ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán Úrnak
az Országgyülés elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
Hivatkozva a Házszabály 94.§ (1) bekezdésére, a Kormány által T/4295.. számon, a
magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló törvényjavaslathoz (a
továbbiakban: Tervezet) a következõ
módosító javaslatot
terjesztem elõ:
1.§ A Tervezet 3.§ (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"Törvény alapján az a természetes személy válik pénztártaggá, aki 42.
életévének betöltése elõtt, elsõ ízben [1997.december 31-ét] 1998. június 30-
át követõen válik a Tbj. szerint biztosítottá (a továbbiakban: pályakezdõ).
Pénztár tagjává válhat önkéntes döntése alapján az a természetes személy, aki
[1997.december 31-ét] 1998. június 30-át megelõzõen vált a Tbj. szerint
biztosítottá, továbbá nyugellátásra jogosító szolgálati idõ szerzésére a Tbj.
szerint megállapodást kötött."
2.§ A Tervezet 4.§ (2) bekezdésének s) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"nyílt pénztár: az a pénztár, amelynek SzMSz-e a lehetséges pénztártagok
körét [- a területi pénztár mûködési területének meghatározása
kivételével] nem korlátozza,"
3.§ A Tervezet 7.§ (1) bekezdésének b) pontja és a 7.§ (4) bekezdése
elmarad .
4.§ A Tervezet 7.§ (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"A területi pénztár mûködési területe megegyezik az alapító önkormányzat vagy
több megyébõl álló regionális területi pénztár esetében a 2. számú
mellékletben meghatározott régió területével. [Ha a regionális pénztár
alapítására és a 13.§ (4) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtására
a régióhoz tartozó önkormányzatok megállapodást kötnek, igényt tarthatnak a
11.§ (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott alapítási költségek megtérítésére.]
5.§ A Tervezet 7.§-a új bekezdéssel egészül ki:
" Pénztárat köteles 180 napon belül alapítani a Nyugdíjbiztosítási
Önkormányzat."
6.§ A Tervezet 11.§ (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"A regionális területi pénztár alapításával összefüggõ költségek (a
továbbiakban: alapítási költségek), részben vagy egészben történõ megtérítése
érdekében pályázatot nyújthatnak be az érintett önkormányzatok. A pályázatot
a Pénzügyminisztérium írja ki. A pályázatokat a Pénzügyminisztérium a
Belügyminisztérium véleményének kikérésével bírálja el."
7.§ A Tervezet 15.§ (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"A pénztár elsõ küldöttközgyûlését az alapító hívja össze, az alapítási
engedély kézhezvételétõl számított [30] 60 napon [,területi önkormányzat
esetében 60 napon] belül. A küldöttközgyûlésen a döntés nyílt szavazással,
egyszerû szavazattöbbséggel történik."
8.§ A Tervezet 18. (2) bekezdésének e) és o) pontja elmarad.
9.§ A Tervezet 21.§ (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"A pénztártag köteles:
a) tagsági viszonyát - a Tbj. szerinti biztosítási jogviszonyának fennállása
alatt - valamely, általa választott pénztárban folyamatosan fenntartani,"
10.§ A Tervezet 22.§ (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"a) ha a biztosított az (5) bekezdésben meghatározott bejelentési
kötelezettségének nem tett eleget az ott meghatározott határidõ
leteltét követõ vagy
b) a (6) bekezdésben meghatározott esetben a bejelentés kézhezvételét
követõ
15 napon belül a pénztárak központi nyilvántartásán keresztül közli a
Társadalombiztosítási Önkormányzat Pénztárával [ területi pénztárakkal] a
biztosított 3. számú mellékletben meghatározott személyes adatait."
11.§ A Tervezet 22.§ (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"Ha a biztosított az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségnek nem tett
eleget, illetve ha a pénztár a belépési nyilatkozatot elutasította a
biztosított a [területi pénztár] Társadalombiztosítási Önkormányzat
Pénztárának tagjává válik. [A területi pénztárral a tagsági viszony a
területi pénztárnak a biztosított errõl szóló értesítésével az (1) bekezdés
a) pontjában meghatározott idõpontra visszamenõ hatállyal jön létre.]"
