EGYSÉGES JAVASLAT
az ingatlan-nyilvántartásról*
dr. Nagy Frigyes
földmûvelésügyi miniszter
Budapest, 1997. december
1997. évi ........
törvény
az ingatlan-nyilvántartásról*
ELSõ RéSZ
BEVEZETõ RENDELKEZéSEK
A gépi adatfeldolgozású ingatlan-nyilvántartás
1. §
(1) Ez a törvény a gépi adatfeldolgozású ingatlan-
nyilvántartás szabályait határozza meg. A gépi adatfeldolgozású
ingatlan-nyilvántartás az 1972. évi 31. törvényerejû rendelettel
bevezetett ingatlan-nyilvántartásnak gépi adathordozóra változatlan
formában felvett tartalma.
(2) A gépi adatfeldolgozású ingatlan-nyilvántartás tartalma
az azt kezelõ számítástechnikai eszközzel olvasható és kinyomtatott
formában is megjeleníthetõ, ahogyan azt e törvény és végrehajtási
rendelete szabályozza.
Az ingatlan-nyilvántartás tartalma
2. §
(1) Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az
ország valamennyi ingatlanának e törvény szerint meghatározott
adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból
jelentõs tényeket. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza továbbá az
oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges e törvényben
meghatározott személyazonosító és lakcím adatait is.
(2) Az e törvényben felsorolt jogokon és tényeken kívül az
ingatlan-nyilvántartásba más jog bejegyzését, tény feljegyzését csak
törvény rendelheti el.
(3) Ingatlannal kapcsolatos bírósági, ügyészségi, hatósági
(a továbbiakban: hatósági) eljárásokban az ingatlan-nyilvántartási
tulajdoni lapon átvezetett adatokat, valamint az ingatlan-
nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalat kell irányadónak
tekinteni.
Az ingatlan-nyilvántartás elvei
A bejegyzés és annak hatálya
3. §
(1) Egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni
lapra történõ bejegyzéssel keletkeznek.
(2) Az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az
átruházáson alapuló tulajdonjogot, továbbá a szerzõdésen alapuló
vagyonkezelõi jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a
használat jogát, a telki szolgalmi jogot, a jelzálogjogot (önálló
zálogjogot).
(3) E törvényben meghatározott egyes jogok és jogilag
jelentõs tények bejegyzése a késõbbi jogszerzõk szerzését korlátozza,
vagy feltételessé teszi.
(4) E törvényben meghatározott egyes jogilag jelentõs
tények, illetõleg hatósági határozat vagy jogszabály erejénél fogva
keletkezõ jogok bejegyzésének elmaradása - ha e törvény eltérõen nem
rendelkezik - a hozzájuk fûzõdõ joghatást nem érinti.
Nyilvánosság
4. §
(1) Az ingatlan-nyilvántartás - az e törvényben
meghatározottak szerint - nyilvános.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma
korlátozás nélkül megismerhetõ: azt bárki megtekintheti, arról
feljegyzést készíthet vagy hiteles másolatot kérhet. A tulajdoni
lapról az alábbi hiteles másolatok adhatók ki:
a) teljes másolat: amely valamennyi bejegyzést tartalmazza
szó szerint,
b) kivonatos másolat: amely csupán a fennálló bejegyzéseket
tartalmazza szó szerint, a megszûnt bejegyzésekre pedig utal,
c) részleges másolat: amely csak a kívánt bejegyzéseket
tartalmazza szó szerint,
d) szemle: amely csak a fennálló bejegyzések lényeges adatait
tartalmazza.
(3) Ha törvény másként nem rendelkezik az ingatlan-
nyilvántartás szerinti jogosult illetõleg kötelezett teljes bizonyító
erejû magánokiratba vagy közjegyzõi okiratba foglalt engedélyével
ismerhetõ meg:
a) az okirattárban lévõ és a jogosult, illetõleg kötelezett
bejegyzése alapjául szolgáló magán- és közokiratok, hatósági
határozatok tartalma, kivéve, ha az okirat tartalmára a tulajdoni
lapon lévõ bejegyzésben történt hivatkozás,
b) a jogosult személyi azonosítója,
c) a tulajdonosok jegyzéke (névmutató).
(4) Az a) és c) pont szerintiek az ehhez fûzõdõ jogi érdek
valószínûsítése esetén is megismerhetõk.
(5) Az ingatlan természetben meghatározott részére
bejegyzett jogok, tények, és átvezetett adatok alapjául szolgáló
okiratnak az érintett természetbeni rész meghatározására vonatkozó
tartalma korlátozás nélkül megismerhetõ akkor is, ha a tulajdoni lapon
lévõ bejegyzés nem hivatkozik arra, hogy a természetbeni rész
meghatározását az okirat tartalmazza.
Közhitelesség
5. §
(1) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap a bejegyzési,
illetõleg feljegyzési határozat jogerõre emelkedésének idõpontjától -
az ellenkezõ bizonyításáig - hitelesen tanúsítja a bejegyzett jogok és
feljegyzett jogilag jelentõs tények fennállását.
(2) Az ingatlan-nyilvántartásba jogerõs határozattal
bejegyzett jog, feljegyzett tény alapján - ha e törvény eltérõen nem
rendelkezik - vélelmezni kell, hogy a bejegyzett jog, feljegyzett tény
az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. A jogok és
tények törlése esetén pedig azt kell vélelmezni, hogy a törölt jog,
illetõleg tény nem áll fenn.
(3) A jóhiszemû szerzõ javára az ingatlan-nyilvántartás
tartalmát - az ellenkezõ bizonyításáig - akkor is helyesnek kell
tekinteni, ha az a valóságos jogi helyzettõl eltér. Az ingatlan-
nyilvántartási eljárásban jóhiszemû jogszerzõnek minõsül az a személy,
aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében szerez jogot
az ingatlanra.
(4) Senki sem hivatkozhat arra, hogy az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzett jog, feljegyzett tény vagy átvezetett adat
fennállásáról nem tudott. Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot
szerzõ személy, illetõleg az ingatlan-nyilvántartásból törölt jog
jogilag jelentõs tény jogosultja sem érvényesítheti ezt a jogát
ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett, illetõleg rangsor szerint
bejegyezhetõ jóhiszemû szerzõvel szemben.
(5) Az érvénytelen okiraton alapuló bejegyzés alapján - az
ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében - jogot szerzõ
jóhiszemû harmadik személy javára bejegyzett jog, illetõleg
feljegyzett jogilag jelentõs tény a bejegyzésrõl szóló határozat
keltétõl számított három év eltelte után az ingatlan-nyilvántartásból
nem törölhetõ.
(6) Ha az ingatlannak a tulajdoni lapon átvezetett és az
ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonala alapján külön
jogszabály szerint meghatározható területnagysága eltér egymástól,
akkor ez utóbbi az irányadó. Egyéb adatok tekintetében - az ellenkezõ
bizonyításáig - vélelmezni kell, hogy a tulajdoni lapon átvezetett
adatok helyesek, a valóságnak megfelelnek.
Kérelemhez kötöttség
6. §
(1) A jogok és jogilag jelentõs tények bejegyzésére
illetõleg feljegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás - ha
e törvény másként nem rendelkezik - az ügyfél kérelmére, vagy hatósági
megkeresésre indul, és az ingatlan-nyilvántartásba csak az a jog,
jogilag jelentõs tény jegyezhetõ be, illetõleg kerülhet feljegyzésre,
amelyet a kérelem vagy hatósági megkeresés megjelöl.
(2) A bejegyzés, feljegyzés illetõleg az errõl szóló
határozat a bejegyzés, feljegyzés iránti kérelemben foglaltak szerint
javítható, illetõleg egészíthetõ ki.
Rangsor
7. §
(1) Az ingatlan-nyilvántartásban egy-egy bejegyzés ranghelyét
és ezzel a bejegyzések rangsorát - e törvény eltérõ rendelkezése
hiányában - a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem iktatási
idõpontja határozza meg. Ranghelyet csak olyan kérelemmel lehet
alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is
mellékelték.
(2) A ranghely elõzetes biztosításának, a ranghely
fenntartásának ténye a jogosultak kérelme alapján az ingatlan-
nyilvántartás tulajdoni lapján legfeljebb egy évi idõtartamra, a
törvényben meghatározott módon feljegyezhetõ.
(3) A bejegyzések ranghelyével való rendelkezés, harmadik
személyeknek a ranghely módosítása idõpontjában bejegyzett jogai
sérelmével nem járhat.
Okirat elve
8. §
Az ingatlan-nyilvántartásban jog és jogilag jelentõs tény
bejegyzésére, adatok átvezetésére csak jogszabályban meghatározott
okirat vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor.
Az ingatlan-nyilvántartást vezetõ szervezet
9. §
(1) Az ingatlan-nyilvántartás vezetése valamint az ingatlan-
nyilvántartási ügyek intézése az ingatlan fekvése szerint illetékes
körzeti földhivatal és Budapesten a Fõvárosi Kerületek Földhivatala (a
továbbiakban együtt: körzeti földhivatal) hatáskörébe tartozik.
(2) A körzeti földhivatalnak az államigazgatási eljárás
általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban:
Áe.) szerinti felettes szerve a megyei földhivatal illetõleg
Budapesten a Fõvárosi Földhivatal (a továbbiakban együtt: megyei
földhivatal).
10. §
(1) Az ingatlan-nyilvántartást településenként (község,
város, fõvárosi kerület) kell vezetni, Debrecen, Gyõr, Miskolc, Pécs
és Szeged megyei jogú városokban pedig kerületenként is lehet vezetni.
(2) A földmûvelésügyi miniszter engedélyezheti, illetve
elrendelheti más városokban is az ingatlan-nyilvántartás kerületenként
történõ vezetését.
MÁSODIK RÉSZ
AZ INGATLAN-NYILVáNTARTáS RENDSZERE
I. FEJEZET
AZ INGATLAN-NYILVáNTARTáS TÁRGYA ÉS TARTALMA
Önálló ingatlanok
A földrészlet
11. §
(1) Az ingatlan-nyilvántartásban földrészlet:
a) a föld felszínének természetben összefüggõ,
közigazgatási, vagy belterületi határ által meg nem szakított
területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a
vagyonkezelõi (kezelési) viszonyok,
b) a kialakított építési telek a tulajdoni és vagyonkezelõi
viszonyoktól függetlenül,
c) az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és
keresztezõdéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által
- az országos közút, vasút vagy hajózható csatorna kivételével - meg
nem szakított részei, amelyek tulajdonosa, vagy vagyonkezelõje
(kezelõje) azonos.
(2) A földrészletet mûvelési ágak és mûvelés alól kivett
területek szerint további részletekre kell bontani (alrészlet).
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott földterület húsznál
több alrészletet tartalmaz, azt legfeljebb húsz alrészletig külön
földrészletként kell nyilvántartani.
(4) A földrészlettel együtt kell nyilvántartani
a) a földön létesített épületet, építményt,
b) társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló
épületrészeket és helyiségeket,
c) a szövetkezeti háznál a szövetkezet vagy a tagok közös
tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket
ha azok tulajdoni viszonyai a földrészlettel azonosak.
