Módosító javaslat!
dr. Gál Zoltán
az Országgyûlés elnökének
HELYBEN
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és a 102. § (1) bekezdése
alapján az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló T/4254.. számú
törvényjavaslathoz a következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztjük elõ:
1. A törvényjavaslat 22. § (1) bekezdése a következõk szerint
változik:
22. §
(1) E törvény alkalmazásában állatkísérlet a gerinces állaton
- meghatározott céllal és módon végzett - fájdalommal, szenvedéssel,
nélkülözéssel vagy egészségkárosító hatással[, avagy tartós idegi
megterheléssel] járó beavatkozás. [Külön jogszabály feltételeket
állapíthat meg nemgerinces állatokon végzett kísérletekre is.]
Indokolás
A törvény hatályát - a kormányelõterjesztéssel egyezõen - a
gerincesekre tartjuk célszerûnek korlátozni. Ennek eldöntése azonban
fontos elvi kérdés, így semmiképpen sem tartjuk elfogadhatónak azt,
hogy ha a törvény a gerincesekre szûkíti a hatályt, akkor más, esetleg
alacsonyabb szintû jogszabály rendelkezhessen a gerinctelenekkel
folytatott kísérletekrõl, mintegy megkerülve a törvényalkotó eredeti
szándékát. A gerinctelenek kizárását indokolja, hogy esetükben a
fájdalomérzés és szenvedni képesség megléte biológiailag kérdéses,
kimutatásuk, mérésük pedig gyakorlatilag kivitelezhetetlen. A
gerinctelenek esetében tehát éppen a törvényjavaslat Preambulumában
szereplõ alapvetõ ismérvek nem állnak fenn. Másodszor a
"gerinctelenek" megnevezés - szemben a gerincesekkel - nem
rendszertani kategória. Jelentése: minden, ami nem gerinces. Így pl.
az egysejtû ostoros, a bélféreg, a tengeri uborka stb. Egy további -
állatvédelmi! - szempont: amennyiben a törvény nem tesz
megkülönböztetést a gerinces és gerinctelen állatok között, elvész az
az ösztönzés, hogy a kísérletek minél nagyobb részét lehetõleg minél
alacsonyabb idegrendszeri érzékenységû fajokon (tehát pl.
gerincteleneken) végezzék.
Az állatot érõ hatások minõségére vonatkozó megfogalmazást
pontosító, szakszerûbb terminus technicus. A definíció így megegyezik
az ET 123-as konvencióban használttal. Az "idegi megrázkódtatás"
szakszerûtlen fogalom, ezért elhagyni javasoljuk.
2. A törvényjavaslat 22. § (2) bekezdése a következõk szerint
változik:
(2) Állatkísérlet kizárólag [az ilyen tevékenység végzésére
feljogosítás (a továbbiakban: feljogosítás) alapján,]
nyilvántart[ott]ásba vett intézményben és engedély alapján végezhetõ.
Indokolás
Az engedélyezési eljárás államigazgatási keretében történik.
Ennek megfelelõen ahol a törvényjavaslat feljogosításról beszél, ott
a módosító javaslat engedélyt említ. Véleményünk szerint ez
illeszkedik a magyar jogrendbe, a gyógyszeripar számára fontos
garanciákat jelent, az állatvédõ szervezeteknek pedig biztosíték arra,
hogy az állam felvállalja az állatvédelem szempontjainak
érvényesítését.
3. A törvényjavaslat 22. § (3) bekezdése elmarad, a bekezdések
számozása értelem szerûen változik:
[(3) A (2) bekezdésben meghatározott feljogosítás eseti vagy
általános érvényû.]
Indokolás
Értelemszerû összefüggés az elõzõ pontban jelzettekkel.
