Bizottsági módosító javaslat
Dr. Gál Zoltán úrnak,
az Országgyûlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Alkotmányügyi bizottság az ügyvédekrõl szóló T/4748..
számú törvényjavaslathoz az alábbi
bizottsági módosító javaslatot
terjeszti elõ.
1. Az Alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 68. § (5)
bekezdésének a következõ módosítását, és új (6) bekezdéssel történõ
kiegészítését javasolja:
"(5) Az iroda, illetve az ügyvéd köteles [a 67. § (3)
bekezdésének a) és b) pontja szerinti] az iroda adataiban vagy a
személyi adatokban bekövetkezett változást a kamarának 30 napon belül
bejelenteni.
(6) Az alapító okirat módosításáról rendelkezõ taggyûlési
határozatot, továbbá az iroda jogutódlással történõ megszûnése esetén
(77.§) az új iroda (irodák) alapító okiratát (okiratait) a taggyûlés
döntését követõ 30 napon belül kell a kamarához benyújtani."
Indokolás
Az iroda tagjainak személyi adataiban bekövetkezett
változást, valamint az iroda székhelyének, egyéb adatának (telefon,
stb.) megváltozását elegendõ csak bejelenteni a kamarához.
Az adatváltozáson kívül minden más esetben (pl. új tag
belépése) szükséges az alapító okirat módosításáról rendelkeznie a
taggyûlésnek, és ezt a módosítást a kamarához is meg kell küldeni.
2. Az Alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 76. § (2)
bekezdése c/ pontjának a következõ módosítását javasolja:
/A kamara az ügyvédi irodák névjegyzékébõl törli az irodát,
ha az iroda/
"c) más irodával egyesült[,] (összeolvadt, beolvadt) vagy
[szétvált] különvált,"
Indokolás
A javaslat szövegét összhangba kell hozni az átalakulásra
vonatkozó, közbeiktatásra kerülõ (új 77.§) rendelkezés
szóhasználatával.
3. Az Alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 76. §-át új
(6)-(7) bekezdéssel kiegészíteni javasolja:
"(6) Az iroda jogutód nélküli megszûnése esetén a tartozások
kiegyenlítése után fennmaradó vagyont - az alapító okirat eltérõ
rendelkezése vagy megegyezés hiányában - a tagok között vagyoni
hozzájárulásuk arányában kell felosztani.
(7) A jogutód nélkül megszûnt iroda tagja az iroda
tartozásaiért az iroda vagyonából rá esõ rész erejéig felelõs."
Indokolás
A (6) bekezdés a jogutód nélkül megszûnt iroda vagyonának
felosztására ad kisegítõ szabályt. A (7) bekezdés pedig a jogutód
nélkül megszûnt iroda tagjainak felelõsségére vonatkozik.
4. Az Alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslatot új címmel és
77. §-sal kiegészíteni javasolja (az indítvány elfogadása esetén a
törvényjavaslat §-ainak számozása értelemszerûen változik):
"Az iroda jogutódlással történõ megszûnése (átalakulása)
77. §
(1) Az iroda jogutódlással történõ megszûnésérõl különválás,
kiválás /a továbbiakban: szétválás/ esetén az iroda taggyûlése dönt,
összeolvadás, beolvadás /a továbbiakban: egyesülés/ esetén az érintett
irodák taggyûlései döntenek.
(2) Különváláskor az iroda megszûnik, az iroda vagyona a
létrejövõ irodákra száll át; kiváláskor az irodából kivált tagok új
irodát hoznak létre, vagy a kivált tag egyszemélyes irodát alapít az
iroda vagyona egy részének felhasználásával, a kiválással érintett
iroda az alapító okiratának módosítása mellett fennmarad.
(3) Beolvadás esetén az iroda megszûnik, vagyona az iroda
tevékenységét folytató /átvevõ/ másik irodára száll; összeolvadás
esetén az irodák megszûnnek, és vagyonuk a létrehozásra kerülõ új
irodára száll.
(4) A szétválásról, egyesülésrõl hozott döntésnek
tartalmaznia kell az érintett irodák adatait /név, székhely/, a
szétválás, egyesülés módját, az új iroda /irodák/ létrehozásának
/alapító okirat elfogadásának/ napját, az új iroda /irodák/ tagjainak
nevét, a vagyonmegosztást, a megbízási szerzõdések elosztását.
(5) A megbízásnak a jogutód irodára való átszállásáról a
megbízott iroda a megbízót a 24.§ (7) bekezdése szerint köteles
értesíteni.