12.§ A Tervezet 24.§ (6) bekezdése maradjon el.
13. § A Tervezet 27.§ (2) bekezdése b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"b) olyan életjáradék, amelyet a pénztár legalább a nyugdíjszolgáltatás
megkezdésének idõpontjától számított, a pénztár szolgáltatási
szabályzatában elõre meghatározott idõtartam (határozott idõtartam)
lejártáig feltétel nélkül folyósít. A pénztártagnak a határozott idõtartam
alatt bekövetkezõ halála esetén a pénztár a járadékot a tag 29.§ szerinti
kedvezményezettje részére ezen idõtartam végéig folyósítja. [ Ha a tag
túléli a határozott idõtartamot a járadék a pénztártag részére folyósított
élethosszig tartó járadékká alakul át (elején határozott idõtartamos
életjáradék),] Határozott idõtartamú járadék szolgáltatást az a
pénztártag választhatja, aki írásban nyilatkozik arról, hogy öregségi
járadékot nem kíván az általa meghatározott idõ eltelte után sem igénybe
venni."
14.§ A Tervezet 32.§ (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
" A pénztár szolgáltatási szabályzatának legalább az életjáradékra és
valamelyik, a kedvezményezettre is kiterjedõ szolgáltatásra vonatkozó
elõírásokat, valamint a szolgáltatásokhoz kapcsolódó biztonsági tartalék
képzésének és felhasználásának szabályait kell tartalmaznia. A tevékenységét
kezdõ pénztár szolgáltatási szabályzata nem tartalmazhat saját folyósítású
járadékot, kivéve a 27.§ b) pontjában meghatározott járadék. Amennyiben a
pénztár valamely más életjáradékát saját maga kívánja folyósítani, úgy ehhez
huszonötezer fõ alatti taglétszám esetén legalább 3 évvel, egyéb esetben egy
évvel a szolgáltatás megkezdése elõtt be kell szereznie a Pénztárfelügyelet
engedélyét."
15.§ A Tervezet 37.§ (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
" A közgyûlést legalább évente egyszer össze kell hívni, az éves beszámoló,
illetve a pénzügyi terv elfogadására. A beszámolót a pénzügyi év lejártát
követõ 90 napos, a pénzügyi tervet a pénzügyi év lejárta elõtti 90 napos
idõszakban kell a közgyûlés elé terjeszteni és elfogadni. A közgyûlést akkor
is össze kell hívni, ha azt a bíróság vagy a Pénztárfelügyelet elrendeli vagy
az ellenõrzõ bizottság, illetve a pénztártagok, illetve küldötteik legalább 10
százaléka - az ok és a cél megjelölésével - írásban indítványozza, illetve az
igazgatótanács szükségesnek látja. Az SzMSz más esetekben is elõírhatja a
közgyûlés összehívását."
16.§ A Tervezet 37.§ (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
" A küldöttközgyûlés összehívásáról szóló értesítést, a küldöttközgyûlést
megelõzõen legalább 15 nappal elõbb el kell juttatni a küldötteknek.[ A
bíróság, vagy a Pénztárfelügyelet az értesítés tekintetében, az e törvényben
foglaltnál rövidebb határidõt is elõírhat.]"
17.§ A Tervezet 40.§ (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
" Az igazgatótanács a pénztár ügyvezetõ szerve. Az igazgatótanács létszáma
legalább 7, legfeljebb 11 fõ. Az igazgatótanácsban biztosítani kell a
pénztártagok képviseletét. Az igazgatótanács megbízatása, megválasztásától
számított három évig, illetõleg addig tart, amíg a három évre megválasztott
küldöttközgyûlés mandátumának lejártát követõen az új közgyülés alakuló
ülésén új igazgatótanácsot nem választ."
18.§ A Tervezet 42.§(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"A pénztár tisztségviselõjét vagy alkalmazottját az igazgatótanács [2 tagja]
ruházhatja fel képviseleti joggal."
19.§ A Tervezet 43.§(1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
" A közgyûlés legalább 5, legfeljebb 7 tagú ellenõrzõ bizottságot választ. Az
ellenõrzõ bizottságban a pénztártagoknak kell többségben lenniük. Az ellenõrzõ
bizottság megbízatása, megválasztásától számított három évig, illetõleg addig
tart, amíg a három évre megválasztott küldöttközgyûlés mandátumának lejártát
követõen, az új küldöttközgyûlés alakuló ülésén új ellenõrzõ bizottságot nem
választ."