(5) Azt a pincét, amelynek tulajdonosa azonos a földrészlet
tulajdonosával, vagy amelynek bejárata a pince tulajdonosának
tulajdonában álló földrészletrõl nyílik és szolgalmi jog alapján más
tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik, azzal a földrészlettel együtt
kell nyilvántartani, amelyen a bejárata van.
Az egyéb önálló ingatlanok
12.§
A földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni :
a) az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más
építményt, ha az nem, vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a
tulajdona (a továbbiakban: önálló tulajdonú épület),
b) a társasházban levõ öröklakást, illetõleg külön
tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a
továbbiakban: öröklakás) a közös tulajdonban levõ részekbõl az
öröklakás-tulajdonost megilletõ hányaddal együtt,
c) a szövetkezeti házban levõ szövetkezeti lakást,
illetõleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló
helyiséget - az alapszabály rendelkezésétõl függõen - a közös
tulajdonban levõ részekbõl a szövetkezeti lakás-, illetõleg helyiség
tulajdonost megilletõ hányaddal együtt,
d) a közterületrõl nyíló pincét (föld alatti raktárt,
garázst stb.) függetlenül annak rendeltetésétõl /a-d pontok szerinti
ingatlanok együtt: egyéb önálló ingatlan/.
13. §
(1) Társasházként, illetõleg szövetkezeti házként kell
nyilvántartani azokat a nem lakás céljára szolgáló épületeket is,
amelyeket a társasház-tulajdonra, illetõleg a szövetkezeti ház-
tulajdonra vonatkozó rendelkezések szerint létesítettek (társas
garázs, társas üdülõ, illetve üdülõ- és garázsszövetkezeti ház stb.).
(2) Örök-, illetõleg szövetkezeti lakásként kell
nyilvántartani a lakás helyiségeit és a lakáshoz tartozó helyiségeket
függetlenül attól, hogy azok egymással mûszakilag összefüggenek-e. Az
örök- vagy a szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét
(pl. garázs) az alapító okirat, illetve a lakásszövetkezeti
alapszabály rendelkezésétõl függõen kell a lakással együtt vagy önálló
ingatlanként nyilvántartani.
(3) Közterületrõl nyíló pinceként kell nyilvántartani azt a
pincét, amelynek a bejárata közterületrõl nyílik és nem a pince
tulajdonosának a tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik.
Az ingatlan adatai
14. §
Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan következõ adatait
tartalmazza:
a) a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület,
külterület megjelölése), a belterületen lévõ ingatlannál az utca (tér,
krt.,stb.) nevét és a házszámot, a helyrajzi számát és
területnagyságát,
b) mûvelési ágát és a mûvelés alól kivett terület
elnevezését,
c) minõségi osztályát, kataszteri tisztajövedelmét,
d) ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb
adatát.
A jogosultak adatai
15. §
(1) Az ingatlanok nyilvántartása során - a magánszemélyek
megkülönböztetésére - a családi és utónevet, ideértve a leánykori
családi és utónevet is, a jogosult anyja nevét, születési évét, (a
továbbiakban: természetes személyazonosító adatok), lakcímét, továbbá
- a polgárok személyi adatainak és lakáscímének nyilvántartásáról
szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély esetében - az érintett
személyi azonosítóját kell használni. A szervezetek azonosítására a
szervezet megnevezését, székhelyét, a statisztikai számjelrõl szóló
jogszabály hatálya alá tartozó szervezet esetében a statisztikai
számjelrendszer szerinti törzsszámát kell alkalmazni (az azonosításra
szolgáló adatok együtt: a jogosult adatai).
(2) Az adatok közül a személyi azonosítót a személyazonosító
jel helyébe lépõ azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény rendelkezései szerint kell
kezelni, s azt a tulajdoni lapon továbbá - ha törvény másként nem
rendelkezik - az ingatlan-nyilvántartás részeirõl kiadott másolaton
feltüntetni nem szabad.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek és
szervezetek az ott felsorolt adatokat kötelesek az ingatlan-
nyilvántartási ügyükben eljáró körzeti földhivatallal közölni.
Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhetõ jogok
16. §
Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó
következõ jogok illetõleg annak jogosultjai jegyezhetõk be:
a) tulajdonjog, illetõleg állami tulajdonban álló ingatlan
esetében az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet és a
vagyonkezelõi jog,
b) a lakásszövetkezeti tagot megilletõ állandó használati
jog,
c) megállapodáson és bírósági határozaton alapuló
földhasználati jog,
d) haszonélvezeti jog és használat joga,
e) termõföld haszonbérleti jog,
f) telki szolgalmi jog,
g) állandó jellegû földmérési jelek, földminõsítési
mintaterek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító
használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog,
(közérdekû használati jogok),
h) elõ- és visszavásárlási, valamint vételi jog,
i) tartási és életjáradéki jog,
j) jelzálogjog (önálló zálogjog),
k) végrehajtási jog,
l) halászati jog, és annak
haszonbérleti joga.
Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhetõ tények
17. §
(1)Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz
kapcsolódó következõ tények jegyezhetõk fel:
a) a jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezése,
b) a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárás,
végelszámolás,
c) jogszabályon vagy bírósági ítéleten alapuló tulajdoni
korlátozás,
d) telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint
egyéb építésügyi korlátozás,
e) kisajátítási és telekalakítási eljárás megindítása,
f) a fellebbezés és a földhivatali határozat elleni
bírósági jogorvoslati kérelem,
g) bejegyzés alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos
bírósági határozat ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem,
h) az ingatlan jogi jellege,
i) a szerzõdésen vagy végintézkedésen alapuló
elidegenítési és terhelési tilalom,
j) az e törvényben meghatározott perek és büntetõeljárás
megindítása,
k) árverés kitûzése, árverés sikertelensége,
l) a zárlat,
m) tulajdonjog fenntartással történt eladás,
n) bejegyzés iránti kérelem elutasítása,
o) a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása illetve a
ranghellyel való rendelkezés jogáról történõ lemondás,
p) jelzálogjog ranghelyének elõzetes biztosítása,
q) ranghely megváltoztatása,
r) zálogjog érvényesítésével, átruházásával, megszûnésével
kapcsolatos egyéb tények,
s) épület létesítésének vagy lebontásának a ténye,
t) az eljárás felfüggesztésének ténye,
u) jogerõs hatósági, vagy bírósági határozattal
megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege.
(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában említett tények
bejegyzésének elmaradása az egyébként azokhoz fûzõdõ joghatást nem
érinti. A c)-t) pontokban említett tények bejegyzésének elmaradása
esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti jóhiszemû harmadik
jogszerzõvel szemben.
II. FEJEZET
AZ INGATLAN-NYILVáNTARTáS RéSZEI
18. §
(1) Az ingatlan-nyilvántartás az erre meghatározott
számítógépes adathordozón rögzített, olvasható formában megjeleníthetõ
tulajdoni lapból, a tulajdoni lapról megszûnt bejegyzések adatainak
jegyzékébõl továbbá az ingatlan-nyilvántartási térképbõl és az
okirattárból áll. Ha e törvény így rendelkezik, ingatlan-
nyilvántartási térképként a számítógépes adathordozón rögzített
földmérési alaptérképet kell használni. Az ingatlan-nyilvántartási
térképpel egy tekintet alá esik az egyéb önálló ingatlanok alaprajza.
(2) A számítógépes adatfeldolgozás útján a település
ingatlanairól, illetõleg ezek adatairól összesítõk és kimutatások,
továbbá, ha szükséges az ingatlan-nyilvántartás vezetéséhez más
jegyzékek, és e törvényben foglalt bizonylatok is készíthetõk,
illetõleg számítógépes adatkapcsolat létrehozásával a gépi
adatfeldolgozás eszközeivel olvasható formában megjeleníthetõk.
A tulajdoni lap
19. §
(1) Az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó
jogokat és jogilag jelentõs tényeket a számítógépen kezelt tulajdoni
lapra kell az ingatlan-nyilvántartásban bejegyezni.
(2) A tulajdoni lapokat településenként egytõl kezdõdõen
számozni kell. A tulajdoni lap száma mellett minden tulajdoni lapon a
település nevét is fel kell tüntetni. Az ingatlan-nyilvántartás
számítógépes rendszerében az ingatlan tulajdoni lapjának száma
megegyezik a helyrajzi számmal.
(3) Egyes ingatlanok sajátos nyilvántartási szempontjaira
figyelemmel a tulajdoni lap - egymással összetartozó - tulajdoni
törzslapként és tulajdoni különlapként is vezethetõ.
Az okirattár
20.§
(1) Az okirattár a bejegyzések alapjául szolgáló okiratokat,
illetõleg ezek hitelesített másolatait, a bejegyzés iránti kérelmeket,
megkereséseket, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyben keletkezett
más iratokat tartalmazza.
(2) Az okirattárban lévõ iratokat a földhivatal egyéb
irataitól elkülönítetten kell kezelni.
(3) Az okirattárban lévõ iratok a köziratokról a
közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi
LXVI. törvény hatálya alá tartoznak.
Az ingatlan-nyilvántartási térkép
21. §
(1) Az ingatlan-nyilvántartás céljára a külön jogszabályban
meghatározott állami földmérési alaptérkép nyilvántartási példánya
szolgál.
(2) Ingatlan-nyilvántartási térképként a számítógépes
adathordozón (digitális formában) rögzített földmérési alaptérképet
kell használni, ha e térkép a településrõl elkészült és azt az erre
elõírt eljárás során elõzetesen hitelesítették.
(3) Az ingatlan-nyilvántartási térkép az ingatlan-
nyilvántartás szempontjából a következõket tartalmazza:
a) a település neve és térképszelvény száma,
b) a település közigazgatási határvonala, valamint a
belterület, külterület határvonala,
c) földrészlet határvonala és helyrajzi száma,
d) épület, építmény,
e) alrészlet határvonala, jelzése és megnevezése,
f) a földminõsítési mintatér, valamint a földminõsítéssel
megállapított minõségi osztályok határvonalai,
g) dûlõnév, utcanév és házszám,
h) közterületrõl, illetve más ingatlanáról nyíló pince
bejárata,
(4) Az egyéb önálló ingatlanok alaprajza 1:100 vagy annál
nagyobb méretarányban ábrázolja az ingatlan - társasháznál a közös,
szövetkezeti háznál a szövetkezeti vagy közös tulajdonban lévõ
épületrészek, továbbá az öröklakások és szövetkezeti lakások -
elhatároló vonalait. Az alaprajzon fel kell tüntetni a település
nevét, az ingatlan utca, házszám, emelet és ajtószám szerinti
megjelölését, továbbá az önálló ingatlan sorszámát és alapterületét.
A törölt bejegyzések jegyzéke
22. §
A település ingatlan-nyilvántartásának számítógépes
rendszerében gépi adathordozón meg kell õrizni a tulajdoni lapról
törölt bejegyzéseket és adatokat, valamint a törlésre vonatkozó
határozat számát, amelynek alapján a törlés alapjául szolgáló okirat
az okirattárból visszakereshetõ. A törölt bejegyzések állományára is
vonatkoznak a 20. § (3) bekezdésében foglaltak.
III. FEJEZET
AZ INGATLAN-NYILVáNTARTáS MóDJA
23. §
(1) Az ingatlan területét méterrendszerben (hektár,
négyzetméter) kell nyilvántartani.
