T/4514/205.. számú
EGYSÉGES JAVASLAT
a társasházról
dr. Vastagh Pál
igazságügy-miniszter
Budapest, 1997. december
1997. évi ...... törvény
a társasházról
Az Országgyûlés a többlakásos épületek építésének elõsegítése, a
társasházak mûködésének javítása és a megváltozott politikai-gazdasági
viszonyokhoz igazodó, korszerûbb szabályozás érdekében a következõ törvényt
alkotja:
I. FEJEZET
ALAPVETI RENDELKEZESEK
A társasház
1. §
(1) Társasház jön létre, ha épületingatlanon az alapító okiratban
meghatározott, mûszakilag megosztott, legalább két önálló ingatlan - lakás
vagy nem lakás célú helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön
tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség és
lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.
(2) Ha a földrészlet nem tartozik a közös tulajdonba, arra a
tulajdonostársakat használati jog illeti meg.
2. §
(1) A közös tulajdon tárgyát képezõ ingatlanrész (16. §) - a 3. § (2)
bekezdésében és a 19. §-ban szabályozott esetet kivéve - a külön tulajdonba
tartozó lakás (helyiség) alkotórészét képezi, azzal együtt önálló ingatlan.
(2) A közös tulajdonra vonatkozó, az egyes tulajdonostársakat megilletõ
tulajdoni hányad és a lakásra (helyiségre) vonatkozó tulajdonjog egymástól
függetlenül nem ruházható át és nem terhelhetõ meg.
3. §
(1) A társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: közösség)
az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása, felújítása és a közös
tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és
kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhetõ, gyakorolja a
közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon
terheit. A társasháznak vagy a tulajdonostársaknak ezzel ellentétes
rendelkezése harmadik személyekkel szemben hatálytalan.
(2) A 16. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlanrész és tárgy
kivételével az alapító okirat felhatalmazást adhat arra, hogy a közös
tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolhatja, ha az
ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható. Ebben az esetben a közgyûlés az
összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkezõ
tulajdonostársak igenlõ szavazatával dönthet az elidegenítésrõl. A
határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni
hányadok megállapításáról. A közgyûlés határozata az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzésre alkalmas okirat.
(3) A közösség egészét terhelõ kötelezettség teljesítéséért a
tulajdonostársak tulajdoni hányaduk - vagy az alapító okiratban, illetõleg a
szervezeti-mûlködési szabályzatban ettõl eltérõen meghatározott mérték -
szerint felelnek az egyszerû (sortartásos) kezesség szabályai szerint.
4. §
A nem lakás célú helyiségre, illetõleg az ilyen helyiségekbõl álló
társasházra a lakásokra vonatkozó rendelkezéseket megfelelõen alkalmazni kell.
Társasház alapítása
5. §
(1) Társasházat fennálló vagy felépítendõ épületre lehet alapítani, ha
abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhetõ lakás van vagy alakítható
ki.
(2) A társasházat az ingatlan tulajdonostársai vagy az ingatlan
tulajdonosa mint egyszemélyi alapító alapító okiratban kifejezett alapítási
elhatározással létesíthetik.
(3) Az alapításhoz a társasház-tulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba
való bejegyzése is szükséges.
6. §
(1) A közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelességeit, a közös
költség viselésének szabályait, ha azokat nem az alapító okirat tartalmazza, a
közösség szervezeti-mûködési szabályzata állapítja meg. Az alapító okiratnak
erre vonatkozó rendelkezését a szervezeti-mûködési szabályzat megalkotásával
egyidejûleg a közgyûlés legalább 2/3-os többségû határozatával
hatálytalaníthatja. E határozat megismételt közgyûlésen nem hozható meg.
(2) A szervezeti-mûködési szabályzatot az alapító okiratot aláíró
tulajdonostársakból álló alakuló közgyûlés állapítja meg legalább 2/3-os
szavazattöbbségû határozatával. Az alakuló közgyûlésen megválasztják a
társasház közös képviselõjét vagy intézõ bizottságát és annak elnökét,
valamint szükség szerint a számvizsgáló bizottságot. Az alakuló közgyûlést az
alapító okirat aláírását követõ 60 napon belül meg kell tartani.