4. A törvényjavaslat 22. § (4) bekezdése a következõk szerint
változik:
[(4)] (3) Az állatkísérlet[hez feljogosítás] elvégzéséhez
engedély abban az esetben adható, ha [az emberi vagy állati betegségek
megelõzéséhez, felismeréséhez, gyógyításához, oktatási,
igazságszolgáltatási, valamint egyéb tudományos] a kísérletet a
következõ célok elérés[éhez]e [szükséges.] érdekében végzik:
a) betegség, kóros egészségi állapot vagy egyéb egészségi
rendellenesség, illetve ezek hatásainak megelõzése, felismerése vagy
gyógyítása emberben, gerinces és gerinctelen állatban, illetve
növényben, ideértve hatóanyagok, gyógyszerek és egyéb termékek
elõállítását, minõségi, hatékonysági és biztonsági vizsgálatait;
b) élettani állapot észlelése vagy megváltoztatása emberben,
gerinces és gerinctelen állatban, illetve növényben;
c) környezet- és természetvédelem;
d) tudományos kutatás;
e) oktatás és képzés;
f) igazságügyi vizsgálat.
Indokolás
A javasolt szöveg az ET 123-as konvenció, illetve az EGK
609/86-os direktíva megfogalmazásával egyezik meg. Tételesen is
megfogalmazza, hogy a gyógyszerek és hatóanyagok mellett a különféle
termékek minõségbiztosítási, hatékonysági és biztonsági vizsgálatai is
az engedélyezett körbe tartoznak. Nemcsak emberi vagy állati, hanem
növényi betegségekrõl is szó van, nem csupán betegségrõl, hanem kóros
egészségi állapotról is, s nem "egyéb" tudományos célról, hanem a
tudományos (alap)kutatásról tesz említést. Szerepel ezenkívül a
fiziológiai állapot megváltoztatása, észlelése. Ugyancsak említést
tesz a szöveg a környezetvédelmi célú kísérletekrõl is. Úgy véljük, a
részletesebb megfogalmazás az alkalmazás során az engedélyezõ
bizottság munkáját is segíti majd.
5. A törvényjavaslat 22. §-a (5) bekezdése az alábbiak
szerint változik:
[(5)] (4) [A feljogosítás során különösen az alábbi
szempontokat kell mérlegelni:
a) a hazai elõírásoknak megfelelõ más hazai vagy külföldi adat
nem hozzáférhetõ;
b) a tervezett kísérlettõl újabb erdemény várható, vagy az a
korábbi kísérletek eredményének mellõzésére felhasználható;
c) a kísérlet módszere korszerû; valamint
d) a kísérlet személyi és tárgyi feltéteeli rendelkezésre
állnak] Kísérlet céljára - eseti engedély hiányában - kizárólag az e
célra tenyésztett állatot szabad felhasználni. Háziasított állat kóbor
egyedét kísérlet céljára felhasználni nem szabad.
Indokolás
A javasolt szöveg tartalmában részben megegyezik a kormány
elõterjesztés 28. § (2) bekezdésével. Úgy véltük azonban, hogy
logikailag idetartozik, s nem a kísérleti állatok tenyésztésérõl szóló
paragrafushoz.
A törvényjavaslatból kimaradt az a korlátozás, amely a nem
tenyésztett állatok kísérleti célú felhasználását kizárólag akkor
engedélyezi, ha az a nem tenyésztett faj egyedeinek egészségvédelmét
szolgálja. Úgy véljük, lehetnek olyan lényeges orvosbiológiai célok,
amelyek indokolttá tehetik a nem kíasérleti célból tenyésztett fajok
kísérleti célú felhasználását. A javaslat ugyanakkor nem tenné
automatikusan lehetõvé az ilyen állatokon való kísérletezést, hiszen
az eseti engedélyéhez kötött.
6. A törvényjavaslat 22. § (6) bekezdése elhagyását
javasoljuk:
[(6) Szépítõszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, valamint
fegyver elõállítása céljából tervezett kísérletre feljogosítás nem
adható.]
