a kulturális javak védelmérõl és a muzeális intézményekrõl,
a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl
dr. Magyar Bálint
mûvelõdési és közoktatási miniszter
Budapest, 1997. december
1997. évi ... törvény
a kulturális javak védelmérõl és a muzeális intézményekrõl,
a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl
A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk
megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes
kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevõi; szellemi
birtokbavételük minden ember alapvetõ joga. Az e fogalomkörbe tartozó
értékek különös védelme, megõrzése és fenntartása, valamint a
nyilvánosság számára történõ széleskörû és egyenlõ hozzáférhetõvé
tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége.
Az információs társadalom és a demokratikus jogállam
mûködésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az
információk szabadon, bárki számára hozzáférhetõk. A könyvtári ellátás
fenntartása és fejlesztése az állampolgárok és a társadalom egésze
szempontjából szükséges, a könyvtári és információs szolgáltatás
állami fenntartása stratégiai jelentõségû. A könyvtári rendszernek az
állampolgárok érdekeit kell szolgálnia.
A nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi kulturális
hagyományok megõrzése, méltó folytatása, a közösségi és egyéni
mûvelõdés személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása, a
polgárok életminõségét javító, értékhordozó tevékenységek, valamint az
ezek megvalósulására létrejött intézmények és szervezetek mûködésének
elõsegítése a társadalom közös érdeke.
E célok megvalósítása érdekében az Országgyûlés a következõ
törvényt alkotja:
I. RÉSZ
Általános rendelkezések
A törvény célja
1. §
E törvény célja:
a) rendelkezni a nemzeti és az egyetemes történelem során
felhalmozott és megõrzött kulturális javak feltárásáról, megóvásáról,
védelmérõl és közkinccsé tételérõl,
b) a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség megõrzése
érdekében szabályozni az e javakkal kapcsolatos feladatokat és az
intézmények tevékenységét,
c) mindenki számára biztosítani a könyvtárhasználat jogát,
szabályozni a nyilvános könyvtári ellátás mûködését és fejlesztését,
d) szabályozni a közmûvelõdési tevékenységek
feltételrendszerét,
e) meghatározni az állam, az önkormányzatok és egyéb
fenntartók feladatait, a szakmai és finanszírozási alapelveket.
Alapelvek
2. §
Az e törvényben meghatározott jogok érvényesítése során tilos
bármilyen hátrányos megkülönböztetés; e jogok minden személyt
megilletnek nem, kor, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti
vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet
szerinti különbségtétel nélkül.
3. §
Az állami és a helyi önkormányzati fenntartású muzeális
intézmény, könyvtár és közmûvelõdési intézmény nem lehet elkötelezett
egyetlen vallás, világnézet, vagy politikai irányzat mellett sem.
4. §
Mindenkinek joga, hogy:
a) megismerhesse a kulturális örökség javait és ezek
jelentõségét a történelem alakulásában, a nemzeti, nemzetiségi és
etnikai kisebbségi önismeret formálásában, valamint az ezek védelmével
kapcsolatos ismereteket a muzeális intézmények tevékenysége, a
könyvtári szolgáltatások, az oktatás, a közmûvelõdés, az
ismeretterjesztés, a sajtó és a tömegtájékoztatás útján,
b) igénybe vegye a nyilvános könyvtári ellátás rendszerét, a
muzeális és közmûvelõdési intézmények szolgáltatásait,
c) mûveltségét, készségeit életének minden szakaszában
gyarapítsa, közmûvelõdési jogai érvényesítése céljából közösséget
hozzon létre s külön jogszabályban meghatározottak szerint szervezetet
alapítson, mûködtessen,
d) e törvény szerint mûvelõdési céljai megvalósításához
közmûvelõdési közös-ségi színteret (a továbbiakban: közösségi
színtér), szervezõ, szervezeti és tartalmi segítséget kapjon.
A törvény hatálya
5. §
(1) E törvény hatálya kiterjed;
a) a kulturális örökség fogalomkörébe tartozó javakra,
ideértve a régészeti jelentõségû földterületeket és a mûemlékek
ingó tartozékait, valamint az ezekkel kapcsolatos minden
tevékenységre, személyre és szervezetre,
b) a könyvtári dokumentumokra, a könyvtárhasználókra, a
nyilvános könyvtárakra, azok fenntartóira, alkalmazottaira és a
sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatóira,
c) a közmûvelõdési tevékenység megvalósulásában
résztvevõkre, a közösségi színterek, közmûvelõdési intézmények
fenntartóira, mûködtetõire és alkalmazottaira.
(2) A könyvtári dokumentumok védelmével és nyilvántartásával
kapcsolatosan e törvény hatálya kiterjed azokra a nem nyilvános
könyvtárakra is, amelyeknek állománya a nemzeti és egyetemes
kulturális örökség része.
(3) A könyvtári tevékenységrõl és a könyvtári alkalmazottakról
szóló szabályok vonatkoznak a nem nyilvános könyvtárakra is.
(4) A 92-96. és 99. §-okban foglaltak kivételével e törvény
hatálya nem terjed ki a köziratokról, a közlevéltárakról és a
magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény (a
továbbiakban: Ltv.) hatálya alá tartozó iratokra, szervekre és
személyekre. Nem terjed ki továbbá - viszonosság esetén - a
diplomáciai mentességet élvezõ külföldi állampolgárok tulajdonában
levõ, külföldrõl behozott kulturális javakra.
(5) E törvény hatálya nem terjed ki a mûemlékvédelemrõl szóló
1997. LIV. törvényben, valamint a természet védelmérõl szóló 1996. évi
LIII. törvényben és az épített környezet alakításáról és védelmérõl
szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben szabályozott kérdésekre.
(6) A kulturális javak e törvény szerinti védelme nem érinti
az e javakon más jogszabályok alapján fennálló védettséget.
6. §
Az e törvény alkalmazásában szereplõ fogalmakat a törvény 1.
számú melléklete tartalmazza.
II. RÉSZ
A kulturális javak védelme és a muzeális intézmények
I. fejezet
Általános rendelkezések
7. §
(1) A kulturális javak megóvása mindenkinek kötelessége. Tilos
a védett kulturális javak veszélyeztetése, megrongálása,
megsemmisítése, meghamisí-tása, hamisítása.
(2) A kulturális javakat tudományos módszerekkel kell
felkutatni, számba venni és értékelni. Az így számba vett értékek
történeti adatait, leírását, illetõleg a rájuk vonatkozó forrásértékû
dokumentumokat a nyilvánosság számára hozzáférhetõvé kell tenni.
(3) A kulturális javak a nemzet egészének közös szellemi
értékei. A közgyûjteményben õrzött javak felhasználásának és a
közgyûjteményben õrzött, illetõleg védetté nyilvánított ilyen javak
bármilyen technikával történõ sokszorosításának valamint
adatrögzítésének és adatfelhasználásának jogát három évet meghaladó
kizárólagos felhasználásra nem lehet átruházni.
(4) Annak érdekében, hogy a kulturális javak egyedileg és
összességükben, lehetõség szerint eredeti helyükön vagy az e célra
alapított gyûjteményekben, intézményekben illetõleg bárhol másutt
megfelelõ védelemben részesüljenek, megõrzõdjenek és fennmaradjanak,
egyben lehetõvé váljon tudományos feldolgozásuk, korszerû
dokumentálásuk, valamint oktatási és közmûvelõdési célú bemutatásuk és
közreadásuk, az állami és önkormányzati szerveknek, az egyházaknak, a
társadalmi és gazdasági szervezeteknek valamint az állampolgároknak
együtt kell mûködniük.
(5) Az állam a kulturális javak védelme érdekében
együttmûködik más államokkal és nemzetközi szervezetekkel, figyelembe
veszi más államoknak a kulturális javak védelméhez fûzõdõ érdekeit,
egyben törekszik arra, hogy a területérõl törvénytelen módon
elszármazott javak jogos tulajdonosukhoz visszakerüljenek.
(6) A kulturális javak védelmének összehangolását és
irányítását, ágazati szakmai felügyeletét a mûvelõdési és közoktatási
miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. E feladatának
ellátására Kulturális Örökség Igazgatóságot (a továbbiakban:
Igazgatóság) létesít, szakfelügyelõi és más szakmai testületeket
mûködtet.
(7) A kulturális javakat rendkívüli, illetõleg szükségállapot,
természeti katasztrófa vagy fegyveres összeütközés esetén is
megkülönböztetett védelemben kell részesíteni.
II. fejezet
A kulturális javak
védetté nyilvánítása
8. §
(1) A kulturális örökséghez tartozó - nem közgyûjteményben,
illetõleg muzeális intézményben õrzött - pótolhatatlan és kiemelkedõ
jelentõségû javakat, gyûjteményeket, azok megõrzése érdekében az
Igazgatóság védetté nyilvánítja.
(2) Nem lehet védetté nyilvánítani azokat a kulturális
javakat, amelyek alkotójuk tulajdonában vannak, valamint azokat,
amelyeket visszaviteli kötelezettséggel (kiállítás, tudományos
vizsgálat stb. céljából) hoztak be az országba.
Védetté nyilvánítási eljárás
9. §
(1) A védetté nyilvánítási eljárás (a továbbiakban: eljárás)
hivatalból indul. A kulturális javak védetté nyilvánítására a javak
tulajdonosa és bárki más tehet javaslatot.
(2) Az eljárás alá vont kulturális javak elidegenítésére,
illetõleg õrzési helyének megváltoztatására, állapotában bekövetkezett
változások bejelentésére a védetté nyilvánított kulturális javakra
vonatkozó elõírásokat kell alkalmazni.
(3) Ha az eljárás alá vont kulturális javak épségét veszély
fenyegeti, vagy tartani lehet annak az országból való jogellenes
kivitelétõl, az Igazgatóság a kulturális javakat azonnal végrehajtható
határozattal ideiglenesen védetté nyilvánítja. Az ideiglenes védettség
az eljárás végéig áll fenn.
(4) Az Igazgatóság a védetté nyilvánításról szakértõi vélemény
és az érintett szakhatóságok állásfoglalása alapján dönt. A védetté
nyilvánító határozat elõírja a tárgy õrzésével és kezelésével
kapcsolatos feltételeket is.
(5) Amennyiben az eljárás során a tulajdonosnak kára
származik, az ezzel kapcsolatban felmerült kárt a kártalanítás
polgári jogi szabályai szerint az állam köteles megtéríteni. A
kártalanítási kérelmet az Igazgatósághoz kell benyújtani.
Védetté nyilvánított kulturális javak védettségének megszüntetése
10. §
Az Igazgatóság a kulturális javak védettségét megszünteti, ha:
a) a védetté nyilvánítás indokai nem állnak fenn,
b) a védett gyûjteménybõl vagy tárgy-együttesbõl
kikerült tárgy esetében akkor,
ha annak egyedi jelentõsége a védettség fenntartását nem
indokolja,
c) a tárgy megsemmisült.
11. §
(1) Az eljárás idõtartama legfeljebb 90 nap, egyebekben az
államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV.
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A védetté nyilvánítás részletes szabályait a miniszter
rendeletben állapítja meg.
Védetté nyilvánított kulturális javak nyilvántartása
12. §
(1) A védetté nyilvánított kulturális javakat (a továbbiakban:
védett kulturális javak) az Igazgatóságnál vezetett közhitelû
nyilvántartásba kell felvenni.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a tárgy részletes leírását, valamint az azonosítását
lehetõvé tévõ egyéb
adatokat, ideértve a tárgyról készült fotót is,
b) a tárgy tulajdonosának (birtokosának) nevét,
lakcímét,
c) a tulajdonszerzés idejét és módját,
d) a tárgy - állandó illetve ideiglenes - õrzési helyét,
e) a 13. § (4) bekezdésében foglalt adatokat.
(3) A védett kulturális javak nyilvántartása alapján - a
személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok figyelembevételével
- bárki kaphat felvilágosítást arról, hogy egy adott tárgy szerepel-e
a nyilvántartásban.
A védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos
különleges elõírások
13. §
(1) Védett kulturális javak tulajdonjogát átruházni csak
írásbeli szerzõdés alapján lehet.
(2) Ellenérték mellett történõ tulajdon-átruházás esetén az
államot elõvásárlási jog illeti meg. Az állam elõvásárlási jogát az
Igazgatóságon keresztül gyakorolja.
(3) Védett gyûjteményhez tartozó tárgy vagy védett
tárgyegyüttes bármelyik darabja csak az Igazgatóság elõzetes
hozzájárulásával idegeníthetõ el.
(4) Védett kulturális javak bírósági vagy államigazgatási
eljárás során történt zár alá vételérõl (foglalás, bûnügyi zárlat
stb.), valamint a tárgy tulajdonjogát érintõ egyéb körülményekrõl
(zálogszerzõdés, öröklési szerzõdés stb.) az Igazgatóságot értesíteni
kell.
14. §
(1) A védett kulturális javak tulajdonosa (birtokosa) köteles
a javakat épségben fenntartani, õrzésérõl, szakszerû kezelésérõl és
megóvásáról gondoskodni.
(2) Megóvási (konzerválási), restaurálási vagy átalakítási
munkálatokat a tulajdonos csak az Igazgatóság engedélyével végezhet,
illetõleg végeztethet.
(3) A védett kulturális javakat, illetõleg a védési
határozatban foglaltak betartását az Igazgatóság a tárgy õrzési helyén
jogosult ellenõrizni.
(4) A védett kulturális javakkal kapcsolatos - a védetté
nyilvánító határozatban szereplõ - adatokban bekövetkezett
változásokat a tulajdonos (birtokos) haladéktalanul, de legkésõbb a
tudomására jutástól számított 8 napon belül köteles bejelenteni az
Igazgatóságnak.
(5) A védett kulturális javakat hozzáférhetõvé kell tenni a
nyilvánosság és a kutatás számára. Ennek feltételeirõl az Igazgatóság
a tulajdonossal a védetté nyilvánításkor megállapodást köt és
ösztönzi arra, hogy a védett javakat vagy gyûjteményt kiállítás vagy
tudományos kutatás céljára bocsássa rendelkezésre.
15. §
Ha a védett kulturális javak állagának megõrzése a
tulajdonosnál, birtokosnál nincs biztosítva, valamint ha e védett
javakat lefoglalták, az Igazgatóság határozatával elrendeli azok
közgyûjteményben való ideiglenes elhelyezését.
16. §
A védetté nyilvánított kulturális javak tulajdonosait a 14. §-ban
meghatározott kötelezettségeikre tekintettel külön jogszabályban
meghatározott támogatások és kedvezmények illetik meg.
III. fejezet
A kulturális javak külföldre történõ kivitele
17. §
A kulturális javakat csak az e törvényben meghatározottak
szerint lehet az ország területérõl kivinni.
Engedély nélkül kivihetõ kulturális javak
18. §
Engedély nélkül vihetõk ki az országból:
a) azok a kulturális javak, amelyeket visszaviteli
kötelezettséggel (kiállítás, tudományos vizsgálat, stb. céljából)
hoztak be az országba,
b) élõ alkotók mûvei, kivéve a muzeális intézmény
gyûjteményében nyilván-tartásba vett, illetõleg védetté nyilvánított
alkotásokat,
c) az 50 évnél nem régebbi kulturális javak, kivéve azokat,
amelyeket a miniszter az engedélyköteles tárgyak közé sorol.
Kiviteli engedélyezési eljárás
19. §
A 18. §-ban foglaltakon túl, kulturális javak - véglegesen
vagy ideiglenesen - csak az Igazgatóság engedélyével vihetõk ki az
országból.
20. §
(1) A kiviteli engedély iránti kérelmet a tulajdonosnak vagy
annak hozzájárulásával a tárgy jogos birtokosának a kijelölt
közgyûjteménynél kell benyújtania, amely a kérelmet szakvéleményével
együtt megküldi az Igazgatóságnak. A kérelemmel egyidejûleg a kivinni
szándékozott tárgyat be kell mutatni.
(2) A kiviteli engedély közokirat, amely igazolja, hogy a
kiviteli engedélyen feltüntetett kulturális tárgy az ország
területérõl kivihetõ.
