MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4744/210.. sz.
Egységes javaslat
a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának
különös szabályairól szóló T/4744.. számú törvényjavaslat
zárószavazásához
dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
1997. október hó
1997. évi ...... törvény
a jövedéki adóról és a jövedéki termékek
forgalmazásának különös szabályairól
A központi költségvetés, az Útalap és a Központi
Környezetvédelmi Alap feladatainak ellátásához szükséges bevételek
biztosítása, a jövedéki termékek adóztatásához szükséges feltételek
megteremtése érdekében, illetve abból a célból, hogy a jövedéki
termékek piacán a versenysemlegesség érvényesülhessen, figyelemmel az
Európai Közösségekkel szemben fennálló jogharmonizációs
kötelezettségekre, az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja:
Elsõ rész
Általános rendelkezések
1. §
(1) Jövedéki adóköteles a jövedéki termék belföldi elõállítása
és importálása.
(2) Az adókötelezettség teljesítése és ellenõrzése érdekében
érvényesítendõ követelmény az, hogy
a) az adóköteles jövedéki terméket kizárólag adóraktárban
állítsák elõ,
b) a jövedéki adó (a továbbiakban: adó) megfizetése nélkül
importált jövedéki termék - kivéve az ideiglenes behozatalban
importált jövedéki terméket - adóraktárba vagy adómentes felhasználó
üzemébe, raktárába kerüljön, és
c) a jövedéki terméket az adó megfizetése nélkül - az
ideiglenes behozatal esetét kivéve - csak adóraktárban, adómentes
felhasználó üzemében, raktárában vagy tranzitterületen tárolják,
raktározzák.
(3) Az a jövedéki termék,
a) amelyet adómentesen szereztek be, csak az adómentesség
alapjául szolgáló célra használható fel;
b) amelyre adóvisszaigénylést (adólevonást) érvényesítettek,
csak olyan célra használható fel, amely után e törvény rendelkezései
szerint e jog érvényesíthetõ.
(4) Szabadforgalomban csak olyan jövedéki termék szerezhetõ
be, tartható birtokban, használható fel, értékesíthetõ, szállítható,
amely után az adót megfizették.
I. Fejezet
Hatály, értelmezõ rendelkezések
Területi hatály
2. §
A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén (a
továbbiakban: belföld) kell alkalmazni. A belföld fogalmába
beletartozik a vámszabad- és tranzitterület is.
Tárgyi hatály
3. §
(1) A törvény rendelkezéseit a jövedéki termékek után
fizetendõ adóra, a dohánygyártmányok általános forgalmi adójára, a
jövedéki termékek elõállítására és forgalmazására, továbbá a jövedéki
ügyekre kell alkalmazni.
(2) Jövedéki termékek:
a) az ásványolaj,
b) az alkoholtermék,
c) a sör,
d) a pezsgõ,
e) a köztes alkoholtermék,
f) a dohánygyártmány.
Személyi hatály
4. §
A törvény rendelkezéseit
a) a jövedéki terméket és az annak elõállítására alkalmas, e
törvényben meghatározott terméket elõállító, raktározó, tároló,
importáló, exportáló, az azt forgalmazó, illetve egyéb módon birtokoló
jogi személyre, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetre és
természetes személyre (a továbbiakban együtt: személy), valamint
b) a jövedéki termék adóztatásával, forgalmazásával
összefüggõ felügyeleti, ellenõrzési és más hatósági feladatokat
ellátó szervezetekre
kell alkalmazni.
Hatáskör, illetékesség
5. §
(1) Jövedéki ügyben elsõ fokon - ha e törvény másként nem
rendelkezik - a vámhivatal jár el. Az eljárásra az adóraktár, az
adómentes felhasználó üzeme, raktára, a kereskedõ üzlete, raktára
fekvése, az egyéb személy jogosulatlan tevékenységének helye szerinti
vámhatóság, a fõváros IV-X., XIII-XXI. és XXIII. kerületében a
budapesti 16. számú, a fõváros I-III., XI-XII., és XXII. kerületében a
budapesti 18. számú vámhivatal az illetékes.
(2) A jövedéki adóüggyel kapcsolatos feladatokat - kivéve a
hatósági felügyelet keretében ellátott adóztatási feladatokat - elsõ
fokon a megyeszékhelyen mûködõ (Pest megyében a Buda-környéki, a
fõvárosban az (1) bekezdésben foglaltak szerint a 16. és 18. számú)
vámhivatal látja el, továbbá jogosult a jövedéki engedélyezési ügyben
az eljárásra.
(3) Az adójeggyel, a zárjeggyel kapcsolatos ügyben - az
adójegy és a zárjegy felhasználásának helyszíni ellenõrzése,
elszámoltatása kivételével - elsõ fokon a Vám- és Pénzügyõrség
Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: országos parancsnokság) jár
el.
(4) A (2) bekezdés szerinti jövedéki ügyben - ha e törvény
másként nem rendelkezik - az eljárásra
a) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet
székhelye,
b) székhellyel nem rendelkezõ vállalkozó esetében a
telephely, több telephely esetén az elsõként bejelentett telephely,
c) telephellyel sem rendelkezõ személy esetén a lakóhely,
ennek hiányában a tartózkodási hely
szerinti vámhatóság az illetékes.
(5) Helyszíni ellenõrzés keretében a jövedéki terméket
forgalmazóknál az elsõ fokú adóhatóság köteles jövedéki ellenõrzést is
lefolytatni, az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki termékek
forgalmazásának ellenõrzése kivételével.
(6) Halaszthatatlan ellenõrzési és eljárási cselekményeket a
hatáskörrel rendelkezõ szerv az illetékességi területén kívül is
végezhet, amelyrõl haladéktalanul tájékoztatja az illetékességgel
rendelkezõt.
(7) A vám- és pénzügyõrség országos parancsnoka (a
továbbiakban: országos parancsnok) a kiemelkedõ jelentõségû jövedéki
ügyben az eljárás lefolytatására hatáskörrel vagy illetékességgel nem
rendelkezõ vámhatóságot is kijelölhet.
(8) Ismeretlen személy ügyében eljárásra az a vámhatóság
illetékes, amely az ügyben az elsõ intézkedést tette.
6. §
(1) Jövedéki adóügyben vagy azzal összefüggõ más adóügyben az
olyan ellenõrzést, amelynél beáll az ismételt ellenõrzés tilalmának
hatálya, a vámhatóság és az adóhatóság elõzetes egyeztetés alapján,
egyidõben, egymás megállapításaira tekintettel köteles lefolytatni.
(2) Amennyiben a rendõrség, a fogyasztóvédelmi felügyelõség, a
közterületfelügyelet, a vámhatóság hatósági feladatokat ellátó, de e
törvény szerint hatáskörrel nem rendelkezõ szerve, továbbá bármely más
hatóság a tevékenysége során a jövedéki termékkel összefüggõ jogsértõ
magatartás gyanúját állapítja meg, a bizonyítékokat rögzíti, a
jövedéki terméket a rá vonatkozó szabályok szerint lefoglalja, és ezt
követõen az ügyet az illetékes vámhatóságnak átadja.
Értelmezõ rendelkezések
7. §
E törvény alkalmazásában
1. jövedéki termék belföldi elõállítása: a belföldön
bármilyen alapanyag, termék felhasználásával, bármilyen eljárással
végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási)
tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve
a kétütemû motorolaj motorbenzinhez keverését, az ásványolajok közé
tartozó adalék legfeljebb 0,2 térfogatszázalék arányban üzemanyagba
történõ bekeverését, valamint a Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott
alkoholtermék és benzin gyógyszertári kiszerelését;
2. jövedéki termék importálása: a jövedéki termék külföldrõl
belföldre, vámhatáron át történõ behozatala vagy egyéb módon történõ
bejuttatása;
3. vámtarifa szám: a Kereskedelmi Vámtarifa 1997. január 1-
jén hatályos szövegének áruazonosító számai. A tíz számjegynél
kevesebb számjeggyel megadott vámtarifaszám esetén annak valamennyi
alszámos bontása is ideértendõ;
4. adóhatóság: az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal és
szervei;
5. vámhatóság: a Vám- és Pénzügyõrség és szervei;
6. adóraktár: az a fizikailag (pl. fallal, mérési ponttal)
elkülönített, egy technológiai egységet képezõ hely, ahol az e
törvényben meghatározott engedély birtokában jövedéki termék
elõállítása folyik, illetve ahol olyan jövedéki termék tárolását,
raktározását végzik, amely után az adót még nem fizették meg;
7. adóraktár engedélyese: az a személy, aki (amely) az
adóraktárban - az e törvényben meghatározott engedély birtokában -
jövedéki termék elõállítására, illetve olyan jövedéki termék
tárolására, raktározására jogosult, amely után az adót még nem
fizették meg;
8. adómentes felhasználó: a jövedéki termék adómentes
beszerzésére az e törvényben meghatározott engedéllyel rendelkezõ, a
jövedéki terméket a 37. és 47. §-okban meghatározott célra
(továbbiakban: adómentes cél) felhasználó személy;
9. gazdasági tevékenység: a bevétel elérése érdekében vagy azt
eredményezõ módon rendszeresen vagy üzletszerûen végzett tevékenység;
10. szabadforgalomba bocsátás: a jövedéki termék adóraktárból,
illetve adómentes felhasználó üzemébõl történõ kitárolása - kivéve, ha
az adóraktárba, tranzitterületre, külföldre vagy adómentes felhasználó
részére történik -, továbbá az importált jövedéki termék belföldi
forgalom számára történõ vámkezelése vagy a vámhatóság olyan
intézkedése, amelynek eredményeként a jövedéki terméket a belföldi
forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni, ha a vámkezelést vagy az
intézkedést követõen a jövedéki terméket nem tárolják be adóraktárba
vagy adómentes felhasználóhoz;
11. szabadforgalom: a szabadforgalomba bocsátott jövedéki
termékekkel folytatott gazdasági tevékenység;
12. kitárolás: a jövedéki termék fizikai mozgatása, amelynek
közvetlen következményeként a jövedéki termék az adóraktár területét
vagy az adómentes felhasználó üzemét, raktárát elhagyja;
13. betárolás: a jövedéki termék fizikai mozgatása, amelynek
közvetlen következményeként a jövedéki termék az adóraktár területére
vagy az adómentes felhasználó üzemébe, raktárába beszállításra kerül;
14. jövedéki ügy: a jövedéki termékkel, az adójeggyel, a
zárjeggyel összefüggõ adó- és egyéb kötelezettségek teljesítése,
hatósági felügyelete, jövedéki ellenõrzése és az ezekkel kapcsolatos
eljárás;
15. jövedéki adóügy: az olyan jövedéki ügy, amely a jövedéki
adóztatási feladat ellátásával függ össze - ideértve az adójeggyel
megfizetett általános forgalmi adó bevallását és az egyéb
adókötelezettségek teljesítését, ellenõrzését is -, valamint az
ezekkel kapcsolatos eljárás;
16. importáló: az a személy, aki elõször szerez jogot arra,
hogy az importált termék felett saját nevében rendelkezzen, illetve
ilyen személy hiányában az, aki az adófizetési kötelezettség
keletkezésének idõpontjában az importált jövedéki terméket birtokolja;
17. exportáló: az a személy, aki olyan jövedéki terméket
értékesít, amelyet a vámhatóság végleges rendeltetéssel külföldre,
tranzitterületre kiléptet, ideértve azt is, aki a sugárhajtómûvek
üzemanyagát a nemzetközi légi forgalomban résztvevõ belföldi és
külföldi lajstromjelû, sugárhajtású vagy gázturbina-meghajtású olyan
repülõgép üzemanyag tartályába tölti, amelynek külföldre távozását a
határvámhivatal regisztrálja;
18. megbízható adós: az a személy, aki a vámjogról, a
vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény
(a továbbiakban: vámtörvény) szerint vámszempontból megbízható,
legalább 2 éve állít elõ engedély alapján jövedéki terméket, és
terhére jogerõs határozattal a kérelem benyújtását megelõzõ 2 évben
összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó
jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság nem
állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát
meghaladó összegû, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett
vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást,
amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés)
engedélyeztek;
19. megbízható adómentes felhasználó: az a személy, aki a
vámtörvény szerint vámszempontból megbízható, legalább 2 éve
folyamatosan jogosult jövedéki termék adómentes beszerzésére, és
terhére jogerõs határozattal a keretengedély iránti kérelem vagy a
keretengedély módosítására irányuló kérelem benyújtását megelõzõ 2
évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát
meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az
adóhatóság nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének
10 százalékát meghaladó összegû, az esedékességet 30 nappal
meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve
az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési
halasztás, részletfizetés) engedélyeztek.
II. Fejezet
Adókötelezettség
Adókötelezettség keletkezése
8. §
(1) Adókötelezettség keletkezik, ha
a) a jövedéki terméket belföldön elõállítják;
b) a jövedéki terméket importálják.
Az adó alanya az a) pont esetében a jövedéki terméket
elõállító személy, a b) pont esetében az importáló.
(2) Az adókötelezettség a jövedéki terméket belföldön
elõállító, illetve importáló személy helyett a betároló adóraktár
engedélyesét, illetve adómentes felhasználót terheli a jövedéki termék
adóraktárba vagy az adómentes felhasználó üzemébe történõ
betárolásának a visszaigazolásával. Ez nem érinti a jövedéki terméket
belföldön elõállító, illetve importáló személy bejelentési, bevallási,
nyilvántartási, bizonylat kiállítási és megõrzési, valamint
adatszolgáltatási kötelezettségét (a továbbiakban: egyéb
adókötelezettség). E bekezdés szerinti adókötelezettség esetében az
adó alanya a jövedéki terméket betároló adóraktár engedélyese, illetve
az adómentes felhasználó.
Adómentes jövedéki termék
9. §
(1) Adómentes a vámtörvény szerint vámmentesen vámkezelt
üzemanyag és áruminta.
(2) Adómentes a jogszabályban meghatározott mértékig a nem
kereskedelmi forgalomban vámkedvezményben részesülõ termékimport.
III. Fejezet
Adófelfüggesztés
Az adófelfüggesztés esetei
10. §
(1) Az adókötelezettség keletkezésének 8. § (1) bekezdés a)
pontja és (2) bekezdése szerinti esetében az adófelfüggesztés az
adómegállapítás és az adófizetés halasztása. Az adókötelezettség
keletkezésének 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetében az
adófelfüggesztés az adó fizetésének halasztása. Az adómegállapítással
egy tekintet alá esik a vámhatóság minden olyan intézkedése, amelyet a
vámteher biztosítása érdekében tesz. Az adófelfüggesztés nem érinti az
adóalany egyéb adókötelezettségét.
(2) A jövedéki termék jogszerû belföldi elõállításával
keletkezõ, illetve az adóraktár engedélyesét, valamint az adómentes
felhasználót a jövedéki termék adóraktárba, illetve az adómentes
felhasználó üzemébe, raktárába történõ betárolása következtében
terhelõ adómegállapítási és adófizetési kötelezettség adófelfüggesztés
alatt áll, amíg a jövedéki terméket
a) az adóraktár engedélyese az adóraktárában tárolja,
raktározza;
b) az adómentes felhasználó az üzemében, raktárában tárolja,
raktározza;
c) az adóraktár engedélyese az adóraktárából, illetve az
adómentes felhasználó az üzemébõl, raktárából a 11. § feltételeinek
megfelelõen adófelfüggesztéssel szállítja, és a betárolás, a
külföldre, tranzitterületre való kiléptetés visszaigazolása még nem
történt meg, de legfeljebb a kitárolást követõ 30. napig.
(3) A jövedéki termék importálásával keletkezõ adófizetési
kötelezettség adófelfüggesztés alatt áll azon jövedéki termék után,
amelyet az importáló a vámkezelést követõen a 11. § feltételeinek
megfelelõen adófelfüggesztéssel szállít, és a betárolás, a külföldre,
tranzitterületre való kiléptetés visszaigazolása még nem történt meg,
de legfeljebb a belföldi forgalom számára való vámkezelést követõ 30.
napig.
(4) Ha az adóraktári engedély megszûnik - kivéve a (6), (7)
bekezdésben foglalt esetet -, az adómegállapítási és adófizetési
kötelezettség továbbra is adófelfüggesztés alatt áll a készleten
maradt jövedéki terméknek másik adóraktárba történõ betárolásáig vagy
a szabadforgalomba bocsátásáig, de legfeljebb az engedély megszûnését
követõ 30. napig.
(5) Ha az adómentes felhasználó keretengedélye megszûnik -
kivéve a (6), (7) bekezdésben foglalt esetet -, az adómegállapítási
és adófizetési kötelezettség továbbra is adófelfüggesztés alatt áll a
készleten maradt jövedéki terméknek adóraktárba való betárolásáig, de
legfeljebb az engedély megszûnését követõ 30. napig.
(6) Ha az adóraktári engedély, illetve az adómentes
felhasználó keretengedélye felszámolási eljárás miatt szûnik meg, az
adómegállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is
adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek a
felszámolási eljárás keretében történõ szabadforgalomba bocsátásáig
vagy másik adóraktárba való betárolásáig, de legfeljebb a
vagyonfelosztásról szóló végzés alapján a jövedéki termék hitelezõ
részére történõ kitárolásáig.
(7) Ha az adóraktári engedély, illetve az adómentes
felhasználó keretengedélye végelszámolás miatt szûnik meg, az
adómegállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is
adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek a
végelszámolás keretében történõ szabadforgalomba bocsátásáig vagy
másik adóraktárba való betárolásáig, illetve a vagyonfelosztást
követõen történõ kitárolásáig, de legfeljebb a végelszámolás kezdõ
idõpontjától számított 180 napig.
Adófelfüggesztéssel történõ szállítás
11. §
(1) A jövedéki termék adófelfüggesztéssel szállítható
a) adóraktárból, adómentes felhasználótól, illetve az
importálást követõen adóraktárba;
b) adóraktárból, illetve az importálást követõen adómentes
célra, adómentes felhasználó részére;
c) adóraktárból, illetve az importálást követõen végleges
rendeltetéssel külföldre vagy tranzitterületre, kivéve, ha az a
tranzitterületen felhasználásra kerül;
d) az importálást követõen, ha a jövedéki termék vámkezelése
aktív feldolgozásban vagy ideiglenes behozatalban történik;
e) az importálást követõen a belföldi forgalom számára való
vámkezelés céljából történõ árutovábbítási eljárásban.
(2) Az importált jövedéki termék adóraktárba, adófelfüggesztés
mellett történõ szállításához az importáló bemutatja azt az adóraktári
engedélyt, ahova az importált jövedéki terméket szállítják, továbbá -
ha az importáló személye nem azonos az adóraktár engedélyesének
személyével - az adóraktár engedélyesének az importált jövedéki termék
befogadásáról adott nyilatkozatát.
(3) Az importált jövedéki termék adómentes célra, adómentes
felhasználó részére adófelfüggesztés mellett történõ szállításához az
importáló bemutatja az adómentes felhasználó keretengedélyét és
nyilatkozatát a még rendelkezésére álló adómentes beszerzési keretrõl,
továbbá - ha az importáló személye nem azonos az adómentes felhasználó
személyével - az adómentes felhasználó megbízását a jövedéki termék
importálására.
(4) A jövedéki termék adófelfüggesztéssel történõ szállítása
csak az (5) bekezdés szerinti termékkísérõ okmánnyal megengedett.
(5) A termékkísérõ okmány az adófelfüggesztéssel szállított
jövedéki termék származásának, eredetének, valamint adóraktárba való
be-, illetve kitárolásának, adómentes felhasználó részére történõ
átadásának, külföldre, tranzintterületre való kiléptetésének az
igazolására szolgáló bizonylat. A termékkísérõ okmány a kiállítójának,
a címzettnek, a fuvarozónak a megnevezését, a szállított jövedéki
termék azonosítását és mennyiségi adatait, továbbá a kitárolásra,
betárolásra, beléptetésére, kiléptetésre vonatkozó adatokat és
igazolásokat tartalmazza. A belföldön átviteli (tranzit)
rendeltetéssel átszállított jövedéki termék esetében az árut kísérõ
vámokmány termékkísérõ okmánynak minõsül.
(6) A termékkísérõ okmányt a jövedéki terméket kitároló
adóraktár, adómentes felhasználó, illetve az importáló állítja ki. A
jövedéki terméket fogadó adóraktár engedélyes, adómentes felhasználó a
betárolást köteles a termékkísérõ okmányon a kitároló adóraktárnak, az
adómentes felhasználónak, illetve - importált jövedéki termék esetén -
annak a vámhatóságnak visszaigazolni, amely a vámkezelést végezte, és
a jövedéki terméket az átvétellel egyidejûleg köteles a készletébe
felvenni.
(7) A jövedéki termék külföldre, tranzitterületre való
kiléptetése esetén a kiléptetést végzõ vámhatóság a termékkísérõ
okmányon igazolja a kiléptetés megtörténtét.
Az adófelfüggesztés megszûnése
12. §
Az adófelfüggesztés megszûnik, ha
a) az adóraktár engedélyese vagy az adómentes felhasználó az
adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól, az importáló az
adófizetési kötelezettség alól véglegesen mentesül (13. §) , illetve
b) az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség beáll
(14. §).
Végleges mentesülés az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség
alól
13. §
(1) Az adóraktár engedélyese a felfüggesztett
adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen
mentesül, ha a kitárolt jövedéki terméket
a) egy másik adóraktárba betárolták, és azt a betároló
adóraktár engedélyese visszaigazolta a termékkísérõ okmány egy
példányán;
b) az adómentes felhasználó betárolta, és a betárolást
visszaigazolta a termékkísérõ okmány egy példányán;
c) végleges rendeltetéssel külföldre, tranzitterületre
kiléptették - ideértve azt az esetet is, ha az üzemanyag petróleumot
és a repülõbenzint nemzetközi légi közlekedésben résztvevõ külföldi és
belföldi lajstromjelû repülõgép üzemanyagtartályába töltik -, és azt a
vámhatóság igazolta.
(2) Az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül az
adóraktárban tárolt azon jövedéki termékre felfüggesztett
adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól,
a) amelyet az adóraktárban egy másik jövedéki termék
elõállításához használtak fel;
b) amelyet az adóraktárban a belsõ minõségellenõrzéshez
szükséges vizsgálatok céljára - a hatályos jogszabályoknak, valamint
szabványoknak megfelelõ - mintavételi szabályzat szerint
felhasználtak;
c) amelyet az adóraktárban az adóellenõrzés céljaira a
vámhatóság felhasznált;
d) amelyet az adóraktárban az illetékes hatóság által végzett
minõségellenõrzés céljaira átadtak;
e) amelyet az adóraktárban vagy onnan kitárolva a vámhatóság
felügyelete mellett megsemmisítettek;
f) amely az adóraktárban vagy az adófelfüggesztéssel végzett
szállítás során baleset vagy az adóraktár engedélyesének tevékenységi
körén kívül esõ elháríthatatlan ok következtében - kivéve a lopás
esetét - igazoltan megsemmisült;
g) amely az adóraktárban az elõállítás, tárolás, raktározás,
illetve az adófelfüggesztéssel történõ szállítás során keletkezett
veszteség, legfeljebb a jogszabályban meghatározott mértékig;
h) amelyet a 48. §-ban meghatározott teljes denaturálással
állítanak elõ.
(3) Az adómentes felhasználó a felfüggesztett adómegállapítási
és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha
a) a kitárolt jövedéki terméket adóraktárba betárolták, és
azt az adóraktár engedélyese visszaigazolta a termékkísérõ okmány egy
példányán;
b) a jövedéki terméket a keretengedélyben engedélyezett
adómentes célra felhasználta.
(4) Az adómentes felhasználó véglegesen mentesül azon jövedéki
termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége
alól,
a) amelyet az üzemében, raktárában a belsõ
minõségellenõrzéshez szükséges vizsgálatok céljára a - hatályos
jogszabályoknak, valamint szabványoknak megfelelõ - mintavételi
szabályzata szerint felhasznált;
b) amelyet az üzemében, raktárában az adóellenõrzés céljaira
a vámhatóság felhasznált;
c) amelyet az üzemében, raktárában az illetékes hatóság által
végzett minõségellenõrzés céljaira adtak át;
d) amelyet az üzemében, raktárában, vagy onnan kitárolva a
vámhatóság felügyelete mellett megsemmisítettek;
e) amely az üzemében, raktárában, vagy az adófelfüggesztéssel
végzett szállítás során baleset vagy az adómentes felhasználó
tevékenységi körén kívül esõ elháríthatatlan ok következtében -
kivéve a lopás esetét - igazoltan megsemmisült;
f) amely a tárolás, raktározás során keletkezett veszteség,
legfeljebb a jogszabályban meghatározott mértékig.
(5) A (2) bekezdés b)-f) pontja és a (4) bekezdés a)-e) pontja
szerinti végleges mentesítésre való jogosultságot a vámhatóság
vizsgálati jegyzõkönyvével kell igazolni.
(6) Az importáló a felfüggesztett adófizetés alól véglegesen
mentesül, ha
a) az importált jövedéki terméket adóraktárba vagy adómentes
felhasználó üzemébe a vámhatóság által igazoltan betárolta és
készletre vette, illetve vetette, és azt az adóraktár engedélyese vagy
az adómentes felhasználó a vámkezelést végzõ vámhatóságnak
visszaigazolta;
b) az importált jövedéki terméket végleges rendeltetéssel
külföldre, tranzitterületre kiszállította és azt a vámhatóság
igazolta.
(7) Az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó
a 10. § (4), illetve (5) bekezdése szerint felfüggesztett
adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen
mentesül, ha jövedéki termékét egy másik adóraktárba betárolták, és
azt a betároló adóraktár engedélyese a termékkísérõ okmányon
visszaigazolta.
(8) Az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó
10. § (6) bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és
fizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha
a) a felszámolási eljárás során a jövedéki terméket a
szabadforgalomba bocsátják, feltéve, hogy azt megelõzõen vagy azzal
egyidejûleg a vevõ az adót igazoltan megfizette, vagy a felszámolási
eljárás során a jövedéki terméket adóraktár engedélyese részére
értékesítették és az a jövedéki termék betárolását a termékkísérõ
okmányon visszaigazolta;
b) a jövedéki terméket a hitelezõ részére - a
vagyonfelosztásról szóló végzés alapján - történõ átadás céljából az
adóraktárból, illetve az adómentes felhasználó üzembõl, raktárából
kitárolták, feltéve, hogy azzal egyidejûleg a hitelezõ az adót
igazoltan megfizette vagy - ha a hitelezõ adóraktár engedélyese - a
betárolást a termékkísérõ okmányon visszaigazolta.
(9) Az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó
végelszámolás miatt felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési
kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha a jövedéki terméket egy
másik adóraktár betárolta és azt a termékkísérõ okmányon
visszaigazolta, illetve, ha a vagyonfelosztás - a végelszámolás kezdõ
idõpontjától számított 180 napon belül - megtörténik és a jövedéki
terméket e célból kitárolták, s ezzel egyidejûleg az adót igazoltan
megfizették.
Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség beállta
14. §
(1) A jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásával, annak
napján beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség.