Indokolás
A szépítõszerekkel kapcsolatos tiltás ilyen kategorikusan
nem szerepel egyetlen EU tagország törvényeiben sem. A szépítõszerek
esetében az állatkísérletek elvégzésére hatályos jogszabály (törvény)
kötelezi az elõállítót, bizonyítania kell ugyanis hogy terméke nem
lesz ártalmas használójára. Itt tehát egy termék ártalmatlansági
(biztonsági) vizsgálatáról van szó. Az Európában legszigorúbb
gyakorlatot követelõ Nagy-Britanniában sem törvényi tiltással, hanem
önkéntes moratóriummal érték el, hogy megszûnjenek a szépítõszerekkel,
mint késztermékkel folytatott állatkísérletek. A hatóanyagvizsgálatot
egyetlen ország sem tiltja. A tiltás egyébként alkotmányossági
problémaát is felvethet (kutatás és vállalkozás szabadsága).
7. A törvényjavaslat 25. § (1) bekezdése a következõk szerint
változik:
(1) Az állatkísérletet általános vagy helyi érzéstelenítéssel,
fájdalomcsillapítással, avagy más, [az idegi megrázkódtatást] a
fájdalmat, szenvedést, vagy tartós egészségkárosodást kizáró
módszerrel kell végezni, kivéve, ha ezek alkalmazása a kísérleti állat
számára nagyobb megterheléssel járna, mint mellõzésük, illetõleg az a
kísérlet eredményét értékelhetetlenné tenné.
Indokolás
Az itt szereplõ alternatív javaslat a 22. § (1) bekezdésénél
jelzettekkel függ össze. A megfogalmazást pontosítottuk és szakszerûbb
terminus technicus-szal váltottuk fel. Az "idegi megrázkódtatás" -
mint említettük - szakszerûtlen fogalom, ezért itt is elhagyni
javasoljuk.
8. A törvényjavaslat 27. § (1) bekezdése a következõk szerint
változik:
(1) Állatkísérlet kizárólag szakirányú felsõfokú végzettséggel
rendelkezõ felelõs személy vezetésével végezhetõ, aki az
állatkísérletek végzésével kapcsolatos munkahelyi oktatásban
részesült.
Indokolás
Ez a javaslat szoros összefüggésben van a következõ (8.)
ponttal. Az ott említettek szerint biztosítani kell a kutatást vezetõk
megfelelõ szintû oktatását, mely feltétel itteni visszacsatolása, hogy
állatkísérleteket csak ilyen oktatásban részesült személy vezetésével
lehet végezni.
9. A törvényjavaslat 27. §-a következõ új, (2) bekezdéssel
egészül ki:
(2) Az állatkísérleteket végzõ és a kísérleti állatokat
gondozó személyeket a munkáltató köteles a tevékenység végzésére
vonatkozóan megfelelõ oktatásban részesíteni.
Indokolás
A javaslat szerint az állatkísérletet végzõket illetve
vezetõket megfelelõ oktatásban kell részesíteni. Ez azért is fontos,
mert ma Magyarországon rendkívül sokféle végzettséggel dolgoznak
kutatók, ám állatetikát csak elenyészõ számú felsõoktatási
intézményben oktatnak.
10. A törvényjavaslat 28. § (2) bekezése elmarad, a bekezdések
számozása értelemszerûen változik:
[(2) Kísérlet céljára - eseti feljogosítás hiányában -
kizárólag az e célra tenyésztett állatot szabad felhasználni.
Feljogosítás csak akkor adható, ha a kísérlet nem tenyésztett faj
egyedeinek egészségvédelmét szolgálja. Háziasított állat kóbor egyedét
kísérlet céljára felhasználni nem szabad]
Indokolás
E javaslat a 22. § (5) bekezdéséhez tett javaslattal függ
össze.
