ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán úrnak,
az Országgyûlés elnöke részére
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és a 102. § (1) bekezdése alapján a
társasházról szóló T/4514.. számú törvényjavaslathoz az alábbi
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elõ.
A Javaslat I. Fejezetének 5. §-át új (4)-es, (5)-ös, (6)-os és (7)-es
bekezdéssel javasolom kiegészíteni:
5. §
(4) Egyszemélyi alapítás esetén az alapító az alapító okiratban csak az
ingatlan nyilvántartásba vételhez szükséges alapítási és tulajdonjogi
kérdésekre térhet ki. Az alapító jelöli ki a közös képviselõt.
(5) Az alapító okiratot aláíró tulajdonostársakból álló alakuló közgyûlésen
megválasztják a társasház közös képviselõjét vagy intézõ bizottságát és annak
elnökét, valamint - szükség szerint - a számvizsgáló bizottságot és annak
elnökét.
(6) A társasház mûködése felett a székhely szerint illetékes ügyészség a reá
irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Ha a mûködés
törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordul.
(7) A bíróság az ügyész keresete alapján:
a.) Megsemmisítheti a társasház törvénysértõ határozatát és szükség szerint új
határozat hozatalát rendelheti el.
b.) A mûködés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a
társasház legfelsõbb szervét (közgyûlés vagy küldöttgyûlés).
c.) Ha a társasház mûködésének törvényessége nem biztosítható, tevékenységét
felfüggesztheti, ellenõrzésére felügyelõbiztost rendelhet ki.
I n d o k o l á s
A társasház alapításakor már szükséges, hogy a társasház képviselete és az
ügyek vitele megoldott legyen. Ez igaz egyszemélyi alapításkor is, hiszen a
földhivatalhoz történõ benyújtást és bejegyzést követõen eleget kell tenni
például a számviteli és az adótörvényekben elõirt kötelezettségeknek is (pl.:
bejelentési).
Továbbá indokolt az egyszemélyes alapító jogának korlátozása abban a
tekintetben, hogy mûködési szabályokat - kivéve a törvényben elõírtakat - ne
építsen be az alapító okiratba. Ugyanis, ha a késõbbiek folyamán értékesítik a
lakásokat, akkor a vevõ - megismerve az alapító okiratban foglaltakat - vagy
aláírja vagy nem az adásvételi szerzõdést. Az értékesítést követõen felmerülõ
változtatási szándék esetén pedig már 100 %-os tulajdonosi hozzájárulás
szükséges.
A mûködés felügyeletét meg kell oldani és ez a társadalmi szervezetek
"mintája' alapján egyszerûen megtehetõ.
A jelenlegi szabályozás szerint az ügyészség közremûködik annak
biztosításában, hogy a társadalom valamennyi szervezete és az állampolgár
megtartsa a törvényeket és szükség esetén fellépjen a törvényesség védelmében.
Az ügyészség csak a társasház mûködésének törvényességét vizsgálhatja, azaz
pl.: az SZMSZ-t, valamint azt, hogy a társasház által hozott határozatok
megfelelnek-e a jogszabályoknak, illetve az SZMSZ-nek.
Tehát az ügyészség ellenõriz és törvénysértés esetén figyelmeztet,
kezdeményezi, javasolja a szükséges intézkedést annak megszüntetésére. Az
ügyészség hivatalból, de kérelemre is eljárhat. A társasház törvényességi
felügyeletével kapcsolatos érdemi döntési jogosultság már a bíróság
hatáskörébe tartozik.
A bíróság döntésének alapja a benyújtott kereset.
Tehát a társasházak felügyelete már meglévõ és megfelelõ gyakorlattal
rendelkezõ szervezetek révén jól és gyorsan megoldható.
Budapest, 1997. szeptember 12.
(Filló Pál)
MSZP