MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/4753/18.. szám
EGYSÉGES JAVASLAT
a választási eljárásról szóló törvényjavaslat
zárószavazásához
Ellenjegyezte:
Kuncze Gábor
Budapest, 1997. október 10.
1997. évi ...... törvény
a választási eljárásról
A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint a választójog általános és
egyenlõ, a szavazás közvetlen és titkos. Annak érdekében, hogy a
választójog gyakorlása, a választási, népszavazási és népi
kezdeményezési eljárás demokratikus és megfelelõ biztosítékokkal
övezett legyen, az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja:
ELSÕ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. FEJEZET
ALAPVETÕ SZABÁLYOK
A törvény célja
E törvény célja, hogy a választópolgárok, a jelöltek és a jelölõ
szervezetek, valamint a választási szervek egységes, áttekinthetõ és
egyszerû eljárási szabályok alapján, törvényes keretek között
gyakorolhassák a választásokkal kapcsolatos jogaikat.
A törvény alkalmazási köre
E törvényt kell alkalmazni:
az országgyûlési képviselõk választására,
a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek,
valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak a
választására,
az országos és a helyi népszavazásra,
az országos és a helyi népi kezdeményezésre, továbbá
azokra a választási eljárásokra, amelyekre e törvény
alkalmazását jogszabály elrendeli (az a)-e) pontban foglaltak
együtt: választás).
A választási eljárás alapelvei
A választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban
érintett résztvevõknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket:
a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás
megakadályozása,
önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban,
a szavazásban,
esélyegyenlõség a jelöltek és a jelölõ szervezetek között,
jóhiszemû és rendeltetésszerû joggyakorlás,
jogorvoslat lehetõsége és pártatlan elbírálása,
a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása.
Általános szabályok
A választást legkésõbb 72 nappal a szavazás napja elõtt kell
kitûzni.
Ha a szavazást a választási bizottság vagy a bíróság
megismételteti, a választási bizottság a megismételt szavazást a
megismételtetett szavazás napját követõ hetedik napra tûzi ki.
Az e törvényben meghatározott határidõk jogvesztõk, azok - ha
a törvény másképpen nem rendelkezik - a határidõ utolsó napján 16
órakor járnak le.
A napokban megállapított határidõket a naptári napok szerint
kell számítani.
A választások elõkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami
feladatok végrehajtásának költségeit - az Országgyûlés által
megállapított mértékben - a központi költségvetésbõl kell biztosítani.
E pénzeszközök felhasználásáról az Állami Számvevõszék tájékoztatja az
Országgyûlést.
II. FEJEZET
A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS NYILVÁNOSSÁGA
A választási bizottságok mûködése és tevékenysége, valamint a
választási bizottságok rendelkezésére álló adatok - törvényben
megállapított kivétellel - nyilvánosak. A választási eljárás
nyilvánossága nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez,
valamint a személyes adatok védelméhez fûzõdõ jogokat.
A választás eredményét rögzítõ jegyzõkönyvek másolatát
ingyenesen kell a jelölõ szervezetek és független jelöltek
rendelkezésére bocsátani. A választás számítógépes adatait azonos
feltételekkel, díjfizetés ellenében bárki igényelheti.
A választással kapcsolatos tudnivalókról (így a szavazás
helyérõl és idejérõl, a jelöltekrõl, a névjegyzék kifüggesztésérõl, a
szavazás módjáról, a választás eredményérõl) az illetékes választási
iroda közleményt ad ki.
A választási bizottság tagjainak és a választási iroda
vezetõjének nevét, a választási szervek hivatali helyiségének címét a
helyben szokásos módon, illetõleg az országgyûlési egyéni
választókerületi és a területi választási bizottság tagjainak nevét a
fõvárosi, megyei közgyûlés hivatalos lapjában is, az Országos
Választási Bizottság adatait pedig a Magyar Közlönyben közzé kell
tenni.
A választási irodák gondoskodnak arról, hogy a
választópolgárok a választási tudnivalókról, a szavazás módjáról
általános tájékoztatást és kérdéseikre felvilágosítást kapjanak.
A szavazás napján a választás befejezése elõtt a választási
irodák a szavazók számáról és arányáról tájékoztatást adhatnak.
A sajtó képviselõi jelen lehetnek a választási bizottságok munkájánál,
tevékenységüket azonban nem zavarhatják.
A szavazást megelõzõ nyolcadik naptól a szavazás befejezéséig
a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét nem szabad
nyilvánosságra hozni.
A szavazás napján közvélemény-kutatás az alábbi feltételekkel
végezhetõ:
a közvélemény-kutatás csak névtelen lehet, és az
önkéntességen alapulhat,
a közvélemény-kutatók abba az épületbe, amelyben a
szavazóhelyiség van, nem léphetnek be, a választópolgárokat
semmilyen módon nem zaklathatják, csak a szavazóhelyiségbõl
kilépõket kérdezhetik meg.
III. FEJEZET
VÁLASZTÓKERÜLETEK, SZAVAZÓKÖRÖK
A választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy
választókerületenként a lakosság száma megközelítõen azonos legyen.
A választókerületek kialakításánál figyelemmel kell lenni a
nemzetiségi, vallási, történelmi, földrajzi és egyéb helyi
sajátosságokra is.
A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását,
valamint a szavazóhelyiségek címét a helyi választási iroda vezetõje
állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre mintegy hatszáz, legfeljebb
azonban ezerkétszáz választópolgár jusson, de minden településen
legyen legalább egy szavazókör. A szavazókörök kialakítását érintõ
változásokat a helyi választási iroda vezetõje folyamatosan
figyelemmel kíséri, és a szükséges intézkedéseket megteszi.
