MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/4744/210.. sz.

Egységes javaslat

a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának

különös szabályairól szóló T/4744.. számú törvényjavaslat

zárószavazásához

dr. Medgyessy Péter

pénzügyminiszter

1997. október hó

1997. évi ...... törvény

a jövedéki adóról és a jövedéki termékek

forgalmazásának különös szabályairól

A központi költségvetés, az Útalap és a Központi

Környezetvédelmi Alap feladatainak ellátásához szükséges bevételek

biztosítása, a jövedéki termékek adóztatásához szükséges feltételek

megteremtése érdekében, illetve abból a célból, hogy a jövedéki

termékek piacán a versenysemlegesség érvényesülhessen, figyelemmel az

Európai Közösségekkel szemben fennálló jogharmonizációs

kötelezettségekre, az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja:

Elsõ rész

Általános rendelkezések

1. §

(1) Jövedéki adóköteles a jövedéki termék belföldi elõállítása

és importálása.

(2) Az adókötelezettség teljesítése és ellenõrzése érdekében

érvényesítendõ követelmény az, hogy

a) az adóköteles jövedéki terméket kizárólag adóraktárban

állítsák elõ,

b) a jövedéki adó (a továbbiakban: adó) megfizetése nélkül

importált jövedéki termék - kivéve az ideiglenes behozatalban

importált jövedéki terméket - adóraktárba vagy adómentes felhasználó

üzemébe, raktárába kerüljön, és

c) a jövedéki terméket az adó megfizetése nélkül - az

ideiglenes behozatal esetét kivéve - csak adóraktárban, adómentes

felhasználó üzemében, raktárában vagy tranzitterületen tárolják,

raktározzák.

(3) Az a jövedéki termék,

a) amelyet adómentesen szereztek be, csak az adómentesség

alapjául szolgáló célra használható fel;

b) amelyre adóvisszaigénylést (adólevonást) érvényesítettek,

csak olyan célra használható fel, amely után e törvény rendelkezései

szerint e jog érvényesíthetõ.

(4) Szabadforgalomban csak olyan jövedéki termék szerezhetõ

be, tartható birtokban, használható fel, értékesíthetõ, szállítható,

amely után az adót megfizették.

I. Fejezet

Hatály, értelmezõ rendelkezések

Területi hatály

2. §

A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén (a

továbbiakban: belföld) kell alkalmazni. A belföld fogalmába

beletartozik a vámszabad- és tranzitterület is.

Tárgyi hatály

3. §

(1) A törvény rendelkezéseit a jövedéki termékek után

fizetendõ adóra, a dohánygyártmányok általános forgalmi adójára, a

jövedéki termékek elõállítására és forgalmazására, továbbá a jövedéki

ügyekre kell alkalmazni.

(2) Jövedéki termékek:

a) az ásványolaj,

b) az alkoholtermék,

c) a sör,

d) a pezsgõ,

e) a köztes alkoholtermék,

f) a dohánygyártmány.

Személyi hatály

4. §

A törvény rendelkezéseit

a) a jövedéki terméket és az annak elõállítására alkalmas, e

törvényben meghatározott terméket elõállító, raktározó, tároló,

importáló, exportáló, az azt forgalmazó, illetve egyéb módon birtokoló

jogi személyre, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetre és

természetes személyre (a továbbiakban együtt: személy), valamint

b) a jövedéki termék adóztatásával, forgalmazásával

összefüggõ felügyeleti, ellenõrzési és más hatósági feladatokat

ellátó szervezetekre

kell alkalmazni.

Hatáskör, illetékesség

5. §

(1) Jövedéki ügyben elsõ fokon - ha e törvény másként nem

rendelkezik - a vámhivatal jár el. Az eljárásra az adóraktár, az

adómentes felhasználó üzeme, raktára, a kereskedõ üzlete, raktára

fekvése, az egyéb személy jogosulatlan tevékenységének helye szerinti

vámhatóság, a fõváros IV-X., XIII-XXI. és XXIII. kerületében a

budapesti 16. számú, a fõváros I-III., XI-XII., és XXII. kerületében a

budapesti 18. számú vámhivatal az illetékes.

(2) A jövedéki adóüggyel kapcsolatos feladatokat - kivéve a

hatósági felügyelet keretében ellátott adóztatási feladatokat - elsõ

fokon a megyeszékhelyen mûködõ (Pest megyében a Buda-környéki, a

fõvárosban az (1) bekezdésben foglaltak szerint a 16. és 18. számú)

vámhivatal látja el, továbbá jogosult a jövedéki engedélyezési ügyben

az eljárásra.

(3) Az adójeggyel, a zárjeggyel kapcsolatos ügyben - az

adójegy és a zárjegy felhasználásának helyszíni ellenõrzése,

elszámoltatása kivételével - elsõ fokon a Vám- és Pénzügyõrség

Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: országos parancsnokság) jár

el.

(4) A (2) bekezdés szerinti jövedéki ügyben - ha e törvény

másként nem rendelkezik - az eljárásra

a) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet

székhelye,

b) székhellyel nem rendelkezõ vállalkozó esetében a

telephely, több telephely esetén az elsõként bejelentett telephely,

c) telephellyel sem rendelkezõ személy esetén a lakóhely,

ennek hiányában a tartózkodási hely

szerinti vámhatóság az illetékes.

(5) Helyszíni ellenõrzés keretében a jövedéki terméket

forgalmazóknál az elsõ fokú adóhatóság köteles jövedéki ellenõrzést is

lefolytatni, az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki termékek

forgalmazásának ellenõrzése kivételével.

(6) Halaszthatatlan ellenõrzési és eljárási cselekményeket a

hatáskörrel rendelkezõ szerv az illetékességi területén kívül is

végezhet, amelyrõl haladéktalanul tájékoztatja az illetékességgel

rendelkezõt.

(7) A vám- és pénzügyõrség országos parancsnoka (a

továbbiakban: országos parancsnok) a kiemelkedõ jelentõségû jövedéki

ügyben az eljárás lefolytatására hatáskörrel vagy illetékességgel nem

rendelkezõ vámhatóságot is kijelölhet.

(8) Ismeretlen személy ügyében eljárásra az a vámhatóság

illetékes, amely az ügyben az elsõ intézkedést tette.

6. §

(1) Jövedéki adóügyben vagy azzal összefüggõ más adóügyben az

olyan ellenõrzést, amelynél beáll az ismételt ellenõrzés tilalmának

hatálya, a vámhatóság és az adóhatóság elõzetes egyeztetés alapján,

egyidõben, egymás megállapításaira tekintettel köteles lefolytatni.

(2) Amennyiben a rendõrség, a fogyasztóvédelmi felügyelõség, a

közterületfelügyelet, a vámhatóság hatósági feladatokat ellátó, de e

törvény szerint hatáskörrel nem rendelkezõ szerve, továbbá bármely más

hatóság a tevékenysége során a jövedéki termékkel összefüggõ jogsértõ

magatartás gyanúját állapítja meg, a bizonyítékokat rögzíti, a

jövedéki terméket a rá vonatkozó szabályok szerint lefoglalja, és ezt

követõen az ügyet az illetékes vámhatóságnak átadja.

Értelmezõ rendelkezések

7. §

E törvény alkalmazásában

1. jövedéki termék belföldi elõállítása: a belföldön

bármilyen alapanyag, termék felhasználásával, bármilyen eljárással

végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási)

tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve

a kétütemû motorolaj motorbenzinhez keverését, az ásványolajok közé

tartozó adalék legfeljebb 0,2 térfogatszázalék arányban üzemanyagba

történõ bekeverését, valamint a Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott

alkoholtermék és benzin gyógyszertári kiszerelését;

2. jövedéki termék importálása: a jövedéki termék külföldrõl

belföldre, vámhatáron át történõ behozatala vagy egyéb módon történõ

bejuttatása;

3. vámtarifa szám: a Kereskedelmi Vámtarifa 1997. január 1-

jén hatályos szövegének áruazonosító számai. A tíz számjegynél

kevesebb számjeggyel megadott vámtarifaszám esetén annak valamennyi

alszámos bontása is ideértendõ;

4. adóhatóság: az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal és

szervei;

5. vámhatóság: a Vám- és Pénzügyõrség és szervei;

6. adóraktár: az a fizikailag (pl. fallal, mérési ponttal)

elkülönített, egy technológiai egységet képezõ hely, ahol az e

törvényben meghatározott engedély birtokában jövedéki termék

elõállítása folyik, illetve ahol olyan jövedéki termék tárolását,

raktározását végzik, amely után az adót még nem fizették meg;

7. adóraktár engedélyese: az a személy, aki (amely) az

adóraktárban - az e törvényben meghatározott engedély birtokában -

jövedéki termék elõállítására, illetve olyan jövedéki termék

tárolására, raktározására jogosult, amely után az adót még nem

fizették meg;

8. adómentes felhasználó: a jövedéki termék adómentes

beszerzésére az e törvényben meghatározott engedéllyel rendelkezõ, a

jövedéki terméket a 37. és 47. §-okban meghatározott célra

(továbbiakban: adómentes cél) felhasználó személy;

9. gazdasági tevékenység: a bevétel elérése érdekében vagy azt

eredményezõ módon rendszeresen vagy üzletszerûen végzett tevékenység;

10. szabadforgalomba bocsátás: a jövedéki termék adóraktárból,

illetve adómentes felhasználó üzemébõl történõ kitárolása - kivéve, ha

az adóraktárba, tranzitterületre, külföldre vagy adómentes felhasználó

részére történik -, továbbá az importált jövedéki termék belföldi

forgalom számára történõ vámkezelése vagy a vámhatóság olyan

intézkedése, amelynek eredményeként a jövedéki terméket a belföldi

forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni, ha a vámkezelést vagy az

intézkedést követõen a jövedéki terméket nem tárolják be adóraktárba

vagy adómentes felhasználóhoz;

11. szabadforgalom: a szabadforgalomba bocsátott jövedéki

termékekkel folytatott gazdasági tevékenység;

12. kitárolás: a jövedéki termék fizikai mozgatása, amelynek

közvetlen következményeként a jövedéki termék az adóraktár területét

vagy az adómentes felhasználó üzemét, raktárát elhagyja;

13. betárolás: a jövedéki termék fizikai mozgatása, amelynek

közvetlen következményeként a jövedéki termék az adóraktár területére

vagy az adómentes felhasználó üzemébe, raktárába beszállításra kerül;

14. jövedéki ügy: a jövedéki termékkel, az adójeggyel, a

zárjeggyel összefüggõ adó- és egyéb kötelezettségek teljesítése,

hatósági felügyelete, jövedéki ellenõrzése és az ezekkel kapcsolatos

eljárás;

15. jövedéki adóügy: az olyan jövedéki ügy, amely a jövedéki

adóztatási feladat ellátásával függ össze - ideértve az adójeggyel

megfizetett általános forgalmi adó bevallását és az egyéb

adókötelezettségek teljesítését, ellenõrzését is -, valamint az

ezekkel kapcsolatos eljárás;

16. importáló: az a személy, aki elõször szerez jogot arra,

hogy az importált termék felett saját nevében rendelkezzen, illetve

ilyen személy hiányában az, aki az adófizetési kötelezettség

keletkezésének idõpontjában az importált jövedéki terméket birtokolja;

17. exportáló: az a személy, aki olyan jövedéki terméket

értékesít, amelyet a vámhatóság végleges rendeltetéssel külföldre,

tranzitterületre kiléptet, ideértve azt is, aki a sugárhajtómûvek

üzemanyagát a nemzetközi légi forgalomban résztvevõ belföldi és

külföldi lajstromjelû, sugárhajtású vagy gázturbina-meghajtású olyan

repülõgép üzemanyag tartályába tölti, amelynek külföldre távozását a

határvámhivatal regisztrálja;

18. megbízható adós: az a személy, aki a vámjogról, a

vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény

(a továbbiakban: vámtörvény) szerint vámszempontból megbízható,

legalább 2 éve állít elõ engedély alapján jövedéki terméket, és

terhére jogerõs határozattal a kérelem benyújtását megelõzõ 2 évben

összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó

jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság nem

állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát

meghaladó összegû, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett

vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást,

amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés)

engedélyeztek;

19. megbízható adómentes felhasználó: az a személy, aki a

vámtörvény szerint vámszempontból megbízható, legalább 2 éve

folyamatosan jogosult jövedéki termék adómentes beszerzésére, és

terhére jogerõs határozattal a keretengedély iránti kérelem vagy a

keretengedély módosítására irányuló kérelem benyújtását megelõzõ 2

évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát

meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az

adóhatóság nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének

10 százalékát meghaladó összegû, az esedékességet 30 nappal

meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve

az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési

halasztás, részletfizetés) engedélyeztek.

II. Fejezet

Adókötelezettség

Adókötelezettség keletkezése

8. §

(1) Adókötelezettség keletkezik, ha

a) a jövedéki terméket belföldön elõállítják;

b) a jövedéki terméket importálják.

Az adó alanya az a) pont esetében a jövedéki terméket

elõállító személy, a b) pont esetében az importáló.

(2) Az adókötelezettség a jövedéki terméket belföldön

elõállító, illetve importáló személy helyett a betároló adóraktár

engedélyesét, illetve adómentes felhasználót terheli a jövedéki termék

adóraktárba vagy az adómentes felhasználó üzemébe történõ

betárolásának a visszaigazolásával. Ez nem érinti a jövedéki terméket

belföldön elõállító, illetve importáló személy bejelentési, bevallási,

nyilvántartási, bizonylat kiállítási és megõrzési, valamint

adatszolgáltatási kötelezettségét (a továbbiakban: egyéb

adókötelezettség). E bekezdés szerinti adókötelezettség esetében az

adó alanya a jövedéki terméket betároló adóraktár engedélyese, illetve

az adómentes felhasználó.

Adómentes jövedéki termék

9. §

(1) Adómentes a vámtörvény szerint vámmentesen vámkezelt

üzemanyag és áruminta.

(2) Adómentes a jogszabályban meghatározott mértékig a nem

kereskedelmi forgalomban vámkedvezményben részesülõ termékimport.

III. Fejezet

Adófelfüggesztés

Az adófelfüggesztés esetei

10. §

(1) Az adókötelezettség keletkezésének 8. § (1) bekezdés a)

pontja és (2) bekezdése szerinti esetében az adófelfüggesztés az

adómegállapítás és az adófizetés halasztása. Az adókötelezettség

keletkezésének 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetében az

adófelfüggesztés az adó fizetésének halasztása. Az adómegállapítással

egy tekintet alá esik a vámhatóság minden olyan intézkedése, amelyet a

vámteher biztosítása érdekében tesz. Az adófelfüggesztés nem érinti az

adóalany egyéb adókötelezettségét.

(2) A jövedéki termék jogszerû belföldi elõállításával

keletkezõ, illetve az adóraktár engedélyesét, valamint az adómentes

felhasználót a jövedéki termék adóraktárba, illetve az adómentes

felhasználó üzemébe, raktárába történõ betárolása következtében

terhelõ adómegállapítási és adófizetési kötelezettség adófelfüggesztés

alatt áll, amíg a jövedéki terméket

a) az adóraktár engedélyese az adóraktárában tárolja,

raktározza;

b) az adómentes felhasználó az üzemében, raktárában tárolja,

raktározza;

c) az adóraktár engedélyese az adóraktárából, illetve az

adómentes felhasználó az üzemébõl, raktárából a 11. § feltételeinek

megfelelõen adófelfüggesztéssel szállítja, és a betárolás, a

külföldre, tranzitterületre való kiléptetés visszaigazolása még nem

történt meg, de legfeljebb a kitárolást követõ 30. napig.

(3) A jövedéki termék importálásával keletkezõ adófizetési

kötelezettség adófelfüggesztés alatt áll azon jövedéki termék után,

amelyet az importáló a vámkezelést követõen a 11. § feltételeinek

megfelelõen adófelfüggesztéssel szállít, és a betárolás, a külföldre,

tranzitterületre való kiléptetés visszaigazolása még nem történt meg,

de legfeljebb a belföldi forgalom számára való vámkezelést követõ 30.

napig.

(4) Ha az adóraktári engedély megszûnik - kivéve a (6), (7)

bekezdésben foglalt esetet -, az adómegállapítási és adófizetési

kötelezettség továbbra is adófelfüggesztés alatt áll a készleten

maradt jövedéki terméknek másik adóraktárba történõ betárolásáig vagy

a szabadforgalomba bocsátásáig, de legfeljebb az engedély megszûnését

követõ 30. napig.

(5) Ha az adómentes felhasználó keretengedélye megszûnik -

kivéve a (6), (7) bekezdésben foglalt esetet -, az adómegállapítási

és adófizetési kötelezettség továbbra is adófelfüggesztés alatt áll a

készleten maradt jövedéki terméknek adóraktárba való betárolásáig, de

legfeljebb az engedély megszûnését követõ 30. napig.

(6) Ha az adóraktári engedély, illetve az adómentes

felhasználó keretengedélye felszámolási eljárás miatt szûnik meg, az

adómegállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is

adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek a

felszámolási eljárás keretében történõ szabadforgalomba bocsátásáig

vagy másik adóraktárba való betárolásáig, de legfeljebb a

vagyonfelosztásról szóló végzés alapján a jövedéki termék hitelezõ

részére történõ kitárolásáig.

(7) Ha az adóraktári engedély, illetve az adómentes

felhasználó keretengedélye végelszámolás miatt szûnik meg, az

adómegállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is

adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek a

végelszámolás keretében történõ szabadforgalomba bocsátásáig vagy

másik adóraktárba való betárolásáig, illetve a vagyonfelosztást

követõen történõ kitárolásáig, de legfeljebb a végelszámolás kezdõ

idõpontjától számított 180 napig.

Adófelfüggesztéssel történõ szállítás

11. §

(1) A jövedéki termék adófelfüggesztéssel szállítható

a) adóraktárból, adómentes felhasználótól, illetve az

importálást követõen adóraktárba;

b) adóraktárból, illetve az importálást követõen adómentes

célra, adómentes felhasználó részére;

c) adóraktárból, illetve az importálást követõen végleges

rendeltetéssel külföldre vagy tranzitterületre, kivéve, ha az a

tranzitterületen felhasználásra kerül;

d) az importálást követõen, ha a jövedéki termék vámkezelése

aktív feldolgozásban vagy ideiglenes behozatalban történik;

e) az importálást követõen a belföldi forgalom számára való

vámkezelés céljából történõ árutovábbítási eljárásban.

(2) Az importált jövedéki termék adóraktárba, adófelfüggesztés

mellett történõ szállításához az importáló bemutatja azt az adóraktári

engedélyt, ahova az importált jövedéki terméket szállítják, továbbá -

ha az importáló személye nem azonos az adóraktár engedélyesének

személyével - az adóraktár engedélyesének az importált jövedéki termék

befogadásáról adott nyilatkozatát.

(3) Az importált jövedéki termék adómentes célra, adómentes

felhasználó részére adófelfüggesztés mellett történõ szállításához az

importáló bemutatja az adómentes felhasználó keretengedélyét és

nyilatkozatát a még rendelkezésére álló adómentes beszerzési keretrõl,

továbbá - ha az importáló személye nem azonos az adómentes felhasználó

személyével - az adómentes felhasználó megbízását a jövedéki termék

importálására.

(4) A jövedéki termék adófelfüggesztéssel történõ szállítása

csak az (5) bekezdés szerinti termékkísérõ okmánnyal megengedett.

(5) A termékkísérõ okmány az adófelfüggesztéssel szállított

jövedéki termék származásának, eredetének, valamint adóraktárba való

be-, illetve kitárolásának, adómentes felhasználó részére történõ

átadásának, külföldre, tranzintterületre való kiléptetésének az

igazolására szolgáló bizonylat. A termékkísérõ okmány a kiállítójának,

a címzettnek, a fuvarozónak a megnevezését, a szállított jövedéki

termék azonosítását és mennyiségi adatait, továbbá a kitárolásra,

betárolásra, beléptetésére, kiléptetésre vonatkozó adatokat és

igazolásokat tartalmazza. A belföldön átviteli (tranzit)

rendeltetéssel átszállított jövedéki termék esetében az árut kísérõ

vámokmány termékkísérõ okmánynak minõsül.

(6) A termékkísérõ okmányt a jövedéki terméket kitároló

adóraktár, adómentes felhasználó, illetve az importáló állítja ki. A

jövedéki terméket fogadó adóraktár engedélyes, adómentes felhasználó a

betárolást köteles a termékkísérõ okmányon a kitároló adóraktárnak, az

adómentes felhasználónak, illetve - importált jövedéki termék esetén -

annak a vámhatóságnak visszaigazolni, amely a vámkezelést végezte, és

a jövedéki terméket az átvétellel egyidejûleg köteles a készletébe

felvenni.

(7) A jövedéki termék külföldre, tranzitterületre való

kiléptetése esetén a kiléptetést végzõ vámhatóság a termékkísérõ

okmányon igazolja a kiléptetés megtörténtét.

Az adófelfüggesztés megszûnése

12. §

Az adófelfüggesztés megszûnik, ha

a) az adóraktár engedélyese vagy az adómentes felhasználó az

adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól, az importáló az

adófizetési kötelezettség alól véglegesen mentesül (13. §) , illetve

b) az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség beáll

(14. §).

Végleges mentesülés az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség

alól

13. §

(1) Az adóraktár engedélyese a felfüggesztett

adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen

mentesül, ha a kitárolt jövedéki terméket

a) egy másik adóraktárba betárolták, és azt a betároló

adóraktár engedélyese visszaigazolta a termékkísérõ okmány egy

példányán;

b) az adómentes felhasználó betárolta, és a betárolást

visszaigazolta a termékkísérõ okmány egy példányán;

c) végleges rendeltetéssel külföldre, tranzitterületre

kiléptették - ideértve azt az esetet is, ha az üzemanyag petróleumot

és a repülõbenzint nemzetközi légi közlekedésben résztvevõ külföldi és

belföldi lajstromjelû repülõgép üzemanyagtartályába töltik -, és azt a

vámhatóság igazolta.

(2) Az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül az

adóraktárban tárolt azon jövedéki termékre felfüggesztett

adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól,

a) amelyet az adóraktárban egy másik jövedéki termék

elõállításához használtak fel;

b) amelyet az adóraktárban a belsõ minõségellenõrzéshez

szükséges vizsgálatok céljára - a hatályos jogszabályoknak, valamint

szabványoknak megfelelõ - mintavételi szabályzat szerint

felhasználtak;

c) amelyet az adóraktárban az adóellenõrzés céljaira a

vámhatóság felhasznált;

d) amelyet az adóraktárban az illetékes hatóság által végzett

minõségellenõrzés céljaira átadtak;

e) amelyet az adóraktárban vagy onnan kitárolva a vámhatóság

felügyelete mellett megsemmisítettek;

f) amely az adóraktárban vagy az adófelfüggesztéssel végzett

szállítás során baleset vagy az adóraktár engedélyesének tevékenységi

körén kívül esõ elháríthatatlan ok következtében - kivéve a lopás

esetét - igazoltan megsemmisült;

g) amely az adóraktárban az elõállítás, tárolás, raktározás,

illetve az adófelfüggesztéssel történõ szállítás során keletkezett

veszteség, legfeljebb a jogszabályban meghatározott mértékig;

h) amelyet a 48. §-ban meghatározott teljes denaturálással

állítanak elõ.

(3) Az adómentes felhasználó a felfüggesztett adómegállapítási

és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha

a) a kitárolt jövedéki terméket adóraktárba betárolták, és

azt az adóraktár engedélyese visszaigazolta a termékkísérõ okmány egy

példányán;

b) a jövedéki terméket a keretengedélyben engedélyezett

adómentes célra felhasználta.

(4) Az adómentes felhasználó véglegesen mentesül azon jövedéki

termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége

alól,

a) amelyet az üzemében, raktárában a belsõ

minõségellenõrzéshez szükséges vizsgálatok céljára a - hatályos

jogszabályoknak, valamint szabványoknak megfelelõ - mintavételi

szabályzata szerint felhasznált;

b) amelyet az üzemében, raktárában az adóellenõrzés céljaira

a vámhatóság felhasznált;

c) amelyet az üzemében, raktárában az illetékes hatóság által

végzett minõségellenõrzés céljaira adtak át;

d) amelyet az üzemében, raktárában, vagy onnan kitárolva a

vámhatóság felügyelete mellett megsemmisítettek;

e) amely az üzemében, raktárában, vagy az adófelfüggesztéssel

végzett szállítás során baleset vagy az adómentes felhasználó

tevékenységi körén kívül esõ elháríthatatlan ok következtében -

kivéve a lopás esetét - igazoltan megsemmisült;

f) amely a tárolás, raktározás során keletkezett veszteség,

legfeljebb a jogszabályban meghatározott mértékig.

(5) A (2) bekezdés b)-f) pontja és a (4) bekezdés a)-e) pontja

szerinti végleges mentesítésre való jogosultságot a vámhatóság

vizsgálati jegyzõkönyvével kell igazolni.

(6) Az importáló a felfüggesztett adófizetés alól véglegesen

mentesül, ha

a) az importált jövedéki terméket adóraktárba vagy adómentes

felhasználó üzemébe a vámhatóság által igazoltan betárolta és

készletre vette, illetve vetette, és azt az adóraktár engedélyese vagy

az adómentes felhasználó a vámkezelést végzõ vámhatóságnak

visszaigazolta;

b) az importált jövedéki terméket végleges rendeltetéssel

külföldre, tranzitterületre kiszállította és azt a vámhatóság

igazolta.

(7) Az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó

a 10. § (4), illetve (5) bekezdése szerint felfüggesztett

adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen

mentesül, ha jövedéki termékét egy másik adóraktárba betárolták, és

azt a betároló adóraktár engedélyese a termékkísérõ okmányon

visszaigazolta.

(8) Az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó

10. § (6) bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és

fizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha

a) a felszámolási eljárás során a jövedéki terméket a

szabadforgalomba bocsátják, feltéve, hogy azt megelõzõen vagy azzal

egyidejûleg a vevõ az adót igazoltan megfizette, vagy a felszámolási

eljárás során a jövedéki terméket adóraktár engedélyese részére

értékesítették és az a jövedéki termék betárolását a termékkísérõ

okmányon visszaigazolta;

b) a jövedéki terméket a hitelezõ részére - a

vagyonfelosztásról szóló végzés alapján - történõ átadás céljából az

adóraktárból, illetve az adómentes felhasználó üzembõl, raktárából

kitárolták, feltéve, hogy azzal egyidejûleg a hitelezõ az adót

igazoltan megfizette vagy - ha a hitelezõ adóraktár engedélyese - a

betárolást a termékkísérõ okmányon visszaigazolta.

(9) Az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó

végelszámolás miatt felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési

kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha a jövedéki terméket egy

másik adóraktár betárolta és azt a termékkísérõ okmányon

visszaigazolta, illetve, ha a vagyonfelosztás - a végelszámolás kezdõ

idõpontjától számított 180 napon belül - megtörténik és a jövedéki

terméket e célból kitárolták, s ezzel egyidejûleg az adót igazoltan

megfizették.

Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség beállta

14. §

(1) A jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásával, annak

napján beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség.