(3) A kiviteli engedély tartalmazza a külföldre történõ
kivitelre engedélyezett tárgy azonosításra alkalmas adatait, ideértve
a tárgyról készült fotót is.
(4) A kiviteli engedélyt a kiállítástól számított egy éven
belül lehet felhasználni, az engedélyt meghosszabbítani nem lehet.
(5) A kiviteli engedély nem helyettesíti a kulturális javak
külföldre történõ kiviteléhez szükséges egyéb engedélyeket, illetõleg
a vámeljárást.
Végleges kiviteli engedély
21. §
(1) Nem adható végleges kiviteli engedély a (2) bekezdésben
meghatározott kivételekkel:
a) a közgyûjtemények, muzeális intézmények leltárában szereplõ
tárgyakra,
b) az e törvény alapján védetté nyilvánított tárgyakra,
c) a miniszter által kiviteli tilalom alá sorolt tárgyakra,
d) régészeti leletekre,
e) mûemlék részét alkotó, a mûemlékek jegyzékében szereplõ
berendezési,
felszerelési tárgyakra, tartozékokra, egyéb ingó javakra,
védett mûemlékhez
tartozó töredékekre,
f) a kulturális javak töredékeire, ha azok eredete nem
igazolható,
g) a hamisítványokra, valamint a megtévesztésre lehetõséget adó
másolatokra,
vagy más módon megváltoztatott javakra,
h) kiemelkedõ múzeumi értéket képviselõ ásványtani és
õslénytani leletekre.
(2) Végleges kiviteli engedély akkor adható, ha az (1) bekezdés a), c)
és d) pontjában megjelölt tárgy külföldi cseréje a nemzeti kulturális
érdeket, illetõleg muzeális intézmények, közgyûjtemények, egyházak
gyûjteményi érdekét szolgálja.
22. §
A kulturális javak végleges kivitelére vonatkozó eljárást az
Igazgatóság felfüggeszti, ha a kiviteli engedélyezésben szereplõ tárgy
védetté nyilvánítását kezdeményezték.
Ideiglenes kiviteli engedély
23. §
(1) Ideiglenes kiviteli engedély akkor adható, ha a tárgy
kivitele nem veszélyezteti a kulturális érdekeket és a tárgy
biztonságát.
(2) Védett kulturális javak ideiglenesen akkor vihetõk ki az
országból, ha a kivitel kulturális vagy tudományos célt szolgál.
(3) Az ideiglenes kiviteli engedély csak meghatározott
idõtartamra adható.
(4) Az ideiglenes kiviteli engedély kiadásakor az Igazgatóság
a tárgy visszahozatalának biztosítása érdekében biztosíték adására is
kötelezheti az engedélyest.
(5) A 21. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tárgyakra
az ideiglenes kiviteli engedély megadásához a mûemlékvédelmi
szakhatóság elõzetes hozzájárulása szükséges.
24. §
A kiviteli engedélyezési eljárás részletes szabályait a
miniszter rendeletben állapítja meg.
A kulturális javak behozatala
25. §
(1) Nem hozhatók be az országba:
a) azok a kulturális a javak, amelyek kivitelét az az ország, ahonnan
származik,
vagy ahonnan azt Magyarországra behoznák, megtiltotta,
b) a származási ország engedélye nélkül azok a kulturális javak,
amelyek
kivitelét a származási ország engedélyhez köti,
c) azok a hamisítványok, amelyek behozatala a nemzeti
kulturális érdeket sérti,
d) a lopott kulturális javak.
(2) A behozatali tilalom ellenére az országba került
kulturális javakkal kapcsolatban az Igazgatóság jár el.
IV. fejezet
Régészeti védelem, régészeti feltárás
26. §
(1) A föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol
rejlõ, illetõleg onnan elõkerülõ régészeti lelet állami tulajdon.
(2) A régészeti leletek tulajdonjogáról az állam lemondhat
régészeti gyûjtõkörrel rendelkezõ, nem állami fenntartású múzeumok
tulajdonosai javára.
27. §
(1) A régészeti örökség elemeit lehetõség szerint eredeti
helyükön és állapotukban, eredeti összefüggéseikkel kell megõrizni.
(2) A régészeti örökség elemei eredeti összefüggéseikbõl csak
régészeti feltárás keretében mozdíthatók el.
(3) Aki a régészeti örökség elemeit régészeti feltáráson kívül
felfedezi, megtalálja, köteles azokat haladéktalanul bejelenteni,
illetõleg átadni a területileg illetékes jegyzõnek, aki azt továbbítja
a területileg illetékes múzeumnak.
(4) A régészeti feltárások költségeit annak kell fedezni,
akinek az érdeke megkívánja, hogy a régészeti örökség elemeit eredeti
helyükrõl és összefüggéseikbõl elmozdítsák.
(5) A régészeti lelõhelyek kulturális, történeti környezetünk
részei, ezért a köz- és magáncélú fejlesztések, beruházások
tervezését, illetõleg a település- és tájtervezést a régészeti örökség
védelmével összhangban kell végezni.
28. §
(1) Az ismertté vált, de védetté nem nyilvánított régészeti
lelõhelyeket egységes nyilvántartásba kell venni.
(2) A nyilvántartást illetékességi területükön a megyei
múzeumok és a Budapesti Történeti Múzeum vezetik, adataikat az
Igazgatóság rendelkezésére bocsátják.
A régészeti lelõhelyek védelme
29. §
(1) Az ország kiemelt jelentõségû és veszélyeztetett régészeti
lelõhelyeit, továbbá azok környezetét az e törvény által meghatározott
módon védelemben kell részesíteni.
(2) A kiemelt jelentõségû és a veszélyeztetett régészeti
lelõhelyet az Igazgatóság javaslatára a miniszter rendeletben
nyilvánítja védetté (a továbbiakban: védett régészeti terület).
(3) A védetté nyilvánítást kimondó jogszabály tartalmazza:
a) a védetté nyilvánítás tényét,
b) a régészeti értékek megnevezését,
c) a védetté nyilvánítás indokát,
d) a földrészlet helyrajzi számát,
e) a védettség idõtartamát,
f) az Igazgatóság engedélyéhez kötött tevékenységek körét.
(4) A védett régészeti területen a védetté nyilvánítást
követõen nem szabad olyan munkálatokat végezni, amelyek a terület
jellegzetes állapotát megváltoztatják. Építkezéshez, telekalakításhoz,
mûvelési ág változtatáshoz, illetõleg a terület jellegét veszélyeztetõ
(befolyásoló) más változtatáshoz, munkálatokhoz, valamint fémkeresõ
mûszer használatához az Igazgatóság engedélye szükséges.
(5) Védetté nyilvánításhoz mûemléki jelentõségû területen,
védett természeti területen és a Világörökség jegyzékben
nyilvántartott területen a környezetvédelmi és területfejlesztési
miniszter, mezõgazdasági rendeltetésû területen a földmûvelésügyi
miniszter egyetértése szükséges.
(6) Fel kell oldani a terület védettségét, ha annak
fenntartását régészeti szempontok a továbbiakban nem indokolják.
(7) A védetté nyilvánítást és a védettség megszüntetését az
ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzésrõl az
Igazgatóság intézkedik.
(8) A védett régészeti területekrõl az Igazgatóság
nyilvántartást vezet.
30. §
Régészeti lelõhelyek és környezetük hatékonyabb megõrzése,
feltárása céljából az érintett földterületeket ki lehet sajátítani.
31. §
(1) Amennyiben valamely nem védett régészeti lelõhely jelentõs
károsodásának veszélye áll fenn, az Igazgatóság - védett természeti
területen a természetvédelmi hatóság engedélye, egyéb esetekben az
érdekelt szakhatóságok állásfoglalása alapján - a területet azonnal
végrehajtható határozattal, egy alkalommal, legfeljebb 3 hónapos
idõtartamra ideiglenesen védetté nyilvánítja. A határozatban
korlátozhatja vagy felfüggesztheti, illetõleg megtilthatja a régészeti
lelõhelyet veszélyeztetõ tevékenység folytatását.
(2) Az (1) bekezdés alapján a régészeti lelõhely megõrzése
érdekében jogszerûen elõírt korlátozás vagy tilalom kártalanítási
igényt nem keletkeztet.
32. §
A régészeti lelõhelyek védettségi eljárására vonatkozó
részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.
Régészeti feltárás
33. §
(1) Régészeti feltárást az Igazgatóság által - az Ásatási
Bizottság javaslatára - kiadott engedély alapján lehet végezni.
(2) Az Ásatási Bizottság 7 tagú szakmai tanácsadó testület,
amelynek elnökét, titkárát és egy tagját a miniszter, két tagját a
környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, két tagját a Magyar
Tudományos Akadémia elnöke bízza meg.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély megadásához
természetvédelem alatt álló területen az illetékes természetvédelmi
hatóság, mûemléki jellegû területen a mûemlékvédelmi hatóság mint
szakhatóság engedélye is szükséges.
(4) Régészeti feltárást elsõsorban a területileg illetékes
régészeti gyûjtõkörrel rendelkezõ múzeumok, valamint a régészeti
tanszékkel rendelkezõ egyetemek, a Magyar Tudományos Akadémia
Régészeti Intézete és az Országos Mûemlékvédelmi Hivatal végezhetnek.
(5) Régészeti feltárás vezetõje csak olyan felsõfokú
szakirányú végzettséggel rendelkezõ régész lehet, aki a feltárásra
feljogosított intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti-,
közszolgálati-, vagy megbízási jogviszonyban áll.
(6) Az ország területén lévõ régészeti lelõhely tudományos
terv szerinti komplex feltárására a Magyar Nemzeti Múzeumnak
elsõbbsége van.
(7) A régészeti feltárásokat az Igazgatóság az Ásatási
Bizottság szakértõinek bevonásával ellenõrzi.
(8) Az Igazgatóság a régészeti feltárásra vonatkozó engedélyét
visszavonja, ha a feltárás vezetõje az elõírásokat megszegi.
(9) A feltárási engedélyezési eljárást, valamint a feltárások
részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
34. §
(1) Régészeti feltáráshoz és annak megközelítéséhez szükséges
ingatlan használatát elsõsorban az ingatlan tulajdonosa és az ásató
intézmény közötti megállapodás útján kell biztosítani.
(2) Az ingatlan tulajdonosa, használója a régészeti feltárást
a feltárási engedélyben meghatározott határidõig tûrni köteles.
(3) A régészeti feltárás során keletkezett tényleges kára után
kártalanítás illeti meg a tulajdonost. A kártalanítási kérelmet a
régészeti feltárást végzõ intézményhez kell benyújtani.
Megelõzõ feltárás
35. §
(1) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a
nyilvántartott régészeti lelõhelyeket el kell kerülni.
(2) Ha a lelõhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés,
beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt
nem valósítható meg, illetõleg más, kivételesen indokolt esetben, a
beruházással veszélyeztetett régészeti lelõhelyeket elõzetesen fel
kell tárni (továbbiakban: megelõzõ feltárás).
(3) A szakmailag szükséges mértékû megelõzõ feltárás,
dokumentálás, elsõdleges leletkonzerválás teljes, és a leletelhelyezés
rendkívüli költségeit a fejlesztések, beruházások költségeibõl kell
fedezni oly módon, hogy a tervezés során a teljes bekerülési költség
legalább 9 ezrelékét kell erre a célra biztosítani. A leletmentés
tényleges költségeirõl a múzeum köteles elszámolni.
(4) A megelõzõ feltárásokkal kapcsolatban felmerült vitás
szakmai kérdések eldöntésére az Igazgatóság az Ásatási Bizottság
szakértõinek bevonásával jogosult.
Leletmentés
36. §
(1) Leletmentés a régészeti lelõhely vagy lelet váratlan
elõkerülésekor végzett, a lelõhely és a leletek mentését, illetõleg a
terület felszabadítását célzó azonnali régészeti feltárás. A
leletmentés megkezdésével egyidejûleg feltárási engedélyt kell kérni.
(2) Ha régészeti feltárás esetén kívüli munka (építkezés,
földmunka, bányászati tevékenység, vízi munka, stb.) során vagy egyéb
ok következtében régészeti lelõhely, illetõleg lelet kerül elõ, a
felfedezõ (a munka felelõs vezetõje) köteles:
a) a lelõhelyen folyó munkát azonnal abbahagyni,
b) a lelõhely és a lelet(ek) õrzésérõl - a felelõs õrzés
szabályai szerint - a jegyzõ, vagy a területileg illetékes múzeum
intézkedéséig gondoskodni.
(3) A lelõhelyet vagy leletet a lelõhely szerint illetékes
önkormányzat jegyzõjének haladéktalanul be kell jelenteni, e
kötelezettség az ingatlan tulajdonosát, az építtetõt és a kivitelezõt,
felfedezõt egyetemlegesen terheli.
(4) A jegyzõ a bejelentés alapján köteles a területileg
illetékes múzeumot és a tevékenység jellege szerint illetékes építési
hatóságot haladéktalanul értesíteni.
(5) A múzeum köteles a lelõhelyet, illetõleg a leleteket
haladéktalanul megvizsgálni és a munka folytatásának feltételeirõl - a
hozzá érkezett bejelentéstõl számított - 24 órán belül írásban
nyilatkozni.
(6) Amennyiben az illetékes múzeum szakvéleménye alapján a
további munkavégzés a lelõhelyet, illetõleg az elõkerült régészeti
leleteket nem veszélyezteti, az nyomban folytatható.
(7) Ha a múzeum szakvéleménye alapján a lelõhely vagy a
leletek veszélyeztetése nélkül a tevékenység még részlegesen sem
folytatható, a tevékenység jellege szerint illetékes elsõ fokú hatóság
köteles azt legfeljebb 30 napra felfüggeszteni. A tevékenység csak a
múzeum egyetértésével kiadott engedély alapján folytatható.
(8) A múzeum köteles a leletmentést haladéktalanul megkezdeni,
és folyamatosan - az elvárható ütemben - végezni, az elõkerült
régészeti leletet ideiglenesen gyûjteményébe venni, és szükség szerint
kezdeményezni az Igazgatóságnál a lelõhely védetté nyilvánítását.
(9) Ha a lelõhely jellegébõl adódóan a leletmentést nem lehet
30 nap alatt elvégezni, az Igazgatóság - a múzeum javaslatára - a 31.
§ alapján ideiglenesen védetté nyilváníthatja a földterületet.
(10) Amennyiben az Igazgatóság nem nyilvánítja ideiglenesen
védetté a területet, a munka folytatható.
(11) A régészeti feltárás esetén kívül elõkerült régészeti
leletet, illetve lelõhelyet a területileg illetékes múzeum köteles az
Igazgatóságnak 72 órán belül bejelenteni.
(12) A leletmentést végzõ múzeum indokolatlan késedelmével
okozott kárt a múzeum köteles megtéríteni.
37. §
(1) A leletmentést végzõ múzeum fenntartója jogosult a
leletmentésre fordított költségeinek megtérítésére, amennyiben az
állam nem mond le javára a régészeti leletek tulajdonjogáról.
(2) A megelõzõ feltárások és leletmentések költségeihez állami
támogatás adható.
(3) A régészeti lelõhely, illetve lelet felfedezõjét anyagi
elismerésben kell részesíteni.
V. fejezet
Muzeális intézmények
38. §
(1) A kulturális javak védelmével összefüggõ, e törvényben
meghatározott célok megvalósításának legfontosabb letéteményesei a
muzeális intézmények.
(2) A muzeális intézmények a feladatellátás veszélyeztetésével
nem vonhatók össze más intézménnyel.
(3) E törvény erejénél fogva védelem alatt állnak a muzeális
intézményben elhelyezett kulturális javak.
(4) A muzeális intézmények leltárában szereplõ kulturális javak
korlátozottan forgalomképesek; elidegenítésükhöz a miniszter engedélye
szükséges.
Muzeális intézmény alapítása és megszüntetése
39. §
(1) Muzeális intézményt - az e törvényben meghatározott
kivétellel - bármely jogi és természetes személy alapíthat.
(2) Muzeális intézmény alapításához, már létezõ intézmény
muzeális intézménnyé nyilvánításához a miniszter engedélye szükséges
(a továbbiakban: mûködési engedély). Amennyiben a muzeális
intézményhez mûemlék tartozik, úgy az alapításhoz a környezetvédelmi
és területfejlesztési miniszter engedélyét is meg kell kérni.