(3) Az alapító okiratot, valamint a szervezeti-mûködési szabályzatot -
amennyiben ilyet a közösség elfogadott - az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz
kell csatolni.
7. §
A társasház-tulajdon földrészletre való feljegyzésének vagy meglevõ
épületre való bejegyzésének feltétele, hogy az ingatlant terhelõ jogokat
töröljék, vagy az érdekeltek megegyezzenek abban, hogy azok a társasházzá
történõ átalakítás után mely ingatlanokat fogják terhelni.
8. §
(1) Társasház felépítendõ épületre úgy alapítható, hogy az épület építési
engedéllyel ellátott tervrajzának megfelelõen a földrészlet tulajdonosa vagy
tulajdonosai az alapítási szándékot alapító okiratba foglalják, és az
alapítást az ingatlan-nyilvántartásban a földrészlet tulajdoni lapjára
feljegyzik.
(2) A feljegyzett alapítás kihat arra is, aki késõbb az ingatlanra nézve
jogot szerez.
(3) A feljegyzett alapítást követõen a társasház ingatlan-nyilvántartási
bejegyzése a használatbavételi engedély alapján kérhetõ. Ha a
használatbavételi engedély eltér az építési engedélytõl az épület közös vagy
külön tulajdoni ingatlanrészeit illetõen, a bejegyzés feltétele, hogy a
változás szerint az alapító okiratot módosítják.
9. §
(1) A közös tulajdonnak társasház-tulajdonná való átalakítását bármelyik
tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Az alapító okiratot
ilyenkor a bírósági határozat pótolja.
(2) Több épületbõl álló társasház esetében az egy vagy több épületben levõ
lakások tulajdonosainak - tulajdoni hányad szerinti - többsége kérheti a
bíróságtól önálló társasház alapítását, ha az nem sérti a meglevõ társasház
tulajdonosainak méltányos érdekét.
(3) A kereseti kérelemhez mellékelni kell az alapító okirat, illetõleg
alapító okiratok tervezetét és a szükséges hatósági engedélyt.
10. §
Az alapító okiratban meg kell határozni
a) a külön tulajdonba kerülõ lakásokat, helyiségeket és tárgyakat,
b) a közös tulajdonban álló épületrészekbõl és a földrészletbõl az egyes
tulajdonostársakat megilletõ - a külön tulajdonba kerülõ lakáshoz tartozó -
tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját,
c) az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot,
d) a közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait, kötelezettségeit, ha az
alapító okirat nem rendeli el erre nézve szervezeti-mûködési szabályzat
megalkotását,
e) a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház
címe a társasház megjelöléssel együtt.
11. §
(1) Az alapító okiratot és annak módosítását, ideértve a 3. § (2) és a 6.
§ (1) bekezdése szerinti határozatot is, közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén
belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
(2) Az alapító okirat megváltoztatásához - ha e törvény másként nem
rendelkezik - valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges; a változást
be kell jelenteni a földhivatalnak.
II. FEJEZET
TULAJDONI VISZONYOK A TARSASHAZBAN
Külön tulajdon
12. §
(1) A tulajdonostársat külön tulajdona tekintetében megilleti a birtoklás,
a használat, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga; a tulajdonostárs e
jogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostársnak a dologhoz fûzõdõ
joga és törvényes érdeke sérelmével.
(2) Az alapító okirat meghatározhatja a külön tulajdonban levõ lakás
használatának, hasznosításának szabályait a társasház céljának, mûködésének
megfelelõen.
(3) A lakóépületben lévõ társasházban a közgyûlés legalább 2/3-os
szótöbbségû határozatával megtilthatja a külön tulajdonban lévõ nem lakás
céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatását,
ha az a társasház rendes mûködését, vagy a lakhatás nyugalmát zavarná.
(4) Ha a nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használata
jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, az
engedély akkor adható ki, ha a hatóság felhívására - 30 napos határidõn belül
- a közgyûlés nem hozott tiltó határozatot.
