ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán Úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
Hivatkozva a Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102 § (1) bekezdésére, a
társadalombiztosítási ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint
e szolgáltatások fedezetérõl szóló T/4293..sz. törvényjavaslathoz a következõ
módosító javaslatot
terjesztem elõ:
A törvényjavaslat IV., V. fejezetének és §-ainak számozása a következõk
szerint módosul:
A jelenlegi V. fejezet számozása IV. fejezetre, a §-ok a jelenlegi 20. - 41.
§-ról 18 - 39. §-ra, a jelenlegi IV. fejezet számozása V.fejezetre és a 18. -
19. §-ok számozása 40.-41. §-ra változik.
[V.] IV. Fejezet
Az ellátások fedezete
[20.] 18. §
(1) A társadalombiztosítási ellátások fedezetére
a) a biztosított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizet,
b) a foglalkoztató egészségbiztosítási- és nyugdíjbiztosítási (együtt:
társadalombiztosítási) hozzájárulást fizet és a táppénz kiadásokhoz
hozzájárul.
(2) A magánnyugdíj-pénztár tagja nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére
kötelezett.
[21.] 19.§
(1) A társadalombiztosítási nyugdíj és az egészségbiztosítás
ellátásainak fedezetére a foglalkoztató és a biztosítottnak minõsülõ egyéni
vállalkozó 1998. január 1-jétõl 39, 1999. január 1-jétõl 38, 2000. január 1-
jétõl 37 százalékos mértékû társadalombiztosítási hozzájárulást köteles
fizetni. Ebbõl a nyugdíjbiztosítási hozzájárulás mértéke 1998. január 1-jétõl
24, 1999. január 1-jétõl 23, 2000. január 1-jétõl 22 százalék (amelybõl 1
százalék a rokkantsági nyugdíj fedezetére szolgál), az egészségbiztosítási
hozzájárulás mértéke 15 százalék.
(2) A biztosított által fizetendõ nyugdíjjárulék mértéke
a) a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy
esetében 1998. január 1-jétõl 7, 1999. január 1-jétõl 8, 2000. január 1-jétõl
9 százalék,
b) a magánnyugdíj-pénztár tagja esetében 1 százalék.
(3) A biztosított által fizetendõ egészségbiztosítási járulék mértéke 3
százalék.
(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseitõl eltérõen
a) a társas vállalkozás a kiegészítõ tevékenységû társas vállalkozó után,
b) a kiegészítõ tevékenységet folytatónak minõsülõ egyéni vállalkozó
a baleseti társadalombiztosítási ellátások fedezetére 10 százalékos baleseti
járulék fizetésére kötelezett.
(5) A foglalkoztató az 5. § (1)-(2) bekezdésében említett biztosított
betegsége miatti keresõképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása
idõtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg .
A társadalombiztosítási hozzájárulás
[22.] 20.§
A foglalkoztató - ide nem értve a 4. § a) pont 4.-5. alpontban
meghatározott foglalkoztatót - az általa kifizetett, elszámolt, járulékalapot
képezõ jövedelem
- ide nem értve az 57.§ (2)-(5) bekezdése szerinti jövedelmeket -, valamint
az adózott eredmény terhére kifizetett osztalék után havonta a 21. § (1)
bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási hozzájárulást fizet.
Járulékalapot nem képezõ jövedelem
[23.] 21. §
Nem képezi a társadalombiztosítási hozzájárulás, a nyugdíjjárulék és az
egészségbiztosítási járulék alapját:
a) a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási
ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelõ összege,
b) a foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a tag
javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amely nem haladja meg
havonta a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimális bér 115
százalékát,
c) az adózott eredménybõl juttatott osztalék 10, illetõleg 20 százalékos
személyi jövedelemadó alá esõ része,
d) a felsõoktatási törvényben felsorolt felsõoktatási intézményben
hitelesített iskolai rendszerû elsõ alapképzésben résztvevõ nappali tagozatos
hallgatónál a képesítési követelményekben meghatározott képzési idõ alatt
végzett munkájáért az említett intézménytõl kapott díj - de legfeljebb a
nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatási normatíva adott évi központi
költségvetésrõl szóló törvényben meghatározott összegének kétszerese -,
feltéve, hogy a munkavégzés az errõl szóló kormányrendelet szerinti
munkalehetõség keretében történik, és feltéve, hogy a díjazás alapjául
szolgáló munkavégzés abban az intézményben történik, amellyel a hallgató
hallgatói jogviszonyban áll.
