ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
dr. Gál Zoltán
az Országgyûlés elnökének
HELYBEN
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a
társasházrólról szóló T/4514.. számú törvényjavaslathoz a következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o k a t
terjesztem elõ:
1. A törvényjavaslat preambuluma a következõk szerint módosul:
"Az Országgyûlés a többlakásos épületek építésének elõsegítése, a [a
tömegesen létrejött] társasházak mûködésének javítása és a megváltozott
politikai-gazdasági viszonyokhoz igazodó, korszerûbb szabályozás érdekében a
következõ törvényt alkotja:"
Indokolás:
A törvényjavaslat minden meglevõ társasház mûködését kívánja javítani az
új rendelkezései következtében, felesleges külön kiemelni azt, hogy "tömegesen
létrejött".
2. A törvényjavaslat 5. § (2) bekezdése a következõk szerint módosul:
"(2) A társasházat az ingatlan tulajdonostársai [szerzõdésben] vagy az
ingatlan tulajdonosa mint egyszemélyi alapító [egyoldalú nyilatkozatban]
alapító okiratban kifejezett alapítási elhatározással [(a továbbiakban együtt:
alapító okirat)] létesíthetik."
Indokolás:
A módosító javaslat azt célozza meg, hogy társasházat minden esetben
alapító okirattal létesíthessenek akár több szerzõdõ fél, akár egyszemélyi
alapítás esetén. Nincs sem jogi, sem gyakorlati indoka annak, hogy kétféle
elnevezésû - de lényegében azonos tartalmú - okirattal létesüljenek
társasházak.
3. A törvényjavaslat 6. § (3) bekezdése a következõk szerint módosul:
"(3) Az alapító okiratot, valamint a szervezeti-mûködési szabályzatot -
amennyiben ilyet a közösség elfogadott - az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz
kell csatolni."
Indokolás:
A törvényszövegbõl tisztán ki kell tûnnie annak, hogy szervezeti-mûködési
szabályzatot csak akkor kell készíteni, ha nem szabályoztak mindent az alapító
okiratban. Csak ebben az esetben kell nyilvánvalóan csatolni a ingatlan-
nyilvántartási iratokhoz.
4. A törvényjavaslat 10. § d) pontja a következõk szerint módosul:
"d) a közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait, kötelezettségeit[,] és
a közös költség viselésének szabályait, ha az alapító okirat nem rendeli el
erre nézve szervezeti-mûködési szabályzat megalkotását,"
Indokolás:
A módosítani javasolt rendelkezést összhangba kell hozni a 6. § (1)
bekezdésében foglaltakkal, ahol arról szól a javaslat, hogy mit tartalmazhat a
szervezeti-mûködési szabályzat az esetben, ha az alapító okirat mellett ilyen
okirat is készül. Megítélésem szerint, amennyiben az eredeti d) pont marad,
úgy csak a közös költség viselésének szabályai miatt - ha ezekrõl az alapító
okirat nem szól - kell szervezeti-mûködési szabályzatot készíteni.
5. A törvényjavaslat 20. § (2) bekezdése a következõk szerint módosul:
"(2) A közösség ügyintézését a közös képviselõ látja el. Az alapító
okirat vagy a szervezeti-mûködési szabályzat közös képviselõ helyett intézõ
bizottság választását írhatja elõ. [Ha a]Abban a társasházban, amelyben ötven
lakásnál több lakás van, [közös képviselõt választottak,] a közösség
gazdálkodásának ellenõrzésére számvizsgáló bizottságot kell választani."
Indokolás:
A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a soklakásos társasházaknál
(ez lehet már ötven lakás) mindenképp indokolt számvizsgáló bizottságot
választani, ha közös képviselõ intézi az ügyeket, ha intézõ bizottság.
6. A törvényjavaslat 32. §-át, amely a küldöttgyûlésrõl szól elhagyni
javasolom.