(3) A mûködési engedély tartalmazza az intézmény elnevezését,
tulajdonosát, fenntartóját, szakmai besorolását, gyûjtõkörét és
gyûjtõterületét, valamint elhelyezését.
(4) A mûködési engedélyben foglaltak megváltoztatása csak a
mûködési en-gedély módosításával lehetséges.
(5) Mûködési engedély csak akkor adható, ha a muzeális
intézmény tulajdonosa (fenntartója) biztosítani tudja - a miniszter
által kiadott szakmai normatíváknak megfelelõ - folyamatos és
rendeltetésszerû mûködéshez szükséges feltételeket.
(6) A muzeális intézmény szakmai besorolásától, minõsítésétõl
függõen a miniszter a mûködési engedély kiadását pénzügyi biztosíték
adásához kötheti.
(7) A mûködési engedélyeket az Igazgatóság tartja nyilván. A
mûködési engedélyeket, illetõleg azok változásait a Mûvelõdési és
Közoktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(8) A mûködési engedélyben foglaltak betartását az Igazgatóság,
illetõleg a miniszter által megbízott szakfelügyelõ ellenõrzi.
(9) Állami költségvetési támogatás az Igazgatóság
nyilvántartásában szereplõ muzeális intézmény számára adható.
40. §
A muzeális intézmény mûködési engedélyét a miniszter:
a) visszavonhatja, ha az intézmény eltér
- a mûködési engedélyben meghatározottaktól, illetve
- a rá vonatkozó szakmai elõírásoktól,
b) visszavonja, ha az intézmény megszûnik.
41. §
(1) Muzeális intézmény megszüntetéséhez a miniszter engedélye
szükséges. Amennyiben a muzeális intézmény egyben mûemlék is, úgy a
megszüntetéshez a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter
engedélyét is meg kell kérni.
(2) A muzeális intézmény megszüntetésével egyidejûleg a
tulajdonos (fenntartó) köteles gondoskodni az ott õrzött, kulturális
örökségünkhöz tartozó értékek biztonságos elhelyezésérõl.
(3) Amennyiben a tulajdonos (fenntartó) a muzeális intézmény
megszüntetésekor nem a (2) bekezdésben meghatározott módon jár el, az
értékek elhelyezésérõl - a pénzügyi biztosíték felhasználásával, annak
hiányában a tulajdonos költségére - az Igazgatóság gondoskodik.
(4) A muzeális intézmények alapításánál és a megszüntetésnél az
ezekre az intézményekre vonatkozó egyéb jogszabályok elõírásait is
alkalmazni kell.
Múzeumok
42. §
(1) Múzeum a kulturális javak tudományosan rendszerezett
gyûjteményeibõl álló muzeális intézmény.
(2) A múzeum feladata a kulturális javak meghatározott
anyagának folyamatos gyûjtése, nyilvántartása, megõrzése és
restaurálása, tudományos feldolgozása és publikálása, valamint
kiállításokon és más módon történõ bemutatása.
(3) A múzeum rendelkezik az e feladatok ellátásához a szakmai
normatívák szerint szükséges tárgyi és anyagi feltételekkel, megfelelõ
épülettel, szakirányú felsõfokú végzettségû alkalmazottakkal.
(4) A múzeum elnevezést hivatalosan csak az e törvény alapján
mûködési engedéllyel rendelkezõ múzeumok használhatják.
A múzeumok szakmai besorolása
Országos múzeum
43. §
(1) Az országos múzeum átfogó, egy vagy több alaptudományra
támaszkodó, szakterületén kiemelkedõ jelentõségû, mûvelõdéstörténeti,
tudományos teljességre törekvõ gyûjteményt gondoz; gyûjtõterülete - a
Budapesti Történeti Múzeum kivételével - az egész országra kiterjed.
(2) Az országos múzeumok és felügyeleti szerveik felsorolását
e törvény 2. számú melléklete tartalmazza, alapító okirataikat
felügyeleti szervük adja ki.
(3) Az országos múzeum ellátja a miniszter által jogszabályban
ráruházott szakmai feladatokat.
(4) Az országos múzeum vezetõje fõigazgató, akit a felügyeletet
ellátó szerv - a miniszter véleményének kikérésével - pályázat útján
nevez ki, illetõleg ment fel.
Országos gyûjtõkörû szakmúzeum
44. §
(1) Az országos gyûjtõkörû szakmúzeum szakterületén tudományos
teljességre törekvõ, jelentõs gyûjteményt gondoz; gyûjtõterülete az
egész országra kiterjed.
(2) Az országos gyûjtõkörû szakmúzeum ellátja a miniszter által
jogszabályban ráruházott szakmai feladatokat.
(3) Az országos gyûjtõkörû szakmúzeum vezetõje igazgató, akit a
tulajdonos (fenntartó) - állami múzeum esetében a felügyeleti jogokat
gyakorló miniszter - a miniszter véleményének kikérésével, pályázat
útján nevez ki, illetõleg ment fel.
Megyei múzeum
45. §
(1) A megye önkormányzata a kulturális javak gyûjtésérõl,
õrzésérõl, tudományos feldolgozásáról és bemutatásáról, a régészeti
örökség védelmérõl múzeumi szervezet fenntartásával gondoskodik.
(2) A megyei múzeum a megyei múzeumi szervezet irányító
intézménye. Gyûjteményi anyagában több muzeológiai szakág magas
színvonalon képviselt. Gyûjtõterülete az adott megye és a megyei jogú
város egész területére kiterjed.
(3) A megyei múzeum:
a)elõsegíti a megyei múzeumi szervezet, illetõleg a területen
tevékenykedõ más muzeális intézmények szakmai együttmûködését,
munkájuk összehangolását, valamint az illetékességi területén
lévõ egyéb kulturális javak védelmét,
b)ellátja a régészeti lelõhelyek nyilvántartását, mentését,
c)rendszeresen ellenõrzi a régészeti jelentõségû földterületeket;
azokkal kapcsolatban szakhatósági intézkedésre jogosult,
d) segíti az Igazgatóság területi feladatainak
ellátását.
(4) Megyei múzeumot az illetékes önkormányzat közgyûlése, - a
39. § (2) bekezdése szerint - alapíthat, illetõleg jelölhet ki a
fenntartásában levõ múzeumok közül. Vezetõje igazgató, akit - a
miniszter véleményének kikérésével - az önkormányzat pályázat útján
nevez ki, illetõleg ment fel.
(5) Amennyiben a megyei önkormányzat az általa fenntartott
múzeumi szervezetet nem egy megyei múzeum irányításával kívánja
mûködtetni, a feladatot területileg megoszthatja a regionális múzeumok
között.
Regionális múzeumok
46. §
(1) A regionális múzeum több múzeumi szakágat felölelõ
gyûjtõkörrel, egy (városi, települési múzeum), esetleges több
(tájmúzeum) önkormányzat területére kiterjedõ gyûjtõterülettel
rendelkezik.
(2) Regionális múzeum mûködhet a megyei múzeumi szervezet
részeként, vagy önálló jogi személyként.
(3) A regionális múzeum vezetõje igazgató, akit - a miniszter
véleményének kikérésével - önálló jogi személyként mûködõ regionális
múzeum esetében a fenntartó (tulajdonos), megyei múzeumi szervezet
részeként mûködõ regionális múzeum esetében a megyei múzeum igazgatója
nevez ki, illetõleg ment fel.
(4) Ha a regionális múzeum átveszi a megyei múzeum területileg
megosztott feladatait, mûködésére a 45. § (2)-(3) bekezdésében
foglaltakat kell értelemszerûen alkalmazni.
Tematikus múzeumok
47. §
(1)A tematikus múzeum egy tudományos témát (muzeológiai
szakágat) felölelõ gyûjtõkörrel, korlátozott gyûjtõterülettel
rendelkezik.
(2) Vezetõje igazgató, akit - a miniszter véleményének
kikérésével - a fenntartó (tulajdonos) nevez ki, illetõleg ment fel.
Közérdekû muzeális gyûjtemények és kiállítóhelyek
48. §
(1) Közérdekû muzeális gyûjtemény a kulturális javak
meghatározott értékeinek egységes gyûjtési szempontok szerint
létrejött, egységesen kezelt és õrzött, szabályozott módon
nyilvántartott és dokumentált együttese, mely a múzeumi
követelményeknek nem felel meg, de tudományos, illetõleg mûvészi értéke
alapján a miniszter közérdekû muzeális gyûjteménynek minõsíti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott gyûjtemények lehetnek:
helytörténeti, intézménytörténeti, személyhez kötõdõ gyûjtemények,
tematikus szakgyûjtemé-nyek, vallási és egyháztörténeti gyûjtemények.
(3) Közérdekû muzeális kiállítóhely az a jelentõsebb önálló
gyûjteménnyel nem rendelkezõ intézmény (pl. személyhez, eseményhez,
szervezethez vagy földrajzi ponthoz kötõdõ emlékház, emlékpark,
kastély, tájház, galéria stb.), amely a miniszter engedélyével jogosult
a kulturális javak, illetõleg épületek vagy épület-együttesek
tartozékaikkal és berendezéseikkel együtt történõ bemutatására.
(4) A közérdekû muzeális gyûjtemény, illetõleg kiállítóhely
vezetõjét a tulajdonos nevezi ki.
(5) A közérdekû muzeális gyûjteményekre és kiállítóhelyekre
egyebekben a múzeumokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Múzeumi letét
49. §
(1) A múzeum a gyûjtõkörébe tartozó, más tulajdonában levõ
kulturális javakat határozott idõre szóló, írásbeli szerzõdés alapján
megõrzésre átveheti.
(2) A múzeum a letétért a szerzõdésben meghatározott mértékû,
de legalább a felmerülõ költségeket magában foglaló díjat köthet ki.
(3) A szerzõdésben - külön feltétel hiányában - kikötött
õrzési idõ letelte elõtt a letevõ a letét visszavételét csak akkor
követelheti, ha az nem sérti a múzeum közmûvelõdési, illetõleg
tudományos tevékenységét. Az ezzel kapcsolatos vitás kérdésekben az
Igazgatóság állásfoglalása az irányadó.
(4) A múzeum a szerzõdésben meghatározott õrzés ideje alatt a
rábízott kulturális javakat tudományos szempontból feldolgozhatja,
kiállíthatja és publikálhatja.
VI. fejezet
A Kulturális Örökség Igazgatósága
50. §
Az Igazgatóság a miniszter felügyelete alatt áll.
51. §
(1) Az Igazgatóság elsõ fokú közigazgatási hatóságként -
szakértõk és szakmai testületek véleménye alapján - dönt:
a) a kulturális javak védetté nyilvánításáról, illetõleg
védettségének megszün-tetésérõl,
b) a kulturális javak kiviteli engedélyezésével
kapcsolatos ügyekben,
c) a védett kulturális javak és a megszûnõ muzeális
intézmények anyagának közgyûjteményben történõ elhelyezésérõl,
d) a kiemelt jelentõségû régészeti terület ideiglenes
védetté nyilvánításáról,
e) a régészeti feltárási engedélyezési ügyekben,
f) vita esetén arról, hogy valamely tárgy, vagy jelenség
a kulturális javak körébe tartozik-e,
g) a megelõzõ régészeti feltárásokkal kapcsolatban
felmerült vitás szakmai kérdésekben,
h) a védetté nyilvánítással kapcsolatos kártalanítási
ügyekben.
(2) Az Igazgatóság az államigazgatási eljárás általános
szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései szerint jár el.
Az (1) bekezdésben meghatározott kérdésekben hozott közigazgatási
határozatot a bíróság megváltoztathatja.
(3) Az Igazgatóság nyilvántartást vezet:
a) a védetté nyilvánított kulturális javakról,
b) a régészeti jelentõségû védett földterületekrõl,
valamint a nem védett, de ismert régészeti lelõhelyekrõl,
c) a jogtalanul eltulajdonított, eltûnt kulturális
javakról,
d) a kiviteli engedélyekrõl,
e) a muzeális intézmények mûködési engedélyeirõl.
(4) Az Igazgatóság kezdeményezi a Kincstári Vagyoni
Igazgatóságnál:
a) az állam e törvényben meghatározott elõvásárlási jogának
gyakorlását,
b) az e törvényben meghatározott körben és módon az állami
tulajdonról
való lemondást.
(5) Az Igazgatóság:
a) javaslatot tesz a kiemelt jelentõségû régészeti
lelõhelyek védetté nyilvánítására, és ellátja az ezzel kapcsolatos
elõkészítõ feladatokat,
b) intézkedik a védetté nyilvánított régészeti
lelõhelyeknek az ingatlannyilván- tartásba történõ bejegyzésérõl,
c) mûködteti az Ásatási Bizottságot,
d) az Igazgatóság jogosult kezdeményezni a régészeti
lelõhelyek kisajátítását,
e) dönt a leletmentések állami támogatásáról,
f) ötévenként felülvizsgálja a muzeális intézmények
szakmai besorolását,
g) ellátja a Magyarországról jogtalanul kivitt, vagy
ilyen módon behozott kulturális javak visszakövetelésével, illetõleg
visszaadásával kapcsolatos teendõket,
h) részt vesz a jogtalanul eltulajdonított kulturális
javak nemzetközi információ- cseréjében és ellátja az ezzel
kapcsolatos feladatokat,
i) gyûjti, nyilvántartja, feldolgozza és közzéteszi a
magyarországi muzeális intézmények mûködésével kapcsolatos adatokat,
dokumentációkat.
VII. fejezet
A kulturális javak védelmének
pénzügyi alapjai
52. §
A kulturális javak védelmébõl, valamint a muzeális intézmények
fenntartásából és mûködésébõl adódó feladatok ellátásához a központi
költségvetés az alábbiak szerint járul hozzá:
a) az állami tulajdonú muzeális intézményeket fenntartó
minisztérium költségvetési fejezetében,
b) a helyi önkormányzatok esetében - közmûvelõdési és
közgyûjteményi normatív hozzájárulás keretében - a Belügyminisztérium
költségvetési fejezetében,
c) a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium költségvetési
fejezetében biztosítja az Igazgatóság mûködéséhez és az alábbi
feladatok támogatásához szükséges pénzeszközöket:
- a kulturális javak védelmével összefüggõ hatósági és szakmai
teendõk
ellátását (védett mûtárgyak és régészeti területek
nyilvántartása, régészeti
leletmentés, állami elõvásárlás, kártalanítás stb.),
- az egyházi muzeális intézmények támogatását,
- alapítványi, magán és egyéb tulajdonú muzeális intézmények
támoga-
tását pályázati úton.
d) A Kormány a kulturális örökség védelmének támogatására
közalapítványt hoz
létre. A Kulturális Örökség Igazgatósága jogosult a
mûködésébõl származó
bevételeket a közalapítványba befizetni.
III. RÉSZ
A nyilvános könyvtári ellátás
I. fejezet
A nyilvános könyvtári ellátással kapcsolatos
általános szabályok
53. §
(1) A könyvtárhasználati jog gyakorlását a könyvtári ellátás
rendszere biztosítja.
(2) A nyilvános könyvtári ellátás rendszerének mûködtetése az
llam és a helyi önkormányzatok feladata.
(3) Az állami és a helyi önkormányzati fenntartású könyvtárak
gyûjteményeit és szolgáltatásait úgy kell kialakítani, hogy azok
biztosítsák az ismeretek tárgyilagos, sokoldalú közvetítését.
54. §
(1) A nyilvános könyvtár alapkövetelményei:
a) mindenki által használható és megközelíthetõ,
b) könyvtári szakembert alkalmaz,
c) rendelkezik kizárólagosan könyvtári szolgáltatások céljaira
alkalmas helyi-
séggel,
d) rendszeresen, a felhasználók többsége számára megfelelõ
idõpontban tart
nyitva,
e) helyben nyújtott alapszolgáltatásai ingyenesek,
f) statisztikai adatokat szolgáltat,
g) ellátja az 55. § (1) bekezdésében felsorolt
alapfeladatokat.