11. A törvényjavaslat 29. §-a fejezeti alcíme és (1) bekezdése
a következõk szerint változik:
Az állatkísérletek [végzésére való feljogosítás] engedélyezésének és
ellenõrzésének szervei
29. §
(1) A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter (a
továbbiakban: miniszter) [A]az állatkísérletek [végzésére való
feljogosítás iránti kérelemben meg kell jelölni azokat a tudományosan
megalapozott indokokat, amelyek az állatkísérlet végzését szükségessé
teszik] az állatkísérletek engedélyezése és ellenõrzése céljából
országos hatáskörû szervet, Országos Állatvédelmi és -Kísérleti
Bizottságot (a továbbiakban: OÁKB) hoz létre.
Indokolás
Véleményünk szerint a "Az állatkísérletek végzésére való
feljogosítás" jobban áttekinthetõ egy más logikai rendszerben. Ezért a
törvényjavaslat ezen alfejezetét ketté bontottuk. Az általunk javasolt
szerkezetben a 29-31. §-ok tartalmazzák a az engedélyezõ szerveket,
tagjaikat, feladataikat. A 32-35. §-okban a - mint új alfejezetben -
az eljárási, ellenõrzési rendet szerepeltetjük.
A javasolt új rendszerben kétszintes engedélyezési rendszert
szerepeltetünk. Az elsõ szintet az Állatkísérleti Bizottságok (lásd:
30. §-hoz tett módosító javaslatok) képezik, õk adják ki az
állatkísérletekre vonatkozó engedélyeket. A második szint az Országos
Állatvédelmi és Kísérleti Bizottság, mely létrehozásáról e bekezdés
rendelkezik.
12. A törvényjavaslat 29. § (2) bekezdése a következõk szerint
változik:
(2) Az [feljogosító okiratban - a feljogosítás indokain
túlmenõen - meg kell határozni annak idõbeli hatályát is.] OÁKB a
mûködési szabályzatát és az ügyrendjét maga állapítja meg. Elnökét
tagjai sorából maga választja.
Indokolás
E pont is az általunk javasolt új szerkezettel és az
elõzõekben jelzetekkel van összefüggésben.
13. A törvényjavaslat 29. § az alábbi új, (3), (4) és (5)
bekezdésekkel egészül ki:
(3) Az OÁKB tagjai:
a) a miniszter, a földmûvelésügyi miniszter, az ipari,
kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, a mûvelõdési és közoktatási
miniszter, valamint a népjóléti miniszter egy-egy képviselõje;
b) a Magyar Tudományos Akadémia fõtitkára által kijelölt
személy;
c) az orvostudományi egyetemek rektorai által együttesen
kijelölt személy;
d) a tudomány- és agrártudományi egyetemek rektorai által
együttesen kijelölt személy;
e) a Magyar Állatorvosi Kamara fõtitkára által kijelölt
személy;
f) a mezõgazdasági érdekképviseleti szervezetek egy
képviselõje;
g) a gyógyszeripari érdekképviseleti szervezetek egy
képviselõje;
h) az országos tevékenységû állatvédelmi társadalmi
szervezetek által javasoltak közül a miniszter által kijelölt három
személy.
(4) Az OÁKB feladatköre:
a) szakterületi Állatkísérleti Bizottságok létrehozása és
mûködtetése;
b) az Állatkísérleti Bizottságok határozata elleni
fellebbezések elbírálása;
c) a 22. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartás
vezetése;
d) az Állatkísérleti Bizottságok által szolgáltatott, valamint
az állatvédelmi szabályozással kapcsolatos adatok gyûjtése és
összesítése;
e) eseti engedély kiadása - a természetvédelem illetékes
állami területi szervének egyetértésével - a 22. § (4) bekezdésében
meghatározott esetekben;
f) az állatvédelemmel összefüggõ jogszabályok tervezeteinek
véleményezése;
g) a kísérleti állatok tartására és tenyésztésére, valamint az
állatkísérletek végzésére vonatkozó irányelvek kiadása;
h) képzési és továbbképzési javaslatok kidolgozása.