(2) Amennyiben az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki

termék 13. § (1) bekezdés és (3) bekezdés a) pontja szerinti

betárolásának, kiléptetésének az igazolása a kitárolást követõ 30

napon belül nem történik meg, a kitároló adóraktár engedélyesének,

adómentes felhasználónak a kitárolást követõ 31. napon beáll az

adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége, kivéve, ha az

adóraktár engedélyese kétséget kizáróan igazolni tudja, hogy a 13. §

(1) bekezdése c) pontjában meghatározott végleges mentesüléssel járó

esemény bekövetkezett, de az errõl szóló igazolás a vámhatóságtól nem

érkezett meg.

(3) Amennyiben az adófelfüggesztéssel szállított importált

jövedéki termék 13. § (6) bekezdés a) pontja szerinti betárolásának az

igazolása a belföldi forgalom számára történõ vámkezelést követõ 30

napon belül nem történik meg, az importálónak a belföldi forgalom

számára történõ vámkezelést követõ 31. napon beáll az adófizetési

kötelezettsége. Ha az árutovábbítási eljárásban vámkezelt importált

jövedéki terméknek a rendeltetési vagy a kiléptetést végzõ

vámhivatalnál a bemutatási határidõ lejártáig nem történik meg a

bemutatása, a határidõ lejártát követõ napon beáll az importáló

adófizetési kötelezettsége.

(4) A jövedéki termék 30. § (1) bekezdés szerint nem adómentes

célra történõ felhasználása esetén az adómentes felhasználónak a

megállapított különbözetre (készlethiányra) a tárgyhó utolsó napján

beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége.

(5) A megszûnt adóraktári engedély jogosultjának, illetve a

megszûnt keretengedély jogosultjának a 10. § (4), illetve (5)

bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési

kötelezettsége beáll az (1) bekezdés szerint, továbbá, ha a jövedéki

termék betárolását a fogadó adóraktár a kitárolást követõ 30 napon

belül nem igazolja vissza, a kitárolást követõ 31. napon, egyébként

pedig az adóraktári engedély, illetve a keretengedély megszûnését

követõ 31. napon.

(6) A megszûnt adóraktári engedély jogosultjának, illetve a

megszûnt keretengedély jogosultjának a 10. § (6) bekezdése szerint

felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége beáll,

ha a jövedéki termék betárolását a fogadó adóraktár a kitárolást

követõ 30 napon belül nem igazolja vissza, a kitárolást követõ 31.

napon, valamint a kitárolás napján, ha a jövedéki terméket anélkül

tárolják ki az adóraktárból, illetve az adómentes felhasználó

üzemébõl, raktárából, hogy a vevõ, illetve a hitelezõ az adót

igazoltan megfizette volna.

(7) A megszûnt adóraktári engedély jogosultjának, illetve a

megszûnt keretengedély jogosultjának a 10. § (7) bekezdése szerint

felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége beáll az

(1) bekezdés szerint, továbbá, ha a jövedéki termék betárolását a

fogadó adóraktár a kitárolást követõ 30 napon belül nem igazolja

vissza, a kitárolást követõ 31. napon, illetve, ha anélkül tárolják ki

a jövedéki terméket, hogy a vagyonfelosztás alapján azt átvevõ személy

az adót igazoltan megfizette volna, egyébként pedig, ha a

végelszámolás kezdõ idõpontjától számított 180 nap letelt.

(8) Az adóraktár engedélyesének felfüggesztett

adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége beáll arra a jövedéki

termékre,

a) amelyet az adófelfüggesztés idõtartama alatt az

adóraktárban nem termék elõállításához, nem alapanyagként, vagy az

adóraktárban belsõ égésû motorok üzemanyagaként vagy tüzelõanyagként

használnak fel;

b) amely a készletfelvétel során a nyilvántartás szerinti és

a tényleges készlet olyan különbözete, amely meghaladja a külön

jogszabály szerint elszámolható veszteséget.

(9) Az importáló felfüggesztett adófizetési kötelezettsége

beáll, ha az aktív feldolgozásban, vagy az ideiglenes behozatalban

vámkezelt jövedéki termék vámáruval - a vámtörvény rendelkezései

alapján - a külföldre történõ visszaszállítással nem számol el.

15. §

(1) Adófizetési kötelezettség keletkezik, ha

a) a hatóságok által elkobzott, vagy a vámhatóság által a

vámraktárból értékesített jövedéki terméket (vámárut, árut) nem

adóraktár vásárolja meg;

b) az adóraktár engedélyesének, illetve az adómentes

felhasználónak a felszámolása során a jövedéki terméket

szabadforgalomba bocsátják, kivéve, ha a vevõ adóraktár engedélyese;

c) az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó

felszámolásának befejezésével vagy a vagyonfelosztásról szóló végzés

alapján a jövedéki terméket a hitelezõnek történõ átadás céljából

kitárolják, kivéve, ha a hitelezõ adóraktár engedélyese;

d) az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó

végelszámolása esetén a vagyonfelosztást követõen a jövedéki terméket

e célból kitárolják.

(2) Adófizetési kötelezettség keletkezik, ha jövedéki

terméket

a) adóraktáron kívül jogellenesen állítanak elõ, azt

megszerzik, birtokolják, szállítják, felhasználják vagy forgalomba

hozzák;

b) jogellenesen importálnak, azt megszerzik, birtokolják,

szállítják, felhasználják vagy forgalomba hozzák,

kivéve azt az esetet, ha a jövedéki termékkel egyéni

vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély bizonyítja, hogy

az adott helyzetben a körülményekbõl egyértelmûen következtethetett a

jövedéki termék megszerzésének jogszerûségére.

16. §

Az adófizetési kötelezettség esedékessé válásának ideje:

a) a jogellenes elõállítás, illetve belföldi forgalomba

hozatal esetén a jogellenes magatartás tanúsításának idõpontja, ha

pedig ez nem állapítható meg, a hatóság tudomására jutásának

idõpontja;

b) minden más esetben - ha e törvény másként nem rendelkezik

- a meghatározott esemény bekövetkezésének idõpontja.

Az adó fizetésére kötelezett személy

17. §

(1) Az adót a fizetés esedékessé válásakor - a (2) bekezdésben

meghatározott eltérésekkel - a 8. §-ban meghatározott adóalany fizeti.

(2) Az adó fizetésére kötelezett

a) a 15. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott

esetben a terméket megvásárló (átvevõ) személy;

b) a 15. § (1) bekezdésének b) pontja esetében a vevõ;

c) a 15. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott

esetben a hitelezõ;

d) a 15. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott

esetben a jövedéki terméket a vagyonfelosztást követõen átvevõ

személy.

(3) Adófizetésre kötelezett személy továbbá az is, aki az

adózatlan jövedéki terméket e törvény rendelkezéseitõl eltérõ módon,

jogellenesen megszerzi, birtokolja vagy forgalomba hozza.

IV. Fejezet

Az adóraktár mûködtetésének általános feltételei

Adóraktári engedély

18. §

(1) Adóraktár kizárólag a vámhatóság által kiadott érvényes

engedéllyel (a továbbiakban: adóraktári engedély) mûködtethetõ.

(2) Azon jövedéki termék, amelyre e törvény adómértéket

állapít meg,

a) kizárólag olyan adóraktárban állítható elõ - ideértve a

jövedéki termék palackozását, kis egységû kiszerelését is -, melynek

mûködtetõje e termék elõállítására vonatkozó adóraktári engedéllyel

rendelkezik;

b) importálás esetén az adó megfizetése nélkül - az adómentes

felhasználó üzemén, raktárán, a tranzitterületen kívül, illetve az

ideiglenes behozatal esetét kivéve - csak adóraktárba tárolható be, és

ott tárolható, raktározható;

c) betárolás esetén az adó megfizetése nélkül - a

tranzitterület, az adómentes felhasználó üzeme, raktára kivételével -

csak adóraktárban tárolható, raktározható.

(3) Jövedéki termék vámszabadterületen történõ elõállítása és

tárolása, illetve vámraktárban való tárolása is - kivéve a vámhivatal

által üzemeltetett vagy bérelt vámraktárat - csak érvényes adóraktári

engedéllyel megengedett.

19. §

(1) Adóraktári engedélyre az e törvényben meghatározott

feltételeknek megfelelõ olyan személy jogosult,

a) aki könyvvezetési kötelezettségének a kettõs könyvvezetés

szabályai szerint tesz eleget, és olyan nyilvántartási, bizonylati

rendszert alkalmaz, hogy annak alapján a felhasznált alapanyag,

valamint a termelt, a raktározott jövedéki termék mennyiségi

számbavétele ellenõrizhetõ;

b) akinek a vámhatóság, az adóhatóság felé nincs meg nem

fizetett vám- vagy adótartozása, a társadalombiztosítási szerv felé

társadalombiztosítási járulék tartozása, kivéve, ha arra

részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá, aki

nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn;

c) aki nem áll csõd-, felszámolási vagy végelszámolási

eljárás alatt;

d) aki a 22. § szerinti jövedéki biztosítékot nyújtja

(rendelkezésre bocsátotta, letétbe helyezte vagy átutalta);

e) aki az adóraktári engedély kiadása évét követõ évtõl

független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel

rendelkezik;

f) aki a termékmérlegre vonatkozó adatszolgáltatási és az

adóbevallási kötelezettségét a vámhatósággal közvetlen számítógépes

kapcsolati rendszerben, elektronikus úton teljesíti.

(2) A kizárólag bérfõzési tevékenységet végzõ egyéni

vállalkozó mentesül a kettõs könyvvezetés és a mérleg hitelesítés

kötelezettsége alól mindaddig, amíg az általa bérfõzéssel

elõállításra kerülõ pálinka, párlat és borpárlat mennyisége az évi 15

ezer hektoliterfokot nem haladja meg.

(3) Nem adható engedély, ha a kérelmezõ természetes személyt,

vagy a kérelmezõ szervezet vezetõjét, vezetõ tisztségviselõjét,

gazdasági bûncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bûncselekmény

elkövetése miatt jogerõsen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még

nem mentesült a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányos következmények

alól.

20. §

(1) A kérelmezõ a 19. §-ban foglalt feltételek fennállása

esetén is csak arra a termékgyártásra, raktározásra, tárolásra

használt üzemre, raktárra kaphat engedélyt, ahol az elõállított,

raktározott jövedéki termékek biztonságos tárolásához, pontos

mennyiségi számbavételéhez, a hatósági felügyelet ellátásához, az

ellenõrzések folytatásához szükséges tárgyi feltételek adottak,

továbbá, amelyre rendelkeznek azokkal a hatósági engedélyekkel és

szakhatósági hozzájárulásokkal, amelyeket jogszabály az adóraktárban

folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához külön elõír.

(2) Az adóraktári engedély (1) bekezdés szerinti feltételeit a

vámhatóság elõzetesen a helyszínen is megvizsgálja.

21. §

(1) Az adóraktári engedély iránti kérelemnek tartalmaznia

kell:

a) a tevékenység és a jövedéki termék megjelölését;

b) az éves szinten várhatóan elõállításra kerülõ adóköteles

jövedéki termék mennyiségét, valamint az adó megfizetése nélkül

betárolt, raktározásra, tárolásra kerülõ jövedéki termék mennyiségét;

c) a kérelmezõ nevét, megjelölését (adóraktár engedélyese);

d) a nyilvántartási és bizonylati rend bemutatását;

e) az adóraktár címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát és

berendezésének, valamint a technológiának a leírását;

f) a termékkísérõ okmány aláírására jogosultak körét;

g) a kérelmezõ nyilatkozatát a felajánlott jövedéki

biztosíték összegérõl és teljesítésének módjáról;

h) a kérelmezõ nyilatkozatát arról, hogy vállalja az engedély

kiadását követõ évtõl a mérleg hitelesítési kötelezettséget;

i) a kérelmezõ nyilatkozatát a közvetlen számítógépes

kapcsolati rendszernek a 19. § (1) bekezdés f) pontja szerint történõ

kialakításáról.

(2) Több adóraktárra kért engedély, illetve az engedély

módosítása esetében a kérelmezõ, illetve az engedélyes az (1) bekezdés

b) pontjában foglalt adatokat összesítve - az adóraktárak közötti

átszállításokból adódó halmozódásokat kiszûrve - adja meg.

(3) Az engedélykérelemhez csatolni kell a 19. és 20. §-ban

elõírt feltételek teljesítését igazoló eredeti okmányokat, iratokat,

nyilatkozatokat, dokumentációkat, vagy azok hitelesített másolatát.

(4) A vámhatóság az adóraktár mûködését a kérelemben

foglaltaknak megfelelõen a kérelem benyújtásától számított 60 napon

belül engedélyezi, vagy a kérelmet elutasítja. A vámhatóság az

adóraktári engedélyt a 22. § szerinti jövedéki biztosíték nyújtásának

igazolását követõ 15 napon belül adja ki.

(5) Az adóraktári engedély a kérelmezõ nevére szól. Az

adóraktári engedély mellékletét képezi az adóraktár engedélyes által

mûködtethetõ adóraktárra, több adóraktár esetén az adóraktáranként

kiállított adóraktár-betétlap.

(6) Az adóraktári engedély mellékleteként az adóraktárra

kiállított adóraktár-betétlapon kell rögzíteni a tevékenységet és a

jövedéki terméket, amelyre az engedély szól. Adóraktár a 3. § (2)

bekezdésének a) - f) pontjában foglalt termékcsoportok egyikére

engedélyezhetõ azzal, hogy a 3. § (2) bekezdésének b), d) és e)

pontjában megjelölt jövedéki termékek ugyanabban az adóraktárban is

elõállíthatók, raktározhatók, illetve tárolhatók.

(7) Az adóraktár engedélyese az engedélykérelemben megadott,

illetve az engedélyben rögzített adatok változását haladéktalanul

köteles a vámhatósághoz bejelenteni, abban az esetben is, ha az

egyébként az adóraktári engedély módosítását nem igényli.

(8) Ha az adóraktár engedélyese további adóraktár

mûködtetését, vagy adóraktárában az engedélyezett tevékenység

bõvítését vagy szûkítését kéri, az adóraktári engedélye módosítására

irányuló kérelmet kell benyújtania.

(9) Ha az adóraktár engedélyesének személye pusztán más

társasági vagy gazdálkodó szervezeti formává való átalakulás miatt

változik, a (8) bekezdésben, illetve az e törvény végrehajtási

rendeletében (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) foglaltak szerint

az adóraktári engedély módosítását kell kérni.

(10) A vámhatóság az engedély megadásánál figyelembe vett

feltételeket folyamatosan, illetve a 22. § (8) bekezdésében foglaltak

szerint vizsgálja. A tevékenység gyakorlása helyi körülményeinek olyan

megváltozása esetén, amely az adóraktárban az adófizetési

kötelezettség szempontjából jelentõs adatok megállapítását,

ellenõrzését, illetve a 20. § (1) bekezdésében elõírt feltételek

fennállását veszélyeztetik, az adóraktár engedélyesét a vámhatóság

felszólítja a hiányosság megszüntetésére. Ha arra a felszólításban

megadott határidõn belül nem kerül sor, a vámhatóság az adóraktárra

kiállított engedélyt visszavonja.

Jövedéki biztosíték

22. §

(1) Az adófelfüggesztéssel történõ szállítással és az

adófizetési kötelezettség teljesítésével járó adókockázatra az

adóraktár engedélyesének jövedéki biztosítékot kell nyújtania. A

felajánlott jövedéki biztosíték összegét és teljesítésének módját a

vámhatóság az e törvényben és a végrehajtási rendeletben foglaltak

alapján elfogadja, vagy az engedély iránti kérelemmel együtt

visszautasítja.

(2) A jövedéki biztosíték összegét - a (3) bekezdésben foglalt

eltéréssel - az e törvényben meghatározott értékhatárok között, a

jövedéki termék 21. § (1) bekezdés b) pontja szerinti mennyiségére

számított adótartalom egytizenketted részének alapul vételével kell

meghatározni. A 21. § (2) bekezdésében foglalt esetben a jövedéki

biztosítékot az adóraktárakra összesített adatokat figyelembe véve, az

adóraktár engedélyesére kell megállapítani.

(3) A 18. § (3) bekezdése szerinti adóraktári engedély

esetében jövedéki biztosítékként a vámtörvényben elõírt és teljesített

vámbiztosíték szolgál.

(4) Ha az adóraktár engedélyesének adóraktárában vagy

adóraktárainak egyikében a 21. § (6) bekezdés szerint többféle

jövedéki termékcsoport is elõállítható, raktározható, tárolható, a

nyújtandó jövedéki biztosíték értékhatárainál a termékcsoportokra

meghatározott értékhatárok közül a legmagasabbat kell figyelembe

venni.

(5) A jövedéki biztosíték a (2) bekezdésben meghatározott

összeg fele, ha az adóraktári engedélyt kérelmezõ vagy az adóraktár

engedélyese megbízható adós.

(6) A jövedéki biztosíték összegét hivatalból vagy kérelemre

módosítani kell, ha az annak elfogadásánál figyelembe vett feltételek

vagy körülmények megváltoztak. A jövedéki biztosíték csökkentése

kizárólag kérelemre történik.

(7) Az adóraktár engedélyese köteles a vámhatóságnak

bejelenteni a jövedéki biztosíték megállapításánál figyelembe vett és

az idõarányos tényszámok alapján éves szinten várható termékelõállítás

és betárolás mennyiségi adatainak olyan eltérését, amelynek alapján a

jövedéki biztosíték több, mint 25 százalékkal való megemelése

indokolt.

(8) Hivatalból kötelezõ a jövedéki biztosíték összegének

felülvizsgálata az adóraktári engedély kiadását követõ legfeljebb 6

hónap elteltével, illetve azt követõen évente, továbbá az (7) bekezdés

szerinti esetben.

(9) A biztosíték összegének hivatalból történõ felemelése

esetén az adóraktár engedélyese az elsõ fokú határozat, illetve -

fellebbezés esetén - a másodfokú határozat közlésétõl számított 30

napon belül köteles gondoskodni a biztosíték kiegészítésérõl. A

biztosíték összegének csökkentése esetén a vámhatóság haladéktalanul

intézkedik a különbözet felszabadításáról, illetve visszafizetésérõl.

(10) Ha az adóraktári engedély megszûnik, a jövedéki

biztosíték csak a készleten maradt jövedéki termék utáni adó e törvény

szerinti teljesítését követõen szabadítható fel.

(11) A jövedéki biztosíték készpénz, vagy belföldi székhelyû

bank által vállalt vagy felülgarantált bankgarancia lehet. A

készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak

kamatfizetési kötelezettsége nincs.

(12) A jövedéki biztosíték - ideértve a (3) bekezdés szerint

jövedéki biztosítékként szolgáló vámbiztosítékot is - az

esedékességkor, végrehajtható adó- adóelõleg-, termékdíj-, bírság-,

pótléktartozás és az adóraktár engedélyesét terhelõ költség

fedezetére, illetve - amennyiben a vámtörvény rendelkezése szerint a

jövedéki biztosíték a vámbiztosítékba beszámítható - a jövedéki termék

meg nem fizetett vámterhére vehetõ igénybe a végrehajtás szabályai

szerint, ha az adóraktár engedélyese önkéntesen nem teljesít. A

követelés érvényesítésére külön határozat nélkül a vámhatóság

jogosult.

Adóraktári engedély megszûnése

23. §

(1) Az adóraktári engedély megszûnik, ha

a) az adóraktár természetes személy engedélyese meghalt,

b) a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet

jogutód nélkül megszûnik;

c) az engedélyt visszaadják;

d) az engedélyt a vámhatóság visszavonja.

(2) A vámhatóság visszavonja az adóraktári engedélyt,

amennyiben

a) az adóraktár engedélyese ellen felszámolási eljárás

indult;

b) az adóraktár engedélyese az adóhatósághoz, illetve a

vámhatósághoz teljesítendõ adóbevallási, adófizetési, vámteher

fizetési vagy a társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettségét

a határidõt, illetve az esedékességet 60 nappal meghaladóan

késedelmesen teljesítette, vagy azt követõen sem teljesítette, vagy a

vámhatóság, illetve az adóhatóság a vizsgált idõszakra vonatkozó

adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerõsen állapít

meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az

adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.)

73. §-ának (2) bekezdése kizárja;

c) az adóraktár engedélyese a 21. § (10) bekezdése szerinti

hiányosság megszüntetésére a vámhatóság által megadott határidõn belül

nem intézkedik;

d) a felemelt biztosíték összegét a határozat kézbesítését

követõ 30 napon belül nem teljesítik;

e) a 19. § (1) bekezdés a), d)-f) pontjában és (3)

bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek.

(3) Az engedély visszavonásáról hozott határozat a

fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(4) Ha az adóraktár engedélyese több adóraktár mûködtetésére

rendelkezik jogosultsággal, és e jogosultsága csak az egyik

adóraktárára vonatkozóan szûnik meg, a megszûnést, illetve az engedély

visszavonása esetén az errõl szóló határozat közlését követõ 30 napon

belül köteles az adóraktár termékmérleg nyilvántartását a megszûnés

napjával lezárni, és készletfelvétellel megállapítani a tényleges

zárókészletet. Ennek megtörténtét a vámhatóság a helyszínen igazolja.

(5) Ha az adóraktár engedélyesének az adóraktári engedélye

(jogosultsága) szûnik meg, valamennyi adóraktárára vonatkozóan kell a

(4) bekezdés szerint eljárni, és adóraktáranként részletezve és

összesítve kell az ott meghatározott kötelezettséget teljesíteni. A

jövedéki biztosíték csak a készleten maradt jövedéki termék utáni adó

e törvény szerinti rendezését követõen szabadítható fel.

(6) Annak a fizikai helynek, amely az adóraktári engedély

visszavonásáig adóraktárként mûködött, ismételten adóraktárként való

mûködése csak azt követõen engedélyezhetõ, ha a korábbi adóraktár

engedélyesnek a jövedéki termék utáni adóval, általános forgalmi

adóval és vámmal kapcsolatos valamennyi tartozása megfizetésre került.

Az adóraktár bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási

kötelezettsége

24. §

(1) Adóraktárból a jövedéki termék

a) adófelfüggesztés mellett csak termékkísérõ okmánnyal

tárolható ki,

b) szabadforgalomba az eredet igazolására alkalmas bizonylat

(a továbbiakban: egyszerûsített kísérõ okmány) egyidejû kiállításával,

és a szállítást végzõ részére történõ átadásával bocsátható. Az

egyszerûsített kísérõ okmány az adófizetési kötelezettség

megállapításához szükséges adatokat, a feladó, a vevõ (címzett), a

fuvarozó azonosításához szükséges adatokat tartalmazza.

(2) A termékkísérõ okmány és az egyszerûsített kísérõ okmány

szigorú számadású bizonylat, amellyel kapcsolatban elkövetett

jogsértésre a számlára, a nyugtára, a számlát helyettesítõ okmányra

vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az adóraktár engedélyes bizonylatokkal alátámasztott

nyilvántartási rendjének alkalmasnak kell lenni arra, hogy annak

alapján az adóraktárban keletkezett adókötelezettség, a

felfüggesztett és az esedékessé vált adófizetési kötelezettség

bármikor megállapítható, illetve ellenõrizhetõ legyen.

(4) Az adóraktárban jövedéki termékenként - a dohánytermékek

kivételével a vámtarifaszám legalább 6 számjegyû, illetve az

ásványolaj termékeknél legalább 8 számjegyû bontásában - külön-külön

termékmérleg nyilvántartást is kell vezetni. A vámhatóság a

termékmérleg ennél mélyebb termékbontású vezetését is elõírhatja az

ellenõrizhetõség érdekében. A dohánygyártmány esetében cigaretta,

szivar, szivarka és fogyasztási dohány bontásban, ezen belül az azonos

fajlagos adómérték (ezer darab cigarettára, szivarra és szivarkára, 1

kilogramm fogyasztási dohányra számított adó) alá tartozó

dohánygyártmány termékekre kell a termékmérleget vezetni.

(5) A jövedéki termék mennyiségét az adó alapjaként

meghatározott mennyiségi egységben, illetve a cigaretta, szivar,

szivarka esetében ezer darabban, a fogyasztási dohány esetében

kilogrammban kimutatva kell a termékmérlegben szerepeltetni.

(6) A termékmérleg tartalmazza az adóraktárban elõállított,

tárolt jövedéki termék mennyiségének napi nyitó- és zárókészletét,

valamint a készletnövekedéseket és -csökkennéseket, az adófizetési

kötelezettség megállapításához szükséges jogcímek szerinti

részletezettségben.

(7) A termékmérleg adatait havonta le kell zárni, meg kell

állapítani a tárgyhavi készletváltozásokat és a jövedéki termék

zárókészletének mennyiségét. A termékmérleg havi zárását a vámhatóság

- a 32. § (3) bekezdése szerinti eljárás keretében - a helyszínen

ellenõrzi és igazolja.

(8) Az adóraktár engedélyese az adóraktárában tárolt adózott

jövedéki terméket az adózatlan jövedéki terméktõl elkülönítve köteles

tárolni és a nyilvántartásaiban kimutatni.

25. §

(1) Az adóraktár engedélyese a jövedéki termék értékesítésérõl

vevõnként (címzettenként) külön vevõnyilvántartást is köteles vezetni,

és az értékesített jövedéki termék értékét és mennyiségét havonta,

tárgyhó végén összesíteni.

(2) A vevõnyilvántartás tartalmazza

a) vevõnként az értékesített terméket, annak számla szerinti

mennyiségét és értékét, a számla számát, a termékkísérõ okmány vagy az

egyszerûsített kísérõ okmány számát,

b) a vevõ (címzett) nevét, székhelye (telephelye) címét,

adóazonosító számát és - kereskedõ vevõ esetén - az e törvényben

meghatározott engedélye számát,

c) a vásárlás és a teljesítés (kitárolás) idõpontját.

V. Fejezet

A jövedéki termék adómentes felhasználásának általános szabályai

Engedélykérelem, az engedély megadásának feltételei

26. §

(1) A jövedéki termék adómentes célokhoz kötõdõ adómentes

beszerzéséhez a jövedéki termék felhasználójának külön engedéllyel (a

továbbiakban: keretengedély) kell rendelkeznie.

(2) Keretengedélyre az a kérelmezõ jogosult,

a) aki könyvvezetési kötelezettségének a kettõs könyvvezetés

szabályai, illetve egyéni vállalkozó esetében a személyi

jövedelemadóról szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Szja

törvény) rendelkezései szerint tesz eleget, és olyan nyilvántartási,

bizonylati rendszert alkalmaz, hogy annak alapján a beszerzett,

felhasznált, készleten lévõ jövedéki termék mennyisége megállapítható

és ellenõrizhetõ;

b) akinek a vámhatóság, az adóhatóság felé nincs meg nem

fizetett vám- vagy adótartozása, a társadalombiztosítási szerv felé

társadalombiztosítási járulék tartozása, kivéve, ha arra

részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá aki

nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn;

c) aki nem áll csõd-, felszámolási vagy végelszámolási

eljárás alatt;

d) aki a (6) bekezdésben foglaltak szerint a keretengedély

kiadását megelõzõen jövedéki biztosítékot nyújtott;

e) aki az e törvényben meghatározott egyéb feltételekkel is

rendelkezik.

(3) Nem adható keretengedély, ha a kérelmezõ természetes

személyt, vagy a kérelmezõ szervezet vezetõjét, vezetõ

tisztségviselõjét gazdasági bûncselekmény vagy a közélet tisztasága

elleni bûncselekmény elkövetése miatt jogerõsen elítélték, és a

kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett elõélethez fûzõdõ

hátrányos következmények alól.

