Módosító javaslat!
dr. Gál Zoltán
az Országgyûlés elnökének
HELYBEN
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése
alapján a gazdasági társaságokról szóló T/4745.. számú
törvényjavaslathoz a következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o k a t
terjesztem elõ:
1. A törvényjavaslat II. fejezet 3. Címe és a 14. § és a 15. §
(1) bekezdése a következõk szerint módosul:
"3. Cím
[Az elõtársaság] A gazdasági társaság mûködésének megkezdése
14. §
(1) A gazdasági társaság a társasági szerzõdése (alapító
okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetve közokiratba
foglalásának napjától [a létrehozni kívánt gazdasági társaság
elõtársaságaként] a cégbejegyzésig e törvénybe foglalt
korlátozásokkal mûködhet.
(2) A létrehozni kívánt gazdasági társaságnak a társasági
szerzõdésben (alapító okiratban, alapszabályban) kijelölt vezetõ
tisztségviselõi a létrehozni kívánt gazdasági társaság cégbejegyzéséig
annak nevében és javára járnak el, [az elõtársasági jelleget azonban]
de a cégbejegyzési eljárás alatt ezen tényt a gazdasági társaság
iratain és a megkötött jogügyletek során kifejezetten jelezni kell.
(3) A[z elõtársaság] gazdasági társaság üzletszerû gazdasági
tevékenységet csak a [gazdasági társaság] cégbejegyzése iránti kérelem
benyújtását követõen folytathat azzal a megszorítással, hogy a
cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet.
15. §
(1) [Az elõtársaságra a létrehozni kívánt gazdasági
társaságra irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel,
hogy] A gazdasági társaságnak a cégbejegyzéséig,
a) [az elõtársaság] a gazdasági társaság tagjainak
személyében - a törvény által kötelezõként elõírt eseteket kivéve -
változás nem következhet be;
b) a társasági szerzõdés (alapító okirat, alapszabály)
módosítására - a cégbíróság hiánypótlásra történõ felhívása
teljesítésének kivételével - nem kerülhet sor;
c) nem kezdeményezhetõ a tag kizárására irányuló per;
d) jogutód nélküli megszünés vagy más gazdasági társasággá,
illetve közhasznú társasággá való átalakulás nem határozható el.
Indokolás:
A törvényjavaslat módosítani kívánt rendelkezése
feleslegesen bonyolítja a gazdasági társaságok megalakulásával
kapcsolatos szabályokat. Nincs értelme elnevezni a gazdasági
társaságot - annak cégbejegyzéséig - elõtársaságnak és ezt a jelleget
külön is jeleztetni a gazdaság iratain és a jogügyletei során. A
cégbejegyzési eljárás most beterjesztett törvényjavaslata szerint
pedig a cégbejegyzése alatti helyzetet a "b.a." rövidítéssel egyébként
is jelezni kell, tehát mind a hatóságok, mind az ügyfelek ebbõl
értesülhetnek, hogy a cég bejegyzés alatt áll és így nem "teljes
értékû".
2. A törvényjavaslat 23. §-a a következõ új (4) bekezdéssel
egészül ki:
"(4) A gazdasági társaságnak a cégjegyzékbõl történt,
hivatalból elrendelt törlését követõ két évig nem lehet más gazdasági
társaság vezetõ tisztségviselõje az a személy, aki a törlés napját
megelõzõ évben a törléssel megszünt gazdasági társaságnál vezetõ
tisztségviselõ volt."
Indokolás:
A 23. §-ban felsorolt kizárási okokat indokolt
kiterjeszteni azon esetekre is, amikor a cégbíróság a céget hivatalból
törli, amiatt, hogy a céget huzamosabb ideje
már "nem találják", eltûnt. A vezetõ tisztségviselõnek ugyanis
a vonatkozó törvényi rendelkezések szerint minden, a céggel
kapcsolatos változást az illetékes hatóságoknak, cégbíróságnak be kell
jelenteni, és amennyiben ez nem történik meg, úgy ezért a
tisztségviselõ felelõs. A gyakorlatban jelenleg viszonylag sok cég
csak a cégjegyzék szerint létezik, de a hatóságok nem találják. Ezen
cégek nem egyszer tiltott tevékenységet is folytatnak.
3. A törvényjavaslat 25. § (2) bekezdése a következõk
szerint módosul:
"(2) A vezetõ tisztségviselõ [és azok közeli hozzátartozója
(Ptk. 685. § b) pont)] nem köthet a saját nevében vagy javára,
valamint a közeli hozzátartozójával (Ptk. 685. § b) pont) a gazdasági
társaság tevékenysége körébe tartozó ügyleteket, kivéve, ha ezt a
társasági szerzõdés (alapító okirat, alapszabály) kifejezetten
megengedi."
Indokolás:
A törvényjavaslat ezen rendelkezése érthetetlen és
értelmetlen akkor, amikor a vezetõ tisztségviselõ közeli
hozzátartozójának tiltja meg, hogy bizonyos, a gazdasági táraság
tevékenységi körébe tartozó ügyleteket saját nevében vagy javára
megköthessen. A logikus az lenne, hogy a vezetõ tisztségviselõ a
közeli hozzátartozójával ne köthessen ilyen ügyletet, kivéve, ha ezt a
társasági szerzõdés kifejezetten megengedi. Az összeférhetetlenségi
helyzet, illetve a kijátszási lehetõség ezen a ponton áll fenn.
