Bizottsági módosító javaslat
Dr. Gál Zoltán úrnak,
az Országgyûlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Alkotmányügyi bizottság az ügyvédekrõl szóló T/4748..
számú törvényjavaslathoz az alábbi
bizottsági módosító javaslatot
terjeszti elõ.
1. Az Alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 13. § (4)
bekezdése c/ pontjának a következõ kiegészítését javasolja:
/Nem vehetõ fel a kamarába az,/
"c) akit a bíróság szándékos bûncselekmény elkövetése miatt
végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, a büntetés kitöltésétõl,
illetõleg a végrehajthatóság megszûnésétõl számított 10 évig, akinek
a szabadságvesztés büntetés végrehajtását próbaidõre felfüggesztették,
a próbaidõ leteltétõl számított 3 évig,"
Indokolás
Indokolt, hogy a kamarai felvétel tilalma ne csak a büntetés
kitöltésétõl, hanem a végrehajthatóság megszûnésétõl számítson. (Erre
sor kerülhet például, ha az elítélt egyéni kegyelemben részesül).
Javasoljuk azt is, hogy akinek a bíróság a büntetését
felfüggesztette - természetesen ez esetben is a szándékos
bûncselekmény miatt kiszabott büntetését - arra csak 3 éves felvételi
tilalom vonatkozzék. Ilyen eltérõ szabály nélkül a büntetés
felfüggesztése esetén a próbaidõ leteltétõl számított 10 éves
idõtartam aránytalan lenne.
2. Az Alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 20. § (3)
bekezdésének a következõ módosítását javasolja:
"(3) A kamara az (1) bekezdés [b)]a)-g) pontja esetén a
kamarai tagság megszûntetésérõl határozatot hoz, amelyet indokolni
kell. A határozatra a 15.§ rendelkezései az irányadók."
Indokolás
A 20. § (1) bekezdés a) pontja szerint az ügyvéd kamarai
tagsága megszûnik, ha kamarai tagságáról lemondott. Célszerû, hogy a
kamara ebben az esetben is határozatban mondja ki a megszûnést, így
megjelölve a megszûnés idõpontját. Ezzel elkerülhetõvé válnak az
esetleges viták.
3. Az Alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 27. §-ának a
következõ módosítását javasolja:
"(1) Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy
a/ az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a
jogszabályoknak megfelel, [valamint azt, hogy az okiratban megjelölt
felek aláírása valódi] és
b/az okiratban megjelölt fél az okiratot elõtte vagy
helyettese ( 23.§ (5) bek.) elõtt írta alá, illetõleg aláírását elõtte
vagy helyettese elõtt sajátkezû aláírásának ismerte el.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat az
ellenjegyzésnek nem kell bizonyítania az olyan aláíró esetében, aki az
okiratot külföldön írta alá és aláírását az erre vonatkozó
jogszabályok szerint hitelesítették, vagy akinek az aláírását a
közjegyzõ hitelesítette. Ezt a kivételt az ügyvédnek
ellenjegyzésében fel kell tüntetnie.
[(2)] (3) Az ügyvéd csak olyan okiratot láthat el
ellenjegyzéssel, amely a saját vagy az irodája közremûködésével jött
létre.
[(3) Az ügyvéd által ellenjegyzett okirat teljes bizonyító
erejû magánokirat.]"
Indokolás
Az (1) bekezdés az okirati ellenjegyzés általános szabályát
fogalmazza meg. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel
teljesíthetõ természetesen úgy is, hogy az ügyvéd ügyvédjelöltet vagy
közremûködõ ügyvédet vesz igénybe és elõttük történik meg az aláírás.
A (2) bekezdés arra az esetre ad megoldást, ha az említett
közremûködéssel az aláírás nem lehetséges vagy a szerzõdést aláíró
fél számára nehézségekbe ütközik, hogy az ügyvéd elõtt írja alá a
szerzõdést. Ez úgy hidalható át, hogy közjegyzõ elõtt hitelesítteti az
aláírását.
Abban az esetben, ha a fél külföldön tartózkodik, az
aláírás hitelesítésre és az okirat magyarországi felhasználására
vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezéseit kell figyelembe venni, és
ennek megfelelõen kell a külföldön tartózkodó fél aláírását
hitelesíttetni. Ezekben az esetekben szükségtelen, hogy az ügyvéd is
igazolja a már egyébként megfelelõen hitelesített aláírás
megtörténtét. De ezt a tényt az ellenjegyzésben jelezni kell.