Indokolás:
Megítélésem szerint a társasház közösségi formában, ahol közös és külön
tulajdonok is vannak és ezáltal különbözõ érdekek is megfogalmazódnak egy-egy
tulajdonos esetében, mind elméletileg, mind gyakorlatilag nem tartom
helyénvalónak és alkalmazhatónak a küldöttgyûlés, illetve a küldött
jogintézményének a bevezetését. Maga a javaslat sem ad további szabályokat a
küldött meghatalmazására, annak terjedelmére, beszámoltatására, számonkérésére
és a felelõsség módjára. A gyakorlatban rendkívül sok tulajdonosok közötti
perpatvart is okozhat, elszámolási és egyéb pereket indíthatna ez a megoldás.
Megítélésem szerint a javasolt jogintézmény mögötti megfontolást, illetve
annak gyakorlati irányultságát ismerve a problémát megoldja a részközgyûlés
intézménye is.
7. A törvényjavaslat 34. §-a a következõk szerint módosul:
"34. § Ha a közös képviseletet, intézõ bizottsági elnöki tisztséget vagy
tagságot díjazás ellenében a tulajdonostársakon és a társasházban lakó
személyen kívüli személy, vagy szervezet látja el, tevékenységét - a
jogszabályban meghatározott felkészülési idõt követõen - csak a külön
jogszabályban megállapított szakképesítés birtokában végezheti."
Indokolás:
Törvényi szinten is lehetõvé kell tenni, hogy közös képviseletet, ilyen
szakképesítésû taggal vagy alkalmazottal dolgozó vállalkozás is elláthasson.
Ez különösen fontos lehet a többszáz lakásos társasházaknál.
8. A törvényjavaslat 38. § (1) bekezdés c) pontja a következõk szerint
módosul:
"c) javaslatot [tesz] tehet a közös képviselõ személyére és díjazására,"
Indokolás:
A javaslatból az tûnik ki, hogy amennyiben számvizsgáló bizottság mûködik
a társasháznál, úgy csak az tesz javaslatot a közös képviselõ személyére és
díjazására. Indokolt azonban nyilvánvalóvá tenni azt, hogy bármely tulajdonos
és a számvizsgáló bizottság is megteheti ezen javaslatot.
9. A törvényjavaslat 43. §-ával kiegészíteni javasolt Ptk. rendelkezés a
következõk szerint módosul:
""5. A társasház-közösség
578/I. §
(1) [A társasház-tulajdon alapján a tulajdonostársaknak az épület
fenntartására, felújítására alapító okirattal létrehozott szervezete
gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, kivéve az
elidegenítés jogát, viseli a közös tulajdon terheit.] A társasház-közösség az
épületingatlanon az alapító okiratban meghatározott, természetben megosztott
külön tulajdonban álló lakások vagy nem lakás célú helyiségek - legalább két
önálló ingatlan - tulajdonostársainak közössége, amely az általa viselt közös
név alatt az épület fenntartása, felújítása és a közös tulajdonnal kapcsolatos
ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat,
önállóan perelhet és perelhetõ, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos
tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit.
(2) A társasházra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja
meg.""
Indokolás:
A Ptk.-ban újra kell szabályozni a társasház-közösségre vonatkozó
alapvetõ rendelkezéseket. A javaslatban szereplõ és módosításra javasolt
szöveg nem arról szól, amit a cím jelez. Azaz a társasház-közösség - annak
jellemzõit tartalmazó - fogalmat. Ugyanis társasház-tulajdonról szól, nem
pedig a társasház-közösségrõl.
10. A törvényjavaslat 44. és 45. §-ait teljes egészében elhagyni
javasolom.
Indokolás:
A törvényjavaslat módosítani kíván két kormányrendeletet, amelynek
tartalmával egyetértek. Ugyanakkor a jogalkotás szabályai szerint törvénnyel
nem lehet módosítani kormányrendeletet. Ez ellentétben áll a jogbiztonság
elvével is.
Budapest, 1997. szeptember 18.
dr. Brúszel László
MSZP