1
PÉNZÜGYMINISZTER /September 4, 1997/M-MP
Dr.Torgyán Józsefné
Cseh Mária (FKGP)
K/4577. számú írásbeli
kérdése
Tisztelt Képviselõ Asszony!
Miniszterelnök Úr a fenti számon megkapta kérdését a "Mit kíván tenni a
Kormány a kisvállalkozások megmentésére" tárgyban. Kérdésére a következõ
választ adom.
Képviselõ Asszony pontosan idézi a Kormányprogram azon fontos gazdasági,
gazdaságpolitikai elhatározását, hogy a gazdaság külsõ és belsõ egyensúlyának
javítása, a vállalkozások ösztönzése, a társadalom felemelkedésének egyik
fontos feltétele. A Kormány ezen célok megvalósítása érdekében munkálkodik és
tett számos lépést az elmúlt 3 évben.
A Kormány 1996. június 6-án tárgyalta meg a kis- és középvállalkozás
fejlesztési koncepcióját és hozott ennek érdekében határozatot. A gazdasági
stabilizáció eredményeinek köszönhetõen, továbbá az Európai Unió ez év
februárjában hozott 4 éves programjának elõre mutató és a fejlõdés irányát
meghatározó elemeinek ésszerû adaptálása végett 1997, vagyis ez év áprilisában
a Kormány ismét foglalkozott a kis- és középvállalkozások helyzetét,
fejlõdésüket elõsegítõ egyes kormányzati intézkedésekkel és meghatározta az
annak érdekében szükséges kormányzati teendõket. A határozatban foglalt
teendõk, számos olyan intézkedést jelentenek ki, amelyek a piacképes
termékeket, szolgáltatásokat végzõ vállalkozások fejlõdési lehetõségeit
meggyorsítják. A határozat végrehajtásra kerül, és annak érzékelhetõ hatása
lesz már ez évben is, de az intézkedés-csomag érdemi hatása néhány év alatt
hozza meg a tényleges eredményeket, hiszen a vállalkozásoknak meg kell ismerni
a lehetõségeket, a lehetõségeknek megfelelõen döntéseket kell hozniuk,
bízniuk kell az intézkedések tartósságában, stabilitásában, a döntések után
beruháznak, fejlesztenek, ami esetenként néhány hónapot, esetenként több évet
vesz igénybe. Ezután kezdõdik meg a termelés és realizálódik az eredmény.
A Kormánytervezet intézkedései a következõkben foglalhatók össze:
A mikro- és kisvállalkozások adminisztrációs terheit csökkentõ lehetõségek
további vizsgálata.
A szektor hitelhez jutásának elõsegítése érdekében komplex információs-
oktatási-hitelgarancia-ellenõrzési program kidolgozása és mûködtetése. Ennek
legfontosabb eleme egy hiteles forrástérkép elkészítése. Fontos feladat
hárul a Kincstárra is a költségvetési támogatások vállalkozásonkénti és
projektenkénti nyilvántartásában. Szabályozni kell a különbözõ költségvetési
forrásokból adható maximális támogatási hányadot. A Magyar
Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az oktatás, képzés területén kap további
feladatokat. Vizsgálni kell a vállalkozások hitelfelvételi lehetõségeinek
javítását, a hitelkihelyezések biztonságát javító jogi és szervezeti
megoldásokat. A kisvállalkozói bank mûködtetését szükségtelenné tenné egy -
az MVA, a kamarák, a vállalkozói országos érdekképviseletek és a bankok
együttmûködésére alapozott - információátadási, oktatási rendszer
kidolgozása, amihez a Hitelgarancia Rt. különleges garanciakonstrukciót
vezetne be.
A középvállalkozások tõkeellátottságának javítása, piaci lehetõségeinek
bõvítése. Ennek érdekében egy olyan tõketársaság (pénzalap) létrehozása,
amely a külföldi befektetésekben a magyar társaságok tõkéjét kiegészítve,
társtulajdonosként vesz részt, a kockázati tõketársaságban való állami
részvétel biztosítása érdekében konkrét területek és célok meghatározása, a
Hitelgarancia Rt. garancia-feltételeinek kidolgozása, a szektor belföldi és
exportlehetõségeinek bõvítése érdekében egy ún. beszállítói célprogam
kidolgozása, a közbeszerzések területén a kis- és középvállalkozások
fokozottabb részvételének lehetõvé tétele.
Vizsgálni kell, hogy törvényi szinten szükséges-e a közszféra feladatait, a
kis- és középvállalkozások támogatásának alapelveit szabályozni.
A kis- és középvállalkozások helyzetét illetõen a kép nem olyan rossz, mint
ahogy azt Képviselõ Asszony kérdésében felvázolja. A regisztrált vállalkozások
száma 1994-tõl is növekedett, az egy lakosra jutó vállalkozások száma
Magyarországon lényegesen magasabb, mint az Európai Unióban, és azon belül a
legtöbb vállalkozással rendelkezõ országban is. Ugyanakkor látjuk, hogy ezen
vállalkozások egy része nem mûködik, másrészük pedig csupán csak formálisan
vállalkozás, tartalmában nem viseli a vállalkozás jegyeit. Összességében
azonban a kis- és középvállalkozások teljesítménye növekedett az elmúlt
idõszakban, és az 1996-os adóbevallások tanúsága szerint nõtt az itt képzõdött
jövedelem is. A kis- és középvállalkozások költségei nem haladják meg
bevételeiket, a veszteséges vállalkozások száma és a veszteség összege
csökkent 1996-ban. A kis- és középvállalkozások, különösen a
mikrovállalkozások egy része évrõl-évre tönkre megy és mások kezdik el a
vállalkozást, de ez nem magyar sajátosság, ez a piacgazdaságban természetes
jelenség. Az Európai Unióban a kezdõ vállalkozások 20 %-a 5 éven belül
megszûnik. Nagyon fontos viszont, hogy azok a vállalkozások, melyek maguk is
mindent megtesznek sikerük érdekében, piacképes projektjük van olyan
gazdasági, közgazdasági környezetben mûködjenek, hogy ezt a piaci potenciát
maximálisan ki tudják használni és eredményesen mûködjenek. Ennek érdekében
dolgozik a Kormány a fent idézett határozatban foglalt feladatok
végrehajtásán.
A program több ponton jogszabály-alkotási munkát is tartalmaz, így még ebben
az évben - reményeink szerint - megalkotásra kerül a kockázati tõkérõl szóló
törvény, benyújtásra kerül a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény-
tervezet, és a garancia-szövetkezetekrõl szóló törvény-tervezet, de bizonyos
szabályokat az adótörvények és a költségvetési törvény rögzít 1998-ra.
Kérem Képviselõ Asszonyt válaszom elfogadására.
Tisztelettel:
Budapest, 1997. június " "
Dr.Medgyessy Péter