T/4747/295..

a kulturális javak védelmérõl és a muzeális intézményekrõl,

a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl

dr. Magyar Bálint

mûvelõdési és közoktatási miniszter

Budapest, 1997. december

1997. évi ... törvény

a kulturális javak védelmérõl és a muzeális intézményekrõl,

a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl

A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk

megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes

kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevõi; szellemi

birtokbavételük minden ember alapvetõ joga. Az e fogalomkörbe tartozó

értékek különös védelme, megõrzése és fenntartása, valamint a

nyilvánosság számára történõ széleskörû és egyenlõ hozzáférhetõvé

tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége.

Az információs társadalom és a demokratikus jogállam

mûködésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az

információk szabadon, bárki számára hozzáférhetõk. A könyvtári ellátás

fenntartása és fejlesztése az állampolgárok és a társadalom egésze

szempontjából szükséges, a könyvtári és információs szolgáltatás

állami fenntartása stratégiai jelentõségû. A könyvtári rendszernek az

állampolgárok érdekeit kell szolgálnia.

A nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi kulturális

hagyományok megõrzése, méltó folytatása, a közösségi és egyéni

mûvelõdés személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása, a

polgárok életminõségét javító, értékhordozó tevékenységek, valamint az

ezek megvalósulására létrejött intézmények és szervezetek mûködésének

elõsegítése a társadalom közös érdeke.

E célok megvalósítása érdekében az Országgyûlés a következõ

törvényt alkotja:

I. RÉSZ

Általános rendelkezések

A törvény célja

1. §

E törvény célja:

a) rendelkezni a nemzeti és az egyetemes történelem során

felhalmozott és megõrzött kulturális javak feltárásáról, megóvásáról,

védelmérõl és közkinccsé tételérõl,

b) a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség megõrzése

érdekében szabályozni az e javakkal kapcsolatos feladatokat és az

intézmények tevékenységét,

c) mindenki számára biztosítani a könyvtárhasználat jogát,

szabályozni a nyilvános könyvtári ellátás mûködését és fejlesztését,

d) szabályozni a közmûvelõdési tevékenységek

feltételrendszerét,

e) meghatározni az állam, az önkormányzatok és egyéb

fenntartók feladatait, a szakmai és finanszírozási alapelveket.

Alapelvek

2. §

Az e törvényben meghatározott jogok érvényesítése során tilos

bármilyen hátrányos megkülönböztetés; e jogok minden személyt

megilletnek nem, kor, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti

vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet

szerinti különbségtétel nélkül.

3. §

Az állami és a helyi önkormányzati fenntartású muzeális

intézmény, könyvtár és közmûvelõdési intézmény nem lehet elkötelezett

egyetlen vallás, világnézet, vagy politikai irányzat mellett sem.

4. §

Mindenkinek joga, hogy:

a) megismerhesse a kulturális örökség javait és ezek

jelentõségét a történelem alakulásában, a nemzeti, nemzetiségi és

etnikai kisebbségi önismeret formálásában, valamint az ezek védelmével

kapcsolatos ismereteket a muzeális intézmények tevékenysége, a

könyvtári szolgáltatások, az oktatás, a közmûvelõdés, az

ismeretterjesztés, a sajtó és a tömegtájékoztatás útján,

b) igénybe vegye a nyilvános könyvtári ellátás rendszerét, a

muzeális és közmûvelõdési intézmények szolgáltatásait,

c) mûveltségét, készségeit életének minden szakaszában

gyarapítsa, közmûvelõdési jogai érvényesítése céljából közösséget

hozzon létre s külön jogszabályban meghatározottak szerint szervezetet

alapítson, mûködtessen,

d) e törvény szerint mûvelõdési céljai megvalósításához

közmûvelõdési közös-ségi színteret (a továbbiakban: közösségi

színtér), szervezõ, szervezeti és tartalmi segítséget kapjon.

A törvény hatálya

5. §

(1) E törvény hatálya kiterjed;

a) a kulturális örökség fogalomkörébe tartozó javakra,

ideértve a régészeti jelentõségû földterületeket és a mûemlékek

ingó tartozékait, valamint az ezekkel kapcsolatos minden

tevékenységre, személyre és szervezetre,

b) a könyvtári dokumentumokra, a könyvtárhasználókra, a

nyilvános könyvtárakra, azok fenntartóira, alkalmazottaira és a

sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatóira,

c) a közmûvelõdési tevékenység megvalósulásában

résztvevõkre, a közösségi színterek, közmûvelõdési intézmények

fenntartóira, mûködtetõire és alkalmazottaira.

(2) A könyvtári dokumentumok védelmével és nyilvántartásával

kapcsolatosan e törvény hatálya kiterjed azokra a nem nyilvános

könyvtárakra is, amelyeknek állománya a nemzeti és egyetemes

kulturális örökség része.

(3) A könyvtári tevékenységrõl és a könyvtári alkalmazottakról

szóló szabályok vonatkoznak a nem nyilvános könyvtárakra is.

(4) A 92-96. és 99. §-okban foglaltak kivételével e törvény

hatálya nem terjed ki a köziratokról, a közlevéltárakról és a

magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény (a

továbbiakban: Ltv.) hatálya alá tartozó iratokra, szervekre és

személyekre. Nem terjed ki továbbá - viszonosság esetén - a

diplomáciai mentességet élvezõ külföldi állampolgárok tulajdonában

levõ, külföldrõl behozott kulturális javakra.

(5) E törvény hatálya nem terjed ki a mûemlékvédelemrõl szóló

1997. LIV. törvényben, valamint a természet védelmérõl szóló 1996. évi

LIII. törvényben és az épített környezet alakításáról és védelmérõl

szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben szabályozott kérdésekre.

(6) A kulturális javak e törvény szerinti védelme nem érinti

az e javakon más jogszabályok alapján fennálló védettséget.

6. §

Az e törvény alkalmazásában szereplõ fogalmakat a törvény 1.

számú melléklete tartalmazza.

II. RÉSZ

A kulturális javak védelme és a muzeális intézmények

I. fejezet

Általános rendelkezések

7. §

(1) A kulturális javak megóvása mindenkinek kötelessége. Tilos

a védett kulturális javak veszélyeztetése, megrongálása,

megsemmisítése, meghamisí-tása, hamisítása.

(2) A kulturális javakat tudományos módszerekkel kell

felkutatni, számba venni és értékelni. Az így számba vett értékek

történeti adatait, leírását, illetõleg a rájuk vonatkozó forrásértékû

dokumentumokat a nyilvánosság számára hozzáférhetõvé kell tenni.

(3) A kulturális javak a nemzet egészének közös szellemi

értékei. A közgyûjteményben õrzött javak felhasználásának és a

közgyûjteményben õrzött, illetõleg védetté nyilvánított ilyen javak

bármilyen technikával történõ sokszorosításának valamint

adatrögzítésének és adatfelhasználásának jogát három évet meghaladó

kizárólagos felhasználásra nem lehet átruházni.

(4) Annak érdekében, hogy a kulturális javak egyedileg és

összességükben, lehetõség szerint eredeti helyükön vagy az e célra

alapított gyûjteményekben, intézményekben illetõleg bárhol másutt

megfelelõ védelemben részesüljenek, megõrzõdjenek és fennmaradjanak,

egyben lehetõvé váljon tudományos feldolgozásuk, korszerû

dokumentálásuk, valamint oktatási és közmûvelõdési célú bemutatásuk és

közreadásuk, az állami és önkormányzati szerveknek, az egyházaknak, a

társadalmi és gazdasági szervezeteknek valamint az állampolgároknak

együtt kell mûködniük.

(5) Az állam a kulturális javak védelme érdekében

együttmûködik más államokkal és nemzetközi szervezetekkel, figyelembe

veszi más államoknak a kulturális javak védelméhez fûzõdõ érdekeit,

egyben törekszik arra, hogy a területérõl törvénytelen módon

elszármazott javak jogos tulajdonosukhoz visszakerüljenek.

(6) A kulturális javak védelmének összehangolását és

irányítását, ágazati szakmai felügyeletét a mûvelõdési és közoktatási

miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. E feladatának

ellátására Kulturális Örökség Igazgatóságot (a továbbiakban:

Igazgatóság) létesít, szakfelügyelõi és más szakmai testületeket

mûködtet.

(7) A kulturális javakat rendkívüli, illetõleg szükségállapot,

természeti katasztrófa vagy fegyveres összeütközés esetén is

megkülönböztetett védelemben kell részesíteni.

II. fejezet

A kulturális javak

védetté nyilvánítása

8. §

(1) A kulturális örökséghez tartozó - nem közgyûjteményben,

illetõleg muzeális intézményben õrzött - pótolhatatlan és kiemelkedõ

jelentõségû javakat, gyûjteményeket, azok megõrzése érdekében az

Igazgatóság védetté nyilvánítja.

(2) Nem lehet védetté nyilvánítani azokat a kulturális

javakat, amelyek alkotójuk tulajdonában vannak, valamint azokat,

amelyeket visszaviteli kötelezettséggel (kiállítás, tudományos

vizsgálat stb. céljából) hoztak be az országba.

Védetté nyilvánítási eljárás

9. §

(1) A védetté nyilvánítási eljárás (a továbbiakban: eljárás)

hivatalból indul. A kulturális javak védetté nyilvánítására a javak

tulajdonosa és bárki más tehet javaslatot.

(2) Az eljárás alá vont kulturális javak elidegenítésére,

illetõleg õrzési helyének megváltoztatására, állapotában bekövetkezett

változások bejelentésére a védetté nyilvánított kulturális javakra

vonatkozó elõírásokat kell alkalmazni.

(3) Ha az eljárás alá vont kulturális javak épségét veszély

fenyegeti, vagy tartani lehet annak az országból való jogellenes

kivitelétõl, az Igazgatóság a kulturális javakat azonnal végrehajtható

határozattal ideiglenesen védetté nyilvánítja. Az ideiglenes védettség

az eljárás végéig áll fenn.

(4) Az Igazgatóság a védetté nyilvánításról szakértõi vélemény

és az érintett szakhatóságok állásfoglalása alapján dönt. A védetté

nyilvánító határozat elõírja a tárgy õrzésével és kezelésével

kapcsolatos feltételeket is.

(5) Amennyiben az eljárás során a tulajdonosnak kára

származik, az ezzel kapcsolatban felmerült kárt a kártalanítás

polgári jogi szabályai szerint az állam köteles megtéríteni. A

kártalanítási kérelmet az Igazgatósághoz kell benyújtani.

Védetté nyilvánított kulturális javak védettségének megszüntetése

10. §

Az Igazgatóság a kulturális javak védettségét megszünteti, ha:

a) a védetté nyilvánítás indokai nem állnak fenn,

b) a védett gyûjteménybõl vagy tárgy-együttesbõl

kikerült tárgy esetében akkor,

ha annak egyedi jelentõsége a védettség fenntartását nem

indokolja,

c) a tárgy megsemmisült.

11. §

(1) Az eljárás idõtartama legfeljebb 90 nap, egyebekben az

államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV.

törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A védetté nyilvánítás részletes szabályait a miniszter

rendeletben állapítja meg.

Védetté nyilvánított kulturális javak nyilvántartása

12. §

(1) A védetté nyilvánított kulturális javakat (a továbbiakban:

védett kulturális javak) az Igazgatóságnál vezetett közhitelû

nyilvántartásba kell felvenni.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a tárgy részletes leírását, valamint az azonosítását

lehetõvé tévõ egyéb

adatokat, ideértve a tárgyról készült fotót is,

b) a tárgy tulajdonosának (birtokosának) nevét,

lakcímét,

c) a tulajdonszerzés idejét és módját,

d) a tárgy - állandó illetve ideiglenes - õrzési helyét,

e) a 13. § (4) bekezdésében foglalt adatokat.

(3) A védett kulturális javak nyilvántartása alapján - a

személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok figyelembevételével

- bárki kaphat felvilágosítást arról, hogy egy adott tárgy szerepel-e

a nyilvántartásban.

A védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos

különleges elõírások

13. §

(1) Védett kulturális javak tulajdonjogát átruházni csak

írásbeli szerzõdés alapján lehet.

(2) Ellenérték mellett történõ tulajdon-átruházás esetén az

államot elõvásárlási jog illeti meg. Az állam elõvásárlási jogát az

Igazgatóságon keresztül gyakorolja.

(3) Védett gyûjteményhez tartozó tárgy vagy védett

tárgyegyüttes bármelyik darabja csak az Igazgatóság elõzetes

hozzájárulásával idegeníthetõ el.

(4) Védett kulturális javak bírósági vagy államigazgatási

eljárás során történt zár alá vételérõl (foglalás, bûnügyi zárlat

stb.), valamint a tárgy tulajdonjogát érintõ egyéb körülményekrõl

(zálogszerzõdés, öröklési szerzõdés stb.) az Igazgatóságot értesíteni

kell.

14. §

(1) A védett kulturális javak tulajdonosa (birtokosa) köteles

a javakat épségben fenntartani, õrzésérõl, szakszerû kezelésérõl és

megóvásáról gondoskodni.

(2) Megóvási (konzerválási), restaurálási vagy átalakítási

munkálatokat a tulajdonos csak az Igazgatóság engedélyével végezhet,

illetõleg végeztethet.

(3) A védett kulturális javakat, illetõleg a védési

határozatban foglaltak betartását az Igazgatóság a tárgy õrzési helyén

jogosult ellenõrizni.

(4) A védett kulturális javakkal kapcsolatos - a védetté

nyilvánító határozatban szereplõ - adatokban bekövetkezett

változásokat a tulajdonos (birtokos) haladéktalanul, de legkésõbb a

tudomására jutástól számított 8 napon belül köteles bejelenteni az

Igazgatóságnak.

(5) A védett kulturális javakat hozzáférhetõvé kell tenni a

nyilvánosság és a kutatás számára. Ennek feltételeirõl az Igazgatóság

a tulajdonossal a védetté nyilvánításkor megállapodást köt és

ösztönzi arra, hogy a védett javakat vagy gyûjteményt kiállítás vagy

tudományos kutatás céljára bocsássa rendelkezésre.

15. §

Ha a védett kulturális javak állagának megõrzése a

tulajdonosnál, birtokosnál nincs biztosítva, valamint ha e védett

javakat lefoglalták, az Igazgatóság határozatával elrendeli azok

közgyûjteményben való ideiglenes elhelyezését.

16. §

A védetté nyilvánított kulturális javak tulajdonosait a 14. §-ban

meghatározott kötelezettségeikre tekintettel külön jogszabályban

meghatározott támogatások és kedvezmények illetik meg.

III. fejezet

A kulturális javak külföldre történõ kivitele

17. §

A kulturális javakat csak az e törvényben meghatározottak

szerint lehet az ország területérõl kivinni.

Engedély nélkül kivihetõ kulturális javak

18. §

Engedély nélkül vihetõk ki az országból:

a) azok a kulturális javak, amelyeket visszaviteli

kötelezettséggel (kiállítás, tudományos vizsgálat, stb. céljából)

hoztak be az országba,

b) élõ alkotók mûvei, kivéve a muzeális intézmény

gyûjteményében nyilván-tartásba vett, illetõleg védetté nyilvánított

alkotásokat,

c) az 50 évnél nem régebbi kulturális javak, kivéve azokat,

amelyeket a miniszter az engedélyköteles tárgyak közé sorol.

Kiviteli engedélyezési eljárás

19. §

A 18. §-ban foglaltakon túl, kulturális javak - véglegesen

vagy ideiglenesen - csak az Igazgatóság engedélyével vihetõk ki az

országból.

20. §

(1) A kiviteli engedély iránti kérelmet a tulajdonosnak vagy

annak hozzájárulásával a tárgy jogos birtokosának a kijelölt

közgyûjteménynél kell benyújtania, amely a kérelmet szakvéleményével

együtt megküldi az Igazgatóságnak. A kérelemmel egyidejûleg a kivinni

szándékozott tárgyat be kell mutatni.

(2) A kiviteli engedély közokirat, amely igazolja, hogy a

kiviteli engedélyen feltüntetett kulturális tárgy az ország

területérõl kivihetõ.

