T/4680/75..

EGYSÉGES JAVASLAT

az ingatlan-nyilvántartásról*

dr. Nagy Frigyes

földmûvelésügyi miniszter

Budapest, 1997. december

1997. évi ........

törvény

az ingatlan-nyilvántartásról*

ELSõ RéSZ

BEVEZETõ RENDELKEZéSEK

A gépi adatfeldolgozású ingatlan-nyilvántartás

1. §

(1) Ez a törvény a gépi adatfeldolgozású ingatlan-

nyilvántartás szabályait határozza meg. A gépi adatfeldolgozású

ingatlan-nyilvántartás az 1972. évi 31. törvényerejû rendelettel

bevezetett ingatlan-nyilvántartásnak gépi adathordozóra változatlan

formában felvett tartalma.

(2) A gépi adatfeldolgozású ingatlan-nyilvántartás tartalma

az azt kezelõ számítástechnikai eszközzel olvasható és kinyomtatott

formában is megjeleníthetõ, ahogyan azt e törvény és végrehajtási

rendelete szabályozza.

Az ingatlan-nyilvántartás tartalma

2. §

(1) Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az

ország valamennyi ingatlanának e törvény szerint meghatározott

adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból

jelentõs tényeket. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza továbbá az

oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges e törvényben

meghatározott személyazonosító és lakcím adatait is.

(2) Az e törvényben felsorolt jogokon és tényeken kívül az

ingatlan-nyilvántartásba más jog bejegyzését, tény feljegyzését csak

törvény rendelheti el.

(3) Ingatlannal kapcsolatos bírósági, ügyészségi, hatósági

(a továbbiakban: hatósági) eljárásokban az ingatlan-nyilvántartási

tulajdoni lapon átvezetett adatokat, valamint az ingatlan-

nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalat kell irányadónak

tekinteni.

Az ingatlan-nyilvántartás elvei

A bejegyzés és annak hatálya

3. §

(1) Egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni

lapra történõ bejegyzéssel keletkeznek.

(2) Az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az

átruházáson alapuló tulajdonjogot, továbbá a szerzõdésen alapuló

vagyonkezelõi jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a

használat jogát, a telki szolgalmi jogot, a jelzálogjogot (önálló

zálogjogot).

(3) E törvényben meghatározott egyes jogok és jogilag

jelentõs tények bejegyzése a késõbbi jogszerzõk szerzését korlátozza,

vagy feltételessé teszi.

(4) E törvényben meghatározott egyes jogilag jelentõs

tények, illetõleg hatósági határozat vagy jogszabály erejénél fogva

keletkezõ jogok bejegyzésének elmaradása - ha e törvény eltérõen nem

rendelkezik - a hozzájuk fûzõdõ joghatást nem érinti.

Nyilvánosság

4. §

(1) Az ingatlan-nyilvántartás - az e törvényben

meghatározottak szerint - nyilvános.

(2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma

korlátozás nélkül megismerhetõ: azt bárki megtekintheti, arról

feljegyzést készíthet vagy hiteles másolatot kérhet. A tulajdoni

lapról az alábbi hiteles másolatok adhatók ki:

a) teljes másolat: amely valamennyi bejegyzést tartalmazza

szó szerint,

b) kivonatos másolat: amely csupán a fennálló bejegyzéseket

tartalmazza szó szerint, a megszûnt bejegyzésekre pedig utal,

c) részleges másolat: amely csak a kívánt bejegyzéseket

tartalmazza szó szerint,

d) szemle: amely csak a fennálló bejegyzések lényeges adatait

tartalmazza.

(3) Ha törvény másként nem rendelkezik az ingatlan-

nyilvántartás szerinti jogosult illetõleg kötelezett teljes bizonyító

erejû magánokiratba vagy közjegyzõi okiratba foglalt engedélyével

ismerhetõ meg:

a) az okirattárban lévõ és a jogosult, illetõleg kötelezett

bejegyzése alapjául szolgáló magán- és közokiratok, hatósági

határozatok tartalma, kivéve, ha az okirat tartalmára a tulajdoni

lapon lévõ bejegyzésben történt hivatkozás,

b) a jogosult személyi azonosítója,

c) a tulajdonosok jegyzéke (névmutató).

(4) Az a) és c) pont szerintiek az ehhez fûzõdõ jogi érdek

valószínûsítése esetén is megismerhetõk.

(5) Az ingatlan természetben meghatározott részére

bejegyzett jogok, tények, és átvezetett adatok alapjául szolgáló

okiratnak az érintett természetbeni rész meghatározására vonatkozó

tartalma korlátozás nélkül megismerhetõ akkor is, ha a tulajdoni lapon

lévõ bejegyzés nem hivatkozik arra, hogy a természetbeni rész

meghatározását az okirat tartalmazza.

Közhitelesség

5. §

(1) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap a bejegyzési,

illetõleg feljegyzési határozat jogerõre emelkedésének idõpontjától -

az ellenkezõ bizonyításáig - hitelesen tanúsítja a bejegyzett jogok és

feljegyzett jogilag jelentõs tények fennállását.

(2) Az ingatlan-nyilvántartásba jogerõs határozattal

bejegyzett jog, feljegyzett tény alapján - ha e törvény eltérõen nem

rendelkezik - vélelmezni kell, hogy a bejegyzett jog, feljegyzett tény

az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. A jogok és

tények törlése esetén pedig azt kell vélelmezni, hogy a törölt jog,

illetõleg tény nem áll fenn.

(3) A jóhiszemû szerzõ javára az ingatlan-nyilvántartás

tartalmát - az ellenkezõ bizonyításáig - akkor is helyesnek kell

tekinteni, ha az a valóságos jogi helyzettõl eltér. Az ingatlan-

nyilvántartási eljárásban jóhiszemû jogszerzõnek minõsül az a személy,

aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében szerez jogot

az ingatlanra.

(4) Senki sem hivatkozhat arra, hogy az ingatlan-

nyilvántartásba bejegyzett jog, feljegyzett tény vagy átvezetett adat

fennállásáról nem tudott. Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot

szerzõ személy, illetõleg az ingatlan-nyilvántartásból törölt jog

jogilag jelentõs tény jogosultja sem érvényesítheti ezt a jogát

ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett, illetõleg rangsor szerint

bejegyezhetõ jóhiszemû szerzõvel szemben.

(5) Az érvénytelen okiraton alapuló bejegyzés alapján - az

ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében - jogot szerzõ

jóhiszemû harmadik személy javára bejegyzett jog, illetõleg

feljegyzett jogilag jelentõs tény a bejegyzésrõl szóló határozat

keltétõl számított három év eltelte után az ingatlan-nyilvántartásból

nem törölhetõ.

(6) Ha az ingatlannak a tulajdoni lapon átvezetett és az

ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonala alapján külön

jogszabály szerint meghatározható területnagysága eltér egymástól,

akkor ez utóbbi az irányadó. Egyéb adatok tekintetében - az ellenkezõ

bizonyításáig - vélelmezni kell, hogy a tulajdoni lapon átvezetett

adatok helyesek, a valóságnak megfelelnek.

Kérelemhez kötöttség

6. §

(1) A jogok és jogilag jelentõs tények bejegyzésére

illetõleg feljegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás - ha

e törvény másként nem rendelkezik - az ügyfél kérelmére, vagy hatósági

megkeresésre indul, és az ingatlan-nyilvántartásba csak az a jog,

jogilag jelentõs tény jegyezhetõ be, illetõleg kerülhet feljegyzésre,

amelyet a kérelem vagy hatósági megkeresés megjelöl.

(2) A bejegyzés, feljegyzés illetõleg az errõl szóló

határozat a bejegyzés, feljegyzés iránti kérelemben foglaltak szerint

javítható, illetõleg egészíthetõ ki.

Rangsor

7. §

(1) Az ingatlan-nyilvántartásban egy-egy bejegyzés ranghelyét

és ezzel a bejegyzések rangsorát - e törvény eltérõ rendelkezése

hiányában - a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem iktatási

idõpontja határozza meg. Ranghelyet csak olyan kérelemmel lehet

alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is

mellékelték.

(2) A ranghely elõzetes biztosításának, a ranghely

fenntartásának ténye a jogosultak kérelme alapján az ingatlan-

nyilvántartás tulajdoni lapján legfeljebb egy évi idõtartamra, a

törvényben meghatározott módon feljegyezhetõ.

(3) A bejegyzések ranghelyével való rendelkezés, harmadik

személyeknek a ranghely módosítása idõpontjában bejegyzett jogai

sérelmével nem járhat.

Okirat elve

8. §

Az ingatlan-nyilvántartásban jog és jogilag jelentõs tény

bejegyzésére, adatok átvezetésére csak jogszabályban meghatározott

okirat vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor.

Az ingatlan-nyilvántartást vezetõ szervezet

9. §

(1) Az ingatlan-nyilvántartás vezetése valamint az ingatlan-

nyilvántartási ügyek intézése az ingatlan fekvése szerint illetékes

körzeti földhivatal és Budapesten a Fõvárosi Kerületek Földhivatala (a

továbbiakban együtt: körzeti földhivatal) hatáskörébe tartozik.

(2) A körzeti földhivatalnak az államigazgatási eljárás

általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban:

Áe.) szerinti felettes szerve a megyei földhivatal illetõleg

Budapesten a Fõvárosi Földhivatal (a továbbiakban együtt: megyei

földhivatal).

10. §

(1) Az ingatlan-nyilvántartást településenként (község,

város, fõvárosi kerület) kell vezetni, Debrecen, Gyõr, Miskolc, Pécs

és Szeged megyei jogú városokban pedig kerületenként is lehet vezetni.

(2) A földmûvelésügyi miniszter engedélyezheti, illetve

elrendelheti más városokban is az ingatlan-nyilvántartás kerületenként

történõ vezetését.

MÁSODIK RÉSZ

AZ INGATLAN-NYILVáNTARTáS RENDSZERE

I. FEJEZET

AZ INGATLAN-NYILVáNTARTáS TÁRGYA ÉS TARTALMA

Önálló ingatlanok

A földrészlet

11. §

(1) Az ingatlan-nyilvántartásban földrészlet:

a) a föld felszínének természetben összefüggõ,

közigazgatási, vagy belterületi határ által meg nem szakított

területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a

vagyonkezelõi (kezelési) viszonyok,

b) a kialakított építési telek a tulajdoni és vagyonkezelõi

viszonyoktól függetlenül,

c) az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és

keresztezõdéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által

- az országos közút, vasút vagy hajózható csatorna kivételével - meg

nem szakított részei, amelyek tulajdonosa, vagy vagyonkezelõje

(kezelõje) azonos.

(2) A földrészletet mûvelési ágak és mûvelés alól kivett

területek szerint további részletekre kell bontani (alrészlet).

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott földterület húsznál

több alrészletet tartalmaz, azt legfeljebb húsz alrészletig külön

földrészletként kell nyilvántartani.

(4) A földrészlettel együtt kell nyilvántartani

a) a földön létesített épületet, építményt,

b) társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló

épületrészeket és helyiségeket,

c) a szövetkezeti háznál a szövetkezet vagy a tagok közös

tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket

ha azok tulajdoni viszonyai a földrészlettel azonosak.