A két vagy több szavazókörrel rendelkezõ településen ki kell
jelölni azt a szavazókört, ahol azok a választópolgárok szavazhatnak,
akiknek lakcíme a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabály értelmében
csak az adott település megnevezését tartalmazza. Ha a településen két
vagy több választókerület van, a helyi választási iroda vezetõje az
általa kisorsolt választókerületbe tartozó szavazókört jelöl ki.
A választás kitûzésétõl a szavazás napjáig nem lehet település,
választókerület és szavazókör határát, sorszámát, továbbá település
elnevezését, utcanevet, házszámot és helyrajzi számot megváltoztatni.
IV. FEJEZET
A VÁLASZTÓJOGOSULTSÁG NYILVÁNTARTÁSA
A névjegyzék
A helyi választási iroda vezetõje a választás kitûzését követõen a
személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai és a választójoggal nem
rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartása alapján szavazókörönként
összeállítja a választójoggal rendelkezõ polgárok névjegyzékét, és
azon a változásokat folyamatosan átvezeti.
A névjegyzékbe fel kell venni azokat a választójoggal
rendelkezõ személyeket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye (a továbbiakban: lakcím) a szavazókörben van.
A névjegyzéket úgy kell összeállítani, hogy alkalmas legyen a
fõváros, a megye, a település, illetõleg a választókerület, a
szavazókör és a választópolgár azonosítására. A névjegyzék tartalmazza
a választópolgár:
családi és utónevét (nõk esetén leánykori családi és
utónevét is),
személyi azonosítóját,
lakcímét,
névjegyzékbeli sorszámát,
az azonos nevû és lakcímû választópolgárok születési
idejét, ennek azonossága esetén egyéb természetes személyazonosító
adatát.
A névjegyzék közszemlére tétele
A névjegyzéket a szavazás napja elõtt 60 nappal - nyolc napra
- közszemlére kell tenni, és ennek idejét a helyben szokásos módon ki
kell hirdetni. A választópolgárokat a névjegyzékbe vételükrõl
legkésõbb a szavazás napja elõtti 58. napig értesítõ megküldésével
kell tájékoztatni.
Az értesítõ tartalmazza a választópolgár családi és utónevét,
lakcímét, személyi azonosítóját, névjegyzékbeli sorszámát, egyéb
technikai adatokat, a szavazás helyét és idejét, továbbá a szavazással
kapcsolatos egyéb tudnivalókat.
A közszemlére tett névjegyzék a személyi azonosítót nem
tartalmazhatja.
A helyi választási iroda vezetõje a névjegyzék, az értesítõk
és az ajánlószelvények technikai elkészítésével megbízhat másik helyi
választási irodát, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás területi
rendszerének üzemeltetõjét vagy központi hivatalát. Az értesítõ és az
ajánlószelvény kiküldésérõl a helyi választási iroda vezetõje
gondoskodik. Az értesítõ és az ajánlószelvény kiküldésével jelölõ
szervezet vezetõje vagy tagja nem bízható meg.
Az értesítõ és az ajánlószelvény kézbesítését a helyi
választási iroda vezetõje ellenõrzi.
Az a választópolgár, aki nem kapja meg az értesítõt és az
ajánlószelvényt, azokat a helyi választási irodától igényelheti.
A névjegyzék módosítása
A helyi választási iroda vezetõje
a névjegyzékbõl törvénysértõen kihagyott,
a névjegyzék elkészítése után választójogot szerzett,
valamint
a választójogát visszanyert
választópolgárt utólag felveszi a névjegyzékbe, és errõl a
választópolgárt értesítõ megküldésével tájékoztatja.
A helyi választási iroda vezetõje törli a névjegyzékbõl azt,
aki meghalt, aki elvesztette választójogát, illetõleg akit lakcímének
megváltozása miatt más szavazókör névjegyzékébe vettek fel.
A módosított névjegyzék a polgármesteri hivatalban a szavazást
megelõzõ második napig megtekinthetõ.
Ha a választópolgár a lakcímét a névjegyzék elkészítése után
megváltoztatta, az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda
vezetõje - a bejelentkezéssel egyidejûleg - felveszi a névjegyzékbe,
és errõl értesítõ átadásával tájékoztatja.
A helyi választási iroda vezetõje haladéktalanul értesíti a
korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetõjét a
névjegyzékbõl való törlés érdekében. A korábbi lakcím szerint
illetékes helyi választási iroda vezetõje hivatalból tájékoztatja az
új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetõjét arról,
hogy a polgár
a névjegyzékben szerepelt, vagy
a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok
nyilvántartásában szerepelt, továbbá annak okáról, vagy
a 89. § vagy a 104. § szerinti igazolást kapott, vagy
sem a névjegyzékben, sem a választójoggal nem rendelkezõ
nagykorú polgárok nyilvántartásában nem szerepelt.
A (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetben a korábbi
lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetõje a polgárt
törli a névjegyzékbõl, illetõleg a választójoggal nem rendelkezõ
nagykorú polgárok nyilvántartásából.
A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az új lakcím
szerint illetékes helyi választási iroda vezetõje a polgárt törli a
névjegyzékbõl, felveszi a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú
polgárok nyilvántartásába, és errõl a polgárt értesíti.
A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az új lakcím
szerint illetékes helyi választási iroda vezetõje a választópolgárt
törli a névjegyzékbõl, és errõl a polgárt értesíti.
A (2) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az új lakcím
szerint illetékes helyi választási iroda vezetõje a választójog
fennállását a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi
hivatalával történõ egyeztetés alapján állapítja meg.
A választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartása
A választójog megállapítása céljából az a)-c) pontban
megjelölt szervek a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok
(2) bekezdés szerinti adataiban bekövetkezett változásokat
folyamatosan közlik a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi
hivatalával az alábbiak szerint:
a gondnoksági ügyben eljáró gyámhivatal a
cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá
helyezésrõl, illetõleg a gondnokság alá helyezés megszüntetésérõl,
a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága a
bûntetteseket nyilvántartó szerv útján a közügyektõl eltiltó
jogerõs ítélet hatálya alatt álló személyekrõl,
a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága a
szabadságvesztés-büntetésüket töltõ, valamint a büntetõeljárásban
jogerõsen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt álló
polgárokról.
Az (1) bekezdés szerinti közlés talmazza a polgár:
családi és utónevét (nõk esetén leánykori családi és
utónevét is),
személyi azonosítóját,
a választójog gyakorlásából való kizárásának okát,
kezdetét és megszûnésének várható idõpontját.
A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a
választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartását az (1)
bekezdés szerint rendelkezésre bocsátott adatokkal karbantartja; a
karbantartást a személyazonosító és lakcímadatok tekintetében a
személyiadat- és lakcímnyilvántartásból való rendszeres adatátvétellel
biztosítja.
Ha a polgár választójogosultságát visszanyerte vagy a
személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alól kikerült, adatait a
nyilvántartásból törölni kell. A választójoggal nem rendelkezõ
nagykorú polgárok nyilvántartásából törölt polgár adatait a törléstõl
számított hat hónapig meg kell õrizni.
A választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok
nyilvántartását az azt kezelõ szerv az egyéb nyilvántartásaitól - a
névjegyzék kivételével - elkülönítetten kezeli, és az csak a
választójog megállapításának céljára használható fel, abból adat más
célra nem szolgáltatható.
A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a
választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartásából a
választások lebonyolításához, valamint a népszavazás-kezdeményezést és
a népi kezdeményezést aláírók adatainak hitelesítéséhez a választási
bizottság, a választási iroda és a bíróság, továbbá a népiülnök-
választási eljárásban a polgármester részére teljesíthet
adatszolgáltatást.
A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a
jelöltek választójogát a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú
polgárok nyilvántartása és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás
adatai alapján ellenõrzi, és a választójog hiányáról az illetékes
választási bizottságot haladéktalanul értesíti.
A megválasztott képviselõk választójogát a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás központi hivatala a választójoggal nem rendelkezõ
nagykorú polgárok nyilvántartása és a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás adatai alapján ellenõrizheti; a választójog
hiányáról az illetékes választási bizottságot haladéktalanul értesíti.
A választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartása a
helyi, a területi, illetõleg a központi személyiadat- és
lakcímnyilvántartással - a választással érintett választókerület
lakosságát érintõen - a választás kitûzésének napjától a választás
végleges eredményének közzétételéig a választójog megállapítása
céljából összekapcsolható. Az összekapcsolást a választással
összefüggõ jogorvoslati határidõk letelte után haladéktalanul meg kell
szüntetni.
A választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartása nem
nyilvános, abba csak az érintett személy, a bíróság, a választási
bizottság és a választási iroda tagjai tekinthetnek be.
V. FEJEZET
VÁLASZTÁSI SZERVEK
A választási bizottságok
A választási bizottságok a választópolgárok független,
kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsõdleges
feladata a választási eredmény megállapítása, a választások
tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság
érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének
helyreállítása.
Választási bizottságok:
a szavazatszámláló bizottság,
a helyi választási bizottság,
az országgyûlési egyéni választókerületi választási
bizottság,
a területi választási bizottság,
az Országos Választási Bizottság.
A választási bizottság a mûködésének tartama alatt hatóságnak,
a tagja pedig hivatalos személynek minõsül.
A választási bizottság tagjai a szavazást követõ napon
mentesülnek a jogszabályban elõírt munkavégzési kötelezettség alól, és
erre az idõre átlagbér illeti meg õket, amelyet a munkáltató fizet. A
munkáltató a választási szerv tagját megilletõ bér megtérítését a
szavazást követõ öt napon belül igényelheti a választási bizottság
mellett mûködõ választási irodától, a szavazatszámláló bizottság
esetén a helyi választási irodától.
A választási bizottságok tagjai
(1) A 24. § és a 25. §, továbbá a 27. § (3) és (4) bekezdésének
kivételével a választási bizottságnak csak a választókerületben - a
helyi választási bizottságnak csak a településen -lakcímmel rendelkezõ
választópolgár lehet tagja.
(2) A választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök,
állami vezetõ, közigazgatási hivatal vezetõje, képviselõ, megyei
közgyûlés elnöke, polgármester, jegyzõ, fõjegyzõ, választási iroda
tagja, a választási bizottság illetékességi területén mûködõ
közigazgatási szerv köztisztviselõje, valamint a választókerületben
induló jelölt.
(3) Nem lehet a választási bizottság választott tagja a (2)
bekezdésben foglaltakon túl a választókerületben jelöltet állító
jelölõ szervezet tagja, valamint a választókerületben induló jelölt
hozzátartozója sem.
(4) Az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati
eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba
kerülhetnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói
kapcsolatban álló személyek.
(1) A szavazatszámláló bizottság három tagját és szükséges számban
póttagokat a települési önkormányzat képviselõ-testülete az
országgyûlési képviselõk általános választásának kitûzését követõen,
legkésõbb a szavazás napja elõtti 20. napon választja meg; személyükre
a helyi választási iroda vezetõje tesz indítványt. Az egy
szavazókörrel rendelkezõ településen nem választanak külön
szavazatszámláló bizottságot (31. § (2) bek. l) pont).