(4) A kérelmezõ a (2), (3) bekezdésben foglalt feltételek

fennállása mellett is csak akkor kaphat keretengedélyt, ha

a) a termékelõállításra szolgáló üzem, illetve a jövedéki

termék raktározására, tárolására szolgáló raktár kialakítása,

berendezése a beszerzett jövedéki termék biztonságos tárolására és a

felhasználás, valamint a készlet pontos megállapítására alkalmas;

b) nyilvántartási és bizonylati rendje a felhasznált és a

jövedéki termék felhasználásával elõállított termék pontos

számbavételét lehetõvé teszi;

c) rendelkezik az üzemre, a raktárra, illetve az ott

folytatott tevékenységre jogszabályban külön megkövetelt hatósági

engedélyekkel és szakhatósági hozzájárulásokkal;

d) a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenõrzések

folytatásához szükséges tárgyi feltételek adottak.

(5) A vámhatóság a keretengedély megadása elõtt vizsgálja a

felhasználási célt és a kérelemben a 38., 47. § szerint megadott igény

megalapozottságát, továbbá a kérelmezõ üzemében, raktárában elõzetesen

helyszíni szemlét tart.

(6) Az adómentes felhasználási cél megvalósulásának

kockázatára a keretengedély megadásához jövedéki biztosítékot kell

elõzetesen felajánlani és annak vámhatósági elfogadása után

teljesíteni, az engedélyezett keretmennyiség havi idõarányos

mennyisége és a hatályos adómérték alapján számított adóösszeg

erejéig, de legfeljebb a különös rendelkezésekben meghatározott

mértékig.

(7) A megbízható adómentes felhasználó esetében a jövedéki

biztosíték a (6) bekezdés szerinti összeg felére csökken.

(8) A jövedéki biztosíték készpénz, vagy belföldi székhelyû

bank által vállalt vagy felülgarantált bankgarancia lehet. A

készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak

kamatfizetési kötelezettsége nincs.

(9) Ha a keretengedély megszûnik, a jövedéki biztosíték csak

a készleten maradt jövedéki termék utáni adó e törvény szerinti

teljesítését követõen szabadítható fel.

(10) A keretengedélyben a jogszerû felhasználás

ellenõrizhetõsége céljából az elszámolásra külön feltételek köthetõk

ki.

Keretengedély

27. §

(1) A vámhatóság a keretengedély iránti kérelem benyújtását

követõ 30 napon belül a felajánlott jövedéki biztosítékot elfogadja és

az adómentes beszerzést engedélyezi, vagy a kérelmet elutasítja. A

keretengedélyt a vámhatóság az elfogadott jövedéki biztosíték

teljesítésének igazolását követõ 15 napon belül adja ki.

(2) A keretengedély a kérelmezõ nevére szól. A vámhatóság a

keretengedélyben a 38., 47. § szerint részletezett, számításokkal

alátámasztott igény alapján, továbbá - termékelõállításhoz való

felhasználás esetén - az üzem gyártási kapacitásának

figyelembevételével meghatározza a jövedéki terméknek a kérelemben

megjelölt, de legfeljebb egy éves idõszak (e § alkalmazásában a

továbbiakban: tárgyidõszak) alatt adómentesen beszerezhetõ mennyiségét

(a továbbiakban: keretmennyiség), és feltünteti a felhasználás helyét,

valamint az engedélyezett felhasználási célt.

(3) A keretmennyiség tárgyidõszakon belüli módosítását,

illetve a tárgyidõszakot követõ újabb idõszakra szóló keretmennyiség

engedélyezését a keretengedély módosítása iránti kérelem benyújtásával

kell kérni. A módosított, illetve az újabb idõszakra szóló igényt a

kérelmezõnek a 38., 47. §-ban foglaltak szerint kell megadnia. A

keretmennyiség engedélyezésére irányuló kérelem elbírálásánál a 26. §

(5)-(8) és e § (1), (2) bekezdését megfelelõen alkalmazni kell.

(4) A keretengedéllyel egy hónap alatt beszerzett mennyiség

nem haladhatja meg annak a mennyiségnek a háromszorosát, amelynek

adókockázatára a jövedéki biztosíték fedezetet nyújt. Ennél nagyobb

mennyiségben történõ beszerzéshez a jövedéki biztosítékot a

keretengedélyben elfogadott jövedéki biztosíték összegének

háromszorosára kell kiegészíteni.

(5) A keretengedély megszûnik, ha

a) az adómentes felhasználó újabb idõszakra szóló

keretmennyiség engedélyezésére a tárgyidõszak leteltét követõ 15 napon

belül nem nyújt be kérelmet,

b) az adómentes felhasználó természetes személy meghalt,

c) a felhasználó jogi személy vagy jogi személyiség nélküli

szervezet jogutód nélkül megszûnik;

d) az engedélyt visszaadják;

e) az engedélyt a vámhatóság visszavonja.

(6) A vámhatóság visszavonja az engedélyt, amennyiben

a) az adómentes felhasználó ellen felszámolási eljárás

indult;

b) az adómentes felhasználó az adóhatósághoz, illetve a

vámhatósághoz teljesítendõ adóbevallási, adófizetési, termékdíj,

vámteher fizetési vagy a társadalombiztosítási járulék fizetési

kötelezettségét a határidõt, illetve az esedékességet 60 nappal

meghaladóan késedelmesen teljesítette, vagy azt követõen sem

teljesítette; vagy az adóhatóság a vizsgált idõszakra vonatkozó

adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerõsen állapít

meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az

Art. 73. §-ának (2) bekezdése kizárja;

c) a keretengedély megadásánál figyelembe vett, illetve az

engedélyben szereplõ feltételek nem teljesülnek.

(7) A jövedéki terméknek olyan üzemben való adómentes

felhasználására, amelyre vonatkozóan a keretengedélyt visszavonták,

újabb keretengedély csak a jövedéki termék nem adómentes célra való

felhasználása utáni adóval és termékdíjjal kapcsolatos tartozás

megfizetését követõen adható.

Jövedéki termék adómentes beszerzése, felhasználása,

nyilvántartása

28. §

(1) Az adóraktár csak akkor tárolhat ki adófelfüggesztéssel

jövedéki terméket az adómentes felhasználó részére, ha az érvényes

keretengedéllyel rendelkezik.

(2) A keretmennyiségre történt beszerzéseket az adómentes

felhasználó készletre veszi, s az erre a célra rendszeresített, a

vámhatóság által hitelesített nyomtatványon vezeti. A nyomtatványra a

vámhatóság a hitelesítéskor rávezeti az engedélyezett keretmennyiséget

és az engedélyezett felhasználási célt.

(3) Az adómentes felhasználó folyamatosan olyan

nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a termék beszerzésének

(idõpont, szállító adóraktár, import, mennyiség) és felhasználásának

(idõpont, a felhasználás jogcíme, mennyiségi adatai) részletezését. A

nyilvántartás adatait havonta le kell zárni, meg kell állapítani a

tárgyhavi készletváltozásokat és az adómentes termék zárókészletének

mennyiségét. A nyilvántartás havi zárását a vámhatóság a helyszínen

ellenõrzi, és azt jegyzõkönyvvel igazolja.

29. §

(1) A keretengedéllyel beszerzett jövedéki termék

adómentesen csak a 37., 47. §-ban meghatározott célra használható fel,

és azt az adómentes felhasználónak hitelt érdemlõen igazolnia kell.

(2) A feleslegessé vált adómentesen beszerzett jövedéki termék

a vámhatóság elõzetes jóváhagyása alapján és felügyelete mellett

adóraktárba termékkísérõ okmány kiállításával szállítható.

(3) A szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási

célra alkalmatlanná vált adómentesen beszerzett jövedéki termék a

vámhatóság felügyelete mellett megsemmisíthetõ, adóraktárba

szállítható.

Elszámolás a jövedéki termék adómentes felhasználásáról

30. §

(1) Az adómentes felhasználó a tárgyhót követõ hó 15.

napjáig, illetve a jogosultság megszûnésének napját követõ 15. napig

elszámolást készít a jövedéki terméknek a 13. § (3), (4) bekezdése

szerint adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli

mentesüléssel járó tárgyhavi felhasználásáról (készletcsökkenésérõl).

Ha az elszámolás alapján kimutatott nyilvántartás szerinti tárgyhavi

zárókészletet meghaladja a 33. § (3), (4) bekezdése szerint

készletfelvétellel megállapított tényleges zárókészletet, a

különbözetet (készlethiányt) nem adómentes célra történõ

felhasználásnak kell tekinteni. A vámhatóság az elszámolásban szereplõ

adatokat a helyszínen ellenõrzi és igazolja.

(2) Az adómentes beszerzésre való jogosultság megszûnésének

napján készleten maradt jövedéki termék adóraktárnak csak a vámhatóság

elõzetes jóváhagyása és felügyelete mellett, a 11. §-ban foglalt

rendelkezések alkalmazásával adható át.

VI. Fejezet

Adóvisszaigénylés

31. §

(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a megfizetett adó

visszaigénylésére (levonására) jogosult

a) az adóraktár engedélyese, ha jövedéki terméket a

szabadforgalomból igazoltan adóval növelt áron vásárolt, és azt az

adóraktárban jövedéki termék elõállításához felhasználta;;

b) az az importáló, aki a vámhatóság által kivetett adót

megfizette, ha az importból származó jövedéki terméket változatlan

állapotban, külföldre igazoltan visszaszállítja (külföldi tértiáru);

c) az exportáló, ha az adóval növelt áron adóraktárból vagy

importálótól beszerzett jövedéki termékét a vámhatóság - a

vámtörvény szerinti - kereskedelmi áruforgalom keretében végleges

rendeltetéssel külföldre, vagy tranzitterületre kilépteti, ideértve

azt is, ha az üzemanyag petróleumot a vámhatóság felügyelete mellett a

nemzetközi légi közlekedésben résztvevõ, sugárhajtású vagy gázturbina

meghajtású, külföldi vagy belföldi lajstromjelû olyan repülõgép

üzemanyagtartályába töltik, amelynek külföldre távozását a

határvámhivatal regisztrálja;

d) az a személy, aki a 37. § (1) bekezdés a) pontjában

megjelölt ásványolajat, illetve a 47. § (1) bekezdésében megjelölt

alkoholterméket adóval növelt áron adóraktárból vagy importálótól

szerezte be, és adómentes célra használta fel.

(2) Az (1) bekezdés b), c) pontja szerinti visszaigénylés

esetében az alkoholtermék, illetve a dohánygyártmány adója

visszaigénylésének feltétele az is, hogy az importáló, az exportáló az

alkoholtermékrõl a zárjegyet, illetve a dohánygyártmányról az

adójegyet a vámhatóság képviselõinek jelenlétében eltávolítsa és

megsemmisítse, vagy felülragasztással érvénytelenítse. A

megsemmisítésrõl, illetve az érvénytelenítésrõl jegyzõkönyvet kell

felvenni, amely a visszaigénylés kötelezõ bizonylata.

(3) A dohánygyártmány adójának (1) bekezdés a) pontja szerinti

visszaigénylése (levonása) esetében a (2) bekezdésben foglalt

rendelkezést értelemszerûen alkalmazni kell.

(4) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti visszaigénylési jog

érvényesítéséhez a jövedéki termék beszerzését, a felhasználási célt

és a felhasználási arányszámot a vámhatóságnak elõzetesen be kell

jelenteni, továbbá arra a termékre vonatkozóan, amelyre

adóvisszaigénylést érvényesítenek, vezetni kell a 28. § (3)

bekezdésében elõírt nyilvántartást.

(5) Az adó visszaigénylése (levonhatósága)

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a jövedéki

termék másik jövedéki termék elõállításához történt felhasználásának

napjától,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jövedéki

termék külföldre történt, igazolt kiléptetésének napjától,

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a jövedéki

termék külföldre, tranzitterületre történt igazolt kiléptetésének,

illetve az üzemanyag petróleum esetében a repülõgép külföldre

távozásának napjától,

d) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a jövedéki

termék adómentes célra történt felhasználásának napjától

esedékes.

(6) Visszaigényelhetõ (levonható) adóként

a) az adóraktár és az exportáló, illetve az (1) bekezdés d)

pontja szerinti személy - a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel - a

jövedéki termék adóval növelt áron történt beszerzését igazoló

bizonylat kiállításának napján érvényes adómértékkel számított adót;

b) az importáló a vámhatóság által kivetett és megfizetett

adót

veheti figyelembe.

(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti esetben az adómérték

változását követõ 3 hónapon belül a változást megelõzõen hatályos

adómértéket kell figyelembe venni, kivéve, ha a visszaigénylésre

(levonásra) jogosult a nevére szóló, az adóraktár vagy az importáló

által kiállított, az adót elkülönítetten tartalmazó számlával igazolja

a vételárban felszámított, általa megfizetett adót.

(8) Az adóraktár engedélyese és az importáló az általa

megfizetett, vételárban felszámított adót a vevõ kérésére köteles a

számlán elkülönítve feltüntetni.

(9) A visszaigénylés (levonás) jogosultságát a jövedéki

termék adóval növelt áron való beszerzését, illetve importálását

igazoló eredeti bizonylattal, továbbá

a) az (1) bekezdés a) pontja esetében a jövedéki terméknek

adóraktárban másik jövedéki termék elõállításához történt

felhasználását igazoló belsõ bizonylattal,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetében a jövedéki termék

külföldre történõ kiszállítását (visszaszállítást) igazoló, a

vámhatóság által kiállított bizonylattal,

c) az (1) bekezdés c) pontja esetében a jövedéki termék

külföldre, tranzitterületre történõ kiszállítását igazoló, a

vámhatóság által kiállított, az exportáló nevére szóló vámokmánnyal,

illetve az üzemanyag petróleum repülõgép üzemanyagtartályba való

betöltésének és a repülõgép külföldre távozásának a határvámhivatal

általi igazolásával,

d) az (1) bekezdés d) pontja esetében a jövedéki termék

adómentes felhasználását igazoló, a vámhatóság által ellenjegyzett

belsõ bizonylattal

kell dokumentálni, alátámasztani.

(10) Az adóvisszaigénylés (-levonás) joga kizárólag a (9)

bekezdésben, illetve az alkoholtermék és a dohánygyártmány exportálása

esetén ezen felül a (2) bekezdésben meghatározott bizonylat

csatolásával, illetve azok birtokában érvényesíthetõ.

(11) A vámhatóság az adóvisszatérítésnél figyelembe vett

mennyiséget, valamint a visszatérített adó összegét a (9) bekezdésben

meghatározott bizonylatokon hitelt érdemlõ módon feltünteti.

VII. Fejezet

Egyes adózási és eljárási szabályok

32. §

(1) A jövedéki termék vámáru jellegének fennállásáig a

termékimportra, és a belföldrõl kiszállításra kerülõ adózatlan

jövedéki termékre - az e törvényben szabályozott rendelkezésekkel

összhangban - a vámtörvényt kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak kivételével

a) a hatósági felügyeletre, az ellenõrzésére, az

adóigazgatási eljárásra, a vámhatósághoz teljesítendõ adózói

kötelezettségre, továbbá az adó visszaigénylésére az e törvényben

meghatározott eltérésekkel az Art.-t,

b) a vámtörvényben, illetve az Art.-ben nem szabályozott

kérdésekben, továbbá az (1) bekezdés és e bekezdés a) pontja alá nem

tartozó más államigazgatási ügyben az államigazgatási eljárás

általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt (továbbiakban:

Áe.)

kell megfelelõen alkalmazni.

(3) Az adóalany az adót önadózással állapítja meg, vallja be

és fizeti meg, ha e törvény szerint nincs helye az adó hivatalból

történõ megállapításának.

(4) A hatósági felügyeletet ellátó vámhatóság az adóraktár

engedélyese és az adómentes felhasználó adóbevallása alapjául szolgáló

tények, körülmények, az adóraktáranként bemutatott termékmérleg

ellenõrzése alapján jegyzõkönyvvel igazolja, hogy a bevallással

érintett jövedéki termékek összetételére, vámtarifaszámára és

mennyiségére vonatkozó adatok a valóságnak megfelelnek. A

vámhatóságnak a bemutatott termékmérleg ellenõrzésére 5 munkanap áll

rendelkezésére. A vámhatóságnak bemutatott termékmérleg a

jogkövetkezmények szempontjából adóbevallásnak minõsül. Az

ellenjegyzett termékmérleg havi zárásának adatait az adóraktár

engedélyese átadja az adóellenõrzésre jogosult vámhatóságnak.

(5) Amennyiben a vámhatóság által megállapított adatok,

tények, körülmények eltérnek az adóraktár engedélyese, illetve az

adómentes felhasználó által bemutatott termékmérlegben szereplõ

adatoktól, a vámhatóság az eltérés tényét és okát jegyzõkönyvbe veszi,

s a felvett jegyzõkönyv egy példányát az adóalanynak átadja, aki a

jegyzõkönyvre 8 napon belül észrevételt tehet. Az észrevételt a

vámhatóság másodfokú szerve bírálja el, az adóalany kérelmére

helyszíni vizsgálatot folytat. A másodfokú vámhatóság döntését a

bevallásra feljegyzi, szükség esetén kiegészítõ jegyzõkönyvet vesz

fel. A vámhatóság az eredménytelen adategyeztetést tartalmazó

jegyzõkönyv és kiegészítõ jegyzõkönyv egy példányát adóellenõrzés

végett az ellenõrzés lefolytatására illetékes vámhatósághoz továbbítja

annak kiállítását követõ 15 napon belül. Az ellenõrzés eredményeként

megindult adóigazgatási eljárásban az adóalanynak a vámhatóság

jegyzõkönyvére tett, el nem fogadott észrevételeit és indokait is el

kell bírálni.

(6) Ha az adóraktár engedélyese több adóraktárra rendelkezik

engedéllyel, az illetékes vámhatósághoz - valamennyi adóraktárának

adataira kiterjedõ - összesített adóbevallást nyújt be. E rendelkezést

megfelelõen alkalmazni kell az adómentes felhasználóra is, ha több

üzemben, illetve raktárban tárol adófelfüggesztés alatt álló terméket.

(7) A vámhatóság határozattal állapítja meg az adót

a ) termékimport esetén;

b) a hatóságok által elkobzott, valamint a vámraktárból a

vámhatóság által értékesített jövedéki terméket megvásárló személy

terhére;

c) a hatáskörébe tartozó egyéb adóügyben.

(8) A vámhatóság az adóraktári engedély vagy a keretengedély

felszámolási eljárás miatti visszavonását, illetve végelszámolás

miatti megszûnését követõen

a) a készleten maradt jövedéki terméknek a felszámolás során

szabadforgalomba való értékesítésénél a vevõ,

b) a vagyonfelosztás megtörténtével a hitelezõ, illetve -

végelszámolás esetén - a jövedéki terméket a vagyonfelosztást követõen

az átvevõ személy

adófizetési kötelezettsége esetén - a vevõ, a hitelezõ,

illetve a jövedéki terméket átvevõ személy kérelmére - határozattal

állapítja meg az adót.

(9) Önadózás esetén az adó alapját és az adót naptári

hónaponként kell megállapítani.

(10) A vámhatóság által a (7) bekezdés b), c) pontja alapján

kivetett adót az adókivetésrõl szóló határozat kézhezvételét követõ 8

napon belül meg kell fizetni.

(11) A felszámolási és a végelszámolási eljárás miatti

megszûnés kivételével, az adóraktári engedélyének megszûnését követõ

30 napon belül az adóraktár engedélyesének bevallást kell benyújtania.

A felszámolási és a végelszámolási eljárás miatti megszûnés esetében

az adóbevallásra az Art., illetve a csõdeljárásról, a felszámolási

eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény

rendelkezéseit kell alkalmazni.

(12) Az adóraktár engedélyese adóelõleget fizet, amennyiben az

elõzõ év azonos negyedévében keletkezett adófizetési kötelezettsége

elérte a hatmillió forintot. Az adóelõleg mértéke az elõzõ év azonos

negyedévében keletkezett adó egyhatod része. Ha az adóraktár

engedélyese a tárgyévet megelõzõ évben nem fizetett adót, de a tárgyév

elsõ negyedévében az adó várható összege eléri a hatmillió forintot,

akkor a várható adóösszeg egyhatodát kell adóelõlegként fizetni. A

II., III., IV. negyedévben akkor kell adóelõleget fizetni, ha az elõzõ

negyedévi adó összege a hatmillió forintot meghaladja. Az adóelõleg

összege az elõzõ negyedévi adó egyhatod része.

(13) Az adóvisszaigénylést a vámhatóság az adóvisszaigénylésre

jogosult kérelmére, a kérelem e törvényben foglaltak szerinti

elbírálása után teljesíti. Az adóvisszaigénylésre jogosult az

adóvisszaigénylést (adóvisszatérítést) havonta - a tárgyhó 1. napjától

a tárgyhó utolsó napjáig terjedõ idõszakra - igényelheti. Az

adóvisszaigénylési (adóvisszatérítési) kérelemhez az annak

elbírálásához szükséges valamennyi iratot csatolni kell. Az

adóvisszaigénylés megtagadásáról a vámhatóság határozatot hoz.

(14) Az adóraktár engedélyese adóvisszaigénylési jogosultságát

a tárgyhavi adóbevallásában, a fizetendõ adójából történõ levonással,

vagy visszaigényléssel érvényesítheti.

VIII. Fejezet

Hatósági felügyelet

33. §

(1) A vámhatóság felügyelete alatt végezhetõ

a) a jövedéki termék elõállítása, az adózatlan jövedéki

termék raktározása, adófelfüggesztés alatt történõ szállítása, az

adómentesen beszerzett jövedéki termék felhasználása,

b) az adóraktári engedély megszûnése után az adóraktár

engedélyese, illetve a keretengedély érvényességének megszûnése után

az adómentes felhasználó jövedéki termékkel kapcsolatos tevékenysége,

a készleten maradt jövedéki termék utáni adófizetési kötelezettség

rendezéséig.

(2) A hatósági felügyelet gyakorolható folyamatos jelenléttel

és vizsgálattal, vagy helyszíni, eseti vizsgálattal.

(3) Az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó

folyamatosan olyan nyilvántartást vezet a jövedéki termék készletérõl,

amelynek alapján a nyilvántartott és a tényleges készlet bármikor

összevethetõ. Az adóraktár engedélyese három havonta, az adómentes

felhasználó havonta, a tárgynegyedév, illetve a tárgyhó utolsó

napjával a vámhatóság jelenlétében és ellenõrzése mellett

készletfelvétellel megállapítja a tényleges készletet.

(4) A készlet felvételével meg kell állapítani a jövedéki

terméknek az adóraktárban a tárgynegyedév, az adómentes felhasználónál

a tárgyhó utolsó napján, illetve az adóraktári vagy a keretengedély

megszûnésének utolsó napján ténylegesen készleten lévõ mennyiségét, a

leltár és a nyilvántartás szerinti készlet különbözetét, a külön

jogszabály szerint elszámolható veszteséget és az azt meghaladó

hiányt. A pozitív különbözetet (többletet) a következõ elszámolási

idõszak nyitókészletébe be kell számítani.

(5) A hatósági felügyelet keretében a vámhatóság által végzett

vizsgálat az adóhatóság tevékenysége szempontjából nem minõsül az Art.

alkalmazásában ellenõrzéssel lezárt idõszaknak.

Második rész

Különös rendelkezések

IX. Fejezet

Ásványolaj

Termékmeghatározás

34. §

(1) E törvény alkalmazásában ásványolajnak

a) a 2706 vámtarifa szám alatti termék,

b) a 2707 10, 2707 20, 2707 30, 2707 50, 2707 91 00, 2707 99

11 és a 2707 99 19 vámtarifa szám alatti termék,

c) a 2709 és a 2710 vámtarifa szám alatti termék,

d) a 2711 vámtarifa szám alatti termék, ideértve a vegytiszta

metánt és propánt, de kivéve a földgázt,

e) a 2712 10, 2712 20, 2712 90 31, 2712 90 33, 2712 90 39,

2712 90 91 és a 2712 90 99 vámtarifa szám alatti termék,

f) a 2715 vámtarifa szám alatti termék,

g) a 2901 vámtarifa szám alatti termék,

h) a 2902 11, 2902 19 91, 2902 19 99, 2902 20, 2902 30, 2902

41 00, 2902 42 00, a 2902 43 00, a 2902 44 és a 2909 19 vámtarifa

szám alatti termék,

i) a 3403 11, 3403 19 3811, 3814, 3817, 3819 és 3820

vámtarifa szám alatti termék

minõsül.

(2) Ásványolajnak minõsül továbbá e törvény alkalmazásában az

(1) bekezdésben megjelöltektõl eltérõ, bármely olyan termék, amelyet

belsõégésû motorok üzemanyagaként, vagy üzemanyagok adalékaként vagy

higítóanyagaként, továbbá tüzelõolajként értékesítenek vagy használnak

fel.

Adóalap, adómérték

35. §

(1) Az adó alapja az ásványolaj mennyisége, az adómértéknél

megjelölt mennyiségi egységben mérve.

(2) Ha az adómértéknél megadott mennyiségi egység liter, akkor

azt +15 °C-ra átszámított térfogaton kell megállapítani. Az ásványolaj

+15 °C hõmérséklethez tartozó térfogatát a mérésügyrõl szóló 1991. évi

XLV. törvény elõírásainak megfelelõen az MSZ ISO 3675 vagy az MSZ ISO

3838 jelû, a kõolajtermékek sûrûségének meghatározására vonatkozó

szabványokban idézett MSZ ISO 91-1 szabványban ismertetettek szerint

(csõkészlet esetén számítással) kell meghatározni.

36. §

(1) Az ásványolaj adójának mértéke - a (2) bekezdésben foglalt

eltéréssel -:

a) a 2710 00 27, 2710 00 29 és a 2710 00 32 vámtarifa szám

alatti ólmozatlan benzinekre 77,00 Ft/liter,

b) a 2710 00 34 és a 2710 00 36 vámtarifa szám alatti

ólmozott benzinekre 83,10 Ft/liter,

c) a 2710 00 11, 2710 00 15, 2710 0021, 2710 00 25, 2710 00

26, 2710 00 37 és a 2710 00 39 vámtarifa szám alatti egyéb

benzinekre - a finomvegyszernek minõsülõ ásványolaj termék

kivételével - 83,10 Ft/liter,

d) a 2710 00 41, 2710 00 45, 2710 00 51, 2710 00 55 és a 2710

00 59 vámtarifa szám alatti petróleumokra - a finomvegyszernek

minõsülõ ásványolaj termék kivételével - 83,10 Ft/liter,

e) a 2710 00 61, 2710 00 65, 2710 00 66, 2710 00 67 és a

2710 00 68 vámtarifa szám alatti gázolajokra, tüzelõolajokra 67,60

Ft/liter,

f) a 2711 11, 2711 12, 2711 13, 2711 19 vámtarifa szám alatti

természetes gáz és egyéb gáz termékbõl arra a cseppfolyós

halmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti gépjármûvek

üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy e célra használnak fel,

86,70 Ft/kg,

g) a 2711 21 és a 2711 29 vámtarifa szám alatti természetes

gáz és egyéb gáz termékbõl arra a sûrített (200 bar feletti nyomású)

gáz halmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti gépjármûvek

üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy e célra használnak fel,

41,80 Ft/nm3,

h) a 2707 10, 2707 20, 2707 30, 2707 50, 2902 20, 2902 30,

2902 41, 2902 42, 2902 43, 2902 44 vámtarifa szám alatti benzolra és

homológjaira - a finomvegyszernek minõsülõ ásványolaj termék

kivételével -, továbbá 2709 00 10 vámtarifa szám alatti földgáz

kondenzátumra - a stabilizálatlan gazolin kivételével - 83,10

Ft/liter,

i) a 2710 00 81, 2710 00 83, 27 10 00 85 vámtarifa szám

alatti kenõolajra 60,80 Ft/kg,

j) a 3811 vámtarifaszám alatti adalékanyagokra 60,80 Ft/kg,

k) a 34. § szerinti, de e § a)-j) pontjában nem említett

ásványolajra a belsõégésû motorokhoz motorbenzinként, a motorbenzin

adalékaként vagy higítóanyagaként való kínálás, értékesítés vagy

felhasználás esetén 83,10 Ft/liter, a belsõégésû motorokhoz

gázolajként, a gázolaj adalékaként vagy higítóanyagként, illetve a

tüzelõolajként történõ kínálás és értékesítés vagy felhasználás esetén

67,60 Ft/liter.