(5) Azt a pincét, amelynek tulajdonosa azonos a földrészlet

tulajdonosával, vagy amelynek bejárata a pince tulajdonosának

tulajdonában álló földrészletrõl nyílik és szolgalmi jog alapján más

tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik, azzal a földrészlettel együtt

kell nyilvántartani, amelyen a bejárata van.

Az egyéb önálló ingatlanok

12.§

A földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni :

a) az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más

építményt, ha az nem, vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a

tulajdona (a továbbiakban: önálló tulajdonú épület),

b) a társasházban levõ öröklakást, illetõleg külön

tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a

továbbiakban: öröklakás) a közös tulajdonban levõ részekbõl az

öröklakás-tulajdonost megilletõ hányaddal együtt,

c) a szövetkezeti házban levõ szövetkezeti lakást,

illetõleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló

helyiséget - az alapszabály rendelkezésétõl függõen - a közös

tulajdonban levõ részekbõl a szövetkezeti lakás-, illetõleg helyiség

tulajdonost megilletõ hányaddal együtt,

d) a közterületrõl nyíló pincét (föld alatti raktárt,

garázst stb.) függetlenül annak rendeltetésétõl /a-d pontok szerinti

ingatlanok együtt: egyéb önálló ingatlan/.

13. §

(1) Társasházként, illetõleg szövetkezeti házként kell

nyilvántartani azokat a nem lakás céljára szolgáló épületeket is,

amelyeket a társasház-tulajdonra, illetõleg a szövetkezeti ház-

tulajdonra vonatkozó rendelkezések szerint létesítettek (társas

garázs, társas üdülõ, illetve üdülõ- és garázsszövetkezeti ház stb.).

(2) Örök-, illetõleg szövetkezeti lakásként kell

nyilvántartani a lakás helyiségeit és a lakáshoz tartozó helyiségeket

függetlenül attól, hogy azok egymással mûszakilag összefüggenek-e. Az

örök- vagy a szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét

(pl. garázs) az alapító okirat, illetve a lakásszövetkezeti

alapszabály rendelkezésétõl függõen kell a lakással együtt vagy önálló

ingatlanként nyilvántartani.

(3) Közterületrõl nyíló pinceként kell nyilvántartani azt a

pincét, amelynek a bejárata közterületrõl nyílik és nem a pince

tulajdonosának a tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik.

Az ingatlan adatai

14. §

Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan következõ adatait

tartalmazza:

a) a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület,

külterület megjelölése), a belterületen lévõ ingatlannál az utca (tér,

krt.,stb.) nevét és a házszámot, a helyrajzi számát és

területnagyságát,

b) mûvelési ágát és a mûvelés alól kivett terület

elnevezését,

c) minõségi osztályát, kataszteri tisztajövedelmét,

d) ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb

adatát.

A jogosultak adatai

15. §

(1) Az ingatlanok nyilvántartása során - a magánszemélyek

megkülönböztetésére - a családi és utónevet, ideértve a leánykori

családi és utónevet is, a jogosult anyja nevét, születési évét, (a

továbbiakban: természetes személyazonosító adatok), lakcímét, továbbá

- a polgárok személyi adatainak és lakáscímének nyilvántartásáról

szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély esetében - az érintett

személyi azonosítóját kell használni. A szervezetek azonosítására a

szervezet megnevezését, székhelyét, a statisztikai számjelrõl szóló

jogszabály hatálya alá tartozó szervezet esetében a statisztikai

számjelrendszer szerinti törzsszámát kell alkalmazni (az azonosításra

szolgáló adatok együtt: a jogosult adatai).

(2) Az adatok közül a személyi azonosítót a személyazonosító

jel helyébe lépõ azonosítási módokról és az azonosító kódok

használatáról szóló 1996. évi XX. törvény rendelkezései szerint kell

kezelni, s azt a tulajdoni lapon továbbá - ha törvény másként nem

rendelkezik - az ingatlan-nyilvántartás részeirõl kiadott másolaton

feltüntetni nem szabad.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek és

szervezetek az ott felsorolt adatokat kötelesek az ingatlan-

nyilvántartási ügyükben eljáró körzeti földhivatallal közölni.

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhetõ jogok

16. §

Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó

következõ jogok illetõleg annak jogosultjai jegyezhetõk be:

a) tulajdonjog, illetõleg állami tulajdonban álló ingatlan

esetében az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet és a

vagyonkezelõi jog,

b) a lakásszövetkezeti tagot megilletõ állandó használati

jog,

c) megállapodáson és bírósági határozaton alapuló

földhasználati jog,

d) haszonélvezeti jog és használat joga,

e) termõföld haszonbérleti jog,

f) telki szolgalmi jog,

g) állandó jellegû földmérési jelek, földminõsítési

mintaterek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító

használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog,

(közérdekû használati jogok),

h) elõ- és visszavásárlási, valamint vételi jog,

i) tartási és életjáradéki jog,

j) jelzálogjog (önálló zálogjog),

k) végrehajtási jog,

l) halászati jog, és annak

haszonbérleti joga.

Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhetõ tények

17. §

(1)Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz

kapcsolódó következõ tények jegyezhetõk fel:

a) a jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezése,

b) a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárás,

végelszámolás,

c) jogszabályon vagy bírósági ítéleten alapuló tulajdoni

korlátozás,

d) telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint

egyéb építésügyi korlátozás,

e) kisajátítási és telekalakítási eljárás megindítása,

f) a fellebbezés és a földhivatali határozat elleni

bírósági jogorvoslati kérelem,

g) bejegyzés alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos

bírósági határozat ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem,

h) az ingatlan jogi jellege,

i) a szerzõdésen vagy végintézkedésen alapuló

elidegenítési és terhelési tilalom,

j) az e törvényben meghatározott perek és büntetõeljárás

megindítása,

k) árverés kitûzése, árverés sikertelensége,

l) a zárlat,

m) tulajdonjog fenntartással történt eladás,

n) bejegyzés iránti kérelem elutasítása,

o) a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása illetve a

ranghellyel való rendelkezés jogáról történõ lemondás,

p) jelzálogjog ranghelyének elõzetes biztosítása,

q) ranghely megváltoztatása,

r) zálogjog érvényesítésével, átruházásával, megszûnésével

kapcsolatos egyéb tények,

s) épület létesítésének vagy lebontásának a ténye,

t) az eljárás felfüggesztésének ténye,

u) jogerõs hatósági, vagy bírósági határozattal

megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege.

(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában említett tények

bejegyzésének elmaradása az egyébként azokhoz fûzõdõ joghatást nem

érinti. A c)-t) pontokban említett tények bejegyzésének elmaradása

esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti jóhiszemû harmadik

jogszerzõvel szemben.

II. FEJEZET

AZ INGATLAN-NYILVáNTARTáS RéSZEI

18. §

(1) Az ingatlan-nyilvántartás az erre meghatározott

számítógépes adathordozón rögzített, olvasható formában megjeleníthetõ

tulajdoni lapból, a tulajdoni lapról megszûnt bejegyzések adatainak

jegyzékébõl továbbá az ingatlan-nyilvántartási térképbõl és az

okirattárból áll. Ha e törvény így rendelkezik, ingatlan-

nyilvántartási térképként a számítógépes adathordozón rögzített

földmérési alaptérképet kell használni. Az ingatlan-nyilvántartási

térképpel egy tekintet alá esik az egyéb önálló ingatlanok alaprajza.

(2) A számítógépes adatfeldolgozás útján a település

ingatlanairól, illetõleg ezek adatairól összesítõk és kimutatások,

továbbá, ha szükséges az ingatlan-nyilvántartás vezetéséhez más

jegyzékek, és e törvényben foglalt bizonylatok is készíthetõk,

illetõleg számítógépes adatkapcsolat létrehozásával a gépi

adatfeldolgozás eszközeivel olvasható formában megjeleníthetõk.

A tulajdoni lap

19. §

(1) Az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó

jogokat és jogilag jelentõs tényeket a számítógépen kezelt tulajdoni

lapra kell az ingatlan-nyilvántartásban bejegyezni.

(2) A tulajdoni lapokat településenként egytõl kezdõdõen

számozni kell. A tulajdoni lap száma mellett minden tulajdoni lapon a

település nevét is fel kell tüntetni. Az ingatlan-nyilvántartás

számítógépes rendszerében az ingatlan tulajdoni lapjának száma

megegyezik a helyrajzi számmal.

(3) Egyes ingatlanok sajátos nyilvántartási szempontjaira

figyelemmel a tulajdoni lap - egymással összetartozó - tulajdoni

törzslapként és tulajdoni különlapként is vezethetõ.

Az okirattár

20.§

(1) Az okirattár a bejegyzések alapjául szolgáló okiratokat,

illetõleg ezek hitelesített másolatait, a bejegyzés iránti kérelmeket,

megkereséseket, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyben keletkezett

más iratokat tartalmazza.

(2) Az okirattárban lévõ iratokat a földhivatal egyéb

irataitól elkülönítetten kell kezelni.

(3) Az okirattárban lévõ iratok a köziratokról a

közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi

LXVI. törvény hatálya alá tartoznak.

Az ingatlan-nyilvántartási térkép

21. §

(1) Az ingatlan-nyilvántartás céljára a külön jogszabályban

meghatározott állami földmérési alaptérkép nyilvántartási példánya

szolgál.

(2) Ingatlan-nyilvántartási térképként a számítógépes

adathordozón (digitális formában) rögzített földmérési alaptérképet

kell használni, ha e térkép a településrõl elkészült és azt az erre

elõírt eljárás során elõzetesen hitelesítették.

(3) Az ingatlan-nyilvántartási térkép az ingatlan-

nyilvántartás szempontjából a következõket tartalmazza:

a) a település neve és térképszelvény száma,

b) a település közigazgatási határvonala, valamint a

belterület, külterület határvonala,

c) földrészlet határvonala és helyrajzi száma,

d) épület, építmény,

e) alrészlet határvonala, jelzése és megnevezése,

f) a földminõsítési mintatér, valamint a földminõsítéssel

megállapított minõségi osztályok határvonalai,

g) dûlõnév, utcanév és házszám,

h) közterületrõl, illetve más ingatlanáról nyíló pince

bejárata,

(4) Az egyéb önálló ingatlanok alaprajza 1:100 vagy annál

nagyobb méretarányban ábrázolja az ingatlan - társasháznál a közös,

szövetkezeti háznál a szövetkezeti vagy közös tulajdonban lévõ

épületrészek, továbbá az öröklakások és szövetkezeti lakások -

elhatároló vonalait. Az alaprajzon fel kell tüntetni a település

nevét, az ingatlan utca, házszám, emelet és ajtószám szerinti

megjelölését, továbbá az önálló ingatlan sorszámát és alapterületét.

A törölt bejegyzések jegyzéke

22. §

A település ingatlan-nyilvántartásának számítógépes

rendszerében gépi adathordozón meg kell õrizni a tulajdoni lapról

törölt bejegyzéseket és adatokat, valamint a törlésre vonatkozó

határozat számát, amelynek alapján a törlés alapjául szolgáló okirat

az okirattárból visszakereshetõ. A törölt bejegyzések állományára is

vonatkoznak a 20. § (3) bekezdésében foglaltak.

III. FEJEZET

AZ INGATLAN-NYILVáNTARTáS MóDJA

23. §

(1) Az ingatlan területét méterrendszerben (hektár,

négyzetméter) kell nyilvántartani.