(2) A mezõ- és erdõgazdasági mûvelés alatt álló földet - a
rendszeres földhasznosítási módra tekintettel, a természetbeni
állapotnak megfelelõen - szántó, rét, legelõ, szõlõ, kert, gyümölcsös,
nádas, erdõ és fásított terület mûvelési ágban illetve halastóként
kell nyilvántartani. Mûvelés alól kivett területként kell
nyilvántartani a mezõ- vagy erdõgazdasági mûvelés alatt nem álló
földet.
(3) A település belterületének 1 ha meg nem haladó
földrészletét - a fõ hasznosítási módra tekintet nélkül - mûvelés alól
kivett területként kell nyilvántartani.
(4) A mezõ- és erdõgazdasági mûvelés alatt álló vagy arra
alkalmas, illetõleg alkalmassá tett föld minõségét osztályba
sorozással - a természetbeni állapotnak megfelelõen - kell
megállapítani. A föld minõségeként a minõségi osztályt és az annak
megfelelõ kataszteri tisztajövedelmet kell feltüntetni.
(5) A területegységre vonatkozó kataszteri tiszta jövedelmet
(tiszta jövedelmi fokozat) továbbá egyes települések földminõsítési
szempontból történõ besorozását, a besorozás megváltoztatását a
pénzügyminiszterrel egyetértésben a földmûvelésügyi miniszter
határozza meg.
24. §
(1) A település számítógépes ingatlan-nyilvántartásában
minden ingatlant külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani.
(2) A társasházban a közös tulajdon tárgyait társasházanként
tulajdoni törzslapon, a külön tulajdonban álló öröklakásokat és nem
lakás céljára szolgáló helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell
nyilvántartani.
(3) A szövetkezeti házban - az alapszabály rendelkezéseinek
megfelelõen - a szövetkezeti tulajdon tárgyait, vagy a közös tulajdont
szövetkezeti házanként tulajdoni törzslapon, a lakásokat és nem lakás
céljára szolgáló helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell
nyilvántartani.
(4) Az önálló tulajdonú épületet, továbbá azt a
földrészletet, amelyen az ilyen épületet létesítették, külön-külön
tulajdoni lapokon kell nyilvántartani. Ez a rendelkezés a társasház,
illetõleg a szövetkezeti ház esetében is irányadó ha a közös
tulajdonban, illetõleg a szövetkezet tulajdonában álló épület és a
földrészlet tulajdonjoga elkülönül.
HARMADIK RéSZ
A VáLTOZáS VEZETéSE
IV. FEJEZET
AZ INGATLAN-NYILVáNTARTáSI ELJáRáS
Az eljárás fogalma
25. §
(1) Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal
kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az
ingatlan adataiban bekövetkezett változások átvezetésére (együtt:
változás vezetése) irányuló államigazgatási eljárás.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az e törvényben
nem szabályozott kérdésekben az Áe. rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az eljárás megindítása
26. §
(1) Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését,
módosulását, illetve megszûnését kérelemre vagy megkeresésre kell az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.
(2) A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerzõdés
(jognyilatkozat) keltétõl számított 30 napon belül kell a körzeti
földhivatalhoz benyújtani. Ha a szerzõdés (jognyilatkozat)
létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy - ide nem értve a
földhivatali engedélyt - hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a
beleegyezéstõl, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül kell
a körzeti földhivatalhoz benyújtani.
(3) A bejegyzés iránti kérelem benyújtására meghatározott
határidõ elmulasztása esetén az illetékekrõl szóló törvény szerinti
mulasztási bírságot kell fizetni.
(4) A kérelemhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló
okiratot, valamint annak két másolatát, amelynek tartalmaznia kell az
okiratra vezetett záradékot (jóváhagyást, igazolást, stb.) is, továbbá
a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb
iratokat.
(5) A bejegyzést - ha jogszabály rendelkezésébõl vagy a
felek megállapodásából más nem következik - annak kell kérnie, aki
ezáltal jogosulttá válik. Kérheti a bejegyzést az is, akinek ez
bejegyezett jogát érinti.
(6) Az eljáró hatóság (bíróság, közjegyzõ, bírósági
végrehajtó stb.) bejegyezhetõ jogra vagy feljegyezhetõ tényre
vonatkozó határozata alapján - annak jogerõre emelkedése után -
megkeresi a földhivatalt a bejegyzés iránt. A vagyonszerzést
létrehozó, megállapító bírósági határozatot két példányban kell a
körzeti földhivatal részére megküldeni.
(7) A szerzõdõ felek kérelmüket közös nyilatkozattal
mindaddig visszavonhatják, amíg abban a földhivatal nem hozott
határozatot. Ha a bejegyzés folytán harmadik személy vált volna
jogosulttá, a kérelem visszavonásához az õ hozzájárulása is szükséges.
27. §
(1) Az ingatlan adatainak, valamint az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzett jogosult nevének (cégnevének), illetve
lakcímének (székhelyének, telephelyének) a megváltozását a földhivatal
az érdekelt bejelentése alapján vagy hivatalból (helyszíni ellenõrzés,
adatátvétel személyi adat és lakcímnyilvántartásból, stb.) vezeti át
az ingatlan-nyilvántartásban.
(2) Az ingatlan tulajdonosa, az állam tulajdonosi jogait
gyakorló szerv vagy a vagyonkezelõ, illetõleg a használó a változás
bekövetkezésétõl, illetõleg a tudomás-szerzéstõl számított harminc
napon belül köteles bejelenteni az ingatlan fekvése szerint illetékes
körzeti földhivatalnak
a) az ingatlan határvonalában, területében, továbbá a
földrészlet mûvelési ágában - ide értve a mûvelés alól kivett
területet is - és a föld minõségében bekövetkezett változást,
b) a nyilvántartás tárgyát képezõ épület, építmény
létesítését, illetve lebontását.
(3) A jogosult - a (2) bekezdésben meghatározott határidõben
- köteles bejelenteni nevének illetve lakcímének (székhelyének,
telephelyének) megváltozását.
(4) Nincs szükség külön bejelentésre, ha a (2) és (3)
bekezdés szerinti változás hatósági határozaton alapul, illetõleg a
tulajdonjog, a vagyonkezelõi jog változásával kapcsolatos, feltéve,
hogy ennek bejegyzését az érdekelt harminc napon belül kéri.
(5) Az ingatlan adataiban hatósági határozattal, továbbá a
település igazgatási, belterületi határának módosításával kapcsolatban
bekövetkezett változásokat az eljáró hatóság jelenti be a körzeti
földhivatalnak.
Az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló okiratok
28. §
(1) Az ingatlan adataiban bekövetkezett változás
átvezetéséhez a külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély
(jóváhagyás) és igazolás, az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát
érintõ változás átvezetéséhez pedig jogszabályban meghatározott
változási vázrajz is szükséges.
(2) A 27. § (2) bekezdésében meghatározott változásokat a
körzeti földhivatal a záradékolt változási vázrajz illetve helyszíni
ellenõrzés után vezeti át. A nyilvántartott adatoknak a tényleges
llapottal való egyezõségét a földhivatal bejelentés hiányában is
ellenõrizheti.
(3) Bejelentés hiányában is átvezeti a körzeti földhivatal
azt a változást, amelyrõl ellenõrzése során vagy hivatalból tudomást
szerez. A hivatalból indult eljárás költségei külön jogszabályban
meghatározottak szerint azt terheli, aki a bejelentést elmulasztotta.
Jogok bejegyzése és tények feljegyzése alapjául szolgáló okiratok
29. §
Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének - ha törvény
másként nem rendelkezik - olyan közokirat, teljes bizonyító erejû
magánokirat vagy ezeknek a közjegyzõ által hitelesített másolata (a
továbbiakban: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát
képezõ jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszûnését
igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedõ
nyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett, vagy közbensõ
szerzõként bejegyezhetõ jogosult részérõl (bejegyzési engedély). A
bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló
okirattal azonos alakisággal rendelkezõ okiratban is megadhatja.
30. §
(1) Bejegyzés alapjául szolgálhat a bíróság ítélete,
illetõleg a hatóság határozata, ha bejegyezhetõ jogra és tényre
vonatkozik.
(2) Tulajdonjog bejegyzésének törléséhez és az eredeti
ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállításához hatósági határozat
szükséges. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha a felek
utóbb a bejegyzés alapjául szolgáló szerzõdéstõl elállnak, azt
felbontják vagy megszüntetik, illetve érvénytelennek ismerik el. A
felek ilyen megállapodása esetén a tulajdonjog törlésére a változások
bejegyzésére vonatkozó szabályok az irányadók.
(3) Nincs szükség okiratra és kérelemre, ha olyan jogot vagy
tényt kell törölni, amelynek megszûnése az ingatlan-nyilvántartásból
kétségtelenül megállapítható.
31. §
(1) A földhivatal zálogjogi bejegyzést az örökössel szemben
tulajdonjogának bejegyzése elõtt is teljesíthet. Ez a bejegyzés
azonban csak az örökös - ha pedig az örökös az ingatlant a hagyaték
átadása elõtt elidegenítette, a szerzõ - tulajdonjogának bejegyzésével
válik hatályossá. A függõ jogi helyzetre a bejegyzésben utalni kell.
(2) Amíg az örökös az ingatlan-nyilvántartás szerinti
tulajdonos, vele szemben az örökhagyó kötelezettségei alapján is lehet
ingatlan-nyilvántartási bejegyzést teljesíteni.
Az okiratok kellékei
32. §
(1) A belföldön kiállított okiratnak - ahhoz, hogy az
ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson -
tartalmaznia kell:
a) az érdekelt magánszemély családi és utónevét, leánykori
családi és utónevét, születési évét, anyja nevét, lakcímét, továbbá a
személyi azonosítóját,
b) a statisztikai számjellel rendelkezõ szervezet
megnevezését, székhelyét és törzsszámát valamint bírósági, illetõleg
cégbírósági bejegyzésének számát,
c) az érintett ingatlan pontos megjelölését (település
neve, helyrajzi szám),
d) a jog vagy tény pontos megjelölését,
e) a jogváltozás jogcímét,
f) az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult
bejegyzést engedõ nyilatkozatát,
g) a szerzõdõ felek állampolgárságra vonatkozó
nyilatkozatát, továbbá ha a devizabelföldi a termõföldrõl szóló 1994.
évi LV. törvény alapján külföldinek minõsül, e minõség feltüntetését.
(2) A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául
csak akkor szolgálhat, ha kitûnik belõle a keltezés helye és ideje,
továbbá, ha
a) a nyilatkozattevõ az okiratot saját kezûleg írta és
aláírta, vagy
b) két, az okiraton névvel és lakcímmel megnevezett tanú
aláírásával igazolja, hogy a nyilatkozattevõ a nem általa írt okiratot
elõttük írta alá, vagy aláírását elõttük saját kezû aláírásának
ismerte el, vagy
c) a nyilatkozattevõ aláírását, illetve kézjegyét az
okiraton közjegyzõ hitelesítette, vagy
d) az okiratot ügyvéd ellenjegyzéssel látta el, továbbá, ha
e) az okiratot a jogi személy nevének feltüntetésével
szabályszerûen aláírták,
f) több lapból álló okirat esetén a szerzõdõ felek, a
készítõ és ellenjegyzõ, illetõleg a tanúsító személyek kézjegyét
minden oldalon tartalmazza, közjegyzõi okiratoknál a külön jogszabály
által megállapított alaki kellékkel rendelkezik,
g) a meghatalmazottaknak és a feleknek az okirat alapján
nyilvánvalóan azonosítható aláírását tartalmazza.