(2) Amennyiben az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki
termék 13. § (1) bekezdés és (3) bekezdés a) pontja szerinti
betárolásának, kiléptetésének az igazolása a kitárolást követõ 30
napon belül nem történik meg, a kitároló adóraktár engedélyesének,
adómentes felhasználónak a kitárolást követõ 31. napon beáll az
adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége, kivéve, ha az
adóraktár engedélyese kétséget kizáróan igazolni tudja, hogy a 13. §
(1) bekezdése c) pontjában meghatározott végleges mentesüléssel járó
esemény bekövetkezett, de az errõl szóló igazolás a vámhatóságtól nem
érkezett meg.
(3) Amennyiben az adófelfüggesztéssel szállított importált
jövedéki termék 13. § (6) bekezdés a) pontja szerinti betárolásának az
igazolása a belföldi forgalom számára történõ vámkezelést követõ 30
napon belül nem történik meg, az importálónak a belföldi forgalom
számára történõ vámkezelést követõ 31. napon beáll az adófizetési
kötelezettsége. Ha az árutovábbítási eljárásban vámkezelt importált
jövedéki terméknek a rendeltetési vagy a kiléptetést végzõ
vámhivatalnál a bemutatási határidõ lejártáig nem történik meg a
bemutatása, a határidõ lejártát követõ napon beáll az importáló
adófizetési kötelezettsége.
(4) A jövedéki termék 30. § (1) bekezdés szerint nem adómentes
célra történõ felhasználása esetén az adómentes felhasználónak a
megállapított különbözetre (készlethiányra) a tárgyhó utolsó napján
beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége.
(5) A megszûnt adóraktári engedély jogosultjának, illetve a
megszûnt keretengedély jogosultjának a 10. § (4), illetve (5)
bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési
kötelezettsége beáll az (1) bekezdés szerint, továbbá, ha a jövedéki
termék betárolását a fogadó adóraktár a kitárolást követõ 30 napon
belül nem igazolja vissza, a kitárolást követõ 31. napon, egyébként
pedig az adóraktári engedély, illetve a keretengedély megszûnését
követõ 31. napon.
(6) A megszûnt adóraktári engedély jogosultjának, illetve a
megszûnt keretengedély jogosultjának a 10. § (6) bekezdése szerint
felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége beáll,
ha a jövedéki termék betárolását a fogadó adóraktár a kitárolást
követõ 30 napon belül nem igazolja vissza, a kitárolást követõ 31.
napon, valamint a kitárolás napján, ha a jövedéki terméket anélkül
tárolják ki az adóraktárból, illetve az adómentes felhasználó
üzemébõl, raktárából, hogy a vevõ, illetve a hitelezõ az adót
igazoltan megfizette volna.
(7) A megszûnt adóraktári engedély jogosultjának, illetve a
megszûnt keretengedély jogosultjának a 10. § (7) bekezdése szerint
felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége beáll az
(1) bekezdés szerint, továbbá, ha a jövedéki termék betárolását a
fogadó adóraktár a kitárolást követõ 30 napon belül nem igazolja
vissza, a kitárolást követõ 31. napon, illetve, ha anélkül tárolják ki
a jövedéki terméket, hogy a vagyonfelosztás alapján azt átvevõ személy
az adót igazoltan megfizette volna, egyébként pedig, ha a
végelszámolás kezdõ idõpontjától számított 180 nap letelt.
(8) Az adóraktár engedélyesének felfüggesztett
adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége beáll arra a jövedéki
termékre,
a) amelyet az adófelfüggesztés idõtartama alatt az
adóraktárban nem termék elõállításához, nem alapanyagként, vagy az
adóraktárban belsõ égésû motorok üzemanyagaként vagy tüzelõanyagként
használnak fel;
b) amely a készletfelvétel során a nyilvántartás szerinti és
a tényleges készlet olyan különbözete, amely meghaladja a külön
jogszabály szerint elszámolható veszteséget.
(9) Az importáló felfüggesztett adófizetési kötelezettsége
beáll, ha az aktív feldolgozásban, vagy az ideiglenes behozatalban
vámkezelt jövedéki termék vámáruval - a vámtörvény rendelkezései
alapján - a külföldre történõ visszaszállítással nem számol el.
15. §
(1) Adófizetési kötelezettség keletkezik, ha
a) a hatóságok által elkobzott, vagy a vámhatóság által a
vámraktárból értékesített jövedéki terméket (vámárut, árut) nem
adóraktár vásárolja meg;
b) az adóraktár engedélyesének, illetve az adómentes
felhasználónak a felszámolása során a jövedéki terméket
szabadforgalomba bocsátják, kivéve, ha a vevõ adóraktár engedélyese;
c) az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó
felszámolásának befejezésével vagy a vagyonfelosztásról szóló végzés
alapján a jövedéki terméket a hitelezõnek történõ átadás céljából
kitárolják, kivéve, ha a hitelezõ adóraktár engedélyese;
d) az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó
végelszámolása esetén a vagyonfelosztást követõen a jövedéki terméket
e célból kitárolják.
(2) Adófizetési kötelezettség keletkezik, ha jövedéki
terméket
a) adóraktáron kívül jogellenesen állítanak elõ, azt
megszerzik, birtokolják, szállítják, felhasználják vagy forgalomba
hozzák;
b) jogellenesen importálnak, azt megszerzik, birtokolják,
szállítják, felhasználják vagy forgalomba hozzák,
kivéve azt az esetet, ha a jövedéki termékkel egyéni
vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély bizonyítja, hogy
az adott helyzetben a körülményekbõl egyértelmûen következtethetett a
jövedéki termék megszerzésének jogszerûségére.
16. §
Az adófizetési kötelezettség esedékessé válásának ideje:
a) a jogellenes elõállítás, illetve belföldi forgalomba
hozatal esetén a jogellenes magatartás tanúsításának idõpontja, ha
pedig ez nem állapítható meg, a hatóság tudomására jutásának
idõpontja;
b) minden más esetben - ha e törvény másként nem rendelkezik
- a meghatározott esemény bekövetkezésének idõpontja.
Az adó fizetésére kötelezett személy
17. §
(1) Az adót a fizetés esedékessé válásakor - a (2) bekezdésben
meghatározott eltérésekkel - a 8. §-ban meghatározott adóalany fizeti.
(2) Az adó fizetésére kötelezett
a) a 15. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott
esetben a terméket megvásárló (átvevõ) személy;
b) a 15. § (1) bekezdésének b) pontja esetében a vevõ;
c) a 15. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott
esetben a hitelezõ;
d) a 15. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott
esetben a jövedéki terméket a vagyonfelosztást követõen átvevõ
személy.
(3) Adófizetésre kötelezett személy továbbá az is, aki az
adózatlan jövedéki terméket e törvény rendelkezéseitõl eltérõ módon,
jogellenesen megszerzi, birtokolja vagy forgalomba hozza.
IV. Fejezet
Az adóraktár mûködtetésének általános feltételei
Adóraktári engedély
18. §
(1) Adóraktár kizárólag a vámhatóság által kiadott érvényes
engedéllyel (a továbbiakban: adóraktári engedély) mûködtethetõ.
(2) Azon jövedéki termék, amelyre e törvény adómértéket
állapít meg,
a) kizárólag olyan adóraktárban állítható elõ - ideértve a
jövedéki termék palackozását, kis egységû kiszerelését is -, melynek
mûködtetõje e termék elõállítására vonatkozó adóraktári engedéllyel
rendelkezik;
b) importálás esetén az adó megfizetése nélkül - az adómentes
felhasználó üzemén, raktárán, a tranzitterületen kívül, illetve az
ideiglenes behozatal esetét kivéve - csak adóraktárba tárolható be, és
ott tárolható, raktározható;
c) betárolás esetén az adó megfizetése nélkül - a
tranzitterület, az adómentes felhasználó üzeme, raktára kivételével -
csak adóraktárban tárolható, raktározható.
(3) Jövedéki termék vámszabadterületen történõ elõállítása és
tárolása, illetve vámraktárban való tárolása is - kivéve a vámhivatal
által üzemeltetett vagy bérelt vámraktárat - csak érvényes adóraktári
engedéllyel megengedett.
19. §
(1) Adóraktári engedélyre az e törvényben meghatározott
feltételeknek megfelelõ olyan személy jogosult,
a) aki könyvvezetési kötelezettségének a kettõs könyvvezetés
szabályai szerint tesz eleget, és olyan nyilvántartási, bizonylati
rendszert alkalmaz, hogy annak alapján a felhasznált alapanyag,
valamint a termelt, a raktározott jövedéki termék mennyiségi
számbavétele ellenõrizhetõ;
b) akinek a vámhatóság, az adóhatóság felé nincs meg nem
fizetett vám- vagy adótartozása, a társadalombiztosítási szerv felé
társadalombiztosítási járulék tartozása, kivéve, ha arra
részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá, aki
nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn;
c) aki nem áll csõd-, felszámolási vagy végelszámolási
eljárás alatt;
d) aki a 22. § szerinti jövedéki biztosítékot nyújtja
(rendelkezésre bocsátotta, letétbe helyezte vagy átutalta);
e) aki az adóraktári engedély kiadása évét követõ évtõl
független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel
rendelkezik;
f) aki a termékmérlegre vonatkozó adatszolgáltatási és az
adóbevallási kötelezettségét a vámhatósággal közvetlen számítógépes
kapcsolati rendszerben, elektronikus úton teljesíti.
(2) A kizárólag bérfõzési tevékenységet végzõ egyéni
vállalkozó mentesül a kettõs könyvvezetés és a mérleg hitelesítés
kötelezettsége alól mindaddig, amíg az általa bérfõzéssel
elõállításra kerülõ pálinka, párlat és borpárlat mennyisége az évi 15
ezer hektoliterfokot nem haladja meg.
(3) Nem adható engedély, ha a kérelmezõ természetes személyt,
vagy a kérelmezõ szervezet vezetõjét, vezetõ tisztségviselõjét,
gazdasági bûncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bûncselekmény
elkövetése miatt jogerõsen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még
nem mentesült a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányos következmények
alól.
20. §
(1) A kérelmezõ a 19. §-ban foglalt feltételek fennállása
esetén is csak arra a termékgyártásra, raktározásra, tárolásra
használt üzemre, raktárra kaphat engedélyt, ahol az elõállított,
raktározott jövedéki termékek biztonságos tárolásához, pontos
mennyiségi számbavételéhez, a hatósági felügyelet ellátásához, az
ellenõrzések folytatásához szükséges tárgyi feltételek adottak,
továbbá, amelyre rendelkeznek azokkal a hatósági engedélyekkel és
szakhatósági hozzájárulásokkal, amelyeket jogszabály az adóraktárban
folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához külön elõír.
(2) Az adóraktári engedély (1) bekezdés szerinti feltételeit a
vámhatóság elõzetesen a helyszínen is megvizsgálja.
21. §
(1) Az adóraktári engedély iránti kérelemnek tartalmaznia
kell:
a) a tevékenység és a jövedéki termék megjelölését;
b) az éves szinten várhatóan elõállításra kerülõ adóköteles
jövedéki termék mennyiségét, valamint az adó megfizetése nélkül
betárolt, raktározásra, tárolásra kerülõ jövedéki termék mennyiségét;
c) a kérelmezõ nevét, megjelölését (adóraktár engedélyese);
d) a nyilvántartási és bizonylati rend bemutatását;
e) az adóraktár címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát és
berendezésének, valamint a technológiának a leírását;
f) a termékkísérõ okmány aláírására jogosultak körét;
g) a kérelmezõ nyilatkozatát a felajánlott jövedéki
biztosíték összegérõl és teljesítésének módjáról;
h) a kérelmezõ nyilatkozatát arról, hogy vállalja az engedély
kiadását követõ évtõl a mérleg hitelesítési kötelezettséget;
i) a kérelmezõ nyilatkozatát a közvetlen számítógépes
kapcsolati rendszernek a 19. § (1) bekezdés f) pontja szerint történõ
kialakításáról.
(2) Több adóraktárra kért engedély, illetve az engedély
módosítása esetében a kérelmezõ, illetve az engedélyes az (1) bekezdés
b) pontjában foglalt adatokat összesítve - az adóraktárak közötti
átszállításokból adódó halmozódásokat kiszûrve - adja meg.
(3) Az engedélykérelemhez csatolni kell a 19. és 20. §-ban
elõírt feltételek teljesítését igazoló eredeti okmányokat, iratokat,
nyilatkozatokat, dokumentációkat, vagy azok hitelesített másolatát.
(4) A vámhatóság az adóraktár mûködését a kérelemben
foglaltaknak megfelelõen a kérelem benyújtásától számított 60 napon
belül engedélyezi, vagy a kérelmet elutasítja. A vámhatóság az
adóraktári engedélyt a 22. § szerinti jövedéki biztosíték nyújtásának
igazolását követõ 15 napon belül adja ki.
(5) Az adóraktári engedély a kérelmezõ nevére szól. Az
adóraktári engedély mellékletét képezi az adóraktár engedélyes által
mûködtethetõ adóraktárra, több adóraktár esetén az adóraktáranként
kiállított adóraktár-betétlap.
(6) Az adóraktári engedély mellékleteként az adóraktárra
kiállított adóraktár-betétlapon kell rögzíteni a tevékenységet és a
jövedéki terméket, amelyre az engedély szól. Adóraktár a 3. § (2)
bekezdésének a) - f) pontjában foglalt termékcsoportok egyikére
engedélyezhetõ azzal, hogy a 3. § (2) bekezdésének b), d) és e)
pontjában megjelölt jövedéki termékek ugyanabban az adóraktárban is
elõállíthatók, raktározhatók, illetve tárolhatók.
(7) Az adóraktár engedélyese az engedélykérelemben megadott,
illetve az engedélyben rögzített adatok változását haladéktalanul
köteles a vámhatósághoz bejelenteni, abban az esetben is, ha az
egyébként az adóraktári engedély módosítását nem igényli.
(8) Ha az adóraktár engedélyese további adóraktár
mûködtetését, vagy adóraktárában az engedélyezett tevékenység
bõvítését vagy szûkítését kéri, az adóraktári engedélye módosítására
irányuló kérelmet kell benyújtania.
(9) Ha az adóraktár engedélyesének személye pusztán más
társasági vagy gazdálkodó szervezeti formává való átalakulás miatt
változik, a (8) bekezdésben, illetve az e törvény végrehajtási
rendeletében (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) foglaltak szerint
az adóraktári engedély módosítását kell kérni.
(10) A vámhatóság az engedély megadásánál figyelembe vett
feltételeket folyamatosan, illetve a 22. § (8) bekezdésében foglaltak
szerint vizsgálja. A tevékenység gyakorlása helyi körülményeinek olyan
megváltozása esetén, amely az adóraktárban az adófizetési
kötelezettség szempontjából jelentõs adatok megállapítását,
ellenõrzését, illetve a 20. § (1) bekezdésében elõírt feltételek
fennállását veszélyeztetik, az adóraktár engedélyesét a vámhatóság
felszólítja a hiányosság megszüntetésére. Ha arra a felszólításban
megadott határidõn belül nem kerül sor, a vámhatóság az adóraktárra
kiállított engedélyt visszavonja.
Jövedéki biztosíték
22. §
(1) Az adófelfüggesztéssel történõ szállítással és az
adófizetési kötelezettség teljesítésével járó adókockázatra az
adóraktár engedélyesének jövedéki biztosítékot kell nyújtania. A
felajánlott jövedéki biztosíték összegét és teljesítésének módját a
vámhatóság az e törvényben és a végrehajtási rendeletben foglaltak
alapján elfogadja, vagy az engedély iránti kérelemmel együtt
visszautasítja.
(2) A jövedéki biztosíték összegét - a (3) bekezdésben foglalt
eltéréssel - az e törvényben meghatározott értékhatárok között, a
jövedéki termék 21. § (1) bekezdés b) pontja szerinti mennyiségére
számított adótartalom egytizenketted részének alapul vételével kell
meghatározni. A 21. § (2) bekezdésében foglalt esetben a jövedéki
biztosítékot az adóraktárakra összesített adatokat figyelembe véve, az
adóraktár engedélyesére kell megállapítani.
(3) A 18. § (3) bekezdése szerinti adóraktári engedély
esetében jövedéki biztosítékként a vámtörvényben elõírt és teljesített
vámbiztosíték szolgál.
(4) Ha az adóraktár engedélyesének adóraktárában vagy
adóraktárainak egyikében a 21. § (6) bekezdés szerint többféle
jövedéki termékcsoport is elõállítható, raktározható, tárolható, a
nyújtandó jövedéki biztosíték értékhatárainál a termékcsoportokra
meghatározott értékhatárok közül a legmagasabbat kell figyelembe
venni.
(5) A jövedéki biztosíték a (2) bekezdésben meghatározott
összeg fele, ha az adóraktári engedélyt kérelmezõ vagy az adóraktár
engedélyese megbízható adós.
(6) A jövedéki biztosíték összegét hivatalból vagy kérelemre
módosítani kell, ha az annak elfogadásánál figyelembe vett feltételek
vagy körülmények megváltoztak. A jövedéki biztosíték csökkentése
kizárólag kérelemre történik.
(7) Az adóraktár engedélyese köteles a vámhatóságnak
bejelenteni a jövedéki biztosíték megállapításánál figyelembe vett és
az idõarányos tényszámok alapján éves szinten várható termékelõállítás
és betárolás mennyiségi adatainak olyan eltérését, amelynek alapján a
jövedéki biztosíték több, mint 25 százalékkal való megemelése
indokolt.
(8) Hivatalból kötelezõ a jövedéki biztosíték összegének
felülvizsgálata az adóraktári engedély kiadását követõ legfeljebb 6
hónap elteltével, illetve azt követõen évente, továbbá az (7) bekezdés
szerinti esetben.
(9) A biztosíték összegének hivatalból történõ felemelése
esetén az adóraktár engedélyese az elsõ fokú határozat, illetve -
fellebbezés esetén - a másodfokú határozat közlésétõl számított 30
napon belül köteles gondoskodni a biztosíték kiegészítésérõl. A
biztosíték összegének csökkentése esetén a vámhatóság haladéktalanul
intézkedik a különbözet felszabadításáról, illetve visszafizetésérõl.
(10) Ha az adóraktári engedély megszûnik, a jövedéki
biztosíték csak a készleten maradt jövedéki termék utáni adó e törvény
szerinti teljesítését követõen szabadítható fel.
(11) A jövedéki biztosíték készpénz, vagy belföldi székhelyû
bank által vállalt vagy felülgarantált bankgarancia lehet. A
készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak
kamatfizetési kötelezettsége nincs.
(12) A jövedéki biztosíték - ideértve a (3) bekezdés szerint
jövedéki biztosítékként szolgáló vámbiztosítékot is - az
esedékességkor, végrehajtható adó- adóelõleg-, termékdíj-, bírság-,
pótléktartozás és az adóraktár engedélyesét terhelõ költség
fedezetére, illetve - amennyiben a vámtörvény rendelkezése szerint a
jövedéki biztosíték a vámbiztosítékba beszámítható - a jövedéki termék
meg nem fizetett vámterhére vehetõ igénybe a végrehajtás szabályai
szerint, ha az adóraktár engedélyese önkéntesen nem teljesít. A
követelés érvényesítésére külön határozat nélkül a vámhatóság
jogosult.
Adóraktári engedély megszûnése
23. §
(1) Az adóraktári engedély megszûnik, ha
a) az adóraktár természetes személy engedélyese meghalt,
b) a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet
jogutód nélkül megszûnik;
c) az engedélyt visszaadják;
d) az engedélyt a vámhatóság visszavonja.
(2) A vámhatóság visszavonja az adóraktári engedélyt,
amennyiben
a) az adóraktár engedélyese ellen felszámolási eljárás
indult;
b) az adóraktár engedélyese az adóhatósághoz, illetve a
vámhatósághoz teljesítendõ adóbevallási, adófizetési, vámteher
fizetési vagy a társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettségét
a határidõt, illetve az esedékességet 60 nappal meghaladóan
késedelmesen teljesítette, vagy azt követõen sem teljesítette, vagy a
vámhatóság, illetve az adóhatóság a vizsgált idõszakra vonatkozó
adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerõsen állapít
meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az
adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.)
73. §-ának (2) bekezdése kizárja;
c) az adóraktár engedélyese a 21. § (10) bekezdése szerinti
hiányosság megszüntetésére a vámhatóság által megadott határidõn belül
nem intézkedik;
d) a felemelt biztosíték összegét a határozat kézbesítését
követõ 30 napon belül nem teljesítik;
e) a 19. § (1) bekezdés a), d)-f) pontjában és (3)
bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek.
(3) Az engedély visszavonásáról hozott határozat a
fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
(4) Ha az adóraktár engedélyese több adóraktár mûködtetésére
rendelkezik jogosultsággal, és e jogosultsága csak az egyik
adóraktárára vonatkozóan szûnik meg, a megszûnést, illetve az engedély
visszavonása esetén az errõl szóló határozat közlését követõ 30 napon
belül köteles az adóraktár termékmérleg nyilvántartását a megszûnés
napjával lezárni, és készletfelvétellel megállapítani a tényleges
zárókészletet. Ennek megtörténtét a vámhatóság a helyszínen igazolja.
(5) Ha az adóraktár engedélyesének az adóraktári engedélye
(jogosultsága) szûnik meg, valamennyi adóraktárára vonatkozóan kell a
(4) bekezdés szerint eljárni, és adóraktáranként részletezve és
összesítve kell az ott meghatározott kötelezettséget teljesíteni. A
jövedéki biztosíték csak a készleten maradt jövedéki termék utáni adó
e törvény szerinti rendezését követõen szabadítható fel.
(6) Annak a fizikai helynek, amely az adóraktári engedély
visszavonásáig adóraktárként mûködött, ismételten adóraktárként való
mûködése csak azt követõen engedélyezhetõ, ha a korábbi adóraktár
engedélyesnek a jövedéki termék utáni adóval, általános forgalmi
adóval és vámmal kapcsolatos valamennyi tartozása megfizetésre került.
Az adóraktár bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási
kötelezettsége
24. §
(1) Adóraktárból a jövedéki termék
a) adófelfüggesztés mellett csak termékkísérõ okmánnyal
tárolható ki,
b) szabadforgalomba az eredet igazolására alkalmas bizonylat
(a továbbiakban: egyszerûsített kísérõ okmány) egyidejû kiállításával,
és a szállítást végzõ részére történõ átadásával bocsátható. Az
egyszerûsített kísérõ okmány az adófizetési kötelezettség
megállapításához szükséges adatokat, a feladó, a vevõ (címzett), a
fuvarozó azonosításához szükséges adatokat tartalmazza.
(2) A termékkísérõ okmány és az egyszerûsített kísérõ okmány
szigorú számadású bizonylat, amellyel kapcsolatban elkövetett
jogsértésre a számlára, a nyugtára, a számlát helyettesítõ okmányra
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Az adóraktár engedélyes bizonylatokkal alátámasztott
nyilvántartási rendjének alkalmasnak kell lenni arra, hogy annak
alapján az adóraktárban keletkezett adókötelezettség, a
felfüggesztett és az esedékessé vált adófizetési kötelezettség
bármikor megállapítható, illetve ellenõrizhetõ legyen.
(4) Az adóraktárban jövedéki termékenként - a dohánytermékek
kivételével a vámtarifaszám legalább 6 számjegyû, illetve az
ásványolaj termékeknél legalább 8 számjegyû bontásában - külön-külön
termékmérleg nyilvántartást is kell vezetni. A vámhatóság a
termékmérleg ennél mélyebb termékbontású vezetését is elõírhatja az
ellenõrizhetõség érdekében. A dohánygyártmány esetében cigaretta,
szivar, szivarka és fogyasztási dohány bontásban, ezen belül az azonos
fajlagos adómérték (ezer darab cigarettára, szivarra és szivarkára, 1
kilogramm fogyasztási dohányra számított adó) alá tartozó
dohánygyártmány termékekre kell a termékmérleget vezetni.
(5) A jövedéki termék mennyiségét az adó alapjaként
meghatározott mennyiségi egységben, illetve a cigaretta, szivar,
szivarka esetében ezer darabban, a fogyasztási dohány esetében
kilogrammban kimutatva kell a termékmérlegben szerepeltetni.
(6) A termékmérleg tartalmazza az adóraktárban elõállított,
tárolt jövedéki termék mennyiségének napi nyitó- és zárókészletét,
valamint a készletnövekedéseket és -csökkennéseket, az adófizetési
kötelezettség megállapításához szükséges jogcímek szerinti
részletezettségben.
(7) A termékmérleg adatait havonta le kell zárni, meg kell
állapítani a tárgyhavi készletváltozásokat és a jövedéki termék
zárókészletének mennyiségét. A termékmérleg havi zárását a vámhatóság
- a 32. § (3) bekezdése szerinti eljárás keretében - a helyszínen
ellenõrzi és igazolja.
(8) Az adóraktár engedélyese az adóraktárában tárolt adózott
jövedéki terméket az adózatlan jövedéki terméktõl elkülönítve köteles
tárolni és a nyilvántartásaiban kimutatni.
25. §
(1) Az adóraktár engedélyese a jövedéki termék értékesítésérõl
vevõnként (címzettenként) külön vevõnyilvántartást is köteles vezetni,
és az értékesített jövedéki termék értékét és mennyiségét havonta,
tárgyhó végén összesíteni.
(2) A vevõnyilvántartás tartalmazza
a) vevõnként az értékesített terméket, annak számla szerinti
mennyiségét és értékét, a számla számát, a termékkísérõ okmány vagy az
egyszerûsített kísérõ okmány számát,
b) a vevõ (címzett) nevét, székhelye (telephelye) címét,
adóazonosító számát és - kereskedõ vevõ esetén - az e törvényben
meghatározott engedélye számát,
c) a vásárlás és a teljesítés (kitárolás) idõpontját.
V. Fejezet
A jövedéki termék adómentes felhasználásának általános szabályai
Engedélykérelem, az engedély megadásának feltételei
26. §
(1) A jövedéki termék adómentes célokhoz kötõdõ adómentes
beszerzéséhez a jövedéki termék felhasználójának külön engedéllyel (a
továbbiakban: keretengedély) kell rendelkeznie.
(2) Keretengedélyre az a kérelmezõ jogosult,
a) aki könyvvezetési kötelezettségének a kettõs könyvvezetés
szabályai, illetve egyéni vállalkozó esetében a személyi
jövedelemadóról szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Szja
törvény) rendelkezései szerint tesz eleget, és olyan nyilvántartási,
bizonylati rendszert alkalmaz, hogy annak alapján a beszerzett,
felhasznált, készleten lévõ jövedéki termék mennyisége megállapítható
és ellenõrizhetõ;
b) akinek a vámhatóság, az adóhatóság felé nincs meg nem
fizetett vám- vagy adótartozása, a társadalombiztosítási szerv felé
társadalombiztosítási járulék tartozása, kivéve, ha arra
részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá aki
nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn;
c) aki nem áll csõd-, felszámolási vagy végelszámolási
eljárás alatt;
d) aki a (6) bekezdésben foglaltak szerint a keretengedély
kiadását megelõzõen jövedéki biztosítékot nyújtott;
e) aki az e törvényben meghatározott egyéb feltételekkel is
rendelkezik.
(3) Nem adható keretengedély, ha a kérelmezõ természetes
személyt, vagy a kérelmezõ szervezet vezetõjét, vezetõ
tisztségviselõjét gazdasági bûncselekmény vagy a közélet tisztasága
elleni bûncselekmény elkövetése miatt jogerõsen elítélték, és a
kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett elõélethez fûzõdõ
hátrányos következmények alól.
