ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán Úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
Hivatkozva a Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102 § (1) bekezdésére, a
társadalombiztosítási ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint
e szolgáltatások fedezetérõl szóló T/4293..sz. törvényjavaslathoz a következõ
módosító javaslatot
terjesztem elõ:
A törvényjavaslat 33. §-a a következõk szerint változik:
"(1) Ha a biztosított egyidejûleg több biztosítási kötelezettséggel járó
jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyában köteles a járulékalapul szolgáló
jövedelme után a nyugdíjjárulékot, illetõleg az egészségbiztosítási járulékot
megfizetni, legfeljebb azonban együttesen a járulékfizetési felsõ határ napi
összegének naptári évre számított összege után. Amennyiben egyik
biztosítással járó jogviszony sem áll fenn a naptári év teljes tartamán át, a
napi járulékfizetési felsõ határt [együttesen is] csak a biztosítással járó
jogviszonyok tényleges fennállásának tartamára kell számítani.
(2) A biztosított a naptári év folyamán mindaddig köteles a nyugdíj- és
egészségbiztosítási járulékot megfizetni, amíg az egyes foglalkoztatók elõtt
nem igazolja, hogy a naptári éven belül együttesen már megfizette a
járulékfizetési felsõ határ napi összegének a naptári évre (a biztosítási
kötelezettség fennállásával arányos részére) számított összege után a nyugdíj-
, illetõleg egészségbiztosítási járulékot.
(3) Abban az esetben, ha a nyugdíj- illetõleg egészségbiztosítási járulék
túlfizetés keletkezik, a (2) bekezdésben említett foglalkoztató, a
túlfizetésként jelentkezõ járulékot köteles visszafizetni az igazolások
benyújtását követõ 15 napon belül. [Amennyiben több foglalkoztatónál
egyidejûleg fennáll a biztosítással járó jogviszony, az a foglalkoztató
köteles a járulékot visszafizetni, amelynél az elért - járulékalapot képezõ -
jövedelem a magasabb.]
(4) Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság
személyesen közremûködõ tagja, a 29. § (1), [illetve a 30. § (3)] bekezdésében
elõírt legkisebb összegû járulékot - évente egy alkalommal történõ választása
szerint - egyszer kell figyelembe venni.
(5) Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is
biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a 31.§ (1)
bekezdése szerint áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló
járulékfizetési kötelezettség [legkisebb összege a 31.§ (5) bekezdésben
meghatározott összeg.] alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képezõ
jövedelem. [Amennyiben az egyéni vállalkozó egyidejûleg több gazdasági
társaság személyesen közremûködõ tagja, a 31.§ (1) bekezdésében említett
legkisebb összeget - évente egy alkalommal történõ választása szerint -
egyszer kell figyelembe venni.]
[(6) Az (5) bekezdésben említett egyéni vállalkozó minden év január 31-ig
nyilatkozik arról, hogy a 31.§ (1) bekezdésében említett legkisebb összegû
járulékot egyéni vállalkozóként, vagy társas vállalkozóként kéri figyelembe
venni. A nyilatkozatát az illetékes igazgatási szervhez és az érintett
vállalkozáshoz is be kell nyújtania.
(7) A (6) bekezdésben foglaltak az irányadók abban az esetben is, ha a
biztosított egyidejûleg több társas vállalkozás személyesen közremûködõ tagja.
Ez esetben a választásra vonatkozó nyilatkozatát valamennyi társas
vállalkozáshoz be kell nyújtania.]
INDOKOLÁS
Az Alkotmánybíróság 1997. január elsejei hatállyal megsemmisítette a
munkaviszony mellett vállalkozási tevékenységet folytatók esetében azokat a
szabályokat, amelyek fiktív, a mindenkori minimálbér 50%-ában meghatározott
járulékalapot tartalmaztak. A módosító javaslat az ezzel való összhangot
kívánja biztosítani.
Budapest, 1997. június
Puch László
MSZP