ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

T/4514/101..

Módosító javaslat!

Dr. Gál Zoltán úrnak,

az Országgyûlés elnöke részére

H e l y b e n

Tisztelt Elnök Úr!

A Házszabály 94. § (1) bekezdése és a 102. § (1) bekezdése alapján a

társasházról szóló T/4514.. számú törvényjavaslathoz az alábbi

m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t

terjesztem elõ.

A Javaslat III. Fejezetének 22. §-át további, új (4)-es és (5)-ös

bekezdésekkel javasolom kiegészíteni:

22. § (4) A határozatok meghozatala során az érintett, érdekelt tulajdonostárs

nem élhet a szavazati jogával, az õ tulajdoni hányadát a határozatképesség

megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni.

(5) Közgyûlésen való képviseletre meghatalmazás csak az adott

közgyûlésre csak a meghívóban szereplõ napirendek és ezekkel összefüggõ

határozatok tekintetében adható és fogadható el érvényesen.

Amennyiben közeli hozzátartozók közötti a meghatalmazás, vagy szervezet

alkalmazottjáról van szó, úgy a meghatalmazás lehet általános jellegû, és

visszavonásig érvényes.

Egy személy egy közgyûlésen csak egy tulajdonost képviselhet, így csak egy

meghatalmazás fogadható el érvényesen.

Egy külön tulajdonban lévõ lakás (helyiség) tulajdonostársait a jelenlevõ

résztulajdonos meghatalmazás nélkül is képviselheti.

I n d o k o l á s

A társasház mûködése során több olyan helyzet van és várható, amikor

egyes tulajdonosok érintettek, vagy érdekeltek (ellenérdekeltek). Ilyen

például a tartozó tulajdonosokkal kapcsolatban hozott határozatok (késedelmi

kamat, jelzálog), vagy költségtérítési kötelezettség megállapítása, stb.

Ezért a 23. § (2) bekezdésben foglalt elképzelést szükséges kiterjesztetten

szabályozni.

Többször felmerülõ probléma, hogy ha valaki nem tud résztvenni a

közgyûlésen, akkor milyen meghatalmazást, kinek adhat, mire terjedhet ki, csak

az adott közgyûlésre szólhat-e, vagy visszavonásig, általános lehet-e, vagy

konkrét és hány meghatalmazással rendelkezhet egy személy.

A gyakorlatban sok példa van arra, hogy valaki "összegyûjt" általános

meghatalmazásokat "visszavonásig" érvénnyel és adott esetben egyedül eldönthet

kérdéseket. A közgyûlésen az érvek, ellenérvek hatására változhatnak a

vélemények, a meghatalmazó érdekeibe ütközhetnek, sõt az egy meghatalmazottnál

lévõ több meghatalmazó érdekei egymással is ütközhetnek, amelyrõl nem tudnak.

Ezek a kérdések általában utólag derülnek ki - ha kiderülnek - és magát a

döntéshozatalt, de a végrehajtást is ellehetetlenítik. Ezért indokolt, a

kérdéskört mint sajátos társasházi szabályozást a törvényben rendezni.

Budapest, 1997. szeptember 17.

(Filló Pál)

MSZP

Eleje Honlap