(2) Az adó mértéke az (1) bekezdés a), b) és e) pontjában

meghatározott mérték 20,00 Ft/literrel növelt összege, amennyiben a

termék nem felel meg a hatályos magyar szabvány elõírásainak.

(3) Az (1) bekezdés c), d) és h) pontjának alkalmazásában

finomvegyszernek minõsül az a nagytisztaságú ásványolaj,

a) amely a magyar vagy nemzetközi szabvány szerint analitikai

célokra szolgáló valamely minõségi kategóriába besorolható, és

legfeljebb 2500 milliliter vagy gramm kiszerelésû, és

b) amelynek termékcsomagolása a minõségi jellemzõket

tartalmazó címkével van ellátva, és a minõségi jellemzõket a gyártó

minõségi bizonyítvánnyal szavatolja.

Adómentes felhasználás

37. §

(1) Adómentes célú felhasználásnak minõsül

a) - a 2710 00 26, 2710 00 27, 2710 00 29, 2710 00 32, 2710

00 34, 2710 00 36, 2710 00 37, 2710 00 66, 2710 00 67, 2710 00 68,

2711 12 és a 2711 13 vámtarifa szám alatti ásványolajon kívül - a 36.

§-ban megjelölt ásványolaj felhasználásával egy másik termék

elõállítása, feltéve, hogy a felhasznált ásványolaj az elõállított új

termék részévé válik;

b) a 2710 00 51 vámtarifa szám alatti üzemanyag petróleumnak

kizárólag sugárhajtású és gázturbina meghajtású, katonai lajstromjelû

légi jármû hajtóanyagaként való felhasználása;

c) a 2710 00 66 02, 2710 00 67 02 vámtarifa szám alatti

tüzelõolajnak a villamos energia termelésére vonatkozó mûködési

engedéllyel rendelkezõ erõmûben, kizárólag villamos energia vagy

villamos energia és kapcsolt hõtermelésre való felhasználása;

d) az ipari vámszabadterületre nem jövedéki termék

elõállításához külföldrõl közvetlenül behozott, illetve belföldrõl, a

vámtörvény 90., 94. §-ában foglaltak alapján beszállításra kerülõ és

exportnak minõsülõ ásványolaj terméknek az üzem termelési célú

tevékenységéhez segédanyagként történõ felhasználása.

(2) Az adómentes felhasználási cél megvalósulásának

kockázatára legfeljebb 100 millió forint értékû jövedéki biztosítékot

kell felajánlani.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti adómentes felhasználás

esetében

a) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a

továbbiakban: Áht.) alapján kincstári finanszírozás körébe tartozó

gazdálkodó szerv mentesül a jövedéki biztosítéknyújtás követelménye

alól;

b) keretengedélyre az az a) pont alá tartozó gazdálkodó szerv

jogosult, aki az üzemanyag petróleum beszerzését az alapító okiratában

meghatározott feladatként végzi;

c) az üzemanyag petróleum beszerzése, nyilvántartása és

elszámolása tekintetében a külön jogszabály rendelkezéseit kell

alkalmazni.

38. §

(1) A keretengedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) az ásványolaj felhasználásának célját, módját,

b) az ásványolaj kérelemben megjelölt, de legfeljebb egy éves

idõtartamra igényelt, várhatóan felhasználásra kerülõ mennyiségét,

c) termékelõállítás esetén az ásványolaj várható

felhasználási arányszámát és az ásványolajból elõállításra kerülõ

termék várható mennyiségét,

d) az ásványolaj c) pontban foglalttól eltérõ felhasználása

esetén a várhatóan felhasználásra kerülõ mennyiség levezetését,

mûszaki, egyéb adatokkal alátámasztva,

e) a 26. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel

teljesülését bemutató dokumentációt.

(2) A 30. §-ban elõírt elszámolásnak tartalmaznia kell

a) az elszámolási idõszakban felhasznált adómentes

ásványolaj mennyiségét,

b) termékelõállítás esetén az adómentes ásványolaj

felhasználásával elõállított termék mennyiségét, kimutatva az egyes

termékféleségekhez ténylegesen felhasznált és a felhasználási

arányszám szerint felhasználható ásványolaj mennyiségét,

c) a nem termékelõállításhoz felhasznált adómentes ásványolaj

mennyiségét, tételesen kimutatva a különbözõ felhasználásokhoz

kapcsolódó adómentes ásványolaj mennyiséget,

d) az adómentes ásványolaj elszámolás szerinti és tényleges

készletének eltérését.

Adóvisszaigénylés

39. §

(1) A gázolaj adójának visszaigénylésére az a közutakat

közvetlenül igénybe nem vevõ gázolaj felhasználó jogosult, aki a 2710

00 66 01 vámtarifa szám alatti gázolajat a Központi Statisztikai

Hivatalnak a Szolgáltatások Jegyzékében (a továbbiakban: SZJ) 0911

számon jelölt vasúti szállítási tevékenységhez, illetve a magyar

hajólajstromban vagy hajójegyzékben nyilvántartott, áru-, vagy

személyszállítást végzõ hajón (ideértve a kompot is) az SZJ 0922

belvízi szállítási tevékenységhez, üzemanyagként használja fel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti visszaigénylés csak a

ténylegesen felhasznált mennyiség után vehetõ igénybe.

40. §

(1) Az adó visszaigénylése a gázolaj 39. § (1) bekezdése

szerinti felhasználásának napjától esedékes.

(2) Az ásványolaj adójának visszaigénylését az ásványolaj

beszerzésérõl kiállított számlával, és a tényleges felhasználást

igazoló számviteli belsõ bizonylattal kell dokumentálni.

(3) Az adó visszaigénylés érvényesítésekor a vámhatóság a (2)

bekezdésben meghatározott dokumentumokon hitelt érdemlõ módon köteles

feltüntetni az adóvisszatérítés alapjaként figyelembe vett ásványolaj

mennyiségét, fajtáját, valamint a visszatérített adó összegét.

Ásványolaj adóraktár

41. §

(1) Ásványolaj adóraktári engedély

a) a 36. § (1) bekezdés a)-e), h)-k) pontjaiban szereplõ

ásványolajat kõolajból atmoszférikus és vákumdesztillációval, valamint

ehhez kapcsolódó technológiákkal elõállító üzemre (a továbbiakban:

kõolajfinomító);

b) a kõolajfinomító engedélyesének a kõolajfinomító területén

kívül található, az elõállított ásványolaj tárolására, raktározására

alkalmas tárolóra (a továbbiakban: finomítói ásványolaj-raktár);

c) a 36. § (1) bekezdés c) és h) pontjába tartozó

ásványolajat pirolízissel vegyipari technológiák melléktermékeként

elõállító üzemre (a továbbiakban: olefingyár);

d) a 36. § (1) bekezdés f) pontja szerinti cseppfolyós

propán vagy bután, valamint ezek keverékének üzemanyag célú

elõállítására (a továbbiakban: cseppfolyós gáztöltõ);

e) a 36. § (1) bekezdés g) pontja szerinti, üzemanyag célú

sûrített földgázt elõállító töltõállomásra (a továbbiakban: sûrített

gáztöltõ);

f) a 36. § (1) bekezdés j) pontja szerinti adalékanyagot

gyártó üzemre (a továbbiakban: adalékgyártó üzem);

g) a 36. § (1) bekezdés a), b) és e) pontja szerinti

üzemanyagcélú benzin, gázolaj és a tüzelõolaj önálló tárolását végzõ

tárolótelepre (a továbbiakban: üzemanyag tároló)

adható.

(2) Az ásványolaj adóraktárt elhagyó csõvezeték az adóraktáron

belüli utolsó hiteles mérési pontig tartozik az adóraktárhoz. Az

adóraktár területére belépõ csõvezeték az adóraktáron belüli elsõ

hiteles mérési ponttól tekintendõ az adóraktár részének. A két

adóraktár közötti csõvezeték az adófelfüggesztés mellett végzett

szállítás szállítóeszközének tekintendõ azzal, hogy a szállítás során

keletkezõ, a külön jogszabály szerinti mértéket meghaladó szállítási

veszteségre keletkezõ adófizetési kötelezettség a kitároló adóraktár

engedélyesét terheli.

(3) A 36. § (1) bekezdésének a)-e) és h)-k) pontjában

meghatározott ásványolajtermék - kivéve a Magyar Gyógyszerkönyvben

meghatározott benzint -, továbbá a 2710 00 71, 2710 00 72, 2710 00

74, 2710 00 76, 2710 00 77, 2710 00 78 vámtarifaszám alatti fûtõolaj

csak kõolajfinomítóban vagy olefingyárban gyártható.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül ásványolaj

adóraktári engedély a 2710 00 26 vámtarifaszámú repülõbenzinnek,

valamint a 2710 00 51 vámtarifaszámú üzemanyag petróleumnak az állandó

nyitvatartással, állandó vámhatósági felügyelet mellett üzemelõ

közforgalmú nemzetközi repülõtéren történõ tárolására is adható (a

továbbiakban: repülõtéri adóraktár).

(5) Az ásványolaj adóraktárra adóraktári engedély akkor

adható, ha adóraktáranként

a) a kõolajfinomítóban legalább atmoszférikus és

vákumdesztillációs technológiai egység, és legalább 50.000 m3,

b) a finomítói üzemanyagraktárban legalább 10.000 m3,

c) az olefingyárban legalább 35.000 m3,

d) a cseppfolyós gáztöltõn, valamint a repülõtéri

adóraktárban legalább 300 m3,

e) az üzemanyag tárolóban legalább 50.000 m3

a talajjal egybeépített, vagy a talajhoz rögzített, az

illetékes hatóság által engedélyezett és - a cseppfolyós gáztöltõ

kivételével - hitelesített tárolótartály áll rendelkezésre.

(6) A jövedéki biztosítékot adóraktáranként

a) kõolajfinomító, finomítói ásványolaj-raktár és üzemanyag

tároló esetén adóraktáranként legalább 200 millió forint, de több

adóraktárral rendelkezõ engedélyes esetében engedélyesenként

legfeljebb 2 milliárd forint,

b) olefingyár esetén legfeljebb 300 millió forint,

c) a sûrített gáztöltõ esetén legfeljebb 80 millió forint,

d) a cseppfolyós gáztöltõ esetén adóraktáranként, illetve

több adóraktárral rendelkezõ engedélyes esetében engedélyesenként

legalább 80 millió forint,

e) a repülõtéri adóraktár esetén legfeljebb 200 millió

forint,

f) az adalékgyártó üzemre legalább 100 millió forint, illetve

az adalékanyagok kizárólag 5 liter vagy annál kisebb kiszerelésben

történõ palackozását (kiszerelését) végzõ adalékgyártó üzem esetén

legalább 5 millió forint

értékben kell nyújtani.

X. Fejezet

Alkoholtermék

Fogalmak

42. §

(1) E törvény alkalmazásában alkoholtermék alatt a 2204, a

2205, a 2206 vámtarifa számú, 22 térfogatszázaléknál nagyobb

alkoholtartalmú, továbbá a 2207 és a 2208 vámtarifa számú, 1,2

térfogat százaléknál nagyobb alkoholtartalmú terméket kell érteni.

(2) E törvény alkalmazásában:

1. szeszfõzde: a gyümölcsbõl (gyümölcscefrébõl),

szõlõszármazékból (törköly, seprõ) és borból, esetenként külön

engedéllyel gabonából lepárlással pálinkát, párlatot, borpárlatot

elõállító üzem;

2. bérfõzés: szeszfõzdében a bérfõzetõ részére történõ

gyümölcspálinka vagy borpárlat-elõállítás;

3. bérfõzetõ: az a természetes személy, aki saját termésû vagy

begyûjtött alapanyagból állíttat elõ gyümölcspálinkát vagy

borpárlatot;

4. denaturálás: az alkoholtermék emberi fogyasztásra való

végleges alkalmatlanná tétele.

Adóalap, adómérték

43. §

(1) Az adó alapja az alkoholtermék mennyisége,

hektoliterfokban meghatározva. Hektoliterfok alatt a 20 oC-on mért 1

liter 100 térfogatszázalékos etilalkohol értendõ.

(2) Az adó mértéke - a (3)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel

- hektoliterfokonként 1270 forint.

(3) A 2208 20 vámtarifaszám alá tartozó borpárlat, a 2208 90

33, 2208 90 38, 2208 90 48, 2208 90 71 vámtarifa szám alá tartozó

gyümölcspálinka (a továbbiakban együtt: pálinka) adója

hektoliterfokonként 970 forint.

(4) A szeszfõzdében bérfõzés keretében elõállított pálinka (a

továbbiakban: bérfõzött pálinka) adója egy bérfõzetõ részére

hektoliterfokonként évente legfeljebb 100 hektoliterfok mennyiségig

390 forint, 100 hektoliterfok felett 970 forint.

A bérfõzött pálinka utáni adófizetési kötelezettség és

eljárási szabályok

44. §

(1) A 8-17. §-ban foglalt rendelkezésektõl eltérõen a

bérfõzött pálinka utáni adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha

a) a szeszfõzde a terméket átadja a bérfõzetõnek, vagy

b) a szeszfõzde a terméket még nem adta át a bérfõzetõnek, de

az adó összege elérte a 100 ezer forintot, vagy

c) a havi elszámolási idõszak utolsó napján a szeszfõzdében a

bérfõzetõ által még el nem szállított bérfõzött pálinka található.

(2) Az adó alanya a bérfõzetõ, akinek az adót készpénzben kell

megfizetnie a részére átadott, vagy a részére elõállított és az (1)

bekezdés b), c) pontja szerint elszámolt pálinka után.

(3) Ha a bérfõzetõ az adófizetési kötelezettségét nem

teljesíti, részére a bérfõzött pálinka nem adható ki.

45. §

(1) A bérfõzött pálinka utáni adó (a továbbiakban: bérfõzési

szeszadó) összegét a szeszfõzde állapítja meg és szedi be a

bérfõzetõtõl. A bérfõzetõ a szeszfõzdének írásbeli nyilatkozatot ad a

tárgyévben más szeszfõzdékben fõzetett pálinka mennyiségérõl.

(2) A 44. §-ban meghatározott rendelkezések elmulasztásával be

nem szedett bérfõzési szeszadót a szeszfõzde köteles megfizetni.

Amennyiben a szeszfõzde a bérfõzetõ valótlan nyilatkozata alapján

állapította meg helytelenül a bérfõzési szeszadó összegét, a bérfõzetõ

az adókülönbözet megfizetésén felül az adókülönbözettel azonos

összegben adóbírságot is fizet.

(3) A szeszfõzde a bérfõzetõtõl beszedett bérfõzési szeszadót

a 100 ezer forint értékhatár elérését, illetve az elszámolási

idõszakonkénti rendszeres, vagy a szúrópróbaszerû elszámolást követõ

munkanapon befizeti a vámhatóság bérfõzési szeszadó számlájára.

(4) A beszedett bérfõzési szeszadó késedelmes befizetése

esetén a szeszfõzde a (3) bekezdés szerinti fizetési határidõ napjától

a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot köteles fizetni.

(5) A bérfõzési szeszadó, valamint a felszámított késedelmi

pótlék nem engedhetõ el és nem mérsékelhetõ, fizetési halasztás,

részletfizetés nem adható.

(6) A szeszfõzde a bérfõzetõ részére egyszerûsített kísérõ

okmányt állít ki, és azzal igazolja a bérfõzési szeszadó megfizetését.

46. §

A bérfõzetõtõl a bérfõzött pálinkát, borpárlatot csak az

alkoholtermék adóraktár engedélyese vásárolhatja meg.

Adómentes felhasználás

47. §

(1) Adómentes felhasználás a 2207 vámtarifa számú

alkoholterméknek a felhasználása

a) az Országos Gyógyszerészeti Intézet által törzskönyvezett

gyógyszerek, gyógyszernek nem minõsülõ, szájon át fogyasztható

alkoholtartalmú gyógyhatású termékek 100 ml vagy annál kisebb

kiszerelésben, és 20 ml-t meg nem haladó összes napi fogyasztási

dózisnak megfelelõ összetételben való elõállításához, továbbá a szájon

át nem fogyasztható, a 200 ml-t meg nem haladó kiszerelésû

alkoholtartalmú készítmények, továbbá gyógyszerhatóanyagok és

intermedierek elõállításához,

b) biológiai ecet gyártásához,

c) legfeljebb 8,5 hektoliterfok / 100 kg alkoholtartalmú

bonbonok, vagy - az alkoholtartalmú italok kivételével - legfeljebb 5

hektoliterfok / 100 kg alkoholtartalmú más élelmiszerek gyártásához,

d) vegyipari és kozmetikai termékek elõállításához.

(2) A 26. §-ban meghatározott keretengedély iránti kérelemben

meg kell adni

a) az alkoholtermék felhasználásának célját, módját,

b) az alkoholtermék felhasználási arányszámát (elõállításra

kerülõ termékenként),

c) a vegyipari és kozmetikai felhasználási cél esetén az

alkalmazható denaturálószer megnevezését (leírását) és a denaturálás

módját, illetve, ha denaturálószert nem lehet alkalmazni, akkor annak

mûszaki indokolását,

d) a felhasználás szerint illetékes szakmai szövetség

igazolását a c) pont alapján megadottakról,

e) az alkoholtermék kérelemben megjelölt, de legfeljebb egy

éves idõtartamra igényelt mennyiségét és a felhasználásával

elõállításra kerülõ termék várható mennyiségét, az üzem gyártási

kapacitását.

A kérelemhez csatolni kell a 26. § (4) bekezdés a) pontjában

foglalt feltétel teljesülését bemutató dokumentációt is.

(3) Alkoholterméket vegyipari és kozmetikai felhasználási

célra adómentesen csak a (2) bekezdés c) pontjában megadott, a d) pont

szerint visszaigazolt és a vámhatóság által jóváhagyott denaturálási

eljárással denaturálva lehet kitárolni az adóraktárból, kivéve, ha a

(2) bekezdés c) pontja szerint denaturáló szert nem lehet alkalmazni.

A denaturálást a vámhatóság felügyelete mellett kell elvégezni.

(4) A vámhatóság a (2) bekezdés c) pontjában és a (3)

bekezdésben foglaltakat független szakértõvel (intézettel)

ellenõrizheti.

(5) A 30. § szerinti elszámolásban ki kell mutatni az

elszámolási idõszakban elõállított termékhez a bejelentett

felhasználási arányszám szerint felhasználható és a ténylegesen

felhasznált alkoholtermék mennyiségét is. Ha a ténylegesen felhasznált

alkoholtermék mennyisége meghaladja a felhasználási arányszám szerinti

mennyiséget, a különbözet nem adómentes célra történt felhasználásnak

minõsül, és a 14. § (4) bekezdése szerinti adófizetési kötelezettség

keletkezik.

(6) Az adómentes felhasználási cél megvalósulásának

kockázatára legfeljebb 50 millió forint értékû jövedéki biztosítékot

kell felajánlani.

Alkoholtermék teljes denaturálása

48. §

Az alkoholtermék teljes denaturálását az etikalkoholt,

nyersszeszt, finomított szeszt, víztelenített szeszt elõállító ipari

szeszgyárban (a továbbiakban: ipari szeszgyár) a külön jogszabályban

elõírt denaturáló szerrel és denaturálási eljárással kell elvégezni.

Alkoholtermék adóraktár

49. §

(1) Alkoholtermék adóraktári engedély

a) az etilalkoholt, nyersszeszt, finomított szeszt,

víztelenített szeszt, a lepárlással elõállított gyümölcs-, gabona- és

egyéb pálinkát, borpárlatot elõállító ipari szeszgyárra, mezõgazdasági

szeszüzemre, szeszfõzdére (a továbbiakban: szeszüzem),

b) az etilalkoholból, gyümölcs-, gabona- és egyéb pálinkából,

borpárlatból valamint egyéb alkoholtartalmú alapanyagból hideg úton

alkoholtermék elõállítását, palackozását végzõ termelõüzemre (a

továbbiakban: italgyár),

c) az alkoholtermék önálló palackozását végzõ palackozó

üzemre (a továbbiakban: szeszpalackozó),

d) a szeszüzem, illetve az italgyár engedélyesének a

gyártóüzeme területén kívül található, az elõállított alkoholtermék

tárolására, raktározására alkalmas, ingatlanra (a továbbiakban: üzemi

szeszraktár),

e) a kizárólag a 2207 vámtarifaszám alá tartozó, legalább 96

térfogatszázalék alkoholtartalmú, nagytisztaságú, analitikai minõségû

alkoholtermék tisztítással, válogatással való elõállítását, és

legfeljebb 1 liter ûrtartalmú egységben való kiszerelését végzõ üzemre

(a továbbiakban: etanol üzem)

adható.

(2) Az alkoholtermék - kivéve a 2207 vámtarifaszám alá tartozó

terméket -adó megfizetése nélküli tárolására adóraktári engedély a

kizárólag tranzitterületre történõ vámmentes értékesítés

kiszolgálására létesített közvámraktárban kialakított adóraktárra (a

továbbiakban: tranzit adóraktár), valamint az egyéb célú

közvámraktárban és a vámraktárban kialakított adóraktárra (a

továbbiakban: vám adóraktár) is adható. A tranzit és a vám

adóraktárban az alkoholtermék mellett adózatlan sör, pezsgõ, köztes

alkoholtermék és dohánygyártmány adómentes tárolása is megengedett.

(3) A jövedéki biztosítékot az (1) bekezdés szerinti

adóraktárak esetében - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel -

adóraktáranként legalább 40 millió forint, de adóraktáranként,

illetve a több adóraktárral rendelkezõ engedélyes esetében

engedélyesenként legfeljebb 200 millió forint értékben kell

teljesíteni. Az egy helyrajzi számon vagy az összefüggõ helyrajzi

számokon szereplõ szeszüzem, italgyár, szeszpalackozó, üzemi

szeszraktár a jövedéki biztosíték szempontjából egy adóraktárnak

minõsül. A nem összefüggõ helyrajzi számokon szereplõ, de a

gyártástechnológiai folyamatból fakadóan egy technológiai egységet

képezõ, csõvezetékrendszerrel összekötött üzem, raktár egy

adóraktárnak tekintendõ.

(4) A kizárólag bérfõzést végzõ szeszfõzdére és az etanol

üzemre a jövedéki biztosítékot legalább 1 millió forint értékben kell

nyújtania.

Az alkoholtermék palackozása, zárjegy alkalmazása

50. §

(1) Az alkoholtermék

a) szabadforgalomba bocsátása,

b) belföldi forgalom számára való vámkezelése, feltéve, hogy

az importáló nem adóraktárba szállítja be a terméket,

a (3) bekezdés szerinti zárjeggyel történhet.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik

a) a bérfõzött pálinka bérfõzetõ részére történõ kiadására,

b) a külföldrõl nem kereskedelmi forgalomban behozott, illetve

az árumintaként importált, vámmentesen vámkezelt alkoholtermékre,

c) a 2207 vámtarifa számú alkoholtermékre, amennyiben az

laboratóriumi vizsgálatok, kísérleti, kutatási és fejlesztési célok,

kísérleti termékek próbagyártása, labor eszközök, gépek mosása

tisztítása, szolgáltató tevékenységek, kórházak, rendelõ intézetek,

gyógyszertárak céljára kerül nem palackozott formában, adózottan

értékesítésre.

(3) A zárjegy az alkoholtermék palackjára vagy legkisebb

fogyasztói csomagolási egységére felhelyezett olyan bélyeg, amely

igazolja, hogy a termék adóraktárban került elõállításra

(palackozásra), és onnan került kiszállításra, illetve, hogy az

importból származó alkoholtermék belföldi forgalom számára való

vámkezelése megtörtént.

(4) A zárjegyet a Magyar Állam állíttatja elõ és a vámhatóság

bocsátja - elszámolási kötelezettség mellett - az adóraktár

engedélyese és a 69. §-ban meghatározott jövedéki engedéllyel

rendelkezõ importáló rendelkezésére. Az adóraktár engedélyese és az

importáló a zárjegyhez a zárjegy elõállítási költségének a megfizetése

ellenében juthat hozzá.

(5) Az alkoholtermék zárjegye darabonként 500 Ft értéket

képvisel, amelyet arra a zárjegyre kell megfizetni, amellyel az

adóraktár engedélyese és az importáló nem tud elszámolni (a

továbbiakban: zárjegyhiány).

(6) A zárjeggyel az adóraktár engedélyese háromhavonta, az

importáló az átvétel napját követõ 60 napon belül köteles a vámhatóság

felé elszámolni. Ha az importügylet, amelyhez az importáló a zárjegyet

átvette, 60 napon belül nem bonyolódott le, az elszámolásra a

vámhatóság legfeljebb 30 nap haladékot adhat.

(7) A vámhatóság által visszavett - sérülésmentes -

feleslegessé vált, minõséghibás, a gyártás közben megsérült és a

vámhatóság felügyelete mellett megsemmisített, a baleset vagy

elháríthatatlan külsõ ok miatt használhatatlanná vált, megsemmisült

vagy elveszett zárjegy, ha annak darabszáma biztonsággal

megállapítható, az elszámolásban igazolt csökkenésként vehetõ

figyelembe.

(8) Az alkoholtermék zárjeggyel ellátva adóraktárból másik

adóraktárba átszállítható, ha a zárjeggyel való elszámoltatás az

adóraktárak között megfelelõen biztosított.

(9) Az alkoholtermék 2 liter ûrtartalmat el nem érõ

göngyölegben palackozva bocsátható szabadforgalomba.

(10) Az alkoholtermék reklám, kiállítás céljából, illetve

alkalmi, eseti kereskedelmi forgalmazásra 2 liter vagy annál nagyobb

ûrtartalmú göngyölegben való kiszerelését és forgalmazását az

adóraktár kérelmére, meghatározott mennyiségben, a palackok külön

sorszámozása esetén a vámhatóság engedélyezheti.