(4) A kérelmezõ a (2), (3) bekezdésben foglalt feltételek
fennállása mellett is csak akkor kaphat keretengedélyt, ha
a) a termékelõállításra szolgáló üzem, illetve a jövedéki
termék raktározására, tárolására szolgáló raktár kialakítása,
berendezése a beszerzett jövedéki termék biztonságos tárolására és a
felhasználás, valamint a készlet pontos megállapítására alkalmas;
b) nyilvántartási és bizonylati rendje a felhasznált és a
jövedéki termék felhasználásával elõállított termék pontos
számbavételét lehetõvé teszi;
c) rendelkezik az üzemre, a raktárra, illetve az ott
folytatott tevékenységre jogszabályban külön megkövetelt hatósági
engedélyekkel és szakhatósági hozzájárulásokkal;
d) a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenõrzések
folytatásához szükséges tárgyi feltételek adottak.
(5) A vámhatóság a keretengedély megadása elõtt vizsgálja a
felhasználási célt és a kérelemben a 38., 47. § szerint megadott igény
megalapozottságát, továbbá a kérelmezõ üzemében, raktárában elõzetesen
helyszíni szemlét tart.
(6) Az adómentes felhasználási cél megvalósulásának
kockázatára a keretengedély megadásához jövedéki biztosítékot kell
elõzetesen felajánlani és annak vámhatósági elfogadása után
teljesíteni, az engedélyezett keretmennyiség havi idõarányos
mennyisége és a hatályos adómérték alapján számított adóösszeg
erejéig, de legfeljebb a különös rendelkezésekben meghatározott
mértékig.
(7) A megbízható adómentes felhasználó esetében a jövedéki
biztosíték a (6) bekezdés szerinti összeg felére csökken.
(8) A jövedéki biztosíték készpénz, vagy belföldi székhelyû
bank által vállalt vagy felülgarantált bankgarancia lehet. A
készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak
kamatfizetési kötelezettsége nincs.
(9) Ha a keretengedély megszûnik, a jövedéki biztosíték csak
a készleten maradt jövedéki termék utáni adó e törvény szerinti
teljesítését követõen szabadítható fel.
(10) A keretengedélyben a jogszerû felhasználás
ellenõrizhetõsége céljából az elszámolásra külön feltételek köthetõk
ki.
Keretengedély
27. §
(1) A vámhatóság a keretengedély iránti kérelem benyújtását
követõ 30 napon belül a felajánlott jövedéki biztosítékot elfogadja és
az adómentes beszerzést engedélyezi, vagy a kérelmet elutasítja. A
keretengedélyt a vámhatóság az elfogadott jövedéki biztosíték
teljesítésének igazolását követõ 15 napon belül adja ki.
(2) A keretengedély a kérelmezõ nevére szól. A vámhatóság a
keretengedélyben a 38., 47. § szerint részletezett, számításokkal
alátámasztott igény alapján, továbbá - termékelõállításhoz való
felhasználás esetén - az üzem gyártási kapacitásának
figyelembevételével meghatározza a jövedéki terméknek a kérelemben
megjelölt, de legfeljebb egy éves idõszak (e § alkalmazásában a
továbbiakban: tárgyidõszak) alatt adómentesen beszerezhetõ mennyiségét
(a továbbiakban: keretmennyiség), és feltünteti a felhasználás helyét,
valamint az engedélyezett felhasználási célt.
(3) A keretmennyiség tárgyidõszakon belüli módosítását,
illetve a tárgyidõszakot követõ újabb idõszakra szóló keretmennyiség
engedélyezését a keretengedély módosítása iránti kérelem benyújtásával
kell kérni. A módosított, illetve az újabb idõszakra szóló igényt a
kérelmezõnek a 38., 47. §-ban foglaltak szerint kell megadnia. A
keretmennyiség engedélyezésére irányuló kérelem elbírálásánál a 26. §
(5)-(8) és e § (1), (2) bekezdését megfelelõen alkalmazni kell.
(4) A keretengedéllyel egy hónap alatt beszerzett mennyiség
nem haladhatja meg annak a mennyiségnek a háromszorosát, amelynek
adókockázatára a jövedéki biztosíték fedezetet nyújt. Ennél nagyobb
mennyiségben történõ beszerzéshez a jövedéki biztosítékot a
keretengedélyben elfogadott jövedéki biztosíték összegének
háromszorosára kell kiegészíteni.
(5) A keretengedély megszûnik, ha
a) az adómentes felhasználó újabb idõszakra szóló
keretmennyiség engedélyezésére a tárgyidõszak leteltét követõ 15 napon
belül nem nyújt be kérelmet,
b) az adómentes felhasználó természetes személy meghalt,
c) a felhasználó jogi személy vagy jogi személyiség nélküli
szervezet jogutód nélkül megszûnik;
d) az engedélyt visszaadják;
e) az engedélyt a vámhatóság visszavonja.
(6) A vámhatóság visszavonja az engedélyt, amennyiben
a) az adómentes felhasználó ellen felszámolási eljárás
indult;
b) az adómentes felhasználó az adóhatósághoz, illetve a
vámhatósághoz teljesítendõ adóbevallási, adófizetési, termékdíj,
vámteher fizetési vagy a társadalombiztosítási járulék fizetési
kötelezettségét a határidõt, illetve az esedékességet 60 nappal
meghaladóan késedelmesen teljesítette, vagy azt követõen sem
teljesítette; vagy az adóhatóság a vizsgált idõszakra vonatkozó
adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerõsen állapít
meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az
Art. 73. §-ának (2) bekezdése kizárja;
c) a keretengedély megadásánál figyelembe vett, illetve az
engedélyben szereplõ feltételek nem teljesülnek.
(7) A jövedéki terméknek olyan üzemben való adómentes
felhasználására, amelyre vonatkozóan a keretengedélyt visszavonták,
újabb keretengedély csak a jövedéki termék nem adómentes célra való
felhasználása utáni adóval és termékdíjjal kapcsolatos tartozás
megfizetését követõen adható.
Jövedéki termék adómentes beszerzése, felhasználása,
nyilvántartása
28. §
(1) Az adóraktár csak akkor tárolhat ki adófelfüggesztéssel
jövedéki terméket az adómentes felhasználó részére, ha az érvényes
keretengedéllyel rendelkezik.
(2) A keretmennyiségre történt beszerzéseket az adómentes
felhasználó készletre veszi, s az erre a célra rendszeresített, a
vámhatóság által hitelesített nyomtatványon vezeti. A nyomtatványra a
vámhatóság a hitelesítéskor rávezeti az engedélyezett keretmennyiséget
és az engedélyezett felhasználási célt.
(3) Az adómentes felhasználó folyamatosan olyan
nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a termék beszerzésének
(idõpont, szállító adóraktár, import, mennyiség) és felhasználásának
(idõpont, a felhasználás jogcíme, mennyiségi adatai) részletezését. A
nyilvántartás adatait havonta le kell zárni, meg kell állapítani a
tárgyhavi készletváltozásokat és az adómentes termék zárókészletének
mennyiségét. A nyilvántartás havi zárását a vámhatóság a helyszínen
ellenõrzi, és azt jegyzõkönyvvel igazolja.
29. §
(1) A keretengedéllyel beszerzett jövedéki termék
adómentesen csak a 37., 47. §-ban meghatározott célra használható fel,
és azt az adómentes felhasználónak hitelt érdemlõen igazolnia kell.
(2) A feleslegessé vált adómentesen beszerzett jövedéki termék
a vámhatóság elõzetes jóváhagyása alapján és felügyelete mellett
adóraktárba termékkísérõ okmány kiállításával szállítható.
(3) A szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási
célra alkalmatlanná vált adómentesen beszerzett jövedéki termék a
vámhatóság felügyelete mellett megsemmisíthetõ, adóraktárba
szállítható.
Elszámolás a jövedéki termék adómentes felhasználásáról
30. §
(1) Az adómentes felhasználó a tárgyhót követõ hó 15.
napjáig, illetve a jogosultság megszûnésének napját követõ 15. napig
elszámolást készít a jövedéki terméknek a 13. § (3), (4) bekezdése
szerint adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli
mentesüléssel járó tárgyhavi felhasználásáról (készletcsökkenésérõl).
Ha az elszámolás alapján kimutatott nyilvántartás szerinti tárgyhavi
zárókészletet meghaladja a 33. § (3), (4) bekezdése szerint
készletfelvétellel megállapított tényleges zárókészletet, a
különbözetet (készlethiányt) nem adómentes célra történõ
felhasználásnak kell tekinteni. A vámhatóság az elszámolásban szereplõ
adatokat a helyszínen ellenõrzi és igazolja.
(2) Az adómentes beszerzésre való jogosultság megszûnésének
napján készleten maradt jövedéki termék adóraktárnak csak a vámhatóság
elõzetes jóváhagyása és felügyelete mellett, a 11. §-ban foglalt
rendelkezések alkalmazásával adható át.
VI. Fejezet
Adóvisszaigénylés
31. §
(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a megfizetett adó
visszaigénylésére (levonására) jogosult
a) az adóraktár engedélyese, ha jövedéki terméket a
szabadforgalomból igazoltan adóval növelt áron vásárolt, és azt az
adóraktárban jövedéki termék elõállításához felhasználta;;
b) az az importáló, aki a vámhatóság által kivetett adót
megfizette, ha az importból származó jövedéki terméket változatlan
állapotban, külföldre igazoltan visszaszállítja (külföldi tértiáru);
c) az exportáló, ha az adóval növelt áron adóraktárból vagy
importálótól beszerzett jövedéki termékét a vámhatóság - a
vámtörvény szerinti - kereskedelmi áruforgalom keretében végleges
rendeltetéssel külföldre, vagy tranzitterületre kilépteti, ideértve
azt is, ha az üzemanyag petróleumot a vámhatóság felügyelete mellett a
nemzetközi légi közlekedésben résztvevõ, sugárhajtású vagy gázturbina
meghajtású, külföldi vagy belföldi lajstromjelû olyan repülõgép
üzemanyagtartályába töltik, amelynek külföldre távozását a
határvámhivatal regisztrálja;
d) az a személy, aki a 37. § (1) bekezdés a) pontjában
megjelölt ásványolajat, illetve a 47. § (1) bekezdésében megjelölt
alkoholterméket adóval növelt áron adóraktárból vagy importálótól
szerezte be, és adómentes célra használta fel.
(2) Az (1) bekezdés b), c) pontja szerinti visszaigénylés
esetében az alkoholtermék, illetve a dohánygyártmány adója
visszaigénylésének feltétele az is, hogy az importáló, az exportáló az
alkoholtermékrõl a zárjegyet, illetve a dohánygyártmányról az
adójegyet a vámhatóság képviselõinek jelenlétében eltávolítsa és
megsemmisítse, vagy felülragasztással érvénytelenítse. A
megsemmisítésrõl, illetve az érvénytelenítésrõl jegyzõkönyvet kell
felvenni, amely a visszaigénylés kötelezõ bizonylata.
(3) A dohánygyártmány adójának (1) bekezdés a) pontja szerinti
visszaigénylése (levonása) esetében a (2) bekezdésben foglalt
rendelkezést értelemszerûen alkalmazni kell.
(4) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti visszaigénylési jog
érvényesítéséhez a jövedéki termék beszerzését, a felhasználási célt
és a felhasználási arányszámot a vámhatóságnak elõzetesen be kell
jelenteni, továbbá arra a termékre vonatkozóan, amelyre
adóvisszaigénylést érvényesítenek, vezetni kell a 28. § (3)
bekezdésében elõírt nyilvántartást.
(5) Az adó visszaigénylése (levonhatósága)
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a jövedéki
termék másik jövedéki termék elõállításához történt felhasználásának
napjától,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jövedéki
termék külföldre történt, igazolt kiléptetésének napjától,
c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a jövedéki
termék külföldre, tranzitterületre történt igazolt kiléptetésének,
illetve az üzemanyag petróleum esetében a repülõgép külföldre
távozásának napjától,
d) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a jövedéki
termék adómentes célra történt felhasználásának napjától
esedékes.
(6) Visszaigényelhetõ (levonható) adóként
a) az adóraktár és az exportáló, illetve az (1) bekezdés d)
pontja szerinti személy - a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel - a
jövedéki termék adóval növelt áron történt beszerzését igazoló
bizonylat kiállításának napján érvényes adómértékkel számított adót;
b) az importáló a vámhatóság által kivetett és megfizetett
adót
veheti figyelembe.
(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti esetben az adómérték
változását követõ 3 hónapon belül a változást megelõzõen hatályos
adómértéket kell figyelembe venni, kivéve, ha a visszaigénylésre
(levonásra) jogosult a nevére szóló, az adóraktár vagy az importáló
által kiállított, az adót elkülönítetten tartalmazó számlával igazolja
a vételárban felszámított, általa megfizetett adót.
(8) Az adóraktár engedélyese és az importáló az általa
megfizetett, vételárban felszámított adót a vevõ kérésére köteles a
számlán elkülönítve feltüntetni.
(9) A visszaigénylés (levonás) jogosultságát a jövedéki
termék adóval növelt áron való beszerzését, illetve importálását
igazoló eredeti bizonylattal, továbbá
a) az (1) bekezdés a) pontja esetében a jövedéki terméknek
adóraktárban másik jövedéki termék elõállításához történt
felhasználását igazoló belsõ bizonylattal,
b) az (1) bekezdés b) pontja esetében a jövedéki termék
külföldre történõ kiszállítását (visszaszállítást) igazoló, a
vámhatóság által kiállított bizonylattal,
c) az (1) bekezdés c) pontja esetében a jövedéki termék
külföldre, tranzitterületre történõ kiszállítását igazoló, a
vámhatóság által kiállított, az exportáló nevére szóló vámokmánnyal,
illetve az üzemanyag petróleum repülõgép üzemanyagtartályba való
betöltésének és a repülõgép külföldre távozásának a határvámhivatal
általi igazolásával,
d) az (1) bekezdés d) pontja esetében a jövedéki termék
adómentes felhasználását igazoló, a vámhatóság által ellenjegyzett
belsõ bizonylattal
kell dokumentálni, alátámasztani.
(10) Az adóvisszaigénylés (-levonás) joga kizárólag a (9)
bekezdésben, illetve az alkoholtermék és a dohánygyártmány exportálása
esetén ezen felül a (2) bekezdésben meghatározott bizonylat
csatolásával, illetve azok birtokában érvényesíthetõ.
(11) A vámhatóság az adóvisszatérítésnél figyelembe vett
mennyiséget, valamint a visszatérített adó összegét a (9) bekezdésben
meghatározott bizonylatokon hitelt érdemlõ módon feltünteti.
VII. Fejezet
Egyes adózási és eljárási szabályok
32. §
(1) A jövedéki termék vámáru jellegének fennállásáig a
termékimportra, és a belföldrõl kiszállításra kerülõ adózatlan
jövedéki termékre - az e törvényben szabályozott rendelkezésekkel
összhangban - a vámtörvényt kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak kivételével
a) a hatósági felügyeletre, az ellenõrzésére, az
adóigazgatási eljárásra, a vámhatósághoz teljesítendõ adózói
kötelezettségre, továbbá az adó visszaigénylésére az e törvényben
meghatározott eltérésekkel az Art.-t,
b) a vámtörvényben, illetve az Art.-ben nem szabályozott
kérdésekben, továbbá az (1) bekezdés és e bekezdés a) pontja alá nem
tartozó más államigazgatási ügyben az államigazgatási eljárás
általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt (továbbiakban:
Áe.)
kell megfelelõen alkalmazni.
(3) Az adóalany az adót önadózással állapítja meg, vallja be
és fizeti meg, ha e törvény szerint nincs helye az adó hivatalból
történõ megállapításának.
(4) A hatósági felügyeletet ellátó vámhatóság az adóraktár
engedélyese és az adómentes felhasználó adóbevallása alapjául szolgáló
tények, körülmények, az adóraktáranként bemutatott termékmérleg
ellenõrzése alapján jegyzõkönyvvel igazolja, hogy a bevallással
érintett jövedéki termékek összetételére, vámtarifaszámára és
mennyiségére vonatkozó adatok a valóságnak megfelelnek. A
vámhatóságnak a bemutatott termékmérleg ellenõrzésére 5 munkanap áll
rendelkezésére. A vámhatóságnak bemutatott termékmérleg a
jogkövetkezmények szempontjából adóbevallásnak minõsül. Az
ellenjegyzett termékmérleg havi zárásának adatait az adóraktár
engedélyese átadja az adóellenõrzésre jogosult vámhatóságnak.
(5) Amennyiben a vámhatóság által megállapított adatok,
tények, körülmények eltérnek az adóraktár engedélyese, illetve az
adómentes felhasználó által bemutatott termékmérlegben szereplõ
adatoktól, a vámhatóság az eltérés tényét és okát jegyzõkönyvbe veszi,
s a felvett jegyzõkönyv egy példányát az adóalanynak átadja, aki a
jegyzõkönyvre 8 napon belül észrevételt tehet. Az észrevételt a
vámhatóság másodfokú szerve bírálja el, az adóalany kérelmére
helyszíni vizsgálatot folytat. A másodfokú vámhatóság döntését a
bevallásra feljegyzi, szükség esetén kiegészítõ jegyzõkönyvet vesz
fel. A vámhatóság az eredménytelen adategyeztetést tartalmazó
jegyzõkönyv és kiegészítõ jegyzõkönyv egy példányát adóellenõrzés
végett az ellenõrzés lefolytatására illetékes vámhatósághoz továbbítja
annak kiállítását követõ 15 napon belül. Az ellenõrzés eredményeként
megindult adóigazgatási eljárásban az adóalanynak a vámhatóság
jegyzõkönyvére tett, el nem fogadott észrevételeit és indokait is el
kell bírálni.
(6) Ha az adóraktár engedélyese több adóraktárra rendelkezik
engedéllyel, az illetékes vámhatósághoz - valamennyi adóraktárának
adataira kiterjedõ - összesített adóbevallást nyújt be. E rendelkezést
megfelelõen alkalmazni kell az adómentes felhasználóra is, ha több
üzemben, illetve raktárban tárol adófelfüggesztés alatt álló terméket.
(7) A vámhatóság határozattal állapítja meg az adót
a ) termékimport esetén;
b) a hatóságok által elkobzott, valamint a vámraktárból a
vámhatóság által értékesített jövedéki terméket megvásárló személy
terhére;
c) a hatáskörébe tartozó egyéb adóügyben.
(8) A vámhatóság az adóraktári engedély vagy a keretengedély
felszámolási eljárás miatti visszavonását, illetve végelszámolás
miatti megszûnését követõen
a) a készleten maradt jövedéki terméknek a felszámolás során
szabadforgalomba való értékesítésénél a vevõ,
b) a vagyonfelosztás megtörténtével a hitelezõ, illetve -
végelszámolás esetén - a jövedéki terméket a vagyonfelosztást követõen
az átvevõ személy
adófizetési kötelezettsége esetén - a vevõ, a hitelezõ,
illetve a jövedéki terméket átvevõ személy kérelmére - határozattal
állapítja meg az adót.
(9) Önadózás esetén az adó alapját és az adót naptári
hónaponként kell megállapítani.
(10) A vámhatóság által a (7) bekezdés b), c) pontja alapján
kivetett adót az adókivetésrõl szóló határozat kézhezvételét követõ 8
napon belül meg kell fizetni.
(11) A felszámolási és a végelszámolási eljárás miatti
megszûnés kivételével, az adóraktári engedélyének megszûnését követõ
30 napon belül az adóraktár engedélyesének bevallást kell benyújtania.
A felszámolási és a végelszámolási eljárás miatti megszûnés esetében
az adóbevallásra az Art., illetve a csõdeljárásról, a felszámolási
eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(12) Az adóraktár engedélyese adóelõleget fizet, amennyiben az
elõzõ év azonos negyedévében keletkezett adófizetési kötelezettsége
elérte a hatmillió forintot. Az adóelõleg mértéke az elõzõ év azonos
negyedévében keletkezett adó egyhatod része. Ha az adóraktár
engedélyese a tárgyévet megelõzõ évben nem fizetett adót, de a tárgyév
elsõ negyedévében az adó várható összege eléri a hatmillió forintot,
akkor a várható adóösszeg egyhatodát kell adóelõlegként fizetni. A
II., III., IV. negyedévben akkor kell adóelõleget fizetni, ha az elõzõ
negyedévi adó összege a hatmillió forintot meghaladja. Az adóelõleg
összege az elõzõ negyedévi adó egyhatod része.
(13) Az adóvisszaigénylést a vámhatóság az adóvisszaigénylésre
jogosult kérelmére, a kérelem e törvényben foglaltak szerinti
elbírálása után teljesíti. Az adóvisszaigénylésre jogosult az
adóvisszaigénylést (adóvisszatérítést) havonta - a tárgyhó 1. napjától
a tárgyhó utolsó napjáig terjedõ idõszakra - igényelheti. Az
adóvisszaigénylési (adóvisszatérítési) kérelemhez az annak
elbírálásához szükséges valamennyi iratot csatolni kell. Az
adóvisszaigénylés megtagadásáról a vámhatóság határozatot hoz.
(14) Az adóraktár engedélyese adóvisszaigénylési jogosultságát
a tárgyhavi adóbevallásában, a fizetendõ adójából történõ levonással,
vagy visszaigényléssel érvényesítheti.
VIII. Fejezet
Hatósági felügyelet
33. §
(1) A vámhatóság felügyelete alatt végezhetõ
a) a jövedéki termék elõállítása, az adózatlan jövedéki
termék raktározása, adófelfüggesztés alatt történõ szállítása, az
adómentesen beszerzett jövedéki termék felhasználása,
b) az adóraktári engedély megszûnése után az adóraktár
engedélyese, illetve a keretengedély érvényességének megszûnése után
az adómentes felhasználó jövedéki termékkel kapcsolatos tevékenysége,
a készleten maradt jövedéki termék utáni adófizetési kötelezettség
rendezéséig.
(2) A hatósági felügyelet gyakorolható folyamatos jelenléttel
és vizsgálattal, vagy helyszíni, eseti vizsgálattal.
(3) Az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó
folyamatosan olyan nyilvántartást vezet a jövedéki termék készletérõl,
amelynek alapján a nyilvántartott és a tényleges készlet bármikor
összevethetõ. Az adóraktár engedélyese három havonta, az adómentes
felhasználó havonta, a tárgynegyedév, illetve a tárgyhó utolsó
napjával a vámhatóság jelenlétében és ellenõrzése mellett
készletfelvétellel megállapítja a tényleges készletet.
(4) A készlet felvételével meg kell állapítani a jövedéki
terméknek az adóraktárban a tárgynegyedév, az adómentes felhasználónál
a tárgyhó utolsó napján, illetve az adóraktári vagy a keretengedély
megszûnésének utolsó napján ténylegesen készleten lévõ mennyiségét, a
leltár és a nyilvántartás szerinti készlet különbözetét, a külön
jogszabály szerint elszámolható veszteséget és az azt meghaladó
hiányt. A pozitív különbözetet (többletet) a következõ elszámolási
idõszak nyitókészletébe be kell számítani.
(5) A hatósági felügyelet keretében a vámhatóság által végzett
vizsgálat az adóhatóság tevékenysége szempontjából nem minõsül az Art.
alkalmazásában ellenõrzéssel lezárt idõszaknak.
Második rész
Különös rendelkezések
IX. Fejezet
Ásványolaj
Termékmeghatározás
34. §
(1) E törvény alkalmazásában ásványolajnak
a) a 2706 vámtarifa szám alatti termék,
b) a 2707 10, 2707 20, 2707 30, 2707 50, 2707 91 00, 2707 99
11 és a 2707 99 19 vámtarifa szám alatti termék,
c) a 2709 és a 2710 vámtarifa szám alatti termék,
d) a 2711 vámtarifa szám alatti termék, ideértve a vegytiszta
metánt és propánt, de kivéve a földgázt,
e) a 2712 10, 2712 20, 2712 90 31, 2712 90 33, 2712 90 39,
2712 90 91 és a 2712 90 99 vámtarifa szám alatti termék,
f) a 2715 vámtarifa szám alatti termék,
g) a 2901 vámtarifa szám alatti termék,
h) a 2902 11, 2902 19 91, 2902 19 99, 2902 20, 2902 30, 2902
41 00, 2902 42 00, a 2902 43 00, a 2902 44 és a 2909 19 vámtarifa
szám alatti termék,
i) a 3403 11, 3403 19 3811, 3814, 3817, 3819 és 3820
vámtarifa szám alatti termék
minõsül.
(2) Ásványolajnak minõsül továbbá e törvény alkalmazásában az
(1) bekezdésben megjelöltektõl eltérõ, bármely olyan termék, amelyet
belsõégésû motorok üzemanyagaként, vagy üzemanyagok adalékaként vagy
higítóanyagaként, továbbá tüzelõolajként értékesítenek vagy használnak
fel.
Adóalap, adómérték
35. §
(1) Az adó alapja az ásványolaj mennyisége, az adómértéknél
megjelölt mennyiségi egységben mérve.
(2) Ha az adómértéknél megadott mennyiségi egység liter, akkor
azt +15 °C-ra átszámított térfogaton kell megállapítani. Az ásványolaj
+15 °C hõmérséklethez tartozó térfogatát a mérésügyrõl szóló 1991. évi
XLV. törvény elõírásainak megfelelõen az MSZ ISO 3675 vagy az MSZ ISO
3838 jelû, a kõolajtermékek sûrûségének meghatározására vonatkozó
szabványokban idézett MSZ ISO 91-1 szabványban ismertetettek szerint
(csõkészlet esetén számítással) kell meghatározni.
36. §
(1) Az ásványolaj adójának mértéke - a (2) bekezdésben foglalt
eltéréssel -:
a) a 2710 00 27, 2710 00 29 és a 2710 00 32 vámtarifa szám
alatti ólmozatlan benzinekre 77,00 Ft/liter,
b) a 2710 00 34 és a 2710 00 36 vámtarifa szám alatti
ólmozott benzinekre 83,10 Ft/liter,
c) a 2710 00 11, 2710 00 15, 2710 0021, 2710 00 25, 2710 00
26, 2710 00 37 és a 2710 00 39 vámtarifa szám alatti egyéb
benzinekre - a finomvegyszernek minõsülõ ásványolaj termék
kivételével - 83,10 Ft/liter,
d) a 2710 00 41, 2710 00 45, 2710 00 51, 2710 00 55 és a 2710
00 59 vámtarifa szám alatti petróleumokra - a finomvegyszernek
minõsülõ ásványolaj termék kivételével - 83,10 Ft/liter,
e) a 2710 00 61, 2710 00 65, 2710 00 66, 2710 00 67 és a
2710 00 68 vámtarifa szám alatti gázolajokra, tüzelõolajokra 67,60
Ft/liter,
f) a 2711 11, 2711 12, 2711 13, 2711 19 vámtarifa szám alatti
természetes gáz és egyéb gáz termékbõl arra a cseppfolyós
halmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti gépjármûvek
üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy e célra használnak fel,
86,70 Ft/kg,
g) a 2711 21 és a 2711 29 vámtarifa szám alatti természetes
gáz és egyéb gáz termékbõl arra a sûrített (200 bar feletti nyomású)
gáz halmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti gépjármûvek
üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy e célra használnak fel,
41,80 Ft/nm3,
h) a 2707 10, 2707 20, 2707 30, 2707 50, 2902 20, 2902 30,
2902 41, 2902 42, 2902 43, 2902 44 vámtarifa szám alatti benzolra és
homológjaira - a finomvegyszernek minõsülõ ásványolaj termék
kivételével -, továbbá 2709 00 10 vámtarifa szám alatti földgáz
kondenzátumra - a stabilizálatlan gazolin kivételével - 83,10
Ft/liter,
i) a 2710 00 81, 2710 00 83, 27 10 00 85 vámtarifa szám
alatti kenõolajra 60,80 Ft/kg,
j) a 3811 vámtarifaszám alatti adalékanyagokra 60,80 Ft/kg,
k) a 34. § szerinti, de e § a)-j) pontjában nem említett
ásványolajra a belsõégésû motorokhoz motorbenzinként, a motorbenzin
adalékaként vagy higítóanyagaként való kínálás, értékesítés vagy
felhasználás esetén 83,10 Ft/liter, a belsõégésû motorokhoz
gázolajként, a gázolaj adalékaként vagy higítóanyagként, illetve a
tüzelõolajként történõ kínálás és értékesítés vagy felhasználás esetén
67,60 Ft/liter.
