Mezõgazdasági Bizottság
Bizottsági módosító javaslat !
G á l Zoltán úr
az Országyûlés elnöke
Tisztelt Elnök Úr !
A Házszabály 102. § (1) bekezdése alapján az állatok
kíméletérõl és védelmérõl szóló T/4254.. számú törvényjavaslathoz a
Mezõgazdasági Bizottság az alábbi
módosító javaslatokat
terjeszti elõ:
1. A törvényjavaslat 2. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül
ki, egyidejüleg a jelenlegi szöveg számozása (1) bekezdésre változik:
"(2) A vadászható vadfajokra valamint a halászható-, horgászható
halfajokra és a természetvédelmi oltalom alatt álló, illetõleg a
nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatokra
külön jogszabályok rendelkezései vonatkoznak."
2. A törvényjavaslat 8. § (3) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(3) Az állatkísérletrõl külön szabályok rendelkeznek (22-35.
§). Az állatkísérletekrõl e törvény külön szabályai rendelkeznek."
3. A törvényjavaslat 19. § (1) bekezdése az alábbiak szerint
változik és egyidejûleg a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, azzal,
hogy a § számozása értelemszerûen változik:
"(1) A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetõleg a
nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó vVeszélyes
állat tartására a tervezett tartás helye szerint illetékes települési,
fõvárosban a kerületi önkormányzat jegyzõje (a továbbiakban: jegyzõ) -
az állategészségügyi hatóság szakvéleménye alapján és a természetvédelem
illetékes állami szervének a szakhatósági hozzájárulásával - adhat
engedélyt. Az Eengedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha a
tartás a környezet nyugalmát és biztonságát nem sérti vagy nem
veszélyezteti és az egyed tartási feltételei - ideértve a tartáshoz
szükséges szakismeretet is - biztosítottak. Az engedélyben - ha az állat
azonosíthatósága megoldható - rendelkezni kell a veszélyes állat
azonosíthatóságának módjáról.
(2) A természetvédelmi oltalom alatt álló, illetõleg a
nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes
állatok tartását a természetvédelem illetékes állami szerve engedélyezi,
a tervezett tartás helye szerint illetékes jegyzõ szakhatósági
hozzájárulásával."
- 2 -
4. A törvényjavaslat 19. § (3) bekezdése az alábbiak szerint
egészül ki:
"(3) Egyes veszélyes állatok tartását jogszabály, vagy hatósági
határozat megtilthatja, vagy illetve feltételekhez kötheti. A veszélyes
állatok körét, veszélyes állattá nyilvánítás feltételeit külön
jogszabály állapítja meg."
5. A törvényjavaslat 20. §-a helyébe a következõ rendelkezés
lép:
(1) Veszélyes állatnak az országba való behozatalához a
tervezett tartás helye szerint illetékes jegyzõ elõzetes tartási
engedélye szükséges. A jegyzõ az engedélyt az állategészségügyi hatóság
szakvéleménye alapján adja ki. A jegyzõ határozatával értesíti a
természetvédelem illetékes területi szervét és a rendõrhatóságot.
(2) A veszélyes állat tartását a jegyzõ, az állategészségügyi
hatóság, a természetvédelem illetékes területi szerve, illetve a
rendõrhatóság jogosult ellenõrizni. Az ellenõrzés feltételeit a
tulajdonos köteles biztosítani.
(3) A veszélyes állat elidegenítéséhez, vagy felügyeletének
átengedéséhez a 19. § (1) bekezdése szerinti engedély szükséges.
(4) A veszélyes állat tartója az állat elhullását vagy eltûnését
haladéktalanul köteles a jegyzõnek, az állategészségügyi hatóságnak,
illetve a rendõrhatóságnak bejelenteni.
"(1) A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetõleg a
nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó veszélyes
állatnak az országba való behozatalához a tervezett tartás helye szerint
illetékes jegyzõ elõzetes tartási engedélye szükséges. A jegyzõ az
engedélyt az állategészségügyi hatóságnak és a természetvédelem
illetékes állami területi szervének szakhatósági hozzájárulásával adja
ki. A jegyzõ határozatát az illetékes rendõrhatóságnak megküldi.
(2) A természetvédelmi oltalom alatt álló, illetõleg a
nemzetközi termlészetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes
állatok tartását a természetvédelem illetékes állami szerve engedélyezi,
a tervezett tartás helye szerint illetékes jegyzõ szakhatósági
hozzájárulásával."