Az alkoholtermék és alkoholtermék alapanyag elõállítása,

forgalmazása, birtokolása

51. §

(1) A vámhatóság engedélyével szabad etilalkohol, lepárlással

gyártott pálinka, borpárlat elõállítására alkalmas készüléket (a

továbbiakban: desztilláló berendezés) elõállítani és birtokolni. Nem

szükséges a vámhatóság engedélye a rendeltetésszerûen használt,

túlnyomással üzemelõ háztartási fõzõedényekre, valamint a tudományos

és oktatási célra használt üveg desztilláló berendezésekre.

(2) Az ipari szeszgyárak kivételével cukorcefrét elõállítani,

értékesíteni, birtokolni, valamint a cukorcefrébõl alkoholterméket és

a 2204, 2205, 2206 vámtarifa szám alá tartozó terméket elõállítani

tilos.

(3) A 2204 vámtarifa szám alá tartozó termékek elõállítása

során keletkezõ melléktermékek közül a borseprõ, a derítési alj, az

aljbor és a seprõtészta kizárólag alkoholtermék adóraktár részére

hozható forgalomba.

XI. Fejezet

Sör

Termékmeghatározás

52. §

E törvény alkalmazásában sör alatt a 2203 vámtarifa számú

termékeket, továbbá a 2206 vámtarifa szám alatti termékekbõl a sör és

az alkoholmentes italok 0,5 térfogatszázalék alkoholtartalmat

meghaladó, legfeljebb 18 térfogatszázalék alkoholtartalmú elegyét

kell érteni.

Adóalap, adómérték

53. §

(1) Az adó alapja a sör mennyisége, hektoliterben és Balling

(Plató) fokban mérve.

(2) Balling (Plató) fok alatt a sörlé 20 oC-on mért

szárazanyagtartalmát kell érteni, tömegszázalékban kifejezve.

(3) Az adó hektoliterre vetítve Balling (Plató) fokonként 285

forint.

Sör adóraktár

54. §

(1) Adóraktári engedély

a) a sör elõállítását végzõ, a 20 ezer hektoliter éves

termelõkapacitást el nem érõ sörgyártó üzemre (a továbbiakban:

sörfõzde),

b) a sör elõállítását az a) pontban megjelöltnél nagyobb

termelõkapacitással végzõ sörgyártó üzemre (a továbbiakban: sörgyár),

c) a sör önálló palackozását végzõ palackozóüzemre (a

továbbiakban: sörpalackozó),

d) a sörgyár engedélyesének a gyártóüzem területén kívül

található, az elõállított sör tárolását végzõ, saját tulajdonú vagy

bérelt, illetve egyéb használati jogon mûködtetett raktárára (a

továbbiakban: üzemi sörraktár)

adható.

(2) A sör adó megfizetése nélküli tárolására adóraktári

engedély a tranzit adóraktárra és vám adóraktárra is adható, a 49. §

(2) bekezdése szerint.

(3) A jövedéki biztosítékot adóraktáranként,

a) a sörfõzde esetében legalább 1 millió forint,

b) egyéb sör adóraktár esetében - nem értve ide a (2)

bekezdés szerinti adóraktárat - legalább 40 millió forint,

de adóraktáranként, illetve a több adóraktárral rendelkezõ

engedélyes esetében engedélyesenként legfeljebb 200 millió forint

értékben kell nyújtani. Az egy helyrajzi számon vagy az összefüggõ

helyrajzi számokon szereplõ sörgyár, sörpalackozó és üzemi sörraktár a

jövedéki biztosíték szempontjából egy adóraktárnak minõsül. A nem

összefüggõ helyrajzi számokon szereplõ, de a gyártástechnológiai

folyamatból fakadóan egy technológiai egységet képezõ,

csõvezetékrendszerrel összekötött üzem, raktár egy adóraktárnak

tekintendõ.

(4) A sör adóraktár engedélyese a minõségi kifogás vagy lejárt

szavatosság miatt szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) sör

általa megfizetett adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben a

sört az adóraktárában megsemmisítik. Az adólevonás joga a

megsemmisítési jegyzõkönyv birtokában érvényesíthetõ, és a

megsemmisítés napjától esedékes.

XII. Fejezet

Pezsgõ

Termékmeghatározás

55. §

E törvény alkalmazásában pezsgõ alatt a dróttal, szalaggal

vagy más módon rögzített, dugóval lezárt, vagy 20°C-on oldott

állapotban jelenlévõ, széndioxid által elõidézett 3 bar vagy annál

nagyobb túlnyomású olyan italt kell érteni, amely

a) a 2204 10, a 2204 21 10, a 2204 29 10, a 2205, a 2206 00

31 és a 2206 00 39 vámtarifa szám alá tartozik, amennyiben tényleges

alkoholtartalma - függetlenül annak eredetétõl - 1,2

térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 13 térfogatszázalék,

b) a 2204 10, a 2204 21 10, a 2204 29 10, a 2205, a 2206 00

31 és 2206 00 39 vámtarifa szám alá tartozik, amennyiben

alkoholtartalma kizárólag erjedés útján keletkezett és 13

térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék.

Adóalap, adómérték

56. §

(1) Az adó alapja a pezsgõ mennyisége, literben mérve.

(2) Az adó mértéke literenként 60 forint.

Pezsgõ adóraktár

57. §

(1) Adóraktári engedély

a) a pezsgõ elõállítását végzõ üzemre (a továbbiakban:

pezsgõüzem),

b) a pezsgõ önálló palackozását végzõ palackozóra (a

továbbiakban: pezsgõpalackozó),

c) a pezsgõüzem engedélyesének a gyártóüzeme területén kívül

található, az elõállított pezsgõ tárolását végzõ, saját tulajdonú vagy

bérelt raktárára (a továbbiakban: üzemi pezsgõraktár)

adható.

(2) A pezsgõ adó megfizetése nélküli tárolására adóraktári

engedély a tranzit adóraktárra és vám adóraktárra is adható, a 49. §

(2) bekezdése szerint.

(3) A jövedéki biztosítékot adóraktáranként - nem értve ide a

(2) bekezdés szerinti adóraktárat - legalább 5 millió forint, de

adóraktáranként, illetve a több adóraktárral rendelkezõ engedélyes

esetében engedélyesenként legfeljebb 50 millió forint értékben kell

nyújtani.

XIII. Fejezet

Köztes alkoholtermék

Termékmeghatározás

58. §

(1) Köztes alkoholtermékek:

a) a habzó köztes alkoholtermék és

b) a nem habzó köztes alkoholtermék.

(2) Habzó köztes alkoholtermék alatt a dróttal, szalaggal vagy

más módon rögzített, dugóval lezárt, vagy 20°C-on oldott állapotban

jelenlévõ, széndioxid által elõidézett 3 bar vagy annál nagyobb

túlnyomású olyan italt kell érteni, amely

a) a 2204 10, 2204 21 10, 2204 29 10, 2205, 2206 00 31 és

2206 00 39 vámtarifa szám alá tartozik, amennyiben 13

térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalékos

tényleges alkoholtartalma nem kizárólag erjedéssel keletkezett,

b) a 2204 10, 2204 21 10, 2204 29 10, 2205, 2206 00 31 és

2206 00 39 vámtarifa szám alá tartozik, amennyiben 15

térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 22 térfogatszázalékos

tényleges alkoholtartalma akár erjedéssel, akár más módon keletkezett.

(3) Nem habzó köztes alkoholterméknek

a) a 2204, 2205 vámtarifa szám alatti - kivéve a (2)

bekezdésben megjelölt habzó köztes - alkoholtermék minõsül, amennyiben

1. tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál

több, de legfeljebb 18 térfogatszázalék és nem kizárólag erjedéssel

keletkezett, vagy ezen alkoholtartalom kizárólag erjedéssel

keletkezett, de adalékanyagot tartalmaz;

2. tényleges alkoholtartalma 18 térfogatszázaléknál

nagyobb, de legfeljebb 22 térfogatszázalék;

b) a 2206 00 51, 2206 00 59, 2206 00 81, 2206 00 89 vámtarifa

szám alatti, nem sörként adóztatott termék minõsül, amennyiben

tényleges alkoholtartalma nagyobb, mint 1,2 térfogatszázalék, de

legfeljebb 18 térfogatszázalék és nem kizárólag erjedéssel

keletkezett, vagy ezen alkoholtartalom kizárólag erjedéssel

keletkezett, de adalékanyagot is tartalmaz;

c) a 2206 00 51, 2206 00 59, 2206 00 81, 2206 00 89 vámtarifa

szám alatti termék minõsül, amennyiben tényleges alkoholtartalma

nagyobb, mint 18 térfogatszázalék, de legfeljebb 22 térfogatszázalék.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában nem tekintendõ

adalékanyagnak a szõlõbor elõállítására és kezelésére a vonatkozó

jogszabály rendelkezései alapján felhasználható kiegészítõ és

segédanyag.

Adóalap, adómérték

59. §

(1) Az adó alapja a köztes termék mennyisége, literben mérve.

(2) Az adó mértéke

a) a habzó köztes alkoholtermékre literenként 60 forint,

b) nem habzó köztes alkoholtermékre literenként 80 forint.

Köztes alkoholtermék adóraktár

60. §

A köztes alkoholtermék adóraktárra az 57. §-ban a pezsgõ

adóraktárra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

XIV. fejezet

Dohánygyártmány

Termékmeghatározás

61. §

E törvény alkalmazásában dohánygyártmány

a) a dohányvágatból és dohányfóliából készült töltet,

hosszanti részén ragasztott cigarettapapírral borítva, továbbá az a

dohányrúd, amelyet egy egyszerû, nem ipari eljárással cigarettapapír

hüvelybe tolnak, vagy cigarettapapír-lappal körbevesznek (a

továbbiakban együtt: cigaretta),

b) a dohány fedõlevéllel burkolt, teljes egészében

természetes dohányból készített dohányrúd,

c) szálas, tépett vagy vágott dohányból, illetve

dohányfóliából készült bélanyag, amelyet burokanyag (dohányfólia,

barna színû papír) tart össze és dohánylevél vagy dohányfólia borít (a

továbbiakban b) és c) pont együtt: szivar),

d) dohányvágatból készült töltet, amelyet hosszanti szélein

ragasztott, dohányból készített burkolófólia borít (a továbbiakban:

szivarka),

e) kész dohányvágat, amely pipadohány esetében pipában

történõ elszívásra, cigaretta dohány esetében kézi töltésû cigaretta

készítésére szolgál (a továbbiakban: fogyasztási dohány).

Adóalap, adómérték

62. §

(1) Az adó alapja

a) a százalékos adómérték esetében az (5) bekezdés szerinti

kiskereskedelmi eladási ár;

b) a tételes adómérték esetében ezer darab.

(2) Az adó mértéke

a) a cigarettára 1950 forint ezer darabonként és a

kiskereskedelmi eladási ár 17 százaléka;

b) a szivarra, a szivarkára, a fogyasztási dohányra a

kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka.

(3) A (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában a cigaretta

darabszámát kétszeresen kell figyelembe venni, ha annak hossza -

füstszûrõ vagy szopóka nélkül - meghaladja a 90 millimétert.

(4) Az általános forgalmi adó alapja az (5) bekezdés szerinti

kiskereskedelmi eladási ár. Az adó mértéke az általános forgalmi

adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa törvény)

44. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti százalékérték.

(5) Kiskereskedelmi eladási ár a dohánygyártmány adóraktár

engedélyese, illetve az importáló által meghatározott, az adójegyen

feltüntetett, az adót és az általános forgalmi adót tartalmazó ár.

Adójegy alkalmazása

63. §

(1) A dohánygyártmány szabadforgalomba bocsátása - ideértve az

adóraktáron belüli elfogyasztását, illetve az importált

dohánygyártmány belföldi forgalom számára való vámkezelését is, ha az

importáló nem adóraktárba szállítja az importált terméket, de kivéve

az árumintaként, vámmentesen vámkezelt importált dohánygyártmányt -

kizárólag olyan adójeggyel ellátva megengedett, amelyen a

kiskereskedelmi eladási ár feltüntetésre került.

(2) A cigaretta adójegye az adójegyen feltüntetett mennyiség

és kiskereskedelmi eladási ár alapján számított adó, valamint a

kiskereskedelmi eladási ár és a 62. § (4) bekezdése szerinti

százalékérték szorzatának egy század részeként számított általános

forgalmi adó együttes összegének megfelelõ értéket testesít meg. A

cigarettán kívüli dohánygyártmány adójegye az adójegyen feltüntetett

kiskereskedelmi eladási ár alapján számított adó és a kiskereskedelmi

eladási árból az áfa törvény 44. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti

százalékértékkel számított általános forgalmi adó együttes összegének

megfelelõ értéket képvisel.

(3) Adójegyet igényelhet

a) a dohánygyártmány adóraktár engedélyese;

b) az importáló.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti importálónak az adójegy

igényléséhez a dohánygyártmányok importálására érvényes, 69. §-ban

meghatározott engedéllyel is rendelkeznie kell.

(5) Az adójegy átvételekor meg kell fizetni azt az adó és

általános forgalmiadó összeget, amelyet az igényelt adójegyek a (2)

bekezdés szerint, az átvételkor hatályos adómértékek alapján

képviselnek (a továbbiakban: fizetési kötelezettség).

(6) A fizetési kötelezettség halasztására jogosult az

adóraktár engedélyese és az importáló, amennyiben biztosítékot

nyújt. A dohánygyártmány adóraktár engedélyese által a 65. § szerint

nyújtott jövedéki biztosíték a halasztott fizetési kötelezettség

biztosítékaként figyelembe veendõ. Az importáló a fizetési

kötelezettség halasztására abban az esetben jogosult, ha az átvett

adójegy értékének megfelelõ nagyságú biztosítékot nyújt.

(7) A halasztott fizetési kötelezettséget a tárgyhóban átvett

adójegyekre a tárgyhónapot követõ harmadik hónap 28. napjáig kell

teljesíteni.

(8) Az adóraktár engedélyesének havonta el kell számolnia az

átvett adójegy mennyiségével, meg kell állapítania

a) a tárgyhó elsõ napján az adóraktárban készleten lévõ fel

nem ragasztott, illetve felragasztott (a készleten lévõ

dohánygyártmányon található),

b) a tárgyhóban átvett,

c) a tárgyhóban felragasztott,

d) a tárgyhóban az adóraktárból kiszállított, illetve az

adóraktárban elfogyasztott dohánygyártmányon lévõ,

e) a tárgyhóban a 64. § (5) bekezdése szerint csökkenésként

figyelembe vehetõ,

f) a tárgyhó utolsó napján az adóraktárban készleten lévõ fel

nem ragasztott, illetve felragasztott (a készleten lévõ

dohánygyártmányon található)

adójegy mennyiségét és értékét.

(9) A (3) bekezdés b) pontjában megjelölt importáló esetében

az (5) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség legkorábban a fizetési

halasztás lejártakor csökkenthetõ, a 64. § (5) bekezdése alapján.

(10) Az adóraktár engedélyese az adófizetési és az általános

forgalmiadó fizetési kötelezettségét e törvény 8-14. §-a szerint

állapítja meg. Ezen belül az adóbevallásban ki kell mutatni a

bevallási idõszakban adójeggyel szabadforgalomba bocsátott

dohánygyártmányok után adójeggyel megfizetett, vagy megfizetésre

kerülõ adónak és általános forgalmi adónak az összegét.

(11) A (3) bekezdés b) pontja szerinti importáló adófizetési

kötelezettségének vámhatóság általi megállapításakor az adóból és az

általános forgalmi adóból le kell vonni az importált dohánygyártmányra

felragasztott adójeggyel megfizetett vagy megfizetésre kerülõ

összeget, feltéve, hogy az importáló a vámkezeléskor az adójegy

ideiglenes kivitelét igazolja.

(12) Amennyiben az adó vagy az általános forgalmiadó mértéke

megváltozik, a változás kihirdetését követõen az adóraktár engedélyese

a havi átlagos adójegy készletének tartásához szükséges mennyiségnél

több adójegyet nem igényelhet, nem tarthat készleten. Az adómérték

változásának hatályba lépését követõen a változás elõtti adójeggyel -

legfeljebb még 30 napon belül - csak az a dohánygyártmány tárolható ki

az adóraktárból, amelyre az adójegyet az adómérték változásának

hatályba lépése elõtt helyezték fel.

(13) A dohánygyártmány az adómérték változásának

hatálybalépését követõen csak az új adómértéknek megfelelõ adójeggyel

importálható a szabadforgalom számára.

64. §

(1) Az adójegyet a dohánygyártmányok egyedi fogyasztói

csomagolási egységére oly módon kell felragasztani, hogy

sérülésmentesen ne legyen eltávolítható és a csomagolás kinyitásakor

eltépõdjön.

(2) Egyedi fogyasztói csomagolás alatt

a) a cigaretta esetében a legfeljebb 50 darab cigarettát

tartalmazó fogyasztói csomagot (zsebcsomag),

b) a szivar esetében a darabot vagy a dobozt,

c) a szivarka esetében a dobozt,

d) a fogyasztási dohány esetében a tasakot vagy a dobozt

kell érteni.

(3) Az adójegy

a) a dohánygyártmány megnevezését (cigaretta, szivar,

szivarka, fogyasztási dohány),

b) a dohánygyártmány egyedi fogyasztói csomagolási egységben

foglalt mennyiségét (darab, kilogramm),

c) az egyedi fogyasztói csomag legmagasabb kiskereskedelmi

eladási árát,

d) az adójegy sorszámát

tartalmazza.

(4) Az adójegyet a Magyar Állam állíttatja elõ, és a

vámhatóság bocsátja a 63. § (3) bekezdésében megjelöltek

rendelkezésére.

(5) A vámhatósághoz visszaküldött hibás, sérült, valamint

sértetlen állapotú, továbbá a vámhatóság felügyelete mellett

megsemmisített, az adójegy igénylõjének tevékenységi körén kívül esõ

elháríthatatlan ok miatt - nem értve ide a lopás esetét -, illetve

jogszabályban meghatározott egyéb módon megsemmisült adójegy 63. §

(2) bekezdése szerinti értékével a tárgyhót követõ hóban esedékes, a

63. § (6) bekezdése szerint halasztott fizetési kötelezettség - a

külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - csökkenthetõ,

vagy annak értéke visszatéríthetõ.

(6) A halasztott fizetési kötelezettség csökken azon

dohánygyártmányra felragasztott adójegy adó és általános forgalmi adó

értékével, amely utáni felfüggesztett adófizetési kötelezettség alól a

13. § (8), (9) bekezdése alapján az adóraktár engedélyese véglegesen

mentesül.

Dohánygyártmány adóraktár

65. §

(1) Adóraktári engedély

a) a kizárólag fogyasztási dohány és/vagy szivar elõállítását

végzõ gyártóüzemre (a továbbiakban: dohányüzem),

b) a dohánygyártmányok elõállítását végzõ - a) pontba nem

tartozó - gyártóüzemre (a továbbiakban: dohánygyár),

c) a dohánygyárnak a gyártóüzem területén kívül található,

az elõállított dohánygyártmány tárolását végzõ raktárára (a

továbbiakban: üzemi dohánygyártmány-raktár)

adható.

(2) A dohánygyártmány adó megfizetése nélküli tárolására

adóraktári engedély a tranzit adóraktárra és vám adóraktárra is

adható, a 49. § (2) bekezdése szerint.

(3) A jövedéki biztosítékot adóraktáranként - nem értve ide a

(2) bekezdés szerinti adóraktárat -

a) a dohányüzem esetén legalább 5 millió forint,

b) a dohánygyár és az üzemi dohánygyártmány-raktár esetén

legalább 50 millió forint,

de adóraktáranként, illetve a több adóraktárral rendelkezõ

engedélyes esetében engedélyesenként legfeljebb 200 millió forint

értékben kell nyújtani.

(4) Dohánygyártmány gyártására alkalmas gépet és egyéb eszközt

kizárólag adóraktári engedéllyel rendelkezõ dohányüzem vagy dohánygyár

tarthat birtokában, csak részére lehet értékesíteni, importálni.

Az adójegyen feltüntetett ár

66. §

A dohánygyártmány a végsõ fogyasztók (68. § (2) bekezdés 1.

pont) részére csak az adójegyen feltüntetett áron értékesíthetõ, attól

eltérni nem lehet.

Az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok általános forgalmi

adóztatásával

összefüggõ egyéb szabályok

67. §

(1) Az az általános forgalmiadó alany, aki (amely) az

adójeggyel ellátott dohánygyártmányok értékesítése után e törvény

rendelkezései szerint köteles az általános forgalmi adót fizetni, e

tevékenysége tekintetében az áfa-törvénynek a tételes átalányadózásra,

valamint az alanyi adómentességre vonatkozó rendelkezéseit nem

alkalmazhatja.

(2) Az általános forgalmiadó alany az adójeggyel ellátott

dohánygyártmányok értékesítése tekintetében az áfa-törvény X.

fejezetében foglalt számlaadási kötelezettségének olyan módon tesz

eleget, hogy ezen termékértékesítésérõl kibocsátott számlában,

egyszerûsített számlában és számlát helyettesítõ okmányban nem

tüntethet fel áthárított általános forgalmi adót, felszámított

általános forgalmiadó-mértéket és az áfa-törvény 44. §-ának (2)

bekezdése szerinti százalékértéket.

(3) Az általános forgalmiadó alany az adójeggyel ellátott

dohánygyártmányok értékesítése tekintetében - az áfa-törvény VIII.

fejezetének alkalmazásában - adólevonásra jogosító termékértékesítést

végez.

(4) Az az általános forgalmiadó alany, aki (amely) általános

forgalmiadó-fizetési kötelezettségét az áfa-törvény XIV. fejezete

szerinti, a bolti kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozó különleges

adózási móddal állapítja meg, jogosult arra, hogy az így adódó

általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségét általános forgalmiadó-

bevallási idõszakonként az alábbi összeggel csökkentse:

Fcs = (BNy(d) + BF(d) - BZ(d)) : (BNy + BF - BZ) x É x (A(d) :

100), ahol

Fcs: az általános forgalmiadó-bevallási idõszakonként

fizetendõ általános forgalmi adót csökkentõ összeg;

BNy(d) : az adójeggyel ellátott dohánygyártmánynak a nyitó

bolti kiskereskedelmi készlete;

BF(d) : az adójeggyel ellátott dohánygyártmánynak az általános

forgalmiadó-bevallási idõszakban továbbértékesítési célra történt

beszerzése;

BZ(d) : az adójeggyel ellátott dohánygyártmánynak a záró bolti

kiskereskedelmi készlete;

BNy : a nyitó bolti kiskereskedelmi készlet - összesen;

BF : az általános forgalmiadó-bevallási idõszakban

továbbértékesítési célra beszerzett termékek - összesen;

BZ : a záró bolti kiskereskedelmi készlet - összesen;

É : a bolti kiskereskedelmi tevékenységbõl származó, az

általános forgalmiadó-bevallási idõszakban ténylegesen elért bevétel;

A(d) : az áfa-törvény 44. §-a (2) bekezdésének a) pontja

szerinti százalékérték.

(5) A (4) bekezdés szerinti számítási módnál az áfa-törvény 5.

számú melléklete szerinti egyéb rendelkezéseket figyelembe kell venni.

(6) A (4) bekezdés szerinti számítási mód alkalmazásának

feltétele, hogy az általános forgalmiadó alany nyilvántartásában az

adójeggyel ellátott dohánygyártmányok értékét elkülönülten

szerepeltesse.

Harmadik rész

XV. Fejezet

Jövedéki termékek kereskedelme, exportja-importja szabadforgalomban

68. §

(1) A 36. § (1) bekezdésben megnevezett ásványolaj termékkel,

továbbá a 3814 vámtarifaszám alá tartozó oldószerkeverékkel, hígítóval

- kivéve a 2710 00 25 vámtarifaszám alá tartozó, 500 milliliter vagy

annál kisebb kiszerelésben elõállított benzint, illetve a 3811

vámtarifaszámú adalékanyagot és a 3814 vámtarifaszámú

oldószerkeveréket, hígítót 5 liter vagy annál kisebb kiszerelésben -,

a 41. § (3) bekezdésében említett fûtõolajjal és az ásványolajon

kívüli egyéb jövedéki termékkel (e fejezet alkalmazásában a

továbbiakban az elõbbiekkel együtt: jövedéki termék) szabadforgalomban

kereskedni, e jövedéki termékeket exportálni és importálni az e

törvényben meghatározott engedéllyel lehet.

(2) E törvény alkalmazásában:

1. nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység: a

szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék beszerzése, készletezése és

lakosság, intézmények és nem lakossági felhasználók részére történõ

értékesítése, nem értve ide a 41. § (3) bekezdésében említett fûtõolaj

értékesítését, továbbá azt, ha a 36. § a), b), f), g) pontja szerinti,

valamint a 2710 0051, 2710 00 66 01, 2710 00 67 01, 2710 00 68 01

vámtarifa szám alatti jövedéki termékek (a továbbiakban: üzemanyagok)

esetében az értékesítés nem üzemanyagtöltõ állomáson, a 2710 00 66

02, 2710 00 67 02, 2710 00 68 02 vámtarifa számú tüzelõolaj esetében

nem kiskereskedelmi tárolótelepen vagy nem üzemanyagtöltõ állomáson

történik (továbbiakban: végsõ fogyasztók részére történõ értékesítés);

2. jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység: a

szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék belföldön történõ

beszerzése, készletezése és nem végsõ fogyasztók részére vagy nem

exporttevékenység keretében történõ továbbértékesítése;

3. export- és importtevékenység: az a tevékenység, amely

keretében a személy jövedéki terméknek a behozatalát vagy kivitelét

saját nevében végzi, nem értve ide a 9. § (2) bekezdésében foglalt

adómentes termék behozatalát, a jövedéki termék nem kereskedelmi

forgalomban történõ kivitelét, továbbá az átviteli rendeltetésû

(tranzit) jövedéki terméknek belföldön történõ átszállítását;

4. üzemanyagtöltõ állomás: az Országos Mérésügyi Hivatal által

hitelesített kútoszloppal és az illetékes hatóság által engedélyezett

és hitelesített tárolótartállyal ellátott kiskereskedelmi

elárusítóhely;

5. kútoszlop: üzemanyagok, folyékony tüzelõanyagok kimérésére

használatos, helyhez kötött, egy vagy több kimérõhelyes, egy

szerkezeti egységbe épített, az Országos Mérésügyi Hivatal által

hitelesített átfolyásmérõvel és összegezõvel ellátott berendezés;

6. kiskereskedelmi tárolótelep: a tüzelõolajnak - az Országos

Mérésügyi Hivatal által hitelesített átfolyásmérõvel és összegezõvel,

ólomzárral ellátott mérõmûszeren keresztül - tárolótartályból, végsõ

fogyasztók részére történõ értékesítésére szolgáló elárusító hely.

7. üzlethelyiség: a szilárd, térelemekkel körülhatárolt, a

talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített, tartós használatra

szolgáló nyílt árusítású, rendszeresen nyitvatartó kiskereskedelmi

elárusítóhely, ideértve az e feltételeknek megfelelõ pavilont, továbbá

a munkahelyi éttermet és büfét, az üzemanyagtöltõ állomás, közforgalmú

repülõtér, vasúti és hajóállomás területén üzemeltetett

elárusítóhelyet.

69. §

(1) A jövedéki termék szabadforgalomban végzett jövedéki

engedélyes kereskedelme, szabadforgalomból történõ exportálása,

szabadforgalom számára történõ importálása a vámhatóság által kiadott

jövedéki engedéllyel történhet.