(2) Az adó mértéke az (1) bekezdés a), b) és e) pontjában
meghatározott mérték 20,00 Ft/literrel növelt összege, amennyiben a
termék nem felel meg a hatályos magyar szabvány elõírásainak.
(3) Az (1) bekezdés c), d) és h) pontjának alkalmazásában
finomvegyszernek minõsül az a nagytisztaságú ásványolaj,
a) amely a magyar vagy nemzetközi szabvány szerint analitikai
célokra szolgáló valamely minõségi kategóriába besorolható, és
legfeljebb 2500 milliliter vagy gramm kiszerelésû, és
b) amelynek termékcsomagolása a minõségi jellemzõket
tartalmazó címkével van ellátva, és a minõségi jellemzõket a gyártó
minõségi bizonyítvánnyal szavatolja.
Adómentes felhasználás
37. §
(1) Adómentes célú felhasználásnak minõsül
a) - a 2710 00 26, 2710 00 27, 2710 00 29, 2710 00 32, 2710
00 34, 2710 00 36, 2710 00 37, 2710 00 66, 2710 00 67, 2710 00 68,
2711 12 és a 2711 13 vámtarifa szám alatti ásványolajon kívül - a 36.
§-ban megjelölt ásványolaj felhasználásával egy másik termék
elõállítása, feltéve, hogy a felhasznált ásványolaj az elõállított új
termék részévé válik;
b) a 2710 00 51 vámtarifa szám alatti üzemanyag petróleumnak
kizárólag sugárhajtású és gázturbina meghajtású, katonai lajstromjelû
légi jármû hajtóanyagaként való felhasználása;
c) a 2710 00 66 02, 2710 00 67 02 vámtarifa szám alatti
tüzelõolajnak a villamos energia termelésére vonatkozó mûködési
engedéllyel rendelkezõ erõmûben, kizárólag villamos energia vagy
villamos energia és kapcsolt hõtermelésre való felhasználása;
d) az ipari vámszabadterületre nem jövedéki termék
elõállításához külföldrõl közvetlenül behozott, illetve belföldrõl, a
vámtörvény 90., 94. §-ában foglaltak alapján beszállításra kerülõ és
exportnak minõsülõ ásványolaj terméknek az üzem termelési célú
tevékenységéhez segédanyagként történõ felhasználása.
(2) Az adómentes felhasználási cél megvalósulásának
kockázatára legfeljebb 100 millió forint értékû jövedéki biztosítékot
kell felajánlani.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti adómentes felhasználás
esetében
a) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Áht.) alapján kincstári finanszírozás körébe tartozó
gazdálkodó szerv mentesül a jövedéki biztosítéknyújtás követelménye
alól;
b) keretengedélyre az az a) pont alá tartozó gazdálkodó szerv
jogosult, aki az üzemanyag petróleum beszerzését az alapító okiratában
meghatározott feladatként végzi;
c) az üzemanyag petróleum beszerzése, nyilvántartása és
elszámolása tekintetében a külön jogszabály rendelkezéseit kell
alkalmazni.
38. §
(1) A keretengedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) az ásványolaj felhasználásának célját, módját,
b) az ásványolaj kérelemben megjelölt, de legfeljebb egy éves
idõtartamra igényelt, várhatóan felhasználásra kerülõ mennyiségét,
c) termékelõállítás esetén az ásványolaj várható
felhasználási arányszámát és az ásványolajból elõállításra kerülõ
termék várható mennyiségét,
d) az ásványolaj c) pontban foglalttól eltérõ felhasználása
esetén a várhatóan felhasználásra kerülõ mennyiség levezetését,
mûszaki, egyéb adatokkal alátámasztva,
e) a 26. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel
teljesülését bemutató dokumentációt.
(2) A 30. §-ban elõírt elszámolásnak tartalmaznia kell
a) az elszámolási idõszakban felhasznált adómentes
ásványolaj mennyiségét,
b) termékelõállítás esetén az adómentes ásványolaj
felhasználásával elõállított termék mennyiségét, kimutatva az egyes
termékféleségekhez ténylegesen felhasznált és a felhasználási
arányszám szerint felhasználható ásványolaj mennyiségét,
c) a nem termékelõállításhoz felhasznált adómentes ásványolaj
mennyiségét, tételesen kimutatva a különbözõ felhasználásokhoz
kapcsolódó adómentes ásványolaj mennyiséget,
d) az adómentes ásványolaj elszámolás szerinti és tényleges
készletének eltérését.
Adóvisszaigénylés
39. §
(1) A gázolaj adójának visszaigénylésére az a közutakat
közvetlenül igénybe nem vevõ gázolaj felhasználó jogosult, aki a 2710
00 66 01 vámtarifa szám alatti gázolajat a Központi Statisztikai
Hivatalnak a Szolgáltatások Jegyzékében (a továbbiakban: SZJ) 0911
számon jelölt vasúti szállítási tevékenységhez, illetve a magyar
hajólajstromban vagy hajójegyzékben nyilvántartott, áru-, vagy
személyszállítást végzõ hajón (ideértve a kompot is) az SZJ 0922
belvízi szállítási tevékenységhez, üzemanyagként használja fel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti visszaigénylés csak a
ténylegesen felhasznált mennyiség után vehetõ igénybe.
40. §
(1) Az adó visszaigénylése a gázolaj 39. § (1) bekezdése
szerinti felhasználásának napjától esedékes.
(2) Az ásványolaj adójának visszaigénylését az ásványolaj
beszerzésérõl kiállított számlával, és a tényleges felhasználást
igazoló számviteli belsõ bizonylattal kell dokumentálni.
(3) Az adó visszaigénylés érvényesítésekor a vámhatóság a (2)
bekezdésben meghatározott dokumentumokon hitelt érdemlõ módon köteles
feltüntetni az adóvisszatérítés alapjaként figyelembe vett ásványolaj
mennyiségét, fajtáját, valamint a visszatérített adó összegét.
Ásványolaj adóraktár
41. §
(1) Ásványolaj adóraktári engedély
a) a 36. § (1) bekezdés a)-e), h)-k) pontjaiban szereplõ
ásványolajat kõolajból atmoszférikus és vákumdesztillációval, valamint
ehhez kapcsolódó technológiákkal elõállító üzemre (a továbbiakban:
kõolajfinomító);
b) a kõolajfinomító engedélyesének a kõolajfinomító területén
kívül található, az elõállított ásványolaj tárolására, raktározására
alkalmas tárolóra (a továbbiakban: finomítói ásványolaj-raktár);
c) a 36. § (1) bekezdés c) és h) pontjába tartozó
ásványolajat pirolízissel vegyipari technológiák melléktermékeként
elõállító üzemre (a továbbiakban: olefingyár);
d) a 36. § (1) bekezdés f) pontja szerinti cseppfolyós
propán vagy bután, valamint ezek keverékének üzemanyag célú
elõállítására (a továbbiakban: cseppfolyós gáztöltõ);
e) a 36. § (1) bekezdés g) pontja szerinti, üzemanyag célú
sûrített földgázt elõállító töltõállomásra (a továbbiakban: sûrített
gáztöltõ);
f) a 36. § (1) bekezdés j) pontja szerinti adalékanyagot
gyártó üzemre (a továbbiakban: adalékgyártó üzem);
g) a 36. § (1) bekezdés a), b) és e) pontja szerinti
üzemanyagcélú benzin, gázolaj és a tüzelõolaj önálló tárolását végzõ
tárolótelepre (a továbbiakban: üzemanyag tároló)
adható.
(2) Az ásványolaj adóraktárt elhagyó csõvezeték az adóraktáron
belüli utolsó hiteles mérési pontig tartozik az adóraktárhoz. Az
adóraktár területére belépõ csõvezeték az adóraktáron belüli elsõ
hiteles mérési ponttól tekintendõ az adóraktár részének. A két
adóraktár közötti csõvezeték az adófelfüggesztés mellett végzett
szállítás szállítóeszközének tekintendõ azzal, hogy a szállítás során
keletkezõ, a külön jogszabály szerinti mértéket meghaladó szállítási
veszteségre keletkezõ adófizetési kötelezettség a kitároló adóraktár
engedélyesét terheli.
(3) A 36. § (1) bekezdésének a)-e) és h)-k) pontjában
meghatározott ásványolajtermék - kivéve a Magyar Gyógyszerkönyvben
meghatározott benzint -, továbbá a 2710 00 71, 2710 00 72, 2710 00
74, 2710 00 76, 2710 00 77, 2710 00 78 vámtarifaszám alatti fûtõolaj
csak kõolajfinomítóban vagy olefingyárban gyártható.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül ásványolaj
adóraktári engedély a 2710 00 26 vámtarifaszámú repülõbenzinnek,
valamint a 2710 00 51 vámtarifaszámú üzemanyag petróleumnak az állandó
nyitvatartással, állandó vámhatósági felügyelet mellett üzemelõ
közforgalmú nemzetközi repülõtéren történõ tárolására is adható (a
továbbiakban: repülõtéri adóraktár).
(5) Az ásványolaj adóraktárra adóraktári engedély akkor
adható, ha adóraktáranként
a) a kõolajfinomítóban legalább atmoszférikus és
vákumdesztillációs technológiai egység, és legalább 50.000 m3,
b) a finomítói üzemanyagraktárban legalább 10.000 m3,
c) az olefingyárban legalább 35.000 m3,
d) a cseppfolyós gáztöltõn, valamint a repülõtéri
adóraktárban legalább 300 m3,
e) az üzemanyag tárolóban legalább 50.000 m3
a talajjal egybeépített, vagy a talajhoz rögzített, az
illetékes hatóság által engedélyezett és - a cseppfolyós gáztöltõ
kivételével - hitelesített tárolótartály áll rendelkezésre.
(6) A jövedéki biztosítékot adóraktáranként
a) kõolajfinomító, finomítói ásványolaj-raktár és üzemanyag
tároló esetén adóraktáranként legalább 200 millió forint, de több
adóraktárral rendelkezõ engedélyes esetében engedélyesenként
legfeljebb 2 milliárd forint,
b) olefingyár esetén legfeljebb 300 millió forint,
c) a sûrített gáztöltõ esetén legfeljebb 80 millió forint,
d) a cseppfolyós gáztöltõ esetén adóraktáranként, illetve
több adóraktárral rendelkezõ engedélyes esetében engedélyesenként
legalább 80 millió forint,
e) a repülõtéri adóraktár esetén legfeljebb 200 millió
forint,
f) az adalékgyártó üzemre legalább 100 millió forint, illetve
az adalékanyagok kizárólag 5 liter vagy annál kisebb kiszerelésben
történõ palackozását (kiszerelését) végzõ adalékgyártó üzem esetén
legalább 5 millió forint
értékben kell nyújtani.
X. Fejezet
Alkoholtermék
Fogalmak
42. §
(1) E törvény alkalmazásában alkoholtermék alatt a 2204, a
2205, a 2206 vámtarifa számú, 22 térfogatszázaléknál nagyobb
alkoholtartalmú, továbbá a 2207 és a 2208 vámtarifa számú, 1,2
térfogat százaléknál nagyobb alkoholtartalmú terméket kell érteni.
(2) E törvény alkalmazásában:
1. szeszfõzde: a gyümölcsbõl (gyümölcscefrébõl),
szõlõszármazékból (törköly, seprõ) és borból, esetenként külön
engedéllyel gabonából lepárlással pálinkát, párlatot, borpárlatot
elõállító üzem;
2. bérfõzés: szeszfõzdében a bérfõzetõ részére történõ
gyümölcspálinka vagy borpárlat-elõállítás;
3. bérfõzetõ: az a természetes személy, aki saját termésû vagy
begyûjtött alapanyagból állíttat elõ gyümölcspálinkát vagy
borpárlatot;
4. denaturálás: az alkoholtermék emberi fogyasztásra való
végleges alkalmatlanná tétele.
Adóalap, adómérték
43. §
(1) Az adó alapja az alkoholtermék mennyisége,
hektoliterfokban meghatározva. Hektoliterfok alatt a 20 oC-on mért 1
liter 100 térfogatszázalékos etilalkohol értendõ.
(2) Az adó mértéke - a (3)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel
- hektoliterfokonként 1270 forint.
(3) A 2208 20 vámtarifaszám alá tartozó borpárlat, a 2208 90
33, 2208 90 38, 2208 90 48, 2208 90 71 vámtarifa szám alá tartozó
gyümölcspálinka (a továbbiakban együtt: pálinka) adója
hektoliterfokonként 970 forint.
(4) A szeszfõzdében bérfõzés keretében elõállított pálinka (a
továbbiakban: bérfõzött pálinka) adója egy bérfõzetõ részére
hektoliterfokonként évente legfeljebb 100 hektoliterfok mennyiségig
390 forint, 100 hektoliterfok felett 970 forint.
A bérfõzött pálinka utáni adófizetési kötelezettség és
eljárási szabályok
44. §
(1) A 8-17. §-ban foglalt rendelkezésektõl eltérõen a
bérfõzött pálinka utáni adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha
a) a szeszfõzde a terméket átadja a bérfõzetõnek, vagy
b) a szeszfõzde a terméket még nem adta át a bérfõzetõnek, de
az adó összege elérte a 100 ezer forintot, vagy
c) a havi elszámolási idõszak utolsó napján a szeszfõzdében a
bérfõzetõ által még el nem szállított bérfõzött pálinka található.
(2) Az adó alanya a bérfõzetõ, akinek az adót készpénzben kell
megfizetnie a részére átadott, vagy a részére elõállított és az (1)
bekezdés b), c) pontja szerint elszámolt pálinka után.
(3) Ha a bérfõzetõ az adófizetési kötelezettségét nem
teljesíti, részére a bérfõzött pálinka nem adható ki.
45. §
(1) A bérfõzött pálinka utáni adó (a továbbiakban: bérfõzési
szeszadó) összegét a szeszfõzde állapítja meg és szedi be a
bérfõzetõtõl. A bérfõzetõ a szeszfõzdének írásbeli nyilatkozatot ad a
tárgyévben más szeszfõzdékben fõzetett pálinka mennyiségérõl.
(2) A 44. §-ban meghatározott rendelkezések elmulasztásával be
nem szedett bérfõzési szeszadót a szeszfõzde köteles megfizetni.
Amennyiben a szeszfõzde a bérfõzetõ valótlan nyilatkozata alapján
állapította meg helytelenül a bérfõzési szeszadó összegét, a bérfõzetõ
az adókülönbözet megfizetésén felül az adókülönbözettel azonos
összegben adóbírságot is fizet.
(3) A szeszfõzde a bérfõzetõtõl beszedett bérfõzési szeszadót
a 100 ezer forint értékhatár elérését, illetve az elszámolási
idõszakonkénti rendszeres, vagy a szúrópróbaszerû elszámolást követõ
munkanapon befizeti a vámhatóság bérfõzési szeszadó számlájára.
(4) A beszedett bérfõzési szeszadó késedelmes befizetése
esetén a szeszfõzde a (3) bekezdés szerinti fizetési határidõ napjától
a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot köteles fizetni.
(5) A bérfõzési szeszadó, valamint a felszámított késedelmi
pótlék nem engedhetõ el és nem mérsékelhetõ, fizetési halasztás,
részletfizetés nem adható.
(6) A szeszfõzde a bérfõzetõ részére egyszerûsített kísérõ
okmányt állít ki, és azzal igazolja a bérfõzési szeszadó megfizetését.
46. §
A bérfõzetõtõl a bérfõzött pálinkát, borpárlatot csak az
alkoholtermék adóraktár engedélyese vásárolhatja meg.
Adómentes felhasználás
47. §
(1) Adómentes felhasználás a 2207 vámtarifa számú
alkoholterméknek a felhasználása
a) az Országos Gyógyszerészeti Intézet által törzskönyvezett
gyógyszerek, gyógyszernek nem minõsülõ, szájon át fogyasztható
alkoholtartalmú gyógyhatású termékek 100 ml vagy annál kisebb
kiszerelésben, és 20 ml-t meg nem haladó összes napi fogyasztási
dózisnak megfelelõ összetételben való elõállításához, továbbá a szájon
át nem fogyasztható, a 200 ml-t meg nem haladó kiszerelésû
alkoholtartalmú készítmények, továbbá gyógyszerhatóanyagok és
intermedierek elõállításához,
b) biológiai ecet gyártásához,
c) legfeljebb 8,5 hektoliterfok / 100 kg alkoholtartalmú
bonbonok, vagy - az alkoholtartalmú italok kivételével - legfeljebb 5
hektoliterfok / 100 kg alkoholtartalmú más élelmiszerek gyártásához,
d) vegyipari és kozmetikai termékek elõállításához.
(2) A 26. §-ban meghatározott keretengedély iránti kérelemben
meg kell adni
a) az alkoholtermék felhasználásának célját, módját,
b) az alkoholtermék felhasználási arányszámát (elõállításra
kerülõ termékenként),
c) a vegyipari és kozmetikai felhasználási cél esetén az
alkalmazható denaturálószer megnevezését (leírását) és a denaturálás
módját, illetve, ha denaturálószert nem lehet alkalmazni, akkor annak
mûszaki indokolását,
d) a felhasználás szerint illetékes szakmai szövetség
igazolását a c) pont alapján megadottakról,
e) az alkoholtermék kérelemben megjelölt, de legfeljebb egy
éves idõtartamra igényelt mennyiségét és a felhasználásával
elõállításra kerülõ termék várható mennyiségét, az üzem gyártási
kapacitását.
A kérelemhez csatolni kell a 26. § (4) bekezdés a) pontjában
foglalt feltétel teljesülését bemutató dokumentációt is.
(3) Alkoholterméket vegyipari és kozmetikai felhasználási
célra adómentesen csak a (2) bekezdés c) pontjában megadott, a d) pont
szerint visszaigazolt és a vámhatóság által jóváhagyott denaturálási
eljárással denaturálva lehet kitárolni az adóraktárból, kivéve, ha a
(2) bekezdés c) pontja szerint denaturáló szert nem lehet alkalmazni.
A denaturálást a vámhatóság felügyelete mellett kell elvégezni.
(4) A vámhatóság a (2) bekezdés c) pontjában és a (3)
bekezdésben foglaltakat független szakértõvel (intézettel)
ellenõrizheti.
(5) A 30. § szerinti elszámolásban ki kell mutatni az
elszámolási idõszakban elõállított termékhez a bejelentett
felhasználási arányszám szerint felhasználható és a ténylegesen
felhasznált alkoholtermék mennyiségét is. Ha a ténylegesen felhasznált
alkoholtermék mennyisége meghaladja a felhasználási arányszám szerinti
mennyiséget, a különbözet nem adómentes célra történt felhasználásnak
minõsül, és a 14. § (4) bekezdése szerinti adófizetési kötelezettség
keletkezik.
(6) Az adómentes felhasználási cél megvalósulásának
kockázatára legfeljebb 50 millió forint értékû jövedéki biztosítékot
kell felajánlani.
Alkoholtermék teljes denaturálása
48. §
Az alkoholtermék teljes denaturálását az etikalkoholt,
nyersszeszt, finomított szeszt, víztelenített szeszt elõállító ipari
szeszgyárban (a továbbiakban: ipari szeszgyár) a külön jogszabályban
elõírt denaturáló szerrel és denaturálási eljárással kell elvégezni.
Alkoholtermék adóraktár
49. §
(1) Alkoholtermék adóraktári engedély
a) az etilalkoholt, nyersszeszt, finomított szeszt,
víztelenített szeszt, a lepárlással elõállított gyümölcs-, gabona- és
egyéb pálinkát, borpárlatot elõállító ipari szeszgyárra, mezõgazdasági
szeszüzemre, szeszfõzdére (a továbbiakban: szeszüzem),
b) az etilalkoholból, gyümölcs-, gabona- és egyéb pálinkából,
borpárlatból valamint egyéb alkoholtartalmú alapanyagból hideg úton
alkoholtermék elõállítását, palackozását végzõ termelõüzemre (a
továbbiakban: italgyár),
c) az alkoholtermék önálló palackozását végzõ palackozó
üzemre (a továbbiakban: szeszpalackozó),
d) a szeszüzem, illetve az italgyár engedélyesének a
gyártóüzeme területén kívül található, az elõállított alkoholtermék
tárolására, raktározására alkalmas, ingatlanra (a továbbiakban: üzemi
szeszraktár),
e) a kizárólag a 2207 vámtarifaszám alá tartozó, legalább 96
térfogatszázalék alkoholtartalmú, nagytisztaságú, analitikai minõségû
alkoholtermék tisztítással, válogatással való elõállítását, és
legfeljebb 1 liter ûrtartalmú egységben való kiszerelését végzõ üzemre
(a továbbiakban: etanol üzem)
adható.
(2) Az alkoholtermék - kivéve a 2207 vámtarifaszám alá tartozó
terméket -adó megfizetése nélküli tárolására adóraktári engedély a
kizárólag tranzitterületre történõ vámmentes értékesítés
kiszolgálására létesített közvámraktárban kialakított adóraktárra (a
továbbiakban: tranzit adóraktár), valamint az egyéb célú
közvámraktárban és a vámraktárban kialakított adóraktárra (a
továbbiakban: vám adóraktár) is adható. A tranzit és a vám
adóraktárban az alkoholtermék mellett adózatlan sör, pezsgõ, köztes
alkoholtermék és dohánygyártmány adómentes tárolása is megengedett.
(3) A jövedéki biztosítékot az (1) bekezdés szerinti
adóraktárak esetében - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel -
adóraktáranként legalább 40 millió forint, de adóraktáranként,
illetve a több adóraktárral rendelkezõ engedélyes esetében
engedélyesenként legfeljebb 200 millió forint értékben kell
teljesíteni. Az egy helyrajzi számon vagy az összefüggõ helyrajzi
számokon szereplõ szeszüzem, italgyár, szeszpalackozó, üzemi
szeszraktár a jövedéki biztosíték szempontjából egy adóraktárnak
minõsül. A nem összefüggõ helyrajzi számokon szereplõ, de a
gyártástechnológiai folyamatból fakadóan egy technológiai egységet
képezõ, csõvezetékrendszerrel összekötött üzem, raktár egy
adóraktárnak tekintendõ.
(4) A kizárólag bérfõzést végzõ szeszfõzdére és az etanol
üzemre a jövedéki biztosítékot legalább 1 millió forint értékben kell
nyújtania.
Az alkoholtermék palackozása, zárjegy alkalmazása
50. §
(1) Az alkoholtermék
a) szabadforgalomba bocsátása,
b) belföldi forgalom számára való vámkezelése, feltéve, hogy
az importáló nem adóraktárba szállítja be a terméket,
a (3) bekezdés szerinti zárjeggyel történhet.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik
a) a bérfõzött pálinka bérfõzetõ részére történõ kiadására,
b) a külföldrõl nem kereskedelmi forgalomban behozott, illetve
az árumintaként importált, vámmentesen vámkezelt alkoholtermékre,
c) a 2207 vámtarifa számú alkoholtermékre, amennyiben az
laboratóriumi vizsgálatok, kísérleti, kutatási és fejlesztési célok,
kísérleti termékek próbagyártása, labor eszközök, gépek mosása
tisztítása, szolgáltató tevékenységek, kórházak, rendelõ intézetek,
gyógyszertárak céljára kerül nem palackozott formában, adózottan
értékesítésre.
(3) A zárjegy az alkoholtermék palackjára vagy legkisebb
fogyasztói csomagolási egységére felhelyezett olyan bélyeg, amely
igazolja, hogy a termék adóraktárban került elõállításra
(palackozásra), és onnan került kiszállításra, illetve, hogy az
importból származó alkoholtermék belföldi forgalom számára való
vámkezelése megtörtént.
(4) A zárjegyet a Magyar Állam állíttatja elõ és a vámhatóság
bocsátja - elszámolási kötelezettség mellett - az adóraktár
engedélyese és a 69. §-ban meghatározott jövedéki engedéllyel
rendelkezõ importáló rendelkezésére. Az adóraktár engedélyese és az
importáló a zárjegyhez a zárjegy elõállítási költségének a megfizetése
ellenében juthat hozzá.
(5) Az alkoholtermék zárjegye darabonként 500 Ft értéket
képvisel, amelyet arra a zárjegyre kell megfizetni, amellyel az
adóraktár engedélyese és az importáló nem tud elszámolni (a
továbbiakban: zárjegyhiány).
(6) A zárjeggyel az adóraktár engedélyese háromhavonta, az
importáló az átvétel napját követõ 60 napon belül köteles a vámhatóság
felé elszámolni. Ha az importügylet, amelyhez az importáló a zárjegyet
átvette, 60 napon belül nem bonyolódott le, az elszámolásra a
vámhatóság legfeljebb 30 nap haladékot adhat.
(7) A vámhatóság által visszavett - sérülésmentes -
feleslegessé vált, minõséghibás, a gyártás közben megsérült és a
vámhatóság felügyelete mellett megsemmisített, a baleset vagy
elháríthatatlan külsõ ok miatt használhatatlanná vált, megsemmisült
vagy elveszett zárjegy, ha annak darabszáma biztonsággal
megállapítható, az elszámolásban igazolt csökkenésként vehetõ
figyelembe.
(8) Az alkoholtermék zárjeggyel ellátva adóraktárból másik
adóraktárba átszállítható, ha a zárjeggyel való elszámoltatás az
adóraktárak között megfelelõen biztosított.
(9) Az alkoholtermék 2 liter ûrtartalmat el nem érõ
göngyölegben palackozva bocsátható szabadforgalomba.
(10) Az alkoholtermék reklám, kiállítás céljából, illetve
alkalmi, eseti kereskedelmi forgalmazásra 2 liter vagy annál nagyobb
ûrtartalmú göngyölegben való kiszerelését és forgalmazását az
adóraktár kérelmére, meghatározott mennyiségben, a palackok külön
sorszámozása esetén a vámhatóság engedélyezheti.