(2) A mezõ- és erdõgazdasági mûvelés alatt álló földet - a

rendszeres földhasznosítási módra tekintettel, a természetbeni

állapotnak megfelelõen - szántó, rét, legelõ, szõlõ, kert, gyümölcsös,

nádas, erdõ és fásított terület mûvelési ágban illetve halastóként

kell nyilvántartani. Mûvelés alól kivett területként kell

nyilvántartani a mezõ- vagy erdõgazdasági mûvelés alatt nem álló

földet.

(3) A település belterületének 1 ha meg nem haladó

földrészletét - a fõ hasznosítási módra tekintet nélkül - mûvelés alól

kivett területként kell nyilvántartani.

(4) A mezõ- és erdõgazdasági mûvelés alatt álló vagy arra

alkalmas, illetõleg alkalmassá tett föld minõségét osztályba

sorozással - a természetbeni állapotnak megfelelõen - kell

megállapítani. A föld minõségeként a minõségi osztályt és az annak

megfelelõ kataszteri tisztajövedelmet kell feltüntetni.

(5) A területegységre vonatkozó kataszteri tiszta jövedelmet

(tiszta jövedelmi fokozat) továbbá egyes települések földminõsítési

szempontból történõ besorozását, a besorozás megváltoztatását a

pénzügyminiszterrel egyetértésben a földmûvelésügyi miniszter

határozza meg.

24. §

(1) A település számítógépes ingatlan-nyilvántartásában

minden ingatlant külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani.

(2) A társasházban a közös tulajdon tárgyait társasházanként

tulajdoni törzslapon, a külön tulajdonban álló öröklakásokat és nem

lakás céljára szolgáló helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell

nyilvántartani.

(3) A szövetkezeti házban - az alapszabály rendelkezéseinek

megfelelõen - a szövetkezeti tulajdon tárgyait, vagy a közös tulajdont

szövetkezeti házanként tulajdoni törzslapon, a lakásokat és nem lakás

céljára szolgáló helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell

nyilvántartani.

(4) Az önálló tulajdonú épületet, továbbá azt a

földrészletet, amelyen az ilyen épületet létesítették, külön-külön

tulajdoni lapokon kell nyilvántartani. Ez a rendelkezés a társasház,

illetõleg a szövetkezeti ház esetében is irányadó ha a közös

tulajdonban, illetõleg a szövetkezet tulajdonában álló épület és a

földrészlet tulajdonjoga elkülönül.

HARMADIK RéSZ

A VáLTOZáS VEZETéSE

IV. FEJEZET

AZ INGATLAN-NYILVáNTARTáSI ELJáRáS

Az eljárás fogalma

25. §

(1) Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal

kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az

ingatlan adataiban bekövetkezett változások átvezetésére (együtt:

változás vezetése) irányuló államigazgatási eljárás.

(2) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az e törvényben

nem szabályozott kérdésekben az Áe. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az eljárás megindítása

26. §

(1) Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését,

módosulását, illetve megszûnését kérelemre vagy megkeresésre kell az

ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

(2) A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerzõdés

(jognyilatkozat) keltétõl számított 30 napon belül kell a körzeti

földhivatalhoz benyújtani. Ha a szerzõdés (jognyilatkozat)

létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy - ide nem értve a

földhivatali engedélyt - hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a

beleegyezéstõl, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül kell

a körzeti földhivatalhoz benyújtani.

(3) A bejegyzés iránti kérelem benyújtására meghatározott

határidõ elmulasztása esetén az illetékekrõl szóló törvény szerinti

mulasztási bírságot kell fizetni.

(4) A kérelemhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló

okiratot, valamint annak két másolatát, amelynek tartalmaznia kell az

okiratra vezetett záradékot (jóváhagyást, igazolást, stb.) is, továbbá

a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb

iratokat.

(5) A bejegyzést - ha jogszabály rendelkezésébõl vagy a

felek megállapodásából más nem következik - annak kell kérnie, aki

ezáltal jogosulttá válik. Kérheti a bejegyzést az is, akinek ez

bejegyezett jogát érinti.

(6) Az eljáró hatóság (bíróság, közjegyzõ, bírósági

végrehajtó stb.) bejegyezhetõ jogra vagy feljegyezhetõ tényre

vonatkozó határozata alapján - annak jogerõre emelkedése után -

megkeresi a földhivatalt a bejegyzés iránt. A vagyonszerzést

létrehozó, megállapító bírósági határozatot két példányban kell a

körzeti földhivatal részére megküldeni.

(7) A szerzõdõ felek kérelmüket közös nyilatkozattal

mindaddig visszavonhatják, amíg abban a földhivatal nem hozott

határozatot. Ha a bejegyzés folytán harmadik személy vált volna

jogosulttá, a kérelem visszavonásához az õ hozzájárulása is szükséges.

27. §

(1) Az ingatlan adatainak, valamint az ingatlan-

nyilvántartásba bejegyzett jogosult nevének (cégnevének), illetve

lakcímének (székhelyének, telephelyének) a megváltozását a földhivatal

az érdekelt bejelentése alapján vagy hivatalból (helyszíni ellenõrzés,

adatátvétel személyi adat és lakcímnyilvántartásból, stb.) vezeti át

az ingatlan-nyilvántartásban.

(2) Az ingatlan tulajdonosa, az állam tulajdonosi jogait

gyakorló szerv vagy a vagyonkezelõ, illetõleg a használó a változás

bekövetkezésétõl, illetõleg a tudomás-szerzéstõl számított harminc

napon belül köteles bejelenteni az ingatlan fekvése szerint illetékes

körzeti földhivatalnak

a) az ingatlan határvonalában, területében, továbbá a

földrészlet mûvelési ágában - ide értve a mûvelés alól kivett

területet is - és a föld minõségében bekövetkezett változást,

b) a nyilvántartás tárgyát képezõ épület, építmény

létesítését, illetve lebontását.

(3) A jogosult - a (2) bekezdésben meghatározott határidõben

- köteles bejelenteni nevének illetve lakcímének (székhelyének,

telephelyének) megváltozását.

(4) Nincs szükség külön bejelentésre, ha a (2) és (3)

bekezdés szerinti változás hatósági határozaton alapul, illetõleg a

tulajdonjog, a vagyonkezelõi jog változásával kapcsolatos, feltéve,

hogy ennek bejegyzését az érdekelt harminc napon belül kéri.

(5) Az ingatlan adataiban hatósági határozattal, továbbá a

település igazgatási, belterületi határának módosításával kapcsolatban

bekövetkezett változásokat az eljáró hatóság jelenti be a körzeti

földhivatalnak.

Az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló okiratok

28. §

(1) Az ingatlan adataiban bekövetkezett változás

átvezetéséhez a külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély

(jóváhagyás) és igazolás, az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát

érintõ változás átvezetéséhez pedig jogszabályban meghatározott

változási vázrajz is szükséges.

(2) A 27. § (2) bekezdésében meghatározott változásokat a

körzeti földhivatal a záradékolt változási vázrajz illetve helyszíni

ellenõrzés után vezeti át. A nyilvántartott adatoknak a tényleges

llapottal való egyezõségét a földhivatal bejelentés hiányában is

ellenõrizheti.

(3) Bejelentés hiányában is átvezeti a körzeti földhivatal

azt a változást, amelyrõl ellenõrzése során vagy hivatalból tudomást

szerez. A hivatalból indult eljárás költségei külön jogszabályban

meghatározottak szerint azt terheli, aki a bejelentést elmulasztotta.

Jogok bejegyzése és tények feljegyzése alapjául szolgáló okiratok

29. §

Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének - ha törvény

másként nem rendelkezik - olyan közokirat, teljes bizonyító erejû

magánokirat vagy ezeknek a közjegyzõ által hitelesített másolata (a

továbbiakban: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát

képezõ jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszûnését

igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedõ

nyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett, vagy közbensõ

szerzõként bejegyezhetõ jogosult részérõl (bejegyzési engedély). A

bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló

okirattal azonos alakisággal rendelkezõ okiratban is megadhatja.

30. §

(1) Bejegyzés alapjául szolgálhat a bíróság ítélete,

illetõleg a hatóság határozata, ha bejegyezhetõ jogra és tényre

vonatkozik.

(2) Tulajdonjog bejegyzésének törléséhez és az eredeti

ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállításához hatósági határozat

szükséges. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha a felek

utóbb a bejegyzés alapjául szolgáló szerzõdéstõl elállnak, azt

felbontják vagy megszüntetik, illetve érvénytelennek ismerik el. A

felek ilyen megállapodása esetén a tulajdonjog törlésére a változások

bejegyzésére vonatkozó szabályok az irányadók.

(3) Nincs szükség okiratra és kérelemre, ha olyan jogot vagy

tényt kell törölni, amelynek megszûnése az ingatlan-nyilvántartásból

kétségtelenül megállapítható.

31. §

(1) A földhivatal zálogjogi bejegyzést az örökössel szemben

tulajdonjogának bejegyzése elõtt is teljesíthet. Ez a bejegyzés

azonban csak az örökös - ha pedig az örökös az ingatlant a hagyaték

átadása elõtt elidegenítette, a szerzõ - tulajdonjogának bejegyzésével

válik hatályossá. A függõ jogi helyzetre a bejegyzésben utalni kell.

(2) Amíg az örökös az ingatlan-nyilvántartás szerinti

tulajdonos, vele szemben az örökhagyó kötelezettségei alapján is lehet

ingatlan-nyilvántartási bejegyzést teljesíteni.

Az okiratok kellékei

32. §

(1) A belföldön kiállított okiratnak - ahhoz, hogy az

ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson -

tartalmaznia kell:

a) az érdekelt magánszemély családi és utónevét, leánykori

családi és utónevét, születési évét, anyja nevét, lakcímét, továbbá a

személyi azonosítóját,

b) a statisztikai számjellel rendelkezõ szervezet

megnevezését, székhelyét és törzsszámát valamint bírósági, illetõleg

cégbírósági bejegyzésének számát,

c) az érintett ingatlan pontos megjelölését (település

neve, helyrajzi szám),

d) a jog vagy tény pontos megjelölését,

e) a jogváltozás jogcímét,

f) az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult

bejegyzést engedõ nyilatkozatát,

g) a szerzõdõ felek állampolgárságra vonatkozó

nyilatkozatát, továbbá ha a devizabelföldi a termõföldrõl szóló 1994.

évi LV. törvény alapján külföldinek minõsül, e minõség feltüntetését.

(2) A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául

csak akkor szolgálhat, ha kitûnik belõle a keltezés helye és ideje,

továbbá, ha

a) a nyilatkozattevõ az okiratot saját kezûleg írta és

aláírta, vagy

b) két, az okiraton névvel és lakcímmel megnevezett tanú

aláírásával igazolja, hogy a nyilatkozattevõ a nem általa írt okiratot

elõttük írta alá, vagy aláírását elõttük saját kezû aláírásának

ismerte el, vagy

c) a nyilatkozattevõ aláírását, illetve kézjegyét az

okiraton közjegyzõ hitelesítette, vagy

d) az okiratot ügyvéd ellenjegyzéssel látta el, továbbá, ha

e) az okiratot a jogi személy nevének feltüntetésével

szabályszerûen aláírták,

f) több lapból álló okirat esetén a szerzõdõ felek, a

készítõ és ellenjegyzõ, illetõleg a tanúsító személyek kézjegyét

minden oldalon tartalmazza, közjegyzõi okiratoknál a külön jogszabály

által megállapított alaki kellékkel rendelkezik,

g) a meghatalmazottaknak és a feleknek az okirat alapján

nyilvánvalóan azonosítható aláírását tartalmazza.

