekezdése a következõképpen
egészül ki:
"(1) Állatotthon és állatmegõrzõ panzió (a továbbiakban:
állatotthon) létesítését az állatvédelmi hatóság a jegyzõ
hozzájárulásával engedélyezi."
Indokolás
A javaslat a többi módosító javaslattal összhangban az
állategészségügyi hatóság és a jegyzõ helyett egységesen az
állatvédelmi hatóságot tekinti az állatok védelemének
letéteményesének, de biztosítani kívánja az önkormányzat (jegyzõ)
szempontjainak érvényesítését is.
15.
A törvényjavaslat 41. §-ának (1) bekezdése a következõképpen
egészül ki:
"(1) Állatotthon és állatmegõrzõ panzió (a továbbiakban
együtt: állatotthon) létesítését a jegyzõ hozzájárulásával az
állatvédelmi hatóság engedélyezi, figyelembevéve a terü-letileg
érintett, ennek hiányában egy országos szervezettsé-gû állatvédõ
szervezet véleményét."
Indokolás
A 44. § rendelkezéseivel összhangban az állatotthonok
lézesítésénél az állatok kíméletének biztosítására figyelembe kell
venni az állatvédõ szervezetek véleményét.
16a.
A törvényjavaslat 20. §-ának (2) bekezdése elmarad, a további
bekezdések jelölése értelemszerûen változik:
"[(2) A veszélyes állat tartását a jegyzõ, az állategész-
ségügyi hatóság, a természetvédelem illetékes területi szer-ve,
illetve a rendõrhatóság jogosult ellenõrizni. Az ellen-õrzés
feltételeit a tulajdonos köteles biztosítani.]"
16b.
A törvényjavaslat 42. §-a elmarad, a további §-ok jelölése
értelemszerûen változik:
"[42. § (1)A jegyzõ
a) ellenõrzi az állatvédelemrõl szóló jogszabályok ren-
delkezéseinek megtartását az állattartás helyén; to-
vábbá
b) felhívja - a jogszabályi rendelkezések megsértése ese-
tén - az állattartót azok megtartására, illetve a
szükségeshez képest a felelõsségrevonás iránt intézke-
dik.
(2) A jegyzõ kezdeményezésére az állategészségügyi hatóság
vagy az állatorvos köteles az állat fájdalom nélküli elpusz-tításáról
gondoskodni, ha annak továbbélése megszüntethetet-len és
csillapíthatatlan szenvedéssel járna, meggyógyulása nem várható,
továbbá ha az állat tulajdonosa ismeretlen vagy az állat
elpusztításáról nem gondoskodik.]"
16c.
A törvényjavaslat a következõ új VIII. fejezettel egészül ki,
a további fejezetek és §-ok jelölése értelemszerûen változik:
"VIII. fejezet
AZ ÁLLATVÉDELMI IGAZGATÁSSAL ÖSSZEFÜGGÕ FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK
Állatvédelmi igazgatás
42. § (1) Az állatvédelmi igazgatással összefüggõ egyes irá-
nyítási, szervezési, valamint hatósági feladatköröket az Aetv. 23. §
(2) bekezdése szerinti állategészségügyi igazga-tás látja el.
(2) Az állatvédelmi hatósági ügyben elsõfokon a
területileg illetékes állategészségügyi hatóság vezetõje jár el.
(3) A jegyzõ jogában áll, illetõleg köteles az
állatvédelmi bírság fizetésének alapjául szolgáló cselekmény alapos
gya-núja esetén a 45. § a), b), c), d), e) pontjaiba foglaltak szerint
eljárni és az állatvédelmi hatóságnál eljárást kez-deményezni.
Eljárási szabályok
43. § (1) Az e törvény szerint indult hatósági eljárás
során az államigazgatási eljárás szabályait az e törvényben fog-lalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az állatvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó ügyekben
fe-lettes szervként a Földmûvelésügyi Minisztérium jár el.
44. § (1) Az állatvédelmi hatóság határozathozatala elõtt
helyszíni szemlét tarthat, a veszélyes állat tartásának és az
állatkísérlet engedélyezése során helyszíni szemlét tart.
(2) Az állatvédelmi hatóság a hatósági tevékenysége során
felmerülõ kérdések elbírálására külön jogszabályban meghatá-rozott,
névjegyzékbe vett szakértõt vehet igénybe.
(3) Az engedélyezési, valamint a káros és jogellenes
állapot megszüntetése érdekében tett hatósági eljárás keretében fel-
merült szakértõi költségeket a kérelmezõ, illetõleg az köte-les
viselni, aki tevékenységével, mulasztásával az eljárás megindítására
okot adó tényt (állapotot) elõidézte.
45. § (1) Az állatvédelmi feladatokat ellátó személy felada-
tainak ellátása során jogosult
a) az állattartótól az állattartással kapcsolatos felvi-
lágosítást, adatot, igazolást kérni, valamint az ál-
lattartással kapcsolatos iratokba, nyilvántartásokba
betekinteni;
b) az állattartás helyszínén szemlét, vizsgálatot tarta-
ni, az állattartással kapcsolatos megfigyelést végez-
ni;
c) jogosulatlan állattartás esetén az állatot és az állat
lat tartásához használt eszközt - ideértve a gépjármû-
vet is - elismervény ellenében visszatartani;
d) az állattartással összefüggõ szabálysértés vagy bûn-
cselekmény alapos gyanúja esetén az illetékes hatóság-
nál eljárást kezdeményezni;
e) az állattartás rendjére vonatkozó jogszabályok és sza-
bályzatok betartását ellenõrizni;
f) az állatot veszélyeztetõ, vagy annak számító tevékeny-
ség abbahagyását, illetve a tevékenységtõl való tar-
tózkodást elrendelni;
g) az állat kíméletes tartását veszélyeztetõ körülmények
megváltoztatását elrendelni;
h) az állatvédelmi hatóság nevében hozott határozatát -
utólagos írásbeli kötelezettség mellett - szóban is
megadni.