Az alkoholtermék és alkoholtermék alapanyag elõállítása,
forgalmazása, birtokolása
51. §
(1) A vámhatóság engedélyével szabad etilalkohol, lepárlással
gyártott pálinka, borpárlat elõállítására alkalmas készüléket (a
továbbiakban: desztilláló berendezés) elõállítani és birtokolni. Nem
szükséges a vámhatóság engedélye a rendeltetésszerûen használt,
túlnyomással üzemelõ háztartási fõzõedényekre, valamint a tudományos
és oktatási célra használt üveg desztilláló berendezésekre.
(2) Az ipari szeszgyárak kivételével cukorcefrét elõállítani,
értékesíteni, birtokolni, valamint a cukorcefrébõl alkoholterméket és
a 2204, 2205, 2206 vámtarifa szám alá tartozó terméket elõállítani
tilos.
(3) A 2204 vámtarifa szám alá tartozó termékek elõállítása
során keletkezõ melléktermékek közül a borseprõ, a derítési alj, az
aljbor és a seprõtészta kizárólag alkoholtermék adóraktár részére
hozható forgalomba.
XI. Fejezet
Sör
Termékmeghatározás
52. §
E törvény alkalmazásában sör alatt a 2203 vámtarifa számú
termékeket, továbbá a 2206 vámtarifa szám alatti termékekbõl a sör és
az alkoholmentes italok 0,5 térfogatszázalék alkoholtartalmat
meghaladó, legfeljebb 18 térfogatszázalék alkoholtartalmú elegyét
kell érteni.
Adóalap, adómérték
53. §
(1) Az adó alapja a sör mennyisége, hektoliterben és Balling
(Plató) fokban mérve.
(2) Balling (Plató) fok alatt a sörlé 20 oC-on mért
szárazanyagtartalmát kell érteni, tömegszázalékban kifejezve.
(3) Az adó hektoliterre vetítve Balling (Plató) fokonként 285
forint.
Sör adóraktár
54. §
(1) Adóraktári engedély
a) a sör elõállítását végzõ, a 20 ezer hektoliter éves
termelõkapacitást el nem érõ sörgyártó üzemre (a továbbiakban:
sörfõzde),
b) a sör elõállítását az a) pontban megjelöltnél nagyobb
termelõkapacitással végzõ sörgyártó üzemre (a továbbiakban: sörgyár),
c) a sör önálló palackozását végzõ palackozóüzemre (a
továbbiakban: sörpalackozó),
d) a sörgyár engedélyesének a gyártóüzem területén kívül
található, az elõállított sör tárolását végzõ, saját tulajdonú vagy
bérelt, illetve egyéb használati jogon mûködtetett raktárára (a
továbbiakban: üzemi sörraktár)
adható.
(2) A sör adó megfizetése nélküli tárolására adóraktári
engedély a tranzit adóraktárra és vám adóraktárra is adható, a 49. §
(2) bekezdése szerint.
(3) A jövedéki biztosítékot adóraktáranként,
a) a sörfõzde esetében legalább 1 millió forint,
b) egyéb sör adóraktár esetében - nem értve ide a (2)
bekezdés szerinti adóraktárat - legalább 40 millió forint,
de adóraktáranként, illetve a több adóraktárral rendelkezõ
engedélyes esetében engedélyesenként legfeljebb 200 millió forint
értékben kell nyújtani. Az egy helyrajzi számon vagy az összefüggõ
helyrajzi számokon szereplõ sörgyár, sörpalackozó és üzemi sörraktár a
jövedéki biztosíték szempontjából egy adóraktárnak minõsül. A nem
összefüggõ helyrajzi számokon szereplõ, de a gyártástechnológiai
folyamatból fakadóan egy technológiai egységet képezõ,
csõvezetékrendszerrel összekötött üzem, raktár egy adóraktárnak
tekintendõ.
(4) A sör adóraktár engedélyese a minõségi kifogás vagy lejárt
szavatosság miatt szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) sör
általa megfizetett adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben a
sört az adóraktárában megsemmisítik. Az adólevonás joga a
megsemmisítési jegyzõkönyv birtokában érvényesíthetõ, és a
megsemmisítés napjától esedékes.
XII. Fejezet
Pezsgõ
Termékmeghatározás
55. §
E törvény alkalmazásában pezsgõ alatt a dróttal, szalaggal
vagy más módon rögzített, dugóval lezárt, vagy 20°C-on oldott
állapotban jelenlévõ, széndioxid által elõidézett 3 bar vagy annál
nagyobb túlnyomású olyan italt kell érteni, amely
a) a 2204 10, a 2204 21 10, a 2204 29 10, a 2205, a 2206 00
31 és a 2206 00 39 vámtarifa szám alá tartozik, amennyiben tényleges
alkoholtartalma - függetlenül annak eredetétõl - 1,2
térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 13 térfogatszázalék,
b) a 2204 10, a 2204 21 10, a 2204 29 10, a 2205, a 2206 00
31 és 2206 00 39 vámtarifa szám alá tartozik, amennyiben
alkoholtartalma kizárólag erjedés útján keletkezett és 13
térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék.
Adóalap, adómérték
56. §
(1) Az adó alapja a pezsgõ mennyisége, literben mérve.
(2) Az adó mértéke literenként 60 forint.
Pezsgõ adóraktár
57. §
(1) Adóraktári engedély
a) a pezsgõ elõállítását végzõ üzemre (a továbbiakban:
pezsgõüzem),
b) a pezsgõ önálló palackozását végzõ palackozóra (a
továbbiakban: pezsgõpalackozó),
c) a pezsgõüzem engedélyesének a gyártóüzeme területén kívül
található, az elõállított pezsgõ tárolását végzõ, saját tulajdonú vagy
bérelt raktárára (a továbbiakban: üzemi pezsgõraktár)
adható.
(2) A pezsgõ adó megfizetése nélküli tárolására adóraktári
engedély a tranzit adóraktárra és vám adóraktárra is adható, a 49. §
(2) bekezdése szerint.
(3) A jövedéki biztosítékot adóraktáranként - nem értve ide a
(2) bekezdés szerinti adóraktárat - legalább 5 millió forint, de
adóraktáranként, illetve a több adóraktárral rendelkezõ engedélyes
esetében engedélyesenként legfeljebb 50 millió forint értékben kell
nyújtani.
XIII. Fejezet
Köztes alkoholtermék
Termékmeghatározás
58. §
(1) Köztes alkoholtermékek:
a) a habzó köztes alkoholtermék és
b) a nem habzó köztes alkoholtermék.
(2) Habzó köztes alkoholtermék alatt a dróttal, szalaggal vagy
más módon rögzített, dugóval lezárt, vagy 20°C-on oldott állapotban
jelenlévõ, széndioxid által elõidézett 3 bar vagy annál nagyobb
túlnyomású olyan italt kell érteni, amely
a) a 2204 10, 2204 21 10, 2204 29 10, 2205, 2206 00 31 és
2206 00 39 vámtarifa szám alá tartozik, amennyiben 13
térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalékos
tényleges alkoholtartalma nem kizárólag erjedéssel keletkezett,
b) a 2204 10, 2204 21 10, 2204 29 10, 2205, 2206 00 31 és
2206 00 39 vámtarifa szám alá tartozik, amennyiben 15
térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 22 térfogatszázalékos
tényleges alkoholtartalma akár erjedéssel, akár más módon keletkezett.
(3) Nem habzó köztes alkoholterméknek
a) a 2204, 2205 vámtarifa szám alatti - kivéve a (2)
bekezdésben megjelölt habzó köztes - alkoholtermék minõsül, amennyiben
1. tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál
több, de legfeljebb 18 térfogatszázalék és nem kizárólag erjedéssel
keletkezett, vagy ezen alkoholtartalom kizárólag erjedéssel
keletkezett, de adalékanyagot tartalmaz;
2. tényleges alkoholtartalma 18 térfogatszázaléknál
nagyobb, de legfeljebb 22 térfogatszázalék;
b) a 2206 00 51, 2206 00 59, 2206 00 81, 2206 00 89 vámtarifa
szám alatti, nem sörként adóztatott termék minõsül, amennyiben
tényleges alkoholtartalma nagyobb, mint 1,2 térfogatszázalék, de
legfeljebb 18 térfogatszázalék és nem kizárólag erjedéssel
keletkezett, vagy ezen alkoholtartalom kizárólag erjedéssel
keletkezett, de adalékanyagot is tartalmaz;
c) a 2206 00 51, 2206 00 59, 2206 00 81, 2206 00 89 vámtarifa
szám alatti termék minõsül, amennyiben tényleges alkoholtartalma
nagyobb, mint 18 térfogatszázalék, de legfeljebb 22 térfogatszázalék.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában nem tekintendõ
adalékanyagnak a szõlõbor elõállítására és kezelésére a vonatkozó
jogszabály rendelkezései alapján felhasználható kiegészítõ és
segédanyag.
Adóalap, adómérték
59. §
(1) Az adó alapja a köztes termék mennyisége, literben mérve.
(2) Az adó mértéke
a) a habzó köztes alkoholtermékre literenként 60 forint,
b) nem habzó köztes alkoholtermékre literenként 80 forint.
Köztes alkoholtermék adóraktár
60. §
A köztes alkoholtermék adóraktárra az 57. §-ban a pezsgõ
adóraktárra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
XIV. fejezet
Dohánygyártmány
Termékmeghatározás
61. §
E törvény alkalmazásában dohánygyártmány
a) a dohányvágatból és dohányfóliából készült töltet,
hosszanti részén ragasztott cigarettapapírral borítva, továbbá az a
dohányrúd, amelyet egy egyszerû, nem ipari eljárással cigarettapapír
hüvelybe tolnak, vagy cigarettapapír-lappal körbevesznek (a
továbbiakban együtt: cigaretta),
b) a dohány fedõlevéllel burkolt, teljes egészében
természetes dohányból készített dohányrúd,
c) szálas, tépett vagy vágott dohányból, illetve
dohányfóliából készült bélanyag, amelyet burokanyag (dohányfólia,
barna színû papír) tart össze és dohánylevél vagy dohányfólia borít (a
továbbiakban b) és c) pont együtt: szivar),
d) dohányvágatból készült töltet, amelyet hosszanti szélein
ragasztott, dohányból készített burkolófólia borít (a továbbiakban:
szivarka),
e) kész dohányvágat, amely pipadohány esetében pipában
történõ elszívásra, cigaretta dohány esetében kézi töltésû cigaretta
készítésére szolgál (a továbbiakban: fogyasztási dohány).
Adóalap, adómérték
62. §
(1) Az adó alapja
a) a százalékos adómérték esetében az (5) bekezdés szerinti
kiskereskedelmi eladási ár;
b) a tételes adómérték esetében ezer darab.
(2) Az adó mértéke
a) a cigarettára 1950 forint ezer darabonként és a
kiskereskedelmi eladási ár 17 százaléka;
b) a szivarra, a szivarkára, a fogyasztási dohányra a
kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka.
(3) A (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában a cigaretta
darabszámát kétszeresen kell figyelembe venni, ha annak hossza -
füstszûrõ vagy szopóka nélkül - meghaladja a 90 millimétert.
(4) Az általános forgalmi adó alapja az (5) bekezdés szerinti
kiskereskedelmi eladási ár. Az adó mértéke az általános forgalmi
adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa törvény)
44. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti százalékérték.
(5) Kiskereskedelmi eladási ár a dohánygyártmány adóraktár
engedélyese, illetve az importáló által meghatározott, az adójegyen
feltüntetett, az adót és az általános forgalmi adót tartalmazó ár.
Adójegy alkalmazása
63. §
(1) A dohánygyártmány szabadforgalomba bocsátása - ideértve az
adóraktáron belüli elfogyasztását, illetve az importált
dohánygyártmány belföldi forgalom számára való vámkezelését is, ha az
importáló nem adóraktárba szállítja az importált terméket, de kivéve
az árumintaként, vámmentesen vámkezelt importált dohánygyártmányt -
kizárólag olyan adójeggyel ellátva megengedett, amelyen a
kiskereskedelmi eladási ár feltüntetésre került.
(2) A cigaretta adójegye az adójegyen feltüntetett mennyiség
és kiskereskedelmi eladási ár alapján számított adó, valamint a
kiskereskedelmi eladási ár és a 62. § (4) bekezdése szerinti
százalékérték szorzatának egy század részeként számított általános
forgalmi adó együttes összegének megfelelõ értéket testesít meg. A
cigarettán kívüli dohánygyártmány adójegye az adójegyen feltüntetett
kiskereskedelmi eladási ár alapján számított adó és a kiskereskedelmi
eladási árból az áfa törvény 44. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti
százalékértékkel számított általános forgalmi adó együttes összegének
megfelelõ értéket képvisel.
(3) Adójegyet igényelhet
a) a dohánygyártmány adóraktár engedélyese;
b) az importáló.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti importálónak az adójegy
igényléséhez a dohánygyártmányok importálására érvényes, 69. §-ban
meghatározott engedéllyel is rendelkeznie kell.
(5) Az adójegy átvételekor meg kell fizetni azt az adó és
általános forgalmiadó összeget, amelyet az igényelt adójegyek a (2)
bekezdés szerint, az átvételkor hatályos adómértékek alapján
képviselnek (a továbbiakban: fizetési kötelezettség).
(6) A fizetési kötelezettség halasztására jogosult az
adóraktár engedélyese és az importáló, amennyiben biztosítékot
nyújt. A dohánygyártmány adóraktár engedélyese által a 65. § szerint
nyújtott jövedéki biztosíték a halasztott fizetési kötelezettség
biztosítékaként figyelembe veendõ. Az importáló a fizetési
kötelezettség halasztására abban az esetben jogosult, ha az átvett
adójegy értékének megfelelõ nagyságú biztosítékot nyújt.
(7) A halasztott fizetési kötelezettséget a tárgyhóban átvett
adójegyekre a tárgyhónapot követõ harmadik hónap 28. napjáig kell
teljesíteni.
(8) Az adóraktár engedélyesének havonta el kell számolnia az
átvett adójegy mennyiségével, meg kell állapítania
a) a tárgyhó elsõ napján az adóraktárban készleten lévõ fel
nem ragasztott, illetve felragasztott (a készleten lévõ
dohánygyártmányon található),
b) a tárgyhóban átvett,
c) a tárgyhóban felragasztott,
d) a tárgyhóban az adóraktárból kiszállított, illetve az
adóraktárban elfogyasztott dohánygyártmányon lévõ,
e) a tárgyhóban a 64. § (5) bekezdése szerint csökkenésként
figyelembe vehetõ,
f) a tárgyhó utolsó napján az adóraktárban készleten lévõ fel
nem ragasztott, illetve felragasztott (a készleten lévõ
dohánygyártmányon található)
adójegy mennyiségét és értékét.
(9) A (3) bekezdés b) pontjában megjelölt importáló esetében
az (5) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség legkorábban a fizetési
halasztás lejártakor csökkenthetõ, a 64. § (5) bekezdése alapján.
(10) Az adóraktár engedélyese az adófizetési és az általános
forgalmiadó fizetési kötelezettségét e törvény 8-14. §-a szerint
állapítja meg. Ezen belül az adóbevallásban ki kell mutatni a
bevallási idõszakban adójeggyel szabadforgalomba bocsátott
dohánygyártmányok után adójeggyel megfizetett, vagy megfizetésre
kerülõ adónak és általános forgalmi adónak az összegét.
(11) A (3) bekezdés b) pontja szerinti importáló adófizetési
kötelezettségének vámhatóság általi megállapításakor az adóból és az
általános forgalmi adóból le kell vonni az importált dohánygyártmányra
felragasztott adójeggyel megfizetett vagy megfizetésre kerülõ
összeget, feltéve, hogy az importáló a vámkezeléskor az adójegy
ideiglenes kivitelét igazolja.
(12) Amennyiben az adó vagy az általános forgalmiadó mértéke
megváltozik, a változás kihirdetését követõen az adóraktár engedélyese
a havi átlagos adójegy készletének tartásához szükséges mennyiségnél
több adójegyet nem igényelhet, nem tarthat készleten. Az adómérték
változásának hatályba lépését követõen a változás elõtti adójeggyel -
legfeljebb még 30 napon belül - csak az a dohánygyártmány tárolható ki
az adóraktárból, amelyre az adójegyet az adómérték változásának
hatályba lépése elõtt helyezték fel.
(13) A dohánygyártmány az adómérték változásának
hatálybalépését követõen csak az új adómértéknek megfelelõ adójeggyel
importálható a szabadforgalom számára.
64. §
(1) Az adójegyet a dohánygyártmányok egyedi fogyasztói
csomagolási egységére oly módon kell felragasztani, hogy
sérülésmentesen ne legyen eltávolítható és a csomagolás kinyitásakor
eltépõdjön.
(2) Egyedi fogyasztói csomagolás alatt
a) a cigaretta esetében a legfeljebb 50 darab cigarettát
tartalmazó fogyasztói csomagot (zsebcsomag),
b) a szivar esetében a darabot vagy a dobozt,
c) a szivarka esetében a dobozt,
d) a fogyasztási dohány esetében a tasakot vagy a dobozt
kell érteni.
(3) Az adójegy
a) a dohánygyártmány megnevezését (cigaretta, szivar,
szivarka, fogyasztási dohány),
b) a dohánygyártmány egyedi fogyasztói csomagolási egységben
foglalt mennyiségét (darab, kilogramm),
c) az egyedi fogyasztói csomag legmagasabb kiskereskedelmi
eladási árát,
d) az adójegy sorszámát
tartalmazza.
(4) Az adójegyet a Magyar Állam állíttatja elõ, és a
vámhatóság bocsátja a 63. § (3) bekezdésében megjelöltek
rendelkezésére.
(5) A vámhatósághoz visszaküldött hibás, sérült, valamint
sértetlen állapotú, továbbá a vámhatóság felügyelete mellett
megsemmisített, az adójegy igénylõjének tevékenységi körén kívül esõ
elháríthatatlan ok miatt - nem értve ide a lopás esetét -, illetve
jogszabályban meghatározott egyéb módon megsemmisült adójegy 63. §
(2) bekezdése szerinti értékével a tárgyhót követõ hóban esedékes, a
63. § (6) bekezdése szerint halasztott fizetési kötelezettség - a
külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - csökkenthetõ,
vagy annak értéke visszatéríthetõ.
(6) A halasztott fizetési kötelezettség csökken azon
dohánygyártmányra felragasztott adójegy adó és általános forgalmi adó
értékével, amely utáni felfüggesztett adófizetési kötelezettség alól a
13. § (8), (9) bekezdése alapján az adóraktár engedélyese véglegesen
mentesül.
Dohánygyártmány adóraktár
65. §
(1) Adóraktári engedély
a) a kizárólag fogyasztási dohány és/vagy szivar elõállítását
végzõ gyártóüzemre (a továbbiakban: dohányüzem),
b) a dohánygyártmányok elõállítását végzõ - a) pontba nem
tartozó - gyártóüzemre (a továbbiakban: dohánygyár),
c) a dohánygyárnak a gyártóüzem területén kívül található,
az elõállított dohánygyártmány tárolását végzõ raktárára (a
továbbiakban: üzemi dohánygyártmány-raktár)
adható.
(2) A dohánygyártmány adó megfizetése nélküli tárolására
adóraktári engedély a tranzit adóraktárra és vám adóraktárra is
adható, a 49. § (2) bekezdése szerint.
(3) A jövedéki biztosítékot adóraktáranként - nem értve ide a
(2) bekezdés szerinti adóraktárat -
a) a dohányüzem esetén legalább 5 millió forint,
b) a dohánygyár és az üzemi dohánygyártmány-raktár esetén
legalább 50 millió forint,
de adóraktáranként, illetve a több adóraktárral rendelkezõ
engedélyes esetében engedélyesenként legfeljebb 200 millió forint
értékben kell nyújtani.
(4) Dohánygyártmány gyártására alkalmas gépet és egyéb eszközt
kizárólag adóraktári engedéllyel rendelkezõ dohányüzem vagy dohánygyár
tarthat birtokában, csak részére lehet értékesíteni, importálni.
Az adójegyen feltüntetett ár
66. §
A dohánygyártmány a végsõ fogyasztók (68. § (2) bekezdés 1.
pont) részére csak az adójegyen feltüntetett áron értékesíthetõ, attól
eltérni nem lehet.
Az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok általános forgalmi
adóztatásával
összefüggõ egyéb szabályok
67. §
(1) Az az általános forgalmiadó alany, aki (amely) az
adójeggyel ellátott dohánygyártmányok értékesítése után e törvény
rendelkezései szerint köteles az általános forgalmi adót fizetni, e
tevékenysége tekintetében az áfa-törvénynek a tételes átalányadózásra,
valamint az alanyi adómentességre vonatkozó rendelkezéseit nem
alkalmazhatja.
(2) Az általános forgalmiadó alany az adójeggyel ellátott
dohánygyártmányok értékesítése tekintetében az áfa-törvény X.
fejezetében foglalt számlaadási kötelezettségének olyan módon tesz
eleget, hogy ezen termékértékesítésérõl kibocsátott számlában,
egyszerûsített számlában és számlát helyettesítõ okmányban nem
tüntethet fel áthárított általános forgalmi adót, felszámított
általános forgalmiadó-mértéket és az áfa-törvény 44. §-ának (2)
bekezdése szerinti százalékértéket.
(3) Az általános forgalmiadó alany az adójeggyel ellátott
dohánygyártmányok értékesítése tekintetében - az áfa-törvény VIII.
fejezetének alkalmazásában - adólevonásra jogosító termékértékesítést
végez.
(4) Az az általános forgalmiadó alany, aki (amely) általános
forgalmiadó-fizetési kötelezettségét az áfa-törvény XIV. fejezete
szerinti, a bolti kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozó különleges
adózási móddal állapítja meg, jogosult arra, hogy az így adódó
általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségét általános forgalmiadó-
bevallási idõszakonként az alábbi összeggel csökkentse:
Fcs = (BNy(d) + BF(d) - BZ(d)) : (BNy + BF - BZ) x É x (A(d) :
100), ahol
Fcs: az általános forgalmiadó-bevallási idõszakonként
fizetendõ általános forgalmi adót csökkentõ összeg;
BNy(d) : az adójeggyel ellátott dohánygyártmánynak a nyitó
bolti kiskereskedelmi készlete;
BF(d) : az adójeggyel ellátott dohánygyártmánynak az általános
forgalmiadó-bevallási idõszakban továbbértékesítési célra történt
beszerzése;
BZ(d) : az adójeggyel ellátott dohánygyártmánynak a záró bolti
kiskereskedelmi készlete;
BNy : a nyitó bolti kiskereskedelmi készlet - összesen;
BF : az általános forgalmiadó-bevallási idõszakban
továbbértékesítési célra beszerzett termékek - összesen;
BZ : a záró bolti kiskereskedelmi készlet - összesen;
É : a bolti kiskereskedelmi tevékenységbõl származó, az
általános forgalmiadó-bevallási idõszakban ténylegesen elért bevétel;
A(d) : az áfa-törvény 44. §-a (2) bekezdésének a) pontja
szerinti százalékérték.
(5) A (4) bekezdés szerinti számítási módnál az áfa-törvény 5.
számú melléklete szerinti egyéb rendelkezéseket figyelembe kell venni.
(6) A (4) bekezdés szerinti számítási mód alkalmazásának
feltétele, hogy az általános forgalmiadó alany nyilvántartásában az
adójeggyel ellátott dohánygyártmányok értékét elkülönülten
szerepeltesse.
Harmadik rész
XV. Fejezet
Jövedéki termékek kereskedelme, exportja-importja szabadforgalomban
68. §
(1) A 36. § (1) bekezdésben megnevezett ásványolaj termékkel,
továbbá a 3814 vámtarifaszám alá tartozó oldószerkeverékkel, hígítóval
- kivéve a 2710 00 25 vámtarifaszám alá tartozó, 500 milliliter vagy
annál kisebb kiszerelésben elõállított benzint, illetve a 3811
vámtarifaszámú adalékanyagot és a 3814 vámtarifaszámú
oldószerkeveréket, hígítót 5 liter vagy annál kisebb kiszerelésben -,
a 41. § (3) bekezdésében említett fûtõolajjal és az ásványolajon
kívüli egyéb jövedéki termékkel (e fejezet alkalmazásában a
továbbiakban az elõbbiekkel együtt: jövedéki termék) szabadforgalomban
kereskedni, e jövedéki termékeket exportálni és importálni az e
törvényben meghatározott engedéllyel lehet.
(2) E törvény alkalmazásában:
1. nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység: a
szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék beszerzése, készletezése és
lakosság, intézmények és nem lakossági felhasználók részére történõ
értékesítése, nem értve ide a 41. § (3) bekezdésében említett fûtõolaj
értékesítését, továbbá azt, ha a 36. § a), b), f), g) pontja szerinti,
valamint a 2710 0051, 2710 00 66 01, 2710 00 67 01, 2710 00 68 01
vámtarifa szám alatti jövedéki termékek (a továbbiakban: üzemanyagok)
esetében az értékesítés nem üzemanyagtöltõ állomáson, a 2710 00 66
02, 2710 00 67 02, 2710 00 68 02 vámtarifa számú tüzelõolaj esetében
nem kiskereskedelmi tárolótelepen vagy nem üzemanyagtöltõ állomáson
történik (továbbiakban: végsõ fogyasztók részére történõ értékesítés);
2. jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység: a
szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék belföldön történõ
beszerzése, készletezése és nem végsõ fogyasztók részére vagy nem
exporttevékenység keretében történõ továbbértékesítése;
3. export- és importtevékenység: az a tevékenység, amely
keretében a személy jövedéki terméknek a behozatalát vagy kivitelét
saját nevében végzi, nem értve ide a 9. § (2) bekezdésében foglalt
adómentes termék behozatalát, a jövedéki termék nem kereskedelmi
forgalomban történõ kivitelét, továbbá az átviteli rendeltetésû
(tranzit) jövedéki terméknek belföldön történõ átszállítását;
4. üzemanyagtöltõ állomás: az Országos Mérésügyi Hivatal által
hitelesített kútoszloppal és az illetékes hatóság által engedélyezett
és hitelesített tárolótartállyal ellátott kiskereskedelmi
elárusítóhely;
5. kútoszlop: üzemanyagok, folyékony tüzelõanyagok kimérésére
használatos, helyhez kötött, egy vagy több kimérõhelyes, egy
szerkezeti egységbe épített, az Országos Mérésügyi Hivatal által
hitelesített átfolyásmérõvel és összegezõvel ellátott berendezés;
6. kiskereskedelmi tárolótelep: a tüzelõolajnak - az Országos
Mérésügyi Hivatal által hitelesített átfolyásmérõvel és összegezõvel,
ólomzárral ellátott mérõmûszeren keresztül - tárolótartályból, végsõ
fogyasztók részére történõ értékesítésére szolgáló elárusító hely.
7. üzlethelyiség: a szilárd, térelemekkel körülhatárolt, a
talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített, tartós használatra
szolgáló nyílt árusítású, rendszeresen nyitvatartó kiskereskedelmi
elárusítóhely, ideértve az e feltételeknek megfelelõ pavilont, továbbá
a munkahelyi éttermet és büfét, az üzemanyagtöltõ állomás, közforgalmú
repülõtér, vasúti és hajóállomás területén üzemeltetett
elárusítóhelyet.
69. §
(1) A jövedéki termék szabadforgalomban végzett jövedéki
engedélyes kereskedelme, szabadforgalomból történõ exportálása,
szabadforgalom számára történõ importálása a vámhatóság által kiadott
jövedéki engedéllyel történhet.