(3) A tulajdonjog, vételi jog, jelzálogjog (önálló

jelzálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszûnésére

vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett

magánokirat, vagy olyan magánokirat alapján van helye, amelyen a

nyilatkozattevõ, illetve a szerzõdõ felek névaláírásának valódiságát

közjegyzõ tanúsítja. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is

el kell fogadni, ha a szerzõdõ felek valamelyike jogtanácsos által

képviselt szervezet. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen

a készítõ és ellenjegyzõ ügyvéd, illetõleg a hitelesítõ vagy

közokiratba foglaló közjegyzõ szerzõdõ félként van feltüntetve.

(4) Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés

alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyzõ személy

nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés idõpontját és

az "ellenjegyzem" megjelölést. Az ügyvéd által teljesített

ellenjegyzés érvényességének további feltétele a szárazbélyegzõ

lenyomata.

(5) Jelzálogjog (önálló jelzálogjog) alapítására és

megszûnésére vonatkozó bejegyzés olyan magánokirat alapján is

teljesíthetõ, amelyet a nyilatkozattevõ hitelintézet - nevének

feltüntetésével - szabályszerûen írt alá.

(6) A jelzálogjog törlése esetén az okiratnak tartalmazni

kell az ingatlan tulajdonosának nyilatkozatát a törölt bejegyzés

ranghelyének fenntartására vonatkozóan.

33. §

(1) A magánokiratnak tartalmaznia kell azokat a további

tartalmi és alaki kellékeket is, amelyeket külön jogszabályok írnak

elõ.

(2) Ha az okiratot a nyilatkozattevõ helyett meghatalmazott

írta alá, csatolni kell a meghatalmazást is, amelyet a bejegyzés

alapjául szolgáló okiratra elõírt alakszerûségek szerint kell

kiállítani.

(3) Írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozatán

alapuló bejegyzéshez, a nyilatkozat közokiratba foglalása szükséges,

amelyben e körülményre utalni kell.

34. §

(1) A bejegyzés alapjául szolgáló jogerõs hatósági

(bírósági) határozat tartalmára a magánokiratra vonatkozó

rendelkezések az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a felek

megállapodását a hatóság rendelkezése pótolja. Ez utóbbi rendelkezés

bíróság által okiratba foglalt jognyilatkozatra nem vonatkozik.

(2) Az állami szervek által vezetett nyilvántartásokból

készített kivonatnak csak a bejegyzéshez szükséges adatokat kell

tartalmazni.

(3) A közokirat alakiságát a Polgári Perrendtartásról szóló

1952.évi III.tv ( a továbbiakban: Pp.) határozza meg.

35. §

(1) A nem magyar nyelven kiállított okirathoz - ha

nemzetközi megállapodás eltérõen nem rendelkezik - csatolni kell

annak hiteles magyar nyelvû fordítását.

(2) Ha a magánokiratot külföldön állították ki, és

nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik, vagy eltérõ

viszonossági gyakorlat nem áll fenn, a nyilatkozattevõ aláírását

(kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni,

illetõleg az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv

által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal

hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés).

Ahol magyar külképviseleti hatóság nem mûködik, az aláírást

(kézjegyet) a magyar állam érdekeit képviselõ állam külképviseleti

hatóságával kell hitelesíttetni. Eltérõ nemzetközi megállapodás

fennállását a bejegyzést kérõ félnek kell megjelölni, illetve arra

hivatkozni. Viszonossági gyakorlat fennállásáról az Igazságügyi

Minisztérium állásfoglalása az irányadó.

(3) Ahol magyar külképviseleti hatóság nem mûködik, és a

magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a

nyilatkozattevõ aláírását (kézjegyét) csak az okirat kiállítása helyén

érvényes jogszabályok szerint erre jogosult szervnek kell

hitelesíteni.

(4) Nincs szükség a külföldön kiállított magánokirat

diplomáciai hitelesítésére, illetõleg felülhitelesítésére, ha az

okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el.

36. §

(1) A külföldön kiállított magánokiratot, ha hitelesítéssel

vagy hitelesítési záradékkal (Apostille) nincs ellátva, a földhivatal

állásfoglalás végett a földmûvelésügyi miniszter útján az

igazságügyminiszterhez terjeszti fel. A felterjesztésben hivatkozni

kell azokra a méltánylást érdemlõ rendkívüli körülményekre, amelyeket

a kérelemben elõadtak.

(2) A külföldön kiállított közokiratot határozathozatal

elõtt - annak megállapítása végett, hogy alakilag alkalmas-e

bejegyzésre -, a földmûvelésügyi miniszter útján az

igazságügyminiszterhez kell felterjeszteni.

(3) A földhivatali eljárásban az (1)-(2) bekezdésben

meghatározott esetekben az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása

irányadó.

Bejegyzéshez szükséges igazolások

37. §

(1)A bejegyzéshez az alapul szolgáló okiraton, bejegyzési,

feljegyzési kérelmen, illetõleg bejegyzési, feljegyzési engedélyen

felül - ha külön jogszabály elõírja - meghatározott hatósági engedély

(jóváhagyás), illetve igazolás szükséges.

(2) A bejegyzéshez vázrajz is szükséges, ha a változás az

ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érinti, illetõleg ha

jogszabály azt elõírja.

(3) Jogi személyeknek és jogi személyiség nélküli de

ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhetõ jogra ügyleti képességgel

rendelkezõ szervezeteknek a bejegyzési kérelemhez csatolniuk kell a

keletkezésüket tanúsító, illetõleg konstituáló bejegyzési határozat

illetve a képviseleti jogosultságot igazoló, a regisztráló hatóságnál

(cégbíróság, megyei bíróság) bejegyzés alapjául szolgáló okirat

(aláírási címpéldány és cégmásolat) eredeti vagy közjegyzõ által

hitelesített példányát. Ha ezek valamelyikét a körzeti földhivatalhoz

már korábbi ügyben benyújtották, az újabb bejegyzési kérelemben

elegendõ erre utalni.

Több körzeti földhivatalt érintõ beadvány benyújtása

38. §

(1) Ha a változás több körzeti földhivatal illetékességi

területén fekvõ ingatlanokra vonatkozik, mindegyik körzeti

földhivatalhoz külön beadványt (bejelentést, kérelmet, megkeresést)

kell benyújtani.

(2) Bejegyzés iránti kérelem esetén az okiratot

mellékleteivel együtt csak az egyik körzeti földhivatalhoz kell

benyújtani, és a kérelemben meg kell jelölni azt a körzeti

földhivatalt, amelyhez az okiratnak és mellékleteinek a továbbítását

kérik. A többi körzeti földhivatalnál a kérelemhez csak az okirat

egyszerû másolatát kell csatolni, amelynek tartalmaznia kell a

szükséges hatósági engedélyt (jóváhagyást) is. A kérelemben utalni

kell arra, hogy az okiratot melyik földhivatalhoz nyújtották be.

Közbensõ intézkedések

Hiánypótlás

39. §

(1) Ha a kérelemnek, illetõleg mellékletének vagy a

bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, a

kérelmezõt határidõ megjelölésével fel kell hívni a hiány pótlására.

(2) Ha a körzeti földhivatal megítélése szerint a kérelmet

részben el kell utasítani, a kérelmezõt nyilatkozattételre kell

felhívni, hogy a kérelmet teljesíthetõ részében fenntartja-e.

(3) Nem alkalmas hiánypótlásra a bejegyzés alapjául szolgáló

okirat, és a bejegyzési kérelmet el kell utasítani a kérelem eredeti

rangsorában, ha ahhoz, hogy bejegyezhetõ legyen,

a) a benyújtott okirat tartalmát, illetõleg az abban

megjelölt jogcímet kellene módosítani ,

b) a szerzõdõ, vagy jogosult, illetõleg kötelezett felek

személyét kellene megváltoztatni a jogutódlás kivételével,

c) a település megjelölése, az ingatlan fekvése és

helyrajzi száma módosulna, vagy ezeket együtt kellene utólag

megjelölni,

d) a szerzõdõ, jogosult, illetõleg kötelezett felek

bármelyikének az aláírását kellene utólag pótolni.

e) az okirat ellenjegyezésérõl, az aláírás közjegyzõi

hitelesítésérõl, tanúk általi aláírásáról kellene gondoskodni,

f) a bejegyzési engedélyt kellene utólag pótolni,

g) okirat keltezésének helyét vagy az idõpontját kellene

feltüntetni,

h) a körzeti földhivatal által záradékolt változási

vázrajzot kellene pótolni.

(4) A hiány pótlására való felhívás nélkül el kell utasítani

a bejegyzés iránti kérelmet akkor is, ha

a) a kérelem érthetetlen, ellentmondó vagy

b) olyan jogra vagy tényre vonatkozik, amely nem tárgya az

ingatlan-nyilvántartásnak,

c) vagy az az ingatlan, jog vagy tény, amelyre a bejegyzést

kérték az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel,

d) vagy a bejegyzési kérelmet arra nem jogosult nyújtotta

be.

(5) Hivatalból kell pótolni azokat a hiányzó adatokat,

amelyek a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvényességét nem érintik

(pl. név és a rendelkezésre álló személyi azonosító jel alapján az

érdekelt születési éve, anyja neve, lakcíme stb.).

40. §

(1) El kell utasítani a kérelmet, ha a felhívás ellenére

határidõn belül nem pótolják azokat a hiányosságokat, amelyek miatt a

változás nem jegyezhetõ be. Erre a jogkövetkezményre a hiánypótlásról

szóló felhívásban a kérelmezõt figyelmeztetni kell.

(2) Ha a kérelmezõ a hiánypótlási felhívásra nem

nyilatkozott, a földhivatal a kérelem teljesíthetõ részének helyt ad,

a többi részét pedig elutasítja. Erre a kérelmezõt a felhívásban

figyelmeztetni kell.

(3) Ha a kérelmezõ úgy nyilatkozik, hogy a kérelmet

teljesíthetõ részében sem tartja fenn, a kérelem visszavonásával

kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni.

(4) A kérelem részben vagy egészben történõ elutasításának

tényét a tulajdoni lapra fel kell jegyezni, kivéve, ha az elutasításra

azért kerül sor, mert a kérelem a 39.§ (4) bekezdésében meghatározott

hiányosságokkal bír.

Meghallgatás

41. §

(1) A körzeti fölhivatal elrendelheti a kérelmezõ

meghallgatását, ha ez az ingatlan azonosságának, vagy az érdekelt

személyazonosságának megállapítása céljából, vagy más okból szükséges.

(2) Ha a kérelmezõ a meghallgatáson nem jelenik meg, vagy

nem nyilatkozik, illetõleg a meghallgatás bármely okból eredménytelen,

a kérelmet el kell utasítani. Erre a kérelmezõt elõzetesen

figyelmeztetni kell.