(3) A kiviteli engedély tartalmazza a külföldre történõ

kivitelre engedélyezett tárgy azonosításra alkalmas adatait, ideértve

a tárgyról készült fotót is.

(4) A kiviteli engedélyt a kiállítástól számított egy éven

belül lehet felhasználni, az engedélyt meghosszabbítani nem lehet.

(5) A kiviteli engedély nem helyettesíti a kulturális javak

külföldre történõ kiviteléhez szükséges egyéb engedélyeket, illetõleg

a vámeljárást.

Végleges kiviteli engedély

21. §

(1) Nem adható végleges kiviteli engedély a (2) bekezdésben

meghatározott kivételekkel:

a) a közgyûjtemények, muzeális intézmények leltárában szereplõ

tárgyakra,

b) az e törvény alapján védetté nyilvánított tárgyakra,

c) a miniszter által kiviteli tilalom alá sorolt tárgyakra,

d) régészeti leletekre,

e) mûemlék részét alkotó, a mûemlékek jegyzékében szereplõ

berendezési,

felszerelési tárgyakra, tartozékokra, egyéb ingó javakra,

védett mûemlékhez

tartozó töredékekre,

f) a kulturális javak töredékeire, ha azok eredete nem

igazolható,

g) a hamisítványokra, valamint a megtévesztésre lehetõséget adó

másolatokra,

vagy más módon megváltoztatott javakra,

h) kiemelkedõ múzeumi értéket képviselõ ásványtani és

õslénytani leletekre.

(2) Végleges kiviteli engedély akkor adható, ha az (1) bekezdés a), c)

és d) pontjában megjelölt tárgy külföldi cseréje a nemzeti kulturális

érdeket, illetõleg muzeális intézmények, közgyûjtemények, egyházak

gyûjteményi érdekét szolgálja.

22. §

A kulturális javak végleges kivitelére vonatkozó eljárást az

Igazgatóság felfüggeszti, ha a kiviteli engedélyezésben szereplõ tárgy

védetté nyilvánítását kezdeményezték.

Ideiglenes kiviteli engedély

23. §

(1) Ideiglenes kiviteli engedély akkor adható, ha a tárgy

kivitele nem veszélyezteti a kulturális érdekeket és a tárgy

biztonságát.

(2) Védett kulturális javak ideiglenesen akkor vihetõk ki az

országból, ha a kivitel kulturális vagy tudományos célt szolgál.

(3) Az ideiglenes kiviteli engedély csak meghatározott

idõtartamra adható.

(4) Az ideiglenes kiviteli engedély kiadásakor az Igazgatóság

a tárgy visszahozatalának biztosítása érdekében biztosíték adására is

kötelezheti az engedélyest.

(5) A 21. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tárgyakra

az ideiglenes kiviteli engedély megadásához a mûemlékvédelmi

szakhatóság elõzetes hozzájárulása szükséges.

24. §

A kiviteli engedélyezési eljárás részletes szabályait a

miniszter rendeletben állapítja meg.

A kulturális javak behozatala

25. §

(1) Nem hozhatók be az országba:

a) azok a kulturális a javak, amelyek kivitelét az az ország, ahonnan

származik,

vagy ahonnan azt Magyarországra behoznák, megtiltotta,

b) a származási ország engedélye nélkül azok a kulturális javak,

amelyek

kivitelét a származási ország engedélyhez köti,

c) azok a hamisítványok, amelyek behozatala a nemzeti

kulturális érdeket sérti,

d) a lopott kulturális javak.

(2) A behozatali tilalom ellenére az országba került

kulturális javakkal kapcsolatban az Igazgatóság jár el.

IV. fejezet

Régészeti védelem, régészeti feltárás

26. §

(1) A föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol

rejlõ, illetõleg onnan elõkerülõ régészeti lelet állami tulajdon.

(2) A régészeti leletek tulajdonjogáról az állam lemondhat

régészeti gyûjtõkörrel rendelkezõ, nem állami fenntartású múzeumok

tulajdonosai javára.

27. §

(1) A régészeti örökség elemeit lehetõség szerint eredeti

helyükön és állapotukban, eredeti összefüggéseikkel kell megõrizni.

(2) A régészeti örökség elemei eredeti összefüggéseikbõl csak

régészeti feltárás keretében mozdíthatók el.

(3) Aki a régészeti örökség elemeit régészeti feltáráson kívül

felfedezi, megtalálja, köteles azokat haladéktalanul bejelenteni,

illetõleg átadni a területileg illetékes jegyzõnek, aki azt továbbítja

a területileg illetékes múzeumnak.

(4) A régészeti feltárások költségeit annak kell fedezni,

akinek az érdeke megkívánja, hogy a régészeti örökség elemeit eredeti

helyükrõl és összefüggéseikbõl elmozdítsák.

(5) A régészeti lelõhelyek kulturális, történeti környezetünk

részei, ezért a köz- és magáncélú fejlesztések, beruházások

tervezését, illetõleg a település- és tájtervezést a régészeti örökség

védelmével összhangban kell végezni.

28. §

(1) Az ismertté vált, de védetté nem nyilvánított régészeti

lelõhelyeket egységes nyilvántartásba kell venni.

(2) A nyilvántartást illetékességi területükön a megyei

múzeumok és a Budapesti Történeti Múzeum vezetik, adataikat az

Igazgatóság rendelkezésére bocsátják.

A régészeti lelõhelyek védelme

29. §

(1) Az ország kiemelt jelentõségû és veszélyeztetett régészeti

lelõhelyeit, továbbá azok környezetét az e törvény által meghatározott

módon védelemben kell részesíteni.

(2) A kiemelt jelentõségû és a veszélyeztetett régészeti

lelõhelyet az Igazgatóság javaslatára a miniszter rendeletben

nyilvánítja védetté (a továbbiakban: védett régészeti terület).

(3) A védetté nyilvánítást kimondó jogszabály tartalmazza:

a) a védetté nyilvánítás tényét,

b) a régészeti értékek megnevezését,

c) a védetté nyilvánítás indokát,

d) a földrészlet helyrajzi számát,

e) a védettség idõtartamát,

f) az Igazgatóság engedélyéhez kötött tevékenységek körét.

(4) A védett régészeti területen a védetté nyilvánítást

követõen nem szabad olyan munkálatokat végezni, amelyek a terület

jellegzetes állapotát megváltoztatják. Építkezéshez, telekalakításhoz,

mûvelési ág változtatáshoz, illetõleg a terület jellegét veszélyeztetõ

(befolyásoló) más változtatáshoz, munkálatokhoz, valamint fémkeresõ

mûszer használatához az Igazgatóság engedélye szükséges.

(5) Védetté nyilvánításhoz mûemléki jelentõségû területen,

védett természeti területen és a Világörökség jegyzékben

nyilvántartott területen a környezetvédelmi és területfejlesztési

miniszter, mezõgazdasági rendeltetésû területen a földmûvelésügyi

miniszter egyetértése szükséges.

(6) Fel kell oldani a terület védettségét, ha annak

fenntartását régészeti szempontok a továbbiakban nem indokolják.

(7) A védetté nyilvánítást és a védettség megszüntetését az

ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzésrõl az

Igazgatóság intézkedik.

(8) A védett régészeti területekrõl az Igazgatóság

nyilvántartást vezet.

30. §

Régészeti lelõhelyek és környezetük hatékonyabb megõrzése,

feltárása céljából az érintett földterületeket ki lehet sajátítani.

31. §

(1) Amennyiben valamely nem védett régészeti lelõhely jelentõs

károsodásának veszélye áll fenn, az Igazgatóság - védett természeti

területen a természetvédelmi hatóság engedélye, egyéb esetekben az

érdekelt szakhatóságok állásfoglalása alapján - a területet azonnal

végrehajtható határozattal, egy alkalommal, legfeljebb 3 hónapos

idõtartamra ideiglenesen védetté nyilvánítja. A határozatban

korlátozhatja vagy felfüggesztheti, illetõleg megtilthatja a régészeti

lelõhelyet veszélyeztetõ tevékenység folytatását.

(2) Az (1) bekezdés alapján a régészeti lelõhely megõrzése

érdekében jogszerûen elõírt korlátozás vagy tilalom kártalanítási

igényt nem keletkeztet.

32. §

A régészeti lelõhelyek védettségi eljárására vonatkozó

részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.

Régészeti feltárás

33. §

(1) Régészeti feltárást az Igazgatóság által - az Ásatási

Bizottság javaslatára - kiadott engedély alapján lehet végezni.

(2) Az Ásatási Bizottság 7 tagú szakmai tanácsadó testület,

amelynek elnökét, titkárát és egy tagját a miniszter, két tagját a

környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, két tagját a Magyar

Tudományos Akadémia elnöke bízza meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély megadásához

természetvédelem alatt álló területen az illetékes természetvédelmi

hatóság, mûemléki jellegû területen a mûemlékvédelmi hatóság mint

szakhatóság engedélye is szükséges.

(4) Régészeti feltárást elsõsorban a területileg illetékes

régészeti gyûjtõkörrel rendelkezõ múzeumok, valamint a régészeti

tanszékkel rendelkezõ egyetemek, a Magyar Tudományos Akadémia

Régészeti Intézete és az Országos Mûemlékvédelmi Hivatal végezhetnek.

(5) Régészeti feltárás vezetõje csak olyan felsõfokú

szakirányú végzettséggel rendelkezõ régész lehet, aki a feltárásra

feljogosított intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti-,

közszolgálati-, vagy megbízási jogviszonyban áll.

(6) Az ország területén lévõ régészeti lelõhely tudományos

terv szerinti komplex feltárására a Magyar Nemzeti Múzeumnak

elsõbbsége van.

(7) A régészeti feltárásokat az Igazgatóság az Ásatási

Bizottság szakértõinek bevonásával ellenõrzi.

(8) Az Igazgatóság a régészeti feltárásra vonatkozó engedélyét

visszavonja, ha a feltárás vezetõje az elõírásokat megszegi.

(9) A feltárási engedélyezési eljárást, valamint a feltárások

részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

34. §

(1) Régészeti feltáráshoz és annak megközelítéséhez szükséges

ingatlan használatát elsõsorban az ingatlan tulajdonosa és az ásató

intézmény közötti megállapodás útján kell biztosítani.

(2) Az ingatlan tulajdonosa, használója a régészeti feltárást

a feltárási engedélyben meghatározott határidõig tûrni köteles.

(3) A régészeti feltárás során keletkezett tényleges kára után

kártalanítás illeti meg a tulajdonost. A kártalanítási kérelmet a

régészeti feltárást végzõ intézményhez kell benyújtani.

Megelõzõ feltárás

35. §

(1) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a

nyilvántartott régészeti lelõhelyeket el kell kerülni.

(2) Ha a lelõhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés,

beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt

nem valósítható meg, illetõleg más, kivételesen indokolt esetben, a

beruházással veszélyeztetett régészeti lelõhelyeket elõzetesen fel

kell tárni (továbbiakban: megelõzõ feltárás).

(3) A szakmailag szükséges mértékû megelõzõ feltárás,

dokumentálás, elsõdleges leletkonzerválás teljes, és a leletelhelyezés

rendkívüli költségeit a fejlesztések, beruházások költségeibõl kell

fedezni oly módon, hogy a tervezés során a teljes bekerülési költség

legalább 9 ezrelékét kell erre a célra biztosítani. A leletmentés

tényleges költségeirõl a múzeum köteles elszámolni.

(4) A megelõzõ feltárásokkal kapcsolatban felmerült vitás

szakmai kérdések eldöntésére az Igazgatóság az Ásatási Bizottság

szakértõinek bevonásával jogosult.

Leletmentés

36. §

(1) Leletmentés a régészeti lelõhely vagy lelet váratlan

elõkerülésekor végzett, a lelõhely és a leletek mentését, illetõleg a

terület felszabadítását célzó azonnali régészeti feltárás. A

leletmentés megkezdésével egyidejûleg feltárási engedélyt kell kérni.

(2) Ha régészeti feltárás esetén kívüli munka (építkezés,

földmunka, bányászati tevékenység, vízi munka, stb.) során vagy egyéb

ok következtében régészeti lelõhely, illetõleg lelet kerül elõ, a

felfedezõ (a munka felelõs vezetõje) köteles:

a) a lelõhelyen folyó munkát azonnal abbahagyni,

b) a lelõhely és a lelet(ek) õrzésérõl - a felelõs õrzés

szabályai szerint - a jegyzõ, vagy a területileg illetékes múzeum

intézkedéséig gondoskodni.

(3) A lelõhelyet vagy leletet a lelõhely szerint illetékes

önkormányzat jegyzõjének haladéktalanul be kell jelenteni, e

kötelezettség az ingatlan tulajdonosát, az építtetõt és a kivitelezõt,

felfedezõt egyetemlegesen terheli.

(4) A jegyzõ a bejelentés alapján köteles a területileg

illetékes múzeumot és a tevékenység jellege szerint illetékes építési

hatóságot haladéktalanul értesíteni.

(5) A múzeum köteles a lelõhelyet, illetõleg a leleteket

haladéktalanul megvizsgálni és a munka folytatásának feltételeirõl - a

hozzá érkezett bejelentéstõl számított - 24 órán belül írásban

nyilatkozni.

(6) Amennyiben az illetékes múzeum szakvéleménye alapján a

további munkavégzés a lelõhelyet, illetõleg az elõkerült régészeti

leleteket nem veszélyezteti, az nyomban folytatható.

(7) Ha a múzeum szakvéleménye alapján a lelõhely vagy a

leletek veszélyeztetése nélkül a tevékenység még részlegesen sem

folytatható, a tevékenység jellege szerint illetékes elsõ fokú hatóság

köteles azt legfeljebb 30 napra felfüggeszteni. A tevékenység csak a

múzeum egyetértésével kiadott engedély alapján folytatható.

(8) A múzeum köteles a leletmentést haladéktalanul megkezdeni,

és folyamatosan - az elvárható ütemben - végezni, az elõkerült

régészeti leletet ideiglenesen gyûjteményébe venni, és szükség szerint

kezdeményezni az Igazgatóságnál a lelõhely védetté nyilvánítását.

(9) Ha a lelõhely jellegébõl adódóan a leletmentést nem lehet

30 nap alatt elvégezni, az Igazgatóság - a múzeum javaslatára - a 31.

§ alapján ideiglenesen védetté nyilváníthatja a földterületet.

(10) Amennyiben az Igazgatóság nem nyilvánítja ideiglenesen

védetté a területet, a munka folytatható.

(11) A régészeti feltárás esetén kívül elõkerült régészeti

leletet, illetve lelõhelyet a területileg illetékes múzeum köteles az

Igazgatóságnak 72 órán belül bejelenteni.

(12) A leletmentést végzõ múzeum indokolatlan késedelmével

okozott kárt a múzeum köteles megtéríteni.

37. §

(1) A leletmentést végzõ múzeum fenntartója jogosult a

leletmentésre fordított költségeinek megtérítésére, amennyiben az

állam nem mond le javára a régészeti leletek tulajdonjogáról.

(2) A megelõzõ feltárások és leletmentések költségeihez állami

támogatás adható.

(3) A régészeti lelõhely, illetve lelet felfedezõjét anyagi

elismerésben kell részesíteni.

V. fejezet

Muzeális intézmények

38. §

(1) A kulturális javak védelmével összefüggõ, e törvényben

meghatározott célok megvalósításának legfontosabb letéteményesei a

muzeális intézmények.

(2) A muzeális intézmények a feladatellátás veszélyeztetésével

nem vonhatók össze más intézménnyel.

(3) E törvény erejénél fogva védelem alatt állnak a muzeális

intézményben elhelyezett kulturális javak.

(4) A muzeális intézmények leltárában szereplõ kulturális javak

korlátozottan forgalomképesek; elidegenítésükhöz a miniszter engedélye

szükséges.

Muzeális intézmény alapítása és megszüntetése

39. §

(1) Muzeális intézményt - az e törvényben meghatározott

kivétellel - bármely jogi és természetes személy alapíthat.

(2) Muzeális intézmény alapításához, már létezõ intézmény

muzeális intézménnyé nyilvánításához a miniszter engedélye szükséges

(a továbbiakban: mûködési engedély). Amennyiben a muzeális

intézményhez mûemlék tartozik, úgy az alapításhoz a környezetvédelmi

és területfejlesztési miniszter engedélyét is meg kell kérni.