(6) Az átalakuló, az átalakulással létrejövõ iroda
vagyonmérleg készítési, vagyonértékelési, vagyonmegállapítási
kötelezettségére, az átalakulás eljárási szabályaira a gazdasági
társaságokról szóló törvény átalakulásra vonatkozó elõírásait kell
megfelelõen alkalmazni.
(7) A szétváló iroda jogutódai az irodának a szétválás elõtt
keletkezett kötelezettségeiért a vagyonmegosztás arányában felelnek.
Ha valamely vagyontárgyról a szétválás során nem rendelkeztek, a
vagyontárgy vagy annak ellenértéke valamennyi jogutód irodát a
vagyonmegosztás arányában illeti meg. Ha a kötelezettség csak a
szétválást követõen válik ismertté, a jogutód irodák felelõssége
egyetemleges. Egyetemleges a jogutód irodák felelõssége akkor is, ha a
szétválás során rendelkeztek ugyan a kötelezettségrõl, de a
kötelezettséget a kötelezett iroda nem teljesítette. E rendelkezéseket
a megbízásból fakadó kötelezettségeket illetõen csak az esetleges
kártérítési felelõsségre (69.§) lehet alkalmazni.
(8) Az irodának az e § szerint történõ átalakulásakor -
törvény eltérõ rendelkezése hiányában - külön adó- és illetékfizetési
kötelezettség nem keletkezik."
Indokolás
Az ügyvédi iroda megszûnhet úgy, hogy belõle több ügyvédi
iroda jön létre (szétválás), vagy több irodából egy iroda keletkezik
(egyesülés). Ezekben az esetekben az érintett irodák taggyûléseinek
dönteniük kell arról, hogy az egyes irodáknak kik lesznek a tagjaik,
milyen vagyonuk lesz, és a megbízási szerzõdések mely irodákhoz
kerülnek. Az új irodáknak el kell fogadniuk az új alapító okiratot
(összeolvadás, különválás esetén), illetõleg a megmaradó irodáknak
(kiválás, beolvadás) az alapító okiratukat módosítaniuk kell.
Az iroda szétválása esetén különösen fontos, hogy a jogutód
irodák közötti vagyonmegosztás rendezése és a kötelezettségekért való
felelõsség akkor is meghatározható, illetve érvényesíthetõ legyen, ha
errõl nem történt rendelkezés, vagy a kötelezettséget az egyik
jogutód nem teljesítette. A jogutód irodák e felelõsségi körébe nem
tartoznak a megbízási szerzõdések teljesítésére vonatkozó
kötelezettségek, hiszen ez esetben nem pénzbeli teljesítésrõl, hanem a
jogutódként megbízottá váló iroda tevékenységérõl van szó, ezért annak
kell a megbízást teljesítenie. Alkalmazható a szétváló irodák
jogutódjaira vonatkozó felelõsségi szabály akkor, ha a szétválás
elõtti ügyvédi tevékenységbõl eredõ kátérítési igényrõl van szó.
Az iroda átalakulása külön adó- és illetékfizetési
kötelezettséggel nem jár.
5. Az Alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslatot új 131. §-
sal kiegészíteni javasolja:
"131. § Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 26.§-
a (1) bekezdésének o) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
/Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:/
o) az alapító okirat szerint a tag által az ügyvédi iroda
(egyszemélyes, társas), rendelkezésére bocsátott ingatlan megszerzése;
az ügyvédi iroda olyan átalakulással (egyesülés, szétválás)
bekövetkezõ vagyonszerzése, amikor a létrejövõ iroda (irodák) a
korábbinak jogutódja/i/ lesz/nek/; továbbá az ügyvédi iroda megszûnése
esetén a tagok között felosztott vagyonból az induló vagyon értékét
meghaladó rész megszerzése."
Indokolás
Az illetékekrõl szóló törvénynek az 1997. évi CIX. törvény
4.§ (1) bekezdésével kiegészített 26.§-a jelenleg csak az egyéni
ügyvéd egyszemélyes ügyvédi irodává történõ átalakulásával bekövetkezõ
vagyonszerzés mentességérõl rendelkezik. Indokolt, hogy az
illetékmentesség minden olyan vagyonszerzésre kiterjedjen, ami a
gazdasági társaságok esetén is illetékmentes /ld. az illeték törvény
26.§ (1) bek. g), h), i) pontot/, tehát az iroda átalakulásával és
megszûnésével bekövetkezõ vagyonszerzésre.
Budapest, 1998. január 29.
Dr. Hack Péter s.k.,
a bizottság elnöke
Eleje Honlap