(2) A nyilvános könyvtárakról a Mûvelõdési és Közoktatási
Minisztérium jegyzéket vezet. Az állami költségvetési támogatás csak a
jegyzékben szereplõ nyilvános könyvtárakat, illetõleg fenntartóikat
illeti meg a 71. § (1) bekezdésében felsoroltak figyelembevételével.
(3) A fenntartónak az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére
vonatkozó nyilatkozata és kérelme nélkül bekerülnek a nyilvános
könyvtárak jegyzékébe: a nemzeti könyvtár, a helyi önkormányzatok
által fenntartott települési könyvtárak, a megyei könyvtárak, a 3.
számú melléklet szerinti országos szakkönyvtárak, illetõleg az állami
egyetemek könyvtárai.
(4) Az egyházak és más könyvtárfenntartók az (1) bekezdésben
foglaltak teljesítésével és az errõl szóló nyilatkozat csatolásával
kérhetik a minisztertõl könyvtáruk felvételét a nyilvános könyvtárak
jegyzékébe.
(5) Az (1) bekezdésben felsorolt követelmények betartását a
miniszter ellenõrzi. Ha a könyvtár nem felel meg az (1) bekezdésben
foglalt követelmények valamelyikének, a miniszter elrendeli a hiány
pótlását, aminek elmaradása esetén a könyvtárat törli a nyilvános
könyvtárak jegyzékébõl.
(6) A települési könyvtár megszüntetése esetén a fenntartó a
döntés elõkészítése során beszerzi és a döntést hozó testülettel
ismerteti a miniszter véleményét.
(7) Nyilvános könyvtár megszüntetése esetén a fenntartó
köteles gondoskodni a gyûjtemény további könyvtári hasznosításáról.
55. §
(1) A nyilvános könyvtár alapfeladatai:
a) a fenntartó által kiadott alapító okiratban és a szervezeti
és mûködési
szabályzatban meghatározott fõ céljait nyilatkozatban közzé
teszi,
b) gyûjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megõrzi,
gondozza és
rendelkezésre bocsátja,
c) tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer
dokumentumairól és
szolgáltatásairól,
d) biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak
elérését,
e) részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és
információcserében.
(2) A fenntartó kiegészítõ feladatokat is meghatározhat.
II. fejezet
A könyvtárhasználók jogai és a könyvtárhasználat feltételei
56. §
(1) A könyvtárhasználó jogosult bármely nyilvános könyvtár
szolgáltatásainak igénybevételére.
(2) A könyvtárhasználót ingyenesen illetik meg a következõ
alapszolgáltatások:
a) a könyvtárlátogatás,
b) a könyvtár által kijelölt gyûjteményrészek helyben-
használata,
c) az állományfeltáró eszközök használata,
d) információ a könyvtár és a könyvtári rendszer
szolgáltatásairól.
(3) A könyvtár az ingyenes szolgáltatásokat igénybe vevõ
könyvtárhasználónak az 57. § (1) bekezdésében meghatározott adatait
beiratkozási díj nélkül regiszt-rálhatja.
(4) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli szolgáltatások a
könyvtárba való beiratkozással vehetõk igénybe. A beiratkozásért a
fenntartó döntése alapján beiratkozási díj szedhetõ.
(5) A beiratkozott olvasó ingyenesen kölcsönözheti a
nyomtatott könyvtári dokumentumokat.
(6) A 16 éven aluliak és a 70 éven felüliek mentesülnek a
beiratkozási díj megfizetése alól. A pedagógusok és a diákok más
jogszabályban megállapítottak szerinti kedvezményekben részesülnek.
57. §
(1) A könyvtárhasználónak a beiratkozáskor a következõ
személyes adatait kell közölnie és igazolnia: név, anyja neve,
születési helye és ideje, lakcíme, személyi igazolványának vagy
útlevelének száma. A könyvtár a személyes adatok védelmérõl az erre
vonatkozó jogszabályok szerint köteles gondoskodni.
(2) A személyes adataiban bekövetkezett változásokat a
könyvtárhasználó köteles bejelenteni a könyvtárnak.
(3) A könyvtárhasználó által igénybe vehetõ szolgáltatások
körét, az igénybevétel módját és a díjak mértékét a könyvtárhasználati
szabályzat tartalmazza, melyet a könyvtárhasználó köteles betartani.
(4) A könyvtárhasználó kezdeményezheti a könyvtárhasználati
szabályzat módosítását.
58. §
(1) A könyvtárhasználati szabályzatot nyilvánosságra kell
hozni.
(2) A dokumentumok, illetõleg mások könyvtárhasználati jogának
védelme érdekében a könyvtárhasználat részletes feltételeit a
használati szabályzat állapítja meg.
(3) A fenntartó további könyvtárhasználati feltételeket és
kedvezményeket is meghatározhat.
III. fejezet
A nyilvános könyvtári ellátás mûködésének
feltételei
59. §
(1) A miniszter a nyilvános könyvtári ellátás érdekében
országos dokumentum-ellátási rendszert alakít ki, amely magában
foglalja:
a) a könyvtárközi dokumentumellátást,
b) a könyvtári dokumentumok lelõhely-nyilvántartását,
c) a könyvtárak gyûjteményébõl kivont dokumentumok hasznosítását a
könyvtári rendszer számára.
(2) A sajtótermékekbõl országosan 6 kötelespéldányt kell
biztosítani a könyvtári rendszer számára, kormányrendeletben
meghatározott módon.
(3) Az országos dokumentumellátási rendszerrõl szóló
jogszabályban meghatározott könyvtár vezetõjének kinevezése elõtt a
mûvelõdési és közoktatási miniszter véleményét kell kérni.
(4) A miniszter kialakítja a nemzeti kulturális örökség részét
képezõ kép- és hangrögzítés országos nyilvántartási rendszerét a
Magyar Filmintézet, a Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt., a Duna
Televízió Rt. és más, a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi
I. törvény szerint mûsorszolgáltatási jogosítványt szerzett
szervezetek archívumaiban õrzött, továbbá az egyéb szervezetek által
gyûjtött és õrzött dokumentumokról.
(5) A miniszter mûködteti a Neumann János Multimédia Központ
és Digitális Könyvtárt, amely az audiovizuális, multimédia és
elektronikus dokumentumok nemzeti szolgáltató központja.
60. §
(1) A nyilvános könyvtári ellátás rendszerének mûködtetését és
fejlesztését segítõ központi szolgáltatások:
a) az országos könyvtári informatikai hálózat fejlesztése és
tartalmi feltöltése,
b) a Magyarországon keletkezett sajtótermékek kötelespéldány-
szolgáltatáson
alapuló teljes körû gyûjtése, egyéb Magyarországon keletkezett
dokumentumok, valamint a külföldi hungarikumok gyûjtése, továbbá
mindezek megõrzése bibliográfiai számbavétele és rendelkezésre
bocsátása,
továbbá a kötelespéldányok elosztása,
c) az országos dokumentum-ellátási rendszer mûködtetése,
d) a határon túli magyarok könyvtári ellátásának segítése,
e) a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek könyvtári
ellátásának segítése,
f) a nemzetközi szabványos dokumentum-azonosító számok kiadása és
nyilvántartása.
(2) Az 59. § (1) és (4) bekezdésében és az e § (1)
bekezdésében felsorolt, valamint további, a könyvtári rendszer
mûködése és fejlesztése érdekében a miniszter által meghatározott
szolgáltatásokat mindazokban az esetekben, amelyekben a jelen törvény
errõl nem rendelkezik, az a nyilvános könyvtár vagy intézmény
teljesíti, amellyel a miniszter a feladat ellátására megállapodást
köt.
(3) Könyvtáraknak, illetve a könyvtári rendszernek nyújtott
szakmai szolgáltatások:
a) könyvtári szakemberek továbbképzése és iskolarendszeren
kívüli képzése,
b) könyvtári és információs szolgáltatás fenntartása a könyvtári és
információ-
szolgáltatási tevékenység szakterületén,
c) a könyvtárak állománygyarapítását segítõ, a hazai dokumentumokról
adott
rendszeres tájékoztatás támogatása,
d) az országos könyvtári rendszer mûködésével, a könyvtárhasználattal
kapcsolatos kutatás, fejlesztés,
e) a könyvtári és rokon területi módszerekre vonatkozó szabványok,
szabályzatok elkészítésének kezdeményezése és kidolgozása,
f) a könyvtári tevékenységre vonatkozó irányelvek, normatívák
kidolgozása,
módszertani tevékenység,
g) a könyvtárak és a társadalom közötti kapcsolat fejlesztése,
h) az országos könyvtári statisztikai adatok összesítése, elemzése és
szolgáltatása,
i) a miniszter által meghatározott egyéb feladatok.
(4) A (3) bekezdésben felsorolt feladatokat a Könyvtári
Intézet látja el. Az Intézet jogállását és gazdálkodását a miniszter
rendeletben szabályozza.
IV. fejezet
A nemzeti könyvtár
61. §
(1) A nemzeti könyvtár az Országos Széchényi Könyvtár. A
fenntartói jogokat és kötelezettségeket a miniszter gyakorolja.
(2) A nemzeti könyvtár önállóan gazdálkodó, központi
költségvetési szerv.
(3) A nemzeti könyvtár gyûjteménye a kulturális örökség része,
ezért használatára a miniszter a nyilvános könyvtárakra vonatkozó
szabályoktól eltérõ rendelkezéseket állapíthat meg.
(4) Az 55. §-ban foglaltakon túl a nemzeti könyvtár
alapfeladatai:
a) a Magyarországon keletkezett sajtótermékek kötelespéldány-
szolgáltatásra
alapozott gyûjtése, megõrzése, szétosztása,
b) a külföldön megjelent hungarikumok teljességre törekvõ gyûjtése,
feltárása,
megõrzése,
c) a sajtóterméknek nem minõsülõ hungarikumok gyûjtése, feltárása,
megõrzése,
d) a nemzeti bibliográfia készítése,
e) gyûjteményének archiválása és védelme,
f) gyûjteményének elsõsorban helyben-használat útján történõ
rendelkezésre
bocsátása,
g) tevékenységi körébe tartozó kutatások végzése,
h) részvétel a 60. § (1), (2) és (3) bekezdésében felsorolt központi
szolgáltatások
megvalósításában,
i) a kulturális örökség részét képezõ könyvtári dokumentumok és
könyvtárak
védetté nyilvánításával, nyilvántartásával és külföldre vitelének
engedélyezésével kapcsolatos feladatok e törvény erre vonatkozó
szabályai
szerint,
j) könyvtári dokumentumokról hitelesített másolatok készítése,
k) a miniszter által megállapított további feladatok végzése.
(5) A nemzeti könyvtárt nyilvános könyvárveréseken
elõvásárlási jog illeti meg.
62. §
Az Országos Széchényi Könyvtár és a Könyvtári Intézet
irányításában közre-mûködik az Országos Könyvtári Kuratórium.
V. fejezet
Tudományos és szakkönyvtári ellátás
63. §
(1) A tudományos és szakkönyvtári ellátás az Országos
Széchényi Könyvtár, a Kossuth Lajos Tudományegyetem központi
könyvtára, az országos szakkönyvtárak (3. sz. melléklet), az állami
egyetemek könyvtárai, valamint a nyilvános könyvtári ellátást vállaló
egyéb szak- és felsõoktatási könyvtárak feladata.
(2) Nemzeti gyûjtõkörû könyvtár a Kossuth Lajos
Tudományegyetem központi könyvtára.
(3) A tudományos és szakkönyvtári ellátás az (1) bekezdésben
felsorolt könyvtárak, valamint a könyvtári rendszer minden egyéb
tagjának együttmûködésével valósul meg. Az egyes szakterületeken
mûködõ könyvtárak együttmûködését a szakterület szerint illetékes
minisztériumok támogatják.
(4) Az országos szakkönyvtárak és az állami egyetemek
könyvtárainak alapfeladatai az 55. § (1) bekezdésében
meghatározottakon túl:
a) szakterületükön szakirodalmi és információs szolgáltatásokat
végeznek és
közvetítenek,
b) szakterületükre vonatkozóan részt vesznek a 60. §-ban felsorolt
szolgáltatások
megvalósításában.
VI. fejezet
Közkönyvtári ellátás: a települési és a megyei könyvtári ellátás
64. §
(1) A települési és a megyei könyvtári ellátás biztosítása a
helyi önkormány-zatok kötelezõ feladata.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a községi,
városi, megyei jogú városi önkormányzat nyilvános könyvtár
fenntartásával, vagy önkormányzatok közötti társulásban nyilvános
könyvtár fenntartásával, vagy nyilvános könyvtár szolgáltatásának
megrendelésével teljesítheti.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a megyei és a
fõvárosi önkormányzat nyilvános könyvtár fenntartásával teljesíti.
(4) Amennyiben megállapodás alapján a megyei könyvtár
székhelyén a települési könyvtári feladatokat is a megyei könyvtár
látja el, a székhely szerinti és a megyei önkormányzat köteles a
könyvtár mûködtetéséhez szükséges támogatást együttesen biztosítani.
65. §
(1) A települési könyvtár a községi, városi, fõvárosi
könyvtár.
(2) A települési könyvtár az 55. § (1) bekezdésében
foglaltakon túl:
a) gyûjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek
megfelelõen alakítja,
b) közhasznú információs szolgáltatást nyújt,
c) helyismereti információkat és dokumentumokat gyûjt,
d) szabadpolcos állományrésszel rendelkezik.
(3) A fõvárosi könyvtár a fõváros területére vonatkozóan
ellátja a 66. §-ban felsorolt feladatokat is.
66. §
A megyei könyvtár a megye egész területére vonatkozóan az 55.
§ (1) bekezdésében és a 65. § (2) bekezdésében foglaltakon túl:
a) ellátja a kötelespéldányokkal és a könyvtárközi dokumentum-
ellátással
kapcsolatos feladatokat,
b) szervezi a területén mûködõ könyvtárak együttmûködését,
c) végzi, illetõleg szervezi a megye nemzeti és etnikai kisebbségéhez
tartozó
lakosainak könyvtári ellátását,
d) a települési könyvtárak tevékenységét segítõ szolgáltatásokat
nyújt,
e) szervezi a megyében mûködõ nyilvános könyvtárak statisztikai
adatszolgál-
tatását,
f) végzi az iskolán kívüli könyvtári továbbképzést és szakképzést.
67. §
(1) Városokban elsõdlegesen önálló intézményben kell a
nyilvános könyvtári ellátást biztosítani.
(2) Más intézménnyel való közös mûködtetésre csak szakmai,
illetve jelentõs gazdálkodási elõnyök esetén kerülhet sor a miniszter
véleményének figyelembevételével.
VII. fejezet
A könyvtárak fenntartása, irányítása
68. §
A fenntartó az e törvényben foglaltak alapján:
a) meghatározza a könyvtár feladatait és használati
szabályzatát,
b) kiadja alapító okiratát, jóváhagyja szervezeti és mûködési
szabályzatát,
c) biztosítja a feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi
feltételeket,
ennek során figyelembe veszi a miniszter által meghatározott szakmai
követelményeket és normatívákat,
d) jóváhagyja a könyvtár fejlesztésére vonatkozó terv(ek)et,
e) az országos könyvtári szakértõi névjegyzékben szereplõ szakértõk
közremûködésével értékeli a könyvtár szakmai tevékenységét,
f) biztosítja a könyvtár szakmai önállóságát,
g) ellátja a könyvtár fenntartásával, irányításával kapcsolatos más
jogszabá-
lyokban meghatározott feladatokat.
69. §
A miniszter ellátja a könyvtári tevékenység és a nyilvános
könyvtárak ágazati irányítását. Ennek keretében
a) szabályozza:
- a könyvtárak szakmai mûködését, így különösen a dokumentumok
védelmét és
nyilvántartását, a muzeális dokumentumok védetté
nyilvánítását, külföldre
vitelének engedélyezését, a könyvtári dokumentumok bejelentési
kötelezettségét,
- a szakfelügyeletet,
- a könyvtári alkalmazottak képesítési feltételeit, illetõleg
kedvezményeit,
- a különbözõ típusú könyvtárak szakmai követelményeit és
normatíváit,
- az országos könyvtári szakértõi névjegyzéket és a szakértõi
mûködéssel
kapcsolatos kérdéseket,
b) kidolgozza az országos könyvtári informatikai hálózat és a
nyilvános
könyvtári ellátás rendszerének fejlesztési tervét,
c) ösztönzi a könyvtári szolgáltatások összehangolását,
d) véleményezési jogot gyakorol a települési és megyei
könyvtár átszervezése
vagy megszüntetése esetén,
e) a szakfelügyelet keretében ellenõrzi e törvény, a könyvtári
tevékenységre
vonatkozó jogszabályok, a szakmai követelmények és normatívák
betartását
és a központi támogatások felhasználását.
