H/4314/15.. szám
E G Y S É G E S J A V A S L A T
a Magyar Köztársaság Országgyûlésének Házszabályáról szóló
46/1994. (IX.30.) OGY határozat módosításáról szóló
országgyûlési határozati javaslat
Z Á R Ó S Z A V A Z Á S Á H O Z
- 2 -
_______________________
OGYH\H4314EGY.DOC
Az Országgyûlés
....../1997. ( ) OGY
h a t á r o z a t a
a Magyar Köztársaság Országgyûlésének Házszabályáról szóló
46/1994. (IX.30.) OGY határozat módosításáról
1. § (1) A Magyar Köztársaság Országgyûlésének Házszabályáról szóló - a
62/1995. (VI.17.) OGY határozattal módosított - 46/1994. (IX.30.) OGY
határozat (a továbbiakban: Házszabály) 19. § (2) bekezdésének g) pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
/(2) Az Országgyûlés elnöke az (1) bekezdésben meghatározott feladatai
körében/
"g) összehangolja a bizottságok mûködését, továbbá javaslatot tesz
a bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak személyére vonatkozó
változásra,"
(2) A Házszabály 19. § (2) bekezdésének i)-j) pontjai helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
/(2) Az Országgyûlés elnöke az (1) bekezdésben meghatározott feladatai
körében/
"i) kinevezi és felmenti az Országgyûlés fõtitkárát, a fõtitkár
helyetteseit, a gazdasági fõigazgatót, az Országgyûlési Könyvtár
fõigazgatóját, továbbá a Szervezeti és Mûködési Szabályzatban meghatározott
hivatali szervek vezetõit; az általa kinevezett vezetõket illetõen munkáltatói
jogkört gyakorol;
j) jóváhagyja az Országgyûlés hivatali szerveinek Szervezeti és
Mûködési Szabályzatát, továbbá kiadja az Országgyûlés Hivatalára vonatkozó
egyéb szabályzatokat, rendelkezéseket;"
2. § (1) A Házszabály 23. § e) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
H/23.. § A Házbizottság:/
"e) az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére,
tagjainak számára, elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására
javaslatot tesz az Országgyûlésnek (31. § (1) bekezdés);"
(2) A Házszabály 23. §-a a következõ r) ponttal egészül ki, egyidejûleg a
jelenlegi r)-t) pontok betûjelzése s)-u) pontokra változik:
H/23.. § A Házbizottság:/
"r) a köztársasági elnök és a miniszterelnök napirenden kívüli
felszólalásánál megállapítja a felszólalások és hozzászólások idõkeretét (51.
§ (2) bekezdés)."
3. § A Házszabály 26. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"26. § (1) A Házbizottság ülését az Országgyûlés elnöke hívja össze és
vezeti. Az Országgyûlés ülésének ideje alatt az elnök összehívhatja a
Házbizottság ülését."
4. § A Házszabály 30. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(3) Az állandó bizottság a mûködési területét érintõ bármely kérdést -
az Országgyûlés felkérése vagy saját elhatározása alapján - megtárgyalhat, és
abban állást foglalhat. A bizottság az állásfoglalását bizottsági
tájékoztatóban nyilvánosságra hozhatja."
5. § A Házszabály 31. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"31. § (1) Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére,
tagjainak számára, elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására - a
28. §-ban és a 33. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján - a
képviselõcsoportok vezetõi ajánlásának megfelelõen a Házbizottság terjeszt elõ
javaslatot az Országgyûlésnek. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak
személyére vonatkozó változásra - a képviselõcsoportok vezetõi ajánlásának
megfelelõen - az Országgyûlés elnöke tesz javaslatot."
6. § A Házszabály 34. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(2) Az ideiglenes bizottság létrehozatalára irányuló határozati
javaslathoz nem lehet olyan módosító javaslatot benyújtani, amely
a) a vizsgáló bizottság elnevezésére, a vizsgálat tárgyára,
b) az eseti bizottság elnevezésére, a feladatkörébe utalt ügyre
vonatkozik."
7. § A Házszabály 37. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(4) A Házszabály 2. számú melléklete szerinti képviseleti megbízást
legkésõbb a helyettesítés megkezdésekor az elnöknek be kell mutatni. Az elnök
a helyettesítés tényét bejelenti. A benyújtott képviseleti megbízást a
jegyzõkönyvhöz kell csatolni."
8. § A Házszabály 38. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(3) A Kormány - megalakulását követõen lehetõleg harminc napon belül,
egyébként minden ülésszak végén - tájékoztatja az Országgyûlést a következõ
ülésszakra vonatkozó törvényalkotási programjáról."
9. § (1) A Házszabály 39. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(3) Ha rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívását önálló
indítvány megtárgyalása miatt kérik, a kérelemmel egyidejûleg a napirendre
javasolt önálló indítványt is be kell nyújtani. Az így benyújtott képviselõi
önálló indítvány külön döntés nélkül az Országgyûlés tárgysorozatára kerül.
(4) A rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés napirendjének
megállapításáról az Országgyûlés dönt. A rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli
ülés napirendjére egyébként csak olyan önálló indítvány vehetõ fel, amelynek
napirendre vételét az (1) bekezdésben meghatározottak kérik."
(2) A Házszabály 39. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Ha az Országgyûlés a (3)-(4) bekezdés szerinti önálló indítvány
sürgõs tárgyalását elrendelte, annak tárgyalása az elrendelést kimondó
ülésnapon megkezdhetõ."
10. § A Házszabály 41. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"41. § (1) Az Országgyûlés ülései nyilvánosak. Az Országgyûlés üléseinek
jegyzõkönyvei az Országgyûlési Könyvtárban, azok irattárban elhelyezett
mellékletei és a számítógépes szavazási lista az Országgyûlési Könyvtár útján
a nyilvánosság számára hozzáférhetõek."