[24.] 22. §
A 4. § a) pont 4.-5. alpontjában megjelölt foglalkoztatót a munkanélküli
ellátás, a gyermeknevelési támogatás és az ápolási díj összege után terheli a
21. § (1) bekezdésben meghatározott mértékû társadalombiztosítási hozzájárulás
megfizetésének kötelezettsége.
[25.] 23. §
A 5. § (1) bekezdésének a) pontjában említett szervek a hivatásos állományú
tagjaik részére a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett pénzbeli
juttatásokat a társadalombiztosítási ellátásoknak megfelelõ mértékben
elszámolhatják a járulék terhére, a járulékfizetést, illetõleg elszámolást,
valamint a nyilvántartást és adatszolgáltatást az igazgatási szervvel kötött
megállapodás szerint teljesítik.
A nyugdíj- és egészségbiztosítási
járulék
[26.] 24.§
(1) A foglalkoztatott a 21. § (2) bekezdés a), vagy b) pontjában
meghatározott nyugdíjjárulékot, és a 21. § (3) bekezdésében meghatározott
egészségbiztosítási járulékot fizet. A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék
alapja a járulékalapot képezõ jövedelem. A foglalkoztatott az SZJA törvény
69.§-a szerinti természetbeni juttatás értéke után nyugdíjjárulékot és
egészségbiztosítási járulékot nem fizet.
(2) A foglalkoztatott a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot a
járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett egy
naptári napra jutó bruttó átlagkereset kétszeresének naptári évre számított
összege után fizeti meg (továbbiakban: járulékfizetési felsõ határ.) A
járulékfizetési felsõ határ naptári napi összegét évente a Magyar Köztársaság
költségvetésérõl szóló törvény állapítja meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott járulékfizetési felsõ határt évente
január 1-jétõl, év közben kezdõdõ jogviszony esetében a biztosítással járó
jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell számítani.
Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az
idõtartamokat, amelyre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló
jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi
segélyben, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, katonai
(polgári) szolgálatot teljesített, a fizetés, díjazás nélküli idõszakot. A
megállapított járulékfizetési felsõ határt idõközben csökkenteni kell az
említett idõszakok naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felsõ
határ szorzatával. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a
biztosítással járó jogviszony év közben kezdõdött vagy szûnt meg.
(4) Amennyiben a (3) bekezdés alkalmazása során a biztosítottól a
foglalkoztató több nyugdíj-, illetõleg egészségbiztosítási járulékot vont le,
a túlvont nyugdíj- illetõleg egészségbiztosítási járulékot 15 napon belül a
foglalkoztató visszafizeti.
[27.] 25. §
A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy nyugdíjjárulékot és
egészségbiztosítási járulékot nem fizet.
[28.] 26. §
(1) A gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülõ személy a
támogatás, a díj összege után nyugdíjjárulékot fizet.
(2) A keresetpótló juttatásban, vagy munkanélküli járadékban, nyugdíj
elõtti munkanélküli segélyben részesülõ személy a keresetpótló juttatás, a
munkanélküli járadék, illetve a segély összege után fizet nyugdíjjárulékot.