(2) A helyi választási bizottság három - az egy szavazókörrel
rendelkezõ településen öt - tagját és szükséges számban póttagokat a
települési önkormányzat képviselõ-testülete az önkormányzati
képviselõk és polgármesterek általános választásának kitûzését
követõen, legkésõbb a szavazás napja elõtti 51. napon választja meg;
személyükre a helyi választási iroda vezetõje tesz indítványt.
(3) Az országgyûlési egyéni választókerületi, illetõleg a területi
választási bizottság három-három tagját és szükséges számban
póttagokat a fõvárosi, megyei közgyûlés választja meg; személyükre a
területi választási iroda vezetõje tesz indítványt.
(4) Az Országos Választási Bizottság öt tagját és szükséges számban
póttagokat az Országgyûlés választja meg; személyükre - a pártok
javaslataira is figyelemmel - a belügyminiszter tesz indítványt.
(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti választási bizottságok választott
tagjait az országgyûlési képviselõk általános választásának kitûzését
követõen, legkésõbb a szavazás napja elõtti 51. napon kell
megválasztani.
Ha a szavazatszámláló bizottság vagy a helyi választási bizottság
tagjainak megválasztására - az alacsony lakosságszám vagy az
összeférhetetlenségi szabályok miatt, illetõleg azért, mert a
képviselõ-testület a mûködésében akadályozott - a törvényben elõírt
határidõig nem került sor, a tagokat a területi választási bizottság a
helyi választási iroda vezetõjének indítványára haladéktalanul
megbízza.
A választási bizottságoknak - a 23. §-ban említetteken felüli
- további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, illetõleg
listát állító jelölõ szervezet, illetõleg a független jelölt bízza
meg.
A választási bizottságok megbízott tagjait a szavazás napját
megelõzõ 16. napig a választási bizottság elnökénél kell bejelenteni.
A választási bizottság választott tagjainak megbízatása a -
23. §-ban meghatározott - következõ általános választásra létrehozott
választási bizottság alakuló üléséig tart.
A választási bizottság megbízott tagjának megbízatása - a (3)
bekezdésben foglaltak kivételével - a választás végleges eredményének
közzétételével szûnik meg.
Az Országos Választási Bizottságba az Országgyûlés alakuló
ülésén képviselõcsoportot alakító pártok által a 25. § szerint
megbízott tagok megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott
idõpontig, illetõleg a képviselõcsoport megszûnéséig tart. Azok a
pártok, amelyek a 25. § szerint nem bíztak meg tagot az Országos
Választási Bizottságba, de az Országgyûlésben képviselõcsoportot
alakítottak, az Országos Választási Bizottságba egy-egy tagot
bízhatnak meg, akiknek a megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott
idõpontig, illetõleg a képviselõcsoport megszûnéséig tart.
A választási bizottság tagjának megbízatása az (1)-(3)
bekezdésben foglaltakon túl megszûnik:
ha a megbízatás törvényes feltételei megszûntek,
ha a választási bizottság megállapította tagjának
összeférhetetlenségét,
lemondással,
a megbízatás visszavonásával.
Ha a választási bizottság választott tagja meghalt, vagy
megbízatása a 26. § (4) bekezdésében meghatározott okból megszûnt,
helyébe a póttag lép. Póttag hiányában a települési önkormányzat
képviselõ-testülete, illetõleg a fõvárosi, megyei közgyûlés vagy az
általuk kijelölt bizottságuk, az Országos Választási Bizottság
esetében az Országgyûlés új tagot választ.
Ha a választási bizottság megbízott tagja meghalt, vagy
megbízatása a 26. § (4) bekezdésében meghatározott okból megszûnt,
helyébe a jelölõ szervezet, a független jelölt, illetõleg a
képviselõcsoport új tagot bízhat meg.
A 24. § szerint kell eljárni, ha az ott meghatározott okból
nem került sor a szavazatszámláló bizottság vagy a helyi választási
bizottság új tagjának megválasztására.
Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjainak
száma kevesebb mint öt, a helyi választási iroda vezetõje a póttagok
vagy más szavazatszámláló bizottság tagjai közül a bizottságot
kiegészíti. Ha ilyen módon nincs lehetõség a szavazatszámláló
bizottság kiegészítésére, akkor arról a területi választási iroda
vezetõje gondoskodik más település szavazatszámláló bizottságának
esküt tett tagjai vagy póttagjai megbízásával.
A választási bizottság tagjai az illetékes polgármester, a
fõvárosi fõpolgármester, a megyei közgyûlés elnöke, illetõleg az
Országgyûlés elnöke elõtt esküt tesznek. Az eskü szövegét az 1. számú
melléklet állapítja meg.
A választási bizottság - tagjai megválasztását és eskütételét
követõen - alakuló ülést tart. Az alakuló ülésen a választott tagok
közül megválasztja elnökét és annak helyettesét.
A választási bizottságot az elnök képviseli. Ha a választási
bizottságnak nincs elnöke vagy az elnök a tevékenységében
akadályozott, az elnöki feladatokat a helyettese látja el.
A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei
azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére nem jár
tiszteletdíj.
A választási bizottság döntése
A választási bizottság testületként mûködik, döntéséhez a
tagok többségének jelenléte és a jelen levõ tagok többségének azonos
tartalmú szavazata szükséges. Szavazni igennel vagy nemmel lehet.
A választási bizottság döntését indokolással ellátott
határozatba kell foglalni. A kisebbségi véleményt is - indokaival
együtt - jegyzõkönyvben kell rögzíteni.