(3) A tulajdonjog, vételi jog, jelzálogjog (önálló
jelzálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszûnésére
vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett
magánokirat, vagy olyan magánokirat alapján van helye, amelyen a
nyilatkozattevõ, illetve a szerzõdõ felek névaláírásának valódiságát
közjegyzõ tanúsítja. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is
el kell fogadni, ha a szerzõdõ felek valamelyike jogtanácsos által
képviselt szervezet. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen
a készítõ és ellenjegyzõ ügyvéd, illetõleg a hitelesítõ vagy
közokiratba foglaló közjegyzõ szerzõdõ félként van feltüntetve.
(4) Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés
alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyzõ személy
nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés idõpontját és
az "ellenjegyzem" megjelölést. Az ügyvéd által teljesített
ellenjegyzés érvényességének további feltétele a szárazbélyegzõ
lenyomata.
(5) Jelzálogjog (önálló jelzálogjog) alapítására és
megszûnésére vonatkozó bejegyzés olyan magánokirat alapján is
teljesíthetõ, amelyet a nyilatkozattevõ hitelintézet - nevének
feltüntetésével - szabályszerûen írt alá.
(6) A jelzálogjog törlése esetén az okiratnak tartalmazni
kell az ingatlan tulajdonosának nyilatkozatát a törölt bejegyzés
ranghelyének fenntartására vonatkozóan.
33. §
(1) A magánokiratnak tartalmaznia kell azokat a további
tartalmi és alaki kellékeket is, amelyeket külön jogszabályok írnak
elõ.
(2) Ha az okiratot a nyilatkozattevõ helyett meghatalmazott
írta alá, csatolni kell a meghatalmazást is, amelyet a bejegyzés
alapjául szolgáló okiratra elõírt alakszerûségek szerint kell
kiállítani.
(3) Írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozatán
alapuló bejegyzéshez, a nyilatkozat közokiratba foglalása szükséges,
amelyben e körülményre utalni kell.
34. §
(1) A bejegyzés alapjául szolgáló jogerõs hatósági
(bírósági) határozat tartalmára a magánokiratra vonatkozó
rendelkezések az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a felek
megállapodását a hatóság rendelkezése pótolja. Ez utóbbi rendelkezés
bíróság által okiratba foglalt jognyilatkozatra nem vonatkozik.
(2) Az állami szervek által vezetett nyilvántartásokból
készített kivonatnak csak a bejegyzéshez szükséges adatokat kell
tartalmazni.
(3) A közokirat alakiságát a Polgári Perrendtartásról szóló
1952.évi III.tv ( a továbbiakban: Pp.) határozza meg.
35. §
(1) A nem magyar nyelven kiállított okirathoz - ha
nemzetközi megállapodás eltérõen nem rendelkezik - csatolni kell
annak hiteles magyar nyelvû fordítását.
(2) Ha a magánokiratot külföldön állították ki, és
nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik, vagy eltérõ
viszonossági gyakorlat nem áll fenn, a nyilatkozattevõ aláírását
(kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni,
illetõleg az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv
által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal
hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés).
Ahol magyar külképviseleti hatóság nem mûködik, az aláírást
(kézjegyet) a magyar állam érdekeit képviselõ állam külképviseleti
hatóságával kell hitelesíttetni. Eltérõ nemzetközi megállapodás
fennállását a bejegyzést kérõ félnek kell megjelölni, illetve arra
hivatkozni. Viszonossági gyakorlat fennállásáról az Igazságügyi
Minisztérium állásfoglalása az irányadó.
(3) Ahol magyar külképviseleti hatóság nem mûködik, és a
magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a
nyilatkozattevõ aláírását (kézjegyét) csak az okirat kiállítása helyén
érvényes jogszabályok szerint erre jogosult szervnek kell
hitelesíteni.
(4) Nincs szükség a külföldön kiállított magánokirat
diplomáciai hitelesítésére, illetõleg felülhitelesítésére, ha az
okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el.
36. §
(1) A külföldön kiállított magánokiratot, ha hitelesítéssel
vagy hitelesítési záradékkal (Apostille) nincs ellátva, a földhivatal
állásfoglalás végett a földmûvelésügyi miniszter útján az
igazságügyminiszterhez terjeszti fel. A felterjesztésben hivatkozni
kell azokra a méltánylást érdemlõ rendkívüli körülményekre, amelyeket
a kérelemben elõadtak.
(2) A külföldön kiállított közokiratot határozathozatal
elõtt - annak megállapítása végett, hogy alakilag alkalmas-e
bejegyzésre -, a földmûvelésügyi miniszter útján az
igazságügyminiszterhez kell felterjeszteni.
(3) A földhivatali eljárásban az (1)-(2) bekezdésben
meghatározott esetekben az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása
irányadó.
Bejegyzéshez szükséges igazolások
37. §
(1)A bejegyzéshez az alapul szolgáló okiraton, bejegyzési,
feljegyzési kérelmen, illetõleg bejegyzési, feljegyzési engedélyen
felül - ha külön jogszabály elõírja - meghatározott hatósági engedély
(jóváhagyás), illetve igazolás szükséges.
(2) A bejegyzéshez vázrajz is szükséges, ha a változás az
ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érinti, illetõleg ha
jogszabály azt elõírja.
(3) Jogi személyeknek és jogi személyiség nélküli de
ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhetõ jogra ügyleti képességgel
rendelkezõ szervezeteknek a bejegyzési kérelemhez csatolniuk kell a
keletkezésüket tanúsító, illetõleg konstituáló bejegyzési határozat
illetve a képviseleti jogosultságot igazoló, a regisztráló hatóságnál
(cégbíróság, megyei bíróság) bejegyzés alapjául szolgáló okirat
(aláírási címpéldány és cégmásolat) eredeti vagy közjegyzõ által
hitelesített példányát. Ha ezek valamelyikét a körzeti földhivatalhoz
már korábbi ügyben benyújtották, az újabb bejegyzési kérelemben
elegendõ erre utalni.
Több körzeti földhivatalt érintõ beadvány benyújtása
38. §
(1) Ha a változás több körzeti földhivatal illetékességi
területén fekvõ ingatlanokra vonatkozik, mindegyik körzeti
földhivatalhoz külön beadványt (bejelentést, kérelmet, megkeresést)
kell benyújtani.
(2) Bejegyzés iránti kérelem esetén az okiratot
mellékleteivel együtt csak az egyik körzeti földhivatalhoz kell
benyújtani, és a kérelemben meg kell jelölni azt a körzeti
földhivatalt, amelyhez az okiratnak és mellékleteinek a továbbítását
kérik. A többi körzeti földhivatalnál a kérelemhez csak az okirat
egyszerû másolatát kell csatolni, amelynek tartalmaznia kell a
szükséges hatósági engedélyt (jóváhagyást) is. A kérelemben utalni
kell arra, hogy az okiratot melyik földhivatalhoz nyújtották be.
Közbensõ intézkedések
Hiánypótlás
39. §
(1) Ha a kérelemnek, illetõleg mellékletének vagy a
bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, a
kérelmezõt határidõ megjelölésével fel kell hívni a hiány pótlására.
(2) Ha a körzeti földhivatal megítélése szerint a kérelmet
részben el kell utasítani, a kérelmezõt nyilatkozattételre kell
felhívni, hogy a kérelmet teljesíthetõ részében fenntartja-e.
(3) Nem alkalmas hiánypótlásra a bejegyzés alapjául szolgáló
okirat, és a bejegyzési kérelmet el kell utasítani a kérelem eredeti
rangsorában, ha ahhoz, hogy bejegyezhetõ legyen,
a) a benyújtott okirat tartalmát, illetõleg az abban
megjelölt jogcímet kellene módosítani ,
b) a szerzõdõ, vagy jogosult, illetõleg kötelezett felek
személyét kellene megváltoztatni a jogutódlás kivételével,
c) a település megjelölése, az ingatlan fekvése és
helyrajzi száma módosulna, vagy ezeket együtt kellene utólag
megjelölni,
d) a szerzõdõ, jogosult, illetõleg kötelezett felek
bármelyikének az aláírását kellene utólag pótolni.
e) az okirat ellenjegyezésérõl, az aláírás közjegyzõi
hitelesítésérõl, tanúk általi aláírásáról kellene gondoskodni,
f) a bejegyzési engedélyt kellene utólag pótolni,
g) okirat keltezésének helyét vagy az idõpontját kellene
feltüntetni,
h) a körzeti földhivatal által záradékolt változási
vázrajzot kellene pótolni.
(4) A hiány pótlására való felhívás nélkül el kell utasítani
a bejegyzés iránti kérelmet akkor is, ha
a) a kérelem érthetetlen, ellentmondó vagy
b) olyan jogra vagy tényre vonatkozik, amely nem tárgya az
ingatlan-nyilvántartásnak,
c) vagy az az ingatlan, jog vagy tény, amelyre a bejegyzést
kérték az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel,
d) vagy a bejegyzési kérelmet arra nem jogosult nyújtotta
be.
(5) Hivatalból kell pótolni azokat a hiányzó adatokat,
amelyek a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvényességét nem érintik
(pl. név és a rendelkezésre álló személyi azonosító jel alapján az
érdekelt születési éve, anyja neve, lakcíme stb.).
40. §
(1) El kell utasítani a kérelmet, ha a felhívás ellenére
határidõn belül nem pótolják azokat a hiányosságokat, amelyek miatt a
változás nem jegyezhetõ be. Erre a jogkövetkezményre a hiánypótlásról
szóló felhívásban a kérelmezõt figyelmeztetni kell.
(2) Ha a kérelmezõ a hiánypótlási felhívásra nem
nyilatkozott, a földhivatal a kérelem teljesíthetõ részének helyt ad,
a többi részét pedig elutasítja. Erre a kérelmezõt a felhívásban
figyelmeztetni kell.
(3) Ha a kérelmezõ úgy nyilatkozik, hogy a kérelmet
teljesíthetõ részében sem tartja fenn, a kérelem visszavonásával
kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni.
(4) A kérelem részben vagy egészben történõ elutasításának
tényét a tulajdoni lapra fel kell jegyezni, kivéve, ha az elutasításra
azért kerül sor, mert a kérelem a 39.§ (4) bekezdésében meghatározott
hiányosságokkal bír.
Meghallgatás
41. §
(1) A körzeti fölhivatal elrendelheti a kérelmezõ
meghallgatását, ha ez az ingatlan azonosságának, vagy az érdekelt
személyazonosságának megállapítása céljából, vagy más okból szükséges.
(2) Ha a kérelmezõ a meghallgatáson nem jelenik meg, vagy
nem nyilatkozik, illetõleg a meghallgatás bármely okból eredménytelen,
a kérelmet el kell utasítani. Erre a kérelmezõt elõzetesen
figyelmeztetni kell.
Az ügyész értesítése
42. §
(1) Ha a körzeti földhivatal megítélése szerint a bejegyzés
alapjául szolgáló hatósági határozatot nem a hatáskörében eljáró szerv
hozta, vagy a határozat tartalma jogszabályba ütközik, errõl a
földhivatali határozathozatal elõtt az ügyészt értesíti.