Az ügyész értesítése

42. §

(1) Ha a körzeti földhivatal megítélése szerint a bejegyzés

alapjául szolgáló hatósági határozatot nem a hatáskörében eljáró szerv

hozta, vagy a határozat tartalma jogszabályba ütközik, errõl a

földhivatali határozathozatal elõtt az ügyészt értesíti.

(2) Az ügyész az intézkedésérõl az értesítés kézbesítésétõl

számított harminc napon belül tájékoztatja a körzeti földhivatalt.

(3) Ha az ügyész közlése szerint intézkedésre nincs szükség,

a körzeti földhivatal a határozat alapján a bejegyzést teljesíti.

(4) Az ügyész az általa kezdeményezett eljárás jogerõs

befejezésérõl értesíti a körzeti földhivatalt, amely a bejegyzés

kérdésében az eljárás eredményétõl függõen dönt.

A közbensõ intézkedések hatálya

43. §

A közbensõ intézkedés, így különösen a hiánypótlási felhívás,

a meghallgatás, az ügyész értesítése közérdekû jogorvoslat iránt,

továbbá a jogorvoslatok és a függõ hatályú bejegyzések a rangsort nem

érintik.

A beadványok intézése

44. §

(1) A beadványokat az iktatószámok sorrendjében kell

elintézni. Az egy napon érkezett beadványok bejegyzésének ranghelyét a

bejegyzés alapjául szolgáló okiratok keltezésének idõpontja határozza

meg. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak nem tekinthetõ iratot a

rangsor megállapításánál nem lehet figyelembe venni.

(2) A bejegyzések rangsora valamennyi érdekelt

hozzájárulásával megváltoztatható. A rangsor közokirat, ügyvéd által

ellenjegyzett magánokirat vagy olyan magánokirat alapján változtatható

meg, amelyen az érdekeltek névaláírásának valódiságát közjegyzõ

tanúsítja.

45. §

Ha a beadvány harmincnál több önálló ingatlant, vagy

harmincnál több érdekeltet érint az érdemi határozatot kilencven

napon belül kell meghozni.

Soronkívüliség

46. §

A beadványt soron kívül kell elintézni, ha arról törvény

rendelkezik, vagy ha a körzeti földivatal vezetõje az ügyfél kérelmére

indokolt esetben a beadvány soron kívüli elintézését írásban

engedélyezi. Az e kérdésben való döntés ellen nincs jogorvoslat. A

beadvány soron kívüli elintézése esetén az ugyanarra az ingatlanra

vonatkozó, megelõzõ beadványokat felül kell vizsgálni, és ha bármelyik

elintézésének akadálya van, a soronkívüliség nem végrehajtható.

Az eljárás felfüggesztése

47. §

(1) Az ingatlanra vonatkozó jogok bejegyzése, tények

feljegyzése iránti eljárást a földhivatal felfüggeszti, ha a bejegyzés

illetõleg a feljegyzés alapjául szolgáló magánokirat valódiságát az

aláíró felek, illetõleg a hitelesítõ vagy ellenjegyzõ személyek

valamelyike vitatja.

(2) A földhivatal felfüggeszti eljárását akkor is, ha a

bejegyzés illetõleg a feljegyzés alapjául szolgáló okirat

jogszerûsége, illetõleg a bejegyezni kért jog, feljegyezni kért tény

jogosultjának személye tekintetében a felek között jogvita alakul ki.

(3) Amennyiben az (1)-(2) bekezdésben foglalt bejelentést

tevõ személyek a földhivatali hiánypótlási felhívásban meghatározott

határidõ alatt a bejegyzés, illetõleg a feljegyzés alapjául szolgáló

okirat érvénytelensége iránti per megindítását nem igazolják, a

földhivatal érdemi határozatot hoz a bejegyzési kérelem tekintetében.

(4) A jogok bejegyzése, tények feljegyzés iránti

földhivatali eljárásban hozott, eljárást felfüggesztõ határozat ellen

fellebbezésnek nincs helye.

Széljegyzés

48. §

(1) A beadvány iktatószámát a benyújtás napján a tulajdoni

lapon fel kell jegyezni (széljegy), és ennek megtörténtét a beadványra

rá kell vezetni.

(2) A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés,

átvezetés, feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás

megindítását tanúsítja.

(3) A tulajdoni lap tartalmát érintõ változás, illetve a

változás átvezetésére irányuló kérelem elutasításának bejegyzése után

a széljegyet törölni kell.

A határozat

49. §

(1) Az ingatlan-nyilvántartásba jog és tény csak azzal

szemben jegyezhetõ be, aki ott jogosultként már szerepel vagy akit

egyidejûleg jogosultként bejegyeznek.

(2) Az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetése

kérdésében a bejelentés nem köti a körzeti földhivatalt.

(3) Az ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott határozatnak

tartalmaznia kell a jogorvoslati lehetõségre vonatkozó

figyelmeztetést, valamint a kérelem elutasítása esetén az indokolást.

(4) Az ingatlan-nyilvántartási határozatot a körzeti

földhivatal vezetõje, vagy az általa aláírási joggal felruházott

ingatlan-nyilvántartási elõadó írhatja alá.

50. §

(1) Hivatalból be kell jegyezni a tulajdonjog átruházására

irányuló okiratban kikötött haszonélvezeti jogot, használat jogát,

haszonbérleti jogot, tartási vagy életjáradéki jogot, elõ- vagy

visszavásárlási jogot, telki szolgalmi jogot, vételárhátralék

biztosítására alapított jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési

tilalmat akkor is, ha az akire a tulajdonjogot átruházták csak a

tulajdonjog bejegyzését kéri. A bejegyzést a tulajdonjog bejegyzésével

egyidejûleg kell teljesíteni. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az

esetre, ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásáig a

jogosult ezeknek a jogoknak, illetve tényeknek a bejegyzésérõl

lemondott, vagy azok megszûntek.

(2) Hivatalból törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból

a) a kisajátítási, illetõleg a telekalakítási eljárás

megindítására vonatkozó bejegyzést az eljárás során hozott határozat

alapján történt tulajdonváltozás,

b) az elõ- és visszavásárlási jogot, a vételi jogot,

valamint a tulajdonjog fenntartásával történõ eladás tényére vonatkozó

bejegyzést az ezeken alapuló tulajdonszerzés,

c) a zálogjog ranghelye elõzetes biztosításának tényét az

ezen alapuló valamely zálogjog, továbbá

d) a jelzálogjog ranghelye fenntartásának tényét az ezen

alapuló jelzálogjog, önálló zálogjog bejegyzésével egyidejûleg.

(3) Az öröklési szerzõdésen alapuló elidegenítési és

terhelési tilalmat a szerzõdési örökös tulajdonjogának bejegyzésével

egyidejûleg hivatalból törölni kell. Ha az örökhagyóval szerzõdõ fél

az örökhagyó elõtt halt meg, a tilalom ebbõl az okból nem törölhetõ.

(4) Ha a körzeti földhivatal valamely kérelem, megkeresés

elintézése során észleli, hogy valamely jog vagy tény megszûnése az

ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható, határozatban

köteles ennek törlésérõl is rendelkezni. Ha hivatalos eljárás során

egyébként észleli, hogy törlésre van szükség, errõl a tényrõl

hivatalos feljegyzést készít, és a törlésrõl külön határozatot hoz.

Ezt a határozatot csak az ingatlan tulajdonosának és annak az

érdekeltnek kell kézbesíteni, akinek a joga megszûnt.

51. §

(1) El kell utasítani a bejegyzési kérelmet, ha a bejegyzés

alapjául szolgáló okiratnak olyan tartalmi vagy alaki hiányossága van

amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen. Az érvénytelenség akkor

nyilvánvaló, ha ez a tény önmagában az okiratból megállapítható.

(2) A kérelem elutasítása vagy részbeni elutasítása esetén a

határozat indokolásában az elutasítás valamennyi okát fel kell

sorolni. A határozatban utalni kell az elutasítás tényének a tulajdoni

lapra történt bejegyzésére. Nem kell az elutasítás tényét a tulajdoni

lapra bejegyezni, ha a bejegyzés iránti kérelem, vagy a bejegyzés

alapjául szolgáló okirat hiányosságai nem pótolhatók.

A határozat kézbesítése

52. §

(1) A jogok és tények bejegyzésérõl, adatok átvezetésérõl

szóló határozatot - a változás tulajdoni lapon történõ átvezetése után

- kézbesíteni kell:

a) a kérelmezõnek az eredeti aláírással ellátott okirattal,

ha ezt az okiratot nem kell az illetékhivatalnak továbbítani,

b) annak, aki a bejegyzés folytán jogosulttá vált,

illetõleg akinek érdekében a jogot vagy tényt bejegyezték,

c) annak, akinek bejegyzett joga módosult, vagy megszûnt,

illetõleg akinek érdekében a bejegyzett jog vagy tény módosult, vagy

megszûnt,

d) tulajdoni hányadot érintõ bejegyzés esetén valamennyi

tulajdonostársnak,

e) a földrészlet tulajdonosának, ha egyéb önálló ingatlan

tulajdonjogát ruházták át,

f) az ingatlan tulajdonosának, az állam tulajdonosi jogait

gyakorló szervezetnek és mindazoknak, akiknek jogát az új bejegyzés

érinti, kivéve, ha a földhivatal hatósági határozat alapján vagy a

bíróság megkeresésére a 17 §. (1) bekezdésének a)-g) pontjaiban

meghatározott tényt jegyezte be az ingatlan-nyilvántartásba,

g) telekalakítás esetén az elsõ fokú építésügyi hatóság

részére,

h) külföldi tulajdonszerzése esetén a megyei, fõvárosi

közigazgatási hivatalnak,

i) adó- és illetéktartozás behajtására irányuló

végrehajtási jog bejegyzésérõl, a bejegyzést kérõ adóhatóságnak,

illetõleg az elsõfokú illetékhivatalnak,

j) ha az érdekelt kiskorú vagy gondnokság alatt áll, a

gyámhatóságnak,

k) felszámolás vagy végelszámolás alatt álló jogosult

esetében a felszámolónak, illetve a végelszámolónak.

(2) Az elutasító határozatot kézbesíteni kell

a) a kérelmezõnek,

b) annak részére, aki a kérelem teljesítése esetén a

bejegyzéssel jogot szerezne, továbbá

c) annak, akinek a kérelmére (megkeresésére) valamely

jogilag jelentõs tényt kellene az ingatlan-nyilvántartásban

feljegyezni.

(3) A hagyatékátadó végzés alapján hozott határozatot a

közjegyzõ részére csak akkor kell kézbesíteni, ha az egészben vagy

részben elutasítást tartalmaz.

(4) A fellebbezés, illetõleg a bírósági jogorvoslati kérelem

benyújtása tényének bejegyzését a beadványra vezetett határozattal

(záradékkal) kell igazolni. Errõl a fellebbezõt, illetõleg a

kérelmezõt értesíteni nem kell.

53. §

(1) A tulajdonjog, valamint az illetékfizetési

kötelezettséggel járó más vagyoni értékû jogok bejegyzésérõl, továbbá

a bejegyzés iránti kérelem elutasításáról szóló határozatot

illetékkiszabás céljából meg kell küldeni az illetékes

illetékhivatalnak. A bejegyzési határozathoz mellékelni kell az

illetékkiszabáshoz szükséges egyéb olyan iratokat is amelyek a körzeti

földhivatal rendelkezésére állnak.