A teljes bizonyító erejû magánokirati minõség csak akkor
fûzõdik az ügyvéd által ellenjegyzett okirathoz, ha a Polgári
perrendtartásban meghatározott feltételeknek megfelel (azaz az a) és
b) pont együtt megvalósul). Ennek kimondása az ügyvédi törvényben
szükségtelen, mert a Polgári perrendtartás azt tartalmazza.
4. Az Alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 39. § (1)
bekezdésének a következõ módosítását javasolja:
"(1) A pénzbírság összege a szabálysértési pénzbírság
legmagasabb [összegéig] összegének kétszereséig terjedhet."
Indokolás
A szabálysértési pénzbírság legmagasabb összege a jelenleg
hatályos szabályok szerint 50.000 Ft, ezért indokolt, hogy a
pénzbírság ennek az összegnek kétszereséig terjedhessen.
5. Az Alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 43. §-ának a
következõ módosítását javasolja:
"43. § A fegyelmi megbízott és a fegyelmi fõmegbízott az
elsõ fokú eljárásban a kamara elnökének, [a fegyelmi fõmegbízott] a
másodfokú eljárásban a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének megbízásából
jár el."
Indokolás
A módosító javaslat szerinti szöveg kifejezi, hogy mind
elsõfokon, mind másodfokon eljárhat fegyelmi megbízott, illetve
fegyelmi fõmegbízott is, figyelembevéve a jelenlegi tisztségeket.
6. Az Alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 73. § (2)
bekezdésének a következõ kiegészítését javasolja:
"(2) Az iroda nevében az elhunyt vagy a vagyoni tag családi
neve akkor szerepelhet, ha ahhoz maga a tag vagy halála után az
Trökösei hozzájárultak."
Indokolás
Az ügyvédi iroda nevében szerepeltethetõ legyen a vagyoni
tag neve is. Sok esetben, például a már nyugdíjas, ügyvédi
tevékenységet nem folytató vagyoni tag neve fémjelezheti továbbra is
az iroda tevékenységét.
7. Az Alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 91. § (1)
bekezdésének a következõ módosítását javasolja:
"(1) A külföldi jogi tanácsadó a külföldi ügyvédi
bejegyzésének helye szerinti hazai jogáról, az Európai [Unió]
Közösségek jogáról, valamint a nemzetközi jogról és az ezekkel
összefüggõ joggyakorlatról adhat jogi tanácsot."
Indokolás
Az Európai Unió nem rendelkezik jogalkotási kompetenciával,
sem pedig önálló jogrendszerrel, ezért a helyes terminológia az
Európai Közösségek joga.
8. Az Alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 105. § (1)
bekezdésének a következõ kiegészítését javasolja:
"(1) A területi elnökség a területi kamara elnökébõl, egy
vagy több elnökhelyettesébõl, titkárából (fõtitkárából), a fegyelmi
megbízottból (fegyelmi fõmegbízottból) és a tagokból áll. A tagok
száma 15, ha a közgyûlés másképpen nem állapítja meg."
Indokolás
A kamara tisztségviselõinek számát, illetve felsorolását
pontosítja a javaslat.
9. Az Alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 125. § (1)
bekezdésének a következõ módosítását javasolja:
"(1) Ez a törvény 1998. [január] július 1-jén lép hatályba,
a rendelkezéseit a folyamatban levõ ügyekben is alkalmazni kell."
Indokolás
Indokolt, hogy a törvény 1998. július 1-jén lépjen hatályba
arra tekintettel, hogy új kamarai nyilvántartások felépítése
szükséges.
10. Az Alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 127. § (1)
bekezdésének a következõ módosítását javasolja:
"(1) A törvény hatálybalépésekor mûködõ ügyvédi irodának a
törvény hatálybalépésétõl számított 6 hónapon [elteltével] belül
alapító okiratot kell a kamarához benyújtania. Ha az ügyvédi iroda
ennek határidõben nem tesz eleget, akkor a továbbiakban ügyvédi
irodaként nem mûködhet."
Indokolás
A "6 hónapon belül" kifejezés teszi lehetõvé a rendelkezés
számonkérését, ez van összhangban a bekezdés második mondatával.
Budapest, 1998. február 2.
Dr. Hack Péter s.k.,
a bizottság elnöke
Eleje Honlap