VIII. fejezet
A könyvtárak finanszírozásának és központi támogatásának alapelvei
70. §
(1) A könyvtárnak rendelkeznie kell a feladatai ellátásához
szükséges feltételekkel. A könyvtár az alapító, illetõleg a fenntartó
által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján
gondoskodik feladatainak ellátásáról. A könyvtár fenntartási és
mûködési költségeit az évente összeállított és a fenntartó által
megállapított költségvetésben kell elõirányozni.
(2) A nyilvános könyvtári ellátásból adódó feladatok
finanszírozásához a központi költségvetés az alábbiak szerint járul
hozzá:
a) a nemzeti könyvtár és az országos szakkönyvtárak esetében a
Magyar
Köztársaság költségvetésérõl szóló törvényben,
b) a helyi önkormányzatok támogatása - a közmûvelõdési és
közgyûjteményi
normatív hozzájárulás keretében - a Belügyminisztérium
költségvetési
fejezetében,
c) a Belügyminisztérium költségvetési fejezete központosított
elõirányzatként a
helyi önkormányzatok számára a települési és a megyei
(fõvárosi) könyvtárak
állománygyarapítási kereteinek érdekeltségnövelõ támogatását
tartalmazza.
(3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott
érdekeltségnövelõ támogatás elosztásának szabályait a miniszter
rendeletben határozza meg.
(4) Az érdekeltségnövelõ támogatásra a nyilvános könyvtárak
jegyzékében szereplõ könyvtárak fenntartói adhatják be pályázataikat.
71. §
(1) A Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezetébõl kell
támogatni
a nyilvános könyvtári ellátási rendszer mûködtetésének alábbi
feladatait:
a) a 60. §-ban felsorolt szolgáltatásokban való
részvétel,
b) a könyvtári dokumentumok vásárlása,
c) a kulturális örökség részét képezõ könyvtári
dokumentumok állományvédelme,
d) a könyvtárközi dokumentum-ellátás postaköltsége,
e) a könyvtári rendszer mûködtetése céljából a könyvtár
alapfeladatain túl végzett tevékenységek,
f) a miniszter által meghatározott egyéb feladatok,
g) a szakfelügyelet mûködtetése,
h) a könyvtári informatikai hálózat fenntartása és
fejlesztése, valamint a dokumentumok elektronikus tartalmi
feltárása és digitalizálása.
(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban felsorolt feladatokra
csak a nyilvános könyvtárak jegyzékében szereplõ könyvtárak adhatják
be pályázatukat.
(3) A fejezeti kezelésû címen elkülönített összeg
felhasználásának részletes szabályait a miniszter rendeletben
állapítja meg.
72. §
A Magyar Köztársaság költségvetésérõl szóló törvényben a
Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezetében kell gondoskodni az
országos dokumentumellátási rendszer létrehozásának és fenntartásának
feltételeirõl.
IV. RÉSZ
A közmûvelõdésrõl
I. fejezet
A közmûvelõdés általános szabályai
73. §
(1) A közmûvelõdéshez való jog gyakorlása közérdek, a
közmûvelõdési tevékenységek támogatása közcél.
(2) A közmûvelõdés feltételeinek biztosítása alapvetõen az
állam és a helyi önkormányzatok feladata.
74. §
A közmûvelõdési intézmény szerepét - az 1. számú melléklet o)
pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - betöltheti:
a) mûvelõdési otthon, ház, központ, szabadidõ központ,
közösségi ház, ifjúsági
illetve gyermekház, faluház,
b) az oktatási és közmûvelõdési, illetõleg egyéb feladatokat
ellátó általános
mûvelõdési központ,
c) az alaptevékenységéhez kapcsolódóan közmûvelõdési
feladatokat is ellátó
önálló vagy többfunkciós, közös igazgatású kulturális és
sportlétesítmény,
d) minden olyan egyéb közmûvelõdési szolgáltatást ellátó
intézmény, amely a
polgárok közösségi mûvelõdését szolgálja, fenntartójától,
mûködtetõjétõl
függetlenül.
75. §
Közösségi színtér, illetve közmûvelõdési intézmény mûködtetõje
települési önkormányzat, önkormányzati társulás valamint közmûvelõdési
megállapodás keretében egyéb szervezet (egyesület, alapítvány stb.),
illetõleg magánszemély lehet.
II. fejezet
A helyi közmûvelõdés
A települési önkormányzatok közmûvelõdési feladatai
76. §
(1) A települési önkormányzat kötelezõ feladata a helyi
közmûvelõdési tevékenység támogatása.
(2) Ennek formái különösen:
a) az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképzõ, szakképzõ
tanfolyamok,
életminõséget és életesélyt javító tanulási, felnõttoktatási
lehetõségek,
népfõiskolák megteremtése,
b) a település környezeti, szellemi, mûvészeti értékeinek,
hagyományainak
feltárása, megismertetése, a helyi mûvelõdési szokások
gondozása,
gazdagítása,
c) az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi
kultúra értékeinek
megismertetése, a megértés, a befogadás elõsegítése, az
ünnepek kultúrájának
gondozása,
d) az ismeretszerzõ, az amatõr alkotó, mûvelõdõ közösségek
tevékenységének
támogatása,
e) a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi
életének, érdek-
érvényesítésének segítése,
f) a különbözõ kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és
fenntartásának
segítése,
g) a szabadidõ kulturális célú eltöltéséhez a feltételek
biztosítása,
h) egyéb mûvelõdést segítõ lehetõségek biztosítása.
77. §
A települési önkormányzat a helyi társadalom mûvelõdési
érdekeinek és kulturális szükségleteinek figyelembevételével, e
törvény és a helyi lehetõségek, sajátosságok alapján rendeletben
határozza meg, hogy a 76. §-ban felsoroltakból mit milyen konkrét
formában, módon és mértékben lát el.
78. §
(1) A települési önkormányzat a közmûvelõdési tevékenységek
folyamatos megvalósíthatósága érdekében közösségi színteret, illetve
közmûvelõdési intézményt biztosít.
(2) Megyei jogú városban, városban, fõvárosi kerületben az
önkormányzat az (1) bekezdésben foglalt feladat ellátása során
közmûvelõdési intézményt biztosít. Községekben az önkormányzat
közösségi színteret, illetve közmûvelõdési intézményt biztosít.
(3) Az önkormányzat a közösségi színtér vagy közmûvelõdési
intézmény fenntartójaként, illetve a közösségi színtér vagy
közmûvelõdési intézmény mûködtetésére irányuló közmûvelõdési
megállapodásban biztosítja, hogy a településen a lakosság önszervezõdõ
közösségei megfelelõ rendszerességgel és idõtartamban vehessék igénybe
a színtér vagy intézmény szolgáltatásait, és az igénybevétel idejére a
minimális mûködési feltételek rendelkezésre álljanak.
(4) A települési önkormányzat indokolt esetben engedélyezi az
általa fenntartott közösségi színtér, illetve közmûvelõdési intézmény
más célra történõ átmeneti igénybevételét, tevékenységének évente
legfeljebb 2 hónap idõtartamú szüneteltetését. Ha a települési
önkormányzat közmûvelõdési megállapodás alapján biztosítja a közösségi
színtér, illetve közmûvelõdési intézmény mûködését, akkor évente 2
hónapon túli szüneteltetés esetén új közmûvelõdési megállapodással
biztosítja a településen a közmûvelõdési szolgáltatásokat.
(5) Az az önkormányzat, amely közösségi színteret, illetve
közmûvelõdési intézményt tart fenn az e törvényben foglaltak alapján:
a) meghatározza a közösségi színtér, illetve a közmûvelõdési
intézmény
használati szabályait, mûködésének módját, valamint a
közmûvelõdési
intézmény feladatait,
b) kiadja az általa fenntartott közmûvelõdési intézmény
alapító okiratát,
mûködési engedélyét, jóváhagyja, szervezeti és mûködési
szabályzatát, éves munkatervét és költségvetését,
c) biztosítja a feladatok ellátásához és a közösségi színtér,
illetve közmûvelõdési
intézmény fenntartásához szükséges, e törvény szerinti
szervezeti, személyi,
szakképzettségi és tárgyi feltételeket,
d) kijelöli a közösen létesített vagy önkormányzatok közötti
társulásban
fenntartott közösségi színtér, illetve közmûvelõdési intézmény
esetében a
mûködtetõi jogok gyakorlóját.
79. §
(1) A települési önkormányzat az önkormányzati rendeletben
meghatározott közmûvelõdési feladatok megvalósítására az e törvény
követelményeinek meg-felelõ jogi személlyel, magánszeméllyel
közmûvelõdési megállapodást köthet.
(2) A közmûvelõdési megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) az elvégzendõ közmûvelõdési szolgáltatást és annak díját,
b) a közmûvelõdési tevékenységben érintettek körét,
c) az ingyenesen vagy térítési díjért igénybe vehetõ
szolgáltatásokat,
d) a közmûvelõdési szolgáltatás igénybevételi lehetõségeinek
minimális
idõtartamát és rendszerességét, a közösségi színtér, illetõleg
közmûvelõdési
intézmény közmûvelõdési célú minimális nyitvatartását;
e) a megállapodás személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit,
f) közmûvelõdési feladat megvalósításában közremûködõktõl
megkívánt
szakképzettséget.
(3) A közmûvelõdési megállapodást a helyben szokásos módon
kell közzétenni.
80. §
A települési önkormányzat a rendeletében rögzített feladatai
vagy egyéb feladatok ellátására pénzügyi támogatásban részesítheti a
közmûvelõdési célú tevékenységet folytatókat. E támogatás nem
veszélyeztetheti a közmûvelõdési rendeletben rögzített feladatok
megvalósítását.
81. §
(1) Az önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó
közmûvelõdési intézmény létesítése, átszervezése, megszüntetése
illetõleg tevékenységének 60 napon túli szüneteltetése esetén a
testületi döntés meghozatala elõtt 30 nappal a minisztérium véleményét
be kell szerezni és annak tartalmát a testülettel ismertetni kell.
(2) A minisztérium a megkereséstõl számított 30 napon belül
nyilváníthat véleményt.
A közmûvelõdés helyi lakossági képviselete
82. §
A közmûvelõdés helyi, lakossági képviselete érdekében
településenként, fõvárosi kerületenként legfeljebb hároméves
idõtartamra egy-egy Közmûvelõdési Tanács (a továbbiakban Tanács)
alakítható. A Tanács elsõdlegesen a lakossági igények
megjelenítésének, a kulturális érdekérvényesítésnek és a közmûvelõdési
tevékenységek önkéntes összehangolásának rendszeres és folyamatos
helyi fóruma.
83. §
(1) A Tanácsot azok a közmûvelõdési célú társadalmi
szervezetek hozhatják létre, melyeknek bejegyzett székhelye az adott
település, s amelyeknek legfelsõbb szerve írásos határozatban jelzi
ezirányú szándékát.
(2) A Tanács megalakítását célzó határozatokat a település
jegyzõjéhez kell benyújtani, aki azokat a helyben szokásos módon
kihirdeti. A kihirdetéstõl számított 30 napon belül az (1) bekezdésben
foglaltak szerint további szervezetek nyújthatják be a jegyzõhöz
csatlakozási szándékot tartalmazó határozataikat.
(3) A 30 napos határidõ lejárta után a jegyzõ írásban szólítja
fel a (2) bekezdés szerinti határozatot benyújtó szervezeteket a
Tanács megalakítására.
(4) A felszólítást követõ 90 napon belül a határozatokat
beküldõ szervezetek, mint alapító tagok kimondják a Tanács
megalakulását, meghatározzák a Tanács szervezeti és mûködési rendjét,
megválasztják képviselõiket. Az erre vonatkozó, az alapító tagok
képviselõinek eredeti aláírásával ellátott határozatot benyújtják a
jegyzõnek.
(5) A jegyzõ a Tanács mûködési idejének lejártát 30 nappal
korábban, a helyben szokásos módon közzé teszi.
(6) A Tanács tagja lehet minden jogi személyiséggel
rendelkezõ, helyben mûködõ közmûvelõdési társadalmi szervezet,
valamint a helyi közmûvelõdést támogató gazdasági vállalkozás
képviselõje.
(7) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelõ szervezetek
csatlakozása a Tanácshoz nem utasítható el. Az alapító és csatlakozó
tagok jogai egyenlõk.
(8) A Tanács:
a) véleményt nyilváníthat, illetõleg javaslatot tehet a
település közmûvelõdési tevékenységével kapcsolatos valamennyi
kérdésben,
b) az önkormányzat által közmûvelõdési célra biztosított
pénzügyi támogatás felhasználását és a vagyoni eszközök célszerû
használatát a vonatkozó döntések illetve az éves önkormányzati
költségvetési tervezet és a zárszámadás alapján figyelemmel
kíséri, véleményezi,
c) elõsegíti a különbözõ közmûvelõdési szervezetek
együttmûködését.
(9) A Tanács ülései nyilvánosak és a mûködése során
keletkezett dokumentumokba bárki betekinthet és azokról - másolási díj
ellenében - másolatot kaphat.
(10) A Tanács mûködési feltételeit tagjai biztosítják.
(11) A jegyzõ a Tanács tagjaira, szervezeti és mûködési
rendjére, illetve megszûnésére vonatkozó dokumentumokat:
a) a változás bejelentését követõ 15 napon belül a
helyben szokásos módon közzé teszi,
b) hivatali idõn belül a település lakossága számára
betekintésre rendelkezésre bocsátja.
III. fejezet
A közmûvelõdési szakmai tanácsadás és szolgáltatás
A megyei (fõvárosi) közmûvelõdési szakmai
tanácsadás és szolgáltatás
84. §
(1) A megyei (fõvárosi) önkormányzat a megye települései (a
fõvárosi kerületek) önkormányzatai, közmûvelõdési intézményei,
szervezetei és közösségei részére, a közmûvelõdési tevékenységek
elõsegítése és fejlesztése érdekében közmûvelõdési szakmai
tanácsadásról és szolgáltatásról gondoskodik. E feladatok ellátására
megyei mûvelõdési központot mûködtethet.
(2) A megyei (fõvárosi) önkormányzat számára az e törvény
szerinti közmûvelõdési szakmai tanácsadás és szolgáltatás mûködési
feltételeinek biztosítása kötelezõ feladat.
85. §
A megyei (fõvárosi) önkormányzat a közmûvelõdési szakmai
tanácsadás és szolgáltatás feladatkörében:
a) elõsegíti a területén mûködõ települési önkormányzatok,
nemzeti és etnikai
kisebbségi önkormányzatok és a megye területén mûködõ
közmûvelõdési
szervezetek mûvelõdési céljainak megvalósulását,
b) együttmûködik a Magyar Mûvelõdési Intézettel, az országos
szakmai
érdekképviseleti szervezetekkel,
c) közmûvelõdési tevékenységgel összefüggõ elemzéseket és
fejlesztõ
programokat készít és hasznosít,
d) részt vesz a térség nemzetközi, országos, megyei
közmûvelõdési
rendezvényeinek szervezésében, gondozza a kistérségi, megyei,
regionális,
országos és nemzetközi kulturális kapcsolatokat,
e) gyûjti és összesíti a közmûvelõdési információkat, megyei
(fõvárosi) adattárat
kezel,
f) elõsegíti a megye (fõváros) környezeti, mûvészeti,
közmûvelõdési értékeinek,
sajátosságainak bemutatását,
g) végzi a közmûvelõdési tevékenységek szervezõinek,
vezetõinek szakmai
képzését és továbbképzését.