(3) A mûködési engedély tartalmazza az intézmény elnevezését,

tulajdonosát, fenntartóját, szakmai besorolását, gyûjtõkörét és

gyûjtõterületét, valamint elhelyezését.

(4) A mûködési engedélyben foglaltak megváltoztatása csak a

mûködési en-gedély módosításával lehetséges.

(5) Mûködési engedély csak akkor adható, ha a muzeális

intézmény tulajdonosa (fenntartója) biztosítani tudja - a miniszter

által kiadott szakmai normatíváknak megfelelõ - folyamatos és

rendeltetésszerû mûködéshez szükséges feltételeket.

(6) A muzeális intézmény szakmai besorolásától, minõsítésétõl

függõen a miniszter a mûködési engedély kiadását pénzügyi biztosíték

adásához kötheti.

(7) A mûködési engedélyeket az Igazgatóság tartja nyilván. A

mûködési engedélyeket, illetõleg azok változásait a Mûvelõdési és

Közoktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(8) A mûködési engedélyben foglaltak betartását az Igazgatóság,

illetõleg a miniszter által megbízott szakfelügyelõ ellenõrzi.

(9) Állami költségvetési támogatás az Igazgatóság

nyilvántartásában szereplõ muzeális intézmény számára adható.

40. §

A muzeális intézmény mûködési engedélyét a miniszter:

a) visszavonhatja, ha az intézmény eltér

- a mûködési engedélyben meghatározottaktól, illetve

- a rá vonatkozó szakmai elõírásoktól,

b) visszavonja, ha az intézmény megszûnik.

41. §

(1) Muzeális intézmény megszüntetéséhez a miniszter engedélye

szükséges. Amennyiben a muzeális intézmény egyben mûemlék is, úgy a

megszüntetéshez a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter

engedélyét is meg kell kérni.

(2) A muzeális intézmény megszüntetésével egyidejûleg a

tulajdonos (fenntartó) köteles gondoskodni az ott õrzött, kulturális

örökségünkhöz tartozó értékek biztonságos elhelyezésérõl.

(3) Amennyiben a tulajdonos (fenntartó) a muzeális intézmény

megszüntetésekor nem a (2) bekezdésben meghatározott módon jár el, az

értékek elhelyezésérõl - a pénzügyi biztosíték felhasználásával, annak

hiányában a tulajdonos költségére - az Igazgatóság gondoskodik.

(4) A muzeális intézmények alapításánál és a megszüntetésnél az

ezekre az intézményekre vonatkozó egyéb jogszabályok elõírásait is

alkalmazni kell.

Múzeumok

42. §

(1) Múzeum a kulturális javak tudományosan rendszerezett

gyûjteményeibõl álló muzeális intézmény.

(2) A múzeum feladata a kulturális javak meghatározott

anyagának folyamatos gyûjtése, nyilvántartása, megõrzése és

restaurálása, tudományos feldolgozása és publikálása, valamint

kiállításokon és más módon történõ bemutatása.

(3) A múzeum rendelkezik az e feladatok ellátásához a szakmai

normatívák szerint szükséges tárgyi és anyagi feltételekkel, megfelelõ

épülettel, szakirányú felsõfokú végzettségû alkalmazottakkal.

(4) A múzeum elnevezést hivatalosan csak az e törvény alapján

mûködési engedéllyel rendelkezõ múzeumok használhatják.

A múzeumok szakmai besorolása

Országos múzeum

43. §

(1) Az országos múzeum átfogó, egy vagy több alaptudományra

támaszkodó, szakterületén kiemelkedõ jelentõségû, mûvelõdéstörténeti,

tudományos teljességre törekvõ gyûjteményt gondoz; gyûjtõterülete - a

Budapesti Történeti Múzeum kivételével - az egész országra kiterjed.

(2) Az országos múzeumok és felügyeleti szerveik felsorolását

e törvény 2. számú melléklete tartalmazza, alapító okirataikat

felügyeleti szervük adja ki.

(3) Az országos múzeum ellátja a miniszter által jogszabályban

ráruházott szakmai feladatokat.

(4) Az országos múzeum vezetõje fõigazgató, akit a felügyeletet

ellátó szerv - a miniszter véleményének kikérésével - pályázat útján

nevez ki, illetõleg ment fel.

Országos gyûjtõkörû szakmúzeum

44. §

(1) Az országos gyûjtõkörû szakmúzeum szakterületén tudományos

teljességre törekvõ, jelentõs gyûjteményt gondoz; gyûjtõterülete az

egész országra kiterjed.

(2) Az országos gyûjtõkörû szakmúzeum ellátja a miniszter által

jogszabályban ráruházott szakmai feladatokat.

(3) Az országos gyûjtõkörû szakmúzeum vezetõje igazgató, akit a

tulajdonos (fenntartó) - állami múzeum esetében a felügyeleti jogokat

gyakorló miniszter - a miniszter véleményének kikérésével, pályázat

útján nevez ki, illetõleg ment fel.

Megyei múzeum

45. §

(1) A megye önkormányzata a kulturális javak gyûjtésérõl,

õrzésérõl, tudományos feldolgozásáról és bemutatásáról, a régészeti

örökség védelmérõl múzeumi szervezet fenntartásával gondoskodik.

(2) A megyei múzeum a megyei múzeumi szervezet irányító

intézménye. Gyûjteményi anyagában több muzeológiai szakág magas

színvonalon képviselt. Gyûjtõterülete az adott megye és a megyei jogú

város egész területére kiterjed.

(3) A megyei múzeum:

a)elõsegíti a megyei múzeumi szervezet, illetõleg a területen

tevékenykedõ más muzeális intézmények szakmai együttmûködését,

munkájuk összehangolását, valamint az illetékességi területén

lévõ egyéb kulturális javak védelmét,

b)ellátja a régészeti lelõhelyek nyilvántartását, mentését,

c)rendszeresen ellenõrzi a régészeti jelentõségû földterületeket;

azokkal kapcsolatban szakhatósági intézkedésre jogosult,

d) segíti az Igazgatóság területi feladatainak

ellátását.

(4) Megyei múzeumot az illetékes önkormányzat közgyûlése, - a

39. § (2) bekezdése szerint - alapíthat, illetõleg jelölhet ki a

fenntartásában levõ múzeumok közül. Vezetõje igazgató, akit - a

miniszter véleményének kikérésével - az önkormányzat pályázat útján

nevez ki, illetõleg ment fel.

(5) Amennyiben a megyei önkormányzat az általa fenntartott

múzeumi szervezetet nem egy megyei múzeum irányításával kívánja

mûködtetni, a feladatot területileg megoszthatja a regionális múzeumok

között.

Regionális múzeumok

46. §

(1) A regionális múzeum több múzeumi szakágat felölelõ

gyûjtõkörrel, egy (városi, települési múzeum), esetleges több

(tájmúzeum) önkormányzat területére kiterjedõ gyûjtõterülettel

rendelkezik.

(2) Regionális múzeum mûködhet a megyei múzeumi szervezet

részeként, vagy önálló jogi személyként.

(3) A regionális múzeum vezetõje igazgató, akit - a miniszter

véleményének kikérésével - önálló jogi személyként mûködõ regionális

múzeum esetében a fenntartó (tulajdonos), megyei múzeumi szervezet

részeként mûködõ regionális múzeum esetében a megyei múzeum igazgatója

nevez ki, illetõleg ment fel.

(4) Ha a regionális múzeum átveszi a megyei múzeum területileg

megosztott feladatait, mûködésére a 45. § (2)-(3) bekezdésében

foglaltakat kell értelemszerûen alkalmazni.

Tematikus múzeumok

47. §

(1)A tematikus múzeum egy tudományos témát (muzeológiai

szakágat) felölelõ gyûjtõkörrel, korlátozott gyûjtõterülettel

rendelkezik.

(2) Vezetõje igazgató, akit - a miniszter véleményének

kikérésével - a fenntartó (tulajdonos) nevez ki, illetõleg ment fel.

Közérdekû muzeális gyûjtemények és kiállítóhelyek

48. §

(1) Közérdekû muzeális gyûjtemény a kulturális javak

meghatározott értékeinek egységes gyûjtési szempontok szerint

létrejött, egységesen kezelt és õrzött, szabályozott módon

nyilvántartott és dokumentált együttese, mely a múzeumi

követelményeknek nem felel meg, de tudományos, illetõleg mûvészi értéke

alapján a miniszter közérdekû muzeális gyûjteménynek minõsíti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott gyûjtemények lehetnek:

helytörténeti, intézménytörténeti, személyhez kötõdõ gyûjtemények,

tematikus szakgyûjtemé-nyek, vallási és egyháztörténeti gyûjtemények.

(3) Közérdekû muzeális kiállítóhely az a jelentõsebb önálló

gyûjteménnyel nem rendelkezõ intézmény (pl. személyhez, eseményhez,

szervezethez vagy földrajzi ponthoz kötõdõ emlékház, emlékpark,

kastély, tájház, galéria stb.), amely a miniszter engedélyével jogosult

a kulturális javak, illetõleg épületek vagy épület-együttesek

tartozékaikkal és berendezéseikkel együtt történõ bemutatására.

(4) A közérdekû muzeális gyûjtemény, illetõleg kiállítóhely

vezetõjét a tulajdonos nevezi ki.

(5) A közérdekû muzeális gyûjteményekre és kiállítóhelyekre

egyebekben a múzeumokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Múzeumi letét

49. §

(1) A múzeum a gyûjtõkörébe tartozó, más tulajdonában levõ

kulturális javakat határozott idõre szóló, írásbeli szerzõdés alapján

megõrzésre átveheti.

(2) A múzeum a letétért a szerzõdésben meghatározott mértékû,

de legalább a felmerülõ költségeket magában foglaló díjat köthet ki.

(3) A szerzõdésben - külön feltétel hiányában - kikötött

õrzési idõ letelte elõtt a letevõ a letét visszavételét csak akkor

követelheti, ha az nem sérti a múzeum közmûvelõdési, illetõleg

tudományos tevékenységét. Az ezzel kapcsolatos vitás kérdésekben az

Igazgatóság állásfoglalása az irányadó.

(4) A múzeum a szerzõdésben meghatározott õrzés ideje alatt a

rábízott kulturális javakat tudományos szempontból feldolgozhatja,

kiállíthatja és publikálhatja.

VI. fejezet

A Kulturális Örökség Igazgatósága

50. §

Az Igazgatóság a miniszter felügyelete alatt áll.

51. §

(1) Az Igazgatóság elsõ fokú közigazgatási hatóságként -

szakértõk és szakmai testületek véleménye alapján - dönt:

a) a kulturális javak védetté nyilvánításáról, illetõleg

védettségének megszün-tetésérõl,

b) a kulturális javak kiviteli engedélyezésével

kapcsolatos ügyekben,

c) a védett kulturális javak és a megszûnõ muzeális

intézmények anyagának közgyûjteményben történõ elhelyezésérõl,

d) a kiemelt jelentõségû régészeti terület ideiglenes

védetté nyilvánításáról,

e) a régészeti feltárási engedélyezési ügyekben,

f) vita esetén arról, hogy valamely tárgy, vagy jelenség

a kulturális javak körébe tartozik-e,

g) a megelõzõ régészeti feltárásokkal kapcsolatban

felmerült vitás szakmai kérdésekben,

h) a védetté nyilvánítással kapcsolatos kártalanítási

ügyekben.

(2) Az Igazgatóság az államigazgatási eljárás általános

szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései szerint jár el.

Az (1) bekezdésben meghatározott kérdésekben hozott közigazgatási

határozatot a bíróság megváltoztathatja.

(3) Az Igazgatóság nyilvántartást vezet:

a) a védetté nyilvánított kulturális javakról,

b) a régészeti jelentõségû védett földterületekrõl,

valamint a nem védett, de ismert régészeti lelõhelyekrõl,

c) a jogtalanul eltulajdonított, eltûnt kulturális

javakról,

d) a kiviteli engedélyekrõl,

e) a muzeális intézmények mûködési engedélyeirõl.

(4) Az Igazgatóság kezdeményezi a Kincstári Vagyoni

Igazgatóságnál:

a) az állam e törvényben meghatározott elõvásárlási jogának

gyakorlását,

b) az e törvényben meghatározott körben és módon az állami

tulajdonról

való lemondást.

(5) Az Igazgatóság:

a) javaslatot tesz a kiemelt jelentõségû régészeti

lelõhelyek védetté nyilvánítására, és ellátja az ezzel kapcsolatos

elõkészítõ feladatokat,

b) intézkedik a védetté nyilvánított régészeti

lelõhelyeknek az ingatlannyilván- tartásba történõ bejegyzésérõl,

c) mûködteti az Ásatási Bizottságot,

d) az Igazgatóság jogosult kezdeményezni a régészeti

lelõhelyek kisajátítását,

e) dönt a leletmentések állami támogatásáról,

f) ötévenként felülvizsgálja a muzeális intézmények

szakmai besorolását,

g) ellátja a Magyarországról jogtalanul kivitt, vagy

ilyen módon behozott kulturális javak visszakövetelésével, illetõleg

visszaadásával kapcsolatos teendõket,

h) részt vesz a jogtalanul eltulajdonított kulturális

javak nemzetközi információ- cseréjében és ellátja az ezzel

kapcsolatos feladatokat,

i) gyûjti, nyilvántartja, feldolgozza és közzéteszi a

magyarországi muzeális intézmények mûködésével kapcsolatos adatokat,

dokumentációkat.

VII. fejezet

A kulturális javak védelmének

pénzügyi alapjai

52. §

A kulturális javak védelmébõl, valamint a muzeális intézmények

fenntartásából és mûködésébõl adódó feladatok ellátásához a központi

költségvetés az alábbiak szerint járul hozzá:

a) az állami tulajdonú muzeális intézményeket fenntartó

minisztérium költségvetési fejezetében,

b) a helyi önkormányzatok esetében - közmûvelõdési és

közgyûjteményi normatív hozzájárulás keretében - a Belügyminisztérium

költségvetési fejezetében,

c) a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium költségvetési

fejezetében biztosítja az Igazgatóság mûködéséhez és az alábbi

feladatok támogatásához szükséges pénzeszközöket:

- a kulturális javak védelmével összefüggõ hatósági és szakmai

teendõk

ellátását (védett mûtárgyak és régészeti területek

nyilvántartása, régészeti

leletmentés, állami elõvásárlás, kártalanítás stb.),

- az egyházi muzeális intézmények támogatását,

- alapítványi, magán és egyéb tulajdonú muzeális intézmények

támoga-

tását pályázati úton.

d) A Kormány a kulturális örökség védelmének támogatására

közalapítványt hoz

létre. A Kulturális Örökség Igazgatósága jogosult a

mûködésébõl származó

bevételeket a közalapítványba befizetni.

III. RÉSZ

A nyilvános könyvtári ellátás

I. fejezet

A nyilvános könyvtári ellátással kapcsolatos

általános szabályok

53. §

(1) A könyvtárhasználati jog gyakorlását a könyvtári ellátás

rendszere biztosítja.

(2) A nyilvános könyvtári ellátás rendszerének mûködtetése az

llam és a helyi önkormányzatok feladata.

(3) Az állami és a helyi önkormányzati fenntartású könyvtárak

gyûjteményeit és szolgáltatásait úgy kell kialakítani, hogy azok

biztosítsák az ismeretek tárgyilagos, sokoldalú közvetítését.

54. §

(1) A nyilvános könyvtár alapkövetelményei:

a) mindenki által használható és megközelíthetõ,

b) könyvtári szakembert alkalmaz,

c) rendelkezik kizárólagosan könyvtári szolgáltatások céljaira

alkalmas helyi-

séggel,

d) rendszeresen, a felhasználók többsége számára megfelelõ

idõpontban tart

nyitva,

e) helyben nyújtott alapszolgáltatásai ingyenesek,

f) statisztikai adatokat szolgáltat,

g) ellátja az 55. § (1) bekezdésében felsorolt

alapfeladatokat.