(2) Jövedéki engedélyre jogosult az a személy,
a) aki - az (5), (8), (9) bekezdésben foglalt eltéréssel - az
ásványolaj termékek esetében 80 millió Ft, az egyéb jövedéki termékek
esetében 15 millió Ft jövedéki biztosítékot nyújt,
b) aki könyvvezetési kötelezettségének a kettõs könyvvezetés
szabályai, illetve egyéni vállalkozó esetében az Szja törvény
rendelkezései szerint tesz eleget, és olyan nyilvántartási, bizonylati
rendszert alkalmaz, hogy annak alapján a forgalmazott jövedéki termék
mennyiségi számbavétele ellenõrizhetõ,
c) aki nem áll csõd-, felszámolási vagy végelszámolási
eljárás alatt,
d) akinek a vámhatóság, az adóhatóság felé nincs meg nem
fizetett vám- vagy adótartozása, a társadalombiztosítási szerv felé
társadalombiztosítási járulék tartozása, kivéve, ha arra
részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá aki
nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn.
(3) Nem adható engedély, ha az engedélyt kérelmezõ természetes
személyt, vagy a szervezet vezetõjét, vezetõ tisztségviselõjét
gazdasági bûncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bûncselekmény
elkövetése miatt jogerõsen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még
nem mentesült a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányos következmények
alól.
(4) A jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységre és saját
számlára végzett importtevékenységre szóló jövedéki engedély (2)
bekezdésben foglaltakon túli feltétele, hogy a kérelmezõ
a) a 36. § a), b), d), e) pontja szerinti motorbenzin,
gázolaj, tüzelõolaj, továbbá a fûtõolaj esetében telephelyenként
legalább 500 m3 ûrtartalmú, az illetékes hatóság által hitelesített és
engedélyezett, a talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített
tárolótartállyal vagy tárolótartályban tárolótérfogattal (a
továbbiakban: tárolótartály),
b) a 36. § f) pontja szerinti cseppfolyós gáz esetében
telephelyenként esetében 300 m3 ûrtartalmú, a talajjal egybeépített
vagy a talajhoz rögzített tárolótartállyal
c) az alkoholtermék, a sör, a pezsgõ, a köztes alkoholtermék
és a dohánygyártmány esetében telephelyenként legalább 100 m2
alapterületû, szilárd térelemekkel körülhatárolt raktárhelyiséggel, a
nem palackozott alkoholtermék forgalmazásához legalább 100 m3
ûrtartalmú, helyhez kötött tárolótartállyal
is rendelkezzen.
(5) Az adóraktár engedélyese által a szabadforgalomban
folytatott jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységre a (2)
bekezdés a) pontja szerinti jövedéki biztosítékot nem kell külön
teljesíteni, amennyiben azt az adóraktárra nyújtott jövedéki
biztosíték összege meghaladja. Ellenkezõ esetben a kereskedelmi
jövedéki engedély megadásához, illetve érvényességéhez a különbözetre
kell jövedéki biztosítékot nyújtani.
(6) Amennyiben az importáló az importált jövedéki termékét
jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység keretében értékesíti,
vagy a jövedéki engedélyes kereskedõ a jövedéki termékét exportálja, a
(2) bekezdés a) pontja szerinti jövedéki biztosítékot csak az egyik
tevékenysége után kell nyújtania.
(7) Ha a jövedéki engedélyes kereskedõ, az exportáló és az
importáló ásványolajat és egyéb jövedéki terméket egyaránt forgalmaz,
exportál, importál, a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott
jövedéki biztosítékot 95 millió forint összegben kell teljesíteni.
(8) Nem kell jövedéki biztosítékot nyújtania annak a jövedéki
engedélyes kereskedelmi, export- és import tevékenységet folytató
gazdálkodó szervezetnek, amely az Áht. alapján a kincstári
finanszírozás körébe tartozik.
(9) Ha az importáló kizárólag olyan jövedéki terméket
importál, amelynek adómentes beszerzésére keretengedéllyel
rendelkezik, jövedéki biztosítékot csak a keretengedélyhez
kapcsolódóan kell nyújtania.
(10) A jövedéki biztosíték készpénz, illetve belföldi
székhelyû bank által vállalt vagy felülgarantált bankgarancia lehet.
(11) A jövedéki biztosíték érvényesítésére a vámhatóság a
jogerõsen megállapított jövedéki bírságtartozás esetén - külön
határozat nélkül - jogosult.
(12) A vámhatóság a szabadforgalomban a jövedéki termékek
jövedéki engedélyes kereskedelmére, exportjára-importjára jövedéki
engedéllyel rendelkezõk listáját a Pénzügyminisztérium hivatalos
lapjában rendszeresen közzéteszi, továbbá gondoskodik az érvényes
engedélyek naprakész listájához való közvetlen hozzáférésrõl.
(13) A vámhatóság a jövedéki engedélyt visszavonja, amennyiben
a) a jövedéki engedélyes kereskedõ, exportáló, importáló
ellen felszámolási eljárás indult,
b) a jövedéki engedélyes kereskedõ, exportáló, importáló az
adóhatósághoz, illetve a vámhatósághoz teljesítendõ adóbevallási,
adófizetési, vámteher fizetési vagy a társadalombiztosítási járulék
fizetési kötelezettségét a határidõt, illetve az esedékességet 60
nappal meghaladóan késedelmesen teljesítette, vagy azt követõen sem
teljesítette, vagy az adóhatóság a vizsgált idõszakra vonatkozó
adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerõsen állapít
meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az
Art. 73. §-ának (2) bekezdése kizárja,
c) a 69. § (2) bekezdés a), b) pontjában és (3) bekezdésében
meghatározott feltételek nem teljesülnek,
d) a 70. §-ban, a 71. § (8), (9) bekezdésében foglalt
rendelkezéseket a jövedéki engedélyes kereskedõ ismételten megsérti.
70. §
(1) A jövedéki engedélyes kereskedõ jövedéki terméket - a (2)
bekezdésben foglalt eltéréssel - csak adóraktárból (ideértve a
megszûnt adóraktárt a megszûnését követõ 30 napig), jövedéki
engedélyes kereskedõtõl vagy jövedéki engedéllyel rendelkezõ
importálótól szerezhet be, ilyen terméket tarthat készleten és
értékesíthet tovább.
(2) Végelszámolás, illetve felszámolás keretében megvásárolt
vagy a követelés (tartozás) fejében átvett, valamint a hatóságok által
elkobzott, vagy a vámraktárból a vámhatóság által értékesített
jövedéki termék beszerzése és továbbforgalmazása is megengedett a
jövedéki engedélyes kereskedõ által, feltéve, hogy adófizetési
kötelezettségét e törvény szerint teljesítette.
71. §
(1) A jövedéki engedélyes kereskedõnek a beszerzett, az
értékesített és a készleten lévõ jövedéki termék eredetét, származását
hitelt érdemlõen igazolnia kell. Az alkoholterméket csak zárjeggyel és
2 liter ûrtartalmat el nem érõ göngyölegben, illetve a
dohánygyártmányt csak adójeggyel szerezheti be, értékesítheti,
készletezheti, illetve alkoholterméket - kivételesen - 2 liter vagy
azt meghaladó ûrtartalmú göngyölegben a 50. § (10) bekezdésének
rendelkezése szerint forgalmazhat.
(2) A jövedéki engedélyes kereskedõnek a beszerzéseirõl és
értékesítésérõl, valamint a napi zárókészletérõl - telephelyenként és
összesítve - folyamatosan mennyiségi nyilvántartást (a továbbiakban:
jövedéki nyilvántartás) kell vezetnie. A jövedéki nyilvántartást a
vámhivatal által elfogadott és hitelesített külön nyomtatványon
(ûrlapon) kell vezetni, és a beszerzés, az értékesítés adatait
havonta, a tárgyhó végén összesíteni. A jövedéki engedélyes kereskedõ
mentesülhet a külön nyomtatványon (ûrlapon) történõ
nyilvántartásvezetés alól, ha bizonylati rendjét, hagyományos vagy
számítógépes nyilvántartását úgy alakítja ki, hogy annak alapján az
elõírt számbavétel teljesül. A jövedéki nyilvántartás adatai
számítógépes adathordozón tárolhatók. A vámhatóság kérésére a jövedéki
nyilvántartás adatait rendelkezésre kell bocsátani.
(3) A jövedéki engedélyes kereskedõk dohánygyártmány,
alkoholtermék és sör árukészletének továbbforgalmazók részére,
gépjármûrõl történõ helyszíni értékesítése, kiszolgálása (a
továbbiakban: terítõjárat) a külön jogszabályban meghatározott
rendelkezések szerint megengedett.
(4) A jövedéki engedélyes kereskedõ jövedéki terméket
a) kizárólag olyan számla kibocsátásával értékesíthet,
amelynek az áfa törvényben meghatározott adatokon kívül tartalmaznia
kell a kereskedelmi jövedéki engedélye számát, valamint a vevõ
adóigazgatási azonosító számát és - ha a vevõ kereskedõ - az e
törvényben elõírt engedélye számát is,
b) szállítólevéllel szállíthat.
(5) A szállítólevél szigorú számadású bizonylat, amelyen fel
kell tüntetni
a) a jövedéki termék mennyiségi adatait;
b) a kiszállítás és az átvétel idõpontját;
c) a szállítás célját (áttárolás, értékesítés, terítõjárat);
d) a szállítás rendeltetési helyét (címét, címzettjét, a
terítõjárat értékesítési körzetét).
Szállítólevélként elfogadható a (4) bekezdés a) pontja
szerinti számla is, amennyiben az tartalmazza az e bekezdésben
meghatározott adatokat.
(6) A jövedéki engedélyes kereskedõ a raktárhelyiségét,
illetve tárolótartálya telephelyét nem jövedéki engedélyes
kereskedelmi elárusítóhelyként akkor használhatja, ha
a) a jövedéki engedélyes és nem jövedéki engedélyes
tevékenysége kereskedelmi készletérõl, annak változásáról (beszerzés,
értékesítés) cikkelemenkénti mennyiségben és értékben olyan
számítógépes jövedéki nyilvántartást vezet, amelybõl az adatok a
jövedéki ellenõrzéshez tevékenységenként külön-külön és összesítve
bármikor rendelkezésre állnak;
b) a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenysége
keretében a jövedéki terméket - ha törvény másként nem rendelkezik - a
72. § (11) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiség elérése
esetén csak olyan számla, vagy egyszerûsített számla kibocsátásával
értékesíti, amely az áfa törvényben elõírt adatokon kívül a
"Továbbértékesítés esetén a jövedéki termék származásának igazolására
nem alkalmas" szöveget tartalmazza, továbbá - készpénzfizetés esetén -
a vevõ a számla átvételét aláírásával és - intézményi, nem
lakossági felhasználó esetén - cégbélyegzõjének lenyomatával, illetve
az adóazonosító jelének vagy számának feltüntetésével igazolja;
c) az a) pont szerint kialakított jövedéki nyilvántartás-
vezetésével a vámhatóság elõzetesen egyetértett, és azt jóváhagyta.
(7) A jövedéki engedélyes kereskedõnek a belföldön
értékesített jövedéki termékrõl vevõnként olyan nyilvántartással kell
rendelkeznie, amely tartalmazza
a) az értékesített termék megnevezését, számla szerinti
értékét és mennyiségét, a számla számát,
b) a vevõ nevét, székhelye (telephelye) címét, adóazonosító
számát és - kereskedõ vevõ esetén - az e törvény szerinti engedélye
számát,
c) a vásárlás és a teljesítés (kiszállítás) idõpontját.
A nyilvántartás adatai számítógépes adathordozón tárolhatók, a
vámhatóság kérésére azokat rendelkezésre kell bocsátani.
(8) A jövedéki engedélyes kereskedõ a 68. § (1) bekezdésben
megjelölt ásványolaj terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be és
nem értékesíthet, illetve a nem jövedéki engedélyes kereskedõ nem
vásárolhat.
(9) A (8) bekezdés alá nem tartozó jövedéki engedélyes
kereskedõ a jövedéki termék beszerzését és jövedéki engedélyes
kereskedõnek történõ továbbértékesítését készpénzfizetéssel nem
bonyolíthatja.
(10) Az exportáló zárjeggyel ellátott alkoholterméket, illetve
adójeggyel ellátott dohánygyártmányt nem értékesíthet, kivéve, ha a
zárjegyet, az adójegyet felülragasztással érvényteleníti. Az
exporttevékenységérõl külön nyilvántartást köteles folyamatosan
vezetni, amely tartalmazza az exportált termék megnevezését és
mennyiségét, az exportszámla számát, a vámokmány megnevezését és
azonosító számát, a külföldi vevõ és a rendeltetési ország
megjelölését, a vámhivatal által végzett kiviteli ellenõrzés, valamint
a vámhatáron való kiléptetés idõpontját.
(11) Az importáló az importtevékenységérõl külön
nyilvántartást köteles folyamatosan vezetni, amely tartalmazza az
importált termék megnevezését és mennyiségét, az importszámla számát,
a vámokmány megnevezését és azonosító számát, a vámhatáron történt
belépés és a belföldi forgalom számára történt vámkezelés idõpontját,
az importált termék készletre vételének idõpontját, valamint a
beszerzés céljának (feldolgozás, továbbértékesítés) megjelölését. Az
importáló az importált és belföldön értékesített jövedéki termékrõl a
(7) bekezdésben elõírtak szerint vevõnyilvántartást köteles vezetni.
(12) Magyar Közlönyben kihirdetett nemzetközi szerzõdés
alapján a külföldi államok fegyveres erõinek ellátására az
Országgyûlés vagy a Kormány által kijelölt szervezet a jövedéki
termékek e tevékenységgel összefüggõ jövedéki engedélyes kereskedelme,
exportja, importja esetén a (2) és (7) bekezdés szerinti
nyilvántartások vezetését a külön jogszabályban foglalt rendelkezések
alapján teljesíti.
72. §
(1) Jövedéki termékek szabadforgalomban végzett nem jövedéki
engedélyes kereskedelme - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel -
kizárólag az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység
folytatásának feltételeirõl szóló jogszabályban meghatározott, az
üzlet helye szerinti illetékes település jegyzõje által kiadott
mûködési engedély birtokában lehetséges, ha
a) a mûködési engedély olyan kiskereskedelmi,
vendéglátóipari, illetve kereskedelmi szálláshely üzletkörre szól,
amelyben a jogszabály jövedéki termékek forgalmazását megengedi, és
b) a nem jövedéki engedélyes kereskedõ a tevékenységét
üzlethelyiségben (üzemanyag értékesítése esetén üzemanyagtöltõ
állomáson, folyékony tüzelõanyag értékesítése esetén üzemanyagtöltõ
állomáson vagy kiskereskedelmi tárolótelepen), illetve a mozgóbolton
keresztül történõ értékesítés esetén a (4)-(6) bekezdésben foglaltak
szerint folytatja.
(2) Jövedéki termék közvetlen végsõ fogyasztóknak történõ
értékesítése a vasúti étkezõkocsiban és büfében, a nemzetközi
autóbuszjáraton, a személyhajó éttermében és büféjében, a belföldi
polgári repülõgépjáraton, továbbá a dohánygyártmányok vonatkozásában a
2000 fõnél kisebb népességszámú településen (lakott helyen) a postai
szolgáltatást nyújtó szolgáltató helyiségben is megengedett.
(3) A jegyzõ a jövedéki termékek nem jövedéki engedélyes
kereskedelmi forgalmazására jogosító mûködési engedélyek listáját és
az engedélyek jogszabály szerint nyilvántartásba vett adatait
rendszeresen átadja a vámhatóságnak, és folyamatosan értesíti a
bekövetkezõ változásokról.
(4) A (6) bekezdésben megnevezett jövedéki termék mozgóbolton
keresztül történõ értékesítésére a mûködési engedéllyel rendelkezõ nem
jövedéki engedélyes kereskedõ akkor jogosult, ha az üzlethelyisége
(több üzlethelyiség mûködtetése esetén a székhelye) szerint illetékes
vámhatóságnak a mozgóbolton keresztül történõ értékesítés megkezdését
6 munkanappal megelõzõen bejelenti, és a vámhatóság a mûködési
engedélyre történõ rájegyzéssel azt és a (5) bekezdés szerinti
feltételeket tudomásul veszi.
(5) A (4) bekezdés szerinti bejelentéshez írásban meg kell
adni a mozgóboltként üzemelõ közúti gépjármû típusát, forgalmi
rendszámát, az ellátott települések, értékesítési megállóhelyek,
alkalmi rendezvények megnevezését és helyét, azok megközelítésének
útvonalát, valamint a településenként, megállóhelyenként elõre
meghatározott nyitvatartási idõt. Az alkalmi rendezvényeken való
árusítás vámhatóság általi jóváhagyásához be kell mutatni az egyéb
jogszabályokban meghatározott engedélyeket is.
(6) A jövedéki termék értékesítésére szolgáló mozgóboltnak az
a forgalmi rendszámmal ellátott, közúti gépjármû minõsül, amely
a) az üzemanyagnak kizárólag a hivatalosan meghirdetett
technikai sportversenyeken (motor-, autó-, repülõ-, motorcsónak
versenyeken) történõ értékesítése esetén, továbbá a tüzelõolaj és a
propán vagy propán-bután gáz értékesítése esetén a vevõnek a
felhasználás helyszínén történõ kiszolgálását végzi, és olyan
tartállyal van összeszerelve (tankautó), amely az Országos Mérésügyi
Hivatal által hitelesített, ólomzárral ellátott mérõmûszeren
(átfolyásmérõn), kiszolgálótömlõn és pillanatelzárón keresztül méri ki
a terméket;
b) dohánygyártmány, alkoholtermék, sör, pezsgõ, köztes
alkoholtermék értékesítése esetén szilárd alapanyagú térelemekkel
körülhatárolt, zárt légtérrel rendelkezõ olyan tehergépjármû
(autóbusz), amelyben a terméket eladótérben vagy utcán át szolgálják
ki, és amely a kis- és tanyatelepülések ellátására, alkalmi
rendezvényeken történõ értékesítésre szolgál.
(7) A nem jövedéki engedélyes kereskedõ a jövedéki termék
beszerzésekor a mûködési engedélyét, illetve annak hiteles másolatát
az eladó kérésére köteles bemutatni.
(8) A nem jövedéki engedélyes kereskedõ csak adóraktárból,
jövedéki engedéllyel rendelkezõ kereskedõtõl és importálótól, valamint
a 70. § (2) bekezdése rendelkezésének értelemszerû alkalmazásával
szerezhet be jövedéki terméket.
(9) A nem jövedéki engedélyes kereskedõ köteles a beszerzett,
az értékesített és a készleten lévõ jövedéki termék eredetét,
származását hitelt érdemlõen igazolni.
(10) A nem jövedéki engedélyes kereskedõ a (11) bekezdésben
meghatározott kereskedelmi mennyiséget elérõ mennyiségû jövedéki
terméket nyugtával nem, hanem csak - az áfa törvény szerinti - olyan
számla vagy egyszerûsített számla kibocsátásával értékesíthet,
a) amely a "Továbbértékesítés esetén a jövedéki termék
származásának igazolására nem alkalmas" szöveget tartalmazza,
b) amelyen a vevõ a számla átvételét aláírásával és
adóazonosító jelének feltüntetésével, illetve intézményi, nem
lakossági felhasználó vevõ esetén adóazonosító számának
feltüntetésével, valamint cégbélyegzõjének lenyomatával és aláírásával
igazolja.
(11) E törvény alkalmazásában kereskedelmi mennyiségûnek:
a) az ásványolaj terméknek motorbenzinbõl a gépjármû
tartályán kívül 40 litert, egyéb benzinbõl 20 litert, petróleumból 50
litert, gázolajból 100 litert, tüzelõolajból 3500 litert,
b) a cigaretta 1000 darabot,
c) a szivar 200 darabot,
d) a fogyasztási dohány 1000 grammot,
e) a sör 50 litert,
f) a pezsgõ és a köztes alkoholtermék 20-20 litert,
g) az alkoholtermék 10 litert
meghaladó mennyisége minõsül.
(12) Az alkoholtermék forgalmazására az 50. § (10)
bekezdésében elõírt rendelkezéseket a kiskereskedelmi forgalmazás
esetén is alkalmazni kell.
(13) Alkoholterméket az üzlethelyiség raktárában, továbbá - a
vendéglátóipari üzlet és a kereskedelmi szálláshely kivételével - az
üzlethelyiség eladóterében kizárólag bontatlan, zárjeggyel ellátott
palackban, fogyasztói csomagolásban lehet tárolni, értékesíteni.
(14) A cigarettát darabonként tilos értékesíteni. A szivar
csak akkor értékesíthetõ darabonként, ha a szivaron az adójegy
szivargyûrûként kerül felhelyezésre.
(15) Az üzemanyagtöltõ állomás tárolótartályából kizárólag a
36. § a) pontja alatti, továbbá a 2710 0036 vámtarifaszámú
motorbenzin, a 36. § f) pontja alatti üzemanyagcélú cseppfolyósított
gáz, illetve a 2710 00 66 01 vámtarifa számú gázolaj, a 2710 00 66 02,
2710 00 67 02 vámtarifa számú tüzelõolaj, és csak kútoszlopon
keresztül értékesíthetõ.
(16) A nem jövedéki engedélyes kereskedõ az üzemanyagtöltõ
állomás, kiskereskedelmi tárolótelep forgalmáról jövedéki termékenként
külön nyilvántartást köteles vezetni, amelybe naponta, többmûszakos
üzemelés esetén mûszakonként fel kell jegyezni a beszerzett és az
értékesített mennyiséget, valamint a napi zárókészletet. A beszerzett
mennyiséget szállítónként és azon belül annak a telephelynek a
feltüntetésével kell kimutatni, ahonnan a szállítás történt. Az
értékesített mennyiséget a kimérõszerkezet óraállása szerint, a
mûszakjelentés alapján, az induló és a záró óraállás feltüntetésével
kell megállapítani.
(17) A nem jövedéki engedélyes kereskedõ a sört, a köztes
alkoholterméket és a dohánygyártmányt alkalmi rendezvényen
üzlethelyiségen kívül az értékesítés helye szerint illetékes
vámhatósághoz történt elõzetes - három munkanappal korábbi -
bejelentése alapján is árusíthat, ha ehhez az egyéb jogszabályokban
meghatározott engedélyekkel is rendelkezik.
Negyedik rész
XVI. Fejezet
Jövedéki ellenõrzés és jogkövetkezmények
Jövedéki ellenõrzés
73. §
(1) A vámhatóság és az adóhatóság a jövedéki szabályok
megtartásának ellenõrzése érdekében
a) a kereskedõ üzlethelyiségének, a kereskedelmi raktárának,
az üzemanyagtöltõ állomásnak, a kiskereskedelmi tárolótelepnek az
árukészletét ellenõrizheti, az e törvényben elõírt, külön vezetett
nyilvántartásokat, továbbá az üzleti könyveket vizsgálhatja, az
árukészlet mennyiségét, eredetét, adózott vagy adózatlan voltát
megállapíthatja;
b) ellenõrizheti, hogy a kereskedõ a dohánygyártmányok
adójegyén feltüntetett árnál érvényesít-e magasabb árat;
c) bárkinek a tulajdonában, használatában lévõ bármely olyan
helyet, helyiséget ellenõrizhet, amelyrõl a rendelkezésre álló adatok
alapján feltételezhetõ, hogy ott ásványolajat vagy kereskedelmi
mennyiségû egyéb jövedéki termékeket tartanak, tárolnak.
(2) A vámhatóság az olyan jövedéki termék felderítése
érdekében, amely után az adót nem fizették meg,
a) az illetékes vámhatóság vezetõjének határozata alapján
beléphet és ellenõrzés folytathat az olyan helyiségben, amelyrõl
azonosított és ellenõrzött forrásból beszerzett adatok, a tevékenység
folytatásának körülményei alapján valószínûsíthetõ, hogy ott jövedéki
terméket adóraktári engedély nélkül állítanak elõ, vagy adózatlan
jövedéki terméket jogellenesen raktároznak,
b) az üzemi és raktárhelyiséget belülrõl szemrevételezheti,
vizsgálhatja, megállapíthatja a jövedéki termék készletét, leltár
felvételét rendelheti el,
c) megállíthatja a jármûveket, ellenõrizheti a
szállítmányokat, a szállítási okmányokat, megállapíthatja és
ellenõrizheti a szállított jövedéki termék mennyiségét, eredetét,
adózott vagy adózatlan voltát, a szállítási okmányon az ellenõrzés
tényét rögzíti,
d) a jövedéki termékbõl és a jövedéki termék elõállításához
használt alapanyagokból az adóellenõrzés céljára mintát vehet,
e) vizsgálhatja a gyártási, feldolgozási mûveletekrõl
vezetett nyilvántartásokat, üzleti könyveket, az e törvényben
elrendelt nyilvántartásokat, elszámolásokat.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a helyiségbe
való belépés és az ott folytatott ellenõrzés két hatósági tanú
jelenlétében történik. A vámhatóság az intézkedésrõl jegyzõkönyvet
vesz fel. A jegyzõkönyvben rögzíti az intézkedés során megállapított
tényeket, illetve a hatósági tanúk azonosításához szükséges adatokat.
Jogkövetkezmények
Adóbírság
74. §
(1) Az Art. 72. §-a szerint megállapított adóbírság mértéke a
jövedéki termékkel kapcsolatos adóhiány 100 %-a.
(2) Az adómentes célra beszerzett jövedéki termék nem
adómentes célra történõ felhasználása, továbbá az olyan jövedéki
termék esetében, amelyre az adót jogellenesen visszaigényelték, vagy
amelyre jogellenesen adólevonást érvényesítettek, a jövedéki termék
mennyisége után a termék adómértékével számított adónak megfelelõ
adóbírságot kell megállapítani.
Mulasztási bírság
75. §
(1) Az adóalany vagy a jövedéki terméket forgalmazó más adózó
által elkövetett, az Art. 74. §-ának (1), (3), (7), (12) és (14)
bekezdésében összegszerûen vagy összegszerûen is megállapított
mulasztási bírsággal sújtott jogellenes magatartás esetén a mulasztási
bírság legmagasabb összege az ott megállapított összeghatárok
kétszerese, ha a jogsértést jövedéki termékkel kapcsolatban követték
el. A termékkísérõ okmány és az egyszerûsített kísérõ okmány
kiállításának elmulasztása esetén az Art. 74. § (12) bekezdését és e
bekezdés rendelkezését kell alkalmazni.
(2) Az adóalanyra az e törvényben és a végrehajtási
rendeletekben elõírt kötelezettségének - a 74. § és e § (1) bekezdése
szerinti jogkövetkezménnyel nem járó - egyéb megsértése, elmulasztása
esetén legalább 50 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint mulasztási
bírságot lehet kivetni.
Jövedéki bírság
76. §
(1) A természetes személy - a jövedéki termékkel gazdasági
tevékenységet folytató egyéni vállalkozó kivételével - amennyiben
a) jövedéki terméket adóraktáron kívül elõállít, illetve
b) olyan jövedéki terméket birtokol, szállít, értékesít,
használ fel, amelyet nem adóraktárban állítottak elõ, vagy amelyet -
import jövedéki termék esetén - nem vámkezeltek,
a jövedéki termék mennyisége után jövedéki bírságot fizet.