20.§ A Tervezet 44.§ (2) bekezdése kiegészül:
" A pénztár köteles:
a) ügyvezetõt, (helyettes ügyvezetõt),
b) a számviteli rendért felelõs vezetõt (fõkönyvelõt),
c) befektetésekért felelõs vezetõt,
d) biztosításmatematikust (aktuáriust),
e) könyvvizsgálót,
f) jogászt,
g) belsõ ellenõrt
alkalmazni, illetõleg foglalkoztatni. Az a), b), c) és g) pontokban felsorolt
személyeket a pénztár kizárólag munkaviszony keretében alkalmazhatja.
Biztosításmatematikust nem kell annak a pénztárnak alkalmaznia, amely a 27.§
(2) bekezdésében felsorolt a),c), és d) tipusú járadékokat biztosító
intézettõl vásárolja."
21.§ A Tervezet 44.§(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
" Az ügyvezetõ elláthatja az (1) bekezdés c), f) pontban meghatározottak
feladatát is, amennyiben a vonatkozó feltételeknek egyébként megfelel."
22.§ A Tervezet 45.§ (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
" Ügyvezetõként (ügyvezetõ-helyettesként) az alkalmazható, aki:
a) büntetlen elõéletû,
b) felsõfokú pénzügyi, közgazdasági vagy jogi végzettséggel, legalább 2 éves,
a pénztári tevékenységben hasznosítható szakmai gyakorlattal, valamint
pénztárüzemi vezetõi tevékenységre feljogosító szakvizsgával rendelkezik.
23.§ A Tervezet 45.§ (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
" Az igazgatótanács kérésére a Pénztárfelügyelet a pénztárüzemi vezetõi
szakvizsga megszerzése alól meghatározott idõtartamra - legfeljebb 3 évre -
felmentést adhat az önkéntes pénztárak ügyvezetõinek."
24.§ A Tervezet 46.§ (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
" Nem lehet könyvvizsgáló a pénztár alapítója, tagja, a pénztár ügyvezetõje,
igazgatótanácsának, ellenõrzõ bizottságának tagja, az alapító tulajdonosa, az
alapító könyvvizsgálója, az alapító vezetõ tisztségviselõje, vezetõ beosztású
alkalmazottja, illetve a vagyonkezelõ, valamint gazdálkodása nyilvántartását
végzõ szervezet és a letétkezelõ könyvvizsgálója és közeli hozzátartozója."
25.§ A Tervezet 46.§ (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"A könyvvizsgáló megbízatása legfeljebb három éves idõtartamra szólhat, amely
nem hosszabbítható meg. Ugyanazon könyvvizsgáló egyidejûleg legfeljebb 3
pénztárnál bízható meg könyvvizsgálói feladatok ellátásával."
26.§ A Tervezet 46.§ (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
" A könyvvizsgáló a 39.§ (1) bekezdésének e)-f) pontjaiban megjelölt, a
pénztár közgyûlése elé terjesztett beszámolót és pénzügyi tervet köteles
megvizsgálni abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e,
illetve megfelelnek-e a jogszabályok elõírásainak, és köteles azt záradékkal
ellátni. E nélkül a közgyûlés érvényes határozatot nem hozhat."
27§. A Tervezet 47.§(1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
" A 44.§-ban meghatározott azon pénztáraknál, ahol biztosításmatematikust kell
alkalmazni, a biztosításmatematikus aláírásával ellenjegyzi:
a) a pénzügyi tervet, az éves beszámolóban a aktuáriusi értékelést, a
biztosításmatematikai statisztikai jelentést, a tartalékok képzésére és
mértékére vonatkozó számításokat,
b) az igazgatótanács döntését megelõzõen a pénztár szolgáltatási
szabályzatát,
c) a biztosító intézettel kötendõ kockázatmegosztást célzó szerzõdéseket,
d) az a)-c) pontokra vonatkozó adatok helytállóságát, a számítások
helyességét, valamint igazolja a rendelkezésre álló adatok teljes
körûségét és a számítások alapjául szolgáló módszerek megfelelõségét."