(2) A nyilvános könyvtárakról a Mûvelõdési és Közoktatási

Minisztérium jegyzéket vezet. Az állami költségvetési támogatás csak a

jegyzékben szereplõ nyilvános könyvtárakat, illetõleg fenntartóikat

illeti meg a 71. § (1) bekezdésében felsoroltak figyelembevételével.

(3) A fenntartónak az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére

vonatkozó nyilatkozata és kérelme nélkül bekerülnek a nyilvános

könyvtárak jegyzékébe: a nemzeti könyvtár, a helyi önkormányzatok

által fenntartott települési könyvtárak, a megyei könyvtárak, a 3.

számú melléklet szerinti országos szakkönyvtárak, illetõleg az állami

egyetemek könyvtárai.

(4) Az egyházak és más könyvtárfenntartók az (1) bekezdésben

foglaltak teljesítésével és az errõl szóló nyilatkozat csatolásával

kérhetik a minisztertõl könyvtáruk felvételét a nyilvános könyvtárak

jegyzékébe.

(5) Az (1) bekezdésben felsorolt követelmények betartását a

miniszter ellenõrzi. Ha a könyvtár nem felel meg az (1) bekezdésben

foglalt követelmények valamelyikének, a miniszter elrendeli a hiány

pótlását, aminek elmaradása esetén a könyvtárat törli a nyilvános

könyvtárak jegyzékébõl.

(6) A települési könyvtár megszüntetése esetén a fenntartó a

döntés elõkészítése során beszerzi és a döntést hozó testülettel

ismerteti a miniszter véleményét.

(7) Nyilvános könyvtár megszüntetése esetén a fenntartó

köteles gondoskodni a gyûjtemény további könyvtári hasznosításáról.

55. §

(1) A nyilvános könyvtár alapfeladatai:

a) a fenntartó által kiadott alapító okiratban és a szervezeti

és mûködési

szabályzatban meghatározott fõ céljait nyilatkozatban közzé

teszi,

b) gyûjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megõrzi,

gondozza és

rendelkezésre bocsátja,

c) tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer

dokumentumairól és

szolgáltatásairól,

d) biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak

elérését,

e) részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és

információcserében.

(2) A fenntartó kiegészítõ feladatokat is meghatározhat.

II. fejezet

A könyvtárhasználók jogai és a könyvtárhasználat feltételei

56. §

(1) A könyvtárhasználó jogosult bármely nyilvános könyvtár

szolgáltatásainak igénybevételére.

(2) A könyvtárhasználót ingyenesen illetik meg a következõ

alapszolgáltatások:

a) a könyvtárlátogatás,

b) a könyvtár által kijelölt gyûjteményrészek helyben-

használata,

c) az állományfeltáró eszközök használata,

d) információ a könyvtár és a könyvtári rendszer

szolgáltatásairól.

(3) A könyvtár az ingyenes szolgáltatásokat igénybe vevõ

könyvtárhasználónak az 57. § (1) bekezdésében meghatározott adatait

beiratkozási díj nélkül regiszt-rálhatja.

(4) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli szolgáltatások a

könyvtárba való beiratkozással vehetõk igénybe. A beiratkozásért a

fenntartó döntése alapján beiratkozási díj szedhetõ.

(5) A beiratkozott olvasó ingyenesen kölcsönözheti a

nyomtatott könyvtári dokumentumokat.

(6) A 16 éven aluliak és a 70 éven felüliek mentesülnek a

beiratkozási díj megfizetése alól. A pedagógusok és a diákok más

jogszabályban megállapítottak szerinti kedvezményekben részesülnek.

57. §

(1) A könyvtárhasználónak a beiratkozáskor a következõ

személyes adatait kell közölnie és igazolnia: név, anyja neve,

születési helye és ideje, lakcíme, személyi igazolványának vagy

útlevelének száma. A könyvtár a személyes adatok védelmérõl az erre

vonatkozó jogszabályok szerint köteles gondoskodni.

(2) A személyes adataiban bekövetkezett változásokat a

könyvtárhasználó köteles bejelenteni a könyvtárnak.

(3) A könyvtárhasználó által igénybe vehetõ szolgáltatások

körét, az igénybevétel módját és a díjak mértékét a könyvtárhasználati

szabályzat tartalmazza, melyet a könyvtárhasználó köteles betartani.

(4) A könyvtárhasználó kezdeményezheti a könyvtárhasználati

szabályzat módosítását.

58. §

(1) A könyvtárhasználati szabályzatot nyilvánosságra kell

hozni.

(2) A dokumentumok, illetõleg mások könyvtárhasználati jogának

védelme érdekében a könyvtárhasználat részletes feltételeit a

használati szabályzat állapítja meg.

(3) A fenntartó további könyvtárhasználati feltételeket és

kedvezményeket is meghatározhat.

III. fejezet

A nyilvános könyvtári ellátás mûködésének

feltételei

59. §

(1) A miniszter a nyilvános könyvtári ellátás érdekében

országos dokumentum-ellátási rendszert alakít ki, amely magában

foglalja:

a) a könyvtárközi dokumentumellátást,

b) a könyvtári dokumentumok lelõhely-nyilvántartását,

c) a könyvtárak gyûjteményébõl kivont dokumentumok hasznosítását a

könyvtári rendszer számára.

(2) A sajtótermékekbõl országosan 6 kötelespéldányt kell

biztosítani a könyvtári rendszer számára, kormányrendeletben

meghatározott módon.

(3) Az országos dokumentumellátási rendszerrõl szóló

jogszabályban meghatározott könyvtár vezetõjének kinevezése elõtt a

mûvelõdési és közoktatási miniszter véleményét kell kérni.

(4) A miniszter kialakítja a nemzeti kulturális örökség részét

képezõ kép- és hangrögzítés országos nyilvántartási rendszerét a

Magyar Filmintézet, a Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt., a Duna

Televízió Rt. és más, a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi

I. törvény szerint mûsorszolgáltatási jogosítványt szerzett

szervezetek archívumaiban õrzött, továbbá az egyéb szervezetek által

gyûjtött és õrzött dokumentumokról.

(5) A miniszter mûködteti a Neumann János Multimédia Központ

és Digitális Könyvtárt, amely az audiovizuális, multimédia és

elektronikus dokumentumok nemzeti szolgáltató központja.

60. §

(1) A nyilvános könyvtári ellátás rendszerének mûködtetését és

fejlesztését segítõ központi szolgáltatások:

a) az országos könyvtári informatikai hálózat fejlesztése és

tartalmi feltöltése,

b) a Magyarországon keletkezett sajtótermékek kötelespéldány-

szolgáltatáson

alapuló teljes körû gyûjtése, egyéb Magyarországon keletkezett

dokumentumok, valamint a külföldi hungarikumok gyûjtése, továbbá

mindezek megõrzése bibliográfiai számbavétele és rendelkezésre

bocsátása,

továbbá a kötelespéldányok elosztása,

c) az országos dokumentum-ellátási rendszer mûködtetése,

d) a határon túli magyarok könyvtári ellátásának segítése,

e) a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek könyvtári

ellátásának segítése,

f) a nemzetközi szabványos dokumentum-azonosító számok kiadása és

nyilvántartása.

(2) Az 59. § (1) és (4) bekezdésében és az e § (1)

bekezdésében felsorolt, valamint további, a könyvtári rendszer

mûködése és fejlesztése érdekében a miniszter által meghatározott

szolgáltatásokat mindazokban az esetekben, amelyekben a jelen törvény

errõl nem rendelkezik, az a nyilvános könyvtár vagy intézmény

teljesíti, amellyel a miniszter a feladat ellátására megállapodást

köt.

(3) Könyvtáraknak, illetve a könyvtári rendszernek nyújtott

szakmai szolgáltatások:

a) könyvtári szakemberek továbbképzése és iskolarendszeren

kívüli képzése,

b) könyvtári és információs szolgáltatás fenntartása a könyvtári és

információ-

szolgáltatási tevékenység szakterületén,

c) a könyvtárak állománygyarapítását segítõ, a hazai dokumentumokról

adott

rendszeres tájékoztatás támogatása,

d) az országos könyvtári rendszer mûködésével, a könyvtárhasználattal

kapcsolatos kutatás, fejlesztés,

e) a könyvtári és rokon területi módszerekre vonatkozó szabványok,

szabályzatok elkészítésének kezdeményezése és kidolgozása,

f) a könyvtári tevékenységre vonatkozó irányelvek, normatívák

kidolgozása,

módszertani tevékenység,

g) a könyvtárak és a társadalom közötti kapcsolat fejlesztése,

h) az országos könyvtári statisztikai adatok összesítése, elemzése és

szolgáltatása,

i) a miniszter által meghatározott egyéb feladatok.

(4) A (3) bekezdésben felsorolt feladatokat a Könyvtári

Intézet látja el. Az Intézet jogállását és gazdálkodását a miniszter

rendeletben szabályozza.

IV. fejezet

A nemzeti könyvtár

61. §

(1) A nemzeti könyvtár az Országos Széchényi Könyvtár. A

fenntartói jogokat és kötelezettségeket a miniszter gyakorolja.

(2) A nemzeti könyvtár önállóan gazdálkodó, központi

költségvetési szerv.

(3) A nemzeti könyvtár gyûjteménye a kulturális örökség része,

ezért használatára a miniszter a nyilvános könyvtárakra vonatkozó

szabályoktól eltérõ rendelkezéseket állapíthat meg.

(4) Az 55. §-ban foglaltakon túl a nemzeti könyvtár

alapfeladatai:

a) a Magyarországon keletkezett sajtótermékek kötelespéldány-

szolgáltatásra

alapozott gyûjtése, megõrzése, szétosztása,

b) a külföldön megjelent hungarikumok teljességre törekvõ gyûjtése,

feltárása,

megõrzése,

c) a sajtóterméknek nem minõsülõ hungarikumok gyûjtése, feltárása,

megõrzése,

d) a nemzeti bibliográfia készítése,

e) gyûjteményének archiválása és védelme,

f) gyûjteményének elsõsorban helyben-használat útján történõ

rendelkezésre

bocsátása,

g) tevékenységi körébe tartozó kutatások végzése,

h) részvétel a 60. § (1), (2) és (3) bekezdésében felsorolt központi

szolgáltatások

megvalósításában,

i) a kulturális örökség részét képezõ könyvtári dokumentumok és

könyvtárak

védetté nyilvánításával, nyilvántartásával és külföldre vitelének

engedélyezésével kapcsolatos feladatok e törvény erre vonatkozó

szabályai

szerint,

j) könyvtári dokumentumokról hitelesített másolatok készítése,

k) a miniszter által megállapított további feladatok végzése.

(5) A nemzeti könyvtárt nyilvános könyvárveréseken

elõvásárlási jog illeti meg.

62. §

Az Országos Széchényi Könyvtár és a Könyvtári Intézet

irányításában közre-mûködik az Országos Könyvtári Kuratórium.

V. fejezet

Tudományos és szakkönyvtári ellátás

63. §

(1) A tudományos és szakkönyvtári ellátás az Országos

Széchényi Könyvtár, a Kossuth Lajos Tudományegyetem központi

könyvtára, az országos szakkönyvtárak (3. sz. melléklet), az állami

egyetemek könyvtárai, valamint a nyilvános könyvtári ellátást vállaló

egyéb szak- és felsõoktatási könyvtárak feladata.

(2) Nemzeti gyûjtõkörû könyvtár a Kossuth Lajos

Tudományegyetem központi könyvtára.

(3) A tudományos és szakkönyvtári ellátás az (1) bekezdésben

felsorolt könyvtárak, valamint a könyvtári rendszer minden egyéb

tagjának együttmûködésével valósul meg. Az egyes szakterületeken

mûködõ könyvtárak együttmûködését a szakterület szerint illetékes

minisztériumok támogatják.

(4) Az országos szakkönyvtárak és az állami egyetemek

könyvtárainak alapfeladatai az 55. § (1) bekezdésében

meghatározottakon túl:

a) szakterületükön szakirodalmi és információs szolgáltatásokat

végeznek és

közvetítenek,

b) szakterületükre vonatkozóan részt vesznek a 60. §-ban felsorolt

szolgáltatások

megvalósításában.

VI. fejezet

Közkönyvtári ellátás: a települési és a megyei könyvtári ellátás

64. §

(1) A települési és a megyei könyvtári ellátás biztosítása a

helyi önkormány-zatok kötelezõ feladata.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a községi,

városi, megyei jogú városi önkormányzat nyilvános könyvtár

fenntartásával, vagy önkormányzatok közötti társulásban nyilvános

könyvtár fenntartásával, vagy nyilvános könyvtár szolgáltatásának

megrendelésével teljesítheti.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a megyei és a

fõvárosi önkormányzat nyilvános könyvtár fenntartásával teljesíti.

(4) Amennyiben megállapodás alapján a megyei könyvtár

székhelyén a települési könyvtári feladatokat is a megyei könyvtár

látja el, a székhely szerinti és a megyei önkormányzat köteles a

könyvtár mûködtetéséhez szükséges támogatást együttesen biztosítani.

65. §

(1) A települési könyvtár a községi, városi, fõvárosi

könyvtár.

(2) A települési könyvtár az 55. § (1) bekezdésében

foglaltakon túl:

a) gyûjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek

megfelelõen alakítja,

b) közhasznú információs szolgáltatást nyújt,

c) helyismereti információkat és dokumentumokat gyûjt,

d) szabadpolcos állományrésszel rendelkezik.

(3) A fõvárosi könyvtár a fõváros területére vonatkozóan

ellátja a 66. §-ban felsorolt feladatokat is.

66. §

A megyei könyvtár a megye egész területére vonatkozóan az 55.

§ (1) bekezdésében és a 65. § (2) bekezdésében foglaltakon túl:

a) ellátja a kötelespéldányokkal és a könyvtárközi dokumentum-

ellátással

kapcsolatos feladatokat,

b) szervezi a területén mûködõ könyvtárak együttmûködését,

c) végzi, illetõleg szervezi a megye nemzeti és etnikai kisebbségéhez

tartozó

lakosainak könyvtári ellátását,

d) a települési könyvtárak tevékenységét segítõ szolgáltatásokat

nyújt,

e) szervezi a megyében mûködõ nyilvános könyvtárak statisztikai

adatszolgál-

tatását,

f) végzi az iskolán kívüli könyvtári továbbképzést és szakképzést.

67. §

(1) Városokban elsõdlegesen önálló intézményben kell a

nyilvános könyvtári ellátást biztosítani.

(2) Más intézménnyel való közös mûködtetésre csak szakmai,

illetve jelentõs gazdálkodási elõnyök esetén kerülhet sor a miniszter

véleményének figyelembevételével.

VII. fejezet

A könyvtárak fenntartása, irányítása

68. §

A fenntartó az e törvényben foglaltak alapján:

a) meghatározza a könyvtár feladatait és használati

szabályzatát,

b) kiadja alapító okiratát, jóváhagyja szervezeti és mûködési

szabályzatát,

c) biztosítja a feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi

feltételeket,

ennek során figyelembe veszi a miniszter által meghatározott szakmai

követelményeket és normatívákat,

d) jóváhagyja a könyvtár fejlesztésére vonatkozó terv(ek)et,

e) az országos könyvtári szakértõi névjegyzékben szereplõ szakértõk

közremûködésével értékeli a könyvtár szakmai tevékenységét,

f) biztosítja a könyvtár szakmai önállóságát,

g) ellátja a könyvtár fenntartásával, irányításával kapcsolatos más

jogszabá-

lyokban meghatározott feladatokat.

69. §

A miniszter ellátja a könyvtári tevékenység és a nyilvános

könyvtárak ágazati irányítását. Ennek keretében

a) szabályozza:

- a könyvtárak szakmai mûködését, így különösen a dokumentumok

védelmét és

nyilvántartását, a muzeális dokumentumok védetté

nyilvánítását, külföldre

vitelének engedélyezését, a könyvtári dokumentumok bejelentési

kötelezettségét,

- a szakfelügyeletet,

- a könyvtári alkalmazottak képesítési feltételeit, illetõleg

kedvezményeit,

- a különbözõ típusú könyvtárak szakmai követelményeit és

normatíváit,

- az országos könyvtári szakértõi névjegyzéket és a szakértõi

mûködéssel

kapcsolatos kérdéseket,

b) kidolgozza az országos könyvtári informatikai hálózat és a

nyilvános

könyvtári ellátás rendszerének fejlesztési tervét,

c) ösztönzi a könyvtári szolgáltatások összehangolását,

d) véleményezési jogot gyakorol a települési és megyei

könyvtár átszervezése

vagy megszüntetése esetén,

e) a szakfelügyelet keretében ellenõrzi e törvény, a könyvtári

tevékenységre

vonatkozó jogszabályok, a szakmai követelmények és normatívák

betartását

és a központi támogatások felhasználását.