11. § A Házszabály 43. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2) Ha az Országgyûlés nem határozatképes, az elnök megkísérli a
határozatképesség helyreállítását. Amennyiben ez nem lehetséges, az elnök
megállapítja a hiányzó képviselõk névsorát, a napirendi pont tárgyában a
határozathozatalt elhalasztja, és a bejelentés nélkül távol lévõk jegyzékét -
napirendben elõre feltüntetett határozathozatal esetén - az Országgyûlés
legközelebbi ülésén közzéteszi. Az ülést a következõ napirendi pont
tárgyalásával kell folytatni. Amennyiben az elnök az Országgyûlés
határozatképességét utóbb megállapítja, döntése alapján a határozathozatalra
vissza lehet térni.
(3) A napirendrõl történõ szavazásnál, az ügyrendi javaslatról történõ
szavazásnál, valamint az 50. § (7) bekezdése és az 51. § (6)-(7) bekezdései
esetében az Országgyûlés kézfelemeléssel szavaz (60. § (2) bekezdés a) pont)."
12. § A Házszabály 45. § (1)-(2) bekezdései helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
"45. § (1) A köztársasági elnök, a Kormány tagja, az Alkotmánybíróság
elnöke, a Legfelsõbb Bíróság elnöke, a legfõbb ügyész, az országgyûlési
biztos, az Állami Számvevõszék elnöke, továbbá az általa benyújtott beszámoló
országgyûlési vitája során az Országgyûlés elõtt beszámolásra kötelezett részt
vehet és felszólalhat az Országgyûlés ülésén.
(2) Ha a Házszabály kivételt nem tesz, a köztársasági elnök, a
miniszterelnök, továbbá - a Kormány nevében - a Kormány tagja bármikor
felszólalhat."
13. § (1) A Házszabály 46. § (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"46. § (1) Az ülés kezdetén az elnök ismerteti a benyújtott
törvényjavaslatokat, határozati javaslatokat, politikai nyilatkozat-
tervezeteket, jelentéseket és sürgõsségi javaslatokat."
(2) A Házszabály 46. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A sürgõsségi javaslatot a benyújtást követõ héten - képviselõ által
benyújtott indítvány esetén (98. § (4)-(5) bekezdése) a tárgysorozatba vételt
követõen - az elõterjesztõ legfeljebb két perc idõtartamban megindokolhatja. A
sürgõsség kérdésében az Országgyûlés vita nélkül határoz."
14. § A Házszabály 51. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"51. § (1) A napirenden nem szereplõ, országos jelentõségû,
halaszthatatlan és rendkívüli ügyben (a továbbiakban: rendkívüli ügy) az ülés
elsõ - több napos ülés esetén elsõ két - napján a napirendi pontok tárgyalása
elõtt - a felszólalás tárgyát és okát megjelölve - a képviselõcsoport nevében
annak vezetõje legfeljebb öt percben felszólalásra jogosult. A felszólalási
szándékot az ülés megnyitása elõtt legalább egy órával írásban be kell
jelenteni az elnöknek. Az elnök a felszólalási szándékról - a felszólalni
kívánó által megjelölt tárgy és ok közlésével együtt - tájékoztatja a
Kormányt.
(2) A köztársasági elnök, a miniszterelnök és a Kormány tagjai rendkívüli
ügyben napirenden kívül felszólalhatnak. A felszólalási szándékot - amennyiben
az ügy körülményei ezt lehetõvé teszik - az ülés megnyitása elõtt legalább egy
órával be kell jelenteni az elnöknek. A felszólalási szándék bejelentésével
egyidejûleg közölni kell a felszólalás tárgyát és okát. Az elnök a
felszólalási szándékról valamennyi képviselõcsoport vezetõjét tájékoztatja. A
köztársasági elnök és a miniszterelnök felszólalásának, valamint ehhez a
képviselõcsoport-vezetõk hozzászólásának idõkeretét a Házbizottság állapítja
meg. A Kormány tagjai legfeljebb ötperces felszólalásra jogosultak. Ebben az
esetben észrevétel céljából az, aki személyében érintett, továbbá a
képviselõcsoport vezetõje kétperces hozzászólásra kérhet szót.
(3) A képviselõ - akinek mentelmi jogát az Országgyûlés felfüggesztette -
jogosult kétperces idõkeretben az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása
elõtt az eljárás jogerõs befejezésérõl az Országgyûlést tájékoztatni. A
felszólalási szándékot az ülés megnyitása elõtt legalább egy órával írásban be
kell jelenteni az elnöknek.
(4) Rendkívüli ügyben az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása után -
az (1) bekezdésben meghatározott módon, de legfeljebb öt percben - bármely
képviselõ felszólalásra jelentkezhet.
(5) Az (1) és (4) bekezdés szerinti felszólalással kapcsolatos észrevétel
céljából a Kormány képviselõje ötperces, valamint az, aki személyében
érintett, kétperces hozzászólásra kérhet szót.
(6) Ha a (4)-(5) bekezdésben felsorolt esetekben az elnök nem adja meg a
szót, a képviselõ kérésére e tárgyban az Országgyûlés vita nélkül határoz.
(7) A felszólalás felett vitának és határozathozatalnak egyebekben helye
nincs."
15. § A Házszabály 52. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"52. § (1) A napirendet vagy a tárgyalt napirendi pontot érintõen
bármelyik képviselõ bármikor egy percben ügyrendi javaslatot tehet, amelyet
két percben indokolhat. Az ügyrendi javaslat elhangzása után
képviselõcsoportonként legfeljebb egy képviselõ, továbbá az elsõként szólásra
jelentkezõ független képviselõ kétperces hozzászólása engedélyezhetõ,
egyébként az Országgyûlés a javaslatról vita nélkül határoz."