(2) Nem kell a bejegyzésrõl szóló határozatot az

illetékhivatalnak megküldeni a hagyatékátadó végzés alapján történõ

bejegyzés, továbbá a kölcsön biztosítására szolgáló jelzálogjog,

valamint vagyonszerzéshez nem kapcsolódó más jog vagy tény bejegyzése

esetén.

A határozat, illetõleg a bejegyzés, feljegyzés, átvezetés kijavítása,

kiegészítése, módosítása

54. §

(1) A határozatban, az átvezetésben, feljegyzésben,

bejegyzésben történt hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, más

hasonló elírást és helytelen megjelölést a földhivatal saját

hatáskörében kijavítja. Kiegészíti a földhivatal a határozatát, ha az

a bejegyzési kérelem és annak alapjául szolgáló okirat valamely

részérõl nem rendelkezett, továbbá ha a bejegyzés, feljegyzés vagy

átvezetés az okiratban és a kérelemben foglaltakhoz képest hiányos.

(2) Ha az ingatlan-nyilvántartásból megállapítható, hogy az

ingatlanra idõközben harmadik személy jóhiszemûen jogot szerzett és a

kijavítás vagy a kiegészítés az õ jogát sértené, a jogra és tényre

vonatkozó kijavításnak vagy kiegészítésnek csak akkor van helye, ha

ehhez az érdekelt harmadik személy hozzájárul.

(3) A földhivatal a jogok és tények bejegyzése tárgyában

hozott határozatát nem vonhatja vissza. A földhivatal az elutasító

határozatát - a bejegyzési kérelem és az annak alapjául szolgáló

okirat tartalmának megfelelõen - az ellene benyújtott jogorvoslati

beadvány iktatásának idõpontjáig, de legfeljebb a határozat

meghozatalától számított 30 napon belül, saját hatáskörében is

módosíthatja.

(4) A bejegyzés vagy a határozat kijavításáról,

kiegészítésérõl illetõleg módosításáról újabb határozatot kell hozni,

és egyidejûleg a bejegyzést helyesbíteni, illetve a hiányzó bejegyzést

pótolni kell. Az újabb határozatot kézbesíteni kell a kérelmezõnek,

valamint mindazoknak, akik az eredeti határozatot megkapták.

V. FEJEZET

JOGORVOSLAT

Fellebbezés

55. §

(1) A körzeti földhivatal határozata ellen a kézbesítéstõl

számított harminc napon belül a megyei földhivatalhoz lehet

fellebbezni. A fellebbezést a körzeti földhivatalnál kell benyújtani.

(2) Az az érdekelt, akinek a körzeti földhivatali

határozatot bármilyen okból nem kézbesítették, legkésõbb a

bejegyzéstõl számított egy éven belül kérheti a határozat

kézbesítésést és a kézbesítéstõl számított tizenöt napon belül

terjeszthet elõ fellebbezést.

(3) A fellebbezést a megyei földhivatal érdemi határozatának

meghozataláig vissza lehet vonni.

56. §

(1) A körzeti földhivatal a megtámadott határozatot a

fellebbezés érkezésétõl számított nyolc nap alatt az 54. § keretei

között kijavíthatja vagy kiegészítheti, az elutasító határozatát pedig

saját hatáskörben módosíthatja, de az elsõ fokú határozatot vissza nem

vonhatja. Ha a megtámadott határozatot idõközben az illetékhivatalnak

is megküldték, az új határozatot is meg kell küldeni az

illetékhivatalnak.

(2) A fellebbezést új eljárásra irányuló beadványnak kell

tekinteni, ha a kérelmezõ pótolja a határozatban megjelölt

hiányosságokat.

(3) Ha a fellebbezés az ingatlan határvonalát vagy területét

érinti, a fellebbezést az érintett ingatlanok tulajdonosainak meg kell

küldeni a fellebbezés tényének az érintett tulajdoni lapokra történõ

feljegyzésével egyidejûleg.

(4) Ha a fellebbezéssel megtámadott határozat saját

hatáskörben történõ kijavítására, kiegészítésére vagy az (1) bekezdés

szerinti módosítására nincs lehetõség, és a fellebbezést új eljárásra

irányuló beadványnak sem lehet tekinteni, a fellebbezés tényét az

Brkezésétõl számított nyolc nap alatt a tulajdoni lapra fel kell

jegyezni és az ügyre vonatkozó iratokkal együtt fel kell terjeszteni a

megyei földhivatalhoz.

57. §

(1) A megyei földhivatal a fellebbezéssel megtámadott

határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti és a

körzeti földhivatalt új eljárásra utasítja.

(2) Ha a megyei földhivatal elutasítja a fellebbezést, a

körzeti földhivatal törli a fellebbezésre vonatkozó bejegyzést és azt

a másodfokú határozatra vezetett záradékkal igazolja; errõl az

érdekeltet a másodfokú határozat kézbesítésével értesíti.

(3) Ha a megyei földhivatal a fellebbezésnek helyt ad és az

elsõ fokú határozatot egészben vagy részben megváltoztatja, a

másodfokú határozat alapján szükséges bejegyzésrõl (átvezetésrõl) a

körzeti földhivatal új határozatot hoz. A körzeti földhivatal az új

határozatot a megyei földhivatal határozatával együtt kézbesíti. A

körzeti földhivatal új határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

(4) Ha a megyei földhivatal új eljárást rendelt el, a

körzeti földhivatal az új eljárás eredményének megfelelõ bejegyzéssel

egyidejûleg törli a megtámadott, valamint a fellebbezésre vonatkozó

bejegyzést. Az errõl szóló határozatot a megyei földhivatal

határozatával együtt kell kézbesíteni.

(5) Ha a fellebbezéssel megtámadott határozatot az

illetékhivatalnak is kézbesítették, a fellebbezés tárgyában hozott

megyei földhivatali határozatot a bejegyzésrõl, törlésrõl szóló

határozattal együtt az illetékhivatal részére is meg kell küldeni.

Bírósági jogorvoslati kérelem

58. §

(1) A jogok és tények bejegyzése, illetõleg adatok

átvezetése tárgyában hozott megyei földhivatali határozat ellen

bírósági jogorvoslati kérelmet nyújthat be az, akinek jogát a

határozat sérti, továbbá - jogok és tények bejegyzésérõl rendelkezõ

határozat ellen - közérdekû jogorvoslatot terjeszthet elõ az ügyész. A

megyei földhivatal bejegyzés tárgyában hozott határozatát felettes

szerve nem változtathatja és nem semmisítheti meg.

(2) A bírósági jogorvoslati kérelmet a határozat

kézhezvételétõl számított harminc napon belül a körzeti földhivatalnál

kell benyújtani.

(3) Az az érdekelt, akinek a megyei földhivatali határozatot

bármilyen okból nem kézbesítették, legkésõbb a bejegyzéstõl számított

egy éven belül kérheti a határozat kézbesítését és a kézbesítéstõl

számított tizenöt napon belül terjeszthet elõ bírósági jogorvoslati

kérelmet.

(4) A (2) bekezdés szerinti határidõ elmulasztása miatt a Pp.

szabályai szerint lehet igazolási kérelmet elõterjeszteni. A

bejegyzéstõl számított egy év elteltével nincs helye igazolásnak. Az

igazolási kérelem felõl a bíróság határoz.

59. §

(1) Ha saját hatáskörben történõ eljárásra nincs lehetõség,

a bírósági jogorvoslati kérelem benyújtásának tényét a tulajdoni lapra

fel kell jegyezni, és a kérelmet az ügyre vonatkozó iratokkal,

valamint a tulajdoni lap másolatával együtt tizenöt napon belül - a

megyei földhivatal útján - meg kell küldeni az illetékes bíróságnak.

(2) Ha a bírósági jogorvoslati kérelem az ingatlan

határvonalát, illetõleg területét érinti, a kérelmet az érintett

ingatlanok tulajdonosainak is meg kell küldeni, a bírósági

jogorvoslati kérelem benyújtása tényének az érintett tulajdoni lapokra

történõ bejegyzésével egyidejûleg.

(3) Ha a bírósági jogorvoslati kérelmet közvetlenül a

bíróságnál nyújtották be, azt az (1) és (2) bekezdésben foglaltak

teljesítése végett a bíróság a megyei földhivatal útján megküldi a

körzeti földhivatalnak.

60. §

(1) A megyei földhivatal határozata ellen benyújtott kereset

elbírálására a megyei bíróság székhelyén mûködõ helyi bíróság

illetékes. A bíróság eljárására - az e törvényben foglalt eltérésekkel

- a Pp. XX. fejezetének szabályai az irányadók.

(2) A bíróság a határozatot részben vagy egészben

megváltoztatja, hatályon kívül helyezi és a megyei földhivatalt új

eljárásra utasítja, vagy a keresetet elutasítja. A bírósági

jogorvoslati kérelem alapján hozott határozat hatálya a megtámadott

bejegyzésen alapuló további bejegyzésre is kiterjed.

(3) A bejegyzés alapjául szolgáló okiratok hiányosságai a

bírósági eljárásban nem pótolhatók.

(4) A jogerõs bírósági határozatot az elsõ fokú bíróság a

földhivatali eljárás irataival együtt megküldi - a megyei földhivatal

útján - a körzeti földhivatalnak.

61. §

A felülvizsgálati kérelem folytán hozott legfelsõbb bírósági

határozat hatálya a feleken kívül azokra is kiterjed, akik a

felülvizsgálati kérelem benyújtása tényének bejegyzését követõen

szereztek jogot.

Törlési és kiigazítási perek

62. §

(1) Keresettel kérheti a bíróságtól

a) a bejegyzés törlését és az eredeti állapot

visszaállítását érvénytelenség címén az, akinek nyilvántartott jogát a

bejegyzés sérti, továbbá az ügyész,

b) a bejegyzés törlését az az érdekelt, aki bizonyítja,

hogy a bejegyzett jog elévült, vagy megszûnt, illetõleg a

nyilvántartott tény megváltozott,

c) a bejegyzés kiigazítását az, aki a téves bejegyzés

folytán sérelmet szenvedett.

(2) Keresetindításnak az (1) bekezdés b) és c) pontja

alapján akkor van helye, ha a földhivatali eljárásban a bejegyzés nem

törölhetõ, illetve a sérelem nem orvosolható, továbbá ha azokat

eredménytelenül kísérelték meg.

63. §

(1) Az érvénytelen bejegyzés törlése iránt a keresetet azzal

szemben, aki közvetlenül a bejegyzés folytán szerzett jogot vagy

mentesült kötelezettség alól, addig lehet megindítani, amíg a

bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat érvénytelensége

megállapításának helye van.

(2) Azzal szemben, aki további bejegyzés folytán, az elõzõ

bejegyzés érvényességében bízva, jóhiszemûen szerzett jogot, a törlési

keresetet a kézbesítéstõl számított hatvan nap alatt lehet

megindítani, ha az eredetileg érvénytelen bejegyzésrõl szóló

határozatot a sérelmet szenvedõ fél részére kézbesítették. A

bejegyzéstõl számított három év alatt lehet a törlési keresetet

megindítani, ha kézbesítés nem történt.