(2) Jövedéki engedélyre jogosult az a személy,

a) aki - az (5), (8), (9) bekezdésben foglalt eltéréssel - az

ásványolaj termékek esetében 80 millió Ft, az egyéb jövedéki termékek

esetében 15 millió Ft jövedéki biztosítékot nyújt,

b) aki könyvvezetési kötelezettségének a kettõs könyvvezetés

szabályai, illetve egyéni vállalkozó esetében az Szja törvény

rendelkezései szerint tesz eleget, és olyan nyilvántartási, bizonylati

rendszert alkalmaz, hogy annak alapján a forgalmazott jövedéki termék

mennyiségi számbavétele ellenõrizhetõ,

c) aki nem áll csõd-, felszámolási vagy végelszámolási

eljárás alatt,

d) akinek a vámhatóság, az adóhatóság felé nincs meg nem

fizetett vám- vagy adótartozása, a társadalombiztosítási szerv felé

társadalombiztosítási járulék tartozása, kivéve, ha arra

részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá aki

nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn.

(3) Nem adható engedély, ha az engedélyt kérelmezõ természetes

személyt, vagy a szervezet vezetõjét, vezetõ tisztségviselõjét

gazdasági bûncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bûncselekmény

elkövetése miatt jogerõsen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még

nem mentesült a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányos következmények

alól.

(4) A jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységre és saját

számlára végzett importtevékenységre szóló jövedéki engedély (2)

bekezdésben foglaltakon túli feltétele, hogy a kérelmezõ

a) a 36. § a), b), d), e) pontja szerinti motorbenzin,

gázolaj, tüzelõolaj, továbbá a fûtõolaj esetében telephelyenként

legalább 500 m3 ûrtartalmú, az illetékes hatóság által hitelesített és

engedélyezett, a talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített

tárolótartállyal vagy tárolótartályban tárolótérfogattal (a

továbbiakban: tárolótartály),

b) a 36. § f) pontja szerinti cseppfolyós gáz esetében

telephelyenként esetében 300 m3 ûrtartalmú, a talajjal egybeépített

vagy a talajhoz rögzített tárolótartállyal

c) az alkoholtermék, a sör, a pezsgõ, a köztes alkoholtermék

és a dohánygyártmány esetében telephelyenként legalább 100 m2

alapterületû, szilárd térelemekkel körülhatárolt raktárhelyiséggel, a

nem palackozott alkoholtermék forgalmazásához legalább 100 m3

ûrtartalmú, helyhez kötött tárolótartállyal

is rendelkezzen.

(5) Az adóraktár engedélyese által a szabadforgalomban

folytatott jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységre a (2)

bekezdés a) pontja szerinti jövedéki biztosítékot nem kell külön

teljesíteni, amennyiben azt az adóraktárra nyújtott jövedéki

biztosíték összege meghaladja. Ellenkezõ esetben a kereskedelmi

jövedéki engedély megadásához, illetve érvényességéhez a különbözetre

kell jövedéki biztosítékot nyújtani.

(6) Amennyiben az importáló az importált jövedéki termékét

jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység keretében értékesíti,

vagy a jövedéki engedélyes kereskedõ a jövedéki termékét exportálja, a

(2) bekezdés a) pontja szerinti jövedéki biztosítékot csak az egyik

tevékenysége után kell nyújtania.

(7) Ha a jövedéki engedélyes kereskedõ, az exportáló és az

importáló ásványolajat és egyéb jövedéki terméket egyaránt forgalmaz,

exportál, importál, a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott

jövedéki biztosítékot 95 millió forint összegben kell teljesíteni.

(8) Nem kell jövedéki biztosítékot nyújtania annak a jövedéki

engedélyes kereskedelmi, export- és import tevékenységet folytató

gazdálkodó szervezetnek, amely az Áht. alapján a kincstári

finanszírozás körébe tartozik.

(9) Ha az importáló kizárólag olyan jövedéki terméket

importál, amelynek adómentes beszerzésére keretengedéllyel

rendelkezik, jövedéki biztosítékot csak a keretengedélyhez

kapcsolódóan kell nyújtania.

(10) A jövedéki biztosíték készpénz, illetve belföldi

székhelyû bank által vállalt vagy felülgarantált bankgarancia lehet.

(11) A jövedéki biztosíték érvényesítésére a vámhatóság a

jogerõsen megállapított jövedéki bírságtartozás esetén - külön

határozat nélkül - jogosult.

(12) A vámhatóság a szabadforgalomban a jövedéki termékek

jövedéki engedélyes kereskedelmére, exportjára-importjára jövedéki

engedéllyel rendelkezõk listáját a Pénzügyminisztérium hivatalos

lapjában rendszeresen közzéteszi, továbbá gondoskodik az érvényes

engedélyek naprakész listájához való közvetlen hozzáférésrõl.

(13) A vámhatóság a jövedéki engedélyt visszavonja, amennyiben

a) a jövedéki engedélyes kereskedõ, exportáló, importáló

ellen felszámolási eljárás indult,

b) a jövedéki engedélyes kereskedõ, exportáló, importáló az

adóhatósághoz, illetve a vámhatósághoz teljesítendõ adóbevallási,

adófizetési, vámteher fizetési vagy a társadalombiztosítási járulék

fizetési kötelezettségét a határidõt, illetve az esedékességet 60

nappal meghaladóan késedelmesen teljesítette, vagy azt követõen sem

teljesítette, vagy az adóhatóság a vizsgált idõszakra vonatkozó

adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerõsen állapít

meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az

Art. 73. §-ának (2) bekezdése kizárja,

c) a 69. § (2) bekezdés a), b) pontjában és (3) bekezdésében

meghatározott feltételek nem teljesülnek,

d) a 70. §-ban, a 71. § (8), (9) bekezdésében foglalt

rendelkezéseket a jövedéki engedélyes kereskedõ ismételten megsérti.

70. §

(1) A jövedéki engedélyes kereskedõ jövedéki terméket - a (2)

bekezdésben foglalt eltéréssel - csak adóraktárból (ideértve a

megszûnt adóraktárt a megszûnését követõ 30 napig), jövedéki

engedélyes kereskedõtõl vagy jövedéki engedéllyel rendelkezõ

importálótól szerezhet be, ilyen terméket tarthat készleten és

értékesíthet tovább.

(2) Végelszámolás, illetve felszámolás keretében megvásárolt

vagy a követelés (tartozás) fejében átvett, valamint a hatóságok által

elkobzott, vagy a vámraktárból a vámhatóság által értékesített

jövedéki termék beszerzése és továbbforgalmazása is megengedett a

jövedéki engedélyes kereskedõ által, feltéve, hogy adófizetési

kötelezettségét e törvény szerint teljesítette.

71. §

(1) A jövedéki engedélyes kereskedõnek a beszerzett, az

értékesített és a készleten lévõ jövedéki termék eredetét, származását

hitelt érdemlõen igazolnia kell. Az alkoholterméket csak zárjeggyel és

2 liter ûrtartalmat el nem érõ göngyölegben, illetve a

dohánygyártmányt csak adójeggyel szerezheti be, értékesítheti,

készletezheti, illetve alkoholterméket - kivételesen - 2 liter vagy

azt meghaladó ûrtartalmú göngyölegben a 50. § (10) bekezdésének

rendelkezése szerint forgalmazhat.

(2) A jövedéki engedélyes kereskedõnek a beszerzéseirõl és

értékesítésérõl, valamint a napi zárókészletérõl - telephelyenként és

összesítve - folyamatosan mennyiségi nyilvántartást (a továbbiakban:

jövedéki nyilvántartás) kell vezetnie. A jövedéki nyilvántartást a

vámhivatal által elfogadott és hitelesített külön nyomtatványon

(ûrlapon) kell vezetni, és a beszerzés, az értékesítés adatait

havonta, a tárgyhó végén összesíteni. A jövedéki engedélyes kereskedõ

mentesülhet a külön nyomtatványon (ûrlapon) történõ

nyilvántartásvezetés alól, ha bizonylati rendjét, hagyományos vagy

számítógépes nyilvántartását úgy alakítja ki, hogy annak alapján az

elõírt számbavétel teljesül. A jövedéki nyilvántartás adatai

számítógépes adathordozón tárolhatók. A vámhatóság kérésére a jövedéki

nyilvántartás adatait rendelkezésre kell bocsátani.

(3) A jövedéki engedélyes kereskedõk dohánygyártmány,

alkoholtermék és sör árukészletének továbbforgalmazók részére,

gépjármûrõl történõ helyszíni értékesítése, kiszolgálása (a

továbbiakban: terítõjárat) a külön jogszabályban meghatározott

rendelkezések szerint megengedett.

(4) A jövedéki engedélyes kereskedõ jövedéki terméket

a) kizárólag olyan számla kibocsátásával értékesíthet,

amelynek az áfa törvényben meghatározott adatokon kívül tartalmaznia

kell a kereskedelmi jövedéki engedélye számát, valamint a vevõ

adóigazgatási azonosító számát és - ha a vevõ kereskedõ - az e

törvényben elõírt engedélye számát is,

b) szállítólevéllel szállíthat.

(5) A szállítólevél szigorú számadású bizonylat, amelyen fel

kell tüntetni

a) a jövedéki termék mennyiségi adatait;

b) a kiszállítás és az átvétel idõpontját;

c) a szállítás célját (áttárolás, értékesítés, terítõjárat);

d) a szállítás rendeltetési helyét (címét, címzettjét, a

terítõjárat értékesítési körzetét).

Szállítólevélként elfogadható a (4) bekezdés a) pontja

szerinti számla is, amennyiben az tartalmazza az e bekezdésben

meghatározott adatokat.

(6) A jövedéki engedélyes kereskedõ a raktárhelyiségét,

illetve tárolótartálya telephelyét nem jövedéki engedélyes

kereskedelmi elárusítóhelyként akkor használhatja, ha

a) a jövedéki engedélyes és nem jövedéki engedélyes

tevékenysége kereskedelmi készletérõl, annak változásáról (beszerzés,

értékesítés) cikkelemenkénti mennyiségben és értékben olyan

számítógépes jövedéki nyilvántartást vezet, amelybõl az adatok a

jövedéki ellenõrzéshez tevékenységenként külön-külön és összesítve

bármikor rendelkezésre állnak;

b) a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenysége

keretében a jövedéki terméket - ha törvény másként nem rendelkezik - a

72. § (11) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiség elérése

esetén csak olyan számla, vagy egyszerûsített számla kibocsátásával

értékesíti, amely az áfa törvényben elõírt adatokon kívül a

"Továbbértékesítés esetén a jövedéki termék származásának igazolására

nem alkalmas" szöveget tartalmazza, továbbá - készpénzfizetés esetén -

a vevõ a számla átvételét aláírásával és - intézményi, nem

lakossági felhasználó esetén - cégbélyegzõjének lenyomatával, illetve

az adóazonosító jelének vagy számának feltüntetésével igazolja;

c) az a) pont szerint kialakított jövedéki nyilvántartás-

vezetésével a vámhatóság elõzetesen egyetértett, és azt jóváhagyta.

(7) A jövedéki engedélyes kereskedõnek a belföldön

értékesített jövedéki termékrõl vevõnként olyan nyilvántartással kell

rendelkeznie, amely tartalmazza

a) az értékesített termék megnevezését, számla szerinti

értékét és mennyiségét, a számla számát,

b) a vevõ nevét, székhelye (telephelye) címét, adóazonosító

számát és - kereskedõ vevõ esetén - az e törvény szerinti engedélye

számát,

c) a vásárlás és a teljesítés (kiszállítás) idõpontját.

A nyilvántartás adatai számítógépes adathordozón tárolhatók, a

vámhatóság kérésére azokat rendelkezésre kell bocsátani.

(8) A jövedéki engedélyes kereskedõ a 68. § (1) bekezdésben

megjelölt ásványolaj terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be és

nem értékesíthet, illetve a nem jövedéki engedélyes kereskedõ nem

vásárolhat.

(9) A (8) bekezdés alá nem tartozó jövedéki engedélyes

kereskedõ a jövedéki termék beszerzését és jövedéki engedélyes

kereskedõnek történõ továbbértékesítését készpénzfizetéssel nem

bonyolíthatja.

(10) Az exportáló zárjeggyel ellátott alkoholterméket, illetve

adójeggyel ellátott dohánygyártmányt nem értékesíthet, kivéve, ha a

zárjegyet, az adójegyet felülragasztással érvényteleníti. Az

exporttevékenységérõl külön nyilvántartást köteles folyamatosan

vezetni, amely tartalmazza az exportált termék megnevezését és

mennyiségét, az exportszámla számát, a vámokmány megnevezését és

azonosító számát, a külföldi vevõ és a rendeltetési ország

megjelölését, a vámhivatal által végzett kiviteli ellenõrzés, valamint

a vámhatáron való kiléptetés idõpontját.

(11) Az importáló az importtevékenységérõl külön

nyilvántartást köteles folyamatosan vezetni, amely tartalmazza az

importált termék megnevezését és mennyiségét, az importszámla számát,

a vámokmány megnevezését és azonosító számát, a vámhatáron történt

belépés és a belföldi forgalom számára történt vámkezelés idõpontját,

az importált termék készletre vételének idõpontját, valamint a

beszerzés céljának (feldolgozás, továbbértékesítés) megjelölését. Az

importáló az importált és belföldön értékesített jövedéki termékrõl a

(7) bekezdésben elõírtak szerint vevõnyilvántartást köteles vezetni.

(12) Magyar Közlönyben kihirdetett nemzetközi szerzõdés

alapján a külföldi államok fegyveres erõinek ellátására az

Országgyûlés vagy a Kormány által kijelölt szervezet a jövedéki

termékek e tevékenységgel összefüggõ jövedéki engedélyes kereskedelme,

exportja, importja esetén a (2) és (7) bekezdés szerinti

nyilvántartások vezetését a külön jogszabályban foglalt rendelkezések

alapján teljesíti.

72. §

(1) Jövedéki termékek szabadforgalomban végzett nem jövedéki

engedélyes kereskedelme - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel -

kizárólag az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység

folytatásának feltételeirõl szóló jogszabályban meghatározott, az

üzlet helye szerinti illetékes település jegyzõje által kiadott

mûködési engedély birtokában lehetséges, ha

a) a mûködési engedély olyan kiskereskedelmi,

vendéglátóipari, illetve kereskedelmi szálláshely üzletkörre szól,

amelyben a jogszabály jövedéki termékek forgalmazását megengedi, és

b) a nem jövedéki engedélyes kereskedõ a tevékenységét

üzlethelyiségben (üzemanyag értékesítése esetén üzemanyagtöltõ

állomáson, folyékony tüzelõanyag értékesítése esetén üzemanyagtöltõ

állomáson vagy kiskereskedelmi tárolótelepen), illetve a mozgóbolton

keresztül történõ értékesítés esetén a (4)-(6) bekezdésben foglaltak

szerint folytatja.

(2) Jövedéki termék közvetlen végsõ fogyasztóknak történõ

értékesítése a vasúti étkezõkocsiban és büfében, a nemzetközi

autóbuszjáraton, a személyhajó éttermében és büféjében, a belföldi

polgári repülõgépjáraton, továbbá a dohánygyártmányok vonatkozásában a

2000 fõnél kisebb népességszámú településen (lakott helyen) a postai

szolgáltatást nyújtó szolgáltató helyiségben is megengedett.

(3) A jegyzõ a jövedéki termékek nem jövedéki engedélyes

kereskedelmi forgalmazására jogosító mûködési engedélyek listáját és

az engedélyek jogszabály szerint nyilvántartásba vett adatait

rendszeresen átadja a vámhatóságnak, és folyamatosan értesíti a

bekövetkezõ változásokról.

(4) A (6) bekezdésben megnevezett jövedéki termék mozgóbolton

keresztül történõ értékesítésére a mûködési engedéllyel rendelkezõ nem

jövedéki engedélyes kereskedõ akkor jogosult, ha az üzlethelyisége

(több üzlethelyiség mûködtetése esetén a székhelye) szerint illetékes

vámhatóságnak a mozgóbolton keresztül történõ értékesítés megkezdését

6 munkanappal megelõzõen bejelenti, és a vámhatóság a mûködési

engedélyre történõ rájegyzéssel azt és a (5) bekezdés szerinti

feltételeket tudomásul veszi.

(5) A (4) bekezdés szerinti bejelentéshez írásban meg kell

adni a mozgóboltként üzemelõ közúti gépjármû típusát, forgalmi

rendszámát, az ellátott települések, értékesítési megállóhelyek,

alkalmi rendezvények megnevezését és helyét, azok megközelítésének

útvonalát, valamint a településenként, megállóhelyenként elõre

meghatározott nyitvatartási idõt. Az alkalmi rendezvényeken való

árusítás vámhatóság általi jóváhagyásához be kell mutatni az egyéb

jogszabályokban meghatározott engedélyeket is.

(6) A jövedéki termék értékesítésére szolgáló mozgóboltnak az

a forgalmi rendszámmal ellátott, közúti gépjármû minõsül, amely

a) az üzemanyagnak kizárólag a hivatalosan meghirdetett

technikai sportversenyeken (motor-, autó-, repülõ-, motorcsónak

versenyeken) történõ értékesítése esetén, továbbá a tüzelõolaj és a

propán vagy propán-bután gáz értékesítése esetén a vevõnek a

felhasználás helyszínén történõ kiszolgálását végzi, és olyan

tartállyal van összeszerelve (tankautó), amely az Országos Mérésügyi

Hivatal által hitelesített, ólomzárral ellátott mérõmûszeren

(átfolyásmérõn), kiszolgálótömlõn és pillanatelzárón keresztül méri ki

a terméket;

b) dohánygyártmány, alkoholtermék, sör, pezsgõ, köztes

alkoholtermék értékesítése esetén szilárd alapanyagú térelemekkel

körülhatárolt, zárt légtérrel rendelkezõ olyan tehergépjármû

(autóbusz), amelyben a terméket eladótérben vagy utcán át szolgálják

ki, és amely a kis- és tanyatelepülések ellátására, alkalmi

rendezvényeken történõ értékesítésre szolgál.

(7) A nem jövedéki engedélyes kereskedõ a jövedéki termék

beszerzésekor a mûködési engedélyét, illetve annak hiteles másolatát

az eladó kérésére köteles bemutatni.

(8) A nem jövedéki engedélyes kereskedõ csak adóraktárból,

jövedéki engedéllyel rendelkezõ kereskedõtõl és importálótól, valamint

a 70. § (2) bekezdése rendelkezésének értelemszerû alkalmazásával

szerezhet be jövedéki terméket.

(9) A nem jövedéki engedélyes kereskedõ köteles a beszerzett,

az értékesített és a készleten lévõ jövedéki termék eredetét,

származását hitelt érdemlõen igazolni.

(10) A nem jövedéki engedélyes kereskedõ a (11) bekezdésben

meghatározott kereskedelmi mennyiséget elérõ mennyiségû jövedéki

terméket nyugtával nem, hanem csak - az áfa törvény szerinti - olyan

számla vagy egyszerûsített számla kibocsátásával értékesíthet,

a) amely a "Továbbértékesítés esetén a jövedéki termék

származásának igazolására nem alkalmas" szöveget tartalmazza,

b) amelyen a vevõ a számla átvételét aláírásával és

adóazonosító jelének feltüntetésével, illetve intézményi, nem

lakossági felhasználó vevõ esetén adóazonosító számának

feltüntetésével, valamint cégbélyegzõjének lenyomatával és aláírásával

igazolja.

(11) E törvény alkalmazásában kereskedelmi mennyiségûnek:

a) az ásványolaj terméknek motorbenzinbõl a gépjármû

tartályán kívül 40 litert, egyéb benzinbõl 20 litert, petróleumból 50

litert, gázolajból 100 litert, tüzelõolajból 3500 litert,

b) a cigaretta 1000 darabot,

c) a szivar 200 darabot,

d) a fogyasztási dohány 1000 grammot,

e) a sör 50 litert,

f) a pezsgõ és a köztes alkoholtermék 20-20 litert,

g) az alkoholtermék 10 litert

meghaladó mennyisége minõsül.

(12) Az alkoholtermék forgalmazására az 50. § (10)

bekezdésében elõírt rendelkezéseket a kiskereskedelmi forgalmazás

esetén is alkalmazni kell.

(13) Alkoholterméket az üzlethelyiség raktárában, továbbá - a

vendéglátóipari üzlet és a kereskedelmi szálláshely kivételével - az

üzlethelyiség eladóterében kizárólag bontatlan, zárjeggyel ellátott

palackban, fogyasztói csomagolásban lehet tárolni, értékesíteni.

(14) A cigarettát darabonként tilos értékesíteni. A szivar

csak akkor értékesíthetõ darabonként, ha a szivaron az adójegy

szivargyûrûként kerül felhelyezésre.

(15) Az üzemanyagtöltõ állomás tárolótartályából kizárólag a

36. § a) pontja alatti, továbbá a 2710 0036 vámtarifaszámú

motorbenzin, a 36. § f) pontja alatti üzemanyagcélú cseppfolyósított

gáz, illetve a 2710 00 66 01 vámtarifa számú gázolaj, a 2710 00 66 02,

2710 00 67 02 vámtarifa számú tüzelõolaj, és csak kútoszlopon

keresztül értékesíthetõ.

(16) A nem jövedéki engedélyes kereskedõ az üzemanyagtöltõ

állomás, kiskereskedelmi tárolótelep forgalmáról jövedéki termékenként

külön nyilvántartást köteles vezetni, amelybe naponta, többmûszakos

üzemelés esetén mûszakonként fel kell jegyezni a beszerzett és az

értékesített mennyiséget, valamint a napi zárókészletet. A beszerzett

mennyiséget szállítónként és azon belül annak a telephelynek a

feltüntetésével kell kimutatni, ahonnan a szállítás történt. Az

értékesített mennyiséget a kimérõszerkezet óraállása szerint, a

mûszakjelentés alapján, az induló és a záró óraállás feltüntetésével

kell megállapítani.

(17) A nem jövedéki engedélyes kereskedõ a sört, a köztes

alkoholterméket és a dohánygyártmányt alkalmi rendezvényen

üzlethelyiségen kívül az értékesítés helye szerint illetékes

vámhatósághoz történt elõzetes - három munkanappal korábbi -

bejelentése alapján is árusíthat, ha ehhez az egyéb jogszabályokban

meghatározott engedélyekkel is rendelkezik.

Negyedik rész

XVI. Fejezet

Jövedéki ellenõrzés és jogkövetkezmények

Jövedéki ellenõrzés

73. §

(1) A vámhatóság és az adóhatóság a jövedéki szabályok

megtartásának ellenõrzése érdekében

a) a kereskedõ üzlethelyiségének, a kereskedelmi raktárának,

az üzemanyagtöltõ állomásnak, a kiskereskedelmi tárolótelepnek az

árukészletét ellenõrizheti, az e törvényben elõírt, külön vezetett

nyilvántartásokat, továbbá az üzleti könyveket vizsgálhatja, az

árukészlet mennyiségét, eredetét, adózott vagy adózatlan voltát

megállapíthatja;

b) ellenõrizheti, hogy a kereskedõ a dohánygyártmányok

adójegyén feltüntetett árnál érvényesít-e magasabb árat;

c) bárkinek a tulajdonában, használatában lévõ bármely olyan

helyet, helyiséget ellenõrizhet, amelyrõl a rendelkezésre álló adatok

alapján feltételezhetõ, hogy ott ásványolajat vagy kereskedelmi

mennyiségû egyéb jövedéki termékeket tartanak, tárolnak.

(2) A vámhatóság az olyan jövedéki termék felderítése

érdekében, amely után az adót nem fizették meg,

a) az illetékes vámhatóság vezetõjének határozata alapján

beléphet és ellenõrzés folytathat az olyan helyiségben, amelyrõl

azonosított és ellenõrzött forrásból beszerzett adatok, a tevékenység

folytatásának körülményei alapján valószínûsíthetõ, hogy ott jövedéki

terméket adóraktári engedély nélkül állítanak elõ, vagy adózatlan

jövedéki terméket jogellenesen raktároznak,

b) az üzemi és raktárhelyiséget belülrõl szemrevételezheti,

vizsgálhatja, megállapíthatja a jövedéki termék készletét, leltár

felvételét rendelheti el,

c) megállíthatja a jármûveket, ellenõrizheti a

szállítmányokat, a szállítási okmányokat, megállapíthatja és

ellenõrizheti a szállított jövedéki termék mennyiségét, eredetét,

adózott vagy adózatlan voltát, a szállítási okmányon az ellenõrzés

tényét rögzíti,

d) a jövedéki termékbõl és a jövedéki termék elõállításához

használt alapanyagokból az adóellenõrzés céljára mintát vehet,

e) vizsgálhatja a gyártási, feldolgozási mûveletekrõl

vezetett nyilvántartásokat, üzleti könyveket, az e törvényben

elrendelt nyilvántartásokat, elszámolásokat.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a helyiségbe

való belépés és az ott folytatott ellenõrzés két hatósági tanú

jelenlétében történik. A vámhatóság az intézkedésrõl jegyzõkönyvet

vesz fel. A jegyzõkönyvben rögzíti az intézkedés során megállapított

tényeket, illetve a hatósági tanúk azonosításához szükséges adatokat.

Jogkövetkezmények

Adóbírság

74. §

(1) Az Art. 72. §-a szerint megállapított adóbírság mértéke a

jövedéki termékkel kapcsolatos adóhiány 100 %-a.

(2) Az adómentes célra beszerzett jövedéki termék nem

adómentes célra történõ felhasználása, továbbá az olyan jövedéki

termék esetében, amelyre az adót jogellenesen visszaigényelték, vagy

amelyre jogellenesen adólevonást érvényesítettek, a jövedéki termék

mennyisége után a termék adómértékével számított adónak megfelelõ

adóbírságot kell megállapítani.

Mulasztási bírság

75. §

(1) Az adóalany vagy a jövedéki terméket forgalmazó más adózó

által elkövetett, az Art. 74. §-ának (1), (3), (7), (12) és (14)

bekezdésében összegszerûen vagy összegszerûen is megállapított

mulasztási bírsággal sújtott jogellenes magatartás esetén a mulasztási

bírság legmagasabb összege az ott megállapított összeghatárok

kétszerese, ha a jogsértést jövedéki termékkel kapcsolatban követték

el. A termékkísérõ okmány és az egyszerûsített kísérõ okmány

kiállításának elmulasztása esetén az Art. 74. § (12) bekezdését és e

bekezdés rendelkezését kell alkalmazni.

(2) Az adóalanyra az e törvényben és a végrehajtási

rendeletekben elõírt kötelezettségének - a 74. § és e § (1) bekezdése

szerinti jogkövetkezménnyel nem járó - egyéb megsértése, elmulasztása

esetén legalább 50 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint mulasztási

bírságot lehet kivetni.

Jövedéki bírság

76. §

(1) A természetes személy - a jövedéki termékkel gazdasági

tevékenységet folytató egyéni vállalkozó kivételével - amennyiben

a) jövedéki terméket adóraktáron kívül elõállít, illetve

b) olyan jövedéki terméket birtokol, szállít, értékesít,

használ fel, amelyet nem adóraktárban állítottak elõ, vagy amelyet -

import jövedéki termék esetén - nem vámkezeltek,

a jövedéki termék mennyisége után jövedéki bírságot fizet.