16. § A Házszabály 53. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"53. § (1) Az Országgyûlés a Házbizottság javaslatára bármely napirendi
pont idõkeretben történõ tárgyalását határozhatja el. E tárgyban
határozathozatal elõtt bármely képviselõcsoport egy tagja három perces
idõkeretben hozzászólhat."
17. § (1) A Házszabály 54. § (4) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(4) Ha a felszólaló kitöltötte a saját vagy a képviselõcsoportja
idõkeretét (53. §), az elnök - a szómegvonás okának közlésével - megvonja tõle
a szót."
(2) A Házszabály 54. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki, s ezzel
egyidejûleg a jelenlegi (5)-(6) bekezdés számozása (6)-(7) bekezdésre
változik:
"(5) Az elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül megvonja a szót attól
a felszólalótól, aki az elnök döntését, ülésvezetését - ügyrendi javaslat
kivételével - kifogásolja. Az a felszólaló, akitõl az elnök felszólítás és
figyelmeztetés nélkül vonta meg a szót, kérheti a Házszabály értelmezéséért
felelõs bizottság eseti jellegû állásfoglalását."
18. § A Házszabály 65. § (2) bekezdésének felvezetõ szövegrésze helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(2) A jegyzõkönyv irattárban elhelyezendõ mellékletei:"
19. § A Házszabály 66. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(6) A szó szerinti jegyzõkönyv jegyzõk által hitelesített példányát el
kell helyezni az irattárban, a nyomtatott, hiteles jegyzõkönyvet és az
Országgyûlési Naplót át kell adni az Országgyûlési Könyvtárnak."
20. § A Házszabály 74. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(4) A bizottság elnökét tartós akadályoztatása esetén az általa kijelölt
alelnök helyettesíti. Valamennyi alelnök távolléte esetén az elnök a bizottság
tagjának adhat írásban eseti képviseleti megbízást. Az elnököt helyettesítõ
bizottsági tag jogai és kötelezettségei az elnökével azonosak."
21. § A Házszabály 78. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/(2) A jegyzõkönyv elkészítésére és kezelésére a 65. és 66. §-t kell
megfelelõen alkalmazni a következõ eltérésekkel:/
"b) a szó szerinti jegyzõkönyv hitelesített, eredeti példányát el kell
helyezni az irattárban, valamint egy másolatát az Országgyûlési Könyvtárban. A
bizottsági ülésen részvételre jogosultaknak - kérésükre - a szó szerinti
jegyzõkönyvet ki kell adni."
22. § A Házszabály 79. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
H/79.. § (1) Az Országgyûlés elnöke - a Házszabályban foglaltakra is
tekintettel - a döntési javaslat vagy bizottsági ajánlás elkészítésére:/
"b) az elsõ helyen kijelölt bizottság megnevezésével két vagy több
bizottságot jelöl ki, illetõleg"
23. § A Házszabály 82. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(2) Az ideiglenes vagy az év közben újonnan alakuló állandó bizottságok
mûködésének költségeire az Országgyûlés költségvetésén belül - csak erre a
célra felhasználható - tartalékot kell képezni."
24. § A Házszabály 84. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül más anyag - a 143. § (4)
bekezdésében meghatározott kérelmet kivéve - az Országgyûlés tárgysorozatára
nem kerülhet. A Házszabály szerint elõterjeszthetõ egyéb javaslatok, kérelmek,
indítványok nem minõsülnek az (1)-(2) bekezdés szerinti indítványnak; ezekre a
Házszabály megfelelõ rendelkezéseit kell alkalmazni."
25. § A Házszabály 86. §-a új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a §
eredeti szövege az (1) bekezdés jelölést kapja:
"(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor a 99. § (3) bekezdésében
megállapított harminc napos határidõt nem kell figyelembe venni."
26. § A Házszabály 91. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(2) A kérdés tárgyát címszerûen meg kell jelölni, és utalni kell arra
is, hogy a kérdezõ a választ az Országgyûlés ülésén szóban, vagy ülésen kívül,
írásban kéri. Az írásbeli választ igénylõ kérdésre a kérdezett tizenöt napon
belül ad választ. A 90. § (3)-(4) bekezdés rendelkezéseit a kérdés esetén is
alkalmazni kell."
27. § A Házszabály 96. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(3) Az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottság (a
továbbiakban: Alkotmányügyi bizottság) - ha nem kijelölt bizottságként jár el
- az Országgyûlés elnöke vagy a kijelölt bizottság felkérésére ajánlást nyújt
be, továbbá saját kezdeményezésére ajánlást nyújthat be minden
törvényjavaslathoz, országgyûlési határozati javaslathoz a 95. § (3) bekezdés
a)-c) pontjában meghatározott kérdésekrõl. Az Alkotmányügyi bizottság szükség
szerint módosító javaslatot tesz."
28. § A Házszabály a következõ címmel és 96/A. §-sal egészül ki:
"A bizottsági tájékoztató
96/A. § Országgyûlési bizottság a kormányzati munka ellenõrzésével, vagy
a bizottság mûködési területét érintõ bármely más kérdéssel kapcsolatos -
országgyûlési határozati formát nem igénylõ - megállapításairól bizottsági
tájékoztatót készíthet. A bizottsági tájékoztatót az Országgyûlés elnökének,
az országgyûlési bizottságoknak és a képviselõcsoportok vezetõinek meg kell
küldeni, ezzel egyidejûleg a képviselõk számára hozzáférhetõvé kell tenni."