13. §
(1) A tulajdonostárs köteles
a) fenntartani és szükség szerint felújítani a külön tulajdonában álló
lakást,
b) a szükséges intézkedést megtenni ahhoz, hogy a vele együtt lakó
személy, valamint az, akinek lakása használatát átengedte, betartsa a 12. §
(1) bekezdésének rendelkezését,
c) lehetõvé tenni és tûrni, hogy a külön tulajdonú lakásába a közösség
megbízottja a közös tulajdonban, illetõleg a másik tulajdonostárs a külön
tulajdonában álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges
ellenõrzés, valamint a fenntartási és felújítási munkák elvégzése céljából
arra alkalmas idõben bejuthasson a tulajdonostárs, illetõleg a bentlakó
szükségtelen háborítása nélkül,
d) a lakásában tervezett építkezésrõl értesíteni a közös képviselõt,
illetõleg az intézõ bizottság elnökét.
(2) A közösség, illetõleg a tulajdonostárs köteles megtéríteni az (1)
bekezdés c) pontja szerinti beavatkozással okozott kárt.
14. §
(1) A közgyûlés határozatával kötelezheti a tulajdonostársat, hogy a közös
képviselõnek (intézõ bizottság elnökének) jelentse be
a) a külön tulajdona tekintetében a tulajdonosváltozást,
b) lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthetõ,
természetes személyes adatát, illetõleg a jogi személy nyilvános adatát ,
c) a külön tulajdonát bérlõ személy b) pontnak megfelelõ adatát,
d) a külön tulajdonában lakó személyek számát.
(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjai szerinti adatszolgáltatásra a
tulajdonostárs akkor kötelezhetõ, ha a közüzemi szolgáltatás díja a bérlõt
terheli és ezzel kapcsolatban a tulajdonostársaknak helytállási
kötelezettségük áll fenn, illetõleg a közüzemi szolgáltatás díját a bentlakó
személyek száma szerint kell a tulajdonostársak között megosztani.
15. §
Az alapító okiratban a külön tulajdonban álló lakásra a tulajdonostársak
javára elõvásárlási, elõbérleti jog létesíthetõ.
Közös tulajdon
16. §
(1) Közös tulajdonba tartozik az az épületrész, épület-berendezés, nem
lakás célú helyiség és lakás, amelyet az alapító okirat külön tulajdonként nem
jelöl meg. Ha földrészlet nem képezi harmadik személy tulajdonát, közös
tulajdonba tartozik.
(2) Az épületszerkezet, az épület biztonságát (állékonyságát), a
tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épület-berendezés és
felszerelési tárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön
tulajdonba tartozó lakáson belül van.
17. §
(1) Minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak
birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs
ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét.
(2) A közgyûlés a birtoklás, használat és hasznosítás módját
meghatározhatja.
18. §
A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás célú
helyiség, lakás és tárgy fenntartásának és felújításának költsége, valamint a
rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás a tulajdonostársakat tulajdoni
hányaduk szerint terheli, ha az alapító okirat vagy a szervezeti-mûködési
szabályzat másképp nem rendelkezik.
19. §
(1) A közgyûlés határozata alapján a közösség kérheti a bíróságtól, hogy a
közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként
kialakítható, vagy amellyel a meglevõ külön tulajdon tárgya bõvíthetõ,
megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti.
(2) A kereseti kérelemhez mellékelni kell az önálló ingatlan kialakítására
vonatkozó, az építési hatóság által engedélyezett építési tervet.
Utaló rendelkezés
20. §
A társasház-tulajdonnak e törvényben nem szabályozott kérdéseire a Magyar
Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
III. FEJEZET
A TARSASHAZ SZERVEZETE
Általános rendelkezések
21. §
(1) A közösség legfõbb döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló
közgyûlés, amelyen valamennyi tulajdonostárs részt vehet.
(2) A közösség ügyintézését a közös képviselõ látja el. Az alapító okirat
vagy a szervezeti-mûködési szabályzat közös képviselõ helyett intézõ bizottság
választását írhatja elõ. Abban a társasházban, amelyben ötven lakásnál több
lakás van, a közösség gazdálkodásának ellenõrzésére számvizsgáló bizottságot
kell választani.