(3) Az egyházi személyként és szerzetesrendi tagként szerzett
szolgálati idõ nyugdíjköltségeinek fedezetére a központi költségvetés a
nyugdíjbiztosítási hozzájárulást az érintett személyek havi átlagos létszáma
alapján a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimális bér 31
százalékának megfelelõ összegben fizeti meg a tárgyhónapot követõ hó 10.
napjáig. A fizetés rendjére, illetõleg az elszámolás módjára az igazgatási
szervvel a Pénzügyminisztérium megállapodást köt.
A társas vállalkozás és a társas vállalkozó járulékfizetése
[29.] 27. §
(1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a 21.§ (1)
bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási hozzájárulást fizet. A
társadalombiztosítási hozzájárulás alapja: a társas vállalkozó részére a
személyes közremûködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot
képezõ jövedelem és a vállalkozás adózott eredményébõl juttatott osztalék -
ide nem értve a 23. §-ban meghatározott jövedelmet -, de legalább havi átlagos
szinten a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimális bér. Ha a
hozzájárulás fizetési kötelezettség egy teljes naptári hónapon át nem áll
fenn, egy naptári napra a minimális bér harmincad részét kell figyelembe
venni.
(2) A biztosított társas vállalkozó a 21. § (2) bekezdés a), vagy b)
pontja szerinti nyugdíjjárulékot, és a 21. § (3) bekezdése szerinti
egészségbiztosítási járulékot fizet. A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék
alapja megegyezik az (1) bekezdésben meghatározott társadalombiztosítási
hozzájárulás alapjával - ide nem értve az SZJA törvény 69.§-a szerinti
természetbeni juttatást -, azzal, hogy azt legfeljebb a járulékfizetési felsõ
határ [26. § (2) és (4) bek.] napi összegének naptári évre számított összege
után kell megfizetni.
(3) Abban az esetben, ha a biztosítási kötelezettség a naptári év teljes
tartama alatt nem áll fenn, a járulékfizetési felsõ határt a biztosítási
kötelezettség idõtartamával arányosan kell meghatározni.
[30.] 28. §
(1) A 29. §-ban meghatározott hozzájárulás és a 26. §-ban meghatározott
járulékalapok alsó, illetve a járulékalapok felsõ határát azzal az idõszakkal
arányosan (a minimális bér harmincad részével, illetve a járulékfizetési felsõ
határ napi összegével) csökkenteni kell, amely alatt a társas vállalkozó
a) táppénzben, terhességi- gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási
segélyben, baleseti táppénzben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban
részesül,
b) katonai (polgári) szolgálatot teljesít,
c) fogva tartott,
d) ügyvédként, szabadalmi ügyvivõként a kamarai tagság szünetel, továbbá,
e) ha a társas vállalkozó külföldön munkát vállalóként vagy külföldi
ösztöndíjasként megállapodás alapján nyugdíjbiztosítási hozzájárulást fizet,
f) ha a (3) bekezdésben említett társas vállalkozó keresõképtelen.
(2) A társadalombiztosítási hozzájárulást, a nyugdíjjárulékot és
egészségbiztosítási járulékot a biztosítás megszûnését követõen kiosztott
jövedelem után is meg kell fizetni.
(3) Ha a társas vállalkozó egyidejûleg legalább heti 36 órás munkaidõvel
járó munkaviszonyban is áll, illetõleg közép- vagy felsõfokú oktatási
intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, az (1) bekezdés
rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a járulékfizetés
alapjául a ténylegesen elért, járulékalapot képezõ jövedelmet, de legalább a
minimális bér ötven százalékának megfelelõ összeget kell figyelembe venni.
Az egyéni vállalkozók járulékfizetése
[31.] 29.§
(1) A biztosított egyéni vállalkozó a személyes munkavégzés címén e
tevékenysége keretében költségként elszámolt összeg (vállalkozói kivét) a
vállalkozói osztalékalap, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képezõ
jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes
minimális bérnek megfelelõ összeg után a 21. § (1) bekezdésében meghatározott
társadalombiztosítási hozzájárulást fizet.
(2) A tételes átalányadózó esetében a társadalombiztosítási
hozzájárulás alapja az (1) bekezdésben meghatározott minimális bér.