VIII. fejezet

A könyvtárak finanszírozásának és központi támogatásának alapelvei

70. §

(1) A könyvtárnak rendelkeznie kell a feladatai ellátásához

szükséges feltételekkel. A könyvtár az alapító, illetõleg a fenntartó

által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján

gondoskodik feladatainak ellátásáról. A könyvtár fenntartási és

mûködési költségeit az évente összeállított és a fenntartó által

megállapított költségvetésben kell elõirányozni.

(2) A nyilvános könyvtári ellátásból adódó feladatok

finanszírozásához a központi költségvetés az alábbiak szerint járul

hozzá:

a) a nemzeti könyvtár és az országos szakkönyvtárak esetében a

Magyar

Köztársaság költségvetésérõl szóló törvényben,

b) a helyi önkormányzatok támogatása - a közmûvelõdési és

közgyûjteményi

normatív hozzájárulás keretében - a Belügyminisztérium

költségvetési

fejezetében,

c) a Belügyminisztérium költségvetési fejezete központosított

elõirányzatként a

helyi önkormányzatok számára a települési és a megyei

(fõvárosi) könyvtárak

állománygyarapítási kereteinek érdekeltségnövelõ támogatását

tartalmazza.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott

érdekeltségnövelõ támogatás elosztásának szabályait a miniszter

rendeletben határozza meg.

(4) Az érdekeltségnövelõ támogatásra a nyilvános könyvtárak

jegyzékében szereplõ könyvtárak fenntartói adhatják be pályázataikat.

71. §

(1) A Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezetébõl kell

támogatni

a nyilvános könyvtári ellátási rendszer mûködtetésének alábbi

feladatait:

a) a 60. §-ban felsorolt szolgáltatásokban való

részvétel,

b) a könyvtári dokumentumok vásárlása,

c) a kulturális örökség részét képezõ könyvtári

dokumentumok állományvédelme,

d) a könyvtárközi dokumentum-ellátás postaköltsége,

e) a könyvtári rendszer mûködtetése céljából a könyvtár

alapfeladatain túl végzett tevékenységek,

f) a miniszter által meghatározott egyéb feladatok,

g) a szakfelügyelet mûködtetése,

h) a könyvtári informatikai hálózat fenntartása és

fejlesztése, valamint a dokumentumok elektronikus tartalmi

feltárása és digitalizálása.

(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban felsorolt feladatokra

csak a nyilvános könyvtárak jegyzékében szereplõ könyvtárak adhatják

be pályázatukat.

(3) A fejezeti kezelésû címen elkülönített összeg

felhasználásának részletes szabályait a miniszter rendeletben

állapítja meg.

72. §

A Magyar Köztársaság költségvetésérõl szóló törvényben a

Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezetében kell gondoskodni az

országos dokumentumellátási rendszer létrehozásának és fenntartásának

feltételeirõl.

IV. RÉSZ

A közmûvelõdésrõl

I. fejezet

A közmûvelõdés általános szabályai

73. §

(1) A közmûvelõdéshez való jog gyakorlása közérdek, a

közmûvelõdési tevékenységek támogatása közcél.

(2) A közmûvelõdés feltételeinek biztosítása alapvetõen az

állam és a helyi önkormányzatok feladata.

74. §

A közmûvelõdési intézmény szerepét - az 1. számú melléklet o)

pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - betöltheti:

a) mûvelõdési otthon, ház, központ, szabadidõ központ,

közösségi ház, ifjúsági

illetve gyermekház, faluház,

b) az oktatási és közmûvelõdési, illetõleg egyéb feladatokat

ellátó általános

mûvelõdési központ,

c) az alaptevékenységéhez kapcsolódóan közmûvelõdési

feladatokat is ellátó

önálló vagy többfunkciós, közös igazgatású kulturális és

sportlétesítmény,

d) minden olyan egyéb közmûvelõdési szolgáltatást ellátó

intézmény, amely a

polgárok közösségi mûvelõdését szolgálja, fenntartójától,

mûködtetõjétõl

függetlenül.

75. §

Közösségi színtér, illetve közmûvelõdési intézmény mûködtetõje

települési önkormányzat, önkormányzati társulás valamint közmûvelõdési

megállapodás keretében egyéb szervezet (egyesület, alapítvány stb.),

illetõleg magánszemély lehet.

II. fejezet

A helyi közmûvelõdés

A települési önkormányzatok közmûvelõdési feladatai

76. §

(1) A települési önkormányzat kötelezõ feladata a helyi

közmûvelõdési tevékenység támogatása.

(2) Ennek formái különösen:

a) az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképzõ, szakképzõ

tanfolyamok,

életminõséget és életesélyt javító tanulási, felnõttoktatási

lehetõségek,

népfõiskolák megteremtése,

b) a település környezeti, szellemi, mûvészeti értékeinek,

hagyományainak

feltárása, megismertetése, a helyi mûvelõdési szokások

gondozása,

gazdagítása,

c) az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi

kultúra értékeinek

megismertetése, a megértés, a befogadás elõsegítése, az

ünnepek kultúrájának

gondozása,

d) az ismeretszerzõ, az amatõr alkotó, mûvelõdõ közösségek

tevékenységének

támogatása,

e) a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi

életének, érdek-

érvényesítésének segítése,

f) a különbözõ kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és

fenntartásának

segítése,

g) a szabadidõ kulturális célú eltöltéséhez a feltételek

biztosítása,

h) egyéb mûvelõdést segítõ lehetõségek biztosítása.

77. §

A települési önkormányzat a helyi társadalom mûvelõdési

érdekeinek és kulturális szükségleteinek figyelembevételével, e

törvény és a helyi lehetõségek, sajátosságok alapján rendeletben

határozza meg, hogy a 76. §-ban felsoroltakból mit milyen konkrét

formában, módon és mértékben lát el.

78. §

(1) A települési önkormányzat a közmûvelõdési tevékenységek

folyamatos megvalósíthatósága érdekében közösségi színteret, illetve

közmûvelõdési intézményt biztosít.

(2) Megyei jogú városban, városban, fõvárosi kerületben az

önkormányzat az (1) bekezdésben foglalt feladat ellátása során

közmûvelõdési intézményt biztosít. Községekben az önkormányzat

közösségi színteret, illetve közmûvelõdési intézményt biztosít.

(3) Az önkormányzat a közösségi színtér vagy közmûvelõdési

intézmény fenntartójaként, illetve a közösségi színtér vagy

közmûvelõdési intézmény mûködtetésére irányuló közmûvelõdési

megállapodásban biztosítja, hogy a településen a lakosság önszervezõdõ

közösségei megfelelõ rendszerességgel és idõtartamban vehessék igénybe

a színtér vagy intézmény szolgáltatásait, és az igénybevétel idejére a

minimális mûködési feltételek rendelkezésre álljanak.

(4) A települési önkormányzat indokolt esetben engedélyezi az

általa fenntartott közösségi színtér, illetve közmûvelõdési intézmény

más célra történõ átmeneti igénybevételét, tevékenységének évente

legfeljebb 2 hónap idõtartamú szüneteltetését. Ha a települési

önkormányzat közmûvelõdési megállapodás alapján biztosítja a közösségi

színtér, illetve közmûvelõdési intézmény mûködését, akkor évente 2

hónapon túli szüneteltetés esetén új közmûvelõdési megállapodással

biztosítja a településen a közmûvelõdési szolgáltatásokat.

(5) Az az önkormányzat, amely közösségi színteret, illetve

közmûvelõdési intézményt tart fenn az e törvényben foglaltak alapján:

a) meghatározza a közösségi színtér, illetve a közmûvelõdési

intézmény

használati szabályait, mûködésének módját, valamint a

közmûvelõdési

intézmény feladatait,

b) kiadja az általa fenntartott közmûvelõdési intézmény

alapító okiratát,

mûködési engedélyét, jóváhagyja, szervezeti és mûködési

szabályzatát, éves munkatervét és költségvetését,

c) biztosítja a feladatok ellátásához és a közösségi színtér,

illetve közmûvelõdési

intézmény fenntartásához szükséges, e törvény szerinti

szervezeti, személyi,

szakképzettségi és tárgyi feltételeket,

d) kijelöli a közösen létesített vagy önkormányzatok közötti

társulásban

fenntartott közösségi színtér, illetve közmûvelõdési intézmény

esetében a

mûködtetõi jogok gyakorlóját.

79. §

(1) A települési önkormányzat az önkormányzati rendeletben

meghatározott közmûvelõdési feladatok megvalósítására az e törvény

követelményeinek meg-felelõ jogi személlyel, magánszeméllyel

közmûvelõdési megállapodást köthet.

(2) A közmûvelõdési megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) az elvégzendõ közmûvelõdési szolgáltatást és annak díját,

b) a közmûvelõdési tevékenységben érintettek körét,

c) az ingyenesen vagy térítési díjért igénybe vehetõ

szolgáltatásokat,

d) a közmûvelõdési szolgáltatás igénybevételi lehetõségeinek

minimális

idõtartamát és rendszerességét, a közösségi színtér, illetõleg

közmûvelõdési

intézmény közmûvelõdési célú minimális nyitvatartását;

e) a megállapodás személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit,

f) közmûvelõdési feladat megvalósításában közremûködõktõl

megkívánt

szakképzettséget.

(3) A közmûvelõdési megállapodást a helyben szokásos módon

kell közzétenni.

80. §

A települési önkormányzat a rendeletében rögzített feladatai

vagy egyéb feladatok ellátására pénzügyi támogatásban részesítheti a

közmûvelõdési célú tevékenységet folytatókat. E támogatás nem

veszélyeztetheti a közmûvelõdési rendeletben rögzített feladatok

megvalósítását.

81. §

(1) Az önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó

közmûvelõdési intézmény létesítése, átszervezése, megszüntetése

illetõleg tevékenységének 60 napon túli szüneteltetése esetén a

testületi döntés meghozatala elõtt 30 nappal a minisztérium véleményét

be kell szerezni és annak tartalmát a testülettel ismertetni kell.

(2) A minisztérium a megkereséstõl számított 30 napon belül

nyilváníthat véleményt.

A közmûvelõdés helyi lakossági képviselete

82. §

A közmûvelõdés helyi, lakossági képviselete érdekében

településenként, fõvárosi kerületenként legfeljebb hároméves

idõtartamra egy-egy Közmûvelõdési Tanács (a továbbiakban Tanács)

alakítható. A Tanács elsõdlegesen a lakossági igények

megjelenítésének, a kulturális érdekérvényesítésnek és a közmûvelõdési

tevékenységek önkéntes összehangolásának rendszeres és folyamatos

helyi fóruma.

83. §

(1) A Tanácsot azok a közmûvelõdési célú társadalmi

szervezetek hozhatják létre, melyeknek bejegyzett székhelye az adott

település, s amelyeknek legfelsõbb szerve írásos határozatban jelzi

ezirányú szándékát.

(2) A Tanács megalakítását célzó határozatokat a település

jegyzõjéhez kell benyújtani, aki azokat a helyben szokásos módon

kihirdeti. A kihirdetéstõl számított 30 napon belül az (1) bekezdésben

foglaltak szerint további szervezetek nyújthatják be a jegyzõhöz

csatlakozási szándékot tartalmazó határozataikat.

(3) A 30 napos határidõ lejárta után a jegyzõ írásban szólítja

fel a (2) bekezdés szerinti határozatot benyújtó szervezeteket a

Tanács megalakítására.

(4) A felszólítást követõ 90 napon belül a határozatokat

beküldõ szervezetek, mint alapító tagok kimondják a Tanács

megalakulását, meghatározzák a Tanács szervezeti és mûködési rendjét,

megválasztják képviselõiket. Az erre vonatkozó, az alapító tagok

képviselõinek eredeti aláírásával ellátott határozatot benyújtják a

jegyzõnek.

(5) A jegyzõ a Tanács mûködési idejének lejártát 30 nappal

korábban, a helyben szokásos módon közzé teszi.

(6) A Tanács tagja lehet minden jogi személyiséggel

rendelkezõ, helyben mûködõ közmûvelõdési társadalmi szervezet,

valamint a helyi közmûvelõdést támogató gazdasági vállalkozás

képviselõje.

(7) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelõ szervezetek

csatlakozása a Tanácshoz nem utasítható el. Az alapító és csatlakozó

tagok jogai egyenlõk.

(8) A Tanács:

a) véleményt nyilváníthat, illetõleg javaslatot tehet a

település közmûvelõdési tevékenységével kapcsolatos valamennyi

kérdésben,

b) az önkormányzat által közmûvelõdési célra biztosított

pénzügyi támogatás felhasználását és a vagyoni eszközök célszerû

használatát a vonatkozó döntések illetve az éves önkormányzati

költségvetési tervezet és a zárszámadás alapján figyelemmel

kíséri, véleményezi,

c) elõsegíti a különbözõ közmûvelõdési szervezetek

együttmûködését.

(9) A Tanács ülései nyilvánosak és a mûködése során

keletkezett dokumentumokba bárki betekinthet és azokról - másolási díj

ellenében - másolatot kaphat.

(10) A Tanács mûködési feltételeit tagjai biztosítják.

(11) A jegyzõ a Tanács tagjaira, szervezeti és mûködési

rendjére, illetve megszûnésére vonatkozó dokumentumokat:

a) a változás bejelentését követõ 15 napon belül a

helyben szokásos módon közzé teszi,

b) hivatali idõn belül a település lakossága számára

betekintésre rendelkezésre bocsátja.

III. fejezet

A közmûvelõdési szakmai tanácsadás és szolgáltatás

A megyei (fõvárosi) közmûvelõdési szakmai

tanácsadás és szolgáltatás

84. §

(1) A megyei (fõvárosi) önkormányzat a megye települései (a

fõvárosi kerületek) önkormányzatai, közmûvelõdési intézményei,

szervezetei és közösségei részére, a közmûvelõdési tevékenységek

elõsegítése és fejlesztése érdekében közmûvelõdési szakmai

tanácsadásról és szolgáltatásról gondoskodik. E feladatok ellátására

megyei mûvelõdési központot mûködtethet.

(2) A megyei (fõvárosi) önkormányzat számára az e törvény

szerinti közmûvelõdési szakmai tanácsadás és szolgáltatás mûködési

feltételeinek biztosítása kötelezõ feladat.

85. §

A megyei (fõvárosi) önkormányzat a közmûvelõdési szakmai

tanácsadás és szolgáltatás feladatkörében:

a) elõsegíti a területén mûködõ települési önkormányzatok,

nemzeti és etnikai

kisebbségi önkormányzatok és a megye területén mûködõ

közmûvelõdési

szervezetek mûvelõdési céljainak megvalósulását,

b) együttmûködik a Magyar Mûvelõdési Intézettel, az országos

szakmai

érdekképviseleti szervezetekkel,

c) közmûvelõdési tevékenységgel összefüggõ elemzéseket és

fejlesztõ

programokat készít és hasznosít,

d) részt vesz a térség nemzetközi, országos, megyei

közmûvelõdési

rendezvényeinek szervezésében, gondozza a kistérségi, megyei,

regionális,

országos és nemzetközi kulturális kapcsolatokat,

e) gyûjti és összesíti a közmûvelõdési információkat, megyei

(fõvárosi) adattárat

kezel,

f) elõsegíti a megye (fõváros) környezeti, mûvészeti,

közmûvelõdési értékeinek,

sajátosságainak bemutatását,

g) végzi a közmûvelõdési tevékenységek szervezõinek,

vezetõinek szakmai

képzését és továbbképzését.