(3) Az olyan társasházban, amelyben legfeljebb hat lakás van, a 21-38. §-
ok helyett a Ptk.-nak a közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Közgyûlés
22. §
A közgyûlés határoz
a) a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról,
fenntartásáról, felújításáról, a közösséget terhelõ kötelezettségek
elvállalásáról,
b) a közös képviselõnek, illetõleg az intézõ bizottság elnökének és
tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról,
felmentésérõl és díjazásáról,
c) a közösség éves költségvetésének és elszámolásának elfogadásáról,
valamint a közös képviselõ, illetõleg az intézõ bizottság részére a
felmentvény megadásáról [36. § (2) bek.],
d) a házirend megállapításáról,
e) minden olyan ügyben, amelyet az alapító okirat, vagy a szervezeti-
mûködési szabályzat nem utal a közös képviselõ, az intézõ bizottság, vagy a
számvizsgáló bizottság hatáskörébe.
23. §
(1) A közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos rendes
gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról valamennyi tulajdonostárs egyhangúlag
határoz.
(2) A szervezeti-mûködési szabályzatot a közgyûlés legalább 2/3-os
szavazattöbbséggel módosíthatja.
(3) A közgyûlés a közös képviselõt, az intézõ, illetõleg a számvizsgáló
bizottságot bármikor felmentheti.
24. §
(1) A közgyûlés a határozatával vagy a szervezeti-mûködési szabályzat
felhatalmazása alapján a közös képviselõ (az intézõ bizottság elnöke) a közös
költséghez való hozzájárulás befizetésével legalább féléves hátralékba került
tulajdonostárs külön tulajdonának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti
el a hátralék megfizetésének biztosítékául.
(2) A határozat meghozatala során a hátralékos tulajdonostárs nem élhet a
szavazati jogával, az õ tulajdoni hányadát a határozatképesség
megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti határozatot, illetõleg rendelkezést a
hátralékos tulajdonostárs részére a jogorvoslati lehetõség feltüntetésével
kézbesíteni kell.
(4) A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése féléves hátralékonként
megismételhetõ.
(5) A közgyûlés határozata, illetõleg a közös képviselõ (az intézõ
bizottság elnökének) rendelkezése az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre
alkalmas okirat.
(6) Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, a közös
képviselõ (intézõ bizottság elnöke) köteles a jelzálog törléséhez szükséges
engedélyt kiadni.
25. §
(1) A közgyûlést a közös képviselõ, illetõleg az intézõ bizottság elnöke
hívhatja össze; a közgyûlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell
meghívni.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell a közgyûlés napirendjét. A közgyûlés
csak a meghirdetett napirend tekintetében hozhat határozatot.
(3) Sürgõs esetet kivéve a meghívót legkésõbb a közgyûlés idõpontja elõtt
nyolc nappal meg kell küldeni.
26. §
(1) Közgyûlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani.
Az éves elszámolásról, költségvetés megállapításáról szóló közgyûlést évente a
szervezeti-mûködési szabályzatban meghatározott idõpontig, de legkésõbb május
31-éig meg kell tartani.
(2) Kötelezõ a közgyûlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével
rendelkezõ tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték.
Ha a kérést a közös képviselõ vagy az intézõ bizottság nem teljesítette, az
összehívást kérõ tulajdonostársak által megbízott személy a közgyûlést
összehívhatja.
27. §
(1) A közgyûlés akkor határozatképes, ha azon a tulajdoni hányadnak több,
mint a felével rendelkezõ tulajdonostársak jelen vannak.
(2) Ha a közgyûlés nem határozatképes, az újabb (megismételt) közgyûlést a
határozatképtelen közgyûlést követõ három napnál késõbbi, de legfeljebb 15
napon belüli idõpontban az eredetivel azonos napirenddel meg kell tartani. A
megismételt közgyûlés az eredeti közgyûlés meghívójában - az eredeti közgyûlés
határozatképességétõl függõ feltétellel - is kitûzhetõ.
(3) A megismételt közgyûlés a jelenlevõk tulajdoni hányadára tekintet
nélkül határozatképes; ezt a körülményt a megismételt közgyûlés meghívójában
fel kell tüntetni.