Szavazatszámláló bizottság
A szavazatszámláló bizottság legalább öt tagból áll.
A szavazatszámláló bizottság
ellenõrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást,
gondoskodik a szavazás törvényes lebonyolításáról,
dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben,
megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a
szavazókörben a szavazás eredményét,
indítványozza az illetékes választási bizottságnak a
szavazás szavazóköri eredményének megsemmisítését, ha olyan
törvénysértést észlel, amely azt érdemben befolyásolta,
a szavazás eredményérõl jegyzõkönyvet állít ki.
Helyi választási bizottság
A helyi választási bizottság legalább három, az egy
szavazókörrel rendelkezõ településen legalább öt tagból áll.
A helyi választási bizottság:
dönt a jelöltek, a listák, a jelölõ szervezetek
nyilvántartásba vételérõl, illetõleg elutasításáról,
kisorsolja a listák sorszámát,
jóváhagyja a település szavazólapjainak adattartalmát,
dönt a benyújtott kifogásról,
megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan
törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,
egyenlõ szavazatszám esetén kisorsolja, hogy melyik jelölt
szerez mandátumot,
megállapítja és közzéteszi a választási eredményt,
kiadja az illetékességi körébe tartozó képviselõknek és
polgármesternek a megbízólevelet,
kitûzi az idõközi választást, és megállapítja annak naptár
szerinti határnapjait,
a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a
hatáskörrel rendelkezõ szerv döntését,
kitûzi a helyi kisebbségi önkormányzati választást,
az egy szavazókörrel rendelkezõ településen ellátja a
szavazatszámláló bizottság feladatait is.
Országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság
Az országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság
legalább három tagból áll.
Az országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság
dönt a jelöltek, jelölõ szervezetek nyilvántartásba
vételérõl, illetõleg elutasításáról,
jóváhagyja a választókerület szavazólapjainak
adattartalmát,
dönt a benyújtott kifogásról,
megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan
törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,
megállapítja és közzéteszi a választási eredményt,
kiadja az országgyûlési egyéni választókerületi
képviselõnek a megbízólevelet,
kezdeményezi az Országos Választási Bizottságnál idõközi
választás kitûzését,
a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a
hatáskörrel rendelkezõ szerv döntését.
Területi választási bizottság
A területi választási bizottság legalább három tagból áll.
A területi választási bizottság
dönt a listák és az azon levõ jelöltek, a jelölõ
szervezetek nyilvántartásba vételérõl, illetõleg elutasításáról,
kisorsolja a listák sorszámát,
jóváhagyja a választókerület szavazólapjainak
adattartalmát,
dönt a benyújtott kifogásról,
megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan
törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,
megállapítja és közzéteszi a választási eredményt,
kiadja az illetékességi körébe tartozó képviselõknek a
megbízólevelet,
a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a
hatáskörrel rendelkezõ szerv döntését.
Országos Választási Bizottság
Az Országos Választási Bizottság legalább öt tagból áll.
Az Országos Választási Bizottság
állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos
jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat
kialakítása érdekében; az állásfoglalás ellen jogorvoslatnak helye
nincs; az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni,
dönt a listák és az azokon szereplõ jelöltek, a jelölõ
szervezetek nyilvántartásba vételérõl, illetõleg elutasításáról,
kisorsolja a listák sorszámát,
jóváhagyja az országos népszavazás szavazólapjainak
adattartalmát,
dönt a benyújtott kifogásról,
megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan
törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,
megállapítja, hogy mely jelölõ szervezetek érték el a
törvényben meghatározott mértékû %-os szavazathatárt,
megállapítja, hogy az országosan összesített
töredékszavazatok alapján az országos listák jelöltjei közül kik
szereztek mandátumot,
kiadja a mandátumot szerzett képviselõknek a
megbízólevelet,
megállapítja és közzéteszi a választás országosan
összesített eredményét,
kitûzi az idõközi országgyûlési képviselõválasztást, és
megállapítja annak naptár szerinti határnapjait,
a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a
hatáskörrel rendelkezõ szerv döntését,
beszámol az Országgyûlésnek az országgyûlési képviselõk,
valamint az önkormányzati képviselõk és polgármesterek általános
választásáról, továbbá az országos népszavazásról,
n) eljár mindazokban az ügyekben, melyeket törvény a hatáskörébe
utal.
A választási irodák
A választási irodák a választások elõkészítésével,
szervezésével, lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és a
jelölõ szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási
adatkezeléssel, a technikai feltételek megteremtésével, a törvényes
feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának
ellenõrzésével összefüggõ állami feladatot ellátó szervek.
Minden választási bizottság mellett - kivéve a
szavazatszámláló bizottságot - választási iroda mûködik. A
szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja
jegyzõkönyvvezetõként mûködik.
A helyi és az országgyûlési egyéni választókerületi választási
iroda vezetõje az illetékes jegyzõ, a területi választási iroda
vezetõje a fõjegyzõ.
A választási iroda tagjait a választási iroda vezetõje, az
Országos Választási Iroda vezetõjét és tagjait a belügyminiszter
határozatlan idõre bízza meg.
A választási iroda vezetõje a felettes választási iroda
vezetõje elõtt esküt tesz. A választási iroda tagjai és az Országos
Választási Iroda vezetõje megbízásukkor a megbízó elõtt tesznek esküt.
Az eskü szövegét az 1. számú melléklet állapítja meg.
A választási iroda tagjává köztisztviselõ és közalkalmazott
bízható meg.