29. § A Házszabály 98. § (5) bekezdésének utolsó mondata helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"Ilyen tárgysorozatba vétel iránti kérelmet minden képviselõcsoport
kizárólag a rendes ülésszakon, és ülésszakonként legfeljebb hat alkalommal
nyújthat be, azon az ülésszakon, amelyen a törvényjavaslat tárgysorozatba
vételét a kijelölt bizottság elutasította."
30. § A Házszabály 100. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, a §
eredeti szövege az (1) bekezdés jelölést kapja:
"(2) Az Országgyûlés a tervezett törvény elveit országgyûlési
határozatban állapítja meg, amelynek elfogadásához a tervezett törvény
elfogadásához szükséges többség kell."
31. § A Házszabály 102. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az elsõ helyen kijelölt bizottság valamennyi módosító (kapcsolódó
módosító) javaslatról állást foglal."
32. § (1) A Házszabály 103. § (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"103. § (1) Az elõterjesztõ a törvényjavaslatát a zárószavazás
megkezdéséig bármikor visszavonhatja, a részletes vita lezárása után azonban
ehhez az Országgyûlés hozzájárulása szükséges. Visszavontnak kell tekinteni
azt a törvényjavaslatot, amely helyett az elõterjesztõ új változatot nyújtott
be. Az új változatban elõterjesztett törvényjavaslatra az újonnan benyújtott
javaslatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."
(2) A Házszabály 103. § (2) bekezdésének második mondata helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(2) Sürgõsséggel kell megtárgyalni az átdolgozott
törvényjavaslatot, ha az Országgyûlés az átdolgozásra visszakért
törvényjavaslat tárgyalását már megkezdte, és az elõterjesztõ az átdolgozott
törvényjavaslatot a visszakérést követõ három hónapon belül benyújtja."
33. § A Házszabály 106. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"106. § (1) A részletes vita lezárása után a módosító javaslatokról
történõ szavazás következik. Szavazni csak arról a módosító javaslatról
(kapcsolódó módosító javaslatról) kell,
a) amely elnyerte a kijelölt - több kijelölt bizottság esetén
bármelyik - bizottság jelen lévõ tagjai egyharmadának támogatását, vagy
b) amelyet a kijelölt bizottság nyújtott be, vagy
c) amelyrõl a szavazást a képviselõcsoport vezetõje kérte.
(2) Az (1) bekezdés c) pont szerinti jogával egy képviselõcsoport
vezetõje egy döntési javaslat határozathozatalakor legfeljebb három alkalommal
élhet. Szavazást az Országgyûlés elnökéhez benyújtva, írásban lehet kérni,
legkésõbb annak az ülésnek a megnyitása elõtt egy órával, amely ülés tervezett
napirendjén szerepel az adott törvényjavaslathoz érkezett módosító (kapcsolódó
módosító) javaslatokról történõ szavazás.
(3) Azokról a módosító javaslatokról (kapcsolódó módosító javaslatokról),
amelyekkel az elõterjesztõ egyetért, az Országgyûlés egy szavazással szavaz.
Bármely képviselõcsoport vezetõje, továbbá, ha nem a Kormány az elõterjesztõ,
akkor a Kormány is írásban kérheti, hogy legfeljebb három módosító javaslatról
(kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyûlés külön szavazzon.
(4) Az elõterjesztõ írásban tájékoztatja a képviselõcsoportok vezetõit,
továbbá, ha nem a Kormány az elõterjesztõ, akkor a Kormányt is arról, hogy
mely módosító javaslatokkal (kapcsolódó módosító javaslatokkal) ért egyet. E
tájékoztatást legkésõbb azt az ülést megelõzõ második munkanapon kell
megküldeni, amely ülés tervezett napirendjén szerepel az adott
törvényjavaslathoz érkezett módosító (kapcsolódó módosító) javaslatokról
történõ szavazás. Az elõterjesztõ álláspontját a képviselõk számára ugyanilyen
határidõvel hozzáférhetõvé kell tenni. Bármely képviselõcsoport vezetõje,
illetve, ha nem a Kormány az elõterjesztõ, akkor a Kormány legkésõbb az
elõterjesztõ tájékoztatásától számított egy napon belül az Országgyûlés
elnökéhez benyújtva, írásban kérheti, hogy valamely módosító javaslatról
(kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyûlés külön szavazzon.
(5) Ha a zárószavazásra a részletes vitát követõ szavazás lezárásától
számított öt napon belül kerül sor, az elõterjesztõ a részletes vita lezárása
után tájékoztatja az Országgyûlést arról, hogy mely módosító javaslatokkal
(kapcsolódó módosító javaslatokkal) ért egyet. Az elõterjesztõi tájékoztatást
követõen azonnal bármely képviselõcsoport vezetõje, továbbá, ha nem a Kormány
az elõterjesztõ, akkor a Kormány is kérheti, hogy valamely módosító
javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyûlés külön szavazzon.
Az eljárás során az 56. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
hogy az elnök köteles elrendelni a tárgyalási szünetet.
(6) Ha a törvényjavaslat adott részéhez több módosító javaslatot
nyújtottak be, a szavazás során - lehetõség szerint - a következõ sorrendben
kell szavazni:
a) az adott rész elhagyását javasoló,
b) tartalmilag több módosítást magában foglaló módosító (kapcsolódó
módosító) javaslat,
c) egyéb módosító (kapcsolódó módosító) javaslat.
(7) A módosítással érintett rendelkezések feletti szavazás során a
törvényjavaslat eredeti szövegérõl nem kell szavazni.