Perfeljegyzés

64. §

(1) A bíróság - az ügyfél kérelmére - elõzetesen

vérgehajtható végzéssel megkeresi a körzeti fölhivatalt

a) a törlési és kiigazítási,

b) az ingatlan tulajdonjogát érintõ,

c) az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése

iránti,

d) az ingatlanra vonatkozó házassági vagyonjogi, valamint

e) a jelzáloggal biztosított, illetõleg önálló zálogjogba

foglalt követelés érvényesítése iránti per megindítása tényének

feljegyzése iránt.

(2) A bejegyzéssel, vagy az alapjául szolgáló okirattal

kapcsolatban elkövetett bûncselekmény miatt indult büntetõeljárásról a

bíróság e tény feljegyzése végett értesíti a körzeti földhivatalt.

(3) A feljegyzés alapjául szolgáló végzés hatályon kívül

helyezésérõl szóló jogerõs végzést a bíróság megküldi a körzeti

földhivatalnak a feljegyzés törlése céljából.

(4) Az (1)-(3) bekezdéseken alapuló feljegyzéseket teljesítõ

körzeti földhivatali határozatok ellen fellebbezésnek nincs helye.

65. §

(1) A feljegyzett perben hozott határozaton alapuló változás

bejegyzésével egyidejûleg törölni kell a perfeljegyzést és a függõ

hatállyal történt bejegyzéseket.

(2) A perfeljegyzést törölni kell akkor is, ha az érdekelt

igazolja, hogy a bíróság jogerõs határozattal az eljárást

megszüntette, vagy a keresetet elutasította, illetõleg felmentõ

!téletet hozott. A perfeljegyzés törlésérõl szóló feljegyzésben utalni

kell az idõközi bejegyzések függõ hatályának megszûnésére.

VI. FEJEZET

AZ INGATLAN-NYILVáNTARTáS ADATAINAK FELHASZNáLáSA éS AZ

ADATSZOLGáLTATáS

Kötelezõ adatfelhasználás

66. §

(1) A földhivatalhoz benyújtott bejelentésben, kérelemben,

valamint az ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartási, tervezési,

statisztikai, területelszámolási és adatszolgáltatási munkánál,

továbbá a hatósági határozatokban az ingatlan-nyilvántartás tartalmát

kötelezõen kell használni.

(2) A földhivatal a bíróságok, ügyészségek, a helyi

önkormányzatok és más közigazgatási hatóságok részére az ingatlanokkal

kapcsolatos hatósági feladatok ellátásához - a külön jogszabályokban

meghatározott feltételekkel - biztosítja az ingatlan-nyilvántartás

tartalmának megismerését.

Betekintés az ingatlan-nyilvántartásba

67. §

(1) Az ingatlan-nyilvántartás megtekintése céljából az

érintett tulajdoni lap tartalmát számítástechnikai eszközzel,

olvasható formában kell megjeleníteni. A betekintõk - a technikai

lehetõségek függvényében - a tulajdoni lapot a számítástechnikai

eszközzel maguk is lekérdezhetik, de az ingatlan-nyilvántartás

tartalmát érintõ változásokat nem hajthatnak végre.

(2) A tulajdoni lap olvasható formában történõ lekérdezése

helyett az ingatlan-nyilvántartás megtekintése a földhivatalnál a

tulajdoni lap kinyomtatott - nem hiteles -másolatának átadásával is

biztosítható.

(3) A megtekintést más körzeti földhivatal is engedélyezheti

és biztosíthatja, mint amelyik a tulajdoni lapot vezeti.

(4) A megtekintés magában foglalja a feljegyzés készítésének

lehetõségét is.

Másolatok kiadásának módja

68. §

(1) A tulajdoni lapról kérelemre vagy megkeresésre, a 4. §

(2) bekezdés szerinti hiteles másolatot bármelyik körzeti földhivatal

szolgáltathat.

(2) A közjegyzõ a közjegyzõkrõl szóló 1991. évi XLI. törvény

136. §-ának i) pontjában meghatározott jogkörében eljárva hiteles

másolatot, továbbá az ingatlan fekvése szerinti települési

önkormányzat jegyzõje a tulajdoni lapról másolatot adhat ki.

(3) Megszûnt tulajdoni lapról hiteles másolat a hatóságok

megkeresésére, illetve mások részére a körzeti földhivatal vezetõjének

engedélyével adható. Ha a körzeti földhivatal adatszolgáltatási

kötelezettségének teljesítése során az 1992. január 1. elõtt

készített, személyi azonosítót is tartalmazó tulajdoni lapról

tetszõleges technikával másolatot állít elõ, a tulajdoni lap így

elkészített másolata a személyi azonosító jelet is tartalmazhatja.

(4) Az (1)-(2) bekezdés alapján kiadott hiteles tulajdoni

lap másolatért külön jogszabályban meghatározott igazgatási

szolgáltatási díjat kell fizetni, ami a földhivatal bevétele.

(5) Az ingatlan-nyilvántartási térképrõl másolatot készíteni

és szolgáltatni külön jogszabály rendelkezései szerint lehet.

69. §

A hitelesítési záradékban fel kell tüntetni, hogy a másolat a

kiadást megelõzõ napig az eredetivel megegyezik. Ha a tulajdoni lapon

elintézetlen beadvány van széljegyezve, a hitelesítési záradékban a

széljegyzett beadvány rövid tartalmára is utalni kell.

Személyazonosító adatok használatának korlátozása

70. §

(1) A számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartás

adatbázisából történõ lekérdezés során a természetes személyazonosító

adatok, illetõleg a személyi azonosító nem használható fel abból a

célból, hogy annak alapján a lekérdezõ a tulajdonos valamennyi

ingatlanát az ingatlan-nyilvántartásból megállapítsa vagy arról

adatszolgáltatást teljesítsen.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés nem vonatkozik arra

az esetre, ha az adatszolgáltatást vagy lekérdezést a tulajdonos

valamennyi ingatlanáról:

a) a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálat vagy a nyomozó

hatóság törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából,

b) az ügyészség a magánjogi és közigazgatási jogi ügyészi

tevékenység ellátásához,

c) a közjegyzõ a hagyatéki eljárás lefolytatásához igényli,

illetve

d) ha arról törvény másként rendelkezik.

(3) A (2) bekezdés szerinti jogosultság magában foglalja a

tulajdonosok jegyzékébõl (névmutatóból) történõ adatszolgáltatási

igényjogosultságot is.

71. §

Az ingatlan-nyilvántartást vezetõ körzeti földhivatal a

személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerveitõl személyi azonosító

vagy természetes személyazonosító adatok alapján igényelhet adatot.

Csatlakozás a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartási

adatbázishoz

72. §

(1) A bíróság részére a körzeti földhivatal - a bírósági

ügyek ellátásához szükséges egyedi adatok lekérdezése céljából -

csatlakozási díj fizetése nélkül engedélyezi, hogy saját gépi

adatfeldolgozó eszközeivel a számítógépes ingatlan-nyilvántartáshoz

csatlakozzék.

(2) Az ingatlan-nyilvántartási adatokat a Központi

Statisztikai Hivatal saját gépi adatfeldolgozó eszközzel -

csatlakozási díj fizetése nélkül - statisztikai célú felhasználásra,

személyek azonosítására alkalmatlan módon lekérdezheti.

73. §

(1) A közjegyzõ a közjegyzõi okirat és tanúsítvány

kiállítása, valamint a hatáskörébe utalt hagyatéki és egyéb nemperes

eljárás lefolytatása céljából a székhelyén lévõ irodájában mûködtetett

saját gépi adatfeldolgozó eszközzel köteles az illetékességi területén

mûködõ földhivatal számítógépes ingatlan-nyilvántartásához

csatlakozni. Közös irodát fenntartó közjegyzõk közös gépi

adatfeldolgozó eszközt mûködtethetnek. A földmûvelésügyi miniszter a

közjegyzõ részére a csatlakozás lehetõségét a gépi adatfeldolgozású

ingatlan-nyilvántartás megnyitásának idõpontjától, egyszeri

csatlakozási díj fizetése ellenében biztosítja.

(2) A közjegyzõkrõl, illetve a közjegyzõk kamarai tagságának

felfüggesztésérõl, vagy megszûnésérõl - azzal egyidejûleg - az

illetékes közjegyzõi kamara elnöke értesíti a földmûvelésügyi

minisztert, aki ennek alapján a csatlakozási engedélyt kiadja,

felfüggeszti vagy visszavonja.

74. §

A körzeti földhivatal a helyi önkormányzatok és más

közigazgatási hatóságok részére a törvényben meghatározott

adatátvételi joguk gyakorlása során a hatósági ügyek ellátásához

szükséges egyedi adatok lekérdezése céljából - egyszeri csatlakozási

díj megfizetése mellett - biztosítja, hogy saját gépi adatfeldolgozó

eszközeikkel a számítógépes ingatlan-nyilvántartáshoz csatlakozzanak.

75. §

(1) A földmûvelésügyi miniszter a technikai lehetõségek

függvényében engedélyezi az ügyvédek részére, hogy ügyfeleik jogi

tanáccsal való ellátása és tájékoztatása, beadvány, szerzõdés és egyéb

okirat készítése céljából saját gépi adatfeldolgozó eszközzel,

egyszeri csatlakozási díj fizetése ellenében, a földhivatal

számítógépes ingatlan-nyilvántartásához csatlakozzanak.

(2) Az ügyvéd ügyfelei tájékoztatása céljából gépi

adatfeldolgozó eszköze útján felvilágosítást adhat a tulajdoni lap

tartalmáról.

(3) Az ügyvéd kamarai tagságának felfüggesztésérõl vagy

megszûnésérõl - azzal egyidejûleg - az illetékes ügyvédi kamara elnöke

értesíti a földmûvelésügyi minisztert, aki a csatlakozási engedélyt

felfüggeszti vagy visszavonja.

76. §

(1) A földmûvelésügyi miniszter kérelemre, a technikai

lehetõségek függvényében, más személyek, illetõleg szervezetek részére

is engedélyezheti, hogy saját gépi adatfeldolgozó eszközeikkel - a

tulajdoni lap lekérdezése céljából - a földhivatal adatbázisához

csatlakozzanak feltéve, hogy a tulajdoni lap megtekintésének

gyakorisága ezt az igényt megalapozza, és annak kielégítése a fennálló

keretek között másképp nem biztosítható. A jogosult a földhivatali

adatbázishoz történõ csatlakozásért egyszeri csatlakozási díjat fizet.

(2) A földmûvelésügyi miniszter megvonja a csatlakozási

engedélyt, ha az annak alapjául szolgáló igény megszûnik.

Adatlekérdezés a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartásból

77. §

(1) A személyi azonosító jel, valamint az államtitkot képezõ

adatok lekérdezésének lehetõségét a 70. § (2) bek. a), b) és d)

pontjában foglaltak kivételével ki kell zárni.

(2) A lekérdezés útján történõ adatszolgáltatásért külön

jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell

fizetni.

78. §

Az ingatlan-nyilvántartásból adatátviteli eszközzel, illetve

számítástechnikai adathordozón személyes adat csak az annak kezelésére

törvény által felhatalmazott részére szolgáltatható.

79. §

Az adatbázisból lekérdezés útján szolgáltatott adatok

harmadik fél felé való szolgáltatása (továbbadása) csak törvényi

felhatalmazás alapján teljesíthetõ.