(2) Az ügyész az intézkedésérõl az értesítés kézbesítésétõl
számított harminc napon belül tájékoztatja a körzeti földhivatalt.
(3) Ha az ügyész közlése szerint intézkedésre nincs szükség,
a körzeti földhivatal a határozat alapján a bejegyzést teljesíti.
(4) Az ügyész az általa kezdeményezett eljárás jogerõs
befejezésérõl értesíti a körzeti földhivatalt, amely a bejegyzés
kérdésében az eljárás eredményétõl függõen dönt.
A közbensõ intézkedések hatálya
43. §
A közbensõ intézkedés, így különösen a hiánypótlási felhívás,
a meghallgatás, az ügyész értesítése közérdekû jogorvoslat iránt,
továbbá a jogorvoslatok és a függõ hatályú bejegyzések a rangsort nem
érintik.
A beadványok intézése
44. §
(1) A beadványokat az iktatószámok sorrendjében kell
elintézni. Az egy napon érkezett beadványok bejegyzésének ranghelyét a
bejegyzés alapjául szolgáló okiratok keltezésének idõpontja határozza
meg. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak nem tekinthetõ iratot a
rangsor megállapításánál nem lehet figyelembe venni.
(2) A bejegyzések rangsora valamennyi érdekelt
hozzájárulásával megváltoztatható. A rangsor közokirat, ügyvéd által
ellenjegyzett magánokirat vagy olyan magánokirat alapján változtatható
meg, amelyen az érdekeltek névaláírásának valódiságát közjegyzõ
tanúsítja.
45. §
Ha a beadvány harmincnál több önálló ingatlant, vagy
harmincnál több érdekeltet érint az érdemi határozatot kilencven
napon belül kell meghozni.
Soronkívüliség
46. §
A beadványt soron kívül kell elintézni, ha arról törvény
rendelkezik, vagy ha a körzeti földivatal vezetõje az ügyfél kérelmére
indokolt esetben a beadvány soron kívüli elintézését írásban
engedélyezi. Az e kérdésben való döntés ellen nincs jogorvoslat. A
beadvány soron kívüli elintézése esetén az ugyanarra az ingatlanra
vonatkozó, megelõzõ beadványokat felül kell vizsgálni, és ha bármelyik
elintézésének akadálya van, a soronkívüliség nem végrehajtható.
Az eljárás felfüggesztése
47. §
(1) Az ingatlanra vonatkozó jogok bejegyzése, tények
feljegyzése iránti eljárást a földhivatal felfüggeszti, ha a bejegyzés
illetõleg a feljegyzés alapjául szolgáló magánokirat valódiságát az
aláíró felek, illetõleg a hitelesítõ vagy ellenjegyzõ személyek
valamelyike vitatja.
(2) A földhivatal felfüggeszti eljárását akkor is, ha a
bejegyzés illetõleg a feljegyzés alapjául szolgáló okirat
jogszerûsége, illetõleg a bejegyezni kért jog, feljegyezni kért tény
jogosultjának személye tekintetében a felek között jogvita alakul ki.
(3) Amennyiben az (1)-(2) bekezdésben foglalt bejelentést
tevõ személyek a földhivatali hiánypótlási felhívásban meghatározott
határidõ alatt a bejegyzés, illetõleg a feljegyzés alapjául szolgáló
okirat érvénytelensége iránti per megindítását nem igazolják, a
földhivatal érdemi határozatot hoz a bejegyzési kérelem tekintetében.
(4) A jogok bejegyzése, tények feljegyzés iránti
földhivatali eljárásban hozott, eljárást felfüggesztõ határozat ellen
fellebbezésnek nincs helye.
Széljegyzés
48. §
(1) A beadvány iktatószámát a benyújtás napján a tulajdoni
lapon fel kell jegyezni (széljegy), és ennek megtörténtét a beadványra
rá kell vezetni.
(2) A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés,
átvezetés, feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás
megindítását tanúsítja.
(3) A tulajdoni lap tartalmát érintõ változás, illetve a
változás átvezetésére irányuló kérelem elutasításának bejegyzése után
a széljegyet törölni kell.
A határozat
49. §
(1) Az ingatlan-nyilvántartásba jog és tény csak azzal
szemben jegyezhetõ be, aki ott jogosultként már szerepel vagy akit
egyidejûleg jogosultként bejegyeznek.
(2) Az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetése
kérdésében a bejelentés nem köti a körzeti földhivatalt.
(3) Az ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott határozatnak
tartalmaznia kell a jogorvoslati lehetõségre vonatkozó
figyelmeztetést, valamint a kérelem elutasítása esetén az indokolást.
(4) Az ingatlan-nyilvántartási határozatot a körzeti
földhivatal vezetõje, vagy az általa aláírási joggal felruházott
ingatlan-nyilvántartási elõadó írhatja alá.
50. §
(1) Hivatalból be kell jegyezni a tulajdonjog átruházására
irányuló okiratban kikötött haszonélvezeti jogot, használat jogát,
haszonbérleti jogot, tartási vagy életjáradéki jogot, elõ- vagy
visszavásárlási jogot, telki szolgalmi jogot, vételárhátralék
biztosítására alapított jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési
tilalmat akkor is, ha az akire a tulajdonjogot átruházták csak a
tulajdonjog bejegyzését kéri. A bejegyzést a tulajdonjog bejegyzésével
egyidejûleg kell teljesíteni. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az
esetre, ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásáig a
jogosult ezeknek a jogoknak, illetve tényeknek a bejegyzésérõl
lemondott, vagy azok megszûntek.
(2) Hivatalból törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból
a) a kisajátítási, illetõleg a telekalakítási eljárás
megindítására vonatkozó bejegyzést az eljárás során hozott határozat
alapján történt tulajdonváltozás,
b) az elõ- és visszavásárlási jogot, a vételi jogot,
valamint a tulajdonjog fenntartásával történõ eladás tényére vonatkozó
bejegyzést az ezeken alapuló tulajdonszerzés,
c) a zálogjog ranghelye elõzetes biztosításának tényét az
ezen alapuló valamely zálogjog, továbbá
d) a jelzálogjog ranghelye fenntartásának tényét az ezen
alapuló jelzálogjog, önálló zálogjog bejegyzésével egyidejûleg.
(3) Az öröklési szerzõdésen alapuló elidegenítési és
terhelési tilalmat a szerzõdési örökös tulajdonjogának bejegyzésével
egyidejûleg hivatalból törölni kell. Ha az örökhagyóval szerzõdõ fél
az örökhagyó elõtt halt meg, a tilalom ebbõl az okból nem törölhetõ.
(4) Ha a körzeti földhivatal valamely kérelem, megkeresés
elintézése során észleli, hogy valamely jog vagy tény megszûnése az
ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható, határozatban
köteles ennek törlésérõl is rendelkezni. Ha hivatalos eljárás során
egyébként észleli, hogy törlésre van szükség, errõl a tényrõl
hivatalos feljegyzést készít, és a törlésrõl külön határozatot hoz.
Ezt a határozatot csak az ingatlan tulajdonosának és annak az
érdekeltnek kell kézbesíteni, akinek a joga megszûnt.
51. §
(1) El kell utasítani a bejegyzési kérelmet, ha a bejegyzés
alapjául szolgáló okiratnak olyan tartalmi vagy alaki hiányossága van
amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen. Az érvénytelenség akkor
nyilvánvaló, ha ez a tény önmagában az okiratból megállapítható.
(2) A kérelem elutasítása vagy részbeni elutasítása esetén a
határozat indokolásában az elutasítás valamennyi okát fel kell
sorolni. A határozatban utalni kell az elutasítás tényének a tulajdoni
lapra történt bejegyzésére. Nem kell az elutasítás tényét a tulajdoni
lapra bejegyezni, ha a bejegyzés iránti kérelem, vagy a bejegyzés
alapjául szolgáló okirat hiányosságai nem pótolhatók.
A határozat kézbesítése
52. §
(1) A jogok és tények bejegyzésérõl, adatok átvezetésérõl
szóló határozatot - a változás tulajdoni lapon történõ átvezetése után
- kézbesíteni kell:
a) a kérelmezõnek az eredeti aláírással ellátott okirattal,
ha ezt az okiratot nem kell az illetékhivatalnak továbbítani,
b) annak, aki a bejegyzés folytán jogosulttá vált,
illetõleg akinek érdekében a jogot vagy tényt bejegyezték,
c) annak, akinek bejegyzett joga módosult, vagy megszûnt,
illetõleg akinek érdekében a bejegyzett jog vagy tény módosult, vagy
megszûnt,
d) tulajdoni hányadot érintõ bejegyzés esetén valamennyi
tulajdonostársnak,
e) a földrészlet tulajdonosának, ha egyéb önálló ingatlan
tulajdonjogát ruházták át,
f) az ingatlan tulajdonosának, az állam tulajdonosi jogait
gyakorló szervezetnek és mindazoknak, akiknek jogát az új bejegyzés
érinti, kivéve, ha a földhivatal hatósági határozat alapján vagy a
bíróság megkeresésére a 17 §. (1) bekezdésének a)-g) pontjaiban
meghatározott tényt jegyezte be az ingatlan-nyilvántartásba,
g) telekalakítás esetén az elsõ fokú építésügyi hatóság
részére,
h) külföldi tulajdonszerzése esetén a megyei, fõvárosi
közigazgatási hivatalnak,
i) adó- és illetéktartozás behajtására irányuló
végrehajtási jog bejegyzésérõl, a bejegyzést kérõ adóhatóságnak,
illetõleg az elsõfokú illetékhivatalnak,
j) ha az érdekelt kiskorú vagy gondnokság alatt áll, a
gyámhatóságnak,
k) felszámolás vagy végelszámolás alatt álló jogosult
esetében a felszámolónak, illetve a végelszámolónak.
(2) Az elutasító határozatot kézbesíteni kell
a) a kérelmezõnek,
b) annak részére, aki a kérelem teljesítése esetén a
bejegyzéssel jogot szerezne, továbbá
c) annak, akinek a kérelmére (megkeresésére) valamely
jogilag jelentõs tényt kellene az ingatlan-nyilvántartásban
feljegyezni.
(3) A hagyatékátadó végzés alapján hozott határozatot a
közjegyzõ részére csak akkor kell kézbesíteni, ha az egészben vagy
részben elutasítást tartalmaz.
(4) A fellebbezés, illetõleg a bírósági jogorvoslati kérelem
benyújtása tényének bejegyzését a beadványra vezetett határozattal
(záradékkal) kell igazolni. Errõl a fellebbezõt, illetõleg a
kérelmezõt értesíteni nem kell.
53. §
(1) A tulajdonjog, valamint az illetékfizetési
kötelezettséggel járó más vagyoni értékû jogok bejegyzésérõl, továbbá
a bejegyzés iránti kérelem elutasításáról szóló határozatot
illetékkiszabás céljából meg kell küldeni az illetékes
illetékhivatalnak. A bejegyzési határozathoz mellékelni kell az
illetékkiszabáshoz szükséges egyéb olyan iratokat is amelyek a körzeti
földhivatal rendelkezésére állnak.