(8) A részletes vita és a módosítással érintett rendelkezések feletti
szavazás után - legkorábban e szavazást követõ öt nap elteltével -
zárószavazást kell tartani a törvényjavaslat egészérõl. Elfogadott módosító
(kapcsolódó módosító) javaslat hiányában a zárószavazást a módosító
javaslatokról történõ szavazást követõen meg lehet tartani.
(9) A módosítással érintett rendelkezések feletti szavazást követõen -
legkésõbb a zárószavazást megelõzõ második munkanapon - a zárószavazásra
bocsátandó egységes javaslatot - az elõterjesztõ ellenjegyzésével - a
képviselõcsoport-vezetõknek, az Alkotmányügyi bizottságnak és a kijelölt
bizottságnak meg kell küldeni, a képviselõk számára hozzáférhetõvé kell
tenni."
34. § (1) A Házszabály 107. § (1)-(2) bekezdéseinek helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
"107. § (1) A zárószavazás megkezdése elõtt módosító javaslatot lehet
benyújtani bármely - korábban megszavazott - rendelkezéshez kapcsolódóan, ha a
megszavazott rendelkezés nincs összhangban az Alkotmánnyal vagy más
törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével, vagy a
törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével.
Zárószavazás elõtti módosító javaslatot az elõterjesztõ is benyújthat.
Zárószavazás elõtti módosító javaslatot írásban lehet benyújtani legkésõbb
annak az ülésnapnak a megnyitása elõtt egy órával, amely ülésnap napirendjén
szerepel az adott törvényjavaslat zárószavazása.
(2) A zárószavazás elõtti módosító javaslatot az elnök az
Alkotmányügyi bizottságnak adja ki. A költségvetési, pótköltségvetési,
zárszámadási, illetve költségvetést módosító törvényjavaslathoz benyújtott
zárószavazást megelõzõ módosító javaslatot az elnök a Költségvetési
bizottságnak is kiadja."
(2) A Házszabály 107. § (4) bekezdésének utolsó mondata helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"A zárószavazást megelõzõen benyújtott módosító javaslat esetén a
zárószavazást csak a törvényjavaslat záró vitája után lehet megtartani."
(3) A Házszabály 107. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Ha a zárószavazás során minõsített többséget igénylõ döntés is
szükséges, akkor a zárószavazást két részletben kell lefolytatni úgy, hogy
elõször a minõsített többséget igénylõ döntést kell meghozni. A szükséges
minõsített többség hiányában az 56. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy az elnök köteles elrendelni a tárgyalási szünetet."
35. § A Házszabály a következõ 107/A. §-sal egészül ki:
"107/A. § (1) Zárószavazás újból nem rendelhetõ el, illetve a
zárószavazás elhalasztására - a 107. § (3) bekezdésében meghatározott okból -
legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor. A 107. § (1) bekezdésében
meghatározott határidõ letelte után új módosító javaslat nem nyújtható be."
36. § A Házszabály 114. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(2) A jelentés elfogadásáról az Országgyûlés határozattal dönt."
37. § A Házszabály 115. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(3) Az Országgyûlés ülésének napirendjében feltüntetett idõpontban az
interpelláció és kérdés tárgyalására hetente legalább kilencven percet kell
biztosítani. Az interpellációkat és kérdéseket benyújtásuk idõsorrendjében
kell napirendre tûzni. Valamennyi képviselõcsoport számára lehetõvé kell
tenni, hogy legalább egy - általa benyújtott - interpelláció és kérdés
tárgyalására sor kerüljön. A Házbizottság a független képviselõk létszámát
figyelembe véve biztosítja az interpellációk és kérdések feltételének
lehetõségét számukra."
38. § A Házszabály 116. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(3) Az interpelláció három perc idõtartam alatt terjeszthetõ elõ. A
válaszra négy perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre egy
perc áll rendelkezésre. E határidõk túllépésekor az elnök - a szómegvonás
okának közlésével - megvonja a szót."
39. § A Házszabály 119. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(5) Ha a miniszterelnök vagy a miniszter nem személyesen válaszol, a
képviselõ személyes válaszadást kérhet. Ebben az esetben a megkérdezett
legkésõbb a harmadik soron következõ azonnali kérdések órájában köteles
személyesen válaszolni. Ezen határidõ alatt a kérdést a képviselõcsoport
vezetõje csak olyan helyre sorolhatja, ahol annak feltételére lehetõség
nyílik, ellenkezõ esetben a személyes válaszadás kötelezettsége megszûnik."
40. § A Házszabály 120. §-a és az azt megelõzõ cím helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"A költségvetési, a pótköltségvetési és a zárszámadási törvényjavaslatokra
vonatkozó eljárás
120. § (1) A Magyar Köztársaság költségvetésérõl szóló törvényjavaslat (a
továbbiakban: költségvetési törvényjavaslat), a pótköltségvetési
törvényjavaslat és a központi költségvetés végrehajtásáról (a továbbiakban:
zárszámadás) szóló törvényjavaslat tárgyalásakor és határozathozatalakor a
Házszabály általános rendelkezéseit a 120-121. §-okban foglalt eltérésekkel
kell alkalmazni.
(2) A költségvetési, a pótköltségvetési, a zárszámadási törvényjavaslatot
minden bizottság külön véleményezi. A bizottságok véleményét a Költségvetési
bizottság foglalja össze és terjeszti az Országgyûlés elé.
(3) A központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak fejezetenkénti
összegére, fõösszegére, továbbá a költségvetési hiány, illetve többlet
mértékére, valamint a központi költségvetés általános tartalékának összegére
kizárólag a Költségvetési bizottság nyújthat be módosító javaslatot.