(3) Nem képezi a társadalombiztosítási hozzájárulás alapját a
vállalkozói osztalékalap 10, illetõleg 20 százalékos személyi jövedelemadó alá
esõ része.
(4) Az egyéni vállalkozó az (1)-(3) bekezdésben meghatározott
társadalombiztosítási hozzájárulás alapja, legfeljebb azonban a
járulékfizetési felsõ határ havi összegének figyelembevételével a 21. § (2)
bekezdés a), vagy b) pontjában meghatározott nyugdíjjárulékot, és a 21. § (3)
bekezdésében meghatározott egészségbiztosítási járulékot fizet.
(5) Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó egyidejûleg legalább heti
36 órás munkaidõvel járó munkaviszonyban is áll, illetõleg közép vagy
felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, az (1)-
(2) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a
társadalombiztosítási hozzájárulás, a nyugdíjjárulék-fizetés alapjául a
ténylegesen elért, járulékalapot képezõ jövedelmet, de legalább a minimális
bér ötven százalékát kell figyelembe venni.
(6) Az egyéni vállalkozó a minimális bér alapulvételével nem köteles
társadalombiztosítási hozzájárulást, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot
fizetni arra az idõtartamra, amelynek tartama alatt
a) táppénzben, terhességi- gyermekágyi segélyben, baleseti táppénzben,
gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban
részesül, - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás,
az ápolási díj folyósításának idõtartama alatt vállalkozói tevékenységét
személyesen folytatja -,
b) katonai vagy polgári szolgálatot teljesít,
c) fogva tartott,
d) külföldön munkát vállalóként vagy külföldi ösztöndíjasként megállapodás
alapján fizet nyugdíjbiztosítási hozzájárulást,
e) az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivõ, ha kamarai tagságát szünetelteti,
f) az (5) bekezdésben említett egyéni vállalkozó keresõképtelen.
(7) Amennyiben a (6) bekezdésben meghatározott körülmények a naptári hónap
teljes tartamán át nem állnak fenn, egy-egy naptári napra a havi hozzájárulás,
illetõleg nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék fizetésénél a minimális bér
harmincad részét kell megfizetni. A (6) bekezdésben meghatározott idõtartamok
naptári napjainak számával a hozzájárulás fizetési alsó határt, illetõleg a
járulékfizetési alsó és felsõ határt csökkenteni kell. Ezt a szabályt kell
alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap
közben kezdõdött vagy szûnt meg.
[32.] 30. §
(1) Az egyéni vállalkozó havonta a tárgyhót követõ hónap 10. napjáig köteles
a 31. §-ban meghatározott jövedelme, illetõleg a minimális bér alapján
társadalombiztosítási hozzájárulást, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot
bevallani és befizetni úgy, hogy ezeknek alapja éves szinten legalább minden
hónapban elérje a minimális bér - a 31.§ (5) bekezdésben említett egyéni
vállalkozó esetében a minimális bér ötven százalékának - összegét. Ennek
megfelelõen a tárgyhavi befizetési kötelezettség összegébe be lehet tudni az
elõzõ hónap(ok)ban befizetett összeget.
(2) Az egyéni vállalkozó a biztosítási kötelezettség kezdete napjától,
annak megszûnése napjáig kötelezett járulék fizetésére.
Nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék fizetése egyidejûleg fennálló,
több biztosítással járó jogviszony esetén
[33.] 31. §
(1) Ha a biztosított egyidejûleg több biztosítási kötelezettséggel járó
jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyában köteles a járulékalapul szolgáló
jövedelme után a nyugdíjjárulékot, illetõleg az egészségbiztosítási járulékot
megfizetni, legfeljebb azonban együttesen a járulékfizetési felsõ határ napi
összegének naptári évre számított összege után. Amennyiben egyik
biztosítással járó jogviszony sem áll fenn a naptári év teljes tartamán át, a
napi járulékfizetési felsõ határt együttesen is csak a biztosítással járó
jogviszonyok tényleges fennállásának tartamára kell számítani.