6. A törvényjavaslat 22. § (5) bekezdése az alábbiak szerint
egészül ki:
"(5) A feljogosítás során - a kérelmezõ által benyújtott
dokumentáció, továbbá a földmûvelésügyi miniszter (a továbbiakban
miniszter) által felkért szakértõi testület véleménye alapján -
különösen a következõ szempontokat kell mérlegelni:
a) a hazai elõírásoknak megfelelõ más hazai vagy külföldi adat
nem hozzáférhetõ,
b) a tervezett kísérlettõl újabb eredményt várható, vagy az a
korábbi kísérletek eredményének ellenõrzésére felhasználható,
c) a kísérlet módszere korszerû, valamint
d) a kísérlet személyi és tárgyi feltételei rendelkezésre
állnak."
7. A törvényjavaslat új 22. § (7) bekezdéssel egészül ki:
- 3 -
"(7) A földmûvelésügyi miniszter az állatvédelmi hatósági
feladatok ellátásának elõsegítésére, valamint a társadalmi részvétel
biztosítása érdekében szakértõ testületet hoz
létre. A szakértõ testület biztosítja az érintett szakmai
szervezetek és a bejegyzett országos állatvédõ, társadalmi szervezetek
részvételét."
8. A törvényjavaslat 29. - 31. §-ai helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
Az állatkísérlet végzésére való feljogosítás
29. §
(1) Az állatkísérlet végzésére való feljogosítás iránti
kérelemben meg kell jelölni azokat a tudományosan megalapozott
indokokat, amelyek az állatkísérlet végzését szükségessé teszik.
(2) A feljogosító okiratban - a feljogosítás indokain túlmenõen
- meg kell határozni annak idõbeli hatályát is.
30. §
(1) Az állatkísérlet végzésére feljogosított és nyilvántartott
intézményben szakértõkbõl álló munkahelyi állatkísérleti bizottságot (a
továbbiakban: Bizottság) kell létrehozni és mûködtetni. A Bizottság két
tagját az intézmény vezetõje nevezi ki: egy-egy tagját az intézmény
székhelye szerinti állatorvosi, illetve orvosi kamara jelöli: egy tagja
pedig a területen mûködõ bejegyzett állatvédõ szervezetek többsége által
támogatott szakértõ személy.
(2) A Bizottság elnökét tagjai közül választja, ügyrendjét maga
állapítja meg.
31. §
(1) A Bizottság feladata:
a) eseti vagy általános engedélyt ad kísérlet végzésére:
b) ellenõrzi a létesítmény belsõ állatkísérleti szabályozásának
megtartását, javaslatot tesz annak korszerûsítésére:
c) adatszolgáltatást végez az intézményben végzett kísérletekrõl
a 32. § (1) bekezdésében megjelölt szerv részére.
(2) A Bizottság az intézmény belsõ állatkísérleti
szabályozásának megsértése esetén jogosult
a) a kísérlet azonnali leállítására:
b) a kísérletsorozatra való engedély visszavonására: vagy
c) a személyre szóló engedély visszavonására.
(3) Ha a Bizottság az engedély iránti kérelmet elutasítja, a
döntés kézhezvételétõl számított 8 napon belül kifogásnak van helye.
- 4 -
"Az állatkísérletek engedélyezése
29. §
(1) Az állatkísérlet iránti kérelemben meg kell jelölni azokat a
tudományosan megalapozott indokokat, amelyek az állatkísérletet
szükségessé teszik.
(2) Az engedélyezõ okiratban - az engedélyezés indokain
túlmenõen - meg kell határozni annak idõbeli hatályát is.
(3) Az állategészségügyi hatóság végzi
a) az állatkísérlet engedélyezését,
b) az állatkísérlet végzésére jogosultak nyilvántartását.
30. §
Az állatkísérlet végzésére feljogosított és nyilvántartott
intézményben munkahelyi állatkísérleti bizottságot (a továbbiakban: MÁB)
kell létrehozni és mûködtetni. A MÁB tagjait az intézmény vezetõje
nevezi ki. A MÁB az ügyrendjét maga állapítja meg.
31. §
(1) A MÁB feladatai az intézmény
a) állatkísérleti szabályzatának (etikai kódexének) elkészítése,
b) állatkísérleti szabályzata végrehajtásának ellenõrzése,
c) állatkísérleteinek szakmai-etikai felügyelete:
d) a szervezetben állatkísérlet végzésére jogosult személyek
oktatásának, képzésének szervezése.
(2) A MÁB az intézmény belsõ állatkísérleti szabályozásának
megsértése esetén jogosult - az állategészségügyi hatóság egyidejû
értesítése mellett - a kísérlet azonnali leállítására."
9. A törvényjavaslat 32. - 33. §-ai elmaradnak, a
törvényjavaslat §-ainak számozása értelemszerûen változik.