(2) Az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni

a) azt az e törvény rendelkezései szerint kizárólag

adóraktárban elõállítható terméket, amelyet nem adóraktárban, érvényes

adóraktári engedély nélkül állítanak elõ, ideértve azt a terméket is,

amelyet a 70. §, illetve a 72. § (8) bekezdése rendelkezésének

megsértésével szereztek be,

b) azt a terméket, amelyrõl a birtokosa, szállítója,

értékesítõje, felhasználója számlával, számlát helyettesítõ okmánnyal,

termékkísérõ okmánnyal, egyszerûsített kísérõ okmánnyal vagy

vámokmánnyal nem tudja bizonyítani az ellenkezõjét,

c) a zárjeggyel el nem látott, a hamis, a hamisított vagy a

jogtalanul megszerzett zárjegyû alkoholterméket, az adójegy nélküli, a

hamis, a hamisított vagy a jogtalanul megszerzett adójegyû

dohánygyártmányt (a továbbiakban az a)-c) pontban megjelölt termék:

adózás alól elvont termék).

(3) Az (1) bekezdés szerinti jövedéki bírság alapja a jövedéki

termék mennyisége és a bírság megállapításakor hatályos adómérték

alapján számított adó. A jövedéki bírság mértéke a bírságalap

kétszerese, de legalább 20 ezer forint, kereskedelmi mennyiségû

jövedéki termék esetében a bírságalap ötszöröse, de legalább 100 ezer

forint.

(4) A jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató

egyéni vállalkozó és más gazdálkodó szervezet [a Polgári

Törvénykönyvrõl szóló, többször módosított 1959. évi IV. törvény 685.

§ c) pont], amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontjában

meghatározott tevékenységet folytat, a (3) bekezdés szerinti

bírságalap ötszörösének, kereskedelmi mennyiség esetében tízszeresének

megfelelõ mértékû jövedéki bírság fizetésére köteles. A jövedéki

bírság legkisebb összege 100 ezer forint, kereskedelmi mennyiségû

jövedéki termék esetében 200 ezer forint.

77. §

(1) A zárjegy hamisítása, a hamis, a hamisított vagy a

jogtalanul megszerzett zárjegy birtokolása, továbbadása, értékesítése,

átvétele, felhasználása a megtalált zárjegy darabszámával és a 50. §

(5) bekezdésében meghatározott értékkel számított összeg ötszörösével

azonos összegû, de legalább 200 ezer forint bírsággal büntetendõ.

(2) Az adójegy hamisítása, a hamisított vagy a jogtalanul

megszerzett adójegy birtokolása, továbbadása, értékesítése, átvétele,

felhasználása a megtalált adójegy által képviselt adóösszeg

ötszörösével azonos összegû, de legalább 200 ezer forint bírsággal

büntetendõ.

(3) Cukorcefre, illetve a cukorcefrébõl alkoholtermék vagy a

2204, 2205, 2206 vámtarifa szám alá tartozó termék jogosulatlan

elõállítása, értékesítése, megvásárlása, birtokolása, valamint a 51. §

(3) bekezdésében megjelölt borászati melléktermék jogosulatlan

értékesítése, megvásárlása, birtokolása esetén literenként 3000

forint, de legalább 100 ezer forint jövedéki bírságot kell kiszabni.

(4) A desztilláló berendezés jogosulatlan elõállítása vagy

birtokolása 100 ezer forintig terjedõ jövedéki bírsággal büntetendõ.

(5) A szárított dohány nem a fermentáló üzem, illetve a

fermentált dohány nem a dohányüzem vagy a dohánygyár részére, hanem

közvetlen fogyasztási célra történõ átadása, értékesítése, illetve

megvásárlása, birtokolása kilogrammonként ezer forint jövedéki

bírsággal büntetendõ.

(6) Dohánygyártmány elõállítására alkalmas gép vagy egyéb

eszköz jogosulatlan elõállítása, birtokolása, értékesítése 100 ezer

forintig terjedõ jövedéki bírsággal büntetendõ.

78. §

(1) Az a kereskedõ, aki olyan jövedéki termékkel kereskedik,

amely után az adót kétséget kizáróan megfizették, de a 70-72. §-ban

elõírt egyéb rendelkezéseket nem tartja be vagy megsérti, legalább 50

ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint jövedéki bírsággal büntethetõ.

(2) Ha a jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységet

folytató kereskedõ kétséget kizáróan adózott termékeket forgalmaz, de

nem rendelkezik jövedéki engedéllyel, a kivetendõ jövedéki bírság

alapja a kereskedõ termékköre szerinti jövedéki engedélyhez e

törvényben elõírt jövedéki biztosíték összegének és azon napok

számának szorzata, amely alatt a kereskedõ a jövedéki bírság

kivetéséig engedély nélkül folytatta tevékenységét. A jövedéki bírság

mértéke a bírságalapnak és a jövedéki bírság kivetése idõpontjában

érvényes jegybanki alapkamat kétszerese 365-öd részének a szorzata, de

legalább 500 ezer forint.

Intézkedések

79. §

(1) A jövedéki termékkel kereskedelmi tevékenységet folytató

vállalkozóval szemben, amennyiben az adójegyre vagy a zárjegyre

vonatkozó, e törvényben meghatározott szabályokat vagy a 72. § (8)

bekezdésének rendelkezését megsérti, az Art. 74/B. §-ában

meghatározott intézkedés alkalmazandó azzal, hogy a helyiséget az elsõ

jogsértés alkalmával 30, a második és további jogsértés alkalmával 60

napra kell bezárni.

(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglalt intézkedést

arra kereskedõre, akinél elsõ ízben találnak zárjegy nélküli jövedéki

terméket, és a jövedéki termék megtalált mennyisége nem éri el a 72. §

(11) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiséget.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazandó az

üzemanyagtöltõ állomásra is, amennyiben az azt üzemeltetõ nem jövedéki

engedélyes kereskedõ a jogszabályban elõírt pénztárgépet nem

alkalmazza, vagy a 71. § (8) bekezdésében, illetve a 72. § (15)

bekezdésében foglalt rendelkezést megsérti.

80. §

(1) Adóraktár mûködtetése legfeljebb 60 napra felfüggeszthetõ,

ha az adóraktár engedélyese az adóraktár mûködtetésének feltételeit

oly módon sérti meg, hogy a szabályok megsértése a jövedéki biztosíték

összegének legalább 20 százalékát meghaladó összegû adót érint. Ezzel

egyidejûleg a jövedéki biztosíték összegét 50 százalékkal fel kell

emelni, és az adóraktár engedélyesét a jövedéki biztosíték

mérséklésének lehetõségébõl két évre ki kell zárni.

(2) A jövedéki biztosíték összegét meghaladó összegû adó -

különösen a tevékenység körülményeinek megváltoztatásával történõ -

eltitkolása esetén az adóraktár teljes jövedéki termékkészlete

elkobozható.

Lefoglalás, elkobzás

81. §

(1) A vámhatóság a jövedéki ügyben folytatott eljárása során

lefoglalja a büntetõ eljárásban le nem foglalt

a) adózás alól elvont jövedéki terméket,

b) hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegyet,

adójegyet,

c) jogosulatlanul elõállított cukorcefrét és abból

elõállított terméket,

d) jogosulatlanul elõállított vagy birtokolt desztilláló

berendezést, dohánygyártmány elõállítására alkalmas gépet és egyéb

eszközt, továbbá az a)-c) pontban említett tárgy elõállítására

használt eszközt.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl lefoglalásnak van

helye, ha hatóság vagy bíróság a büntetõ eljárásban lefoglalt adózás

alól elvont terméknek a visszaadását rendeli el, de az e §

rendelkezései szerint - egyéb okból - elkobzás alá esik.

(3) Nincs helye a lefoglalásnak arra a dohánygyártmányra és

szeszesitalra, amely nem a 76. § (2) bekezdés c) pontja alapján

minõsül adózás alól elvont terméknek.

(4) A lefoglalt terméket, egyéb tárgyat és eszközt el kell

kobozni, ha a jövedéki ügyben jövedéki bírság megállapításának van

helye. Az elkobzásról a jövedéki bírságot megállapító határozatban

kell rendelkezni.

(5) A lefoglalást meg kell szüntetni, ha a jövedéki ügyben

hozott határozatban jövedéki bírságot nem állapítanak meg. A

lefoglalás megszüntetésérõl a jövedéki ügyben hozott határozatban kell

rendelkezni.

(6) Az elkobzott termékek közül

a) az élelmiszerekrõl szóló 1995. évi XC. törvény hatálya alá

tartozó terméket - ideértve a cukorcefrét és az abból elõállított

terméket is - meg kell semmisíteni;

b) az a) pontba nem tartozó egyéb elkobzott termék esetén a

vámhatóság intézkedik azoknak az állam javára történõ értékesítésérõl,

illetve eredménytelenség esetén azt is meg kell semmisíteni.

82. §

(1) Az e fejezet különbözõ §-aiban meghatározott

jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók. E jogkövetkezmények

nem érintik az adó megfizetésének kötelezettségét, továbbá a

vámtörvény és az Art. rendelkezései szerint megállapítható pótlékokat.

(2) Az e fejezet alapján megállapított bírságot annak a

hatóságnak a számlájára kell megfizetni, amely a bírság kivetésérõl

szóló határozatot hozza.

Ötödik rész

Záró, hatálybaléptetõ és átmeneti rendelkezések

XVII. fejezet

Záró rendelkezés

83. §

E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és

azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben,

1991. december 16-án aláírt, Európai Megállapodás tárgykörében, a

megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az

Európai Közösségek következõ jogszabályaival összeegyeztethetõ

szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 92/12./EGK irányelve a fogyasztási adó köteles

termékekrõl, valamint az ezek tárolásáról és figyelemmel követésérõl

szóló általános rendelkezésekrõl;

b) a Tanács 92/79./EGK irányelve a cigaretták adóinak

egységesítésérõl;

c) a Tanács 92/80./EGK irányelve a cigarettán kívüli

dohánygyártmányok adóinak egységesítésérõl;

d) a Tanács 92/83./EGK irányelve az alkohol és az

alkoholtartalmú italok fogyasztási adó szerkezetének

összehangolásáról;

e) a Tanács 92/81./EGK irányelve az ásványolajokra vonatkozó

adókonstrukciók összehangolásáról.

Hatályba léptetõ rendelkezések

84. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt eltéréssel -

1998. január 1-jén lép hatályba. Az adókötelezettségre vonatkozó

rendelkezéseit elõször azokra az esetekre kell alkalmazni, amelyekben

az adókötelezettség 1997. december 31-ét követõen keletkezik. A

jövedéki termékek 1998. január 1-je elõtti belföldi értékesítése és

importja esetén a fogyasztási adóról és fogyasztói árkiegészítésrõl

szóló 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Fat.) rendelkezéseit

kell alkalmazni. A Fat. rendelkezéseit kell alkalmazni továbbá az

1998. január 1-je elõtt keletkezett adóvisszaigénylési jogosultság

esetén is.

(2) A törvény 19. §-a - az (1) bekezdés f) pontja kivételével

-, 20-22. §-a, 23. §-a, 26. §-ának (2)-(10) bekezdése, 27. §-

a és 90. § (3), (5), (7), (10), (14), (15), (17) és (18) bekezdése a

kihirdetés napján lép hatályba.

(3) A törvény 19. §-a (1) bekezdésének f) pontja - a (4)

bekezdésben foglalt eltéréssel -, a 32. §-a (3) és (4) bekezdése, a

41. §-a (1) bekezdésének g) pontja - a (6) bekezdésben foglalt

eltéréssel - 1999. január 1-jén lép hatályba. Az 1998. október 31-éig

benyújtott adóraktári engedély iránti kérelemben a 21. § (1) bekezdés

i) pontja szerinti nyilatkozatban határidõként 1999. január 1-jét kell

megjelölni. Az 1998. október 31-ét követõen benyújtott és 1998.

december 31-ét megelõzõen elbírált engedélykérelem esetében a 19. §

(1) bekezdés f) pontja szerinti feltételt - az engedélykérelemben

adott nyilatkozattól függetlenül - a kérelmezõnek 1999. január 1-jétõl

kell teljesítenie.

(4) A 19. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt feltételt a

földgáz és a propán-bután gáz adóraktárra 2000. január 1-jétõl, a

sörfõzdére és a bérfõzést végzõ szeszfõzdére 2001. január 1-jétõl kell

teljesíteni. A 19. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt feltétel

teljesítésére vonatkozó nyilatkozatra a (3) bekezdésnek a

nyilatkozattal kapcsolatos rendelkezéseit értelemszerûen alkalmazni

kell.

(5) A törvény 62. §-a, 63. §-ának (1) és (10) bekezdése, 66.

§-a és 67. §-a 1998. szeptember 1-jén lép hatályba.

(6) Az e törvény kihirdetésének napját megelõzõen kötött

szerzõdés alapján, a Kõolaj és Kõolajtermék Készletezõ Szövetség

megbízásából az 1993. évi IL. törvény értelmében végzett tárolásra

használt tárolóhelyre a törvény 41. §-a (1) bekezdésének g) pontja

1999. január 1-jétõl alkalmazható azzal, hogy a 41. § (5) bekezdése e)

pontjában elõírt tárolótartály követelmény helyett legalább 14.000 m3

tárolótartálynak kell rendelkezésre állni.

(7) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti

a) a jövedéki szabályozásról és ellenõrzésrõl, valamint a

bérfõzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény, valamint az azt

módosító 1994. évi XXXIII. törvény, 1994. évi LXIX. törvény, 1995. évi

XXVII. törvény, 1995. évi LXVIII. törvény, 1995. évi LXXXVIII.

törvény, 1995. évi CXXI. törvény 90. §-ának (1), (2) és (4) bekezdése,

1996. évi XXXIII. törvény, 1996. évi LXXXIV. törvény, 1997. évi L.

törvény 70. §-ának (1) bekezdése (a továbbiakban: Jszt.), azonban

1. a folyamatban lévõ, Jszt. szerinti jövedéki ügyek

elbírálására rendelkezéseit alkalmazni kell, feltéve, ha e törvény

ugyanazon ügyre vonatkozó rendelkezése nem eredményez az ügyfélre

nézve kedvezõbb elbírálást,

2. a fogyasztási adóról és a fogyasztási árkiegészítésrõl

szóló 1991. évi LXXVIII. törvény hatálya alá tartozó pörköltkávé és

valódi kávékivonat zárjeggyel való ellátása és forgalmazása

vonatkozásában a Jszt. 3. § (1) bekezdése a) pontjának 1., 4.

alpontját, (2) bekezdésének i) pontját, (3) bekezdésének i) pontját és

(5) bekezdését, a 4.-7. §-át, a 8. § (1) bekezdését, a 9. § (1), (4)-

(11), (14) (15) bekezdését, a 10. §-át, a 11. §-át, a 12. § (1), (2),

(4), (6), (7), (9) bekezdését, a 13. §-át, a 19-20. §-át, a 42. § (1)

bekezdését, a 49. §-át, az 51. §-át, az 52. §-át, az 54.-56. §-át, az

57. § (1) bekezdését, a 66-77. §-át továbbra is alkalmazni kell azzal,

hogy a Jszt 8. § (1) bekezdése szerinti engedély kiadása tekintetében

az e törvény szerint a jövedéki engedélyezési ügyre vonatkozó

hatásköri, illetékességi szabályokat kell alkalmazni,

b) a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésérõl szóló

1996. évi CXXIV. törvény 97. §-a (1) bekezdésének b) pontja,

c) a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról

szóló, többször módosított 1995. évi C. törvény 175. § (3) bekezdés c)

pontjának utolsó mondata.

(8) E törvény kihirdetésének napján hatályát veszti a

vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló többször

módosított 1995. évi C. törvény 7. § (6) bekezdése, a 132. § (10)

bekezdése, valamint az 1. számú melléklet 3. pontjának második

mondata.

(9) Ahol jogszabály olyan termékkel összefüggésben, amely e

törvény hatálya alá tartozik, fogyasztási adót említ, a továbbiakban

jövedéki adót kell érteni.

Átmeneti rendelkezések

Engedélyezés

85. §

(1) Az a személy, aki e törvény kihirdetésének napján a Jszt.

szerinti termelési tevékenységre jogosító jövedéki engedéllyel

rendelkezik, e tevékenységét adóraktári engedély nélkül az adóraktári

engedélykérelme elutasításáról hozott határozat jogerõre emelkedéséig,

de legfeljebb 1998 június 30-áig folytathatja, feltéve, ha

a) az adóraktári engedély iránti kérelmét 1997. december 31-

éig benyújtja,

b) e törvény hatálybalépését megelõzõen a vámhatósághoz

bejelentést tesz a Jszt. szerinti jövedéki engedélyében feltüntetett

telephelye adóraktárként való mûködtetésének szándékáról,

c) a Jszt. szerinti jövedéki biztosítékot 1997. december 31-

ét követõen is - az adóraktári engedély megszerzéséig - nyújtja.

(2) Az a személy aki e törvény kihirdetésének napján pezsgõ

vagy köztes alkoholtermék elõállítását - a vonatkozó jogszabály

rendelkezései szerint - végzõ gyártó-, palackozóüzemmel rendelkezik, a

pezsgõ és a köztes alkoholtermék elõállítását 1998. január 1-jétõl az

adóraktári engedélykérelme elutasításáról szóló határozat jogerõre

emelkedéséig, de legfeljebb 1998. június 30-áig adóraktári engedély

nélkül folytathatja, amennyiben

a) az adóraktári engedély iránti kérelmét 1997. december 31-

éig elindítja,

b) 1997. november 30-áig a vámhatóságnak megadja az

adóraktárként mûködtetni kívánt gyártó-, palackozóüzem, üzemi raktár

címét, helyrajzi számát, és bemutatja a vonatkozó jogszabály szerinti

mûködési engedélyét,

c) 1998. január 1-jétõl a 22. § (2) bekezdése szerint

számított jövedéki biztosítékot nyújtja.

(3) Azt a személyt,

a) aki e törvény kihirdetésének idõpontjában, a Fat. és a

Jszt. szerint a jövedéki termék adózatlan beszerzésére, illetve

importálására jogosító érvényes engedéllyel rendelkezik, és annak

érvényessége 1997. december 31-ét követõen jár le, az engedély

érvényességi idején belül,

b) aki a keretengedély iránti kérelmét 1997. december 31-éig

e törvény rendelkezései szerint benyújtotta, és kérelmének átvételét a

vámhatóság igazolta, a kérelem és a vámhatósági igazolás bemutatása

alapján legfeljebb 1998. február 28-áig

az e törvény szerinti adómentes felhasználónak kell tekinteni.

(4) Az a személy, aki e törvény hatálybalépésének napján a

Jszt. szerint nagykereskedelmi, export- és importtevékenységre

jogosító jövedéki engedéllyel rendelkezik, és megfelel az e törvényben

a jövedéki engedély megadásához meghatározott feltételeknek,

tevékenységét jövedéki engedély nélkül 1998. február 28-áig tovább

folytathatja, amennyiben engedélykérelmét 1997. december 31-éig

benyújtotta, és a Jszt. szerinti jövedéki biztosítéknyújtási

kötelezettségét továbbra is teljesíti. A vámhatóság ezen

engedélykérelmeket - e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott

- egyszerûsített eljárás keretében bírálja el, és adja ki az új

jövedéki engedélyeket.

(5) A vámhatóság az (1) bekezdésben megjelölt személyek

adóraktári engedélykérelmét legkésõbb a benyújtást követõ 6 hónapon

belül, a (3) és (4) bekezdésben megjelölt engedélykérelmeket 1998.

február 28-áig köteles elbírálni, az engedélyt kiadni vagy a

kérelmet elutasítani.

(6) A 7. § 18. és 19. pontjában említett idõszakok

számításánál figyelembe kell venni a törvény hatályba lépése elõtt a

Jszt. szerinti jövedéki engedély alapján végzett tevékenységet, a Fat.

és a Jszt. szerint adott mentesítéssel végzett beszerzést, illetve a

Jszt. alapján kirótt jövedéki bírságot is.

Adófizetési kötelezettség

86. §

(1) A Jszt. szerinti termelõ jövedéki alany (a továbbiakban: a

jövedéki alany), továbbá az a személy, aki 1998. január 1-jét

megelõzõen pezsgõ vagy köztes alkoholtermék elõállítását vagy

termeltetését végezte (e § alkalmazásában a továbbiakban: személy) az

általa elõállított (termeltetett), de 1997. december 31-éig nem

értékesített jövedéki termékrõl telephelyenként és összesítve

készletbevallást ad a Jszt. szerint jövedéki ellenõrzésre jogosult

vámhivatalnak, megállapítja az 1998. január 1-jei fordulónappal

leltározással alátámasztott készlet tényleges mennyiségét

(telephelyenként és összesítve). A készletbevallást olyan mennyiségi

egységben kell megadni, amely az e törvényben foglalt rendelkezés

alapján az adó alapjául szolgál.

(2) A jövedéki alany és a személy, amennyiben 1997. december

31-éig adóraktári engedélyt kért és/vagy kapott, vagy kérelmét jogerõs

határozatban még nem bírálták el, adóraktárának 1998. január 1-jei

induló nyitókészletébe beállítja a jövedéki termék (1) bekezdés

szerinti tényleges készletét, amely az adókötelezettség keletkezése

szempontjából betárolásnak minõsül.

(3) A jövedéki alany és a személy 1998. január 1-jei

fordulónappal leltározással alátámasztott jövedéki termék készletének

tényleges mennyiségét az adókötelezettség szempontjából 1997.

december hóban értékesítettnek kell tekinteni, amennyiben 1997.

december 31-éig nem nyújtott be adóraktári engedélykérelmet, vagy

adóraktári engedélykérelmét jogerõs határozatban elutasították.

(4) A 85. § (3) bekezdésében megjelölt adómentes felhasználó

az 1997. december 31-éig fel nem használt adómentes jövedéki termékrõl

az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint készletbevallást ad.

A jövedéki termék 1998. január 1-jei fordulónappal leltározással

alátámasztott készletének tényleges mennyiségét 1998. január 1-jei

induló nyitókészletébe beállítja, amely az adókötelezettség

keletkezése szempontjából betárolásnak minõsül.

Dohánygyártmányok

87. §

(1) Az 1998. január 1-je és augusztus 31-e közötti

idõszakban (a továbbiakban: átmeneti idõszak) az adó mértéke

a) a cigaretta ezer darabjára 1725 forint és a százalékos

adóalap 75 százaléka,

b) a szivar, a szivarka, a fogyasztási dohány százalékos

adóalapjának 55 százaléka.

(2) Az átmeneti idõszakban a százalékos adó alapja az

adófizetési kötelezettséget keletkeztetõ eseménnyel érintett

dohánygyártmány

a) adót és általános forgalmi adót nem tartalmazó forgalmi

értéke, ha az adóraktárból a kitárolás a saját kiskereskedelmi

hálózatba, üzlethelyiségbe történik,

b) vámértéke, az importált termék esetén,

c) adót és általános forgalmi adót nem tartalmazó eladási

ára, az a) és b) pontban megjelölttõl eltérõ esetben.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a dohánygyártmányok forgalmi

értéke alatt a terméknek az az ára értendõ, amelyet a felek hitelt

érdemlõen igazoltan a fennálló piaci körülményeknek és helyzetüknek

megfelelõen állapítottak meg, illetve amely független felek között -

normális piaci körülményeket feltételezve - általában elérhetõ lenne.

(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti eladási ár helyett a

dohánygyártmány adó és általános forgalmi adó nélküli, az adófizetési

kötelezettség keletkezésének idõpontjában fennálló, a (3) bekezdés

szerint meghatározott forgalmi értéke az adó alapja akkor is, ha

a) az eladási ár a dohánygyártmány adó- és általános forgalmi

adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének idõpontjában

fennálló forgalmi értékéhez hasonlítva aránytalanul alacsony, és

b) a dohánygyártmány kitárolása az áfa törvény 22. §-ának (6)

bekezdésének b) pontjában meghatározott kör részére történik.

(5) Az átmeneti idõszakban a dohánygyártmányok

a) szabadforgalomba bocsátása,

b) belföldi forgalom számára való vámkezelése, feltéve, hogy

az importáló nem adóraktárba szállítja be a termékét

kizárólag zárjegy felhelyezésével történhet.

(6) Az (5) bekezdésben említett zárjegy a dohánygyártmányok

egyedi fogyasztói csomagolására felhelyezett olyan bélyeg, amely

igazolja, hogy a termék adóraktárban került elõállításra és onnan

kitárolásra, illetve, hogy a termék importból származik és a belföldi

forgalom számára való vámkezelése megtörtént.

(7) Egyedi fogyasztói csomagolás alatt

a) a cigaretta esetében a legfeljebb 50 darab cigarettát

tartalmazó fogyasztói csomagot (zsebcsomag),

b) a szivar esetében a darabot vagy a dobozt,

c) a szivarka esetében a dobozt,

d) a fogyasztási dohány esetében a tasakot vagy a dobozt

kell érteni.

(8) A zárjegyet a Magyar Állam állíttatja elõ és bocsátja -

elszámolási kötelezettség mellett - az adóraktár engedélyese, az

importáló rendelkezésére. Az adóraktár engedélyese és az importáló a

zárjegyhez az elõállítási költségének megfizetése ellenében juthat

hozzá. A zárjegy darabonként 70 Ft értéket képvisel, amelyet a külön

szabályozott elszámolás alapján kimutatott zárjegyhiány után kell

megfizetni.

(9) Az 1998. augusztus 31-én a dohánygyártmány-adóraktárban

készleten lévõ, zárjeggyel ellátott dohánygyártmányok után az adó

mértéke azonos az (1) bekezdés szerinti mértékkel.

(10) A zárjeggyel ellátott, (9) bekezdés szerinti

dohánygyártmányok a dohánygyártmány-adóraktárból legkésõbb 1998.

szeptember 30-áig szállíthatók ki.

(11) A zárjeggyel ellátott dohánygyártmányok kiskereskedelmi

eladási árára e törvényben elõírt rendelkezések nem vonatkoznak.

(12) Az adójegyet a vámhatóság 1998. június 1-jétõl kezdõdõen

köteles azon személy rendelkezésére bocsátani, aki arra a 63. § (3)

bekezdésben foglaltak alapján jogosult.

(13) A 63. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezéstõl eltérõen

a) az 1998. július hónapban átvett adójegyek utáni halasztott

fizetési kötelezettség 30 százalékát 1998. szeptember 28-áig, 70

százalékát 1998. október 28-áig,

b) az 1998. augusztus hónapban átvett adójegyek utáni

halasztott fizetési kötelezettség 15 százalékát 1998. szeptember 28-

áig, 25 százalékát 1998. október 28-áig, 60 százalékát 1998. november

28-áig kell teljesíteni.

(14) A cigaretta árusítása 2001. december 31-éig

automatából is megengedett.

(15) Az adójegy 1998. december 31-éig a 64. § (3) bekezdésében

megjelölt adatokon kívül "A dohányzás káros az egészségre!" feliratot

is tartalmazza.

Adóelõleg fizetés

88. §

(1) 1998. évben az adóelõleg fizetési kötelezettségnél a 32. §

(12) bekezdésének azon rendelkezését kell alkalmazni, amely olyan

adóraktárra vonatkozik, amely a tárgyévet megelõzõ évben nem fizetett

adót.