4. A törvényjavaslat 31. § (2) bekezdése a következõk
szerint módosul:
"(2) Kötelezõ a felügyelõ bizottság létrehozása:
a) részvénytársaság esetében;
b) korlátolt felelõsségû társaság esetében, ha a társaság
törzstõkéje [ötvenmillió] százmillió forintnál nagyobb összegû;
c) bármely [jogi személyiségû] gazdasági társaság esetében,
ha a társaság teljes munkaidõben foglalkoztatott munkavállalóinak
létszáma éves átlagban a kétszáz fõt meghaladja."
Indokolás:
A gyakorlat azt bizonyítja, hogy kft.-k esetében hatékonyabb
- bizonyos értékhatár felett - a könyvvizsgáló alkalmazása. Nem
indokolt felügyelõ bizottság létrehozását elrendelni, csak a nagyobb
törzstõkéjû kft.-k esetében. Amennyiben a tulajdonosok fontosnak érzik
úgy is létrehoznak felügyelõ bizottságot, kisebb törzstõke esetén is.
Nemcsak jogi személyiségû gazdasági társaság esetében
lehetséges kétszáz fõt meghaladó alkalmazotti foglalkoztatás, és ez
esetben indokolt lehet felügyelõ bizottság létrehozása.
5. A törvényjavaslat 33. § (1) bekezdése a következõk
szerint módosul:
"(1) Részvénytársaság alapító okirata (alapszabálya),
valamint a [százmillió forintot meghaladó összegû törzstõkével
rendelkezõ] korlátolt felelõsségû társaság társasági szerzõdése az
igazgatóság tagjainak (ügyvezetõnek) megválasztását, visszahívását, és
díjazása megállapítását, valamint az alapító okiratban
(alapszabályban, társasági szerzõdésben) meghatározott jogügyletek
jóváhagyását a felügyelõ bizottságra ruházhatja át."
Indokolás:
Nem látom indokoltnak kft.-nél a százmillió forintos
törzstõke korlátozó feltételként történõ szerepeltetését, mivel magára
a kft. társasági szerzõdésére kellene bízni, hogy - amennyiben
felügyelõ bizottság mûködik a cégnél - tekintettel a cég mûködési
jellegzetességeire, tevékenységére, felhatalmazza-e ezen szakaszban
meghatározott tulajdonosi jogosítványokra vagy sem.
6. A törvényjavaslat 38. § (3) bekezdése a következõk
szerint módosul:
"(3) Egyebekben a felügyelõ bizottsági tagság keletkezésére
és megszünésére a 22. § (1) bekezdését, a 23. § (1)-(2) bekezdését,
24. §-át, 30. §-át, a jogviszony tartalmára a 22. § (2) bekezdésének,
a 25. § és a 27. § (1) bekezdésének rendelkezéseit megfelelõen
alkalmazni kell."
Indokolás:
A felügyelõ bizottsági tagra is indokolt kiterjeszteni azt
a, vezetõ tisztségviselõre vonatkozó rendelkezést, miszerint
legfeljebb három gazdasági társaságnál választható meg. Ugyanúgy
indokolt kiterjeszteni a felügyelõ bizottsági tagra azt a rendelkezést
is, hogy nem utasítható a gazdasági társaság tagjai, illetve
munkáltatója által.
7. A törvényjavaslat 41. § (1) bekezdése a következõk
szerint módosul:
"(1) Kötelezõ könyvvizsgáló választása
a) a részvénytársaságnál;
b) az olyan korlátolt felelõsségû társaságnál, amely
esetében a törzstõke mértéke [a százmillió] az ötvenmillió forintot
meghaladja, továbbá az egyszemélyes korlátolt felelõsségû társaságnál,
valamint
c) ha azt törvény elõírja."
Indokolás:
Mind a gazdasági társaság tulajdonosai, mind a közhitelesség
és a számviteli fegyelem szempontjából nagyobb érdek fûzõdik ahhoz,
hogy elsõsorban könyvvizsgáló mûködjék az adott cégnél, bizonyos
törzstõke érték felett. A gyakorlati tapasztalat az, hogy elsõsorban a
30-100 millió forint törzstõke közötti kft.-k esetében szükséges ilyen
kontrol beiktatása a társaság szervezetébe.
8. A törvényjavaslat 49. § (2)-(3) bekezdése a következõk
szerint módosul:
"(2) Nem indítható kizárásra irányuló kereset a részvényes
ellen. [A tag nem zárható ki a gazdasági társaságból, ha a gazdasági
társaságnak csak két tagja van.] Nem zárható ki az a tag, aki legalább
a szavazatok háromnegyedével rendelkezik.
(3) A perindításról a gazdasági társaság legfõbb szerve
háromnegyedes szótöbbséggel határoz. A határozatot írásba kell
foglalni. Az érintett tag a perindítás kérdésében nem szavazhat. A
keresetet a határozat meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztõ
határidõn belül lehet elõterjeszteni a társaság székhelye szerint
illetékes megyei (fõvárosi) bíróságnál. Ha a gazdasági társaságnak
csak két tagja van, akkor bármelyik tag indíthat keresetet a másik tag
ellen.
Indokolás:
A törvényjavaslat nem oldja meg azt a gyakorlatban eléggé
ismert helyzetet, amikor két tagú társaságnál a tagok kölcsönösen
próbálják egymást kizárni. Ugyanakkor életszerû az is, hogy valóban az
egyik tag veszélyezteti a társaság céljának elérését. Amennyiben ilyen
esetben nem adunk lehetõséget kizárásra, úgy tartósan egy rendkívül
bizonytalan, konfliktusokkal teli helyzet jöhet létre.
Budapest, 1997. október 6.
dr. Brúszel László
MSZP
Eleje Honlap