A választási irodának nem lehet tagja képviselõ, megyei
közgyûlés elnöke, polgármester, választási bizottság tagja, a
választókerületben jelöltként induló személy és annak hozzátartozója,
valamint a választókerületben jelöltet állító jelölõ szervezet tagja.
Ha a választási iroda vezetõjével szemben kizárási ok merül
fel, azt haladéktalanul köteles közölni a felettes választási iroda
vezetõjével - az Országos Választási Iroda vezetõje a
belügyminiszterrel -, aki kinevezi az iroda új vezetõjét. A választási
iroda tagja a vele szemben felmerült kizárási okról a választási iroda
vezetõjét köteles haladéktalanul tájékoztatni, aki õt felmenti.
A választási iroda feladata:
hirdetményt tesz közzé a szavazás napjáról, a
választással, a jelöléssel, a szavazással kapcsolatos
tudnivalókról, továbbá az érvényes jelöléshez szükséges ajánlások
számáról,
közzéteszi a választókerület jelöltjeinek, a jelölõ
szervezeteknek a nevét, illetõleg a független jelölés tényét,
közzéteszi a választási bizottságok tagjainak és a
választási iroda vezetõjének nevét, a választási szervek hivatali
helyiségének címét,
megszervezi a választási szervek tagjainak oktatását,
biztosítja a választópolgárok pártsemleges tájékoztatását,
mûködteti a választások információs rendszereit,
ellátja a jelöltajánlások ellenõrzésével kapcsolatos
technikai feladatokat,
mûködteti a választási csalást felderítõ számítógépes
programot,
ellátja a belügyminiszter rendeletében meghatározott más
feladatokat.
A választási iroda feladatkörében közszolgálati kiadványt,
hirdetményt adhat ki.
A választási irodák szakmai tevékenységét a belügyminiszter az
Országos Választási Iroda vezetõje útján irányítja.
Az Országos Választási Iroda vezetõje a többi választási iroda
vezetõje részére, a területi választási iroda vezetõje illetékességi
területén az országgyûlési egyéni választókerületi és a helyi
választási iroda vezetõje részére, az országgyûlési egyéni
választókerületi választási iroda vezetõje illetékességi területén a
helyi választási iroda vezetõje részére az e törvényben meghatározott
feladatainak ellátásával kapcsolatban közvetlen utasítást adhat.
A polgármester, a képviselõ-testület, illetõleg a közgyûlés és
annak tisztségviselõje a választások elõkészítésével és
lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtására a választási
iroda vezetõjének, tagjainak nem adhat utasítást.
VI. FEJEZET
VÁLASZTÁSI KAMPÁNY
Kampányidõszak
A választási kampány a választás kitûzésétõl a szavazást
megelõzõ nap 0 óráig tart.
A szavazást megelõzõ nap 0 órától a szavazás befejezéséig
választási kampányt folytatni tilos (kampánycsend).
A kampánycsend megsértése
A kampánycsend megsértésének minõsül a választópolgárok választói
akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a
jelölt vagy a jelölõ szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás
(szavazásra történõ szervezett szállítás, étel-ital adása),
pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét
tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát (a továbbiakban:
plakát) elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas
információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton.
Plakát
A választási kampány végéig a jelölõ szervezetek és a jelöltek
engedély nélkül készíthetnek plakátot. A plakát olyan sajtóterméknek
minõsül, amely engedély és bejelentés nélkül elõállítható. Egyebekben
a plakátra a sajtóról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
Plakát - a (3)-(6) bekezdésben meghatározott kivételekkel -
korlátozás nélkül elhelyezhetõ.
Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a
tulajdonos, a bérlõ, illetõleg - állami vagy önkormányzati tulajdonban
lévõ ingatlan esetén - a vagyonkezelõi jog gyakorlójának
hozzájárulásával lehet.
Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén
plakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fõvárosban a fõvárosi
önkormányzat mûemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben
megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló
épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos.
A választási kampányt szolgáló önálló hirdetõberendezés
elhelyezésére a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell
alkalmazni.
A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt
vagy jelölõ szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható
legyen. A plakátot az, aki elhelyezte vagy akinek érdekében
elhelyezték, a szavazást követõ 30 napon belül köteles eltávolítani.
Gyûlés
A választási gyûlések nyilvánosak. A rend fenntartásáról a
gyûlés szervezõje gondoskodik.
A választási kampány céljára az állami és önkormányzati
költségvetési szervek a jelöltek, jelölõ szervezetek számára azonos
feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges
berendezést. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló
épületben választási kampányt folytatni, választási gyûlést tartani
tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú településen, feltéve hogy
más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre.
Rádió- és televízióközvetítés
(1) A kampányidõszakban a mûsorszolgáltatók a jelölõ szervezetek,
illetõleg a jelöltek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé
politikai hirdetést. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelõ
magyarázatot fûzni tilos.
(2) A mûsorszolgáltatók választási kampányban való részvételére
egyebekben a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni.
Adatszolgáltatás
A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a
névjegyzékben szereplõ választópolgárok családi és utónevét, valamint
lakcímét a jelölteknek, jelölõ szervezeteknek kérésükre, díjfizetés
ellenében, azonos feltételek mellett a szavazás napja elõtti 20. napot
követõen átadja. A szolgáltatás nem, életkor vagy lakcím szerinti
csoportosításban is igényelhetõ.
A közszemlére tett névjegyzék másolatát a helyi választási
iroda vezetõje a jelölt, jelölõ szervezet által írásban bejelentett
igény alapján díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett, a
szavazás napja elõtti 20. napot követõen - legfeljebb szavazóköri
bontásban - a jelölt, jelölõ szervezet számára átadja.