28.§ A Tervezet 49.§ (6) bekezdése kiegészül az alábbiakkal:
" A vezetõ tisztségviselõ köteles a pénztár igazgatótanácsának és a
Pénztárfelügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha:
a) egy másik pénztárnál, befektetési vállalkozásnál, pénzügyi intézménynél,
biztosítónál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezetõ
tisztségviselõvé választják vagy ekként alkalmazzák, illetve ilyen
tisztségét megszünteti,
b) valamely, az a) pont szerinti vállalkozásban befolyásoló részesedést, vagy
szavazati jogot szerez, vagy ilyen részesedését megszünteti,
c) ellene büntetõ eljárás indult."
29.§ A Tervezet 53.§ (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
" A fedezeti, illetve likviditási tartalékon belül külön kell tervezni az
egyéni számlákról a szolgáltatások fedezetének képzését a szolgáltatási
tartalékokban, a hozamkiegyenlítési és a 27.§ (2) bekezdésében az a), vagy c)
vagy d) pont alatt meghatározott bármely járadékot a pénztár maga
szolgáltatja, akkor demográfiai tartalékok, illetve a szolgáltatásokhoz
kapcsolódó egyéb biztonsági tartalékok alakulását."
30.§ A Tervezet 60.§ (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
" A pénztárnak a likviditási tartalékon belül hozamkiegyenlítési
(hozamingadozási), és ha az 54.§ (8) bekezdése szerint demográfiai
tartalékképzésre kötelezett, akkor demográfiai tartalékot kell képeznie."
31.§ A Tervezet 62.§ (2) bekezdése helyére a következõ rendelkezés lép:
"A fedezeti tartalékot képezõ pénzösszegek befektetésekbõl származó nettó
hozambevételeket (hozambevételek és a befektetések költségeinek különbözete) a
tagok egyéni számláin félévente kell jóváírni."
32.§ A Tervezet 63.§(1) bekezdése az alábbiak szerint modósul:
" A pénztár befektetési teljesítményének hozamrátáját [negyedévente] félévente
kell meghatározni."
33.§ A Tervezet 69.§ (3) bekezdése az alábbiak szerint modósul:
"A pénztári vagyon piaci értéken történõ értékelését [negyedévente] félévente
kell elvégezni, amely a könyvviteli nyilvántartásokban az eszközöknél
értékelési különbözetként, illetve a forrásoknál értékelési különbözet
tartalékaként jelenik meg. Az értékelési különbözetet a befektetések kamat
nélküli értéke alapján kell meghatározni."
34.§ A Tervezet 123.§ (5) bekezdése az alábbiak szerint modósul:
"[a) A 3.§ (1) bekezdésében megjelölt személy foglalkoztatója 1998. július 1-
éig tagdíjat a társadalombiztosítási járulékkal együtt az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár útján a Nyugdíjbiztosítási Alap részére utalja
át.
b) A Nyugdíjbiztosítási Alap az 1998. szeptember 30-áig tagonkénti
elszámolással kifizeti a pénztáraknak az 1998. július 1-éig terjedõ
idõszakban a pénztár tagjai után a Nyugdíjbiztosítási Alapba fizetett
tagdíjakat.
c) Az állam kötelezettséget vállal arra, hogy a pénztár és a
Nyugdíjbiztosítási Alap közötti elszámolás során a pénztár részére járó
összeg után olyan kamatot fizet, amely éves szinten legalább 2 százalékkal
meghaladja az idõszakra vonatkozóan a KSH által nyilvánosságra hozott
fogyasztói árindexet. A pénztár és a Nyugdíjbiztosítási Alap közötti
tagdíj és kamat elszámolás rendjét a Kormány rendeletben szabályozza.]"
INDOKOLÁS
A modósító csomag minden indítványa azt a célt szolgálja, hogy minél kevesebb
kivetnivalót találjon az Alkotmánybiróság egy esetleges kontroll esetén a
tervezetben, illetve az indítványok egy része a gyakorlati tapasztalatokhoz és
az élethez próbálja a tervezet elõírásait igazítani.
Budapest, 1997.juniús 17.
Ungár Klára
(SZDSZ)