86. §
A megyei (fõvárosi) önkormányzat a 85. § alapján rendeletben
határozza meg:
a) közmûvelõdési szakmai tanácsadó és szolgáltató feladatait,
intézményi
szervezeti kereteit, formáit, költségvetési támogatását,
b) a szakmai tanácsadás és a szolgáltatások díjköteles- és
díjmentességi körét.
Az országos közmûvelõdési szakmai tanácsadás és szolgáltatás
87. §
A Magyar Mûvelõdési Intézet a helyi közmûvelõdési
tevékenységek és a megyei (fõvárosi) feladatok segítése érdekében
országos közmûvelõdési szakmai tanácsadást és szolgáltatást biztosító
önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv, amelyet a
minisztérium tart fenn.
IV. fejezet
A miniszter közmûvelõdési ágazati irányító hatásköre
88. §
A miniszter ágazati irányító feladat- és hatáskörében:
a.) az e törvényben foglaltak szerint közremûködik a
mûvelõdéshez való jogok biztosításában,
b) kiadja a közmûvelõdési feladatellátás biztosításához
szükséges szakmai irányelveket, állásfoglalásokat,
c) kiadja a közép- és felsõfokú szakmai képzés,
minõsített szakmai továbbképzés követelményeit,
d) rendeletben határozza meg az egyes közmûvelõdési
munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési feltételeket,
e) véleményezési jogot gyakorol a helyi önkormányzatok
közmûvelõdési intézményeinek létesítése, átszervezése,
szüneteltetése, megszüntetése esetén,
f) szabályozza az országos közmûvelõdési szakértõi
engedélyek kiadását,
g) meghatározza a közmûvelõdési statisztikai
adatszolgáltatás tartalmát és rendjét,
h) felelõsségi körében gondoskodik a felügyelete alatt
mûködõ, a közmûvelõdést szolgáló központi költségvetési intézmény
fenntartásáról, irányításáról,
i) a szakfelügyelet keretében ellenõrzi e törvény
elõírásainak, a közmûvelõdési intézmények tevékenységére
vonatkozó egyéb jogszabályoknak, szakmai követelményeknek a
betartását és a központi támogatások felhasználását.
V. fejezet
A közmûvelõdés finanszírozásának és központi támogatásának alapelvei
89. §
A közmûvelõdést szolgáló és lehetõvé tevõ feltételek
megteremtésében a tevékenységben résztvevõk saját ráfordításaihoz, az
intézmények mûködési bevételeihez és az egyéb forrásokhoz társulva,
meghatározó a központi költségvetési hozzájárulás és a helyi
önkormányzati támogatás.
90. §
A települési és megyei (fõvárosi) önkormányzatok a
közmûvelõdési feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint
normatív állami hozzájárulásban részesülnek.
91. §
(1) A minisztérium költségvetési fejezetében biztosítja:
a) a közmûvelõdés országos feladatainak finanszírozását,
b) a közmûvelõdési intézmények telematikai, információs
feladatainak fejlesztését
c) a Tudományos Ismeretterjesztõ Társulat és a
Szakszervezeti és Munkahelyi Mûvelõdési Intézmények Egyesülete
mûködési támogatását,
d) a népfõiskolai mozgalmak és más, országos
közmûvelõdési társadalmi szervezetek támogatását.
(2) A Belügyminisztérium költségvetése érdekeltségnövelõ
pályázati keretet tartalmaz az önkormányzati közmûvelõdési
feladatellátást szolgáló technikai, mûszaki fejlesztésre.
V. RÉSZ
A kulturális javak védelmével, a muzeális intézményekkel és a
levéltárakkal, a nyilvános könyvtári ellátással, a közmûvelõdéssel
kapcsolatos központi költségvetési források
92. §
(1) A közmûvelõdési és közgyûjteményi szakterületek
feladatellátásához az állami, önkormányzati felelõsségvállalás
közérdekû jellegébõl fakadóan e törvény és az Ltv. által elõírt
kötelezettségek teljesítéséhez központi költségvetési hozzájárulás
szükséges, amelyet a Belügyminisztérium fejezetében megjelenõ normatív
hozzájárulás, központosított elõirányzat, valamint a Mûvelõdési és
Közoktatási Minisztérium fejezetében megjelenõ elõirányzatok
tartalmaznak.
(2) A helyi önkormányzatok a közmûvelõdéssel, a könyvtári
ellátással, a kulturális javak védelmével, a múzeumi és a levéltári
tevékenységgel kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési
törvény szerint közmûvelõdési és közgyûjteményi normatív költségvetési
hozzájárulásban részesülnek, amelynek jogcímeit és összegét az éves
költségvetési törvény határozza meg. A helyi önkormányzatoknak
biztosított normatív hozzájárulás országosan összevont összege nem
lehet kevesebb, mint az adott költségvetési évet két évvel megelõzõ
esztendõben a helyi önkormányzatok által országosan a fenti
tevékenységekre fordított teljes mûködési kiadások intézményi mûködési
bevételekkel csökkentett összegének 60 %-a, és legalább el kell érnie
a helyi önkormányzatok közmûvelõdési és közgyûjteményi normatívájának
az adott költségvetési évet megelõzõ évre elõirányzott összegét.
(3) A központi támogatást a helyi önkormányzatok a mindenkori
költségvetési törvényben a Belügyminisztérium költségvetési fejezetén
belül a Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai címen a
Normatív hozzájárulások alcímen az alábbiak szerint elkülönítve:
a) települési közmûvelõdési és közgyûjteményi feladatokhoz
jogcímen a
települési önkormányzatok összesen a (2) bekezdés szerinti
normatív
hozzájárulás összegének kétharmadát kapják, melyet állandó
népességszámuk alapján kell felosztani;
b) a megyei (fõvárosi) közmûvelõdési és közgyûjteményi
feladatokhoz jogcímen
a megyei (fõvárosi) önkormányzatok összesen a (2) bekezdés
szerinti
normatív hozzájárulás összegének egyharmadát kapják. A
támogatás 33 %-át
egyenlõ arányban, 67 %-át pedig állandó népességszám alapján.
(4) A Belügyminisztérium költségvetési fejezetén belül a Helyi
önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai címen, Központosított
elõirányzatok alcímen elkülönített Érdekeltségnövelõ támogatást kell
biztosítani az önkormányzati könyvtárak állománygyarapításához, a
közmûvelõdési infrastruktúra fejlesztéséhez, amelynek mértéke a (2)
bekezdés szerinti normatív hozzájárulás összegének 5 %-a.
(5) A Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium költségvetési
fejezetén belül
a) az e törvényben és az Ltv-ben meghatározott közvetlen
állami feladatok
ellátására, a közmûvelõdési és a közgyûjteményi
feladatfinanszírozásra, a
közgyûjtemények és a közmûvelõdési intézmények telematikai,
információs
feladatainak ellátására a (2) bekezdés szerinti normatív
hozzájárulás 22,5 %-
ának,
b) a 94. § (4) bekezdésében meghatározott képzés támogatására
a (2) bekezdés
szerinti normatív hozzájárulás 4 %-ának megfelelõ összeget
kell biztosítani.
(6) Az Országgyûlés, a minisztériumok, az országos hatáskörû
szervek és az országos kisebbségi önkormányzatok által fenntartott
közmûvelõdési és közgyûjteményi intézmények költségvetési
elõirányzatait az éves költségvetési törvénynek a fenntartó szerinti
fejezetében kell meghatározni.
(7) Az egyházak a tulajdonukban lévõ kulturális örökség
értékeinek megõrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá
levéltáraik, könyvtáraik, múzeumaik és közmûvelõdési intézményeik
mûködéséhez az éves költségvetési törvényben meghatározott összegû
támogatásban részesülnek.
VI. Rész
A muzeális intézményekben, a nyilvános könyvtárakban, a
közmûvelõdési intézményekben és a levéltárakban alkalmazottak
foglalkoztatásának egyes kérdései
93. §
Az állami és önkormányzati fenntartású közgyûjteményi és
közmûvelõdési intézményekben a foglalkoztatottak létszámának
meghatározásánál a fenn-tartónak figyelembe kell vennie az e törvény
hatálya alá tartozó intézmények jogszabályban elõírt
alapfeladataiból, az ezek teljesítéséhez szükséges feltételekbõl,
valamint szervezeti és mûködési rendjébõl adódó foglalkoztatási
követelményeket.
94. §
(1) Az állami és önkormányzati fenntartású muzeális
intézményekben, nyilvános könyvtárakban, közlevéltárakban és
közmûvelõdési intézményekben alkalmazottként csak
a)
büntetlen elõéletû,
b) a
munkakör betöltéséhez jogszabályban meghatározott végzettséggel és
szakképesítéssel rendelkezõ személy alkalmazható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézményekben a
szakfeladatok ellátása szakképesítéshez kötött.
(3) A szakképesítés alól jogszabályban meghatározott módon
felmentés adható.
(4) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben teljes
munkaidõben foglalkoztatott szakemberek 7 évente szervezett képzésben
vesznek részt. A szervezett képzésnek minõsülõ képzési formák körét, a
képzés alóli mentesítések lehetõségét a mûvelõdési és közoktatási
miniszter rendeletben szabályozza.
(5) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben teljes
munkaidõben, szakmai munkakörben foglalkoztatott munkavállalót
megilleti az a jog, hogy - jogszabályban meghatározottak szerint -
évenként, az év elsõ munkanapján érvényes legkisebb munkabér
(minimálbér) ötven százaléka közterhekkel csökkentett összegének
megfelelõ hozzájárulást vegyen igénybe dokumentum (nyomtatott, hangzó,
elektronikus) vásárlásra, illetve könyvtári szolgáltatások térítésére.
(6) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben, szakmai
munkakörökben foglalkoztatott, felsõfokú végzettségû munkavállalót
kötelezõ bérpótlék illeti meg, ha tudományos, illetve kutatói
munkakörben foglalkoztatják, továbbá ha tudományos fokozattal
rendelkezik. Ennek mértéke a pótlékalap 50%-a.
(7) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben
foglalkoztatott munkavállaló a munkakörében végzett tevékenységével
kapcsolatban a büntetõjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó
személynek minõsülhet.
95. §
Az állami és önkormányzati fenntartású muzeális
intézményekben, nyilvános könyvtárakban, közlevéltárakban és
közmûvelõdési intézményekben magasabb vezetõ beosztás ellátásával
csak szakirányú felsõfokú végzettséggel rendelkezõ munkavállaló
bízható meg.
VII. RÉSZ
Záró rendelkezések
Hatálybalépés
96. §
(1) Ez a törvény - a (2) - (4) bekezdésben meghatározott
kivételekkel - 1998. január 1-jén lép hatályba.
(2) A törvény II. része, a Btk. módosításáról rendelkezõ 103.
§-a, a polgári perrendtartás módosításáról szóló 104. §-a és a 2.
számú melléklete 1998. július 1-jén lép hatályba, e rendelkezéseket a
hatálybalépés után indított eljárásokra kell alkalmazni.
(3) A törvény 92. §-a (5) bekezdésének b) pontja 1999. január
1-jén lép hatályba, ezzel egyidejûleg az (5) bekezdés a) pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"a) az e törvényben és az Ltv-ben meghatározott közvetlen
llami feladatok ellátására, a közmûvelõdési és a közgyûjteményi
feladatfinanszírozásra, a közgyûjtemények és a közmûvelõdési
intézmények telematikai, információs feladatainak ellátására a (2)
bekezdés szerinti normatív hozzájárulás 45 %- ának
(megfelelõ összeget kell biztosítani)".
(4) A törvény 94. §-ának (4)-(6) bekezdése 1999. január 1-
jén lép hatályba.
Vegyes rendelkezések
97. §
(1) A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX.
törvény 11.§ (1) bekezdése c) pontjában szereplõ könyvtárral akkor
rendelkezik az iskola, ha az megfelel a miniszter által kiadott
szakmai követelményeknek és normatívák-nak.
(2) A felsõoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi
LXXX. törvény 3.§ (2) bekezdés b) pontja szerint szükséges tárgyi
feltételekkel akkor rendelkezik a könyvtár, ha megfelel a miniszter
által kiadott szakmai követelményeknek és normatíváknak.
98. §
(1) Ahol jogszabály "muzeális emlék"-et vagy "muzeális érték"-
et említ, ott "kulturális javak"-at, ahol "történeti (régészeti)
jelentõségû védett földterület"-et, azon "régészeti jelentõségû védett
földterület"-et, ahol "ásatás"-t ott "régészeti feltárás"-t kell
érteni.
(2) E törvény nem érinti a hatálybalépése elõtt a korábbi
jogszabályok alapján védetté nyilvánított kulturális javak és
földterületek védettségét.
(3) A mûködési engedéllyel nem rendelkezõ azon intézmények,
amelyek múzeum elnevezést használnak hivatalos irataikon, e törvény
hatálybalépésétõl számított egy éven belül kötelesek megváltoztatni
elnevezésüket.
(4) E törvény hatályba lépésétõl számított egy éven belül
felül kell vizsgálni a muzeális intézmények - korábbi jogszabályok
alapján kiadott - mûködési engedélyeit.
(5) Az e törvény hatálybalépésétõl számított három éven belül
felül kell vizsgálni a régészetileg védett földterületeket és a
felülvizsgálat eredményétõl függõen az Igazgatóság javaslatot tesz
azok e törvény alapján történõ védetté nyilvánítására.
(6) Az e törvény hatályba lépésétõl számított egy éven belül
felül kell vizsgálni a védett kulturális javakat, és a felülvizsgálat
eredményétõl függõen az Igazgatóság javaslatot tesz azok e törvény
alapján történõ védetté nyilvánítására.
(7) A miniszter a védett kulturális javak jegyzékét a jelen
törvény hatályba lépését követõ egy éven belül, a védett kulturális
javak gyarapodását és törlését pedig évenként hivatalos közlönyében
külön mellékletben közzéteszi.
99. §
A Kormány létrehozza a Kulturális Örökség Szakmai Kollégiumát,
amely tanácsadó, javaslattevõ és véleményezõ testületként jár el az
épített örökség és a kulturális javak, valamint a levéltári anyag
védelmével, továbbá a muzeális intézményekkel, a nyilvános
könyvtárakkal, valamint a közlevéltárakkal és a nyilvános
magánlevéltárakkal összefüggõ kérdésekben.
Felhatalmazások
100. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény
végrehajtásaként rendeletben szabályozza:
a) a védett kulturális javak külföldre viteléhez,
valamint a muzeális intézmény alapításhoz szükséges biztosítékot,
b) a muzeális intézmények látogatóit és a
könyvtárhasználókat megilletõ kedvezményeket,
c) a muzeális intézményben folytatható kutatást,
d) a mûkereskedelemmel kapcsolatos kérdéseket,
e) a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetését,
f) az országos dokumentumellátási rendszer mûködését,
g) a nyilvános könyvtári ellátás rendszerének központi
szolgáltatásait és a könyvtáraknak nyújtott szakmai
szolgáltatásokat,
h) az Országos Könyvtári Kuratórium jogállását,
összetételét és mûködését,
i) a közgyûjtemények finanszírozását és központi
támogatását.
j) bérpótlék mértékét és az arra jogosultak körét,
k) a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatását és
hasznosítását,
l) az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben
teljes munkaidõben szakmai munkakörben foglalkoztatott munkavállalók
dokumentum vásárlási, illetve könyvtári szolgáltatások térítési
kedvezményét.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kulturális örökség
védelmére közalapítványt hozzon létre.