(2) A biztosított a naptári év folyamán mindaddig köteles a nyugdíj- és
egészségbiztosítási járulékot megfizetni, amíg az egyes foglalkoztatók elõtt
nem igazolja, hogy a naptári éven belül együttesen már megfizette a
járulékfizetési felsõ határ napi összegének a naptári évre (a biztosítási
kötelezettség fennállásával arányos részére) számított összege után a nyugdíj-
, illetõleg egészségbiztosítási járulékot.
(3) Abban az esetben, ha a nyugdíj- illetõleg egészségbiztosítási
járulék túlfizetés keletkezik, a (2) bekezdésben említett foglalkoztató, a
túlfizetésként jelentkezõ járulékot köteles visszafizetni az igazolások
benyújtását követõ 15 napon belül. Amennyiben több foglalkoztatónál
egyidejûleg fennáll a biztosítással járó jogviszony, az a foglalkoztató
köteles a járulékot visszafizetni, amelynél az elért - járulékalapot képezõ -
jövedelem a magasabb.
(4) Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság
személyesen közremûködõ tagja, a 29. § (1), illetve a 30. § (3) bekezdésében
elõírt legkisebb összegû járulékot - évente egy alkalommal történõ választása
szerint - egyszer kell figyelembe venni.
(5) Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is
biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a 31.§ (1)
bekezdése szerint áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló
járulékfizetési kötelezettség legkisebb összege a 31.§ (5) bekezdésben
meghatározott összeg. Amennyiben az egyéni vállalkozó egyidejûleg több
gazdasági társaság személyesen közremûködõ tagja, a 31.§ (1) bekezdésében
említett legkisebb összeget - évente egy alkalommal történõ választása szerint
- egyszer kell figyelembe venni.
(6) Az (5) bekezdésben említett egyéni vállalkozó minden év január 31-ig
nyilatkozik arról, hogy a 31.§ (1) bekezdésében említett legkisebb összegû
járulékot egyéni vállalkozóként, vagy társas vállalkozóként kéri figyelembe
venni. A nyilatkozatát az illetékes igazgatási szervhez és az érintett
vállalkozáshoz is be kell nyújtania.
(7) A (6) bekezdésben foglaltak az irányadók abban az esetben is, ha a
biztosított egyidejûleg több társas vállalkozás személyesen közremûködõ tagja.
Ez esetben a választásra vonatkozó nyilatkozatát valamennyi társas
vállalkozáshoz be kell nyújtania.
[34.] 32. §
Amennyiben a biztosított foglalkoztatása egyik jogviszonyában eléri a heti 36
órát, a további jogviszonyából származó járulékalapot képezõ adóköteles
jövedelme után - a 33. §-ban foglaltaktól eltérõen - nem kell
egészségbiztosítási járulékot fizetni.
A magánnyugdíj rendszer keretében fizetendõ tagdíj
[35.] 33. §
(1) A magánnyugdíj-pénztár tagja a nyugdíjjárulék-alapot képezõ jövedelme
után 1998. január 1-jétõl 6, 1999.január 1-jétõl 7, 2000. január 1-jétõl 8
százalékos tagdíjat fizet.
(2) A tagdíjfizetési kötelezettségre a 26. § (2)-(4) bekezdésében,
valamint a 33. §-ban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell azzal az
eltéréssel, hogy a túlvont tagdíjat a magánnyugdíj-pénztár fizeti vissza.
Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra
[36.] 34. §
(1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ, az 5. § (1)-(2)
bekezdésben említett biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem álló
nagykorú személy nyugellátásra jogosító szolgálai idõ és nyugdíjalapot képezõ
jövedelem szerzése céljából - magánnyugdíj-pénztár tagja esetében a tagdíj
mértékével csökkentett - 31 százalékos mértékû -nyugdíjbiztosítási járulék
fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy az egészségbiztosítási
ellátások megszerzése végett 18 százalékos mértékû egészségbiztosítási járulék
fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet.
