ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

Módosító javaslat!

Dr. GÁl Zoltán Úrnak

az Országgyûlés elnökének

Helyben

Tisztelt Elnök Úr!

A Házszabály 94. §-ának (1) bekezdése, valamint 102. §-ának (1) bekezdése

alapján az egészségügyrõl szóló T/4459.. számú törvényjavaslathoz az alábbi

m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t

terjesztem elõ:

A törvényjavaslat 13. § (8) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(8) A tájékoztatásnak ki kell terjednie a 206. § (1) és (5) bekezdése, a 216.

§ (1) bekezdés e) pontja[, valamint a 216. § (2) bekezdés e) pontja] szerinti

körülményekre is.

I n d o k l á s

Az idézett szakasz arra kötelezi az orvost, hogy betege tájékoztatása során

minden esetben kérdezzen rá arra, hogy halál esetén a beteg beleegyezik-e

saját boncolásába. Ez egyszerûen cinikus, durva megsértése az orvos-beteg

kapcsolatnak. Intézze maga a törvényhozó, hogy a betegek legyenek tudatában

annak, hogy életükben tiltakozhatnak saját késõbbi kórboncolásuk ellen.

Leírhatja ezt a betegjogot általában a törvény II. fejezetének egy önálló §-

a. Nem kötelezhetõ a gyógyításra felesküdött orvos erre a hivatalnoki

feladatra, mely nyilvánvalóan idegenkedést és bizalmatlanságot vált ki a beteg

részérõl. Minthogy a szöveg itt sem megengedõ, hanem elõíró, szó szerinti

értelmezése esetén például a mandulamûtétre váró hároméves édesanyját

megkérdezni köteles lenne a gyermeksebész, hogy kívánja-e majd kisgyermeke

kórboncolását!

A betegnek a fenti jogosultságát a törvénytervezet egyéb helyütt leírja. Ha

errõl mégis szükséges külön tájékoztatás, azt olyan személy végezze, aki nem

vesz részt a beteg gyógyításában

Budapest, 1997. október 6.

dr. Bedõ Tibor dr. Schvarcz Tibor

Szabó Sándorné dr. Sirály Péter