32. §
(1) A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter (a
továbbiakban: miniszter) Országos Állatvédelmi- és Kísérleti Bizottságot
(a továbbiakban: OÁKB) hoz létre.
(2) Az OÁKB elnökét, tagjai sorából maga választja.
(3) Az OÁKB tagjai:
a) a miniszter, a földmûvelésügyi miniszter, az ipari,
kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, a mûvelõdési és közoktatási
miniszter, valamint a népjóléti miniszter egy-egy képviselõje:
- 5 -
b) a Magyar Tudományos Akadémia fõtitkára által kijelölt
személy:
c) az orvostudományi egyetemek rektorai által együttesen
kijelölt személy:
d) az Állatorvostudományi Egyetem rektora által kijelölt
személy:
e) a Magyar Állatorvosi Kamara fõtitkára által kijelölt személy:
f) a mezõgazdasági érdekképviseleti szervezetek egy képviselõje:
g) a gyógyszerkutatás érdekképviseleti szervének egy
képviselõje:
valamint
h) az ország egész területén mûködõ állatvédelmi társadalmi
szervezetek által javasoltak közül, a miniszter által kijelölt három
személy.
33. §
(1) Az OÁKB feladatkörébe tartozik:
a) a 22. § (2) bekezdésében meghatározott feljogosítás megadása
és errõl nyilvántartás vezetése:
b) az állatkísérlet engedélyezése kérdésében a Bizottság döntése
ellen benyújtott kifogás elbírálása:
c) irányelveket ad ki a bizottságok megalakulására, mûködésére
és ügyrendjének elkészítéséhez:
d) gyûjti és összesíti a bizottságok által szolgáltatott
adatokat:
e) egyedi felmentést ad - a természetvédelem illetékes állami
területi szervének egyetértésével - a 28. § (2) bekezdésében
meghatározott esetekben.
(2) Az állatkísérletek végzésére jogosult intézményeket az OÁKB
veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemben
nyilatkozni kell arról, hogy az állatkísérletek korszerû végzéséhez
szükséges szakszemélyzettel, berendezésekkel és egyéb eszközökkel
rendelkezik.
(3) Az OÁKB a mûködési szabályzatát és az ügyrendjét maga
állapítja meg.
(3) az OÁKB mûködési feltételeinek megteremtésérõl a miniszter
gondoskodik, mûködési költségeinek fedezetét a Környezetvédelmi és
Területfejlesztési Minisztérium költségvetési fejezetében kell
elõirányozni.
10. A törvényjavaslat 40. §-a helyébe a következõ rendelkezés
lép:
(1) A 39. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni az
állatparkra(szafari park), vadasparkra, a cirkuszi állatra és
menazsériára, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik.
(2) A cirkuszi állatállományra, a bemutatott állatra, valamint
az állatkereskedésre külön jogszabály eltérõ feltételeket állapíthat
meg.
"(1) Az állatpark (szafari park), vadaspark, menazséria
létesítésére - ha külön jogszabály másként nem rendelkezik - a 39. §
rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.
- 6 -
(2) A cirkuszi állatokra, a bemutatás céljaira tartott
állatokra, továbbá az állatforgalmazásra és állatkereskedésre külön
jogszabály eltérõ szabályokat és további feltételeket állapíthat meg."
11. A törvényjavaslat VII. fejezete helyébe a következõ
rendelkezés lép:
VII. fejezet
ÁLLATOTTHON
Az állatotthon létesítésének és fenntartásának
általános szabályai
41. §
(1) Állatotthon és állatmegõrzõ panzió (a továbbiakban:
állatotthon) létesítését a jegyzõ engedélyezi.
(2) Az engedély kiadásának általános feltételei:
a) az állattartás jogszabályban meghatározott feltételei
rendelkezésre állnak:
b) a rendszeres állatorvosi ellátás biztosított:
c) az állatotthon mûködtetése nem sérti a köznyugalmat:
d) az állatotthon vezetõje vagy a (3) bekezdés szerint
jóváhagyott mûködési szabályzatban megjelölt felelõs személy szakirányú
végzettséggel rendelkezik.
(3) Az állatotthon létesítése iránt benyújtott kérelemhez
csatolni kell az állategészségügyi hatóság által jóváhagyott mûködési
szabályzatot.