(3) A járulékfizetés alapja a megállapodást kötõ személy által
megjelölt jövedelem, legfeljebb a járulékfizetési felsõ határ naptári hónapra
számított összege, de legalább a megállapodás megkötését megelõzõ hónap elsõ
napján érvényes minimális bér. Amennyiben a megállapodást a minimális bér
összegének figyelembe vételével kötik meg, annak változása esetén a
megállapodásban meghatározott összeg a változást követõ hónap elsõ napjától
módosul.
(4) A nyugellátás megállapításáig szolgálati idõ szerzése végett
megállapodás megkötésével és a megállapodás megkötése napján érvényes
minimális bér alapul vételével számított - magánnyugdíj-pénztár tagja esetén a
tagdíj mértékével csökkentett - 31 százalékos -nyugdíjbiztosítási járulék
megfizetésével szolgálati idõt szerez az, aki
a) a Tny. törvényben meghatározott felsõfokú oktatási intézmény nappali
tagozatán eltöltött idejét, ideérve a doktorandusz képzést is,
b) gyermekgondozási segélyen töltött idejét,
c) a gyermekgondozási segély idejével megegyezõ otthoni gondozási idejét
d) a társadalombiztosítási öregségi nyugellátáshoz elõirt szolgálati idõ
elérése érdekében legfeljebb öt naptári évvel a hiányzó idejét
kívánja szolgálati idõként elismertetni.
(5) A (4) bekezdésben szabályozott esetekben a fizetendõ nyugdíjbiztosítási
hozzájárulás a szolgálati idõként elismerhetõ idõszak naptári napjainak és a
megállapodás megkötése napján érvényes minimális bér harmincad részének
szorzata. A szolgálati idõ beszámítása iránti kérelem teljesítésérõl,
elutasításáról határozatot kell hozni.
(6) A 11. §-ban meghatározott külföldi állampolgár megállapodást köthet
a saját, valamint a vele együtt a Magyar Köztársaság területén tartózkodó
házastársa és gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására.
(7) Az (6) bekezdésben említett megállapodás alapján fizetendõ havi
járulék összege:
a) a külföldi állampolgár esetén a (3) bekezdés szerinti minimális bér
összegének 75 százaléka ,
b) házastársa, gyermeke esetén a (3) bekezdés szerinti minimális bér
összegének 30 százaléka.
(8) A Magyar Köztársaság területén oktatási intézmény nappali tagozatán
tanulmányokat folytató külföldi állampolgár egészségügyi szolgáltatására a]
(3) bekezdésében meghatározott minimális bér 30 százalékának megfelelõ havi
összegû egészségbiztosítási járulék megfizetésének vállalása esetén köthet
megállapodást.
(9) A devizajogszabályok szerint külföldinek minõsülõ magyar
állampolgár egészségügyi szolgáltatásra egészségbiztosítási járulék
megfizetésének vállalása esetén köthet megállapodást. A fizetendõ havi
egészségbiztosítási járulék a (3) bekezdésben meghatározott minimális bér 75
százaléka.
(10) A (4) és a (6), valamint a (8)-(9) bekezdés szerinti megállapodást
az állampolgár javára a fizetési kötelezettség átvállalása esetén más személy,
illetve szerv is megkötheti.
[37.] 35. §
(1) A megállapodásnak tartalmaznia kell a fizetendõ járulék alapját vagy
összegét, a nyilvántartásra, adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat.