Az (1) és (2) bekezdés alapján teljesített adatszolgáltatás
adatait kizárólag a választási kampány céljára lehet felhasználni.
Egyéb célú felhasználásuk, jogosulatlan személynek, szervezetnek, más
jelöltnek vagy jelölõ szervezetnek történõ átadásuk tilos. Az
adatszolgáltatás adatait a szavazás napján meg kell semmisíteni, és az
errõl készült jegyzõkönyvet három napon belül át kell adni az
adatszolgáltatónak.
A választási kampány céljára a helyi választási iroda
vezetõjén, továbbá a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi
hivatalán kívül a jelöltek, jelölõ szervezetek számára más állami vagy
önkormányzati szerv a saját nyilvántartásaiból személyes adatot nem
szolgáltathat ki.
VII. FEJEZET
AJÁNLÁS
Jelöltet ajánlani ajánlószelvényen lehet. Az ajánlószelvényt
az értesítõkkel együtt kell eljuttatni a választópolgároknak.
Jelöltet ajánlhat az a választópolgár, akinek lakóhelye a
választókerületben van.
Jelöltet ajánlani a szavazást megelõzõ 23. napig lehet.
Az ajánlás nem vonható vissza.
Az ajánlószelvény tartalmazza a választás megnevezését, a
választókerület nevét, illetõleg sorszámát, valamint a választópolgár
családi és utónevét.
Az ajánló választópolgár az ajánlószelvényre rávezeti
lakcímét, személyi azonosítóját, saját kezû aláírását, az ajánlott
személy családi és utónevét, valamint a jelölõ szervezet nevét,
illetõleg a független jelölés tényét.
Ajánlószelvényt az állampolgárok zaklatása nélkül - a (2)
bekezdésben foglalt kivétellel -bárhol lehet gyûjteni.
Nem gyûjthetõ ajánlószelvény:
a)munkahelyen munkaidõben vagy munkaviszonyból, illetõleg
munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési
kötelezettség teljesítése közben,
b) a fegyveres erõknél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati
viszonyban levõ személytõl a szolgálati helyen vagy szolgálati
feladat teljesítése közben,
c) tömegközlekedési eszközön,
d) állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében.
Az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak elõnyt
adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért elõnyt kérni, illetõleg
elõnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos.
Közös jelölt
Közös jelöltet állítani csak olyan ajánlószelvények alapján
lehet, amelyeken az adott közös jelöltet állító valamennyi jelölõ
szervezet neve fel van tüntetve.
Ha több jelölõ szervezet közösen állít jelöltet, a
továbbiakban - a választás szempontjából - egy jelölõ szervezetnek
számítanak.
Érvénytelen ajánlás
Érvénytelen az az ajánlás, amelyet
nem a hivatalos ajánlószelvényen adtak le,
nem a 47. § (2) bekezdése szerint kitöltött
ajánlószelvényen adtak le,
az ajánlási szabályok megsértésével gyûjtöttek.
Aki ugyanazt a jelöltet többször ajánlotta, annak valamennyi
ajánlása érvénytelen.
Aki több jelöltet is ajánlott, annak valamennyi ajánlása
érvénytelen.
A jelölõ szervezet bejelentése
Azt a jelölõ szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván
állítani, bírósági bejegyzésének hiteles másolatával kell bejelenteni
az alábbiak szerint:
ha a jelölõ szervezet több megye, illetõleg a fõváros és
valamely megye területén is jelöltet vagy listát kíván állítani,
az Országos Választási Bizottságnál,
ha a jelölõ szervezet csak egy megye, illetõleg a fõváros
területén belül, de több országgyûlési egyéni választókerületben,
illetõleg több településen kíván jelöltet állítani, a területi
választási bizottságnál,
ha a jelölõ szervezet csak egy országgyûlési egyéni
választókerületben, illetõleg csak egy településen kíván jelöltet
állítani, az országgyûlési egyéni választókerületi választási
bizottságnál, illetõleg a helyi választási bizottságnál.
A bejelentett, illetõleg a nyilvántartásba vett jelölõ
szervezetekrõl az Országos Választási Iroda nyilvántartást vezet.
Jelöltet, illetõleg listát csak az (1) bekezdés szerint
bejelentett és az 55. § szerint nyilvántartásba vett jelölõ szervezet
állíthat.
A jelölt bejelentése
A jelöltet legkésõbb a szavazást megelõzõ 23. napon az
ajánlószelvények átadásával kell bejelenteni az illetékes választási
bizottságnál.
A bejelentésnek tartalmaznia kell a jelölt családi és
utónevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát
arról, hogy
választójoga van,
a jelölést elfogadja,
nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselõi
vagy a polgármesteri megbízatással, illetõleg megválasztása esetén
arról lemond.
Ha a választókerületben két vagy több azonos családi és
utónevû választópolgár kíván jelöltként indulni, a késõbb bejelentett
személy köteles gondoskodni arról, hogy - betûjelzés vagy második
utónév feltüntetésével - a korábban bejelentett jelölttõl
megkülönböztethetõ legyen.
A lista bejelentése
A listát a listaállításhoz szükséges számú jelölt, illetõleg
lista bejelentését vagy nyilvántartásba vételét igazoló, az 55. § (1)
bekezdése szerint kiállított igazolás átadásával kell bejelenteni.
Az 52. § (2) bekezdésének rendelkezéseit a listán szereplõ
jelöltekre is alkalmazni kell.