28. §
(1) A közgyûlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányad szerint illeti meg
a szavazati jog.
(2) Ha a törvény, vagy annak alapján az alapító okirat, illetõleg a
szervezeti-mûködési szabályzat másképpen nem rendelkezik, a közgyûlés a
határozatát a jelen levõ tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított
egyszerû szavazattöbbségével hozza meg.
29. §
(1) A közgyûlésen - a határozatot is tartalmazó - jegyzõkönyvet kell
vezetni, amelyet a közgyûlésen elnökölõ személy és két tulajdonostárs az
aláírásával hitelesít.
(2) A jegyzõkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról - a
másolási költség megfizetésével - másolatot kérhet.
30. §
(1) A közgyûlési határozat úgy is meghozható, hogy a közös képviselõnek,
illetõleg az intézõ bizottság elnökének a felhívására az írásbeli határozati
javaslatról - ha számvizsgáló bizottság mûködik, írásbeli véleményének
ismeretében - a tulajdonostársak írásban szavaznak. Az írásbeli szavazás
szabályait az alapító okiratban vagy a szervezeti-mûködési szabályzatban
rögzíteni kell.
(2) Az írásbeli szavazás eredményérõl a közös képviselõ, illetõleg az
intézõ bizottság elnöke írásban tájékoztatja a tulajdonostársakat.
31. §
(1) Az alapító okirat vagy a szervezeti-mûködési szabályzat a közgyûlés
megtartásának módját részközgyûlések formájában is meghatározhatja; ebben az
esetben megállapítja a részközgyûlési körzeteket.
(2) A részközgyûléseket azonos napirenddel kell megtartani, és a
szavazatokat össze kell számítani. A részközgyûlések megtartására a
közgyûlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.
(3) Az elkülöníthetõ gazdálkodású épületrészekhez tartozó lakások
tulajdonostársai tekintetében létesített részközgyûlés önálló döntési
jogkörrel ruházható fel az elkülöníthetõ gazdálkodás ügyében.
32. §
(1) Ha a közgyûlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illetõleg
a szervezeti-mûködési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos
érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti
a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat
meghozatalától számított hatvan napon belül. A határidõ elmulasztása
jogvesztéssel jár.
(2) A kereset a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban a
végrehajtást indokolt esetben felfüggesztheti.
(3) E § rendelkezéseit a közös képviselõnek (intézõ bizottság elnökének) a
24. § (1) bekezdése szerinti rendelkezésére is alkalmazni kell.
Közös képviselõ és intézõbizottság
33. §
A közös képviselõ, illetõleg az intézõ bizottság jogkörében eljárva
köteles
a) a közgyûlés határozatait elõkészíteni és végrehajtani, gondoskodva
arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok, az alapító okirat és a
szervezeti-mûködési szabályzat rendelkezéseinek,
b) minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartása és
felújítása érdekében,
c) közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelõ közös költséghez való
hozzájárulás összegét és érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit.
34. §
A közös képviselõ, illetõleg az intézõ bizottság évenként költségvetési
javaslatot készít, amely tartalmazza
a) a közös tulajdonnal kapcsolatos várható bevételeket és kiadásokat
költségnemenként,
b) a tervezett fenntartási és felújítási munkákat,
c) a tulajdonostársak közös költséghez való hozzájárulásának összegét
tulajdonostársanként.
35. §
(1) A közös képviselõ, illetõleg az intézõ bizottság által készített éves
elszámolás tartalmazza
a) a tervezett és tényleges kiadásokat költségnemenként és közös költség
megosztásának az alapító okiratban vagy szervezeti-mûködési szabályzatban
megállapított szabálya szerinti bontásban, ezen belül a karbantartásokat az
elvégzett munkák részletezésében,
b) a tervezett és tényleges bevételeket források szerint,
c) az a) és b) pont különbségének záróegyenlegét a pénzkészletek kezelési
helye szerint részletezve,
d) a tárgyévhez tartozó, a közösség egészét terhelõ kötelezettségeket."
e) a közös költségekhez való hozzájárulás elõírását és teljesítését
tulajdonostársanként.