(2) Az egészségügyi szolgáltatásra megállapodás csak a megállapodás
megkötését követõ hónap elsõ napjától kezdõdõ hatállyal, az elsõ hónapra
esedékes járulék egyidejû befizetése mellett köthetõ. Ezt követõen a járulékot
havonta elõre, a tárgyhónapot közvetlenül megelõzõ hónap 10. napjáig kell
megfizetni. Nem egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás esetében a
járulék a tárgyhónapot követõ hónap 10. napjáig fizethetõ meg. A befizetés
elmulasztása a megállapodás megszûnését vonja maga után. Az egészségügyi
szolgáltatásra való jogosultság a megállapodás megszûnésének napjáig áll fenn.
(3) A megállapodás alapján megszerzett jogosultságra - ha e törvény
másként nem rendelkezik - a Tny., illetve az EB. törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni. Az egészségügyi szolgáltatás - sürgõsségi ellátás kivételével -
akkor jár, ha az igénybevétel kezdõ napját közvetlenül megelõzõen legalább már
hat havi járulékfizetés történt. Az eltartott hozzátartozóra a jogosultság nem
terjed ki, ide nem értve a 36. § (2) bekezdése szerinti megállapodást kötõ
személyt.
(4) Az egészségügyi szolgáltatásra jogosult külföldi az egészségügyi
szolgáltatásra való jogosultságát az "Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra
való jogosultságról" (a továbbiakban: igazolás) elnevezésû nyomtatvánnyal
igazolja. Az igazolást a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban:
MEP) állítja ki. Megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult
külföldi részére az igazolást a vele megállapodást kötõ igazgatási szerv
állítja ki. A külföldi állampolgár a járulék befizetését havonta a befizetés
teljesítésének helyén az igazolás lebélyegzésével igazoltatja.
Baleseti járulék fizetése
A kiegészítõ tevékenységû társas vállalkozó után fizetendõ baleseti járulék
[38.] 36. §
(1) A társas vállalkozás a kiegészítõ tevékenységet folytatónak minõsülõ
társas vállalkozó után a 21. § (4) bekezdésében meghatározott baleseti
járulékot fizet. A járulék alapja a társas vállalkozónak a személyes
közremûködés alapján kifizetett (elszámolt) adóköteles jövedelem és a
vállalkozás adózott eredményébõl juttatott osztalék.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem képezi a baleseti
járulék alapját a vállalkozás adózott eredményébõl juttatott osztalék 10,
illetõleg 20 százalékos személyi jövedelemadó alá esõ része.
(3) A kiegészítõ tevékenységet folytató társas vállalkozó után
fizetendõ baleseti járulékra egyebekben a 30. § (2) bekezdésben és a 32. §-
ában foglalt rendelkezéseket megfelelõen kell alkalmazni.
A kiegészítõ tevékenységet folytató egyéni vállalkozók baleseti járuléka
[39.] 37. §
(1) A kiegészítõ tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 21. § (4)
bekezdésében meghatározott baleseti járulékot fizet. A járulék alapja az e
tevékenységbõl származó adóköteles jövedelem, valamint a vállalkozói
osztalékalap, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képezõ jövedelem.
Tételes átalányadózást választó egyéni vállalkozó esetén a baleseti járulék
alapja a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimális bér ötven
százaléka.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem képezi a baleseti
járulék alapját a vállalkozói osztalékalap 10, illetõleg 20 százalékos
személyi jövedelemadó alá esõ része.
(3) A kiegészítõ tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 10. § (1)
bekezdésében meghatározott idõtartam alatt köteles baleseti járulék
fizetésére.
[40.] 38. §
A 15. § (2) bekezdésében felsorolt személyek után nem kell baleseti
járulékot fizetni.
Egészségbiztosítási járulékfizetés egészségügyi ellátásra jogosult személy
után
[41.] 39. §
(1) A 16. § (1) bekezdés a)-o) pontjában meghatározott személyek
egészségügyi szolgáltatásának költsége az Egészségbiztosítási Alapot terheli.