(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben
szabályozza:
a) a kulturális javak védetté nyilvánításának részletes
szabályait,
b) a kulturális tárgyak kiviteli engedélyezésének
részletes szabályait,
c) a régészeti lelõhelyek védettségi eljárását,
valamint a régészeti feltárások részletes szabályait,
d) a muzeális intézmények mûködési engedélyeivel
kapcsolatos kérdéseket,
e) a védetté nyilvánított kulturális javak, valamint a
régészeti lelõhelyek nyilvántartását,
f) a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatát,
g) a muzeális intézmények ügyrendi szabályzatát,
h) a kulturális javakkal kapcsolatos adatszolgáltatási
és nyilvántartási szabályokat,
i) a muzeális intézmények szakmai normatíváit, a
továbbképzés rendszerét és követelményeit,
j) a kulturális örökség közgyûjteményekben õrzött javai
sokszorosításának, másolásának, adatrögzítésének és
adatfelhasználásának jogát,
k) a Kulturális Örökség Igazgatóságára és annak
eljárására vonatkozó részletes szabályokat,
l) a muzeális intézményekre, a könyvtárakra és a
közmûvelõdési intézményekre vonatkozó szakfelügyelet rendjét,
m) a különbözõ típusú könyvtárak mûködését, szakmai
követelményeit és normatíváit, a továbbképzés rendszerét,
n) a Könyvtári Intézet jogállását és gazdálkodását,o) a
könyvtárak szervezeti és mûködési szabályzatának kötelezõ tartalmát,
p) a könyvtári dokumentumellátást,
q) a beiratkozási díjra és a könytári szolgáltatások
térítési díjára vonatkozó szabályokat,
r) a könyvtári, közmûvelõdési, múzeumi, levéltári
szakértõi névjegyzék vezetését,
s) a könyvtári szakemberek képesítési feltételeit,
illetõleg az e feltételek alóli felmentésre vonatkozó
szabályokat, továbbá a könyvtári alkalmazottak kedvezményeit,
t) az összevont önkormányzati intézmények mûködését,
u) az önkormányzatok érdekeltségnövelõ támogatását,
v) a közmûvelõdési és közgyûjteményi
feladatfinanszírozás és a közmûvelõdési és közgyûjteményi
telematikai feladatfinanszírozás Mûvelõdési és Közoktatási
Minisztérium fejezeti kezelésû címe felhasználását,
w) a közép- és felsõfokú közmûvelõdési továbbképzés és a
minõsített szakmai továbbképzés rendszerét és követelményeit,
x) az egyes közmûvelõdési munkakörök betöltéséhez
szükséges képesítési feltételeket, illetõleg az e feltételek
alóli felmentésre vonatkozó szabályokat,
y) a muzeális intézményekben foglalkoztatottak
munkaköreinek betöltéséhez szükséges képesítési feltételeket,
illetõleg az e feltételek alóli felmentésre vonatkozó
szabályokat.
(4) A miniszter az érintett miniszterekkel egyetértésben
rendeletben nyilváníthat
valamely földterületet régészeti jelentõségû védett
földterületté.
(5) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel
együttesen rendeletben szabályozza a könyvtári dokumentumok védelmét
és nyilvántartását.
101. §
E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és
azok tagállamai közötti társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben,
1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a
megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 35. §-ával összhangban az
Európai Közösségek következõ jogszabályaival összeegyeztethetõ
szabályozást tartalmaz:
- a Tanács 3199/92/EGK rendelete a kulturális javak
exportjáról,
- a Tanács 93/7/EGK irányelve a tagállamok területérõl
jogellenesen elszállított kulturális javak visszaszolgáltatásáról,
- a Bizottság 752/93/EGK rendelete a 3711/92/EGK rendelet
végrehajtásáról.
Módosító rendelkezések
102. §
(1) Az Ltv. a következõ 9/A. §-sal egészül ki:
"9/A. § (1) Közfeladatot ellátó szerv megszüntetése vagy
feladatkörének
megváltoztatása esetén a rendelkezõ szerv köteles intézkedni
az érintett szerv
irattári anyagának további elhelyezésérõl, biztonságos
megõrzésérõl,
kezelésérõl és használhatóságáról.
(2) Ha a megszûnõ szerv más szervbe olvad be, iratait a
feladatait átvevõ
szerv irattárában kell elhelyezni.
(3) Ha a megszûnõ szerv feladatköre több szerv között oszlik
meg, vagy
valamely szerv egyes feladatait egy másik szerv veszi át, az
irattári anyagot
csak irattári tételenként szabad megosztani. Az egyes
ügyiratokra vonatkozó
igényt másolat készítésével vagy kölcsönzéssel kell
teljesíteni. Az irattári
anyag irattári tételenkénti megosztását az illetékes
közlevéltár egyetértésével
kell elvégezni.
(4) Ha a közfeladatot ellátó szerv jogutód nélkül szûnik meg,
irattári
anyagának maradandó értékû részét az illetékes közlevéltárban
kell
elhelyezni. Az irattári anyag többi részének meghatározott
ideig történõ
további õrzéséhez, kezeléséhez, illetõleg selejtezéséhez
szükséges költségek
biztosításáról a megszüntetésrõl intézkedõ szerv gondoskodik."
(2) Az Ltv. 10. §-ának (1) bekezdése a következõ mondattal
egészül ki:
"A belügyminiszter a helyi önkormányzatok, az ágazati
irányítást ellátó
miniszter pedig az állami és a helyi önkormányzati intézmények
részére
- a mûvelõdési és közoktatási miniszter által megbízott
szakmai testület
véleményének kikérésével - ad ki iratkezelési
mintaszabályzatot."
(3) Az Ltv. 15.§-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A közlevéltár vezetõjét pályázat útján a Magyar Országos
Levéltár
esetében a mûvelõdési és közoktatási miniszter, míg az állami
szaklevéltárak,
valamint a megyei és települési önkormányzatok, illetve
köztestületi,
közalapítványi és egyéb közfeladatot ellátó szervek levéltárai
esetében - a
mûvelõdési és közoktatási miniszter véleményének kikérésével -
a fenntartó
nevezi ki, illetve menti fel."
(4) Az Ltv. 17. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a
következõ rendelkezés
lép:
"a) a külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények
érvényesítése érdekében módszertani ajánlásokat és egyéb
segédanyagokat
dolgoz ki, s azokat a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium
egyetértésével
közzéteszi."
(5) Az Ltv. 17. §-ának (2) bekezdése a következõ k) - m)
ponttal egészül ki:
"k) ellátja a levéltári szakfelügyelet mûködtetésével
kapcsolatos teendõit;
l) gyakorolja a 33. § (5) bekezdésében és a 34. § (1)
bekezdésében
meghatározott elõvásárlási jogát;
m) a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium által
meghatározott
szempontok szerint gyûjti és feldolgozza a közlevéltárak,
valamint a
nyilvános magánlevéltárak mûködésével kapcsolatos adatokat."
(6) Az Ltv. 24. §-a a következõ (5) és (6) bekezdéssel egészül
ki:
"(5) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott hozzájárulás
megadásakor
írásban nyilatkozni kell a kutató által megismert személyes
adat - kutatás
célja szerinti - felhasználásának elfogadásáról, valamint a
személyes adatot
tartalmazó iratok másolhatóságáról.
(6) A kutató a (2) bekezdés c) pontja alapján végzett
tudományos célú kutatás
során feltárt személyes adatot tartalmazó iratról az (1)
bekezdésben
meghatározott védelmi idõ lejárta elõtt is készíttethet nem
anonimizált
másolatot."
(7) Az Ltv. a következõ 24/A. §-sal egészül ki:
"24/A. § (1) A személyes adatok azonos védelmét biztosító
ország kutatója
számára tudományos célból, a 24. § (1) bekezdésében
meghatározott védelmi
idõ lejárta elõtt is engedélyezhetõ a személyes adatot
tartalmazó levéltári
anyag kutatása, feltéve, hogy a 22. § (1) bekezdésében
meghatározott 30,
illetõleg 15 év már eltelt. A kutatás akkor engedélyezhetõ,
ha:
a) a személyes adatok azonos védelmét az adott országot
illetõen az
igazságügy-miniszter az adatvédelmi biztossal egyetértésben
megállapítja,
b) a kutató bemutatja a Magyar Tudományos Akadémia kutatási
téma szerint
illetékes bizottságának vagy intézetének - a kutató részletes
kutatási terve
alapján megadott - támogató állásfoglalását és írásos
nyilatkozatban
vállalja, hogy a megismert és kigyûjtött személyes adatokat
országa
adatvédelmi szabályai szerint kezeli és használja fel.
(2) Az (1) bekezdés szerint engedélyezett kutatás során
feltárt iratok
másolhatóságát illetõen a 24. § (6) bekezdésében foglaltakat
kell
alkalmazni.
(3) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy személyes adatot
tartalmazó
levéltári anyag másolatának - a történelmi eseményekrõl
folytatott kutatások
eredményeinek bemutatása céljából - külföldi tudományos
intézmény
részére, a 24. § (1) bekezdésében meghatározott védelmi idõ
lejárta elõtt
történõ átadása tárgyában adatvédelmi szerzõdést kössön.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatvédelmi szerzõdésen
alapuló
adattovábbítást - a 24. § (1) bekezdésében foglalt védelmi idõ
lejártáig - az
érintett, illetõleg annak halálát követõen bármely örököse
vagy
hozzátartozója megtilthatja. A tiltakozási jog gyakorlásával
kapcsolatos
eljárás szabályait a mûvelõdési és közoktatási miniszter
állapítja meg."
(8) Az Ltv. 30. §-ának (3) bekezdése a következõ
rendelkezéssel egészül ki:
"A törlés elrendelésével egyidejûleg kezdeményezi a levéltári
anyag védetté
nyilvánítását."
(9) Az Ltv 30. §-ának (4) bekezdése a következõ mondattal
egészül ki:
"A költségvetési támogatás a pártok által fenntartott
nyilvános
magánlevéltárakat is megilleti."
(10) Az Ltv. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2) A védett levéltári anyaggá nyilvánítást a tulajdonos,
illetõleg a
tulajdonos egyetértésével bárki kezdeményezheti bármely
közlevéltárnál
vagy a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztériumnál. Nincs
szükség a
tulajdonos hozzájárulására, ha a védetté nyilvánítás a 30. §
(3) bekezdése
vagy a 34. § alapján történik."
(11) Az Ltv. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép,
egyúttal a jelenlegi (2) - (3) bekezdésének számozása (3) és
(4) bekezdésre változik:
"(2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt iratokat a tulajdonos
külföldre kívánja
vinni, köteles azt bármely közlevéltárnak bemutatni. A
közlevéltár, ha
álláspontja szerint a bemutatott irat maradandó értékûnek
minõsül,
kezdeményezi annak védetté nyilvánítását."
(12) Az Ltv. a következõ V/A. fejezettel egészül ki:
"V/A. fejezet
A levéltárak költségvetési támogatásával összefüggõ egyes
kérdések
34/A. § (1) A közlevéltárakban és a nyilvános
magánlevéltárakban õrzött
levéltári anyag évi 2 %-ának átvizsgálásához, a szükséges
selejtezés
elvégzéséhez és a 13. § f) pontjában meghatározott biztonsági
másolatok
elkészítéséhez, valamint a veszélyeztetett állapotú iratok,
illetõleg a bennük
lévõ információk tartós megõrzését szolgáló egyéb teendõk
ellátásához
szükséges pénzügyi feltételeket a Mûvelõdési és Közoktatási
Minisztérium
fejezeti kezelésû költségvetési elõirányzatából kell
biztosítani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elõirányzatnak a
közlevéltárak és a
nyilvános magánlevéltárak közötti elosztásáról a Mûvelõdési
és
Közoktatási Minisztérium pályázat kiírásával gondoskodik. A
pályázat
kiírásának, elbírálásának és az elõirányzat felhasználásának
szabályait a
mûvelõdési és közoktatási miniszter állapítja meg.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásának
személyi, tárgyi
és technikai feltételeit legkésõbb 2000. december 31-éig kell
megteremteni.
34/B.§ A 17. § (2) bekezdésében felsorolt feladatok
elvégzéséhez szükséges
költségvetési elõirányzatot a Magyar Országos Levéltár éves
költségvetésének elkülönített tételeként kell meghatározni.
34/C. § (1) A nyilvános magánlevéltárak költségvetési
támogatására
szolgáló költségvetési elõirányzatot a Mûvelõdési és
Közoktatási
Minisztérium fejezeti kezelésû elõirányzataként kell évente
meghatározni.
(2) A nyilvános magánlevéltárban õrzött anyag 1 folyóméterére
vetített
költségvetési támogatás mértéke nem lehet kevesebb, mint az
általános
levéltárakban õrzött anyag l folyóméterére az adott
költségvetési évet két
évvel megelõzõ esztendõben jutó mûködési kiadás - intézményi
mûködési
bevételekkel csökkentett - összegének 25 %-a.
(3) Az (1) bekezdés szerinti elõirányzat nyilvános
magánlevéltárak közötti
elosztásának rendjét a mûvelõdési és közoktatási miniszter
állapítja meg.
34/D. § Az általános levéltárak esetében a 15. § (1)
bekezdésének b) pontja
szerinti raktárak kialakítását - elsõsorban az állami
tulajdonú levéltári
anyag, valamint az önálló levéltárral nem rendelkezõ helyi
önkormányzatok
mûködése során keletkezett levéltári anyag folyamatos
átvételének
biztosítása érdekében - a Kormány által jóváhagyott
fejlesztési program
segíti. A fejlesztési programot a mûvelõdési és közoktatási
miniszter 1998.
június 30-áig terjeszti a Kormány elé."
(13) Az Ltv. 35. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(5) Felhatalmazást kap a mûvelõdési és közoktatási miniszter,
hogy
rendeletben szabályozza a maradandó értékû magániratok védetté
nyilvánítására vonatkozó eljárást, a 23. § (3) bekezdésében
meghatározott
kuratórium mûködését, továbbá - az igazságügy-miniszterrel
együtt - az
eredeti köziratot helyettesítõ másolat készítésének rendjét, a
levéltári
szakfelügyelet és a levéltári szakmai testületek mûködését,
valamint a
levéltári anyag külföldre vitelét."
(14) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az Ltv. 6. §-a
(1) bekezdésének elsõ mondatában a "mûvelõdési és közoktatási
miniszter" szövegrész helyébe a "Mûvelõdési és Közoktatási
Minisztérium" szövegrész, 8. §-ának b) pontjában a "Magyar Országos
Levéltár" szövegrész helyébe a "szakfelügyelõk" szövegrész, 10. §-
ának (1) bekezdésében az "Egységes iratkezelési szabályzatot"
szövegrész helyébe az "Iratkezelési mintaszabályzatot" szövegrész,
10. §-ának (4) bekezdésében az "Az (1)-(2) bekezdésben" szövegrész
helyébe az "A (2) bekezdésben" szövegrész, 10. §-a (5) bekezdésének
utolsó mondatában a "mûvelõdési és közoktatási miniszter" szövegrész
helyébe a "Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium" szövegrész, 30. §-
ának (4) bekezdésében a "külön jogszabályban meghatározott" szövegrész
helyébe "a 34/C. §-ban foglaltak szerinti" szövegrész, 33. §-ának (1)
bekezdésében a "mûvelõdési és közoktatási miniszter" szövegrész
helyébe a "Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium" szövegrész,
valamint 34. §-ának (1) bekezdésében a "valamely jelentõs közéleti
személyiség" szövegrész helyébe "a társadalmi, politikai, gazdasági,
kulturális és tudományos életben jelentõs szerepet betöltött
személyek" szövegrész lép.
103. §
(1) A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Btk.) 216.§-ának címe az alábbiakra módosul és a §
helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"Mûemlék megrongálása
216. § (1) Aki a tulajdonában álló mûemléket
megrongálja, bûntettet követ el, és három évig terjedõ
szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) Aki az (1) bekezdés szerinti mûemléket
megsemmisíti, vagy annak olyan helyrehozhatatlan károsodását
idézi elõ, amelynek következtében az elveszti mûemlék jellegét,
öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ."
(2) A Btk. az alábbi új alcímekkel, valamint 216/A-216/B. §-
okkal egészül ki:
"Kulturális javak megrongálása
216/A. § (1) Aki a tulajdonában álló, a kulturális
javak körébe tartozó és védett tárgyat megrongálja, bûntettet
követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) Aki az (1) bekezdés szerinti tárgyat megsemmisíti,
vagy annak helyrehozhatatlan károsodását idézi elõ, öt évig
terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
Visszaélés kulturális javakkal
216/B. § (1) Aki a kulturális javak körébe és védett
gyûjteményhez tartozó tárgyat, vagy védett tárgyegyüttes darabját
jogszabályban elõírt elõzetes hozzájárulás nélkül elidegeníti,
úgyszintén aki a kulturális javak körébe tartozó védett tárgy
tulajdonjogának bekövetkezett változására vonatkozó,
jogszabályban elõírt bejelentési kötelezettségét elmulasztja,
büntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel
büntetendõ.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ, aki a
kulturális javak körébe tartozó és kiviteli engedélyhez kötött
tárgyat engedély nélkül külföldre juttat, vagy a kiviteli
engedély kereteit túllépi."