(2) Nem kell a bejegyzésrõl szóló határozatot az
illetékhivatalnak megküldeni a hagyatékátadó végzés alapján történõ
bejegyzés, továbbá a kölcsön biztosítására szolgáló jelzálogjog,
valamint vagyonszerzéshez nem kapcsolódó más jog vagy tény bejegyzése
esetén.
A határozat, illetõleg a bejegyzés, feljegyzés, átvezetés kijavítása,
kiegészítése, módosítása
54. §
(1) A határozatban, az átvezetésben, feljegyzésben,
bejegyzésben történt hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, más
hasonló elírást és helytelen megjelölést a földhivatal saját
hatáskörében kijavítja. Kiegészíti a földhivatal a határozatát, ha az
a bejegyzési kérelem és annak alapjául szolgáló okirat valamely
részérõl nem rendelkezett, továbbá ha a bejegyzés, feljegyzés vagy
átvezetés az okiratban és a kérelemben foglaltakhoz képest hiányos.
(2) Ha az ingatlan-nyilvántartásból megállapítható, hogy az
ingatlanra idõközben harmadik személy jóhiszemûen jogot szerzett és a
kijavítás vagy a kiegészítés az õ jogát sértené, a jogra és tényre
vonatkozó kijavításnak vagy kiegészítésnek csak akkor van helye, ha
ehhez az érdekelt harmadik személy hozzájárul.
(3) A földhivatal a jogok és tények bejegyzése tárgyában
hozott határozatát nem vonhatja vissza. A földhivatal az elutasító
határozatát - a bejegyzési kérelem és az annak alapjául szolgáló
okirat tartalmának megfelelõen - az ellene benyújtott jogorvoslati
beadvány iktatásának idõpontjáig, de legfeljebb a határozat
meghozatalától számított 30 napon belül, saját hatáskörében is
módosíthatja.
(4) A bejegyzés vagy a határozat kijavításáról,
kiegészítésérõl illetõleg módosításáról újabb határozatot kell hozni,
és egyidejûleg a bejegyzést helyesbíteni, illetve a hiányzó bejegyzést
pótolni kell. Az újabb határozatot kézbesíteni kell a kérelmezõnek,
valamint mindazoknak, akik az eredeti határozatot megkapták.
V. FEJEZET
JOGORVOSLAT
Fellebbezés
55. §
(1) A körzeti földhivatal határozata ellen a kézbesítéstõl
számított harminc napon belül a megyei földhivatalhoz lehet
fellebbezni. A fellebbezést a körzeti földhivatalnál kell benyújtani.
(2) Az az érdekelt, akinek a körzeti földhivatali
határozatot bármilyen okból nem kézbesítették, legkésõbb a
bejegyzéstõl számított egy éven belül kérheti a határozat
kézbesítésést és a kézbesítéstõl számított tizenöt napon belül
terjeszthet elõ fellebbezést.
(3) A fellebbezést a megyei földhivatal érdemi határozatának
meghozataláig vissza lehet vonni.
56. §
(1) A körzeti földhivatal a megtámadott határozatot a
fellebbezés érkezésétõl számított nyolc nap alatt az 54. § keretei
között kijavíthatja vagy kiegészítheti, az elutasító határozatát pedig
saját hatáskörben módosíthatja, de az elsõ fokú határozatot vissza nem
vonhatja. Ha a megtámadott határozatot idõközben az illetékhivatalnak
is megküldték, az új határozatot is meg kell küldeni az
illetékhivatalnak.
(2) A fellebbezést új eljárásra irányuló beadványnak kell
tekinteni, ha a kérelmezõ pótolja a határozatban megjelölt
hiányosságokat.
(3) Ha a fellebbezés az ingatlan határvonalát vagy területét
érinti, a fellebbezést az érintett ingatlanok tulajdonosainak meg kell
küldeni a fellebbezés tényének az érintett tulajdoni lapokra történõ
feljegyzésével egyidejûleg.
(4) Ha a fellebbezéssel megtámadott határozat saját
hatáskörben történõ kijavítására, kiegészítésére vagy az (1) bekezdés
szerinti módosítására nincs lehetõség, és a fellebbezést új eljárásra
irányuló beadványnak sem lehet tekinteni, a fellebbezés tényét az
Brkezésétõl számított nyolc nap alatt a tulajdoni lapra fel kell
jegyezni és az ügyre vonatkozó iratokkal együtt fel kell terjeszteni a
megyei földhivatalhoz.
57. §
(1) A megyei földhivatal a fellebbezéssel megtámadott
határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti és a
körzeti földhivatalt új eljárásra utasítja.
(2) Ha a megyei földhivatal elutasítja a fellebbezést, a
körzeti földhivatal törli a fellebbezésre vonatkozó bejegyzést és azt
a másodfokú határozatra vezetett záradékkal igazolja; errõl az
érdekeltet a másodfokú határozat kézbesítésével értesíti.
(3) Ha a megyei földhivatal a fellebbezésnek helyt ad és az
elsõ fokú határozatot egészben vagy részben megváltoztatja, a
másodfokú határozat alapján szükséges bejegyzésrõl (átvezetésrõl) a
körzeti földhivatal új határozatot hoz. A körzeti földhivatal az új
határozatot a megyei földhivatal határozatával együtt kézbesíti. A
körzeti földhivatal új határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.
(4) Ha a megyei földhivatal új eljárást rendelt el, a
körzeti földhivatal az új eljárás eredményének megfelelõ bejegyzéssel
egyidejûleg törli a megtámadott, valamint a fellebbezésre vonatkozó
bejegyzést. Az errõl szóló határozatot a megyei földhivatal
határozatával együtt kell kézbesíteni.
(5) Ha a fellebbezéssel megtámadott határozatot az
illetékhivatalnak is kézbesítették, a fellebbezés tárgyában hozott
megyei földhivatali határozatot a bejegyzésrõl, törlésrõl szóló
határozattal együtt az illetékhivatal részére is meg kell küldeni.
Bírósági jogorvoslati kérelem
58. §
(1) A jogok és tények bejegyzése, illetõleg adatok
átvezetése tárgyában hozott megyei földhivatali határozat ellen
bírósági jogorvoslati kérelmet nyújthat be az, akinek jogát a
határozat sérti, továbbá - jogok és tények bejegyzésérõl rendelkezõ
határozat ellen - közérdekû jogorvoslatot terjeszthet elõ az ügyész. A
megyei földhivatal bejegyzés tárgyában hozott határozatát felettes
szerve nem változtathatja és nem semmisítheti meg.
(2) A bírósági jogorvoslati kérelmet a határozat
kézhezvételétõl számított harminc napon belül a körzeti földhivatalnál
kell benyújtani.
(3) Az az érdekelt, akinek a megyei földhivatali határozatot
bármilyen okból nem kézbesítették, legkésõbb a bejegyzéstõl számított
egy éven belül kérheti a határozat kézbesítését és a kézbesítéstõl
számított tizenöt napon belül terjeszthet elõ bírósági jogorvoslati
kérelmet.
(4) A (2) bekezdés szerinti határidõ elmulasztása miatt a Pp.
szabályai szerint lehet igazolási kérelmet elõterjeszteni. A
bejegyzéstõl számított egy év elteltével nincs helye igazolásnak. Az
igazolási kérelem felõl a bíróság határoz.
59. §
(1) Ha saját hatáskörben történõ eljárásra nincs lehetõség,
a bírósági jogorvoslati kérelem benyújtásának tényét a tulajdoni lapra
fel kell jegyezni, és a kérelmet az ügyre vonatkozó iratokkal,
valamint a tulajdoni lap másolatával együtt tizenöt napon belül - a
megyei földhivatal útján - meg kell küldeni az illetékes bíróságnak.
(2) Ha a bírósági jogorvoslati kérelem az ingatlan
határvonalát, illetõleg területét érinti, a kérelmet az érintett
ingatlanok tulajdonosainak is meg kell küldeni, a bírósági
jogorvoslati kérelem benyújtása tényének az érintett tulajdoni lapokra
történõ bejegyzésével egyidejûleg.
(3) Ha a bírósági jogorvoslati kérelmet közvetlenül a
bíróságnál nyújtották be, azt az (1) és (2) bekezdésben foglaltak
teljesítése végett a bíróság a megyei földhivatal útján megküldi a
körzeti földhivatalnak.
60. §
(1) A megyei földhivatal határozata ellen benyújtott kereset
elbírálására a megyei bíróság székhelyén mûködõ helyi bíróság
illetékes. A bíróság eljárására - az e törvényben foglalt eltérésekkel
- a Pp. XX. fejezetének szabályai az irányadók.
(2) A bíróság a határozatot részben vagy egészben
megváltoztatja, hatályon kívül helyezi és a megyei földhivatalt új
eljárásra utasítja, vagy a keresetet elutasítja. A bírósági
jogorvoslati kérelem alapján hozott határozat hatálya a megtámadott
bejegyzésen alapuló további bejegyzésre is kiterjed.
(3) A bejegyzés alapjául szolgáló okiratok hiányosságai a
bírósági eljárásban nem pótolhatók.
(4) A jogerõs bírósági határozatot az elsõ fokú bíróság a
földhivatali eljárás irataival együtt megküldi - a megyei földhivatal
útján - a körzeti földhivatalnak.
61. §
A felülvizsgálati kérelem folytán hozott legfelsõbb bírósági
határozat hatálya a feleken kívül azokra is kiterjed, akik a
felülvizsgálati kérelem benyújtása tényének bejegyzését követõen
szereztek jogot.
Törlési és kiigazítási perek
62. §
(1) Keresettel kérheti a bíróságtól
a) a bejegyzés törlését és az eredeti állapot
visszaállítását érvénytelenség címén az, akinek nyilvántartott jogát a
bejegyzés sérti, továbbá az ügyész,
b) a bejegyzés törlését az az érdekelt, aki bizonyítja,
hogy a bejegyzett jog elévült, vagy megszûnt, illetõleg a
nyilvántartott tény megváltozott,
c) a bejegyzés kiigazítását az, aki a téves bejegyzés
folytán sérelmet szenvedett.
(2) Keresetindításnak az (1) bekezdés b) és c) pontja
alapján akkor van helye, ha a földhivatali eljárásban a bejegyzés nem
törölhetõ, illetve a sérelem nem orvosolható, továbbá ha azokat
eredménytelenül kísérelték meg.
63. §
(1) Az érvénytelen bejegyzés törlése iránt a keresetet azzal
szemben, aki közvetlenül a bejegyzés folytán szerzett jogot vagy
mentesült kötelezettség alól, addig lehet megindítani, amíg a
bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat érvénytelensége
megállapításának helye van.
(2) Azzal szemben, aki további bejegyzés folytán, az elõzõ
bejegyzés érvényességében bízva, jóhiszemûen szerzett jogot, a törlési
keresetet a kézbesítéstõl számított hatvan nap alatt lehet
megindítani, ha az eredetileg érvénytelen bejegyzésrõl szóló
határozatot a sérelmet szenvedõ fél részére kézbesítették. A
bejegyzéstõl számított három év alatt lehet a törlési keresetet
megindítani, ha kézbesítés nem történt.