(4) A költségvetési törvényjavaslat 121. § (3) bekezdése szerinti
határozathozatalát megelõzõ vitában és a pótköltségvetési törvényjavaslat
vitájában benyújtható módosító javaslatokra a 94. § (5) bekezdését nem kell
alkalmazni.
(5) A központi költségvetés bevételi és kiadási elõirányzatainak
változtatására, új elõirányzat megállapítására irányuló módosító (kapcsolódó
módosító) javaslatban meg kell jelölni, hogy az rendes vagy rendkivüli
bevételnek, illetve kiadásnak minõsül.
(6) A költségvetési, pótköltségvetési és zárszámadási törvényjavaslat
részletes vitájában a 105. § (2) bekezdésében foglalt, a rendelkezések
sorrendjére vonatkozó elõírásokat nem kell alkalmazni.
(7) A központi költségvetés egyes bevételi és kiadási elõirányzataira
elfogadott több módosító javaslat, továbbá a fejezeteken belüli rendes és
rendkivüli bevételi és kiadási elõirányzatok közötti átcsoportosításra
elfogadott módosító javaslatok számszaki átvezetését az egységes javaslat
(106. § (9) bekezdés) tartalmazza, kivéve a normatív támogatásokkal érintett
elõirányzatokat, melyekre a 107. §-ban foglaltak az irányadók."
41. § A Házszabály 121. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"121. § (1) A költségvetési törvényjavaslat sürgõs tárgyalását nem lehet
kérni.
(2) A Költségvetési bizottság - az Országgyûlésnek november 30-ig
meghozandó, a következõ évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslat központi
költségvetési fejezeteinek bevételi és kiadási fõösszegérõl, a hiány és
többlet mértékérõl történõ határozathozatalát megelõzõen - a részletes vitát
elõkészítõ ajánlásának, valamint kiegészítõ ajánlásának I. részében azokat a
módosító javaslatokat és bizottsági állásfoglalásokat teszi közzé, amelyek a
költségvetési törvényjavaslatnak a központi költségvetés bevételeinek és
kiadásainak fejezetenkénti összegét és fõösszegét, továbbá a költségvetési
hiány, illetve többlet mértékét érintik. Az e kérdéseket nem érintõ módosító
javaslatokat - azok szövegszerû ismertetése nélkül - az ajánlások II. részében
kell feltüntetni.
(3) Az Országgyûlés november 30-ig dönt a (2) bekezdés szerinti ajánlások
I. részében foglalt módosító (kapcsolódó módosító) javaslatokról; nem dönt az
ajánlás, kiegészítõ ajánlás II. részében felsorolt módosító (kapcsolódó
módosító) javaslatokról.
(4) Az (3) bekezdés szerinti határozathozatal során a módosító
javaslatokról való döntést követõen, annak figyelembevételével, illetve
eredményeként a Költségvetési bizottság módosító javaslatot készít a központi
költségvetés általános tartalékának összegére, majd a központi költségvetés
bevételeinek és kiadásainak fejezetenkénti összegére, a fõösszegére, továbbá a
hiány, illetve többlet mértékére, a hiány finanszirozására (a többlet
felhasználására). Errõl a javaslatról az Országgyûlés haladéktalanul, vita
nélkül határoz.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott módosító javaslat tartalmazza a 120.
§ (7) bekezdésében foglalt szempontok szerinti számszaki átvezetéseket.
(6) A határozathozatalt követõ három napon belül a Költségvetési
bizottság tájékozatja az Országgyûlést a költségvetési törvényjavaslat azon
részeirõl, amelyekrõl az Országgyûlés határozott.
(7) A (6) bekezdés szerinti tájékoztatást követõen sor kerül a részletes
vita újbóli megnyitására. A tájékoztatást követõ nyolc napon belül a fejezetek
bevételi, kiadási fõösszegét, a hiány, illetve a többlet mértékét nem érintõ
kapcsolódó módosító javaslatot lehet benyújtani.
(8) Az újból megnyitott részletes vita lezárását követõen a Költségvetési
bizottság újabb ajánlást készít, amely tartalmazza az Országgyûlés (4)
bekezdés szerinti határozathozatalával nem érintett módosító javaslatokat,
valamint a részletes vita újbóli megnyitása után beérkezett módosító
javaslatokat, kapcsolódó módosító javaslatokat."
42. § A Házszabály 124. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(2) Ha az Alkotmány értelmében a törvény elfogadásához az országgyûlési
képviselõk, illetve a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának
szavazata szükséges, továbbá a Magyar Köztársaság éves költségvetésérõl, annak
módosításáról, végrehajtásáról, valamint a pótköltségvetésrõl szóló
törvényjavaslat tárgyalásánál kivételes eljárás nem kérhetõ."
43. § (1) A Házszabály 128. § (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"128. § (1) A törvényjavaslat kivételes és sürgõs tárgyalása esetén a
kijelölt bizottság a módosító javaslatok benyújtására nyitva álló határidõ
leteltét követõ harminc napon belül lefolytatja a vitát. A vita lezárását
követõ ülésen a törvényjavaslatot az Országgyûlés napirendjére kell tûzni."
(2) A Házszabály 128. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(3) A (2) bekezdésben meghatározott felszólalások után az
Országgyûlés egy szavazással dönt a kijelölt bizottság által támogatott
módosító javaslatokról.
(4) A 106. § (8) bekezdése szerinti öt napos határidõt és a 107. §-
ban foglalt rendelkezéseket kivételes eljárás esetén csak az Alkotmányügyi
bizottság javaslatára kell alkalmazni."
44. § A Házszabály 129. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"129. § (1) A Kormány vagy a képviselõk legalább egyötödének írásbeli
indítványára - az indítványban megjelölt átfogó politikai témakörben - az
Országgyûlés vitát tart. Ilyen indítványt kizárólag a rendes ülésszakon lehet
benyújtani és tárgyalni. Minden képviselõ ülésszakonként legfeljebb két
politikai vita tartására irányuló indítványt támogathat."