(2) Az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni
a) azt az e törvény rendelkezései szerint kizárólag
adóraktárban elõállítható terméket, amelyet nem adóraktárban, érvényes
adóraktári engedély nélkül állítanak elõ, ideértve azt a terméket is,
amelyet a 70. §, illetve a 72. § (8) bekezdése rendelkezésének
megsértésével szereztek be,
b) azt a terméket, amelyrõl a birtokosa, szállítója,
értékesítõje, felhasználója számlával, számlát helyettesítõ okmánnyal,
termékkísérõ okmánnyal, egyszerûsített kísérõ okmánnyal vagy
vámokmánnyal nem tudja bizonyítani az ellenkezõjét,
c) a zárjeggyel el nem látott, a hamis, a hamisított vagy a
jogtalanul megszerzett zárjegyû alkoholterméket, az adójegy nélküli, a
hamis, a hamisított vagy a jogtalanul megszerzett adójegyû
dohánygyártmányt (a továbbiakban az a)-c) pontban megjelölt termék:
adózás alól elvont termék).
(3) Az (1) bekezdés szerinti jövedéki bírság alapja a jövedéki
termék mennyisége és a bírság megállapításakor hatályos adómérték
alapján számított adó. A jövedéki bírság mértéke a bírságalap
kétszerese, de legalább 20 ezer forint, kereskedelmi mennyiségû
jövedéki termék esetében a bírságalap ötszöröse, de legalább 100 ezer
forint.
(4) A jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató
egyéni vállalkozó és más gazdálkodó szervezet [a Polgári
Törvénykönyvrõl szóló, többször módosított 1959. évi IV. törvény 685.
§ c) pont], amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontjában
meghatározott tevékenységet folytat, a (3) bekezdés szerinti
bírságalap ötszörösének, kereskedelmi mennyiség esetében tízszeresének
megfelelõ mértékû jövedéki bírság fizetésére köteles. A jövedéki
bírság legkisebb összege 100 ezer forint, kereskedelmi mennyiségû
jövedéki termék esetében 200 ezer forint.
77. §
(1) A zárjegy hamisítása, a hamis, a hamisított vagy a
jogtalanul megszerzett zárjegy birtokolása, továbbadása, értékesítése,
átvétele, felhasználása a megtalált zárjegy darabszámával és a 50. §
(5) bekezdésében meghatározott értékkel számított összeg ötszörösével
azonos összegû, de legalább 200 ezer forint bírsággal büntetendõ.
(2) Az adójegy hamisítása, a hamisított vagy a jogtalanul
megszerzett adójegy birtokolása, továbbadása, értékesítése, átvétele,
felhasználása a megtalált adójegy által képviselt adóösszeg
ötszörösével azonos összegû, de legalább 200 ezer forint bírsággal
büntetendõ.
(3) Cukorcefre, illetve a cukorcefrébõl alkoholtermék vagy a
2204, 2205, 2206 vámtarifa szám alá tartozó termék jogosulatlan
elõállítása, értékesítése, megvásárlása, birtokolása, valamint a 51. §
(3) bekezdésében megjelölt borászati melléktermék jogosulatlan
értékesítése, megvásárlása, birtokolása esetén literenként 3000
forint, de legalább 100 ezer forint jövedéki bírságot kell kiszabni.
(4) A desztilláló berendezés jogosulatlan elõállítása vagy
birtokolása 100 ezer forintig terjedõ jövedéki bírsággal büntetendõ.
(5) A szárított dohány nem a fermentáló üzem, illetve a
fermentált dohány nem a dohányüzem vagy a dohánygyár részére, hanem
közvetlen fogyasztási célra történõ átadása, értékesítése, illetve
megvásárlása, birtokolása kilogrammonként ezer forint jövedéki
bírsággal büntetendõ.
(6) Dohánygyártmány elõállítására alkalmas gép vagy egyéb
eszköz jogosulatlan elõállítása, birtokolása, értékesítése 100 ezer
forintig terjedõ jövedéki bírsággal büntetendõ.
78. §
(1) Az a kereskedõ, aki olyan jövedéki termékkel kereskedik,
amely után az adót kétséget kizáróan megfizették, de a 70-72. §-ban
elõírt egyéb rendelkezéseket nem tartja be vagy megsérti, legalább 50
ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint jövedéki bírsággal büntethetõ.
(2) Ha a jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységet
folytató kereskedõ kétséget kizáróan adózott termékeket forgalmaz, de
nem rendelkezik jövedéki engedéllyel, a kivetendõ jövedéki bírság
alapja a kereskedõ termékköre szerinti jövedéki engedélyhez e
törvényben elõírt jövedéki biztosíték összegének és azon napok
számának szorzata, amely alatt a kereskedõ a jövedéki bírság
kivetéséig engedély nélkül folytatta tevékenységét. A jövedéki bírság
mértéke a bírságalapnak és a jövedéki bírság kivetése idõpontjában
érvényes jegybanki alapkamat kétszerese 365-öd részének a szorzata, de
legalább 500 ezer forint.
Intézkedések
79. §
(1) A jövedéki termékkel kereskedelmi tevékenységet folytató
vállalkozóval szemben, amennyiben az adójegyre vagy a zárjegyre
vonatkozó, e törvényben meghatározott szabályokat vagy a 72. § (8)
bekezdésének rendelkezését megsérti, az Art. 74/B. §-ában
meghatározott intézkedés alkalmazandó azzal, hogy a helyiséget az elsõ
jogsértés alkalmával 30, a második és további jogsértés alkalmával 60
napra kell bezárni.
(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglalt intézkedést
arra kereskedõre, akinél elsõ ízben találnak zárjegy nélküli jövedéki
terméket, és a jövedéki termék megtalált mennyisége nem éri el a 72. §
(11) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiséget.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazandó az
üzemanyagtöltõ állomásra is, amennyiben az azt üzemeltetõ nem jövedéki
engedélyes kereskedõ a jogszabályban elõírt pénztárgépet nem
alkalmazza, vagy a 71. § (8) bekezdésében, illetve a 72. § (15)
bekezdésében foglalt rendelkezést megsérti.
80. §
(1) Adóraktár mûködtetése legfeljebb 60 napra felfüggeszthetõ,
ha az adóraktár engedélyese az adóraktár mûködtetésének feltételeit
oly módon sérti meg, hogy a szabályok megsértése a jövedéki biztosíték
összegének legalább 20 százalékát meghaladó összegû adót érint. Ezzel
egyidejûleg a jövedéki biztosíték összegét 50 százalékkal fel kell
emelni, és az adóraktár engedélyesét a jövedéki biztosíték
mérséklésének lehetõségébõl két évre ki kell zárni.
(2) A jövedéki biztosíték összegét meghaladó összegû adó -
különösen a tevékenység körülményeinek megváltoztatásával történõ -
eltitkolása esetén az adóraktár teljes jövedéki termékkészlete
elkobozható.
Lefoglalás, elkobzás
81. §
(1) A vámhatóság a jövedéki ügyben folytatott eljárása során
lefoglalja a büntetõ eljárásban le nem foglalt
a) adózás alól elvont jövedéki terméket,
b) hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegyet,
adójegyet,
c) jogosulatlanul elõállított cukorcefrét és abból
elõállított terméket,
d) jogosulatlanul elõállított vagy birtokolt desztilláló
berendezést, dohánygyártmány elõállítására alkalmas gépet és egyéb
eszközt, továbbá az a)-c) pontban említett tárgy elõállítására
használt eszközt.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl lefoglalásnak van
helye, ha hatóság vagy bíróság a büntetõ eljárásban lefoglalt adózás
alól elvont terméknek a visszaadását rendeli el, de az e §
rendelkezései szerint - egyéb okból - elkobzás alá esik.
(3) Nincs helye a lefoglalásnak arra a dohánygyártmányra és
szeszesitalra, amely nem a 76. § (2) bekezdés c) pontja alapján
minõsül adózás alól elvont terméknek.
(4) A lefoglalt terméket, egyéb tárgyat és eszközt el kell
kobozni, ha a jövedéki ügyben jövedéki bírság megállapításának van
helye. Az elkobzásról a jövedéki bírságot megállapító határozatban
kell rendelkezni.
(5) A lefoglalást meg kell szüntetni, ha a jövedéki ügyben
hozott határozatban jövedéki bírságot nem állapítanak meg. A
lefoglalás megszüntetésérõl a jövedéki ügyben hozott határozatban kell
rendelkezni.
(6) Az elkobzott termékek közül
a) az élelmiszerekrõl szóló 1995. évi XC. törvény hatálya alá
tartozó terméket - ideértve a cukorcefrét és az abból elõállított
terméket is - meg kell semmisíteni;
b) az a) pontba nem tartozó egyéb elkobzott termék esetén a
vámhatóság intézkedik azoknak az állam javára történõ értékesítésérõl,
illetve eredménytelenség esetén azt is meg kell semmisíteni.
82. §
(1) Az e fejezet különbözõ §-aiban meghatározott
jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók. E jogkövetkezmények
nem érintik az adó megfizetésének kötelezettségét, továbbá a
vámtörvény és az Art. rendelkezései szerint megállapítható pótlékokat.
(2) Az e fejezet alapján megállapított bírságot annak a
hatóságnak a számlájára kell megfizetni, amely a bírság kivetésérõl
szóló határozatot hozza.
Ötödik rész
Záró, hatálybaléptetõ és átmeneti rendelkezések
XVII. fejezet
Záró rendelkezés
83. §
E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és
azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben,
1991. december 16-án aláírt, Európai Megállapodás tárgykörében, a
megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az
Európai Közösségek következõ jogszabályaival összeegyeztethetõ
szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 92/12./EGK irányelve a fogyasztási adó köteles
termékekrõl, valamint az ezek tárolásáról és figyelemmel követésérõl
szóló általános rendelkezésekrõl;
b) a Tanács 92/79./EGK irányelve a cigaretták adóinak
egységesítésérõl;
c) a Tanács 92/80./EGK irányelve a cigarettán kívüli
dohánygyártmányok adóinak egységesítésérõl;
d) a Tanács 92/83./EGK irányelve az alkohol és az
alkoholtartalmú italok fogyasztási adó szerkezetének
összehangolásáról;
e) a Tanács 92/81./EGK irányelve az ásványolajokra vonatkozó
adókonstrukciók összehangolásáról.
Hatályba léptetõ rendelkezések
84. §
(1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt eltéréssel -
1998. január 1-jén lép hatályba. Az adókötelezettségre vonatkozó
rendelkezéseit elõször azokra az esetekre kell alkalmazni, amelyekben
az adókötelezettség 1997. december 31-ét követõen keletkezik. A
jövedéki termékek 1998. január 1-je elõtti belföldi értékesítése és
importja esetén a fogyasztási adóról és fogyasztói árkiegészítésrõl
szóló 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Fat.) rendelkezéseit
kell alkalmazni. A Fat. rendelkezéseit kell alkalmazni továbbá az
1998. január 1-je elõtt keletkezett adóvisszaigénylési jogosultság
esetén is.
(2) A törvény 19. §-a - az (1) bekezdés f) pontja kivételével
-, 20-22. §-a, 23. §-a, 26. §-ának (2)-(10) bekezdése, 27. §-
a és 90. § (3), (5), (7), (10), (14), (15), (17) és (18) bekezdése a
kihirdetés napján lép hatályba.
(3) A törvény 19. §-a (1) bekezdésének f) pontja - a (4)
bekezdésben foglalt eltéréssel -, a 32. §-a (3) és (4) bekezdése, a
41. §-a (1) bekezdésének g) pontja - a (6) bekezdésben foglalt
eltéréssel - 1999. január 1-jén lép hatályba. Az 1998. október 31-éig
benyújtott adóraktári engedély iránti kérelemben a 21. § (1) bekezdés
i) pontja szerinti nyilatkozatban határidõként 1999. január 1-jét kell
megjelölni. Az 1998. október 31-ét követõen benyújtott és 1998.
december 31-ét megelõzõen elbírált engedélykérelem esetében a 19. §
(1) bekezdés f) pontja szerinti feltételt - az engedélykérelemben
adott nyilatkozattól függetlenül - a kérelmezõnek 1999. január 1-jétõl
kell teljesítenie.
(4) A 19. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt feltételt a
földgáz és a propán-bután gáz adóraktárra 2000. január 1-jétõl, a
sörfõzdére és a bérfõzést végzõ szeszfõzdére 2001. január 1-jétõl kell
teljesíteni. A 19. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt feltétel
teljesítésére vonatkozó nyilatkozatra a (3) bekezdésnek a
nyilatkozattal kapcsolatos rendelkezéseit értelemszerûen alkalmazni
kell.
(5) A törvény 62. §-a, 63. §-ának (1) és (10) bekezdése, 66.
§-a és 67. §-a 1998. szeptember 1-jén lép hatályba.
(6) Az e törvény kihirdetésének napját megelõzõen kötött
szerzõdés alapján, a Kõolaj és Kõolajtermék Készletezõ Szövetség
megbízásából az 1993. évi IL. törvény értelmében végzett tárolásra
használt tárolóhelyre a törvény 41. §-a (1) bekezdésének g) pontja
1999. január 1-jétõl alkalmazható azzal, hogy a 41. § (5) bekezdése e)
pontjában elõírt tárolótartály követelmény helyett legalább 14.000 m3
tárolótartálynak kell rendelkezésre állni.
(7) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti
a) a jövedéki szabályozásról és ellenõrzésrõl, valamint a
bérfõzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény, valamint az azt
módosító 1994. évi XXXIII. törvény, 1994. évi LXIX. törvény, 1995. évi
XXVII. törvény, 1995. évi LXVIII. törvény, 1995. évi LXXXVIII.
törvény, 1995. évi CXXI. törvény 90. §-ának (1), (2) és (4) bekezdése,
1996. évi XXXIII. törvény, 1996. évi LXXXIV. törvény, 1997. évi L.
törvény 70. §-ának (1) bekezdése (a továbbiakban: Jszt.), azonban
1. a folyamatban lévõ, Jszt. szerinti jövedéki ügyek
elbírálására rendelkezéseit alkalmazni kell, feltéve, ha e törvény
ugyanazon ügyre vonatkozó rendelkezése nem eredményez az ügyfélre
nézve kedvezõbb elbírálást,
2. a fogyasztási adóról és a fogyasztási árkiegészítésrõl
szóló 1991. évi LXXVIII. törvény hatálya alá tartozó pörköltkávé és
valódi kávékivonat zárjeggyel való ellátása és forgalmazása
vonatkozásában a Jszt. 3. § (1) bekezdése a) pontjának 1., 4.
alpontját, (2) bekezdésének i) pontját, (3) bekezdésének i) pontját és
(5) bekezdését, a 4.-7. §-át, a 8. § (1) bekezdését, a 9. § (1), (4)-
(11), (14) (15) bekezdését, a 10. §-át, a 11. §-át, a 12. § (1), (2),
(4), (6), (7), (9) bekezdését, a 13. §-át, a 19-20. §-át, a 42. § (1)
bekezdését, a 49. §-át, az 51. §-át, az 52. §-át, az 54.-56. §-át, az
57. § (1) bekezdését, a 66-77. §-át továbbra is alkalmazni kell azzal,
hogy a Jszt 8. § (1) bekezdése szerinti engedély kiadása tekintetében
az e törvény szerint a jövedéki engedélyezési ügyre vonatkozó
hatásköri, illetékességi szabályokat kell alkalmazni,
b) a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésérõl szóló
1996. évi CXXIV. törvény 97. §-a (1) bekezdésének b) pontja,
c) a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról
szóló, többször módosított 1995. évi C. törvény 175. § (3) bekezdés c)
pontjának utolsó mondata.
(8) E törvény kihirdetésének napján hatályát veszti a
vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló többször
módosított 1995. évi C. törvény 7. § (6) bekezdése, a 132. § (10)
bekezdése, valamint az 1. számú melléklet 3. pontjának második
mondata.
(9) Ahol jogszabály olyan termékkel összefüggésben, amely e
törvény hatálya alá tartozik, fogyasztási adót említ, a továbbiakban
jövedéki adót kell érteni.
Átmeneti rendelkezések
Engedélyezés
85. §
(1) Az a személy, aki e törvény kihirdetésének napján a Jszt.
szerinti termelési tevékenységre jogosító jövedéki engedéllyel
rendelkezik, e tevékenységét adóraktári engedély nélkül az adóraktári
engedélykérelme elutasításáról hozott határozat jogerõre emelkedéséig,
de legfeljebb 1998 június 30-áig folytathatja, feltéve, ha
a) az adóraktári engedély iránti kérelmét 1997. december 31-
éig benyújtja,
b) e törvény hatálybalépését megelõzõen a vámhatósághoz
bejelentést tesz a Jszt. szerinti jövedéki engedélyében feltüntetett
telephelye adóraktárként való mûködtetésének szándékáról,
c) a Jszt. szerinti jövedéki biztosítékot 1997. december 31-
ét követõen is - az adóraktári engedély megszerzéséig - nyújtja.
(2) Az a személy aki e törvény kihirdetésének napján pezsgõ
vagy köztes alkoholtermék elõállítását - a vonatkozó jogszabály
rendelkezései szerint - végzõ gyártó-, palackozóüzemmel rendelkezik, a
pezsgõ és a köztes alkoholtermék elõállítását 1998. január 1-jétõl az
adóraktári engedélykérelme elutasításáról szóló határozat jogerõre
emelkedéséig, de legfeljebb 1998. június 30-áig adóraktári engedély
nélkül folytathatja, amennyiben
a) az adóraktári engedély iránti kérelmét 1997. december 31-
éig elindítja,
b) 1997. november 30-áig a vámhatóságnak megadja az
adóraktárként mûködtetni kívánt gyártó-, palackozóüzem, üzemi raktár
címét, helyrajzi számát, és bemutatja a vonatkozó jogszabály szerinti
mûködési engedélyét,
c) 1998. január 1-jétõl a 22. § (2) bekezdése szerint
számított jövedéki biztosítékot nyújtja.
(3) Azt a személyt,
a) aki e törvény kihirdetésének idõpontjában, a Fat. és a
Jszt. szerint a jövedéki termék adózatlan beszerzésére, illetve
importálására jogosító érvényes engedéllyel rendelkezik, és annak
érvényessége 1997. december 31-ét követõen jár le, az engedély
érvényességi idején belül,
b) aki a keretengedély iránti kérelmét 1997. december 31-éig
e törvény rendelkezései szerint benyújtotta, és kérelmének átvételét a
vámhatóság igazolta, a kérelem és a vámhatósági igazolás bemutatása
alapján legfeljebb 1998. február 28-áig
az e törvény szerinti adómentes felhasználónak kell tekinteni.
(4) Az a személy, aki e törvény hatálybalépésének napján a
Jszt. szerint nagykereskedelmi, export- és importtevékenységre
jogosító jövedéki engedéllyel rendelkezik, és megfelel az e törvényben
a jövedéki engedély megadásához meghatározott feltételeknek,
tevékenységét jövedéki engedély nélkül 1998. február 28-áig tovább
folytathatja, amennyiben engedélykérelmét 1997. december 31-éig
benyújtotta, és a Jszt. szerinti jövedéki biztosítéknyújtási
kötelezettségét továbbra is teljesíti. A vámhatóság ezen
engedélykérelmeket - e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott
- egyszerûsített eljárás keretében bírálja el, és adja ki az új
jövedéki engedélyeket.
(5) A vámhatóság az (1) bekezdésben megjelölt személyek
adóraktári engedélykérelmét legkésõbb a benyújtást követõ 6 hónapon
belül, a (3) és (4) bekezdésben megjelölt engedélykérelmeket 1998.
február 28-áig köteles elbírálni, az engedélyt kiadni vagy a
kérelmet elutasítani.
(6) A 7. § 18. és 19. pontjában említett idõszakok
számításánál figyelembe kell venni a törvény hatályba lépése elõtt a
Jszt. szerinti jövedéki engedély alapján végzett tevékenységet, a Fat.
és a Jszt. szerint adott mentesítéssel végzett beszerzést, illetve a
Jszt. alapján kirótt jövedéki bírságot is.
Adófizetési kötelezettség
86. §
(1) A Jszt. szerinti termelõ jövedéki alany (a továbbiakban: a
jövedéki alany), továbbá az a személy, aki 1998. január 1-jét
megelõzõen pezsgõ vagy köztes alkoholtermék elõállítását vagy
termeltetését végezte (e § alkalmazásában a továbbiakban: személy) az
általa elõállított (termeltetett), de 1997. december 31-éig nem
értékesített jövedéki termékrõl telephelyenként és összesítve
készletbevallást ad a Jszt. szerint jövedéki ellenõrzésre jogosult
vámhivatalnak, megállapítja az 1998. január 1-jei fordulónappal
leltározással alátámasztott készlet tényleges mennyiségét
(telephelyenként és összesítve). A készletbevallást olyan mennyiségi
egységben kell megadni, amely az e törvényben foglalt rendelkezés
alapján az adó alapjául szolgál.
(2) A jövedéki alany és a személy, amennyiben 1997. december
31-éig adóraktári engedélyt kért és/vagy kapott, vagy kérelmét jogerõs
határozatban még nem bírálták el, adóraktárának 1998. január 1-jei
induló nyitókészletébe beállítja a jövedéki termék (1) bekezdés
szerinti tényleges készletét, amely az adókötelezettség keletkezése
szempontjából betárolásnak minõsül.
(3) A jövedéki alany és a személy 1998. január 1-jei
fordulónappal leltározással alátámasztott jövedéki termék készletének
tényleges mennyiségét az adókötelezettség szempontjából 1997.
december hóban értékesítettnek kell tekinteni, amennyiben 1997.
december 31-éig nem nyújtott be adóraktári engedélykérelmet, vagy
adóraktári engedélykérelmét jogerõs határozatban elutasították.
(4) A 85. § (3) bekezdésében megjelölt adómentes felhasználó
az 1997. december 31-éig fel nem használt adómentes jövedéki termékrõl
az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint készletbevallást ad.
A jövedéki termék 1998. január 1-jei fordulónappal leltározással
alátámasztott készletének tényleges mennyiségét 1998. január 1-jei
induló nyitókészletébe beállítja, amely az adókötelezettség
keletkezése szempontjából betárolásnak minõsül.
Dohánygyártmányok
87. §
(1) Az 1998. január 1-je és augusztus 31-e közötti
idõszakban (a továbbiakban: átmeneti idõszak) az adó mértéke
a) a cigaretta ezer darabjára 1725 forint és a százalékos
adóalap 75 százaléka,
b) a szivar, a szivarka, a fogyasztási dohány százalékos
adóalapjának 55 százaléka.
(2) Az átmeneti idõszakban a százalékos adó alapja az
adófizetési kötelezettséget keletkeztetõ eseménnyel érintett
dohánygyártmány
a) adót és általános forgalmi adót nem tartalmazó forgalmi
értéke, ha az adóraktárból a kitárolás a saját kiskereskedelmi
hálózatba, üzlethelyiségbe történik,
b) vámértéke, az importált termék esetén,
c) adót és általános forgalmi adót nem tartalmazó eladási
ára, az a) és b) pontban megjelölttõl eltérõ esetben.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a dohánygyártmányok forgalmi
értéke alatt a terméknek az az ára értendõ, amelyet a felek hitelt
érdemlõen igazoltan a fennálló piaci körülményeknek és helyzetüknek
megfelelõen állapítottak meg, illetve amely független felek között -
normális piaci körülményeket feltételezve - általában elérhetõ lenne.
(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti eladási ár helyett a
dohánygyártmány adó és általános forgalmi adó nélküli, az adófizetési
kötelezettség keletkezésének idõpontjában fennálló, a (3) bekezdés
szerint meghatározott forgalmi értéke az adó alapja akkor is, ha
a) az eladási ár a dohánygyártmány adó- és általános forgalmi
adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének idõpontjában
fennálló forgalmi értékéhez hasonlítva aránytalanul alacsony, és
b) a dohánygyártmány kitárolása az áfa törvény 22. §-ának (6)
bekezdésének b) pontjában meghatározott kör részére történik.
(5) Az átmeneti idõszakban a dohánygyártmányok
a) szabadforgalomba bocsátása,
b) belföldi forgalom számára való vámkezelése, feltéve, hogy
az importáló nem adóraktárba szállítja be a termékét
kizárólag zárjegy felhelyezésével történhet.
(6) Az (5) bekezdésben említett zárjegy a dohánygyártmányok
egyedi fogyasztói csomagolására felhelyezett olyan bélyeg, amely
igazolja, hogy a termék adóraktárban került elõállításra és onnan
kitárolásra, illetve, hogy a termék importból származik és a belföldi
forgalom számára való vámkezelése megtörtént.
(7) Egyedi fogyasztói csomagolás alatt
a) a cigaretta esetében a legfeljebb 50 darab cigarettát
tartalmazó fogyasztói csomagot (zsebcsomag),
b) a szivar esetében a darabot vagy a dobozt,
c) a szivarka esetében a dobozt,
d) a fogyasztási dohány esetében a tasakot vagy a dobozt
kell érteni.
(8) A zárjegyet a Magyar Állam állíttatja elõ és bocsátja -
elszámolási kötelezettség mellett - az adóraktár engedélyese, az
importáló rendelkezésére. Az adóraktár engedélyese és az importáló a
zárjegyhez az elõállítási költségének megfizetése ellenében juthat
hozzá. A zárjegy darabonként 70 Ft értéket képvisel, amelyet a külön
szabályozott elszámolás alapján kimutatott zárjegyhiány után kell
megfizetni.
(9) Az 1998. augusztus 31-én a dohánygyártmány-adóraktárban
készleten lévõ, zárjeggyel ellátott dohánygyártmányok után az adó
mértéke azonos az (1) bekezdés szerinti mértékkel.
(10) A zárjeggyel ellátott, (9) bekezdés szerinti
dohánygyártmányok a dohánygyártmány-adóraktárból legkésõbb 1998.
szeptember 30-áig szállíthatók ki.
(11) A zárjeggyel ellátott dohánygyártmányok kiskereskedelmi
eladási árára e törvényben elõírt rendelkezések nem vonatkoznak.
(12) Az adójegyet a vámhatóság 1998. június 1-jétõl kezdõdõen
köteles azon személy rendelkezésére bocsátani, aki arra a 63. § (3)
bekezdésben foglaltak alapján jogosult.
(13) A 63. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezéstõl eltérõen
a) az 1998. július hónapban átvett adójegyek utáni halasztott
fizetési kötelezettség 30 százalékát 1998. szeptember 28-áig, 70
százalékát 1998. október 28-áig,
b) az 1998. augusztus hónapban átvett adójegyek utáni
halasztott fizetési kötelezettség 15 százalékát 1998. szeptember 28-
áig, 25 százalékát 1998. október 28-áig, 60 százalékát 1998. november
28-áig kell teljesíteni.
(14) A cigaretta árusítása 2001. december 31-éig
automatából is megengedett.
(15) Az adójegy 1998. december 31-éig a 64. § (3) bekezdésében
megjelölt adatokon kívül "A dohányzás káros az egészségre!" feliratot
is tartalmazza.
Adóelõleg fizetés
88. §
(1) 1998. évben az adóelõleg fizetési kötelezettségnél a 32. §
(12) bekezdésének azon rendelkezését kell alkalmazni, amely olyan
adóraktárra vonatkozik, amely a tárgyévet megelõzõ évben nem fizetett
adót.