(3) A Btk. 324. § (3) bekezdésnek b) pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(Bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztéssel
büntetendõ az, aki)
b) kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti
lelõhelyet vagy mûemléket rongál meg."
(4) A Btk. 324. § (4) bekezdésének b) pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(A bûntetés egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha
a rongálás)
b) kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti
lelõhelyet vagy mûemléket semmisít meg."
(5) A Btk. 325. § az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki és
jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
"(2) A büntetés két évig terjedõ szabadságvesztés, ha a
jogtalan elsajátítást a kulturális javak körébe tartozó tárgyra
követik el."
(6) A Btk. 309. § (2) bekezdésének d) pontjában, 312. § (2)
bekezdésének d) pontjában, 316. § (4) bekezdés b) pontjának 2.
alpontjában, valamint 326. §-ának (3) bekezdésében a "muzeális
tárgyra" szövegrész helyébe "kulturális javak körébe tartozó tárgyra"
szövegrész kerül.
104. §
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 339.§-
a (2) bekezdésének h/ pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"((2) A bíróság a közigazgatási határozatot
megváltoztathatja:)
h) a levéltári anyag általános levéltárban történõ
elhelyezését elrendelõ,"
105. §
A vámjogról és vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló
1995. évi C. törvény 117. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül
ki, egyúttal az eredeti (4)-(9) bekezdés számozása (5)-(10) bekezdésre
változik:
"117. § (4) Vámmentesek azok a kulturális javak, amelyeket a
behozataltól
számított 3 hónapon belül a Kulturális Örökség Igazgatósága
védetté
nyilvánít."
106. §
A közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. Törvény 9. §-ának (2)
bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki:
"((2) E törvény hatálya nem terjed ki a következõ
szolgáltatásokra:)
h) a régészeti feltárásokra."
107. §
A kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejû rendelet 4.
§-a (1) bekezdésének
a) és k) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"a) állami vagy helyi önkormányzati szerv, valamint az e
szervek
mûködéséhez szükséges gazdasági, igazgatási, oktatási,
közgyûjteményi,
közmûvelõdési, szociális és egészségügyi létesítmény
elhelyezése.
k) a régészeti lelõhelyek és környezetük megóvása és
feltárása,"
108. §
A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 52. § (4)
bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép és új (5) bekezdéssel
egészül ki:
"(4) Védett ásványok, õsmaradványok gyûjtéséhez, forgalomba
hozatalához
külföldre viteléhez az igazgatóság engedélye szükséges.
(5) Védett ásványok, õsmaradványok külföldre vitele esetén
végleges
kiviteli engedély nem adható."
Hatályon kívül helyezõ rendelkezések
109. §
(1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:
a) a közmûvelõdésrõl szóló 1976. évi V. törvény,
b) a könyvtárakról szóló 1976. évi 15. törvényerejû
rendelet,
c) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági
megbízottak, valamint
egyes centrális alárendeltségû szervek feladat- és
hatásköreirõl szóló,
többször módosított 1991. évi XX. törvény 112., 122-125.,
127. §-ai,
d) az Ltv. 9. §-ának (4) bekezdése, 10. §-ának (2)
bekezdésében a "valamint
az állami intézmények és a helyi önkormányzati intézmények"
szövegrész,
továbbá a 10 §-a (4) bekezdésének második mondata,
e) a könyvtárakról szóló 1976. évi 15. törvényerejû rendelet
végrehajtásáról
szóló 17/1976. (VI.7.) MT rendelet,
f) a mûvelõdési otthonokról szóló 3/1979.(I.20.)MT rendelet,
g) a közmûvelõdésrõl szóló 1976. évi V. törvény
végrehajtásáról rendelkezõ
1035/1976.(XI.13.) Mt.h. határozat, valamint a módosításáról
rendelkezõ
23/1982. (V. 24.) MT. rendelet 5. §-a és a 44/1990. (III.
13.) MT. rendelet
18. §-a (2) bekezdésének d) pontja,
h) a helyi önkormányzatok egyes szerveinek és a köztársasági
megbízottaknak a közmûvelõdési, közgyûjteményi, mûvészeti,
továbbá
más kulturális tevékenységekkel kapcsolatos államigazgatási
feladat- és
hatásköreirõl szóló 20/1992.(I.28.) Korm. rendelet 1. §-ának
(2) bekezdése,
3. §-a (1) bekezdésének b)-c) és e) pontja, (2) bekezdésének
c)-g) és i)
pontja,
i) a mûvelõdési otthonokról szóló 1/1979.(I.20.)KM rendelet,
j) a könyvtári rendszer szervezetérõl és mûködésérõl szóló
5/1978. (XII.2.)
KM rendelet.
(2) A törvény II. részének hatálybalépésével egyidejûleg
hatályát veszti:
a) a muzeális emlékek védelmérõl szóló 1963. évi 9.
törvényerejû rendelet
valamint a módosításáról rendelkezõ 1975. évi 6.
törvényerejû rendelet és
az 1981. évi 19. törvényerejû rendelet,
b) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági
megbízottak, valamint
egyes centrális alárendeltségû szervek feladat- és
hatásköreirõl szóló,
többször módosított 1991. évi XX. törvény 126. §-a,
c) az országos múzeumok felsorolásáról szóló 1032/1981.
(X. 30.) Mt.h.
határozat, valamint a módosításáról rendelkezõ 31/1989.
(XII. 22.) MT.
rendelet és az 1022/1991. (V. 23.) Korm. határozat.
Göncz Árpád Dr. Gál Zoltán
a Köztársaság elnöke az Országgyûlés
elnöke
1. számú melléklet az 1997. évi .......... törvényhez
Fogalmak
E törvény alkalmazásában:
a) Állami egyetemek könyvtárai: a
felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX.
törvény 1. sz. mellékletében felsorolt állami egyetemek
központi könyvtárai.
b) Állomány: a könyvtár által tartós megõrzésre
nyilvántartásba vett
dokumentumok összessége.
c) Elektronikus dokumentum: a csak számítógéppel
olvasható dokumentum.
d) Hungarikum: a Magyarország mindenkori területén
megjelent minden, továbbá a külföldön magyar nyelven, magyar
szerzõtõl, illetõleg magyar vonatkozású tartalommal keletkezett
valamennyi dokumentum, függetlenül attól, hogy nyilvánosságra
hozták-e vagy sem.
e) Könyvtár: az e törvényben meghatározott könyvtári
dokumentumok rendszeres gyûjtését, feltárását, megõrzését és
használatát biztosító szervezet.
f) Könyvtárhasználati jog: a könyvtárak
szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó jog.
g) Könyvtárhasználó: a könyvtár szolgáltatásait
igénybe vevõ személy vagy szervezet.
h) Könyvtári dokumentum: a könyvtár által állományba
vett, alap- és kiegészítõ feladatai ellátásához szükséges
tudományos, oktatási, mûvészeti, közmûvelõdési vagy történeti
értékû könyv, idõszaki kiadvány, egyéb kiadvány, illetõleg minden
szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítés, beleértve a könyvtár
állományába vett elektronikus dokumentumot is, kivéve az Ltv.
hatálya alá tartozó, irattári jellegû levéltári anyagnak minõsülõ
dokumentumot.
i) Könyvtári dokumentum feltárása: az a folyamat,
amelyben a könyvtári dokumentumokat a bennük lévõ tartalmi és az
õket jellemzõ formai jegyek alapján nyilvántartják, annak
érdekében, hogy a könyvtárhasználó minél több szempont szerint
tájékozódhasson a gyûjteményben.
j) Könyvtári gyûjtemény: a könyvtár tervszerûen
fejlesztett, rendezett, feltárt állománya.
k) Könyvtári szakember: a könyvtáros, a könyvtári
informatikus, a könyvtári asszisztens, a segédkönyvtáros továbbá
a könyvtári feladatok ellátásához szükséges más felsõ- vagy
középfokú végzettséggel rendelkezõ személy. A könyvtáros
felsõfokú szakirányú végzettséggel rendelkezõ szakember.
l) Könyvtárközi dokumentumellátás:
- a dokumentumok lelõhelyének nyilvántartása és
adatszolgáltatás a nyilvántartásból az igénylõk részére,
- a könyvtárközi kölcsönzés szolgáltatása függetlenül
attól, hogy a dokumentum milyen formában és módon kerül az
igénylõhöz,
- a könyvtárak gyûjteményébõl kivont dokumentumok
hasznosítása a könyvtári rendszer számára.
m) Könyvtárközi kölcsönzés: valamely dokumentum
szolgáltatása egyik könyvtárból a másikba, beleértve az eredeti
dokumentum kölcsönzését, a másolatok szolgáltatását, valamint a
könyvtárközi dokumentum-szolgáltatásra vonatkozó kérések
közvetítését is.
n) Közgyûjtemény: az állam, a helyi önkormányzat,
valamint az országos kisebbségi önkormányzat, a köztestület és a
közalapítvány tulajdonában (fenntartásában) mûködõ, vagy általuk
alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és
hangarchívum.
o) Közmûvelõdési intézmény: a lakosság közösségi
közmûvelõdési tevékenységéhez erre a célra alapított,
fenntartott, mûködtetett, megfelelõ szakmai, személyi,
infrastrukturális feltételekkel és alapító okirattal rendelkezõ
költségvetési szerv vagy egyéb fenntartású intézmény.
p) Közmûvelõdési szakember: a felsõfokú végzettségû
népmûvelõ (mûvelõdésszervezõ, kulturális menedzser), valamint az
e törvényben meghatározott közmûvelõdési feladatok ellátásához
szükséges felsõfokú végzettséggel vagy felsõ-, illetve középfokú
szakképesítéssel rendelkezõ személy.
q) Közmûvelõdési tevékenység: a polgárok iskolán
kívüli, öntevékeny, önmûvelõ, megismerõ, kultúraelsajátító,
mûvelõdõ és alkotó célú cselekvése, amely jellemzõen
együttmûködésben, közösségekben valósul meg.
r) Közösségi színtér: a helyi lakosság rendszeres
vagy alkalmi közmûvelõdési tevékenységének, a lakosság
önszervezõdõ közösségeinek támogatása érdekében önkormányzati
fenntartásban, önkormányzatok társulásában, vagy közmûvelõdési
megállapodás alapján mûködtetett, erre a célra alkalmassá tett és
üzemeltetett, adott helyen rendszeresen mûködõ intézmény vagy
egyéb jogállású létesítmény (helyiségegyüttes, épület).
s) Kulturális javak: az élettelen és élõ természet
keletkezésének, fejlõdésének, az emberiség, a magyar nemzet és
Magyarország népei történelmének minden kiemelkedõ és jellemzõ
tárgyi, képi, írásos és egyéb (hangdokumentum, vagy régészeti
jelenség) bizonyítéka, valamint a mûvészeti alkotások.
sz) Muzeális intézmény: a múzeum, a közérdekû muzeális
gyûjtemény és a közérdekû muzeális kiállítóhely.
t) Mûvelõdési szervezet: minden olyan jogi
személyiséggel rendelkezõ
települési, megyei, regionális, országos szervezet,
(például népfõiskola)
amely alapító okirata szerint e törvény 76. §-ában
felsorolt közmûvelõdési
feladatokból egy vagy több tevékenység
megvalósítására jött létre.
u) Mûvelõdõ közösség: a mûvelõdési érdeklõdési kör és
az önképzõ, társas tevékenység szerint elkülönülõ - jogi
személyiség nélküli - lakossági csoport.
v) Népfõiskola: olyan felnõttoktatási célú
tanfolyamokat szervezõ, helyi önszervezõdés alapján létrejött
szervezet, amelynek pedagógiai programja a szakismeretek átadásán
túl személyiségfejlesztõ /állampolgári, közéleti/ elemet is
tartalmaz, s melyek lebonyolítási, oktatási rendszerét,
módszereit a résztvevõk maguk is alakíthatják.
w) Nyilvános könyvtári ellátás: a nyilvános
könyvtárak által nyújtott szolgáltatások és az e szolgáltatások
nyújtását elõsegítõ központi szolgáltatások összessége, amelyek
biztosítják az állampolgár számára az információhoz való szabad
hozzáférést.
x) Régészeti feltárás: minden olyan tevékenység,
melynek célja a régészeti örökség elemeinek felkutatása.
Régészeti feltárásnak minõsül a terepbejárás, az ásatás
(hitelesítõ és próbaásatás), a megelõzõ feltárás, a leletmentés,
a falkutatás, a mûszeres lelet- és lelõhely felderítés.
y) Régészeti lelet: a régészeti örökség felszínre
került, felfedezett tárgyi, vagy jelenségszintû eleme, függetlenül
attól, hogy eredeti helyérõl, összefüggéseibõl, állapotából
elmozdult, elmozdították, vagy sem.
z) Régészeti lelõhely: az a földrajzilag egyértelmûen
meghatározható terület, melyen a régészeti örökség elemei
elsõdleges összefüggéseikben találhatóak.
zs) Régészeti örökség elemei: az emberi lét bármely,
elmúlt, korokból fennmaradt nyomai, amelyek száz évnél régebbiek
és amelyek segíthetnek rekonstruálni az emberiség történetét és
kapcsolatát környezetével. A régészeti örökség magában foglal
minden lelõhelyet, építményt, szerkezetet, tárgyat vagy más
emléket, jelenséget, érzékelhetõ összefüggést a föld felszínén, a
föld vagy a vizek felszíne alatt, barlangokban.
2. sz. melléklet az 1997. évi .......... törvényhez
Az országos múzeumok és felügyeleti szerveik felsorolása
Budapesti Történeti Múzeum Budapest Fõváros
Önkormányzata
Hadtörténeti Múzeum Honvédelmi
Minisztérium
Iparmûvészeti Múzeum Mûvelõdési és
Közoktatási Minisztérium
Közlekedési Múzeum Közlekedési, Hírközlési
és Vízügyi Minisztérium
Magyar Nemzeti Galéria Mûvelõdési és
Közoktatási Minisztérium
Magyar Irodalom Háza, Mûvelõdési és
Magyar Irodalmi Múzeum - Kortárs Közoktatási
Minisztérium
Irodalmi Központ
Magyar Nemzeti Múzeum Mûvelõdési és
Közoktatási Minisztérium
Magyar Természettudományi Múzeum Mûvelõdési és
Közoktatási Minisztérium
Mezõgazdasági Múzeum Földmûvelésügyi
Minisztérium
Néprajzi Múzeum Mûvelõdési és
Közoktatási Minisztérium
Országos Mûszaki Múzeum Mûvelõdési és
Közoktatási Minisztérium
Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Népjóléti Minisztérium
Könyvtár és Levéltár
Szabadtéri Néprajzi Múzeum Mûvelõdési és
Közoktatási Minisztérium
Szépmûvészeti Múzeum Mûvelõdési és
Közoktatási Minisztérium
3. számú melléklet az 1997. évi .......... törvényhez
Országos szakkönyvtár: az Országos Mûszaki Információs Központ
és Könyvtár, az Országos Egészségügyi Információs Központ és Könyvtár,
a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, az Országos Mezõgazdasági
Könyvtár és Dokumentációs Központ, az Országgyûlési Könyvtár, az
Országos Idegennyelvû Könyvtár, az Országos Pedagógiai Könyvtár és
Múzeum, a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Központi Statisztikai
Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, a Magyar Filmintézet
Könyvtára, a Hadtörténeti Intézet Könyvtára.
A Magyar Köztársaság Kormánya
T/4747/295.. számú
egységes szöveg
a T/4747. számon benyújtott, a kulturális javak védelmérõl és a
muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és
közmûvelõdésrõl szóló törvényjavaslat zárószavazásához
Dr. Magyar Bálint
mûvelõdési és közoktatási miniszter
1997. december
* A törvényjavaslatot elfogadta az Országgyûlés 1997. december 9-i
ülésén
Eleje Honlap