86. §

A megyei (fõvárosi) önkormányzat a 85. § alapján rendeletben

határozza meg:

a) közmûvelõdési szakmai tanácsadó és szolgáltató feladatait,

intézményi

szervezeti kereteit, formáit, költségvetési támogatását,

b) a szakmai tanácsadás és a szolgáltatások díjköteles- és

díjmentességi körét.

Az országos közmûvelõdési szakmai tanácsadás és szolgáltatás

87. §

A Magyar Mûvelõdési Intézet a helyi közmûvelõdési

tevékenységek és a megyei (fõvárosi) feladatok segítése érdekében

országos közmûvelõdési szakmai tanácsadást és szolgáltatást biztosító

önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv, amelyet a

minisztérium tart fenn.

IV. fejezet

A miniszter közmûvelõdési ágazati irányító hatásköre

88. §

A miniszter ágazati irányító feladat- és hatáskörében:

a.) az e törvényben foglaltak szerint közremûködik a

mûvelõdéshez való jogok biztosításában,

b) kiadja a közmûvelõdési feladatellátás biztosításához

szükséges szakmai irányelveket, állásfoglalásokat,

c) kiadja a közép- és felsõfokú szakmai képzés,

minõsített szakmai továbbképzés követelményeit,

d) rendeletben határozza meg az egyes közmûvelõdési

munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési feltételeket,

e) véleményezési jogot gyakorol a helyi önkormányzatok

közmûvelõdési intézményeinek létesítése, átszervezése,

szüneteltetése, megszüntetése esetén,

f) szabályozza az országos közmûvelõdési szakértõi

engedélyek kiadását,

g) meghatározza a közmûvelõdési statisztikai

adatszolgáltatás tartalmát és rendjét,

h) felelõsségi körében gondoskodik a felügyelete alatt

mûködõ, a közmûvelõdést szolgáló központi költségvetési intézmény

fenntartásáról, irányításáról,

i) a szakfelügyelet keretében ellenõrzi e törvény

elõírásainak, a közmûvelõdési intézmények tevékenységére

vonatkozó egyéb jogszabályoknak, szakmai követelményeknek a

betartását és a központi támogatások felhasználását.

V. fejezet

A közmûvelõdés finanszírozásának és központi támogatásának alapelvei

89. §

A közmûvelõdést szolgáló és lehetõvé tevõ feltételek

megteremtésében a tevékenységben résztvevõk saját ráfordításaihoz, az

intézmények mûködési bevételeihez és az egyéb forrásokhoz társulva,

meghatározó a központi költségvetési hozzájárulás és a helyi

önkormányzati támogatás.

90. §

A települési és megyei (fõvárosi) önkormányzatok a

közmûvelõdési feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint

normatív állami hozzájárulásban részesülnek.

91. §

(1) A minisztérium költségvetési fejezetében biztosítja:

a) a közmûvelõdés országos feladatainak finanszírozását,

b) a közmûvelõdési intézmények telematikai, információs

feladatainak fejlesztését

c) a Tudományos Ismeretterjesztõ Társulat és a

Szakszervezeti és Munkahelyi Mûvelõdési Intézmények Egyesülete

mûködési támogatását,

d) a népfõiskolai mozgalmak és más, országos

közmûvelõdési társadalmi szervezetek támogatását.

(2) A Belügyminisztérium költségvetése érdekeltségnövelõ

pályázati keretet tartalmaz az önkormányzati közmûvelõdési

feladatellátást szolgáló technikai, mûszaki fejlesztésre.

V. RÉSZ

A kulturális javak védelmével, a muzeális intézményekkel és a

levéltárakkal, a nyilvános könyvtári ellátással, a közmûvelõdéssel

kapcsolatos központi költségvetési források

92. §

(1) A közmûvelõdési és közgyûjteményi szakterületek

feladatellátásához az állami, önkormányzati felelõsségvállalás

közérdekû jellegébõl fakadóan e törvény és az Ltv. által elõírt

kötelezettségek teljesítéséhez központi költségvetési hozzájárulás

szükséges, amelyet a Belügyminisztérium fejezetében megjelenõ normatív

hozzájárulás, központosított elõirányzat, valamint a Mûvelõdési és

Közoktatási Minisztérium fejezetében megjelenõ elõirányzatok

tartalmaznak.

(2) A helyi önkormányzatok a közmûvelõdéssel, a könyvtári

ellátással, a kulturális javak védelmével, a múzeumi és a levéltári

tevékenységgel kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési

törvény szerint közmûvelõdési és közgyûjteményi normatív költségvetési

hozzájárulásban részesülnek, amelynek jogcímeit és összegét az éves

költségvetési törvény határozza meg. A helyi önkormányzatoknak

biztosított normatív hozzájárulás országosan összevont összege nem

lehet kevesebb, mint az adott költségvetési évet két évvel megelõzõ

esztendõben a helyi önkormányzatok által országosan a fenti

tevékenységekre fordított teljes mûködési kiadások intézményi mûködési

bevételekkel csökkentett összegének 60 %-a, és legalább el kell érnie

a helyi önkormányzatok közmûvelõdési és közgyûjteményi normatívájának

az adott költségvetési évet megelõzõ évre elõirányzott összegét.

(3) A központi támogatást a helyi önkormányzatok a mindenkori

költségvetési törvényben a Belügyminisztérium költségvetési fejezetén

belül a Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai címen a

Normatív hozzájárulások alcímen az alábbiak szerint elkülönítve:

a) települési közmûvelõdési és közgyûjteményi feladatokhoz

jogcímen a

települési önkormányzatok összesen a (2) bekezdés szerinti

normatív

hozzájárulás összegének kétharmadát kapják, melyet állandó

népességszámuk alapján kell felosztani;

b) a megyei (fõvárosi) közmûvelõdési és közgyûjteményi

feladatokhoz jogcímen

a megyei (fõvárosi) önkormányzatok összesen a (2) bekezdés

szerinti

normatív hozzájárulás összegének egyharmadát kapják. A

támogatás 33 %-át

egyenlõ arányban, 67 %-át pedig állandó népességszám alapján.

(4) A Belügyminisztérium költségvetési fejezetén belül a Helyi

önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai címen, Központosított

elõirányzatok alcímen elkülönített Érdekeltségnövelõ támogatást kell

biztosítani az önkormányzati könyvtárak állománygyarapításához, a

közmûvelõdési infrastruktúra fejlesztéséhez, amelynek mértéke a (2)

bekezdés szerinti normatív hozzájárulás összegének 5 %-a.

(5) A Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium költségvetési

fejezetén belül

a) az e törvényben és az Ltv-ben meghatározott közvetlen

állami feladatok

ellátására, a közmûvelõdési és a közgyûjteményi

feladatfinanszírozásra, a

közgyûjtemények és a közmûvelõdési intézmények telematikai,

információs

feladatainak ellátására a (2) bekezdés szerinti normatív

hozzájárulás 22,5 %-

ának,

b) a 94. § (4) bekezdésében meghatározott képzés támogatására

a (2) bekezdés

szerinti normatív hozzájárulás 4 %-ának megfelelõ összeget

kell biztosítani.

(6) Az Országgyûlés, a minisztériumok, az országos hatáskörû

szervek és az országos kisebbségi önkormányzatok által fenntartott

közmûvelõdési és közgyûjteményi intézmények költségvetési

elõirányzatait az éves költségvetési törvénynek a fenntartó szerinti

fejezetében kell meghatározni.

(7) Az egyházak a tulajdonukban lévõ kulturális örökség

értékeinek megõrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá

levéltáraik, könyvtáraik, múzeumaik és közmûvelõdési intézményeik

mûködéséhez az éves költségvetési törvényben meghatározott összegû

támogatásban részesülnek.

VI. Rész

A muzeális intézményekben, a nyilvános könyvtárakban, a

közmûvelõdési intézményekben és a levéltárakban alkalmazottak

foglalkoztatásának egyes kérdései

93. §

Az állami és önkormányzati fenntartású közgyûjteményi és

közmûvelõdési intézményekben a foglalkoztatottak létszámának

meghatározásánál a fenn-tartónak figyelembe kell vennie az e törvény

hatálya alá tartozó intézmények jogszabályban elõírt

alapfeladataiból, az ezek teljesítéséhez szükséges feltételekbõl,

valamint szervezeti és mûködési rendjébõl adódó foglalkoztatási

követelményeket.

94. §

(1) Az állami és önkormányzati fenntartású muzeális

intézményekben, nyilvános könyvtárakban, közlevéltárakban és

közmûvelõdési intézményekben alkalmazottként csak

a)

büntetlen elõéletû,

b) a

munkakör betöltéséhez jogszabályban meghatározott végzettséggel és

szakképesítéssel rendelkezõ személy alkalmazható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézményekben a

szakfeladatok ellátása szakképesítéshez kötött.

(3) A szakképesítés alól jogszabályban meghatározott módon

felmentés adható.

(4) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben teljes

munkaidõben foglalkoztatott szakemberek 7 évente szervezett képzésben

vesznek részt. A szervezett képzésnek minõsülõ képzési formák körét, a

képzés alóli mentesítések lehetõségét a mûvelõdési és közoktatási

miniszter rendeletben szabályozza.

(5) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben teljes

munkaidõben, szakmai munkakörben foglalkoztatott munkavállalót

megilleti az a jog, hogy - jogszabályban meghatározottak szerint -

évenként, az év elsõ munkanapján érvényes legkisebb munkabér

(minimálbér) ötven százaléka közterhekkel csökkentett összegének

megfelelõ hozzájárulást vegyen igénybe dokumentum (nyomtatott, hangzó,

elektronikus) vásárlásra, illetve könyvtári szolgáltatások térítésére.

(6) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben, szakmai

munkakörökben foglalkoztatott, felsõfokú végzettségû munkavállalót

kötelezõ bérpótlék illeti meg, ha tudományos, illetve kutatói

munkakörben foglalkoztatják, továbbá ha tudományos fokozattal

rendelkezik. Ennek mértéke a pótlékalap 50%-a.

(7) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben

foglalkoztatott munkavállaló a munkakörében végzett tevékenységével

kapcsolatban a büntetõjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó

személynek minõsülhet.

95. §

Az állami és önkormányzati fenntartású muzeális

intézményekben, nyilvános könyvtárakban, közlevéltárakban és

közmûvelõdési intézményekben magasabb vezetõ beosztás ellátásával

csak szakirányú felsõfokú végzettséggel rendelkezõ munkavállaló

bízható meg.

VII. RÉSZ

Záró rendelkezések

Hatálybalépés

96. §

(1) Ez a törvény - a (2) - (4) bekezdésben meghatározott

kivételekkel - 1998. január 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény II. része, a Btk. módosításáról rendelkezõ 103.

§-a, a polgári perrendtartás módosításáról szóló 104. §-a és a 2.

számú melléklete 1998. július 1-jén lép hatályba, e rendelkezéseket a

hatálybalépés után indított eljárásokra kell alkalmazni.

(3) A törvény 92. §-a (5) bekezdésének b) pontja 1999. január

1-jén lép hatályba, ezzel egyidejûleg az (5) bekezdés a) pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) az e törvényben és az Ltv-ben meghatározott közvetlen

llami feladatok ellátására, a közmûvelõdési és a közgyûjteményi

feladatfinanszírozásra, a közgyûjtemények és a közmûvelõdési

intézmények telematikai, információs feladatainak ellátására a (2)

bekezdés szerinti normatív hozzájárulás 45 %- ának

(megfelelõ összeget kell biztosítani)".

(4) A törvény 94. §-ának (4)-(6) bekezdése 1999. január 1-

jén lép hatályba.

Vegyes rendelkezések

97. §

(1) A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX.

törvény 11.§ (1) bekezdése c) pontjában szereplõ könyvtárral akkor

rendelkezik az iskola, ha az megfelel a miniszter által kiadott

szakmai követelményeknek és normatívák-nak.

(2) A felsõoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi

LXXX. törvény 3.§ (2) bekezdés b) pontja szerint szükséges tárgyi

feltételekkel akkor rendelkezik a könyvtár, ha megfelel a miniszter

által kiadott szakmai követelményeknek és normatíváknak.

98. §

(1) Ahol jogszabály "muzeális emlék"-et vagy "muzeális érték"-

et említ, ott "kulturális javak"-at, ahol "történeti (régészeti)

jelentõségû védett földterület"-et, azon "régészeti jelentõségû védett

földterület"-et, ahol "ásatás"-t ott "régészeti feltárás"-t kell

érteni.

(2) E törvény nem érinti a hatálybalépése elõtt a korábbi

jogszabályok alapján védetté nyilvánított kulturális javak és

földterületek védettségét.

(3) A mûködési engedéllyel nem rendelkezõ azon intézmények,

amelyek múzeum elnevezést használnak hivatalos irataikon, e törvény

hatálybalépésétõl számított egy éven belül kötelesek megváltoztatni

elnevezésüket.

(4) E törvény hatályba lépésétõl számított egy éven belül

felül kell vizsgálni a muzeális intézmények - korábbi jogszabályok

alapján kiadott - mûködési engedélyeit.

(5) Az e törvény hatálybalépésétõl számított három éven belül

felül kell vizsgálni a régészetileg védett földterületeket és a

felülvizsgálat eredményétõl függõen az Igazgatóság javaslatot tesz

azok e törvény alapján történõ védetté nyilvánítására.

(6) Az e törvény hatályba lépésétõl számított egy éven belül

felül kell vizsgálni a védett kulturális javakat, és a felülvizsgálat

eredményétõl függõen az Igazgatóság javaslatot tesz azok e törvény

alapján történõ védetté nyilvánítására.

(7) A miniszter a védett kulturális javak jegyzékét a jelen

törvény hatályba lépését követõ egy éven belül, a védett kulturális

javak gyarapodását és törlését pedig évenként hivatalos közlönyében

külön mellékletben közzéteszi.

99. §

A Kormány létrehozza a Kulturális Örökség Szakmai Kollégiumát,

amely tanácsadó, javaslattevõ és véleményezõ testületként jár el az

épített örökség és a kulturális javak, valamint a levéltári anyag

védelmével, továbbá a muzeális intézményekkel, a nyilvános

könyvtárakkal, valamint a közlevéltárakkal és a nyilvános

magánlevéltárakkal összefüggõ kérdésekben.

Felhatalmazások

100. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény

végrehajtásaként rendeletben szabályozza:

a) a védett kulturális javak külföldre viteléhez,

valamint a muzeális intézmény alapításhoz szükséges biztosítékot,

b) a muzeális intézmények látogatóit és a

könyvtárhasználókat megilletõ kedvezményeket,

c) a muzeális intézményben folytatható kutatást,

d) a mûkereskedelemmel kapcsolatos kérdéseket,

e) a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetését,

f) az országos dokumentumellátási rendszer mûködését,

g) a nyilvános könyvtári ellátás rendszerének központi

szolgáltatásait és a könyvtáraknak nyújtott szakmai

szolgáltatásokat,

h) az Országos Könyvtári Kuratórium jogállását,

összetételét és mûködését,

i) a közgyûjtemények finanszírozását és központi

támogatását.

j) bérpótlék mértékét és az arra jogosultak körét,

k) a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatását és

hasznosítását,

l) az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben

teljes munkaidõben szakmai munkakörben foglalkoztatott munkavállalók

dokumentum vásárlási, illetve könyvtári szolgáltatások térítési

kedvezményét.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kulturális örökség

védelmére közalapítványt hozzon létre.