Perfeljegyzés
64. §
(1) A bíróság - az ügyfél kérelmére - elõzetesen
vérgehajtható végzéssel megkeresi a körzeti fölhivatalt
a) a törlési és kiigazítási,
b) az ingatlan tulajdonjogát érintõ,
c) az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése
iránti,
d) az ingatlanra vonatkozó házassági vagyonjogi, valamint
e) a jelzáloggal biztosított, illetõleg önálló zálogjogba
foglalt követelés érvényesítése iránti per megindítása tényének
feljegyzése iránt.
(2) A bejegyzéssel, vagy az alapjául szolgáló okirattal
kapcsolatban elkövetett bûncselekmény miatt indult büntetõeljárásról a
bíróság e tény feljegyzése végett értesíti a körzeti földhivatalt.
(3) A feljegyzés alapjául szolgáló végzés hatályon kívül
helyezésérõl szóló jogerõs végzést a bíróság megküldi a körzeti
földhivatalnak a feljegyzés törlése céljából.
(4) Az (1)-(3) bekezdéseken alapuló feljegyzéseket teljesítõ
körzeti földhivatali határozatok ellen fellebbezésnek nincs helye.
65. §
(1) A feljegyzett perben hozott határozaton alapuló változás
bejegyzésével egyidejûleg törölni kell a perfeljegyzést és a függõ
hatállyal történt bejegyzéseket.
(2) A perfeljegyzést törölni kell akkor is, ha az érdekelt
igazolja, hogy a bíróság jogerõs határozattal az eljárást
megszüntette, vagy a keresetet elutasította, illetõleg felmentõ
!téletet hozott. A perfeljegyzés törlésérõl szóló feljegyzésben utalni
kell az idõközi bejegyzések függõ hatályának megszûnésére.
VI. FEJEZET
AZ INGATLAN-NYILVáNTARTáS ADATAINAK FELHASZNáLáSA éS AZ
ADATSZOLGáLTATáS
Kötelezõ adatfelhasználás
66. §
(1) A földhivatalhoz benyújtott bejelentésben, kérelemben,
valamint az ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartási, tervezési,
statisztikai, területelszámolási és adatszolgáltatási munkánál,
továbbá a hatósági határozatokban az ingatlan-nyilvántartás tartalmát
kötelezõen kell használni.
(2) A földhivatal a bíróságok, ügyészségek, a helyi
önkormányzatok és más közigazgatási hatóságok részére az ingatlanokkal
kapcsolatos hatósági feladatok ellátásához - a külön jogszabályokban
meghatározott feltételekkel - biztosítja az ingatlan-nyilvántartás
tartalmának megismerését.
Betekintés az ingatlan-nyilvántartásba
67. §
(1) Az ingatlan-nyilvántartás megtekintése céljából az
érintett tulajdoni lap tartalmát számítástechnikai eszközzel,
olvasható formában kell megjeleníteni. A betekintõk - a technikai
lehetõségek függvényében - a tulajdoni lapot a számítástechnikai
eszközzel maguk is lekérdezhetik, de az ingatlan-nyilvántartás
tartalmát érintõ változásokat nem hajthatnak végre.
(2) A tulajdoni lap olvasható formában történõ lekérdezése
helyett az ingatlan-nyilvántartás megtekintése a földhivatalnál a
tulajdoni lap kinyomtatott - nem hiteles -másolatának átadásával is
biztosítható.
(3) A megtekintést más körzeti földhivatal is engedélyezheti
és biztosíthatja, mint amelyik a tulajdoni lapot vezeti.
(4) A megtekintés magában foglalja a feljegyzés készítésének
lehetõségét is.
Másolatok kiadásának módja
68. §
(1) A tulajdoni lapról kérelemre vagy megkeresésre, a 4. §
(2) bekezdés szerinti hiteles másolatot bármelyik körzeti földhivatal
szolgáltathat.
(2) A közjegyzõ a közjegyzõkrõl szóló 1991. évi XLI. törvény
136. §-ának i) pontjában meghatározott jogkörében eljárva hiteles
másolatot, továbbá az ingatlan fekvése szerinti települési
önkormányzat jegyzõje a tulajdoni lapról másolatot adhat ki.
(3) Megszûnt tulajdoni lapról hiteles másolat a hatóságok
megkeresésére, illetve mások részére a körzeti földhivatal vezetõjének
engedélyével adható. Ha a körzeti földhivatal adatszolgáltatási
kötelezettségének teljesítése során az 1992. január 1. elõtt
készített, személyi azonosítót is tartalmazó tulajdoni lapról
tetszõleges technikával másolatot állít elõ, a tulajdoni lap így
elkészített másolata a személyi azonosító jelet is tartalmazhatja.
(4) Az (1)-(2) bekezdés alapján kiadott hiteles tulajdoni
lap másolatért külön jogszabályban meghatározott igazgatási
szolgáltatási díjat kell fizetni, ami a földhivatal bevétele.
(5) Az ingatlan-nyilvántartási térképrõl másolatot készíteni
és szolgáltatni külön jogszabály rendelkezései szerint lehet.
69. §
A hitelesítési záradékban fel kell tüntetni, hogy a másolat a
kiadást megelõzõ napig az eredetivel megegyezik. Ha a tulajdoni lapon
elintézetlen beadvány van széljegyezve, a hitelesítési záradékban a
széljegyzett beadvány rövid tartalmára is utalni kell.
Személyazonosító adatok használatának korlátozása
70. §
(1) A számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartás
adatbázisából történõ lekérdezés során a természetes személyazonosító
adatok, illetõleg a személyi azonosító nem használható fel abból a
célból, hogy annak alapján a lekérdezõ a tulajdonos valamennyi
ingatlanát az ingatlan-nyilvántartásból megállapítsa vagy arról
adatszolgáltatást teljesítsen.
(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés nem vonatkozik arra
az esetre, ha az adatszolgáltatást vagy lekérdezést a tulajdonos
valamennyi ingatlanáról:
a) a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálat vagy a nyomozó
hatóság törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából,
b) az ügyészség a magánjogi és közigazgatási jogi ügyészi
tevékenység ellátásához,
c) a közjegyzõ a hagyatéki eljárás lefolytatásához igényli,
illetve
d) ha arról törvény másként rendelkezik.
(3) A (2) bekezdés szerinti jogosultság magában foglalja a
tulajdonosok jegyzékébõl (névmutatóból) történõ adatszolgáltatási
igényjogosultságot is.
71. §
Az ingatlan-nyilvántartást vezetõ körzeti földhivatal a
személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerveitõl személyi azonosító
vagy természetes személyazonosító adatok alapján igényelhet adatot.
Csatlakozás a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartási
adatbázishoz
72. §
(1) A bíróság részére a körzeti földhivatal - a bírósági
ügyek ellátásához szükséges egyedi adatok lekérdezése céljából -
csatlakozási díj fizetése nélkül engedélyezi, hogy saját gépi
adatfeldolgozó eszközeivel a számítógépes ingatlan-nyilvántartáshoz
csatlakozzék.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási adatokat a Központi
Statisztikai Hivatal saját gépi adatfeldolgozó eszközzel -
csatlakozási díj fizetése nélkül - statisztikai célú felhasználásra,
személyek azonosítására alkalmatlan módon lekérdezheti.
73. §
(1) A közjegyzõ a közjegyzõi okirat és tanúsítvány
kiállítása, valamint a hatáskörébe utalt hagyatéki és egyéb nemperes
eljárás lefolytatása céljából a székhelyén lévõ irodájában mûködtetett
saját gépi adatfeldolgozó eszközzel köteles az illetékességi területén
mûködõ földhivatal számítógépes ingatlan-nyilvántartásához
csatlakozni. Közös irodát fenntartó közjegyzõk közös gépi
adatfeldolgozó eszközt mûködtethetnek. A földmûvelésügyi miniszter a
közjegyzõ részére a csatlakozás lehetõségét a gépi adatfeldolgozású
ingatlan-nyilvántartás megnyitásának idõpontjától, egyszeri
csatlakozási díj fizetése ellenében biztosítja.
(2) A közjegyzõkrõl, illetve a közjegyzõk kamarai tagságának
felfüggesztésérõl, vagy megszûnésérõl - azzal egyidejûleg - az
illetékes közjegyzõi kamara elnöke értesíti a földmûvelésügyi
minisztert, aki ennek alapján a csatlakozási engedélyt kiadja,
felfüggeszti vagy visszavonja.
74. §
A körzeti földhivatal a helyi önkormányzatok és más
közigazgatási hatóságok részére a törvényben meghatározott
adatátvételi joguk gyakorlása során a hatósági ügyek ellátásához
szükséges egyedi adatok lekérdezése céljából - egyszeri csatlakozási
díj megfizetése mellett - biztosítja, hogy saját gépi adatfeldolgozó
eszközeikkel a számítógépes ingatlan-nyilvántartáshoz csatlakozzanak.
75. §
(1) A földmûvelésügyi miniszter a technikai lehetõségek
függvényében engedélyezi az ügyvédek részére, hogy ügyfeleik jogi
tanáccsal való ellátása és tájékoztatása, beadvány, szerzõdés és egyéb
okirat készítése céljából saját gépi adatfeldolgozó eszközzel,
egyszeri csatlakozási díj fizetése ellenében, a földhivatal
számítógépes ingatlan-nyilvántartásához csatlakozzanak.
(2) Az ügyvéd ügyfelei tájékoztatása céljából gépi
adatfeldolgozó eszköze útján felvilágosítást adhat a tulajdoni lap
tartalmáról.
(3) Az ügyvéd kamarai tagságának felfüggesztésérõl vagy
megszûnésérõl - azzal egyidejûleg - az illetékes ügyvédi kamara elnöke
értesíti a földmûvelésügyi minisztert, aki a csatlakozási engedélyt
felfüggeszti vagy visszavonja.
76. §
(1) A földmûvelésügyi miniszter kérelemre, a technikai
lehetõségek függvényében, más személyek, illetõleg szervezetek részére
is engedélyezheti, hogy saját gépi adatfeldolgozó eszközeikkel - a
tulajdoni lap lekérdezése céljából - a földhivatal adatbázisához
csatlakozzanak feltéve, hogy a tulajdoni lap megtekintésének
gyakorisága ezt az igényt megalapozza, és annak kielégítése a fennálló
keretek között másképp nem biztosítható. A jogosult a földhivatali
adatbázishoz történõ csatlakozásért egyszeri csatlakozási díjat fizet.
(2) A földmûvelésügyi miniszter megvonja a csatlakozási
engedélyt, ha az annak alapjául szolgáló igény megszûnik.
Adatlekérdezés a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartásból
77. §
(1) A személyi azonosító jel, valamint az államtitkot képezõ
adatok lekérdezésének lehetõségét a 70. § (2) bek. a), b) és d)
pontjában foglaltak kivételével ki kell zárni.
(2) A lekérdezés útján történõ adatszolgáltatásért külön
jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell
fizetni.
78. §
Az ingatlan-nyilvántartásból adatátviteli eszközzel, illetve
számítástechnikai adathordozón személyes adat csak az annak kezelésére
törvény által felhatalmazott részére szolgáltatható.
79. §
Az adatbázisból lekérdezés útján szolgáltatott adatok
harmadik fél felé való szolgáltatása (továbbadása) csak törvényi
felhatalmazás alapján teljesíthetõ.