(5) Az OÁKB mûködési feltételeinek megteremtésérõl a miniszter
gondoskodik. Mûködési költségeinek fedezetét a Környezetvédelmi és
Területfejlesztési Minisztérium költségvetési fejezetében kell
elõirányozni.
Indokolás
Mint említésre került, az új struktúrában az OÁKB az
engedélyezés második szintje. Ennek jogkörét a törvényjavaslat is
tartalmazza (pl. nyilvántartásba vétel, eseti engedélyezés, másodfokú
elbíráslás) Ez került kiegészítésre néhány újabb feladattal, melyek
között a legfontosabb az elsõ szintet jelentõ szakterületi
Állatkísérleti Bizottságok létrehozása és mûködtetése.
14. A törvényjavaslat 30. § (1) bekezdése a következõk szerint
változik:
30. §
(1) Az [állatkísérlet] OÁKB az intézményekben végz[ésér]ett
[feljogosított és nyilvántartott intézményben szakértõkbõl álló
munkahelyi] állatkísérlet[i]ek [bizottságot (a továbbiakban:
Bizottság) kell létrehozni és mûködtetni. A Bizottság két tagját az
intézmény vezetõje nevezi ki; egy-egy tagját az intézmény székhelye
szerinti állatorvosi, illetve orvosi kamara jelöli; egy tagja pedig
a területen mûködõ bejegyzett állatvédõ szervezetek többsége által
támogatott szakértõ személy.] engedélyezésére és a végrehajtás
ellenõrzésére az alábbi szakterületi Állatkísérleti Bizottságokat
hozza létre:
a) Orvostudományi,
b) Általános biológiai,
c) Állatorvos- és agrártudományi és
d) Gyógyszeripari.
Indokolás
E §-ban kívánjuk szerepeltetni a kétszintes engedélyezési
rendszer elsõ szintjeként megjelölt Állatkísérleti Bizottságokat. A §
ezen bekezdésében taxatíve kívánjuk felsorolni a létrehozandó
bizottságokat. Az általunk javasolt négy bizottság már eleve lefedi a
kísérleti állatfelhasználás mintegy 95%-át, de engedélyezési
illetékességük kiterjed a teljes körre.
15. A törvényjavaslat 30. § (2) bekezdése a következõk szerint
változik:
(2) [A Bizottság elnökét tagjai közül választja, ügyrendjét
maga állapítja meg.] Az Állatkísérleti Bizottságok egy-egy tagját a
Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, az Állatkísérleti
Bizottság tevékenysége szerint illetékes minisztérium, a Magyar
Tudományos Akadémia, az Állatkísérleti Bizottság tevékenysége szerint
illetékes érdekképviseleti szervezetek, és az országos tevékenységû
állatvédelmi társadalmi szervezetek által javasoltak közül az OÁKB
jelöli ki.
Indokolás
Az Állatkísérleti Bizottságok létrehozásánál fontos szempont
összetételük arányossága. Véleményünk szerint helyet kell kapniuk
ezekben az állatvédõ szervezetek által jelölt személyeknek is.
16. A törvényjavaslat 30. §-a az alábbi új, (3) bekezdéssel
egészül ki:
(3) Az Állatkísérleti Bizottságok feladatköre:
a) a nyilvántartásba vett intézményekben folyó állatkísérletek
engedélyezése;
b) az állatvédelmi jogszabályok betartásának ellenõrzése;
c) jogszabályban meghatározott adatok gyûjtése az intézmények
kísérleti állatfelhasználásáról;
d) összesített adatok szolgáltatása a kísérleti állatok
felhasználásáról, az általa kiadott engedélyekrõl és a megtett
intézkedéseirõl az OÁKB számára.
Indokolás
E pontban - logikailag idetartozóként - az Állatkísérleti
Bizottságok feladatköre kerül meghatározásra.