(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben

szabályozza:

a) a kulturális javak védetté nyilvánításának részletes

szabályait,

b) a kulturális tárgyak kiviteli engedélyezésének

részletes szabályait,

c) a régészeti lelõhelyek védettségi eljárását,

valamint a régészeti feltárások részletes szabályait,

d) a muzeális intézmények mûködési engedélyeivel

kapcsolatos kérdéseket,

e) a védetté nyilvánított kulturális javak, valamint a

régészeti lelõhelyek nyilvántartását,

f) a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatát,

g) a muzeális intézmények ügyrendi szabályzatát,

h) a kulturális javakkal kapcsolatos adatszolgáltatási

és nyilvántartási szabályokat,

i) a muzeális intézmények szakmai normatíváit, a

továbbképzés rendszerét és követelményeit,

j) a kulturális örökség közgyûjteményekben õrzött javai

sokszorosításának, másolásának, adatrögzítésének és

adatfelhasználásának jogát,

k) a Kulturális Örökség Igazgatóságára és annak

eljárására vonatkozó részletes szabályokat,

l) a muzeális intézményekre, a könyvtárakra és a

közmûvelõdési intézményekre vonatkozó szakfelügyelet rendjét,

m) a különbözõ típusú könyvtárak mûködését, szakmai

követelményeit és normatíváit, a továbbképzés rendszerét,

n) a Könyvtári Intézet jogállását és gazdálkodását,o) a

könyvtárak szervezeti és mûködési szabályzatának kötelezõ tartalmát,

p) a könyvtári dokumentumellátást,

q) a beiratkozási díjra és a könytári szolgáltatások

térítési díjára vonatkozó szabályokat,

r) a könyvtári, közmûvelõdési, múzeumi, levéltári

szakértõi névjegyzék vezetését,

s) a könyvtári szakemberek képesítési feltételeit,

illetõleg az e feltételek alóli felmentésre vonatkozó

szabályokat, továbbá a könyvtári alkalmazottak kedvezményeit,

t) az összevont önkormányzati intézmények mûködését,

u) az önkormányzatok érdekeltségnövelõ támogatását,

v) a közmûvelõdési és közgyûjteményi

feladatfinanszírozás és a közmûvelõdési és közgyûjteményi

telematikai feladatfinanszírozás Mûvelõdési és Közoktatási

Minisztérium fejezeti kezelésû címe felhasználását,

w) a közép- és felsõfokú közmûvelõdési továbbképzés és a

minõsített szakmai továbbképzés rendszerét és követelményeit,

x) az egyes közmûvelõdési munkakörök betöltéséhez

szükséges képesítési feltételeket, illetõleg az e feltételek

alóli felmentésre vonatkozó szabályokat,

y) a muzeális intézményekben foglalkoztatottak

munkaköreinek betöltéséhez szükséges képesítési feltételeket,

illetõleg az e feltételek alóli felmentésre vonatkozó

szabályokat.

(4) A miniszter az érintett miniszterekkel egyetértésben

rendeletben nyilváníthat

valamely földterületet régészeti jelentõségû védett

földterületté.

(5) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel

együttesen rendeletben szabályozza a könyvtári dokumentumok védelmét

és nyilvántartását.

101. §

E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és

azok tagállamai közötti társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben,

1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a

megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 35. §-ával összhangban az

Európai Közösségek következõ jogszabályaival összeegyeztethetõ

szabályozást tartalmaz:

- a Tanács 3199/92/EGK rendelete a kulturális javak

exportjáról,

- a Tanács 93/7/EGK irányelve a tagállamok területérõl

jogellenesen elszállított kulturális javak visszaszolgáltatásáról,

- a Bizottság 752/93/EGK rendelete a 3711/92/EGK rendelet

végrehajtásáról.

Módosító rendelkezések

102. §

(1) Az Ltv. a következõ 9/A. §-sal egészül ki:

"9/A. § (1) Közfeladatot ellátó szerv megszüntetése vagy

feladatkörének

megváltoztatása esetén a rendelkezõ szerv köteles intézkedni

az érintett szerv

irattári anyagának további elhelyezésérõl, biztonságos

megõrzésérõl,

kezelésérõl és használhatóságáról.

(2) Ha a megszûnõ szerv más szervbe olvad be, iratait a

feladatait átvevõ

szerv irattárában kell elhelyezni.

(3) Ha a megszûnõ szerv feladatköre több szerv között oszlik

meg, vagy

valamely szerv egyes feladatait egy másik szerv veszi át, az

irattári anyagot

csak irattári tételenként szabad megosztani. Az egyes

ügyiratokra vonatkozó

igényt másolat készítésével vagy kölcsönzéssel kell

teljesíteni. Az irattári

anyag irattári tételenkénti megosztását az illetékes

közlevéltár egyetértésével

kell elvégezni.

(4) Ha a közfeladatot ellátó szerv jogutód nélkül szûnik meg,

irattári

anyagának maradandó értékû részét az illetékes közlevéltárban

kell

elhelyezni. Az irattári anyag többi részének meghatározott

ideig történõ

további õrzéséhez, kezeléséhez, illetõleg selejtezéséhez

szükséges költségek

biztosításáról a megszüntetésrõl intézkedõ szerv gondoskodik."

(2) Az Ltv. 10. §-ának (1) bekezdése a következõ mondattal

egészül ki:

"A belügyminiszter a helyi önkormányzatok, az ágazati

irányítást ellátó

miniszter pedig az állami és a helyi önkormányzati intézmények

részére

- a mûvelõdési és közoktatási miniszter által megbízott

szakmai testület

véleményének kikérésével - ad ki iratkezelési

mintaszabályzatot."

(3) Az Ltv. 15.§-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A közlevéltár vezetõjét pályázat útján a Magyar Országos

Levéltár

esetében a mûvelõdési és közoktatási miniszter, míg az állami

szaklevéltárak,

valamint a megyei és települési önkormányzatok, illetve

köztestületi,

közalapítványi és egyéb közfeladatot ellátó szervek levéltárai

esetében - a

mûvelõdési és közoktatási miniszter véleményének kikérésével -

a fenntartó

nevezi ki, illetve menti fel."

(4) Az Ltv. 17. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a

következõ rendelkezés

lép:

"a) a külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények

érvényesítése érdekében módszertani ajánlásokat és egyéb

segédanyagokat

dolgoz ki, s azokat a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium

egyetértésével

közzéteszi."

(5) Az Ltv. 17. §-ának (2) bekezdése a következõ k) - m)

ponttal egészül ki:

"k) ellátja a levéltári szakfelügyelet mûködtetésével

kapcsolatos teendõit;

l) gyakorolja a 33. § (5) bekezdésében és a 34. § (1)

bekezdésében

meghatározott elõvásárlási jogát;

m) a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium által

meghatározott

szempontok szerint gyûjti és feldolgozza a közlevéltárak,

valamint a

nyilvános magánlevéltárak mûködésével kapcsolatos adatokat."

(6) Az Ltv. 24. §-a a következõ (5) és (6) bekezdéssel egészül

ki:

"(5) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott hozzájárulás

megadásakor

írásban nyilatkozni kell a kutató által megismert személyes

adat - kutatás

célja szerinti - felhasználásának elfogadásáról, valamint a

személyes adatot

tartalmazó iratok másolhatóságáról.

(6) A kutató a (2) bekezdés c) pontja alapján végzett

tudományos célú kutatás

során feltárt személyes adatot tartalmazó iratról az (1)

bekezdésben

meghatározott védelmi idõ lejárta elõtt is készíttethet nem

anonimizált

másolatot."

(7) Az Ltv. a következõ 24/A. §-sal egészül ki:

"24/A. § (1) A személyes adatok azonos védelmét biztosító

ország kutatója

számára tudományos célból, a 24. § (1) bekezdésében

meghatározott védelmi

idõ lejárta elõtt is engedélyezhetõ a személyes adatot

tartalmazó levéltári

anyag kutatása, feltéve, hogy a 22. § (1) bekezdésében

meghatározott 30,

illetõleg 15 év már eltelt. A kutatás akkor engedélyezhetõ,

ha:

a) a személyes adatok azonos védelmét az adott országot

illetõen az

igazságügy-miniszter az adatvédelmi biztossal egyetértésben

megállapítja,

b) a kutató bemutatja a Magyar Tudományos Akadémia kutatási

téma szerint

illetékes bizottságának vagy intézetének - a kutató részletes

kutatási terve

alapján megadott - támogató állásfoglalását és írásos

nyilatkozatban

vállalja, hogy a megismert és kigyûjtött személyes adatokat

országa

adatvédelmi szabályai szerint kezeli és használja fel.

(2) Az (1) bekezdés szerint engedélyezett kutatás során

feltárt iratok

másolhatóságát illetõen a 24. § (6) bekezdésében foglaltakat

kell

alkalmazni.

(3) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy személyes adatot

tartalmazó

levéltári anyag másolatának - a történelmi eseményekrõl

folytatott kutatások

eredményeinek bemutatása céljából - külföldi tudományos

intézmény

részére, a 24. § (1) bekezdésében meghatározott védelmi idõ

lejárta elõtt

történõ átadása tárgyában adatvédelmi szerzõdést kössön.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatvédelmi szerzõdésen

alapuló

adattovábbítást - a 24. § (1) bekezdésében foglalt védelmi idõ

lejártáig - az

érintett, illetõleg annak halálát követõen bármely örököse

vagy

hozzátartozója megtilthatja. A tiltakozási jog gyakorlásával

kapcsolatos

eljárás szabályait a mûvelõdési és közoktatási miniszter

állapítja meg."

(8) Az Ltv. 30. §-ának (3) bekezdése a következõ

rendelkezéssel egészül ki:

"A törlés elrendelésével egyidejûleg kezdeményezi a levéltári

anyag védetté

nyilvánítását."

(9) Az Ltv 30. §-ának (4) bekezdése a következõ mondattal

egészül ki:

"A költségvetési támogatás a pártok által fenntartott

nyilvános

magánlevéltárakat is megilleti."

(10) Az Ltv. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(2) A védett levéltári anyaggá nyilvánítást a tulajdonos,

illetõleg a

tulajdonos egyetértésével bárki kezdeményezheti bármely

közlevéltárnál

vagy a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztériumnál. Nincs

szükség a

tulajdonos hozzájárulására, ha a védetté nyilvánítás a 30. §

(3) bekezdése

vagy a 34. § alapján történik."

(11) Az Ltv. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép,

egyúttal a jelenlegi (2) - (3) bekezdésének számozása (3) és

(4) bekezdésre változik:

"(2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt iratokat a tulajdonos

külföldre kívánja

vinni, köteles azt bármely közlevéltárnak bemutatni. A

közlevéltár, ha

álláspontja szerint a bemutatott irat maradandó értékûnek

minõsül,

kezdeményezi annak védetté nyilvánítását."

(12) Az Ltv. a következõ V/A. fejezettel egészül ki:

"V/A. fejezet

A levéltárak költségvetési támogatásával összefüggõ egyes

kérdések

34/A. § (1) A közlevéltárakban és a nyilvános

magánlevéltárakban õrzött

levéltári anyag évi 2 %-ának átvizsgálásához, a szükséges

selejtezés

elvégzéséhez és a 13. § f) pontjában meghatározott biztonsági

másolatok

elkészítéséhez, valamint a veszélyeztetett állapotú iratok,

illetõleg a bennük

lévõ információk tartós megõrzését szolgáló egyéb teendõk

ellátásához

szükséges pénzügyi feltételeket a Mûvelõdési és Közoktatási

Minisztérium

fejezeti kezelésû költségvetési elõirányzatából kell

biztosítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elõirányzatnak a

közlevéltárak és a

nyilvános magánlevéltárak közötti elosztásáról a Mûvelõdési

és

Közoktatási Minisztérium pályázat kiírásával gondoskodik. A

pályázat

kiírásának, elbírálásának és az elõirányzat felhasználásának

szabályait a

mûvelõdési és közoktatási miniszter állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásának

személyi, tárgyi

és technikai feltételeit legkésõbb 2000. december 31-éig kell

megteremteni.

34/B.§ A 17. § (2) bekezdésében felsorolt feladatok

elvégzéséhez szükséges

költségvetési elõirányzatot a Magyar Országos Levéltár éves

költségvetésének elkülönített tételeként kell meghatározni.

34/C. § (1) A nyilvános magánlevéltárak költségvetési

támogatására

szolgáló költségvetési elõirányzatot a Mûvelõdési és

Közoktatási

Minisztérium fejezeti kezelésû elõirányzataként kell évente

meghatározni.

(2) A nyilvános magánlevéltárban õrzött anyag 1 folyóméterére

vetített

költségvetési támogatás mértéke nem lehet kevesebb, mint az

általános

levéltárakban õrzött anyag l folyóméterére az adott

költségvetési évet két

évvel megelõzõ esztendõben jutó mûködési kiadás - intézményi

mûködési

bevételekkel csökkentett - összegének 25 %-a.

(3) Az (1) bekezdés szerinti elõirányzat nyilvános

magánlevéltárak közötti

elosztásának rendjét a mûvelõdési és közoktatási miniszter

állapítja meg.

34/D. § Az általános levéltárak esetében a 15. § (1)

bekezdésének b) pontja

szerinti raktárak kialakítását - elsõsorban az állami

tulajdonú levéltári

anyag, valamint az önálló levéltárral nem rendelkezõ helyi

önkormányzatok

mûködése során keletkezett levéltári anyag folyamatos

átvételének

biztosítása érdekében - a Kormány által jóváhagyott

fejlesztési program

segíti. A fejlesztési programot a mûvelõdési és közoktatási

miniszter 1998.

június 30-áig terjeszti a Kormány elé."

(13) Az Ltv. 35. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(5) Felhatalmazást kap a mûvelõdési és közoktatási miniszter,

hogy

rendeletben szabályozza a maradandó értékû magániratok védetté

nyilvánítására vonatkozó eljárást, a 23. § (3) bekezdésében

meghatározott

kuratórium mûködését, továbbá - az igazságügy-miniszterrel

együtt - az

eredeti köziratot helyettesítõ másolat készítésének rendjét, a

levéltári

szakfelügyelet és a levéltári szakmai testületek mûködését,

valamint a

levéltári anyag külföldre vitelét."

(14) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az Ltv. 6. §-a

(1) bekezdésének elsõ mondatában a "mûvelõdési és közoktatási

miniszter" szövegrész helyébe a "Mûvelõdési és Közoktatási

Minisztérium" szövegrész, 8. §-ának b) pontjában a "Magyar Országos

Levéltár" szövegrész helyébe a "szakfelügyelõk" szövegrész, 10. §-

ának (1) bekezdésében az "Egységes iratkezelési szabályzatot"

szövegrész helyébe az "Iratkezelési mintaszabályzatot" szövegrész,

10. §-ának (4) bekezdésében az "Az (1)-(2) bekezdésben" szövegrész

helyébe az "A (2) bekezdésben" szövegrész, 10. §-a (5) bekezdésének

utolsó mondatában a "mûvelõdési és közoktatási miniszter" szövegrész

helyébe a "Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium" szövegrész, 30. §-

ának (4) bekezdésében a "külön jogszabályban meghatározott" szövegrész

helyébe "a 34/C. §-ban foglaltak szerinti" szövegrész, 33. §-ának (1)

bekezdésében a "mûvelõdési és közoktatási miniszter" szövegrész

helyébe a "Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium" szövegrész,

valamint 34. §-ának (1) bekezdésében a "valamely jelentõs közéleti

személyiség" szövegrész helyébe "a társadalmi, politikai, gazdasági,

kulturális és tudományos életben jelentõs szerepet betöltött

személyek" szövegrész lép.

103. §

(1) A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény (a

továbbiakban: Btk.) 216.§-ának címe az alábbiakra módosul és a §

helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"Mûemlék megrongálása

216. § (1) Aki a tulajdonában álló mûemléket

megrongálja, bûntettet követ el, és három évig terjedõ

szabadságvesztéssel büntetendõ.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti mûemléket

megsemmisíti, vagy annak olyan helyrehozhatatlan károsodását

idézi elõ, amelynek következtében az elveszti mûemlék jellegét,

öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ."

(2) A Btk. az alábbi új alcímekkel, valamint 216/A-216/B. §-

okkal egészül ki:

"Kulturális javak megrongálása

216/A. § (1) Aki a tulajdonában álló, a kulturális

javak körébe tartozó és védett tárgyat megrongálja, bûntettet

követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti tárgyat megsemmisíti,

vagy annak helyrehozhatatlan károsodását idézi elõ, öt évig

terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.

Visszaélés kulturális javakkal

216/B. § (1) Aki a kulturális javak körébe és védett

gyûjteményhez tartozó tárgyat, vagy védett tárgyegyüttes darabját

jogszabályban elõírt elõzetes hozzájárulás nélkül elidegeníti,

úgyszintén aki a kulturális javak körébe tartozó védett tárgy

tulajdonjogának bekövetkezett változására vonatkozó,

jogszabályban elõírt bejelentési kötelezettségét elmulasztja,

büntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel

büntetendõ.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ, aki a

kulturális javak körébe tartozó és kiviteli engedélyhez kötött

tárgyat engedély nélkül külföldre juttat, vagy a kiviteli

engedély kereteit túllépi."