(2) Az éves elszámolás elfogadása esetén a közgyûlés a közös képviselõ,
illetõleg az intézõ bizottság tárgyévi ügykezelõ tevékenységét jóváhagyja
(felmentvény). A felmentvény nem jelenti az esetleges kártérítési igényrõl
történõ lemondást.
36. §
Nem lehet közös képviselõ (intézõ bizottság elnöke), illetõleg nem láthat
el társasház-kezelési tevékenységet
a) akit büncselekmény elkövetése miatt jogerõsen szabadságvesztés
büntetésre ítéltek, amíg a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányos
jogkövetkezmények alól nem mentesült,
b) akit ilyen tevékenységtõl jogerõs bírói ítélettel eltiltottak, az
eltiltó ítélet hatálya alatt,
c) az az egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, aki illetõleg amely ilyen
tevékenységével összefüggõen keletkezett, jogerõsen megállapított fizetési
kötelezettségének nem tett eleget.
37. §
A közös képviselõ, illetõleg az intézõ bizottság elnöke jogosult a
közösség képviseletének ellátására a bíróság és más hatóság elõtt is. E
jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan.
Számvizsgáló bizottság
38. §
(1) A számvizsgáló bizottság
a) bármikor ellenõrizheti a közös képviselõ, illetõleg az intézõ bizottság
ügyintézését, havonként ellenõrzi a közösség pénzforgalmát,
b) véleményezi a közgyûlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a
költségvetést és az elszámolást, valamint az alapító okirat, illetõleg a
szervezeti-mûködési szabályzat által meghatározott értékhatár felett a
bemutatott számlákat,
c) javaslatot tesz a közös képviselõ, illetõleg az intézõ bizottság elnöke
és tagjai díjazására,
d) összehívja a közgyûlést, ha a közös képviselõ, vagy intézõ bizottság
elnöke az erre vonatkozó kötelességének nem tesz eleget.
(2) A számvizsgáló bizottság tagjai közül választja meg elnökét; döntéseit
szótöbbséggel hozza meg.
IV. FEJEZET
ZARO RENDELKEZESEK
Értelmezõ rendelkezések
39. §
E törvény alkalmazásában
1. fenntartás: az üzemeltetés és a karbantartás;
2. üzemeltetés: a közös tulajdon rendeltetésszerû használatához
folyamatosan szükséges szolgáltatások ellátása, így a közüzemi szolgáltatások
díjának kifizetése, a központi berendezések üzemben tartói feladatainak
ellátása, szükség esetén gondnoki, házfelügyelõi, házmesteri szolgáltatások
megszervezése, az intézõ bizottság rendszeresítése esetén mûködésének
biztosítása;
3. karbantartás: a közös tulajdonban levõ ingatlan állagának és
rendeltetésszerû használhatóságának biztosítása érdekében szükséges, a
tulajdonosok közösségét terhelõ megelõzõ és felújításnak nem minõsülõ javítási
munkák elvégzése, illetõleg egyes közösségi berendezések cseréje. A
karbantartás lehet:
a) hibaelhárítás, amely az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát
károsító és rendeltetésszerû használatát lényegesen akadályozó, azonnali
beavatkozást igénylõ hibák és hiányosságok haladéktalan eseti megszüntetése,
b) idõszerû karbantartás, amely az épület állagát veszélyeztetõ, de
rendeltetésszerû használhatóságát lényegesen nem akadályozó, azonnali
beavatkozást nem igénylõ hibáknak és hiányosságoknak eseti vagy az épületen
elvégzendõ egyéb javítási munkákkal együtt, de az észleléstõl számítva
legkésõbb hat hónapon belüli megszüntetése,
c) tervszerû karbantartás, amely az épület állagának és rendeltetésszerû
használhatóságának biztosítása érdekében végzendõ rendszeres állagmegóvási
munka;
4. felújítás: az ingatlan egészére, illetõleg egy vagy több fõszerkezetére
kiterjedõ, idõszakonként szükségessé váló olyan általános javítási építés-
szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti mûszaki állapotot -
megközelítõleg vagy teljesen - visszaállítják, illetõleg az eredeti
használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések
kicserélésével vagy az eredetitõl eltérõ kialakításával növelik. A felújítás
lehet:
a) teljes felújítás: a mûszaki állapot alapján szükséges, az ingatlan
egészére kiterjedõ külsõ-belsõ javítási munkák elvégzése,
b) részleges felújítás: az épület legalább egy fõszerkezetére kiterjedõ,
teljes felújításnak nem minõsülõ, de abba belátható idõn belül beilleszthetõ
általános javítási munkák elvégzése,
c) korszerûsítés: a központi fûtõ- és meleg-vízszolgáltató berendezésnek
az energiaracionalizálással, illetõleg a levegõtisztaság-védelemmel összefüggõ
átalakítása vagy kicserélése;
5. rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások: az állagvédelmet
meghaladó, a fenntartás, felújítás és korszerûsítés körébe nem tartozó olyan
munkálattal összefüggõ kiadások, amelyek jellemzõen az épület bõvítésével vagy
új épület létesítésével járnak.