(2) Az a személy, aki a személyi igazolvánnyal rendelkezik, vagy azzal
jogszabály alapján rendelkeznie kellene és aki e törvény szerint
biztosítottnak vagy ilyen biztosított eltartott hozzátartozójának nem minõsül
és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § a)-p) pontja szerint sem jogosult,
havonta a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimális bér 11,5
százalékának megfelelõ összegû egészségbiztosítási járulékot fizet. Ha a
járulékfizetési kötelezettség a naptári hónap teljes tartama alatt nem áll
fenn, egy naptári napra a minimális bér 30-ad részét kell figyelembe venni. A
járulék megfizetése alapján egészségügyi szolgáltatásra az eltartott
hozzátartozója is jogosulttá válik.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott személyek az õket terhelõ
járulékfizetési kötelezettség keletkezését és megszûnését az igazgatási
szervnél bejelentik.
[V.] IV. Fejezet
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYILVÁNTARTÁSOK
[18.] 40.§
(1) Az egészségbiztosítási, a nyugdíjbiztosítási és a magánnyugdíj
rendszer mûködése érdekében olyan egységes nyilvántartás mûködik, amely
biztosítja a befizetések nyilvántartását, beszedését és az ellátások
megállapításához szükséges adatokat. .
(2) A nyilvántartás adatai közhitelesek. Ezekkel szemben
ellenbizonyításnak - külön jogszabály szerint - van helye, azonban - a törvény
eltérõ rendelkezésének hiányában - kizárólag a foglalkoztatónál vagy a
biztosítottnál keletkezett eredeti iratok, okmányok, vagy azok hiteles
másolata bírhat bizonyító erõvel.
[19.] 41. §
(1) A nyilvántartás tartalmazza a foglalkoztatók és a biztosítottak által az
e törvényben elõírt kötelezettségeik teljesítésével szolgáltatott azon
adatokat,amelybõl megállapítható a foglalkoztatót és más személyeket terhelõ
bevallási és befizetési kötelezettség teljesítése, a biztosított javára
megfizetett,illetve tõle levont járulék alapja, összege, és a biztosítási
jogviszony idõtartama, valamint a biztosítottat ebbõl eredõen megilletõ
ellátásokra való jogosultság. Ezen belül:
a) a nyilvántartás: olyan, a foglalkoztatók és a biztosítottak adatainak
nyilvántartására alkalmas folyószámla rendszert alkalmaz, amely a
foglalkoztatók folyószámla számán és a biztosítottak társadalombiztosítási
azonosító jelén (a továbbiakban: TAJ) alapul;
b) a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a befizetésekre (járulékokra,
hozzájárulásokra, tagdíjra) vonatkozó és a bevallások egyeztetését,
ellenõrzését és behajtását szolgáló adatokat.
(2) A nyilvántartás adatokat szolgáltat - a törvényben meghatározott
feladataik teljesítéséhez - a magánnyugdíj-pénztáraknak, a pénztárak központi
nyilvántartását végzõ szervezetnek, a nyugdíjbiztosítási-, és az
egészségbiztosítási önkormányzatnak (a továbbiakban: a biztosítási
önkormányzatoknak), és azok igazgatási szervei részére.
(3) A nyilvántartás a járulékbevételek alakulásáról, a járulékfizetésre
kötelezettekrõl, az ellenõrzések megállapításairól és a tapasztalatok
összegzésérõl, az adatok feldolgozásáról az állami és önkormányzati szervek
részére egyedi azonosításra nem alkalmas információt szolgáltat.
INDOKOLÁS
A benyújtott törvényjavaslat jelenlegi IV. fejezete foglalkozik a
társadalombiztosítási nyilvántartásokkal, az V. fejezet az ellátások
fedezetével, majd a VI. fejezet ismét nyilvántartási és adatszolgáltatási
kérdésekkel. Tekintettel arra, hogy a nyilvántartások és a nyilvántartási és
adatszolgáltatási kérdések logikai egységet alkotnak, az a célszerû, ha a
fejezet és §. számozás is ezt a logikai egységet követi. A módosító indítvány
ezt célozza.
Budapest, 1997. június
Puch László
MSZP