17. A törvényjavaslat 31. § (1) bekezdése a következõk szerint
változik:
31. §
(1) [A Bizottság feladata:
a) eseti vagy általános engedélyt ad kísérlet végzésére;
b) ellenõrzi a létesítmény belsõ állatkísérleti
szabályozásának megtartását, javaslatot tesz annak korszerûsítésére;
c) adatszolgáltatást végez az intézményben végzett
kísérletekrõl a 32. § (1) bekezdésében megjelölt szerv részére.] A
nyilvántartásba vett intézményben szakértõkbõl álló munkahelyi
állatkísérleti bizottságot (a továbbiakban: Munkahelyi Bizottság) kell
létrehozni és mûködtetni. A Munkahelyi Bizottság elnökét és tagjait az
intézmény vezetõje nevezi ki. A Munkahelyi Bizottság az ügyrendjét
maga állapítja meg.
Indokolás
Javaslatunk szerint nem engedélyezési jogkörrel, hanem
mintegy intézményen belüli szakmai-etikai szûrõként alakulnának meg a
Munkahelyi Bizottságok, melyek kizárólag az intézmény vezetõi által
kinevezett tagokból álló testületek. Szerepük nagyon fontos: folymatos
ellenõrzést látnak el, valamint a kísérletet vezetõk és végzõk
okattását is szervezik. Ilyen bizottságok már ma is mûködnek, törvényi
szintre emelésük indokolt.
18. A törvényjavaslat 31. § (2) bekezdése a következõk szerint
változik:
(2) [A Bizottság az intézmény belsõ állatkísérleti
szabályozásának megsértése esetén jogosult:
a) a kísérlet azonnali leállítására;
b) a kísérletsorozatra való engedély visszavonására; vagy
c) a személyre szóló engedély visszavonására.]
A Munkahelyi Bizottság feladata:
a) az állatkísérletekre vonatkozó szabályok betartásának
ellenõrzése;
b) az intézményekben folyó állatkísérletek szakmai etikai
felügyelete;
c) az állatkísérlet végzésére jogosult személyek
állatkísérleti etikai oktatásának, illetve képzésének szervezése;
d) az Állatkísérleti Bizottsághoz benyújtandó kérelmek
véleményezése.
Indokolás
E pontban a Munkahelyi Bizottságok feladata kerül
meghatározásra - elkerülendõ a félreértéseket.
19. A törvényjavaslat 31. § (3) bekezdése elmarad:
[(3) Ha a Bizottság az engedély iránti kérelmet elutasítja, a
döntés kézhezvételétõl számított 8 napon belül kifogásnak van helye. ]
Indokolás
A javaslat az elõzõ két pontban jelzettekel van
összefüggésben.
20. A törvényjavaslat 32. §-a az alábbi fejezeti alcímmel
egészül ki, (1) bekezdése pedig a következõk szerint változik:
Az állatkísérletek engedélyezése és ellenõrzése
32. §
(1) Az [környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter (a
továbbiakban: miniszter) Országos Á]állat[védelmi és -K]kísérlet[i]es
[Bizottságot (a továbbiakban:] tevékenységet folytató intézmény
nyilvántartásba vétele iránti kérelemben az intézménynek nyilatkoznia
kell arról, hogy az állatkísérletek korszerû végzéséhez szükséges
szakszemélyzettel, berendezésekkel és egyéb eszközökkel, valamint
munkahelyi állatkísérleti szabályzattal és etikai kódex-szel
rendelkezik. Az intézményt az OÁKB[) hoz létre.] 15 napon belül
nyilvántartásba veszi.
Indokolás
A már többször említett kétszintû engedélyezési rendszer
eljárási, ellenõrzési rendje kerülne ezen alfejezetbe. Ez az indoka az
új alcím bevezetésének.