80. §

Adatbiztonsági célból a földmûvelésügyi miniszter

számítógéppel vezetett központi archívumot is felállíthat, amelybõl az

adatszolgáltatás a 68-70. §-okban szabályozott módon történhet.

81. §

Az adatbázisban végzett bármilyen mûveletrõl, valamint a

lekérdezések idõpontjának, jogalapjának, az adatigénylõ nevének és a

mûveletet végzõ személy jogosultsági kódjának - amely nem lehet azonos

az adóazonosító jellel, a társadalom biztosítási azonosító jellel és a

személyi azonosító jellel - feltüntetésével naplót kell készíteni,

amelyet öt évig meg kell õrizni. Ebbõl adatszolgáltatás csak az

Brintett illetve a 70. § (2) bekezdés a)-b) pont szerinti szervezetek

részére teljesíthetõ.

Adatszolgáltatás hivatalból

Törzskönyv

82. §

A település földterületérõl a számítógéppel vezetett ingatlan-

nyilvántartás tartalmát képezõ adatok felhasználásával törzskönyvet

kell készíteni, amely a földek településen belüli fekvése szerinti

csoportosításban tartalmazza a földrészletek mûvelési ágak szerinti,

azon belül minõségi osztályonként összesített területét és kataszteri

tiszta jövedelmét.

Összesítõk

83. §

A település, a megye, a fõváros illetõleg az ország területén

lévõ ingatlanokról meghatározott szempontok szerint a számítógéppel

vezetett ingatlan-nyilvántartás tartalmát képezõ adatok

felhasználásával összesített adatokat tartalmazó kimutatás készíthetõ.

VII. FEJEZET

KüLöNLEGES ELJáRáSOK

Az ingatlan-nyilvántartás átalakítása

84. §

(1) Ha a község egész területét vagy annak belterületét,

illetve külterületét érintõ olyan eljárást folytatnak le, amely az

ingatlanok adatainak megváltoztatásával jár, az ingatlan-

nyilvántartást át kell alakítani.

(2) Az ingatlan-nyilvántartás átalakításához a

földmûvelésügyi miniszter elõzetes engedélye szükséges.

Rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos eljárás

85. §

Azon ingatlanok esetében, amelyeknél a változás vezetése

tárgyában az e törvényben szabályozottak szerint határozat nem hozható

(rendezetlen tulajdoni állású ingatlanok), a IV. fejezet

rendelkezéseit a 86-88. §-okban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

86. §

A rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos

változás vezetését a körzeti földhivatal javaslatára a megyei

földhivatal határozattal rendeli el. A határozat ellen nincs helye

fellebbezésnek.

87. §

(1) Az eljárás során pótolni kell a szükséges bejegyzést, ha

a) a tulajdonváltozást bejegyzésre alkalmas okirattal,

b) az egyéb jog, tény keletkezését, módosulását,

megszûnését bejegyzésre alkalmas okirattal, illetõleg az eljárás során

tett elismerõ nyilatkozattal igazolják.

(2) Ha az állapítható meg, hogy valamely hatósági intézkedés

(határozathozatal) elmaradt, a földhivatal a hatáskörébe tartozó

határozatot pótlólag meghozza. Ha a határozat meghozatala nem a

földhivatal hatáskörébe tartozik, kezdeményezni kell az illetékes

hatóság eljárását.

88. §

(1) A tényleges birtokos tulajdonjogát kell az ingatlan-

nyilvántartásba bejegyezni, ha

a) az eljárás során olyan okiratot mutat fel, amely

bejegyzésre nem alkalmas, de a felek tulajdonátruházásra irányuló

megállapodását az ingatlan megjelölését, továbbá az ellenértéket ill.

a szerzés ingyenességét tartalmazza, vagy

b) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos vagy

annak hagyatékátadó végzéssel (bírósági ítélettel) igazolt örököse

vagy hatósági határozattal igazolt jogutóda elismeri, hogy a tényleges

birtokos az ingatlan tulajdonjogának átruházásában a tulajdonossal már

korábban megállapodott.

(2) Ha az ingatlant többször is átruházták, a tényleges

birtokos a közbensõ átruházásokat is igazolhatja az (1) bekezdésben és

a 87. §-ban szabályozott módon.

(3) Ha a közbensõ átruházó hatósági határozattal (bírósági

ítélettel, hagyatékátadó végzéssel) szerzett tulajdonjogot, csak ettõl

a szerzéstõl kell a további jogszerzést igazolni.

(4) Az eljárás során határozatot kell hozni, amely ellen az

érdekeltek az V. fejezetben szabályozott jogorvoslattal élhetnek.

A számítógéppel kezelt tulajdoni lap pótlása

89. §

(1) Ha a gépi adatfeldolgozású ingatlan-nyilvántartás

tulajdoni lapja az azt kezelõ számítástechnikai eszközzel bármely

okból nem jeleníthetõ meg olvasható formában, illetõleg

használhatatlanná vált, a tulajdoni lap tartalmát vissza kell

állítani. A visszaállítást a körzeti földhivatal vezetõje rendeli el.

(2) A visszaállítás során a körzeti földhivatal elkészíti a

tulajdoni lap tervezetét. A tervezetet az adatbiztonsági célból

készített archív adatokból, az irattárban meglévõ, az érdekelt

birtokában rendelkezésre álló adatok, szükség esetén helyszíni

azonosítás útján kell elkészíteni.

(3) A tulajdoni lap tervezetének elkészültérõl hirdetményt

kell közzétenni és a tervezetet a körzeti földhivatalnál ki kell

függeszteni. A tervezetre az érdekeltek a kifüggesztéstõl számított 60

napon belül tehetnek észrevételt. Ennek letelte után a körzeti

földhivatal határozatot hoz, amelyben elrendeli, hogy a tervezet

tartalmát pótolt tulajdoni lapként az ingatlan-nyilvántartás

számítógépes rendszerében kell tovább kezelni.

A határozatot a tervezetbõl megállapított jogosultak részére

kell kézbesíteni.

VIII. FEJEZET

ZáRó RENDELKEZéSEK

Felhatalmazás

90. §

(1) E törvény végrehajtásáról - az igazságügyminiszterrel, a

környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, a

pénzügyminiszterrel, valamint a belügyminiszterrel egyetértésben - a

földmûvelésügyi miniszter gondoskodik.

(2) Felhatalmazást kap a környezetvédelmi és

területfejlesztési miniszter a tartós környezetkárosodás tényének,

mértékének és jellegének megállapítására vonatkozó részletes szabályok

megalkotására.

Hatálybalépés

91. §

(1) Ez a törvény 1999. január 1-én lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg

a) a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló

1959. évi IV. törvény 260. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A tulajdonos az ingatlan-nyilvántartásba

feljegyeztetheti, hogy ingatlanát a feljegyzésben meghatározott

összegnél nem nagyobb összegig jelzálogjoggal akarja megterhelni. Ha a

jelzálogjog bejegyzését a feljegyzésben meghatározott határidõ alatt

kérik, a bejegyzett jelzálogjog a feljegyzés ranghelyéhez igazodó

ranghelyet kap."

b) az Áe. 3. §-ának (6) bekezdése a "vámigazgatási"

szövegrészt követõen kiegészül az "ingatlan-nyilvántartási és"

szövegrésszel.

c) a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. tv. az 56. § után a

következõ címmel és 56/A-56/D §-okkal egészül ki:

"Földminõsítés

56/A.§

A földminõsítés az az eljárás, amelynek során a termõföldek

minõségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme (aranykorona értéke)

megállapításra kerül.

56/B.§

(1) A termõföldek egytõl nyolcig terjedõ minõségi osztályát

osztályba sorozással kell megállapítani.

(2) Az osztályba sorozás osztályozási vidékenként

(becslõjárásonként) és településenként kijelölt mintatér-hálózat

alapján történik.

56/C.§

A termõföld kataszteri tiszta jövedelmét a minõségi osztály,

a kataszteri tiszta jövedelmi fokozat és a területnagyság

figyelembevételével kell meghatározni.

56/D.§

(1) A földminõsítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását

(mintaterek elhelyezése, megközelítése, osztályba sorozási munkák) az

érintett ingatlan tulajdonosa tûrni köteles. A földminõsítési munkák

végzésérõl az ingatlan tulajdonosát (használóját) elõzetesen

értesíteni kell. A tûrési kötelezettséget a körzeti földhivatal

szükséges esetén határozatban rendelheti el.

(2) A földminõsítést végzõnek erre való jogosultságát

igazolnia kell.

(3) A földminõsítési munkák az ingatlan rendeltetésszerû

használatát csak a szükséges mértékben akadályozhatják.

(4) A földminõsítési munkák során az ingatlan tulajdonosának

okozott kárt a földminõsítést végzõ szervezet köteles megtéríteni."

d) a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. tv. a 90. §-a a

következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy a

földminõsítés részletes szabályait rendelettel állapítsa meg."

(3) A törvény hatálybalépésének napjával hatályát veszti:

a) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31.

törvényerejû rendelet, továbbá az azt módosító 1994. évi V. törvény és

1976. évi 35. tvr.

b) a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyve egyes

rendelkezéseinek módosításáról szóló 1996. évi XXVI. törvény 5. §-a,

c) a földértékelésrõl szóló 1980. évi 16. tvr. 10. §-ának

(1)-(3) bekezdése,

d) az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló

1981. évi I. törvény hatálybalépésérõl és egyes jogszabályok

módosításáról szóló 1981. évi 25. tvr. 9. §-a, valamint a 24. §-ának

az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr.-re vonatkozó

fordulata,

e) a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának

kiterjesztésérõl szóló 1991. évi XXVI. törvény 15. § (4) bekezdésének

az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr.-re vonatkozó

fordulata,

f) az egyes állami tulajdonban lévõ vagyontárgyak

Tnkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 58.

§-a,

g) a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III.

törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati

eljárás megteremtésérõl szóló 1992. évi LXVIII. törvény 22. §-ának (1)-

(2) bekezdése, valamint

h) az adóazonosító jel, a Társadalombiztosítási

Adóazonosító Jel és a személyi azonosító használatával kapcsolatos

törvények módosításáról szóló 1996. évi LXVI. törvény 14-20. §-a.

(4) Ez a törvény nem érinti a hatályba lépése elõtt az

ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett termelõszövetkezeti földhasználati

jogot, tartós földhasználati jogot, és a külföldieket megilletõ

ingatlanhasználati jogot, továbbá a bejegyzett kezelõi jogok

tekintetében a külön törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint az

ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelõi jogon a továbbiakban

vagyonkezelõi jogot kell érteni.

(5) Ez a törvény nem érinti a hatálybalépése elõtt az

ingatlan-nyilvántartásba közös udvarként, valamint részházként

bejegyzett ingatlanok nyilvántartását. Közös udvart, valamint

részházat azonban újonnan nem lehet nyilvántartásba venni.

(6) A 2. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés nem érinti

azoknak a jogoknak és tényeknek a bejegyzését, amelyet e törvény

hatálybalépése elõtt alacsonyabb szintû jogszabály tett lehetõvé.

(7) Ahol más jogszabály gyep mûvelési ág megnevezést használ,

ott e törvény hatálybalépésétõl kezdõdõen rét, legelõ mûvelési ág

megnevezést kell használni.

Göncz Árpád Dr.Gál Zoltán

a Köztársaság elnöke az Országgyûlés

elnöke

Eleje Honlap