"VII. fejezet
Az állatpanzió és állatmenhely létesítésének és fenntartásának általános
szabályai
41. §
(1) Állatpanzió és állatmenhely (a továbbiakban együtt:
állatotthon) létesítését az állatotthon tervezett helye szerint
illetékes jegyzõ engedélyezi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély akkor adható meg, ha
a) az állattartás jogszabályban meghatározott feltételei
tartósan és folyamatosan rendelkezésre állnak:
b) a rendszeres állatorvosi ellátás biztosított:
c) az állatotthon mûködtetése nem sérti a köznyugalmat,
d) az állatotthon vezetõje vagy a (3) bekezdés szerinti mûködést
szabályzatban megjelölt felelõs személy szakirányú végzettséggel
rendelkezik:
e) a tartós mûködtetéshez szükséges vagyoni fedezet biztosított.
- 7 -
(3) Az állatotthon létesítése iránti kérelemhez - a külön
jogszabályban meghatározottakon túlmenõen - mellékelni kell az
állatotthon mûködési szabályzatát.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyezési eljárásban az
állategészségügyi hatóság, a közegészségügyi hatóság szakhatóságként
mûködik közre.
(5) Az állatotthonok létesítésére vonatkozó részletes
szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
42. §
(1) A gazdátlan állatok ideiglenes vagy végleges elhelyezése
érdekében állatmenhelyet a helyi önkormányzat is létrehozhat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti állatmenhely fenntartásához a külön
jogszabályokban meghatározott módon és mértékben támogatás nyújtható. A
támogatásra elsõsorban az állatvédelmi bírság kormányrendeletben
meghatározott részét lehet felhasználni."
12. A törvényjavaslat 42. §-a és az azt megelõzõ cím helyébe a
következõ rendelkezés lép:
Záró rendelkezések
42. §
(1) A jegyzõ
a) ellenõrzi az állatvédelemrõl szóló jogszabályok
rendelkezéseinek megtartását az állattartás helyén: továbbá
b) felhívja - a jogszabályi rendelkezések megsértése esetén -
az állattartót azok megtartására, illetve a szükséghez képest a
felelõsségrevonás iránt intézkedik.
(2) A jegyzõ kezdeményezésére az állategészségügyi hatóság vagy
az állatorvos köteles az állat fájdalom nélküli elpusztításáról
gondoskodni, ha annak továbbélése megszüntethetetlen és
csillapíthatatlan szenvedéssel járna, meggyógyulása nem várható, továbbá
ha az állat tulajdonosa ismeretlen vagy az állat elpusztításáról nem
gondoskodik.
"Állatvédelmi bírság
42. §
(1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok
kíméletére, védelmére vonatkozó jogszabály, vagy hatósági határozat
elõírását megsérti - magatartásának súlyához, ismétlõdéséhez igazodó -
állatvédelmi bírságot köteles fizetni.
(2) Az állatvédelmi bírságot az állategészségügyi hatóság szabja
ki.
- 8 -
(3) Az állatvédelmi bírság kiszabására az állategészségügyi
hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározott magatartásról történt
tudomásszerzését követõ egy éven túl nincs lehetõsége. Az elkövetéstõl
számított öt éven túl nem szabható ki bírság, kivéve, ha a magatartás
jogszerûtlen állapot fenntartásával valósul meg. Eben az esetben az
elévülés mindaddig nem kezdõdik meg, amíg a jogszerûtlen állapot
fennáll.
(4) A bírság megfizetése nem mentesít más jogkövetkezmények
alól.
(5) Az állatvédelmi bírság mértékét, megállapításának módját, a
kiszabására és felhasználására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány
rendeletben állapítja meg."
13. A törvényjavaslat az alábbi 43. §-sal és címmel egészül ki,
egyidejûleg a törvényjavaslat számozása értelemszerûen változik:
"Az ügyész szerepe az állatvédelemben
43. §
(1) Az ügyész a büntetõeljárási törvényben meghatározottak
szerint jár el az állatok kíméletének és védelmének Büntetõ
Törvénykönyvben tilalmazott módon való megsértése ellen.
(2) Az állatok kíméletére és védelmére vonatkozó jogszabályok
megsértése esetén az ügyész is jogosult keresetet indítani a
tevékenységtõl való eltiltás, illetõleg a tevékenységgel okozott kár
megtérítése iránt.
(3) Az ügyész törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva, a rá
vonatkozó jogszabályok alapján közremûködik a hatóságok állatvédelmi
eljárásai és döntései törvényességének biztosításában."
14. A törvényjavaslat az alábbi 44. §-sal és az azt megelõzõ
címmel egészül ki, egyidejûleg a törvényjavaslat számozása
értelemszerûen változik.