80. §
Adatbiztonsági célból a földmûvelésügyi miniszter
számítógéppel vezetett központi archívumot is felállíthat, amelybõl az
adatszolgáltatás a 68-70. §-okban szabályozott módon történhet.
81. §
Az adatbázisban végzett bármilyen mûveletrõl, valamint a
lekérdezések idõpontjának, jogalapjának, az adatigénylõ nevének és a
mûveletet végzõ személy jogosultsági kódjának - amely nem lehet azonos
az adóazonosító jellel, a társadalom biztosítási azonosító jellel és a
személyi azonosító jellel - feltüntetésével naplót kell készíteni,
amelyet öt évig meg kell õrizni. Ebbõl adatszolgáltatás csak az
Brintett illetve a 70. § (2) bekezdés a)-b) pont szerinti szervezetek
részére teljesíthetõ.
Adatszolgáltatás hivatalból
Törzskönyv
82. §
A település földterületérõl a számítógéppel vezetett ingatlan-
nyilvántartás tartalmát képezõ adatok felhasználásával törzskönyvet
kell készíteni, amely a földek településen belüli fekvése szerinti
csoportosításban tartalmazza a földrészletek mûvelési ágak szerinti,
azon belül minõségi osztályonként összesített területét és kataszteri
tiszta jövedelmét.
Összesítõk
83. §
A település, a megye, a fõváros illetõleg az ország területén
lévõ ingatlanokról meghatározott szempontok szerint a számítógéppel
vezetett ingatlan-nyilvántartás tartalmát képezõ adatok
felhasználásával összesített adatokat tartalmazó kimutatás készíthetõ.
VII. FEJEZET
KüLöNLEGES ELJáRáSOK
Az ingatlan-nyilvántartás átalakítása
84. §
(1) Ha a község egész területét vagy annak belterületét,
illetve külterületét érintõ olyan eljárást folytatnak le, amely az
ingatlanok adatainak megváltoztatásával jár, az ingatlan-
nyilvántartást át kell alakítani.
(2) Az ingatlan-nyilvántartás átalakításához a
földmûvelésügyi miniszter elõzetes engedélye szükséges.
Rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos eljárás
85. §
Azon ingatlanok esetében, amelyeknél a változás vezetése
tárgyában az e törvényben szabályozottak szerint határozat nem hozható
(rendezetlen tulajdoni állású ingatlanok), a IV. fejezet
rendelkezéseit a 86-88. §-okban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
86. §
A rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos
változás vezetését a körzeti földhivatal javaslatára a megyei
földhivatal határozattal rendeli el. A határozat ellen nincs helye
fellebbezésnek.
87. §
(1) Az eljárás során pótolni kell a szükséges bejegyzést, ha
a) a tulajdonváltozást bejegyzésre alkalmas okirattal,
b) az egyéb jog, tény keletkezését, módosulását,
megszûnését bejegyzésre alkalmas okirattal, illetõleg az eljárás során
tett elismerõ nyilatkozattal igazolják.
(2) Ha az állapítható meg, hogy valamely hatósági intézkedés
(határozathozatal) elmaradt, a földhivatal a hatáskörébe tartozó
határozatot pótlólag meghozza. Ha a határozat meghozatala nem a
földhivatal hatáskörébe tartozik, kezdeményezni kell az illetékes
hatóság eljárását.
88. §
(1) A tényleges birtokos tulajdonjogát kell az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyezni, ha
a) az eljárás során olyan okiratot mutat fel, amely
bejegyzésre nem alkalmas, de a felek tulajdonátruházásra irányuló
megállapodását az ingatlan megjelölését, továbbá az ellenértéket ill.
a szerzés ingyenességét tartalmazza, vagy
b) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos vagy
annak hagyatékátadó végzéssel (bírósági ítélettel) igazolt örököse
vagy hatósági határozattal igazolt jogutóda elismeri, hogy a tényleges
birtokos az ingatlan tulajdonjogának átruházásában a tulajdonossal már
korábban megállapodott.
(2) Ha az ingatlant többször is átruházták, a tényleges
birtokos a közbensõ átruházásokat is igazolhatja az (1) bekezdésben és
a 87. §-ban szabályozott módon.
(3) Ha a közbensõ átruházó hatósági határozattal (bírósági
ítélettel, hagyatékátadó végzéssel) szerzett tulajdonjogot, csak ettõl
a szerzéstõl kell a további jogszerzést igazolni.
(4) Az eljárás során határozatot kell hozni, amely ellen az
érdekeltek az V. fejezetben szabályozott jogorvoslattal élhetnek.
A számítógéppel kezelt tulajdoni lap pótlása
89. §
(1) Ha a gépi adatfeldolgozású ingatlan-nyilvántartás
tulajdoni lapja az azt kezelõ számítástechnikai eszközzel bármely
okból nem jeleníthetõ meg olvasható formában, illetõleg
használhatatlanná vált, a tulajdoni lap tartalmát vissza kell
állítani. A visszaállítást a körzeti földhivatal vezetõje rendeli el.
(2) A visszaállítás során a körzeti földhivatal elkészíti a
tulajdoni lap tervezetét. A tervezetet az adatbiztonsági célból
készített archív adatokból, az irattárban meglévõ, az érdekelt
birtokában rendelkezésre álló adatok, szükség esetén helyszíni
azonosítás útján kell elkészíteni.
(3) A tulajdoni lap tervezetének elkészültérõl hirdetményt
kell közzétenni és a tervezetet a körzeti földhivatalnál ki kell
függeszteni. A tervezetre az érdekeltek a kifüggesztéstõl számított 60
napon belül tehetnek észrevételt. Ennek letelte után a körzeti
földhivatal határozatot hoz, amelyben elrendeli, hogy a tervezet
tartalmát pótolt tulajdoni lapként az ingatlan-nyilvántartás
számítógépes rendszerében kell tovább kezelni.
A határozatot a tervezetbõl megállapított jogosultak részére
kell kézbesíteni.
VIII. FEJEZET
ZáRó RENDELKEZéSEK
Felhatalmazás
90. §
(1) E törvény végrehajtásáról - az igazságügyminiszterrel, a
környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, a
pénzügyminiszterrel, valamint a belügyminiszterrel egyetértésben - a
földmûvelésügyi miniszter gondoskodik.
(2) Felhatalmazást kap a környezetvédelmi és
területfejlesztési miniszter a tartós környezetkárosodás tényének,
mértékének és jellegének megállapítására vonatkozó részletes szabályok
megalkotására.
Hatálybalépés
91. §
(1) Ez a törvény 1999. január 1-én lép hatályba.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg
a) a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló
1959. évi IV. törvény 260. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A tulajdonos az ingatlan-nyilvántartásba
feljegyeztetheti, hogy ingatlanát a feljegyzésben meghatározott
összegnél nem nagyobb összegig jelzálogjoggal akarja megterhelni. Ha a
jelzálogjog bejegyzését a feljegyzésben meghatározott határidõ alatt
kérik, a bejegyzett jelzálogjog a feljegyzés ranghelyéhez igazodó
ranghelyet kap."
b) az Áe. 3. §-ának (6) bekezdése a "vámigazgatási"
szövegrészt követõen kiegészül az "ingatlan-nyilvántartási és"
szövegrésszel.
c) a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. tv. az 56. § után a
következõ címmel és 56/A-56/D §-okkal egészül ki:
"Földminõsítés
56/A.§
A földminõsítés az az eljárás, amelynek során a termõföldek
minõségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme (aranykorona értéke)
megállapításra kerül.
56/B.§
(1) A termõföldek egytõl nyolcig terjedõ minõségi osztályát
osztályba sorozással kell megállapítani.
(2) Az osztályba sorozás osztályozási vidékenként
(becslõjárásonként) és településenként kijelölt mintatér-hálózat
alapján történik.
56/C.§
A termõföld kataszteri tiszta jövedelmét a minõségi osztály,
a kataszteri tiszta jövedelmi fokozat és a területnagyság
figyelembevételével kell meghatározni.
56/D.§
(1) A földminõsítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását
(mintaterek elhelyezése, megközelítése, osztályba sorozási munkák) az
érintett ingatlan tulajdonosa tûrni köteles. A földminõsítési munkák
végzésérõl az ingatlan tulajdonosát (használóját) elõzetesen
értesíteni kell. A tûrési kötelezettséget a körzeti földhivatal
szükséges esetén határozatban rendelheti el.
(2) A földminõsítést végzõnek erre való jogosultságát
igazolnia kell.
(3) A földminõsítési munkák az ingatlan rendeltetésszerû
használatát csak a szükséges mértékben akadályozhatják.
(4) A földminõsítési munkák során az ingatlan tulajdonosának
okozott kárt a földminõsítést végzõ szervezet köteles megtéríteni."
d) a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. tv. a 90. §-a a
következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy a
földminõsítés részletes szabályait rendelettel állapítsa meg."
(3) A törvény hatálybalépésének napjával hatályát veszti:
a) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31.
törvényerejû rendelet, továbbá az azt módosító 1994. évi V. törvény és
1976. évi 35. tvr.
b) a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyve egyes
rendelkezéseinek módosításáról szóló 1996. évi XXVI. törvény 5. §-a,
c) a földértékelésrõl szóló 1980. évi 16. tvr. 10. §-ának
(1)-(3) bekezdése,
d) az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
1981. évi I. törvény hatálybalépésérõl és egyes jogszabályok
módosításáról szóló 1981. évi 25. tvr. 9. §-a, valamint a 24. §-ának
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr.-re vonatkozó
fordulata,
e) a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának
kiterjesztésérõl szóló 1991. évi XXVI. törvény 15. § (4) bekezdésének
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr.-re vonatkozó
fordulata,
f) az egyes állami tulajdonban lévõ vagyontárgyak
Tnkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 58.
§-a,
g) a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III.
törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati
eljárás megteremtésérõl szóló 1992. évi LXVIII. törvény 22. §-ának (1)-
(2) bekezdése, valamint
h) az adóazonosító jel, a Társadalombiztosítási
Adóazonosító Jel és a személyi azonosító használatával kapcsolatos
törvények módosításáról szóló 1996. évi LXVI. törvény 14-20. §-a.
(4) Ez a törvény nem érinti a hatályba lépése elõtt az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett termelõszövetkezeti földhasználati
jogot, tartós földhasználati jogot, és a külföldieket megilletõ
ingatlanhasználati jogot, továbbá a bejegyzett kezelõi jogok
tekintetében a külön törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelõi jogon a továbbiakban
vagyonkezelõi jogot kell érteni.
(5) Ez a törvény nem érinti a hatálybalépése elõtt az
ingatlan-nyilvántartásba közös udvarként, valamint részházként
bejegyzett ingatlanok nyilvántartását. Közös udvart, valamint
részházat azonban újonnan nem lehet nyilvántartásba venni.
(6) A 2. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés nem érinti
azoknak a jogoknak és tényeknek a bejegyzését, amelyet e törvény
hatálybalépése elõtt alacsonyabb szintû jogszabály tett lehetõvé.
(7) Ahol más jogszabály gyep mûvelési ág megnevezést használ,
ott e törvény hatálybalépésétõl kezdõdõen rét, legelõ mûvelési ág
megnevezést kell használni.
Göncz Árpád Dr.Gál Zoltán
a Köztársaság elnöke az Országgyûlés
elnöke
Eleje Honlap