1
1
Í R Á S O S V Á L A S Z
Lezsák Sándor képviselõ úr (MDF) "Miért nem részesülnek a kunszállási
földtulajdonosok teljes, feltétlen és azonnali kártalanításban" címû kérdésére
Tisztelt Képviselõ Úr !
Az Országgyûlés Házszabálya 91. § (2) bekezdésében foglaltak szerint
Képviselõ úr hozzám intézett kérdésére a következõ választ adom:
Az M5 autópálya kunszállási szakaszához szükséges terület tulajdonjogának
kisajátítási eljárás keretében a Magyar Állam javára történõ megszerzése iránt
elõterjesztett kérelem alapján az akkori Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei
Köztársasági Megbízott Bács-Kiskun megyei Területi Hivatala 1994. március 22-
én 752/1994. szám alatt hozott határozatot, amellyel - szakértõi vélemény
alapján - 11 Ft/m2 kártalanítást állapított meg.
A kisajátítási kérelem benyújtásakor a földhivatali ingatlannyilvántartás,
illetõleg a tulajdoni lapok szerint az M5 autópálya kunszállási szakaszának
nyomvonalát érintõ területek a kunszállási Alkotmány MGTSZ használatában és
kezelésében álltak. Adat merült fel arra, hogy az autópálya nyomvonalával
érintett terület részben kárpótlásra, részben részaránytulajdonra kijelölt
terület, tehát azt vagy annak egy részét a késõbbiek során magánszemélyek
kapják tulajdonba.
Az M5 autópálya területének a Magyar Állam tulajdonába való mielõbbi
megszerzése kiemelt jelentõséggel bírt a külföldi befektetõkkel való
tárgyalások megkezdése, illetõleg a koncessziós szerzõdés megkötése
szempontjából.
A kárpótlási jegyzõkönyvek adatainak, a földkiadó bizottságok határozatainak
földhivatali átvezetését ezért megvárni nem lehetett, mert a már említett
tárgyalások lefolytatása és befejezése jelentõs késedelmet szenvedett volna.
Megjegyzem, hogy még 1997. márciusában sem volt teljes körûen bejegyezve az
érintett tulajdonosok tulajdonjoga az ingatlannyilvántartásba a kapott
tájékoztatás szerint!
Az általam vázoltak miatt a kisajátító hatóság - minthogy a tulajdonosok, vagy
más kártalanításra jogosultak személye bizonytalan volt, érdekeik megóvása
érdekében - ügygondnokot rendelt ki a kisajátítási eljárásban. A kisajátított
ingatlanért járó kártalanítás ugyanis a kisajátításról szóló törvényerejû
rendelet értelmében a tulajdonost illeti meg, tehát az Alkotmány MGTSZ
kártalanítást semmiképpen sem kaphatott volna, az új magántulajdonosok
személye pedig tisztázatlan volt, õk az ingatlannyilvántartásban még nem
szerepeltek, hiszen sok esetben a földkiadó bizottsági határozatok még meg sem
születtek a kisajátítási határozat meghozatalakor!
A kisajátító hatóság szakértõi vélemény alapján állapította meg határozatában
a kártalanítás összegét. A határozat jogerõre emelkedett, annak bírósági
felülvizsgálatát a törvényes határidõn belül nem kérték. A kisajátító hatóság
a kártalanítás bírósági letétbe helyezését rendelte el; az igazolt
tulajdonosok az õket megilletõ kártalanítást a letétbõl bármikor megkaphatják.
Tisztelt Képviselõ Úr!
Kétségtelen, hogy az ügyben irányadó tényállás részletes ismerete hiányában a
11 Ft/m2 kártalanítási összeg 1994-ben, a kisajátítási határozat
meghozatalának idõpontjában alacsonynak tûnik. A kártalanítás összegének
megállapítására azonban a minisztériumnak semmiféle ráhatása nem volt és
nincs.
Tájékoztatom Képviselõ urat, hogy a kisajátító hatóság eljárásának
szakszerûségét és törvényességét vizsgálta a Legfõbb Ügyészség, a Legfelsõbb
Bíróság, a Bács-Kiskun Megyei Fõügyészség, továbbá a Belügyminisztérium
Önkormányzati Fõosztálya, azonban eljárási szabálysértést nem állapítottak
meg.
Az említett szervek vizsgálataik eredményeként arra az álláspontra jutottak,
hogy a kisajátító hatóság az elõtte folyamatban volt eljárásban az irányadó
jogszabályok maradéktalan megtartásával hozta meg határozatát, s a
kártalanítás összegének meghatározása is a helyben kialakult forgalmi érték
alapulvételével készített aggálytalan szakértõi vélemény alapján történt.
Ebben az évben a közlekedési tárca is széles körû vizsgálatot folytatott az
ügyben annak megállapítása céljából: történt-e jogszabálysértés a
kisajátítást kérõ részérõl az eljárás során. A beszerzett iratokból
egyértelmûen kitûnt, hogy mulasztás a tárcához tartozó, a kisajátítási
eljárást kezdeményezõ és lefolytató szerv terhére nem állapítható meg,
eljárása a jogszabályi elõírásoknak mindenben megfelelt.
Hangsúlyozottan rámutatok arra, hogy a kisajátítási eljárásban nem 46
tulajdonos vett részt, hanem a bizonytalan kártalanításra jogosultak
érdekeinek védelmében teljes jogkörrel felruházott ügygondnok. A kisajátítást
kérõ a jelenleg már ismert tulajdonosokat a kisajátítási eljárás idõpontjában
nem ismerte, velük tehát semmiféle jogviszonyban nem állt.
Tisztelt Képviselõ Úr!
Az általam vázolt rövid tényállásból kitûnõen, a különbözõ szervek
törvényességi vizsgálati megállapításai szerint a kisajátítási eljárás
lefolytatása az irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelõen történt,
mulasztás senkinek a terhére nem állapítható meg.
Az érintett új tulajdonosok minden lehetséges eszközt igénybe vettek a
magasabb összegû kártalanítás megállapítása érdekében, azonban ma már sajnos a
jogerõs kisajátítási határozat felülvizsgálatára és a közigazgatási
határozattal jogerõsen megállapított kártalanítás felemelésére törvényes
lehetõség nincs.
Kérem Képviselõ urat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék.
Budapest, 1997. július " ".
Szívélyes üdvözlettel:
Dr.
Lotz Károly