(2) Az állattartó köteles a tartási körülmények
ellenõrzését elõsegíteni és tûrni.
Feladatok és hatáskörök
46. § (1) Az állatvédelemmel összefüggõ szervezési, irányí-
tási, szabályozási és egyes hatósági feladatait a kormányza-ti
munkamegosztás keretében - együttmûködve az ügykör szer-int illetékes
miniszterekkel - a földmûvelésügyi miniszter látja el.
(2) A miniszter hatósági jogkörében eljárva
a) gondoskodik az állatvédelmi hatósági és egyéb szerve-
zési feladatokat ellátó szervek mûködésérõl, valamint
meghatározza feladatkörüket;
b) ellátja a nemzetközi állatvédelmi együttmûködésbõl
adódó kormányzati feladatokat, és kapcsolatot tart a
nemzetközi állatvédelmi szervekkel;
c) kidolgozza és az állatok védelmének támogatási rend-
szerét és gondoskodik a támogatásoknak külön jogsza-
bályban foglaltak szerinti felhasználásáról;
d) gondoskodik az állatok védelmével kapcsolatos e tör-
vényben meghatározott nyilvántartások vezetésérõl.
47. § A miniszter az állatvédelemmel összefüggõ egyes szer-
vezési feladatait az állategészségügyi igazgatás szervezete útján
látja el. Az állategészségügy területi szervei e fela-datkörükben
a) közhiteles nyilvántartást vezetnek a 22. § (2) bekez-
dése szerinti létesítményekrõl, tevékenységekrõl és
felelõs személyekrõl;
b) hatósági nyilvántartást vezetnek az állatvédelmi szak-
értõkrõl;
c) adatokat gyûjtenek az állatok védelmével összefüggés-
ben;
d) ellátják az állami támogatásokkal kapcsolatos külön
jogszabályban írt feladatokat;
e) irányítják az alkalmazásukban álló állatvédelmi fe-
lügyelõk tevékenységét;
f) biztosítják az állat életének fájdalom nélküli kioltá-
sát, ha annak továbbélése megszüntethetetlen és csil-
lapíthatatlan szenvedéssel járna, meggyógyulása nem
várható, továbbá ha az állat tulajdonosa ismeretlen
vagy a megfelelõ gondoskodás nem lehetséges.
48. § (1) A nyilvántartás adatai nyilvánosak. A miniszter a
nyilvántartásbavételt és az adatszolgáltatást rendeletben
feltételekhez, illetõleg igazgatási szolgáltatási díj fize-téséhez
kötheti. A nyilvántartás adatairól kiadott igazolás közokiratnak
minõsül.
(2) A miniszter évenként tájékoztatót tesz közzé a nyilván-
tartott állatokról.
49. § (1) A jegyzõ közhiteles nyilvántartást vezet a ku-
tyákról és a veszélyes állatokról, ennek keretében a tartás-ra
jogosult személyazonosító adatairól (cégérõl), címérõl (székhelyérõl),
az állat egyedi azonosító adatairól, egyedi jellemzõirõl és ivaráról
(az ivartalanítás idõpontjáról).
(2) A jegyzõ az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a
te-rületileg illetékes állatvédelmi hatóság számára rendszere-sen
megküldi.
Indokolás
A törvénytervezet több esetben nem rendelkezik az eljáró
hatóságról, így a vágóállatok és az állatszállítás esetében sem.
Az állatok védelmérõl a gyakorlatban nem lehet beszélni e
törvény végrehajtásához szükséges államigazgatási hatáskörök és
szervek megállapítása nélkül. A törvényjavaslatban itt-ott erre
felruházott jegyzõ egyes nagyvárosok kivételével az ellenõrzés és a
szakértelem minimális feltételeivel sem rendelkezik, és ennek
megteremtésére lehetõsége sincsen. A veszélyes állatokkal kapcsolatos
kockázatok (szökés, betegség, elszaporodás) korántsem helyi jellegûek.
A jegyzõi hatáskör mûködésképtelenségét jól mutatja az un. "pit-bull
törvény" (1996. évi CVIII. tv.)
Az állategészségügy feladata - többek közt - az állatok
egészségi állapotának megõrzése és a higiene biztosítása. A tervezett
szabályozás ehhez sok ponton szorosan kapcsolódik. Ennek megfelelõen
az ott már biztosított szakértelemet, továbbá az állategészségügyi
szolgálat országosan kiépített, sûrû hálózatát - amely már jelenleg is
végez kapcsolódó feladatokat, például az eboltás kapcsán - igénybe
kell venni. Az állatvédelem hatáskörét csak oda célszerû telepíteni.
17.
A törvényjavaslat a következõ új 43. §-al egészül ki, a
további §-ok jelölése értelemszerûen változik:
"43. § Az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény
szerint állattenyésztéssel foglalkozó, de a törvény hatálya alá nem
tartozó szervezet hatósági felügyeletét az állatvé-delmi hatóság látja
el."
Indokolás
Az e körbe tartozó állatok (elsõsorban kutyák) fajta
meghatározása a közrend szempontjából nem közömbös, ezért szakmailag
hozzáértõ és gazdasági érdektõl mentes szerv felügyeletére van
szükség.
Budapest, 1998. február 09.
Dr. Házas József Dr. Hoffmann Attila
MSZP
MSZP
Dr. Szántó Mihály Koltai Imre
MSZP
MSZP
Dr. Lõvey Lászó
MSZP
Eleje Honlap