21. A törvényjavaslat 32. § (2) bekezdése a következõk szerint
változik:
(2) Az állatkísérlet végzésére való engedély iránti kérelmet
az OÁKB-nek [elnökét tagjai sorából maga választja.] kell benyújtani.
A kérelemben meg kell jelölni azokat a tudományosan megalapozott
indokokat, amelyek az állatkísérlet végzését szükségessé teszik, és
csatolni kell a kérelmezõ Munkahelyi Bizottságának véleményét. Az OÁKB
elbírálás céljából az általa kijelölt Állatkísérleti Bizottságnak
továbbítja a kérelmet.
Indokolás
Az Állatkísérleti Bizottságok adják meg a kutatási
programokra vonatkozó engedélyt. Ez a módszer megfelel az európai
gyakorlatnak, viszont a törvényjavaslatban nincs egyértelmûen
megfogalmazva.
22. A törvényjavaslat 32. § (3) bekezdése a következõk szerint
változik:
(3) [Az OÁKB tagjai:
a) a miniszter, a földmûvelésügyi miniszter, az ipari,
kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, a mûvelõdési és közoktatási
miniszter, valamint a népjóléti miniszter egy-egy képviselõje;
b) a Magyar Tudományos Akadémia fõtitkára által kijelölt
személy;
c) az orvostudományi egyetemek rektorai által együttesen
kijelölt személy;
d) az Állatorvostudományi Egyetem rektora által kijelölt
személy;
e) a Magyar Állatorvosi Kamara fõtitkára által kijelölt
személy;
f) a mezõgazdasági érdekképviseleti szervezetek egy
képviselõje;
g) a gyógyszerkutatás érdekképviseleti szervének egy
képviselõje;
h) az ország egész területén mûködõ állatvédelmi társadalmi
szervezetek által javasoltak közül a miniszter által kijelölt három
személy.] Az Állatkísérleti Bizottság az állatkísérletek
lefolytatására vonatkozó engedélyt az adott intézményben folyó
kutatási program egészére adja ki. Az Állatkísérleti Bizottság a
benyújtott kérelem és a kérelmezõ intézményben mûködõ Munkahelyi
Bizottság véleménye alapján dönt.
Indokolás
A javaslat az elõzõ pontban jelzettekkel függ össze.
23. A törvényjavaslat 32. §-a új, (4) bekezdéssel egészül ki:
(4) A kísérletek engedélyezése során különösen a következõ
szempontokat kell mérlegelni:
a) a kísérleti problémának van-e élõ állatot nem igénylõ
alternatív megoldása,
b) az állatszámot a szükséges mértékre korlátozták-e, valamint
megtettek-e minden ésszerû és elvárható intézkedést a fájdalom,
szenvedés, illetve tartós károsodás kiküszöbölésére,
c) a kísérlet személyi és tárgyi feltételei rendelkezésre
állnak-e.
Indokolás
Ahhoz, hogy az elbírálás objektivitása biztosítva legyen,
célszerû rögzíteni törvényi szinten annak szempontjait.
24. A törvényjavaslat 33. § (1) bekezdése a következõk szerint
változik:
33. §
(1) Annak ellenõrzése céljából, hogy az állatkísérletet
folytató intézmény mûködése megfelel-e az állatvédelmi jogszabályokban
foglaltaknak, illetve az engedélyben meghatározott feltételeknek,
[A]az OÁKB, [feladatköre:
a) megadja a 22. § (2) bekezdésében meghatározott
feljogosítást és errõl nyilvántartást vezet;
b) elbírálja az állatkísérlet engedélyezése kérdésében a
Bizottság döntése ellen benyújtott kifogást;
c) irányelveket ad ki a bizottságok megalakulására, mûködésére
és ügyrendjének elkészítéséhez;
d) gyûjti és összesíti a bizottságok által szolgáltatott
adatokat;
e) egyedi felmentést ad - a természetvédelem illetékes állami
területi szervének egyetértésével - a 28. § (2) bekezdésében
meghatározott esetekben.] az Állatkísérleti Bizottság, illetve az
általuk írásban megbízott személy (ellenõr) jogosult az
állatkísérleteket a helyszínen ellenõrizni, s a kísérlet módszertani
vonatkozásairól felvilágosítást kérni. Ezen tevékenységük során az
ellenõrzést végzõ személyeknek mindenkor be kell tartaniuk az
intézmény belsõ szabályzatait.
