ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán Úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
Hivatkozva a Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102 § (1) bekezdésére, a
társadalombiztosítási ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint
e szolgáltatások fedezetérõl szóló T/4293..sz. törvényjavaslathoz a következõ
módosító javaslatot
terjesztem elõ:
A törvényjavaslat 31. §-ának módosítását a következõk szerint javaslom:
"(1) A biztosított egyéni vállalkozó a személyes munkavégzés címén e
tevékenysége keretében költségként elszámolt összeg (vállalkozói kivét) a
[vállalkozói osztalékalap,] átalányadózó esetén az átalányadó alapját képezõ
jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes
minimális bérnek megfelelõ összeg után a 21. § (1) bekezdésében meghatározott
társadalombiztosítási hozzájárulást fizet.
(2) A tételes átalányadózó esetében a társadalombiztosítási hozzájárulás
alapja az (1) bekezdésben meghatározott minimális bér.
[(3) Nem képezi a társadalombiztosítási hozzájárulás alapját a vállalkozói
osztalékalap 10, illetõleg 20 százalékos személyi jövedelemadó alá esõ része.]
[(4)] (3) Az egyéni vállalkozó az (1)-[(3)] (2) bekezdésben meghatározott
társadalombiztosítási hozzájárulás alapja, legfeljebb azonban a
járulékfizetési felsõ határ havi összegének figyelembevételével a 21. § (2)
bekezdés a), vagy b) pontjában meghatározott nyugdíjjárulékot, és a 21. § (3)
bekezdésében meghatározott egészségbiztosítási járulékot fizet.
[(6)] (4) Az egyéni vállalkozó a minimális bér alapulvételével nem köteles
társadalombiztosítási hozzájárulást, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot
fizetni arra az idõtartamra, amelynek tartama alatt
a) táppénzben, terhességi- gyermekágyi segélyben, baleseti táppénzben,
gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban
részesül, - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás,
az ápolási díj folyósításának idõtartama alatt vállalkozói tevékenységét
személyesen folytatja -,
b) katonai vagy polgári szolgálatot teljesít,
c) fogva tartott,
d) külföldön munkát vállalóként vagy külföldi ösztöndíjasként megállapodás
alapján fizet nyugdíjbiztosítási hozzájárulást,
e) az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivõ, ha kamarai tagságát szünetelteti,
f) az (5) bekezdésben említett egyéni vállalkozó keresõképtelen.
[(7)] (5) Amennyiben a [(6)] (4) bekezdésben meghatározott körülmények a
naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, egy-egy naptári napra a havi
hozzájárulás, illetõleg nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék fizetésénél a
minimális bér harmincad részét kell megfizetni. A [(6)] (4) bekezdésben
meghatározott idõtartamok naptári napjainak számával a hozzájárulás fizetési
alsó határt, illetõleg a járulékfizetési alsó és felsõ határt csökkenteni
kell. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó
biztosítási jogviszonya hónap közben kezdõdött vagy szûnt meg.
[(5)] (6) Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó egyidejûleg legalább heti
36 órás munkaidõvel járó munkaviszonyban is áll, illetõleg közép vagy
felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, az (1)-
(2) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a
társadalombiztosítási hozzájárulás, a nyugdíjjárulék-fizetés alapjául a
ténylegesen elért, járulékalapot képezõ jövedelem.[jövedelmet, de legalább a
minimális bér ötven százalékát kell figyelembe venni.]"
INDOKOLÁS
Az Alkotmánybíróság 1997. január elsejei hatállyal megsemmisítte azokat a
társadalombiztosítási rendelkezéseket, amelyek az osztalék meghatározott része
után járulékfizetési kötelezettséget írtak elõ. A módosító javaslat az ezzel
kapcsolatos összhangot kívánja biztosítani, illetve a jogszabályi hely
bekezdéseit logikusabb sorrendbe állítja.
Budapest, 1997. június