1

ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

T/4459/159..

Módosító javaslat!

Dr. Gál Zoltán úrnak,

az Országgyûlés elnökének

Helyben

Tisztelt Elnök Úr!

A Házszabály 94. §-ának (1) bekezdése és 102. §-ának (1) bekezdése alapján az

egészségügyrõl szóló T/4459.. számú törvényjavaslathoz az alábbi

módosító javaslatot

teszem:

A törvényjavaslat 243. §-ához:

A törvényjavaslat 243. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a házasságról, a családról és a

gyámságról szóló - többször módosított - 1952. évi IV. törvény

a) 36. §-ának c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a

36. §-a a következõ d) ponttal egészül ki:

[Ha az anya a fogamzási idõ kezdetétõl a gyermek születéséig eltelt idõ, vagy

annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, a gyermek apjának kell

tekinteni]

"c) a jelen törvényben meghatározott feltételek esetén azt, aki a

gyermek születése után az anyával házasságot kötött, vagy

d) azt a férfit, aki az anyával külön törvény rendelkezései szerint

lefolytatott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (a

továbbiakban: reprodukciós eljárás) vett részt és a származás a reprodukciós

eljárás következménye."

b) 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke vagy utólagos

házassága, sem teljes hatályú apai elismerés, sem pedig reprodukciós eljárás

alapján nem állapítható meg, az apaságot bírósági úton lehet megállapítani. Ha

a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az apaság bírósági

úton történõ megállapításának azzal a férfival szemben, aki az eljárás

lefolytatásához ivarsejtet, vagy embriót adományozott."

c) 40. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az

anyaság bírósági úton történõ megállapításának azzal a nõvel szemben, aki az

eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott."

d) 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az apaság vélelmét meg lehet támadni, ha az, akit a vélelem alapján

apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg nem

érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek

tõle származik, illetõleg ha a származás reprodukciós eljárás következménye,

és az anya férje, illetve élettársa az eljáráshoz nem járult hozzá.""

INDOKOLÁS

Az egészségügyrõl szóló T/4459.. számú törvényjavaslat IX. fejezete az emberi

reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat szabályozza, lehetõséget

biztosítva arra is, hogy az eljárásban gyermektelen élettársak is részt

vehessenek. Tekintettel arra, hogy eddig csak mûvi megtermékenyítésre volt

jogszabályi lehetõség, kizárólag házastársak esetében - ahol a házasságra

tekintettel a férj apasága tekintetében törvényi vélelem áll fenn - a

reprodukciós eljárás során élettársi kapcsolatból fogant gyermekek családi

jogállásának rendezése szükségessé teszi a családjogi törvény (Csjt.)

módosítását.

Figyelemmel arra, hogy az egészségügyrõl szóló törvényjavaslat hivatkozott

rendelkezései és a Csjt.-nek a családi jogállással kapcsolatos szabályai

között szoros összefüggés van, szükséges, hogy a Parlament egy eljárásban,

együttesen rendezze ezeket a kérdéseket. Erre tekintettel javasolom a Csjt.-

nek az egészségügyrõl szóló törvényjavaslat rendelkezéseinek megfelelõ

módosítását, kiegészítését.

A módosító javaslat egyértelmûen rendezné azt a helyzetet, amikor a gyermek a

szülõk élettársi kapcsolatából származik, tehát amikor az apaság vélelme

egyébként nem áll fenn, kimondva, hogy amennyiben a reprodukciós eljárás az

egészségügyrõl szóló törvény rendelkezéseinek megfelelõen folyt le, a

gyermekek statusza, az apaság kérdése a gyermek születése után nem tehetõ

vitássá.

A Csjt.-re vonatkozó további módosító javaslatok ki kívánják zárni annak a

lehetõségét, hogy az ellen a kívülálló férfi, illetve nõ ellen, aki a

reprodukciós eljárást ivarsejt vagy embrió adományozásával lehetõvé tette,

apasági, illetve anyaság megállapítása iránti per indulhasson.

Reprodukciós eljárás következtében született gyermek esetében a Csjt. módosuló

szabályai az apaság vélelme megdöntésének lehetõségét fõszabályként kizárják.

Egyetlen kivételt jelentene, ha a reprodukciós eljárást az egészségügyrõl

szóló törvény rendelkezéseit megszegve az anya férjének (élettársának)

hozzájárulása nélkül folytatnák le. Ebben az esetben a Csjt. 43. §-ának új (1)

bekezdése lehetõséget biztosítana az apaság vélelmének megtámadására.

Budapest, 1997. október 10.

dr. Schvarcz Tibor dr. Götzinger István

dr. Garai István dr. Koleszár Lajos

Üszögi-Bleyer Jenõ dr. Sirály Péter

Szabó Sándorné dr. Bedõ Tibor

Eleje Honlap