Módosító javaslat!
G á l Z o l t á n úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94.§ (1) bekezdése és 102.§ (1) bekezdése
alapján a gazdasági társaságokról szóló T/4745.. számú
törvényjavaslathoz az alábbi
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
nyújtom be:
A törvényjavaslat 52.§-ához:
"52.§ [(1) A társasági szerzõdésben (alapító okiratban,
alapszabályban) a társasági jogviták tekintetében állandó, vagy eseti
választottbíráskodás egyaránt kiköthetõ a választottbíráskodásról
szóló 1994. évi LXXI. törvény szabályai szerint.
(2) Társasági jogvitának minõsül a gazdasági társaság és
tagjai (részvényesei) - ide értve a kizárt vagy a társaságtól
egyébként megvált korábbi tagot is - közötti, illetve a társaság és
vezetõ tisztségviselõ közötti polgári jogi viták, valamint a tagok
(részvényesek) egymás közötti jogviszonyában a társasági szerzõdéssel
kapcsolatban, avagy a társaság mûködésével összefüggésben keletkezett
jogvita.]
A társasági szerzõdéssel vagy a társaság mûködésével
kapcsolatos jogvitában a bírósági peres eljárás helyett az 1994. évi
LXXI. törvény szabályai szerinti választottbírósági eljárásnak van
helye, ha
A/ változat:
a) a felek a gazdasági társaság, a gazdasági társaság
tagjai (részvényesei), valamint korábbi tagjai (részvényesei)
közül kerülnek ki, továbbá
b) a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek, és
c) a választottbírósági eljárást választottbírósági
szerzõdésben kikötötték.
B/ változat:
a) a felek a gazdasági társaság, a gazdasági társaság
tagjai (részvényesei), valamint korábbi tagjai (részvényesei),
illetõleg a gazdasági társasággal munkaviszonyban nem álló vezetõ
tisztségviselõi közül kerülnek ki, továbbá
b) a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek, és
c) a választottbírósági eljárást választottbírósági
szerzõdésben kikötötték."
I n d o k o l á s
A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 3.§
(1) bekezdése szabályozza a választottbíróság kiköthetõségét és a
kikötés módját. Az (1) bekezdés a) pontja szerint választottbírósági
eljárás akkor köthetõ ki, ha legalább a felek egyike gazdasági
tevékenységgel hivatásszerûen foglalkozó személy, és a jogvita e
tevékenységével kapcsolatos. A (2) bekezdés felhatalmazza a
jogalkotót, hogy törvényben megengedje a választottbírósági eljárás
kikötését akkor is, ha az a) pontban írt feltétel hiányzik.
Nem teszi azonban lehetõvé e törvényhely azt, hogy törvény
más, a speciális szabályoktól eltérõ feltételt szabjon a
választottbírósági eljárás kikötéséhez.
Ilyen, a választottbíráskodásról szóló speciális törvény
szabályaival ellentétes kikötés szerepel az elhagyni javasolt 52.§-
ban, mely a választottbírósági eljárás feltételéül szabja, hogy azt
elõzetesen a társasági szerzõdésben kell kikötni. Ugyancsak nem
szerepel a hatályos választottbírósági törvényben a polgári jogi vita
illetõleg társasági jogvita fogalma, mint korlátozó tényezõ.
A módosító javaslat figyelembe veszi a
választottbíráskodásról szóló törvény speciális szabályait, s annak
keretei között rendelkezik a társaság, illetve a társaság tagjai, volt
tagjai közötti viták választottbírósági elbírálásának lehetõségérõl.
A B/ változat a személyi kört bõvíti a gazdasági társaság
vezetõ tisztségviselõjével, megjegyezve, hogy a vezetõ tisztségviselõk
egy része munkaviszonyban áll a gazdasági társasággal, s nem volna
szerencsés, ha munkaügyi vita is választottbíróság elé kerül.
B u d a p e s t , 1997. október 7.
Bauer Tamás
SZDSZ
Eleje Honlap