Hatálybalépés
40. §
(1) Ez a törvény 1998. március 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a társasházról
szóló 1977. évi 11. törvényerejû rendelet (a továbbiakban: Tvr.).
Átmeneti rendelkezések
41. §
(1) Az e törvény hatályba lépése elõtt keletkezett körülményre alapított
igényt a keletkezés idején hatályos szabály szerint kell elbírálni.
(2) A törvény hatályba lépésekor bejegyzett társasház alapító okiratának
az e törvény kötelezõ jellegû rendelkezéseivel ellentétes rendelkezése
hatályát veszti, és helyébe e törvény rendelkezése lép. Az alapító okirat
ennek megfelelõ kijavítását az alapító okiratnak egyéb okból elsõ ízben
történõ módosítása során kell elvégezni.
(3) Ha az alapító okirat rendelkezése nyilvánvaló elírás folytán tévedést
tartalmaz, bármelyik tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól annak
kijavítását.
(4) Ha a törvény hatálybalépése elõtt létesített alapító okirathoz
mellékelték a társasházi lakások beosztását tartalmazó tervrajzot, a külön
tulajdonban álló lakás beosztásának megváltoztatásához nem szükséges az
alapító okirat módosítása.
(5) Illetékmentes a társasház alapító okiratának az 1998. év folyamán a
földhivatalhoz benyújtott módosítása.
Felhatalmazás
42. §
Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy az üzletszerûen végzett
ingatlankezelés és az üzletszerûen végzett társasház-kezelés szakmai és
vizsgáztatási követelményeinek megállapítása iránt az Országos Szakképzési
Tanácshoz 1998. június 30-áig elõterjesztést tegyen a szakképzésrõl szóló
1993. évi LXXVI. törvény rendelkezéseinek megfelelõen.
Módosuló rendelkezések
43. §
A Ptk. a következõ alcímmel és 578/I. §-sal egészül ki:
"5. A társasház-közösség
578/I. §
(1) A társasház-tulajdon alapján a tulajdonostársaknak az épület
fenntartására, felújítására alapító okirattal létrehozott szervezete
gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös
tulajdon terheit.
(2) A társasházra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja
meg.".
44. §
A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény végrehajtására kiadott
3/1995. (I.20.) Korm. rendelet 1. számú melléklete 13.§-ának (4) bekezdése a
következõ rendelkezéssel egészül ki:
"Nem vonatkozik az egyetemleges felelõsség a társasházban a közös
tulajdonban álló épületrészben (helyiségben) történõ fogyasztás díjfizetési
kötelezettségére."
45. §
A villamos energia termelésérõl, szállításáról és szolgáltatásáról szóló
1994. évi XLVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtására kiadott
34/1995. (IV.5.) Korm. rendelet 1. számú melléklete 5.§-ának (4) bekezdése a
következõ mondattal egészül ki:
"Nem vonatkozik az egyetemleges felelõsség a társasházban a közös
tulajdonban álló épületrészben (helyiségben) történõ fogyasztás díjfizetési
kötelezettségére."
Eleje Honlap