ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Kapcsolódó módosító javaslat!
dr. Gál Zoltán
az Országgyûlés elnökének
HELYBEN
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 102. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévõ
vállalkozási vagyon értékelésérõl szóló T/4517.. számú törvényjavaslathoz - a
T/4517/16.. számon benyújtott módosító javaslathoz kapcsolódva - a következõ
kapcsolódó módosító javaslatot
terjesztem elõ:
"A Priv. törvényben. 7. §-a következõ (5)-([7]8) bekezdéssel egészül ki:
(5) [Az e törvény mellékletében meghatározott gazdasági társaságok
közgyûlésén] Azoknál a gazdasági társaságoknál, ahol a törvény melléklete
szavazatelsõbbségi részvényben állapította meg a legkisebb állami részesedés
mértékét, szavazatelsõbbségi részvényt kell kibocsátani.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott [a] szavazatelsõbbségi részvény
tulajdonosának egyetértése szükséges a következõ döntésekben történõ
határozathozatalhoz:
a) az alaptõke leszállítása,
b) az egyes részvényfajtákhoz fûzõdõ jogok megváltoztatása,
c) a gazdasági társaság más társasággal való egyesülése, beolvadása,
szétválása, más gazdasági társasági formába történõ átalakulása, illetve
jogutód nélküli megszûnése,
d) a gazdasági társaság meghatározott tevékenysége folytatását biztosító
vagyoni értékû jognak más gazdálkodó szervezet javára történõ átruházása,
átengedése.
[(6)] (7) Törvény, illetõleg a gazdasági társaság alapszabálya a[z (5)] (6)
bekezdésben meghatározottakon túlmenõen a szavazatelsõbbségi részvényhez
fûzõdõ más jogokat is megállapíthat.
[(7)] (8) Az e törvény mellékletében meghatározott energiaipari gazdasági
társaságok szavazatelsõbbségi részvényei tekintetében a tulajdonosi jogokat az
ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter gyakorolja. "
Indokolás:
Az 1988. évi VI. törvény (Gt) lehetõvé teszi különbözõ részvényfajták -
köztük az "un." elsõbbségi részvények - kibocsátását. Az ezekhez fûzõdõ
jogokról az alapszabály rendelkezik.
A szavazatelsõbbségi részvényhez fûzõdõ jogok tartalmát törvényben rögzíteni
csak akkor értelmes, ha ennek érvényesítése kötelezõ, és nem a közgyûlés
döntésétõl függ.
Erre a Gt. 234. §-ának (2) bekezdése értelmében akkor van lehetõség, ha
törvény eltérõ tagsági jogokat biztosító részvény kibocsátását rendeli el.
Egy ilyen rendelkezés látszólag nincs összhangban azzal az általános elvvel,
hogy részvénytársaság ügyeit az alapszabály rendezi. Azonban a Gt 233 §-a nem
zárja ki az érvényesíthetõséget azzal, hogy lehetõvé teszi a
részvénytársaságra vonatkozó rendelkezésektõl való eltérését, ha azt törvény
megengedi.
Budapest, 1997. július 01.
Miklós László
MSZP