(2) Adóelõleget a dohánygyártmányok esetében csak az 1998.
augusztus 31-éig zárjeggyel értékesített, illetve - 1998. augusztus 31-
ét követõen - zárjeggyel kitárolt termékek utáni adóra kell fizetni.
Felhatalmazás
89. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben
határozza meg
a) a mezõgazdasági termékek elõállításához a külterületi
szántó, kert, gyümölcsös, gyep, halastó és erdõmûvelési ágakban a
mezõgazdasági felhasználó részére hektáronként, a szarvasmarha
tenyésztéséhez a tehén éves átlaglétszámára vetítve a gázolaj
jövedéki adójából 44,30 Ft/liternek a visszatérítését, a visszatérítés
feltételeit és szabályait,
1. a szántó mûvelési ágban 90 liter/ha/év,
2. a kert, gyümölcsös, szõlõ mûvelési ágban 200
liter/ha/év,
3. a gyep mûvelési ágban 12 liter/ha/év,
4. a halastó 55 liter/ha/év,
5. az erdõfelújításhoz 90 liter/ha/év,
6. a szarvasmarha ágazatban 85 liter/db/év
mértékig terjedõen,
b) a diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai,
valamint az ezekkel egy tekintet alá esõ nemzetközi szervezetek és
azok tagjai számára a jövedéki termékekre adható adóvisszatérítés
mértékét, módját és részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy
rendeletben határozza meg
a) az adóraktári engedély, a keretengedély és a jövedéki
engedély iránti kérelemre, az engedély kiadására, visszavonására, a
jövedéki biztosíték teljesítésére, módosítására, a jövedéki biztosíték
felhasználására vonatkozó részletes szabályokat,
b) az elõállított, raktározott jövedéki termékek pontos
számbavételéhez, hatósági felügyelet ellátásához szükséges, az
adóraktár kialakítására, berendezésére vonatkozó elõírásokat, a
hatósági felügyelet ellátásának esetleges különleges módját és
feltételeit,
c) az adóraktár által vezetendõ nyilvántartásokra,
adófizetési kötelezettségének elszámolására, a termékkísérõ okmányra
és az egyszerûsített kísérõ okmányra, a figyelembe vehetõ
veszteségnormákra vonatkozó részletes szabályokat,
d) a jövedéki termék adómentes felhasználásának,
elszámolásának, az adóvisszaigénylésnek a részletes szabályait,
e) a zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak
a részletes szabályait,
f) az adójegy igénylésére, visszavételére, alkalmazására
vonatkozó részletes szabályokat,
g) a denaturált alkohol elõállításához felhasználható
denaturálószer alkalmazására és az alkohol denaturálási eljárására
vonatkozó szabályokat, valamint a desztilláló készülék elõállítására,
birtokban tartására vonatkozó szabályokat,
h) a bérfõzött pálinka bérfõzetõ részére történõ kiadásának
és a bérfõzetõ általi továbbértékesítésének szabályait,
i) a jövedéki termékek lefoglalásának, elkobzásának,
felhasználásának illetve megsemmisítésének részletes szabályait,
j) a terítõjáratok mûködési és adminisztrációs rendjét,
k) a jövedéki engedélyes és a nem jövedéki engedélyes
kereskedelemre vonatkozó egyes rendelkezések részletes szabályait.
(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter és a honvédelmi
miniszter arra, hogy közös rendeletben határozza meg
a) az üzemanyag petróleum adómentes beszerzésének,
nyilvántartásának és elszámolásának külön szabályait,
b) a 71. § (12) bekezdésében meghatározott szervezet jövedéki
nyilvántartásának és vevõnyilvántartásának vezetésére vonatkozó
elõírásokat.
XVIII. fejezet
Módosuló jogszabályok
A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló
1995. évi C. törvény módosítása
90. §
(1) Ahol a vámtörvény "a jövedéki szabályozásról és
ellenõrzésrõl, valamint a bérfõzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII.
törvény" vagy a "jövedéki törvény" hivatkozást használja, ott 1998.
január 1-jétõl e törvényt kell érteni.
(2) A vámtörvény 1. §-ának 1. pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában/
"1. szervezet: jogi személy, jogi személyiséggel nem
rendelkezõ gazdasági társaság, külföldi székhelyû vállalkozás
magyarországi fióktelepe, valamint a Polgári Törvénykönyvben elismert
valamennyi szervezeti forma. Az egyéni vállalkozóra - e minõségében -
e törvény és végrehajtási rendeletei alkalmazásakor a szervezetre
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."
(3) A vámtörvény 1. §-ának 7. pontja második mondata az
alábbiak szerint módosul:
/E törvény alkalmazásában/
"Nem kereskedelmi forgalomnak minõsül továbbá az 1. számú
melléklet 1. pontjában rögzített mennyiségi korlátozás figyelembe
vételével bármilyen vámértékkel vámkezelt gépjármû behozatala, illetve
kivitele."
(4) A vámtörvény 1. §-ának 21. pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában/
"21. vámteher:
a) a vám, a termékimportot terhelõ általános forgalmi
adó, fogyasztási adó és jövedéki adó (a továbbiakban ez utóbbiak
együtt: forgalmi adók), illetékek, díjak és egyéb, jogszabályon
alapuló kötelezõ befizetések, ha azokat a vámigazgatási eljárás
során kell kivetni;
b) a vámbiztosíték megállapítása szempontjából a
kivitelre kerülõ adózatlan jövedéki termékek esetében a forgalmi
adók, a közvámraktárba beraktározott áru után visszaigényelt
(levont) forgalmi adók, a visszatérített egyéb vámteher és az
igénybe vett állami támogatás, továbbá a jövedéki törvény szerinti
adómentes felhasználás, illetve adóraktárba való betárolás céljából
importált jövedéki termékek esetében a forgalmi adók."
(5) A vámtörvény 1. §-ának 23. pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában/
"23. Vámszempontból megbízható: az a természetes személy, aki,
illetve az a szervezet, amely megfelel a következõ feltételeknek:
a) a természetes személy, illetõleg szervezetnél a
kérelem szerinti szakág vezetõje büntetlen elõéletû, valamint
b) a szervezetnek
1. a kérelem benyújtásának idõpontjában nincs az állami
adóhatóságnál adótartozása, a társadalombiztosítási szervnél
tartozása, valamint vám és egyéb tartozása, és
2. a kérelem benyújtását megelõzõ 12 hónapon belül a
vámhatóságnál nyilvántartott vámtartozása nem haladja meg ezen
idõszak vámteherösszegének 10 %-át, és ezen belül nem volt 30
naptári napot meghaladó idõtartamú vámtartozása, kivéve az olyan
vámtartozást, amely harminc naptári napot meghaladó idõtartamon túl
azért állt fenn, mert a vámhatóság - az ügyfél felhatalmazása
ellenére - nem élt a 135. § (6) bekezdésében biztosított jogával.
c) a szervezet nem áll felszámolási vagy végelszámolási
eljárás alatt.
A felsorolt feltételek meglétét - a vámhatósági adatok
kivételével - az illetékes vámszervnél évente kell igazolni.
Jogutódlással létrejött szervezet esetén a feltételeknek a jogelõdnél
is fenn kell állniuk."
(6) A vámtörvény 7. §-a (1) bekezdésének e) pontja és a
bekezdés utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:
T/7.. § (1) A vámteher megfizetésének biztosítása érdekében/
"e) a jövedéki törvény szerinti adómentes felhasználás,
illetve adóraktárba való betárolás céljából importált jövedéki
termékre,"
"Az e/ pont alkalmazása alapján nyújtandó vámbiztosíték
összegébe, amennyiben az adómentes felhasználó vagy az adóraktár
engedélyese a vámárut saját maga importálja és annak szállítását is
végzi, a vámbiztosítékba be kell számítani a bankgaranciában adott
jövedéki biztosítékot. Az f/ pont alkalmazása esetén, amennyiben az
adózatlan terméket az adóraktár engedélyese szállítja ki, a
vámbiztosítékra az adóraktár engedélyesének jövedéki biztosítéka nyújt
fedezetet."
/a vámáru/szállítója vagy birtokosa vámbiztosítékot köteles
nyújtani./
(7) A vámtörvény 8. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül
ki:
"(5) A (3) bekezdésben meghatározott tevékenységi garancia
összege azonos engedélyes által üzemeltetett több vámraktár, vagy
vámszabadterület esetében sem haladhatja meg a 200 millió forintot. A
rendelkezés alkalmazásánál a vámraktár és a vámszabadterület forgalmát
külön-külön kell vizsgálni."
(8) A vámtörvény 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2) A vámbiztosíték indokoltsága akkor szûnik meg, ha a
vámárut/árut külföldre vagy vámszabad területre kiszállították, a
belföldi forgalom számára vámkezelték és - amennyiben e törvény
eltérõen nem rendelkezik - az esedékessé váló vámterhet megfizették,
vámhivatali felügyelet mellett megsemmisítették, közvámraktárba
beraktározták vagy ellenszolgáltatás nélkül az államnak felajánlották
és azt a vámhatóság elfogadta, a jövedéki törvény szerinti adómentes
felhasználó üzemébe, raktárába vagy adóraktárba betárolták és a
betárolást a termékkísérõ okmányon visszaigazolták, illetve amennyiben
a 29. §-ban elõirányzott felülvizsgálat eredménye az ügyféli kérelem
megalapozottságát támasztja alá, továbbá, ha a kiviteli célból
szállított adózatlan jövedéki terméket az adóraktárba visszaszállítják
és készletre veszik."
(9) A vámtörvény 46. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(6) A jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek esetén
alkalmazható egyszerûsített vámvizsgálat feltételeit e törvény
végrehajtási rendelete szabályozza."
(10) A vámtörvény 125. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül
ki:
"(7) A (6) bekezdés szerinti egyetemlegesség alapján a kezes
vámfizetési kötelezettségét a belföldi forgalom számára való
vámkezelés, az ideiglenes behozatal, a jövedéki termékkel kapcsolatos
aktív feldolgozás, továbbá az olyan vámhatósági intézkedésnél,
amelynek következtében a terméket belföldi forgalom számára
vámkezeltnek kell tekinteni, attól a naptól számított 5 (öt) napon
belül kell megállapítani, amikor a vámkezeléshez kapcsolódó vámteher
fizetési kötelezettségét az a vámfizetésre kötelezett, akiért
kezességet vállalt, határidõre teljesíteni elmulasztotta. Amennyiben a
vámhatóság a meghatározott határidõt elmulasztja, késedelme idejére a
kezessel szemben kamatfizetési kötelezettséget megállapítani nem
lehet."
(11) A vámtörvény 128. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül
ki:
"(4) A kiszabott vámteherbõl az importált dohánygyártmányra az
országos parancsnokságtól átvett, ideiglenes kiviteli eljárásban
kiszállított és külföldön felragasztott adójeggyel megfizetett vagy
megfizetésre kerülõ jövedéki adót és általános forgalmi adót nem kell
megfizetni, feltéve, hogy az importáló a vámkezeléskor az adójegy
ideiglenes kivitelét igazolja, és a jövedéki törvény szerint az
adójegy megfizetésére adott fizetési halasztás a belföldi forgalom
számára történõ vámkezeléskor még nem járt le."
(12) A vámtörvény 131. §-ának (1) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"131. § (1) A vámterhet - ideértve a helyesbítéskor
megállapított fizetési kötelezettséget is - a vámfizetésre
kötelezettel a kiszabás napjától számított három munkanapon belül
írásbeli határozattal kell közölni. Az így megállapított fizetési
kötelezettség - a (3), (4) és a (6) bekezdésben foglaltak kivételével
- a közlés napján esedékes."
(13) A vámtörvény 131. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül
ki:
"(6) Az adóraktárba való beraktározás, illetõleg az adómentes
felhasználás céljából importált jövedéki termék belföldi forgalom
számára való vámkezelésekor kiszabott jövedéki adó felfüggesztésére és
esedékességére a jövedéki törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."
(14) A vámtörvény 132. §-a (5) bekezdésének felvezetõ szövege
és a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A vámszervezet központi szerve - kérelemre - engedélyt
adhat arra, hogy a vámfizetésre kötelezett a vámterhet - a (2)
bekezdésben foglaltak kivételével - az esedékességtõl számított
tizenöt munkanapon belül fizesse meg (halasztott fizetés). A
halasztott vámfizetésre engedély akkor adható ki, ha a kérelmezõ
a) vámszempontból megbízható és a kérelem benyújtását megelõzõ
tizenkét hónapban rendszeresen - átlagosan legalább heti egy
alkalommal - kért vámteher fizetéssel járó vámkezelést;"
(15) A vámtörvény 141. §-ának (2) bekezdése a következõ
szöveggel egészül ki:
"Amennyiben azonos személy vagy gazdálkodó szerv esetében
több, vámhiányt okozó mulasztás vagy tevékenység egyidejû felfedésére,
elbírálására kerül sor és a kiszabható vámigazgatási bírság összege
együttesen meghaladja szervezet esetében az ötvenezer, természetes
személy esetében az ötezer forintot, az egyes mulasztásokért,
tevékenységekért a vámhiány ötven százalékát kell vámigazgatási
bírságként megállapítani."
(16) A vámtörvény 174. §-ának szövege (1) bekezdés jelölést
kap és kiegészül a következõ (2), (3), (4) és (5) bekezdéssel:
"(2) A Vám- és Pénzügyõrségnek az országos parancsnok által
kijelölt nyomozó hatóságai a büntetõeljárásról szóló törvény alapján a
vámszervezet nyomozóhatósági hatáskörébe tartozó bûncselekmények
elkövetésének megelõzése, felderítése, megszakítása, az elkövetõ
kilétének megállapítása, az elkövetõ elfogása, a körözött személy
felkutatása, tartózkodási helyének megállapítása, továbbá a
bizonyítékok megszerzése céljából, amennyiben mindezek a jövedéki adó
törvény hatálya alá tartozó termékkel kapcsolatosak, a Magyar
Köztársaság Rendõrségérõl szóló 1994. évi XXXIV. törvényben (a
továbbiakban: rendõrségi törvény) meghatározott valamennyi, egyéb
esetben csak bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyûjtést
végezhetnek a rendõrségi törvényben meghatározott szabályok szerint.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa a Vám- és
Pénzügyõrség fedõvállalkozás létrehozásával, fenntartásával
kapcsolatos eljárásának részletes szabályait.
(4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben
határozza meg a Legfelsõbb Bíróság Elnökével egyetértésben a
különleges eszközök és más módszerek engedélyezésével és
igénybevételével kapcsolatos szabályokat.
(5) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben
határozza meg a Vám- és Pénzügyõrség bûnmegelõzési, bûnüldözési,
valamint államigazgatási tevékenységével összefüggésben keletkezett
adatok kezelésének és felhasználásának részletes szabályait."
(17) A vámtörvény 208. §-ának (1) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(1) A vámügynök megbízás alapján kérheti a vámkezelést,
közremûködhet annak végrehajtásában és egyéb vámigazgatási eljárásnál.
Az e törvényben meghatározott vámbiztosíték(ok) letétele esetén -
külön engedéllyel -
a) kezességvállalási nyilatkozatot adhat,
b) székhelyén (telephelyén) vámraktárat tarthat fenn,
ahol a vámhivatal szolgálati helyet, állandó felügyeletet
üzemeltethet, valamint
c) megbízója javára halasztott vámfizetési engedélye
alapján a vámteher befizetését teljesítheti, amennyiben a
vámkezelési kérelmét a tevékenységi engedély iránti kérelmében
megjelölt, és a vámhatóság által jóváhagyott vámhivatalnál nyújtotta
be."
(18) A vámtörvény módosításáról szóló 1997. évi L. törvény
átmeneti rendelkezéseket rögzítõ 69. §-ának (8) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(8) A vámhatóság az 1997. augusztus 1-je elõtt kiadott, a
vámszempontból történõ megbízhatóság vizsgálatát is igénylõ
engedélyeket a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának
különös szabályairól szóló törvénnyel módosított vámtörvény 1. § 23.
pontjában foglalt elõírások figyelembevételével felülvizsgálja. A
módosított feltételeknek meg nem felelõ engedély esetében az új
feltételeket az engedélyesnek 1998. június 30-ig kell teljesítenie.
Ennek hiányában az engedély 1998. július 1-jével érvényét veszti.
Amennyiben a kérelmet benyújtó a vámtörvény alapján korábban
rendelkezett vámszempontból történõ megbízhatósági feltételhez vagy a
vámteherfizetési kötelezettség határidõben való teljesítéséhez kötött
jogosultsággal és a részére kiadott vámhatósági engedély
megszüntetésére, visszavonására a vámtörvény 1. § 23. b) pontjában
szabályozott tartozás mentességi feltétel hiánya miatt került sor, új
engedély kiadására vonatkozó kérelem esetén a vámhatóság eltekint a
vámtörvényben elõírt két éves korlátozástól, ha a kérelmet benyújtó az
1. § 23. b) pontjának módosított feltételeit teljesíti és igazolja az
engedélyhez szükséges egyéb feltételek fennállását is. Az e
bekezdésben rögzített rendelkezéseket a vámszempontból történõ
megbízhatóság vizsgálatát is igénylõ engedélyek iránt benyújtott
kérelmek elbírálásánál, továbbá a jogorvoslati szakaszban lévõ
engedélyezési ügyekben (folyamatban lévõ ügyek) is alkalmazni kell."
Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII.
törvény módosítása
91. §
Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi
LXXXIII. törvény 29. §-ának (2) bekezdése f) pontjának jelölése g)
pontra változik és a bekezdés kiegészül a következõ f) ponttal:
[(2) Az Alap egyéb bevételeit képezik:]
"f) az üzemanyagok után befizetett jövedéki adónak az Alapot
környezetvédelmi termékdíj címen megilletõ 3,00 százaléka,"
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek
környezetvédelmi termékdíjról szóló 1995. évi
LVI. törvény módosítása
92. §
(1) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek
környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a
továbbiakban: Ktv.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"2. § (1) A (3) bekezdésben meghatározott
termékdíjköteles termékek után - beleértve a más termékekkel
együtt vagy más termékek részeként forgalombahozott terméket is -, a
3. § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel
a) a belföldi elõállítású termékdíjköteles termék elsõ
belföldi forgalombahozója, valamint
b) a termékdíjköteles termék importálója (a továbbiakban: a)
és b) pont együtt: kötelezett)
környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj)
köteles fizetni."
(2) A Ktv. 2. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
[(3) E törvény alkalmazásában termékdíj köteles termék:]
"a) üzemanyag és egyéb kõolajtermék (közvetlenül szennyezõ
termék),"
(3) A Ktv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2) Az üzemanyag termékdíjat a jövedéki adó fizetésére
kötelezett, a jövedéki adó részeként, a jövedéki adóban fizeti meg."
(4) A Ktv. 16. §-át megelõzõ cím és 16. §-a helyébe a
következõ rendelkezés lép:
" Egyéb kõolajtermékek környezetvédelmi termékdíja
16. § Termékdíjat kell fizetni az 5. számú melléklet szerinti
egyéb kõolajtermékek után (a továbbiakban: Kkt.)."
(5) A Ktv. 17. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"17. § (1) A Kkt. termékdíj alapja az egyéb kõolajtermék
tömege.
(2) A Kkt. termékdíj tételeit az 5. számú melléklet
tartalmazza.
(3) Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és
mértékig visszaigényelhetõ a kenõolajokra vonatkozó Kkt. azon része,
amelyre vonatkozóan a kötelezett a veszélyes hulladékokra vonatkozó
elõírások betartásával a termékdíjköteles használt kenõolajat (a
továbbiakban: fáradt olaj) visszagyûjti és újrahasználja, vagy újra
feldolgozza, vagy energianyerésre felhasználja (a továbbiakban:
kezeli). Kezelésnek minõsül az is, ha a kötelezett a visszagyûjtött
fáradt olajat egy kezelésre engedéllyel rendelkezõ szervezetnek
igazoltan átadja.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott kezelést végzõ szervezet
olyan jogi személy lehet, aki rendelkezik a kezelésre vonatkozó
környezetvédelmi hatósági engedéllyel."
(6) A Ktv. 21. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kenõolajok utáni
termékdíj visszaigénylésének részletes feltételeit rendeletben
állapítsa meg."
(7) A Ktv. 5. számú melléklete helyébe e törvény Melléklete
lép.
Az útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény módosítása
93. §
(1) Az Útalapról szóló - többször módosított - 1992. évi XXX.
törvény (továbbiakban: Utv.) 2. §-ának a), c) és e) pontja helyébe a
következõ rendelkezések lépnek:
"2. § Az Útalap forrásai:
a) az üzemanyagok utáni jövedéki adónak az Útalapot
útalaphozzájárulás címén megilletõ hányada;
c) a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény (a
továbbiakban: Kkt.) 15. §-ában és 37. §-ában említett, az országos
közutakat a Kkt. 33. § (1) bekezdésének b) pontja alapján kezelõ
közhasznú társaságok (a továbbiakban: közútkezelõ közhasznú
társaságok) részére befizetett díj, pótdíj és bírság összege. Az M3-as
autópályát a Kkt. 33. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján kezelõ,
az állam többségi részesedésével mûködõ gazdálkodó szervezet, vagyis
az Északkelet-magyarországi Autópálya-fejlesztõ és -üzemeltetõ
Részvénytársaság (a továbbiakban: ÉKM Autópálya Rt.) részére fenti
címen befizetett díj, pótdíj és bírság nem az Útalapot, hanem a
fejlesztést, fenntartást és üzemeltetést finanszírozó ÉKM autópálya
Rt.-t illeti meg;
e) a közútkezelõ közhasznú társaságok vagyonkezelésében lévõ
kizárólagos állami tulajdonú országos közutak végleges határain belüli
területeknek a hasznosításából, valamint az országos közutak építése
és korszerûsítése céljából állami tulajdonba vett földterületeknek az
országos közutak végleges határain belüli területek részévé nem váló
területrészei, továbbá az építés és korszerûsítés idõtartama alatt
használt felvonulási területek, a földmûvek építéséhez, az útépítési
anyagok, keverékek elõállításához használt területek és anyagnyerõ
helyek, továbbá a nyomvonal-módosítással együttjáró közút-építések és
korszerûsítések nyomán az országos közút végleges határain kívülre
kerülõ területrészek és felhagyott közútszakaszok hasznosításából és
értékesítésébõl származó pénzösszeg. Az ÉKM Autópálya Rt. kezelésében
lévõ M3-as autópálya végleges határain belüli területeknek a
hasznosításából, valamint az M3 autópálya építése és korszerûsítése
céljából állami tulajdonba vett földterületeknek az M3 autópálya
végleges határain belüli területek részévé nem váló területrészei,
továbbá az építés és korszerûsítés idõtartama alatt használt
felvonulási területek, a földmûvek építéséhez, az útépítési anyagok,
keverékek elõállításához használt területek és anyagnyerõ helyek, a
nyomvonal-módosítással együttjáró M3 autópálya-építés és -
korszerûsítés nyomán az M3 autópálya végleges határain kívülre kerülõ
területrészek és felhagyott közútszakaszok hasznosításából és
értékesítésébõl származó pénzösszeg nem az Útalapot, hanem a
fejlesztést, fenntartást és üzemeltetést finanszírozó ÉKM Autópálya
Rt.-t illeti meg. A közútkezelõ közhasznú társaságok és az ÉKM
Autópálya Rt. jogosultak
ea) az országos közutak, illetve az M3 autópálya építése és
korszerûsítése céljából a szükséges ingatlanoknak (földterületeknek)
vásárlás vagy kisajátítás útján - az Útalap bevételei, illetve az ÉKM
Autópálya Rt. pénzeszközei terhére - történõ állami tulajdonba és
kezelésükbe vételére, továbbá
eb) az országos közutak, illetve az M3 autópálya építése és
korszerûsítése céljából - az Útalap bevételei, illetve az ÉKM
Autópálya Rt. pénzeszközei terhére - állami tulajdonba és kezelésükbe
vett ingatlanoknak (földterületeknek) az országos közutak, illetve az
M3 autópálya végleges határain belüli területek részévé nem váló,
elõbbiekben részletezett területrészei értékesítésére és az
értékesítések lebonyolítására.
(2) Az Utv. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"3. § (1) Az Útalap 2. § a) pontjában megjelölt forrását
1998. elsõ félévében az üzemanyagok után befizetett jövedéki adó 26,32
százaléka, az ezt követõ félévekben a belföldön, a tárgyfélévet
megelõzõ félévben értékesített üzemanyagok fajtánkénti mennyiségével
súlyozott átlagos fogyasztói árváltozásának mértékével korrigált
hányada képezi. Az így számított összeget a vámhatóság köteles az
Útalap kezelõje által a tárca hivatalos lapjában közzétett Útalap
számla javára befizetni."
(3) Az Utv. 3. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki,
egyidejûleg a (4)-(8) bekezdések számozása (3)-(7) bekezdésre
változik:
"(2) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott korrekciónak,
valamint a folyósítás rendjének részletes szabályait a
pénzügyminiszter a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel
egyetértésben, rendelettel határozza meg."
(4) Az Utv. 4. §-a (1) bekezdésének d) és g) pontja helyébe a
következõ rendelkezések lépnek:
4. § (1) Az Útalap pénzeszközei az állami tulajdonban lévõ
országos közutak - ideértve azok mûtárgyait (hidak, stb.) és
tartozékait -
"d) a közútkezelõ közhasznú társaságok veszteségeinek
fedezeteként eszközölt pótbefizetésekre, beruházási költségeinek
fedezetére, törzstõkéjének emelésére és törzstõke-emelésének részeként
elhatározott pénzbetét-befizetésekre.
A közútkezelõ közhasznú társaságok mûködéséhez szükséges,
Útalap-források terhére megvalósult beruházások - tárgyi
eszközbeszerzések és telepfejlesztések - nyomán létrejött vagyon a
kincstári vagyonkörbõl kikerülve törzstõke-emeléssel, illetõleg
tõketartalékba helyezéssel a társaságok tulajdonába adható;
g) a központi költségvetés részére a jövedéki adó
visszatérítés megtérítésére"
/használhatók fel./
(5) Az Utv. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2) Az Útalap-források értékállóságának megõrzése érdekében
biztosítani kell, hogy az Útalap felvett hitelek nélkül számított
(saját) forrásai - figyelembe véve a 3. § (1) bekezdése alapján
meghatározott útalap-hozzájárulási mértéket is - összességükben
legalább az üzemanyag utáni jövedéki adó központi költségvetést
megilletõ hányadának növekedésével azonos ütemben növekedjenek."
(6) Az Utv. 2. §-ának i) pontja, 3. §-ának (5) bekezdése és 4.
§-ának (3) bekezdése 1998. január 1-jével hatályát veszti.
Melléklet az 1997. évi .... számú törvényhez
"5. számú melléklet
az 1995. évi LVI. számú törvényhez
A termékdíj tételek
Az egyéb kõolajtermékek termékdíj tételei
Termékdíj köteles termék Ft/kg
Kenõolaj 60,80
Magyar szabványnak nem
megfelelõ fûtõolaj 60,80
Magyar szabványnak
megfelelõ, de 2,8 %-ot
meghaladó kéntartalmú fûtõolaj 2,00
"
Eleje Honlap