"Záró rendelkezések
44. §
(1) Az állategészségügyi hatóság köteles az állat életének
fájdalom nélküli kioltásáról gondoskodni, ha annak továbbélése
megszüntethetetlen, vagy csillapíthatatlan szenvedéssel járna, az állat
meggyógyulása nem várható, az állat tulajdonosa ismeretlen, illetve
nincs, továbbá vadon élõ állat esetében az egyed a szabadon élésre
alkalmatlan.
(2) Állat életének a kioltását az állat tulajdonosa, a jegyzõ,
illetve a természetvédelem állami területi szerve kezdeményezheti."
15. A törvényjavaslat 45. §-a helyébe a következõ rendelkezés
lép:
- 9 -
45. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ száznyolcvanadik napon
lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap
a) A földmûvelésügyi miniszter, hogy az a mezõgazdasági
haszonállatok sajátos tartási feltételeit, az állatok levágásának
részletes szabályait:
b) a miniszter, a földmûvelésügyi miniszter és a mûvelõdési és
közoktatási miniszter, hogy a veszélyes állatok körét, az állatkert és
az állatotthon létesítésének, mûködésének és fenntartásának részletes
szabályait:
c) a mûvelõdési és közoktatási miniszter, a belügyminiszter, a
földmûvelésügyi miniszter, valamint a miniszter, hogy a cirkusz
létesítésének, mûködésének és fenntartásának részletes szabályait:
d) a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a
földmûvelésügyi miniszter, hogy az állatszállítás részletes szabályait:
e) a mûvelõdési és közoktatási miniszter, a földmûvelésügyi
miniszter, valamint a népjóléti miniszter a törvény végrehajtásához
szükséges képesítési feltételeket:
f) a miniszter, a földmûvelésügyi miniszter, az ipari,
kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, valamint a népjóléti miniszter
az állatkísérletek végzésének részletes szabályait
rendeletben állapítsa meg.
"45. §
(1) Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy :
a) az állatvédelmi bírság mértékét, kiszabásának és
felhasználásának részletes szabályait,
b) a jegyzõ állatok nyilvántartásával kapcsolatos feladat- és
hatáskörét rendeletben állapítsa meg.
(4) Felhatalmazást kap
a) a miniszter, hogy a szakértõi testület létrehozására,
mûködtetésére vonatkozó részletes szabályokat, a mezõgazdasági
haszonállatok sajátos tartási szabályait, a vágóállatok körét, az
állatok levágásának és leölésének részletes szabályait:
b) a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, hogy a
miniszterrel és a mûvelésõdési és közoktatási miniszterrel, a
belügyminiszterrel együttesen, hogy a veszélyes állatok körét, tartásuk
részletes feltételeit, a veszélyes állattá nyilvánítás feltételeit, az
állatkert és az állatotthon létesítésének, mûködésének és fenntartásának
részletes szabályait,
c) a mûvelõdési és közoktatási miniszter, hogy a
belügyminiszterrel, a környezetvédelmi és területfejlesztési
miniszterrel, valam int a miniszterrel együttesen, a cirkusz
(menazséria) létesítésének, mûködésének és fenntartásának részletes
szabályait:
d) a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, hogy a
miniszterrel együttesen az állatszállítás részletes szabályait:
e) a mûvelõdési és közoktatási miniszter, hogy a miniszterrel,
az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel, a
környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, valamint a
népjóléti miniszterrel együttesen a törvény végrehajtásához szükséges
képesítési feltételeket.
- 10 -
f) a miniszter, hogy a környezetvédelmi és területfejlesztési
miniszterrel az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel,
valamint a kísérleti célú állattenyésztés, szaporítás, tartás, szállítás
és fogalombahozatal végzésének részletes szabályait
rendeletben állapítsa meg."
16. A törvényjavaslat új 46. §-sal és elõtte címmel egészül ki:
Az állatvédelmi feladatok pénzügyi fedezete
46. § (1) az e törvény szerinti állami feladatok ellátására,
valamint az önkormányzati feladatok támogatására az alábbi pénzügyi
források használhatók fel:
a) a központi költségvetésben e cél megvalósítására elõirányzott
összegek,
b) az állatvédelmi hozzájárulás,
c) az állatvédelmi bírság.
(2) Az állatok védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához
állatvédelmi hozzájárulást kell fizetni. Az állatvédelmi hozzájárulásra
kötelezett termékek körét, a hozzájárulás mértékét, valamint fizetésének
és felhasználásának szabályait külön törvény állapítja meg.
I n d o k o l á s
Lásd: a Mezõgazdasági bizottság 1998. március 2-i jegyzõkönyvét.
Budapest, 1998. március 2.
Dr. Orosz Sándor
e l n ö k
Eleje Honlap