45. § A Házszabály 132. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"132. § (1) A vezetõ közjogi tisztségek betöltõinek megválasztása során a
Házszabály általános rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2) Az Országgyûlés az Alkotmányban, illetõleg külön törvényekben
megállapított szabályok szerint választja meg a köztársasági elnököt, a
miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, a Legfelsõbb Bíróság elnökét, a
legfõbb ügyészt, az országgyûlési biztosokat, továbbá az Állami Számvevõszék
elnökét és alelnökeit. A választás titkos szavazással történik, kivéve a
miniszterelnök megválasztását.
(3) Ha törvény valamely tisztségviselõ megválasztása vagy kinevezése
elõtt a jelölt országgyûlési bizottság elõtt történõ meghallgatását írja elõ,
az erre hatáskörrel rendelkezõ bizottság a jelöltet meghallgatja, és a
személyi javaslatot véleményezi. A jelölt miniszterré történõ kinevezésének
támogatásáról a bizottság nyílt szavazással határoz.
(4) Az Országgyûlés által választott tisztségviselõk esetében a
kialakított véleményt a bizottság elõadója az Országgyûlés ülésén ismerteti. A
többi jelöltrõl a véleményt a bizottság elnöke az Országgyûlés elnökének küldi
meg, aki azt a javaslattételi és a kinevezési jogkör gyakorlójához eljuttatja.
(5) A (2) bekezdésében felsorolt személyek a megválasztásuk, a
miniszterek a kinevezésük után - ha a rájuk vonatkozó szabályok nem írnak elõ
más esküszöveget - az Országgyûlés elõtt a Házszabály 3. számú melléklete
szerinti esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü letételének
elmulasztására a 8. § (4) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelõen
alkalmazni.
(6) Külön törvényben meghatározott tisztségek betöltõinek megválasztására
- eltérõ rendelkezés hiányában - e § rendelkezéseit kell alkalmazni."
46. § A Házszabály 135. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"135. § (1) Az Országgyûlés az Országgyûlés fejezet költségvetését - a
központi költségvetés részeként - maga állapítja meg.
(2) Az Országgyûlés Hivatala költségvetésének tervét az Országgyûlés
elnökének irányítása mellett a gazdasági fõigazgató készíti el, és azt - a
Házbizottság egyetértésével, a Költségvetési bizottság véleményének beszerzése
után - az Országgyûlés elnöke a költségvetési törvényjavaslat elkészítéséhez a
Kormány rendelkezésére bocsátja.
(3) Az Országgyûlés Hivatala költségvetésének végrehajtásáért a gazdasági
fõigazgató felelõs."
47. § A Házszabály 139. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(2) Az Országgyûlés mûködésével kapcsolatban a titokvédelemre vonatkozó
külön szabályokat - a Házszabály mellékleteként meghatározandó Titokvédelmi
Szabályzat megalkotásáig - az Országgyûlés elnöke által megállapított
Titokvédelmi Szabályzat tartalmazza. Az Országgyûlés Hivatalára vonatkozó
titokvédelmi szabályokat az Országgyûlés elnöke állapítja meg."
48. § A Házszabály 142. § 9. pontjának helyébe a következõ rendelkezés
lép:
H/142.. § A Házszabály alkalmazásában/
"9. Hatáskörrel rendelkezõ bizottság: Az a bizottság, amelynek egy adott
ügy vitele a feladatkörébe tartozik."
49. § A Házszabály 143. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép, s egyúttal a következõ (4)-(9) bekezdésekkel egészül ki:
"(3) A Házszabály-értelmezésért felelõs bizottság az Országgyûlés
választott tisztségviselõje, továbbá bármely képviselõcsoport vagy bizottság
kérésére állást foglal. A Házszabály-értelmezésért felelõs bizottság - saját
döntése alapján - általános érvényû vagy eseti jellegû állásfoglalást hoz. A
Házszabály-értelmezésért felelõs bizottság általános érvényû állásfoglalását
az Országgyûlés elnöke ismerteti. A Házszabály-értelmezésért felelõs bizottság
az eseti jellegû állásfoglalását írásban teszi közzé.
(4) Az általános érvényû állásfoglalás ismertetésétõl, illetve az eseti
jellegû állásfoglalás kiküldésétõl számított tizenöt napon belül bármely
képviselõcsoport kérheti az Országgyûlés döntését. A kérelem az állásfoglalás
elutasítására vagy fenntartására irányulhat. A kérelem tárgyalását legkésõbb
annak beérkezését követõ harminc napon belül az Országgyûlés napirendjére kell
tûzni.
(5) A plenáris ülésen való tárgyalás során elõször az Országgyûlés
döntését indítványozó képviselõcsoporthoz tartozó képviselõ szólal fel. Ezt
követõen a Házszabály-értelmezésért felelõs bizottság elõadója ismerteti a
bizottság állásfoglalását és annak indokait. A képviselõcsoportok álláspontját
csoportonként egy-egy képviselõ fejtheti ki. Az e bekezdésben foglalt
felszólások nem haladhatják meg az öt percet.
(6) Valamennyi képviselõcsoport álláspontjának elhangzását követõen
képviselõcsoportonként legfeljebb egy képviselõ három-három percben
hozzászólhat.
(7) Az (5)-(6) bekezdés szerinti felszólalások után az Országgyûlés
döntését indítványozó képviselõcsoporthoz tartozó képviselõ, majd a
Házszabály-értelmezésért felelõs bizottság elõadója öt percben hozzászólhat.