(3) A Btk. 324. § (3) bekezdésnek b) pontja helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"(Bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztéssel

büntetendõ az, aki)

b) kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti

lelõhelyet vagy mûemléket rongál meg."

(4) A Btk. 324. § (4) bekezdésének b) pontja helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"(A bûntetés egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha

a rongálás)

b) kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti

lelõhelyet vagy mûemléket semmisít meg."

(5) A Btk. 325. § az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki és

jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:

"(2) A büntetés két évig terjedõ szabadságvesztés, ha a

jogtalan elsajátítást a kulturális javak körébe tartozó tárgyra

követik el."

(6) A Btk. 309. § (2) bekezdésének d) pontjában, 312. § (2)

bekezdésének d) pontjában, 316. § (4) bekezdés b) pontjának 2.

alpontjában, valamint 326. §-ának (3) bekezdésében a "muzeális

tárgyra" szövegrész helyébe "kulturális javak körébe tartozó tárgyra"

szövegrész kerül.

104. §

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 339.§-

a (2) bekezdésének h/ pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"((2) A bíróság a közigazgatási határozatot

megváltoztathatja:)

h) a levéltári anyag általános levéltárban történõ

elhelyezését elrendelõ,"

105. §

A vámjogról és vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló

1995. évi C. törvény 117. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül

ki, egyúttal az eredeti (4)-(9) bekezdés számozása (5)-(10) bekezdésre

változik:

"117. § (4) Vámmentesek azok a kulturális javak, amelyeket a

behozataltól

számított 3 hónapon belül a Kulturális Örökség Igazgatósága

védetté

nyilvánít."

106. §

A közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. Törvény 9. §-ának (2)

bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki:

"((2) E törvény hatálya nem terjed ki a következõ

szolgáltatásokra:)

h) a régészeti feltárásokra."

107. §

A kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejû rendelet 4.

§-a (1) bekezdésének

a) és k) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) állami vagy helyi önkormányzati szerv, valamint az e

szervek

mûködéséhez szükséges gazdasági, igazgatási, oktatási,

közgyûjteményi,

közmûvelõdési, szociális és egészségügyi létesítmény

elhelyezése.

k) a régészeti lelõhelyek és környezetük megóvása és

feltárása,"

108. §

A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 52. § (4)

bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép és új (5) bekezdéssel

egészül ki:

"(4) Védett ásványok, õsmaradványok gyûjtéséhez, forgalomba

hozatalához

külföldre viteléhez az igazgatóság engedélye szükséges.

(5) Védett ásványok, õsmaradványok külföldre vitele esetén

végleges

kiviteli engedély nem adható."

Hatályon kívül helyezõ rendelkezések

109. §

(1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:

a) a közmûvelõdésrõl szóló 1976. évi V. törvény,

b) a könyvtárakról szóló 1976. évi 15. törvényerejû

rendelet,

c) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági

megbízottak, valamint

egyes centrális alárendeltségû szervek feladat- és

hatásköreirõl szóló,

többször módosított 1991. évi XX. törvény 112., 122-125.,

127. §-ai,

d) az Ltv. 9. §-ának (4) bekezdése, 10. §-ának (2)

bekezdésében a "valamint

az állami intézmények és a helyi önkormányzati intézmények"

szövegrész,

továbbá a 10 §-a (4) bekezdésének második mondata,

e) a könyvtárakról szóló 1976. évi 15. törvényerejû rendelet

végrehajtásáról

szóló 17/1976. (VI.7.) MT rendelet,

f) a mûvelõdési otthonokról szóló 3/1979.(I.20.)MT rendelet,

g) a közmûvelõdésrõl szóló 1976. évi V. törvény

végrehajtásáról rendelkezõ

1035/1976.(XI.13.) Mt.h. határozat, valamint a módosításáról

rendelkezõ

23/1982. (V. 24.) MT. rendelet 5. §-a és a 44/1990. (III.

13.) MT. rendelet

18. §-a (2) bekezdésének d) pontja,

h) a helyi önkormányzatok egyes szerveinek és a köztársasági

megbízottaknak a közmûvelõdési, közgyûjteményi, mûvészeti,

továbbá

más kulturális tevékenységekkel kapcsolatos államigazgatási

feladat- és

hatásköreirõl szóló 20/1992.(I.28.) Korm. rendelet 1. §-ának

(2) bekezdése,

3. §-a (1) bekezdésének b)-c) és e) pontja, (2) bekezdésének

c)-g) és i)

pontja,

i) a mûvelõdési otthonokról szóló 1/1979.(I.20.)KM rendelet,

j) a könyvtári rendszer szervezetérõl és mûködésérõl szóló

5/1978. (XII.2.)

KM rendelet.

(2) A törvény II. részének hatálybalépésével egyidejûleg

hatályát veszti:

a) a muzeális emlékek védelmérõl szóló 1963. évi 9.

törvényerejû rendelet

valamint a módosításáról rendelkezõ 1975. évi 6.

törvényerejû rendelet és

az 1981. évi 19. törvényerejû rendelet,

b) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági

megbízottak, valamint

egyes centrális alárendeltségû szervek feladat- és

hatásköreirõl szóló,

többször módosított 1991. évi XX. törvény 126. §-a,

c) az országos múzeumok felsorolásáról szóló 1032/1981.

(X. 30.) Mt.h.

határozat, valamint a módosításáról rendelkezõ 31/1989.

(XII. 22.) MT.

rendelet és az 1022/1991. (V. 23.) Korm. határozat.

Göncz Árpád Dr. Gál Zoltán

a Köztársaság elnöke az Országgyûlés

elnöke

1. számú melléklet az 1997. évi .......... törvényhez

Fogalmak

E törvény alkalmazásában:

a) Állami egyetemek könyvtárai: a

felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX.

törvény 1. sz. mellékletében felsorolt állami egyetemek

központi könyvtárai.

b) Állomány: a könyvtár által tartós megõrzésre

nyilvántartásba vett

dokumentumok összessége.

c) Elektronikus dokumentum: a csak számítógéppel

olvasható dokumentum.

d) Hungarikum: a Magyarország mindenkori területén

megjelent minden, továbbá a külföldön magyar nyelven, magyar

szerzõtõl, illetõleg magyar vonatkozású tartalommal keletkezett

valamennyi dokumentum, függetlenül attól, hogy nyilvánosságra

hozták-e vagy sem.

e) Könyvtár: az e törvényben meghatározott könyvtári

dokumentumok rendszeres gyûjtését, feltárását, megõrzését és

használatát biztosító szervezet.

f) Könyvtárhasználati jog: a könyvtárak

szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó jog.

g) Könyvtárhasználó: a könyvtár szolgáltatásait

igénybe vevõ személy vagy szervezet.

h) Könyvtári dokumentum: a könyvtár által állományba

vett, alap- és kiegészítõ feladatai ellátásához szükséges

tudományos, oktatási, mûvészeti, közmûvelõdési vagy történeti

értékû könyv, idõszaki kiadvány, egyéb kiadvány, illetõleg minden

szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítés, beleértve a könyvtár

állományába vett elektronikus dokumentumot is, kivéve az Ltv.

hatálya alá tartozó, irattári jellegû levéltári anyagnak minõsülõ

dokumentumot.

i) Könyvtári dokumentum feltárása: az a folyamat,

amelyben a könyvtári dokumentumokat a bennük lévõ tartalmi és az

õket jellemzõ formai jegyek alapján nyilvántartják, annak

érdekében, hogy a könyvtárhasználó minél több szempont szerint

tájékozódhasson a gyûjteményben.

j) Könyvtári gyûjtemény: a könyvtár tervszerûen

fejlesztett, rendezett, feltárt állománya.

k) Könyvtári szakember: a könyvtáros, a könyvtári

informatikus, a könyvtári asszisztens, a segédkönyvtáros továbbá

a könyvtári feladatok ellátásához szükséges más felsõ- vagy

középfokú végzettséggel rendelkezõ személy. A könyvtáros

felsõfokú szakirányú végzettséggel rendelkezõ szakember.

l) Könyvtárközi dokumentumellátás:

- a dokumentumok lelõhelyének nyilvántartása és

adatszolgáltatás a nyilvántartásból az igénylõk részére,

- a könyvtárközi kölcsönzés szolgáltatása függetlenül

attól, hogy a dokumentum milyen formában és módon kerül az

igénylõhöz,

- a könyvtárak gyûjteményébõl kivont dokumentumok

hasznosítása a könyvtári rendszer számára.

m) Könyvtárközi kölcsönzés: valamely dokumentum

szolgáltatása egyik könyvtárból a másikba, beleértve az eredeti

dokumentum kölcsönzését, a másolatok szolgáltatását, valamint a

könyvtárközi dokumentum-szolgáltatásra vonatkozó kérések

közvetítését is.

n) Közgyûjtemény: az állam, a helyi önkormányzat,

valamint az országos kisebbségi önkormányzat, a köztestület és a

közalapítvány tulajdonában (fenntartásában) mûködõ, vagy általuk

alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és

hangarchívum.

o) Közmûvelõdési intézmény: a lakosság közösségi

közmûvelõdési tevékenységéhez erre a célra alapított,

fenntartott, mûködtetett, megfelelõ szakmai, személyi,

infrastrukturális feltételekkel és alapító okirattal rendelkezõ

költségvetési szerv vagy egyéb fenntartású intézmény.

p) Közmûvelõdési szakember: a felsõfokú végzettségû

népmûvelõ (mûvelõdésszervezõ, kulturális menedzser), valamint az

e törvényben meghatározott közmûvelõdési feladatok ellátásához

szükséges felsõfokú végzettséggel vagy felsõ-, illetve középfokú

szakképesítéssel rendelkezõ személy.

q) Közmûvelõdési tevékenység: a polgárok iskolán

kívüli, öntevékeny, önmûvelõ, megismerõ, kultúraelsajátító,

mûvelõdõ és alkotó célú cselekvése, amely jellemzõen

együttmûködésben, közösségekben valósul meg.

r) Közösségi színtér: a helyi lakosság rendszeres

vagy alkalmi közmûvelõdési tevékenységének, a lakosság

önszervezõdõ közösségeinek támogatása érdekében önkormányzati

fenntartásban, önkormányzatok társulásában, vagy közmûvelõdési

megállapodás alapján mûködtetett, erre a célra alkalmassá tett és

üzemeltetett, adott helyen rendszeresen mûködõ intézmény vagy

egyéb jogállású létesítmény (helyiségegyüttes, épület).

s) Kulturális javak: az élettelen és élõ természet

keletkezésének, fejlõdésének, az emberiség, a magyar nemzet és

Magyarország népei történelmének minden kiemelkedõ és jellemzõ

tárgyi, képi, írásos és egyéb (hangdokumentum, vagy régészeti

jelenség) bizonyítéka, valamint a mûvészeti alkotások.

sz) Muzeális intézmény: a múzeum, a közérdekû muzeális

gyûjtemény és a közérdekû muzeális kiállítóhely.

t) Mûvelõdési szervezet: minden olyan jogi

személyiséggel rendelkezõ

települési, megyei, regionális, országos szervezet,

(például népfõiskola)

amely alapító okirata szerint e törvény 76. §-ában

felsorolt közmûvelõdési

feladatokból egy vagy több tevékenység

megvalósítására jött létre.

u) Mûvelõdõ közösség: a mûvelõdési érdeklõdési kör és

az önképzõ, társas tevékenység szerint elkülönülõ - jogi

személyiség nélküli - lakossági csoport.

v) Népfõiskola: olyan felnõttoktatási célú

tanfolyamokat szervezõ, helyi önszervezõdés alapján létrejött

szervezet, amelynek pedagógiai programja a szakismeretek átadásán

túl személyiségfejlesztõ /állampolgári, közéleti/ elemet is

tartalmaz, s melyek lebonyolítási, oktatási rendszerét,

módszereit a résztvevõk maguk is alakíthatják.

w) Nyilvános könyvtári ellátás: a nyilvános

könyvtárak által nyújtott szolgáltatások és az e szolgáltatások

nyújtását elõsegítõ központi szolgáltatások összessége, amelyek

biztosítják az állampolgár számára az információhoz való szabad

hozzáférést.

x) Régészeti feltárás: minden olyan tevékenység,

melynek célja a régészeti örökség elemeinek felkutatása.

Régészeti feltárásnak minõsül a terepbejárás, az ásatás

(hitelesítõ és próbaásatás), a megelõzõ feltárás, a leletmentés,

a falkutatás, a mûszeres lelet- és lelõhely felderítés.

y) Régészeti lelet: a régészeti örökség felszínre

került, felfedezett tárgyi, vagy jelenségszintû eleme, függetlenül

attól, hogy eredeti helyérõl, összefüggéseibõl, állapotából

elmozdult, elmozdították, vagy sem.

z) Régészeti lelõhely: az a földrajzilag egyértelmûen

meghatározható terület, melyen a régészeti örökség elemei

elsõdleges összefüggéseikben találhatóak.

zs) Régészeti örökség elemei: az emberi lét bármely,

elmúlt, korokból fennmaradt nyomai, amelyek száz évnél régebbiek

és amelyek segíthetnek rekonstruálni az emberiség történetét és

kapcsolatát környezetével. A régészeti örökség magában foglal

minden lelõhelyet, építményt, szerkezetet, tárgyat vagy más

emléket, jelenséget, érzékelhetõ összefüggést a föld felszínén, a

föld vagy a vizek felszíne alatt, barlangokban.

2. sz. melléklet az 1997. évi .......... törvényhez

Az országos múzeumok és felügyeleti szerveik felsorolása

Budapesti Történeti Múzeum Budapest Fõváros

Önkormányzata

Hadtörténeti Múzeum Honvédelmi

Minisztérium

Iparmûvészeti Múzeum Mûvelõdési és

Közoktatási Minisztérium

Közlekedési Múzeum Közlekedési, Hírközlési

és Vízügyi Minisztérium

Magyar Nemzeti Galéria Mûvelõdési és

Közoktatási Minisztérium

Magyar Irodalom Háza, Mûvelõdési és

Magyar Irodalmi Múzeum - Kortárs Közoktatási

Minisztérium

Irodalmi Központ

Magyar Nemzeti Múzeum Mûvelõdési és

Közoktatási Minisztérium

Magyar Természettudományi Múzeum Mûvelõdési és

Közoktatási Minisztérium

Mezõgazdasági Múzeum Földmûvelésügyi

Minisztérium

Néprajzi Múzeum Mûvelõdési és

Közoktatási Minisztérium

Országos Mûszaki Múzeum Mûvelõdési és

Közoktatási Minisztérium

Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Népjóléti Minisztérium

Könyvtár és Levéltár

Szabadtéri Néprajzi Múzeum Mûvelõdési és

Közoktatási Minisztérium

Szépmûvészeti Múzeum Mûvelõdési és

Közoktatási Minisztérium

3. számú melléklet az 1997. évi .......... törvényhez

Országos szakkönyvtár: az Országos Mûszaki Információs Központ

és Könyvtár, az Országos Egészségügyi Információs Központ és Könyvtár,

a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, az Országos Mezõgazdasági

Könyvtár és Dokumentációs Központ, az Országgyûlési Könyvtár, az

Országos Idegennyelvû Könyvtár, az Országos Pedagógiai Könyvtár és

Múzeum, a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Központi Statisztikai

Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, a Magyar Filmintézet

Könyvtára, a Hadtörténeti Intézet Könyvtára.

A Magyar Köztársaság Kormánya

T/4747/295.. számú

egységes szöveg

a T/4747. számon benyújtott, a kulturális javak védelmérõl és a

muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és

közmûvelõdésrõl szóló törvényjavaslat zárószavazásához

Dr. Magyar Bálint

mûvelõdési és közoktatási miniszter

1997. december

* A törvényjavaslatot elfogadta az Országgyûlés 1997. december 9-i

ülésén

Eleje Honlap