(2) Adóelõleget a dohánygyártmányok esetében csak az 1998.

augusztus 31-éig zárjeggyel értékesített, illetve - 1998. augusztus 31-

ét követõen - zárjeggyel kitárolt termékek utáni adóra kell fizetni.

Felhatalmazás

89. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben

határozza meg

a) a mezõgazdasági termékek elõállításához a külterületi

szántó, kert, gyümölcsös, gyep, halastó és erdõmûvelési ágakban a

mezõgazdasági felhasználó részére hektáronként, a szarvasmarha

tenyésztéséhez a tehén éves átlaglétszámára vetítve a gázolaj

jövedéki adójából 44,30 Ft/liternek a visszatérítését, a visszatérítés

feltételeit és szabályait,

1. a szántó mûvelési ágban 90 liter/ha/év,

2. a kert, gyümölcsös, szõlõ mûvelési ágban 200

liter/ha/év,

3. a gyep mûvelési ágban 12 liter/ha/év,

4. a halastó 55 liter/ha/év,

5. az erdõfelújításhoz 90 liter/ha/év,

6. a szarvasmarha ágazatban 85 liter/db/év

mértékig terjedõen,

b) a diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai,

valamint az ezekkel egy tekintet alá esõ nemzetközi szervezetek és

azok tagjai számára a jövedéki termékekre adható adóvisszatérítés

mértékét, módját és részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy

rendeletben határozza meg

a) az adóraktári engedély, a keretengedély és a jövedéki

engedély iránti kérelemre, az engedély kiadására, visszavonására, a

jövedéki biztosíték teljesítésére, módosítására, a jövedéki biztosíték

felhasználására vonatkozó részletes szabályokat,

b) az elõállított, raktározott jövedéki termékek pontos

számbavételéhez, hatósági felügyelet ellátásához szükséges, az

adóraktár kialakítására, berendezésére vonatkozó elõírásokat, a

hatósági felügyelet ellátásának esetleges különleges módját és

feltételeit,

c) az adóraktár által vezetendõ nyilvántartásokra,

adófizetési kötelezettségének elszámolására, a termékkísérõ okmányra

és az egyszerûsített kísérõ okmányra, a figyelembe vehetõ

veszteségnormákra vonatkozó részletes szabályokat,

d) a jövedéki termék adómentes felhasználásának,

elszámolásának, az adóvisszaigénylésnek a részletes szabályait,

e) a zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak

a részletes szabályait,

f) az adójegy igénylésére, visszavételére, alkalmazására

vonatkozó részletes szabályokat,

g) a denaturált alkohol elõállításához felhasználható

denaturálószer alkalmazására és az alkohol denaturálási eljárására

vonatkozó szabályokat, valamint a desztilláló készülék elõállítására,

birtokban tartására vonatkozó szabályokat,

h) a bérfõzött pálinka bérfõzetõ részére történõ kiadásának

és a bérfõzetõ általi továbbértékesítésének szabályait,

i) a jövedéki termékek lefoglalásának, elkobzásának,

felhasználásának illetve megsemmisítésének részletes szabályait,

j) a terítõjáratok mûködési és adminisztrációs rendjét,

k) a jövedéki engedélyes és a nem jövedéki engedélyes

kereskedelemre vonatkozó egyes rendelkezések részletes szabályait.

(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter és a honvédelmi

miniszter arra, hogy közös rendeletben határozza meg

a) az üzemanyag petróleum adómentes beszerzésének,

nyilvántartásának és elszámolásának külön szabályait,

b) a 71. § (12) bekezdésében meghatározott szervezet jövedéki

nyilvántartásának és vevõnyilvántartásának vezetésére vonatkozó

elõírásokat.

XVIII. fejezet

Módosuló jogszabályok

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló

1995. évi C. törvény módosítása

90. §

(1) Ahol a vámtörvény "a jövedéki szabályozásról és

ellenõrzésrõl, valamint a bérfõzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII.

törvény" vagy a "jövedéki törvény" hivatkozást használja, ott 1998.

január 1-jétõl e törvényt kell érteni.

(2) A vámtörvény 1. §-ának 1. pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/E törvény alkalmazásában/

"1. szervezet: jogi személy, jogi személyiséggel nem

rendelkezõ gazdasági társaság, külföldi székhelyû vállalkozás

magyarországi fióktelepe, valamint a Polgári Törvénykönyvben elismert

valamennyi szervezeti forma. Az egyéni vállalkozóra - e minõségében -

e törvény és végrehajtási rendeletei alkalmazásakor a szervezetre

vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."

(3) A vámtörvény 1. §-ának 7. pontja második mondata az

alábbiak szerint módosul:

/E törvény alkalmazásában/

"Nem kereskedelmi forgalomnak minõsül továbbá az 1. számú

melléklet 1. pontjában rögzített mennyiségi korlátozás figyelembe

vételével bármilyen vámértékkel vámkezelt gépjármû behozatala, illetve

kivitele."

(4) A vámtörvény 1. §-ának 21. pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/E törvény alkalmazásában/

"21. vámteher:

a) a vám, a termékimportot terhelõ általános forgalmi

adó, fogyasztási adó és jövedéki adó (a továbbiakban ez utóbbiak

együtt: forgalmi adók), illetékek, díjak és egyéb, jogszabályon

alapuló kötelezõ befizetések, ha azokat a vámigazgatási eljárás

során kell kivetni;

b) a vámbiztosíték megállapítása szempontjából a

kivitelre kerülõ adózatlan jövedéki termékek esetében a forgalmi

adók, a közvámraktárba beraktározott áru után visszaigényelt

(levont) forgalmi adók, a visszatérített egyéb vámteher és az

igénybe vett állami támogatás, továbbá a jövedéki törvény szerinti

adómentes felhasználás, illetve adóraktárba való betárolás céljából

importált jövedéki termékek esetében a forgalmi adók."

(5) A vámtörvény 1. §-ának 23. pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/E törvény alkalmazásában/

"23. Vámszempontból megbízható: az a természetes személy, aki,

illetve az a szervezet, amely megfelel a következõ feltételeknek:

a) a természetes személy, illetõleg szervezetnél a

kérelem szerinti szakág vezetõje büntetlen elõéletû, valamint

b) a szervezetnek

1. a kérelem benyújtásának idõpontjában nincs az állami

adóhatóságnál adótartozása, a társadalombiztosítási szervnél

tartozása, valamint vám és egyéb tartozása, és

2. a kérelem benyújtását megelõzõ 12 hónapon belül a

vámhatóságnál nyilvántartott vámtartozása nem haladja meg ezen

idõszak vámteherösszegének 10 %-át, és ezen belül nem volt 30

naptári napot meghaladó idõtartamú vámtartozása, kivéve az olyan

vámtartozást, amely harminc naptári napot meghaladó idõtartamon túl

azért állt fenn, mert a vámhatóság - az ügyfél felhatalmazása

ellenére - nem élt a 135. § (6) bekezdésében biztosított jogával.

c) a szervezet nem áll felszámolási vagy végelszámolási

eljárás alatt.

A felsorolt feltételek meglétét - a vámhatósági adatok

kivételével - az illetékes vámszervnél évente kell igazolni.

Jogutódlással létrejött szervezet esetén a feltételeknek a jogelõdnél

is fenn kell állniuk."

(6) A vámtörvény 7. §-a (1) bekezdésének e) pontja és a

bekezdés utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

T/7.. § (1) A vámteher megfizetésének biztosítása érdekében/

"e) a jövedéki törvény szerinti adómentes felhasználás,

illetve adóraktárba való betárolás céljából importált jövedéki

termékre,"

"Az e/ pont alkalmazása alapján nyújtandó vámbiztosíték

összegébe, amennyiben az adómentes felhasználó vagy az adóraktár

engedélyese a vámárut saját maga importálja és annak szállítását is

végzi, a vámbiztosítékba be kell számítani a bankgaranciában adott

jövedéki biztosítékot. Az f/ pont alkalmazása esetén, amennyiben az

adózatlan terméket az adóraktár engedélyese szállítja ki, a

vámbiztosítékra az adóraktár engedélyesének jövedéki biztosítéka nyújt

fedezetet."

/a vámáru/szállítója vagy birtokosa vámbiztosítékot köteles

nyújtani./

(7) A vámtörvény 8. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül

ki:

"(5) A (3) bekezdésben meghatározott tevékenységi garancia

összege azonos engedélyes által üzemeltetett több vámraktár, vagy

vámszabadterület esetében sem haladhatja meg a 200 millió forintot. A

rendelkezés alkalmazásánál a vámraktár és a vámszabadterület forgalmát

külön-külön kell vizsgálni."

(8) A vámtörvény 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(2) A vámbiztosíték indokoltsága akkor szûnik meg, ha a

vámárut/árut külföldre vagy vámszabad területre kiszállították, a

belföldi forgalom számára vámkezelték és - amennyiben e törvény

eltérõen nem rendelkezik - az esedékessé váló vámterhet megfizették,

vámhivatali felügyelet mellett megsemmisítették, közvámraktárba

beraktározták vagy ellenszolgáltatás nélkül az államnak felajánlották

és azt a vámhatóság elfogadta, a jövedéki törvény szerinti adómentes

felhasználó üzemébe, raktárába vagy adóraktárba betárolták és a

betárolást a termékkísérõ okmányon visszaigazolták, illetve amennyiben

a 29. §-ban elõirányzott felülvizsgálat eredménye az ügyféli kérelem

megalapozottságát támasztja alá, továbbá, ha a kiviteli célból

szállított adózatlan jövedéki terméket az adóraktárba visszaszállítják

és készletre veszik."

(9) A vámtörvény 46. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(6) A jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek esetén

alkalmazható egyszerûsített vámvizsgálat feltételeit e törvény

végrehajtási rendelete szabályozza."

(10) A vámtörvény 125. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül

ki:

"(7) A (6) bekezdés szerinti egyetemlegesség alapján a kezes

vámfizetési kötelezettségét a belföldi forgalom számára való

vámkezelés, az ideiglenes behozatal, a jövedéki termékkel kapcsolatos

aktív feldolgozás, továbbá az olyan vámhatósági intézkedésnél,

amelynek következtében a terméket belföldi forgalom számára

vámkezeltnek kell tekinteni, attól a naptól számított 5 (öt) napon

belül kell megállapítani, amikor a vámkezeléshez kapcsolódó vámteher

fizetési kötelezettségét az a vámfizetésre kötelezett, akiért

kezességet vállalt, határidõre teljesíteni elmulasztotta. Amennyiben a

vámhatóság a meghatározott határidõt elmulasztja, késedelme idejére a

kezessel szemben kamatfizetési kötelezettséget megállapítani nem

lehet."

(11) A vámtörvény 128. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül

ki:

"(4) A kiszabott vámteherbõl az importált dohánygyártmányra az

országos parancsnokságtól átvett, ideiglenes kiviteli eljárásban

kiszállított és külföldön felragasztott adójeggyel megfizetett vagy

megfizetésre kerülõ jövedéki adót és általános forgalmi adót nem kell

megfizetni, feltéve, hogy az importáló a vámkezeléskor az adójegy

ideiglenes kivitelét igazolja, és a jövedéki törvény szerint az

adójegy megfizetésére adott fizetési halasztás a belföldi forgalom

számára történõ vámkezeléskor még nem járt le."

(12) A vámtörvény 131. §-ának (1) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"131. § (1) A vámterhet - ideértve a helyesbítéskor

megállapított fizetési kötelezettséget is - a vámfizetésre

kötelezettel a kiszabás napjától számított három munkanapon belül

írásbeli határozattal kell közölni. Az így megállapított fizetési

kötelezettség - a (3), (4) és a (6) bekezdésben foglaltak kivételével

- a közlés napján esedékes."

(13) A vámtörvény 131. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül

ki:

"(6) Az adóraktárba való beraktározás, illetõleg az adómentes

felhasználás céljából importált jövedéki termék belföldi forgalom

számára való vámkezelésekor kiszabott jövedéki adó felfüggesztésére és

esedékességére a jövedéki törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

(14) A vámtörvény 132. §-a (5) bekezdésének felvezetõ szövege

és a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A vámszervezet központi szerve - kérelemre - engedélyt

adhat arra, hogy a vámfizetésre kötelezett a vámterhet - a (2)

bekezdésben foglaltak kivételével - az esedékességtõl számított

tizenöt munkanapon belül fizesse meg (halasztott fizetés). A

halasztott vámfizetésre engedély akkor adható ki, ha a kérelmezõ

a) vámszempontból megbízható és a kérelem benyújtását megelõzõ

tizenkét hónapban rendszeresen - átlagosan legalább heti egy

alkalommal - kért vámteher fizetéssel járó vámkezelést;"

(15) A vámtörvény 141. §-ának (2) bekezdése a következõ

szöveggel egészül ki:

"Amennyiben azonos személy vagy gazdálkodó szerv esetében

több, vámhiányt okozó mulasztás vagy tevékenység egyidejû felfedésére,

elbírálására kerül sor és a kiszabható vámigazgatási bírság összege

együttesen meghaladja szervezet esetében az ötvenezer, természetes

személy esetében az ötezer forintot, az egyes mulasztásokért,

tevékenységekért a vámhiány ötven százalékát kell vámigazgatási

bírságként megállapítani."

(16) A vámtörvény 174. §-ának szövege (1) bekezdés jelölést

kap és kiegészül a következõ (2), (3), (4) és (5) bekezdéssel:

"(2) A Vám- és Pénzügyõrségnek az országos parancsnok által

kijelölt nyomozó hatóságai a büntetõeljárásról szóló törvény alapján a

vámszervezet nyomozóhatósági hatáskörébe tartozó bûncselekmények

elkövetésének megelõzése, felderítése, megszakítása, az elkövetõ

kilétének megállapítása, az elkövetõ elfogása, a körözött személy

felkutatása, tartózkodási helyének megállapítása, továbbá a

bizonyítékok megszerzése céljából, amennyiben mindezek a jövedéki adó

törvény hatálya alá tartozó termékkel kapcsolatosak, a Magyar

Köztársaság Rendõrségérõl szóló 1994. évi XXXIV. törvényben (a

továbbiakban: rendõrségi törvény) meghatározott valamennyi, egyéb

esetben csak bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyûjtést

végezhetnek a rendõrségi törvényben meghatározott szabályok szerint.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa a Vám- és

Pénzügyõrség fedõvállalkozás létrehozásával, fenntartásával

kapcsolatos eljárásának részletes szabályait.

(4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben

határozza meg a Legfelsõbb Bíróság Elnökével egyetértésben a

különleges eszközök és más módszerek engedélyezésével és

igénybevételével kapcsolatos szabályokat.

(5) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben

határozza meg a Vám- és Pénzügyõrség bûnmegelõzési, bûnüldözési,

valamint államigazgatási tevékenységével összefüggésben keletkezett

adatok kezelésének és felhasználásának részletes szabályait."

(17) A vámtörvény 208. §-ának (1) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"(1) A vámügynök megbízás alapján kérheti a vámkezelést,

közremûködhet annak végrehajtásában és egyéb vámigazgatási eljárásnál.

Az e törvényben meghatározott vámbiztosíték(ok) letétele esetén -

külön engedéllyel -

a) kezességvállalási nyilatkozatot adhat,

b) székhelyén (telephelyén) vámraktárat tarthat fenn,

ahol a vámhivatal szolgálati helyet, állandó felügyeletet

üzemeltethet, valamint

c) megbízója javára halasztott vámfizetési engedélye

alapján a vámteher befizetését teljesítheti, amennyiben a

vámkezelési kérelmét a tevékenységi engedély iránti kérelmében

megjelölt, és a vámhatóság által jóváhagyott vámhivatalnál nyújtotta

be."

(18) A vámtörvény módosításáról szóló 1997. évi L. törvény

átmeneti rendelkezéseket rögzítõ 69. §-ának (8) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"(8) A vámhatóság az 1997. augusztus 1-je elõtt kiadott, a

vámszempontból történõ megbízhatóság vizsgálatát is igénylõ

engedélyeket a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának

különös szabályairól szóló törvénnyel módosított vámtörvény 1. § 23.

pontjában foglalt elõírások figyelembevételével felülvizsgálja. A

módosított feltételeknek meg nem felelõ engedély esetében az új

feltételeket az engedélyesnek 1998. június 30-ig kell teljesítenie.

Ennek hiányában az engedély 1998. július 1-jével érvényét veszti.

Amennyiben a kérelmet benyújtó a vámtörvény alapján korábban

rendelkezett vámszempontból történõ megbízhatósági feltételhez vagy a

vámteherfizetési kötelezettség határidõben való teljesítéséhez kötött

jogosultsággal és a részére kiadott vámhatósági engedély

megszüntetésére, visszavonására a vámtörvény 1. § 23. b) pontjában

szabályozott tartozás mentességi feltétel hiánya miatt került sor, új

engedély kiadására vonatkozó kérelem esetén a vámhatóság eltekint a

vámtörvényben elõírt két éves korlátozástól, ha a kérelmet benyújtó az

1. § 23. b) pontjának módosított feltételeit teljesíti és igazolja az

engedélyhez szükséges egyéb feltételek fennállását is. Az e

bekezdésben rögzített rendelkezéseket a vámszempontból történõ

megbízhatóság vizsgálatát is igénylõ engedélyek iránt benyújtott

kérelmek elbírálásánál, továbbá a jogorvoslati szakaszban lévõ

engedélyezési ügyekben (folyamatban lévõ ügyek) is alkalmazni kell."

Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII.

törvény módosítása

91. §

Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi

LXXXIII. törvény 29. §-ának (2) bekezdése f) pontjának jelölése g)

pontra változik és a bekezdés kiegészül a következõ f) ponttal:

[(2) Az Alap egyéb bevételeit képezik:]

"f) az üzemanyagok után befizetett jövedéki adónak az Alapot

környezetvédelmi termékdíj címen megilletõ 3,00 százaléka,"

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek

környezetvédelmi termékdíjról szóló 1995. évi

LVI. törvény módosítása

92. §

(1) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek

környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a

továbbiakban: Ktv.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"2. § (1) A (3) bekezdésben meghatározott

termékdíjköteles termékek után - beleértve a más termékekkel

együtt vagy más termékek részeként forgalombahozott terméket is -, a

3. § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel

a) a belföldi elõállítású termékdíjköteles termék elsõ

belföldi forgalombahozója, valamint

b) a termékdíjköteles termék importálója (a továbbiakban: a)

és b) pont együtt: kötelezett)

környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj)

köteles fizetni."

(2) A Ktv. 2. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a

következõ rendelkezés lép:

[(3) E törvény alkalmazásában termékdíj köteles termék:]

"a) üzemanyag és egyéb kõolajtermék (közvetlenül szennyezõ

termék),"

(3) A Ktv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(2) Az üzemanyag termékdíjat a jövedéki adó fizetésére

kötelezett, a jövedéki adó részeként, a jövedéki adóban fizeti meg."

(4) A Ktv. 16. §-át megelõzõ cím és 16. §-a helyébe a

következõ rendelkezés lép:

" Egyéb kõolajtermékek környezetvédelmi termékdíja

16. § Termékdíjat kell fizetni az 5. számú melléklet szerinti

egyéb kõolajtermékek után (a továbbiakban: Kkt.)."

(5) A Ktv. 17. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"17. § (1) A Kkt. termékdíj alapja az egyéb kõolajtermék

tömege.

(2) A Kkt. termékdíj tételeit az 5. számú melléklet

tartalmazza.

(3) Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és

mértékig visszaigényelhetõ a kenõolajokra vonatkozó Kkt. azon része,

amelyre vonatkozóan a kötelezett a veszélyes hulladékokra vonatkozó

elõírások betartásával a termékdíjköteles használt kenõolajat (a

továbbiakban: fáradt olaj) visszagyûjti és újrahasználja, vagy újra

feldolgozza, vagy energianyerésre felhasználja (a továbbiakban:

kezeli). Kezelésnek minõsül az is, ha a kötelezett a visszagyûjtött

fáradt olajat egy kezelésre engedéllyel rendelkezõ szervezetnek

igazoltan átadja.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott kezelést végzõ szervezet

olyan jogi személy lehet, aki rendelkezik a kezelésre vonatkozó

környezetvédelmi hatósági engedéllyel."

(6) A Ktv. 21. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kenõolajok utáni

termékdíj visszaigénylésének részletes feltételeit rendeletben

állapítsa meg."

(7) A Ktv. 5. számú melléklete helyébe e törvény Melléklete

lép.

Az útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény módosítása

93. §

(1) Az Útalapról szóló - többször módosított - 1992. évi XXX.

törvény (továbbiakban: Utv.) 2. §-ának a), c) és e) pontja helyébe a

következõ rendelkezések lépnek:

"2. § Az Útalap forrásai:

a) az üzemanyagok utáni jövedéki adónak az Útalapot

útalaphozzájárulás címén megilletõ hányada;

c) a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény (a

továbbiakban: Kkt.) 15. §-ában és 37. §-ában említett, az országos

közutakat a Kkt. 33. § (1) bekezdésének b) pontja alapján kezelõ

közhasznú társaságok (a továbbiakban: közútkezelõ közhasznú

társaságok) részére befizetett díj, pótdíj és bírság összege. Az M3-as

autópályát a Kkt. 33. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján kezelõ,

az állam többségi részesedésével mûködõ gazdálkodó szervezet, vagyis

az Északkelet-magyarországi Autópálya-fejlesztõ és -üzemeltetõ

Részvénytársaság (a továbbiakban: ÉKM Autópálya Rt.) részére fenti

címen befizetett díj, pótdíj és bírság nem az Útalapot, hanem a

fejlesztést, fenntartást és üzemeltetést finanszírozó ÉKM autópálya

Rt.-t illeti meg;

e) a közútkezelõ közhasznú társaságok vagyonkezelésében lévõ

kizárólagos állami tulajdonú országos közutak végleges határain belüli

területeknek a hasznosításából, valamint az országos közutak építése

és korszerûsítése céljából állami tulajdonba vett földterületeknek az

országos közutak végleges határain belüli területek részévé nem váló

területrészei, továbbá az építés és korszerûsítés idõtartama alatt

használt felvonulási területek, a földmûvek építéséhez, az útépítési

anyagok, keverékek elõállításához használt területek és anyagnyerõ

helyek, továbbá a nyomvonal-módosítással együttjáró közút-építések és

korszerûsítések nyomán az országos közút végleges határain kívülre

kerülõ területrészek és felhagyott közútszakaszok hasznosításából és

értékesítésébõl származó pénzösszeg. Az ÉKM Autópálya Rt. kezelésében

lévõ M3-as autópálya végleges határain belüli területeknek a

hasznosításából, valamint az M3 autópálya építése és korszerûsítése

céljából állami tulajdonba vett földterületeknek az M3 autópálya

végleges határain belüli területek részévé nem váló területrészei,

továbbá az építés és korszerûsítés idõtartama alatt használt

felvonulási területek, a földmûvek építéséhez, az útépítési anyagok,

keverékek elõállításához használt területek és anyagnyerõ helyek, a

nyomvonal-módosítással együttjáró M3 autópálya-építés és -

korszerûsítés nyomán az M3 autópálya végleges határain kívülre kerülõ

területrészek és felhagyott közútszakaszok hasznosításából és

értékesítésébõl származó pénzösszeg nem az Útalapot, hanem a

fejlesztést, fenntartást és üzemeltetést finanszírozó ÉKM Autópálya

Rt.-t illeti meg. A közútkezelõ közhasznú társaságok és az ÉKM

Autópálya Rt. jogosultak

ea) az országos közutak, illetve az M3 autópálya építése és

korszerûsítése céljából a szükséges ingatlanoknak (földterületeknek)

vásárlás vagy kisajátítás útján - az Útalap bevételei, illetve az ÉKM

Autópálya Rt. pénzeszközei terhére - történõ állami tulajdonba és

kezelésükbe vételére, továbbá

eb) az országos közutak, illetve az M3 autópálya építése és

korszerûsítése céljából - az Útalap bevételei, illetve az ÉKM

Autópálya Rt. pénzeszközei terhére - állami tulajdonba és kezelésükbe

vett ingatlanoknak (földterületeknek) az országos közutak, illetve az

M3 autópálya végleges határain belüli területek részévé nem váló,

elõbbiekben részletezett területrészei értékesítésére és az

értékesítések lebonyolítására.

(2) Az Utv. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"3. § (1) Az Útalap 2. § a) pontjában megjelölt forrását

1998. elsõ félévében az üzemanyagok után befizetett jövedéki adó 26,32

százaléka, az ezt követõ félévekben a belföldön, a tárgyfélévet

megelõzõ félévben értékesített üzemanyagok fajtánkénti mennyiségével

súlyozott átlagos fogyasztói árváltozásának mértékével korrigált

hányada képezi. Az így számított összeget a vámhatóság köteles az

Útalap kezelõje által a tárca hivatalos lapjában közzétett Útalap

számla javára befizetni."

(3) Az Utv. 3. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki,

egyidejûleg a (4)-(8) bekezdések számozása (3)-(7) bekezdésre

változik:

"(2) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott korrekciónak,

valamint a folyósítás rendjének részletes szabályait a

pénzügyminiszter a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel

egyetértésben, rendelettel határozza meg."

(4) Az Utv. 4. §-a (1) bekezdésének d) és g) pontja helyébe a

következõ rendelkezések lépnek:

4. § (1) Az Útalap pénzeszközei az állami tulajdonban lévõ

országos közutak - ideértve azok mûtárgyait (hidak, stb.) és

tartozékait -

"d) a közútkezelõ közhasznú társaságok veszteségeinek

fedezeteként eszközölt pótbefizetésekre, beruházási költségeinek

fedezetére, törzstõkéjének emelésére és törzstõke-emelésének részeként

elhatározott pénzbetét-befizetésekre.

A közútkezelõ közhasznú társaságok mûködéséhez szükséges,

Útalap-források terhére megvalósult beruházások - tárgyi

eszközbeszerzések és telepfejlesztések - nyomán létrejött vagyon a

kincstári vagyonkörbõl kikerülve törzstõke-emeléssel, illetõleg

tõketartalékba helyezéssel a társaságok tulajdonába adható;

g) a központi költségvetés részére a jövedéki adó

visszatérítés megtérítésére"

/használhatók fel./

(5) Az Utv. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(2) Az Útalap-források értékállóságának megõrzése érdekében

biztosítani kell, hogy az Útalap felvett hitelek nélkül számított

(saját) forrásai - figyelembe véve a 3. § (1) bekezdése alapján

meghatározott útalap-hozzájárulási mértéket is - összességükben

legalább az üzemanyag utáni jövedéki adó központi költségvetést

megilletõ hányadának növekedésével azonos ütemben növekedjenek."

(6) Az Utv. 2. §-ának i) pontja, 3. §-ának (5) bekezdése és 4.

§-ának (3) bekezdése 1998. január 1-jével hatályát veszti.

Melléklet az 1997. évi .... számú törvényhez

"5. számú melléklet

az 1995. évi LVI. számú törvényhez

A termékdíj tételek

Az egyéb kõolajtermékek termékdíj tételei

Termékdíj köteles termék Ft/kg

Kenõolaj 60,80

Magyar szabványnak nem

megfelelõ fûtõolaj 60,80

Magyar szabványnak

megfelelõ, de 2,8 %-ot

meghaladó kéntartalmú fûtõolaj 2,00

"

Eleje Honlap