Indokolás
Az ellenõrzés és a szankcionálás hatósági jogkörbe került.
Ez az OÁKB-nak és az Állatkísérleti Bizottságnak egyaránt jogköre.
25. A törvényjavaslat 33. § (2) bekezdése a következõk szerint
változik:
(2) Az [á]Állatkísérlet[ek]i [végzésére] Bizottság a kiadott
engedélyben foglaltak megsértése esetén jogosult [intézményeket az
OÁKB veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemben
nyilatkozniuk kell arról, hogy az állatkísérletek korszerû végzéséhez
szükséges szakszemélyzettel, berendezésekkel és egyéb eszközökkel
rendelkeznek] a kísérlet vagy kísérletsorozat leállítására, illetve az
állatkísérletre szóló engedély visszavonására az engedélyben
meghatározott feltételek visszaállításáig.
Indokolás
E pont az eljárási rend szabályaival van összefüggésben.
26. A törvényjavaslat 33. § (3) bekezdése a következõk szerint
változik:
(3) Az Állatkísérleti Bizottság határozataival szemben
halasztó hatályú fellebbezésnek van helye. Az OÁKB [a mûködési
szabályzatát és az ügyrendjét maga állapítja meg] köteles a
fellebbezést a beérkezésétõl számított harminc napon belül elbírálni.
Indokolás
Szintén az eljárásra vonatkozó rendelkezés.
27. A törvényjavaslat 33. § (4) bekezdése elmarad:
[(4) Az OÁKB mûködési feltételeinek megteremtésérõl a
miniszter gondoskodik, mûködési költségeinek fedezetét a
Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium költségvetési
fejezetében kell elõirányozni.]
Indokolás
Az elõzõekben jelzettek indokolják logikailag e rendelkezés
elhagyását.
28. A törvényjavaslat 34. §-a a következõk szerint változik:
34. §
(1) Az OÁKB, az OÁKB tagjai, az Állatkísérleti Bizottságok és
azok tagjai a tevékenységükkel összefüggésben tudomásukra jutott
államtitkot, szolgálati és üzleti titkot, továbbá minden adatot és
információt kötelesek [az állatkísérletek végzésére vonatkozó kérelem
elutasítása ellen benyújtott kifogást a beérkezésétõl számított
harminc napon belül elbírálni] megõrizni és biztosítani, hogy azok
harmadik személy tudomására ne jussanak.
Indokolás
Fontos, hogy a felhasználó intézmények gazdasági érdekeit
védõ titokvédelmi garanciák bekerüljenek a törvénybe.
29. A törvényjavaslat 34. §- új bekezdéssel egészül ki:
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak a tevékenységük során
okozott kárért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint tartoznak
felelõsséggel.
Indokolás
Az elõzõ pontban említetekkel összefüggésben egyértelmûvé
kell tenni a károkozás, kárviselés szabályozását is.
30. A törvényjavaslat 45. §-a új (2) bekezdéssel egészül ki,
bekezdések számozása egyidejûleg értelem szerûen változik:
(2) Az állatkísérletek engedélyezési eljárására vonatkozóan az
államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit
az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
Indokolás
Az állatkísérletek engedélyezése az államigazgatási eljárás
keretében történik. Ezt mondja ki e javaslat azzal, hogy az
eltéréseket megfelelõen figyelembe kell venni.
Budapest, 1998. február 9.
dr. Orosz Sándor Nagyiványi Zoltán
MSZP MSZP
Eleje Honlap