(8) Az Országgyûlés a (5)-(7) bekezdések szerinti felszólalások után dönt
az állásfoglalásra vonatkozó kérelemrõl.
(9) Az Országgyûlés ellenkezõ döntéséig a Házszabály-értelmezésért
felelõs bizottság állásfoglalását alkalmazni kell."
50. § A Házszabály 144. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(2) Az Országgyûlés hivatali szervei a Fõtitkárság, a Gazdasági
Fõigazgatóság, az Országgyûlési Könyvtár, valamint a Szervezeti és Mûködési
Szabályzatban meghatározott más szervek."
51. § (1) A Házszabály 145. § (1) bekezdésének f) pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
H/145.. § (1) A Hivatal az Országgyûlés ülésszakai, ülései, továbbá a
bizottsági ülések elõkészítése és lefolytatása keretében:/
"f) gondoskodik az Országgyûlés jegyzõkönyvének elkészítésérõl és
kiadásáról, valamint az Országgyûlési Napló megjelentetésérõl;"
(2) A Házszabály 145. § (1) bekezdésének j)-k) pontjai helyébe a
következõ rendelkezések lépnek, egyúttal a következõ l) ponttal egészül ki:
H/145.. § (1) A Hivatal az Országgyûlés ülésszakai, ülései, továbbá a
bizottsági ülések elõkészítése és lefolytatása keretében:/
"j) gondoskodik a képviselõk tájékoztatásáról és a tájékoztatást
szolgáló információs rendszer mûködtetésérõl;
k) az elfogadott és az elõterjesztõ kézjegyével ellátott
törvényeket, országgyûlési határozatokat és egyéb döntéseket az elfogadástól
számított három munkanapon belül az Országgyûlés elnökének megküldi, és
gondoskodik a parlamenti információs rendszerben történõ hozzáférhetõségrõl.
l) végrehajtja az Országgyûlés elnökének az üléstermi rend
fenntartására vonatkozó utasításait, továbbá felügyel arra, hogy az
Országgyûlés és a bizottságok tanácskozásain illetéktelenek ne
tartózkodjanak."
52. § (1) A Házszabály 145. § (2) bekezdésének f) pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
/(2) A Hivatal az Országgyûlés gazdasági, mûszaki és általános igazgatási
ügyeinek intézése keretében:/
"f) végrehajtja az Országgyûlés elnökének az Országgyûlés
biztonságának megóvására vonatkozó utasításait;"
(2) A Házszabály 145. § (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/(2) A Hivatal az Országgyûlés gazdasági, mûszaki és általános igazgatási
ügyeinek intézése keretében:/
"h) felügyel arra, hogy az Országgyûlés épületében illetéktelenek ne
tartózkodjanak és gondoskodik a belépõk, parkolójegyek kiadásáról;"
(3) A Házszabály 145. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A Hivatal az Országgyûlés könyvtári, szakirodalmi információs
ellátása keretében:
a) gondoskodik a könyvtári dokumentumok - különös tekintettel a
sajtótermékek ingyenes kötelespéldányára - állománybavételérõl és
bibliográfiai feldolgozásáról,
b) gondoskodik a bizottságok és a képviselõcsoportok, a képviselõk,
valamint szakértõik és az Országgyûlés hivatali szervei könyvtári
dokumentumokkal való ellátásáról,
c) feldolgozza és hozzáférhetõvé teszi a beszerzett szakirodalmat,
információs és könyvtári szolgáltatásokat biztosít,
d) az információs ellátás érdekében számítógépes adatbázisokat épít
és külsõ forrású adatbázisokat közvetít."
53. § A Házszabály 147. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"147. § (1) Az Országgyûlési Könyvtár prézens könyvtárként, az állam- és
jogtudomány, a politikatudomány, a legújabbkori magyar és egyetemes
történelem, valamint a magyar Parlament dokumentumainak országos feladatkörû
tudományos, nyilvános szakkönyvtára és információs központja. Országos
tudományos szakkönyvtári kiemelt feladata e körben a hazai szakirodalom teljes
körû és a külföldi szakirodalom válogató jellegû beszerzése és feldolgozása. A
külföldi parlamentek, az ENSZ és szakosított szervezetei, valamint az európai
integrációs szervezetek kiadványainak gyûjtése és feldolgozása.
(2) Az Országgyûlési Könyvtár alapszolgáltatásai ingyenesek, egyéb
szolgáltatásai térítés ellenében vehetõk igénybe."
54. § Ez az országgyûlési határozat a kihirdetését követõ nyolcadik napon
lép hatályba, s ezzel egyidejûleg a Házszabály 26. § (3) bekezdésében a "23. §
a), d), e), f), g), m) pontjáról" szövegrész helyébe a "23. § a), d), f), g),
m) pontjáról" szövegrész, a 32. § (2) bekezdésében "a Házbizottság" szövegrész
helyébe "az Országgyûlés elnökének" szövegrész, az 54. § (6) bekezdésében az
"(5) bekezdés" szövegrész helyébe a "(6) bekezdés" szövegrész lép; továbbá a
Házszabály 36. § (6) bekezdése, a 49. §-a és az azt megelõzõ cím, az 50. §
(6) bekezdése, az 53. § (3) bekezdése b) pontjában a ", továbbá a
képviselõcsoport zárónyilatkozata (50. § (6) bekezdés)" szövegrész, a 99. §
(2) bekezdés elsõ mondata, a 103. § (4) bekezdésének elsõ mondata, a 104. §
(3) bekezdésének utolsó mondata, a 148. § (1) bekezdésében az "és a 142. § 9.
pontja" szövegrész, valamint a 148. § (2) bekezdésének b) pontja a hatályát
veszti.