A listán szereplõ jelöltek sorrendjét a jelölõ szervezet
határozza meg, azt a lista bejelentése után nem lehet módosítani. Ha
valamelyik jelölt a listáról kiesett, helyére a listán soron következõ
jelölt lép.
Az ajánlások ellenõrzése
Az ajánlásokat az illetékes választási bizottságnak
ellenõriznie kell.
Az ajánlások ellenõrzése a számszerûség, a 46. § (2)
bekezdésében és az 50. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában, valamint
(2) és (3) bekezdésében foglaltak ellenõrzését, továbbá az
ajánlószelvényt átadó választópolgárok azonosítását jelenti.
A jelölõ szervezet, a jelölt és a lista nyilvántartásba vétele
A jelölõ szervezet, a jelölt, illetõleg a lista bejelentésérõl
a választási iroda, nyilvántartásba vételérõl a választási bizottság
igazolást ad ki.
Az illetékes választási bizottság minden, a törvényes
feltételeknek megfelelõ jelölõ szervezetet, jelöltet, illetõleg listát
- a bejelentését követõ három napon belül - nyilvántartásba vesz.
A választási bizottság visszautasítja a jelölõ szervezet
nyilvántartásba vételét, ha a jelölõ szervezet a törvényes
feltételeknek nem felel meg.
A választási bizottság visszautasítja a jelölt nyilvántartásba
vételét, ha a jelölés a törvényes feltételeknek nem felel meg, vagy a
jelölt a törvényben elõírt nyilatkozatait nem tette meg.
A választási bizottság visszautasítja a lista nyilvántartásba
vételét, ha a jelölés a törvényes feltételeknek nem felel meg.
A jelöltre vonatkozó rendelkezések
Ha a választópolgárt egy jelölési fajtán belül több helyen is
jelöltnek ajánlották, akkor legkésõbb a választást megelõzõ 19. napig
nyilatkoznia kell arról, hogy melyik jelölést fogadja el.
A jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdése elõtt a jelölésrõl írásban
lemondott, választójogát elvesztette vagy meghalt. A kiesett jelölt
nevét a jelöltek nyilvántartásából, illetõleg a szavazólapokról
törölni kell.
Az ajánlással kapcsolatos adatok védelme
Az ajánlószelvényekrõl másolatot készíteni tilos. Nem
tekinthetõ másolatnak a jelölés érvényességének megállapítása céljából
vezetett technikai nyilvántartás.
A jelölésnek az ajánló személyre vonatkozó adatai nem
nyilvánosak. A jelöléssel kapcsolatos kifogás esetén az ajánlószelvény
adatait, valamint a technikai nyilvántartást az illetékes választási
bizottság, a választási iroda és a bíróság ellenõrizheti.
Az ajánlószelvényeket, valamint a technikai nyilvántartást az
illetékes választási iroda a szavazás napján megsemmisíti.
A jelölõ szervezet jelölési jogosultságát a választási
bizottság a bíróság által bejegyzett társadalmi szervezetek
nyilvántartásában ellenõrizheti.
A jelöltnek a be nem nyújtott ajánlószelvényeket a benyújtásukra
rendelkezésre álló határidõ lejártát követõ három napon belül meg kell
semmisítenie, s errõl jegyzõkönyvet kell készítenie. A jegyzõkönyvet
három napon belül a választási bizottságnak át kell adni.
VIII. FEJEZET
SZAVAZÁS
A szavazás ideje és helye
Szavazni a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet. Ha a helyi
körülmények indokolják, a helyi választási bizottság, illetõleg az
országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság
elrendelheti, hogy a szavazás 5 órakor kezdõdjék.
Szavazni kizárólag személyesen, és - az e törvényben említett
kivételekkel - csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt
szavazóhelyiségben lehet.
A mozgásában gátolt választópolgárt szavazásának lehetõvé
tétele érdekében - kérésére - a szavazatszámláló bizottság legalább
két tagja mozgóurnával felkeresi.
A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni,
és a szavazást nem lehet meghosszabbítani vagy - rendkívüli esemény
kivételével - szüneteltetni. Ha a szavazás napján a szavazatszámláló
bizottság tagjainak a száma három alá csökken, vagy a szavazás
elháríthatatlan külsõ ok miatt lehetetlenné vált, a szavazást a
jelenlévõk kötelesek azonnal felfüggeszteni, az urnát, továbbá az
iratokat zárolni, és a felfüggesztés tényérõl a helyi választási iroda
vezetõjét a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében
haladéktalanul értesíteni.
A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely a jelölt
vagy a jelölõ szervezet használatában van.
Minden szavazóhelyiségben a szavazás zökkenõmentes
lebonyolításához szükséges számú, de legalább két szavazófülkét kell
kialakítani. A szavazáshoz a szavazófülkében tollat kell elhelyezni.
A szavazás céljára minden szavazóhelyiségben két vagy több
urnát kell felállítani.
A szavazás megkezdése
A választási iratok, nyomtatványok elhelyezését követõen a szavazás
megkezdéséig a szavazatszámláló bizottság és a választási iroda
tagjain kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben.
A szavazatszámláló bizottság az urnák állapotát az elsõként
szavazó választópolgár - aki a szavazatszámláló bizottság tagja nem
lehet - jelenlétében a szavazás megkezdése elõtt megvizsgálja. A
vizsgálat eredményét fel kell tüntetni a szavazási jegyzõkönyvben.
Az urnákat az elsõként szavazó választópolgár jelenlétében úgy
kell lezárni, hogy azokból az urna szétszedése nélkül ne lehessen
szavazólapot eltávolítani. Ezt követõen a szavazatszámláló bizottság
az urnába ellenõrzõ lapot helyez, amely tartalmazza az ellenõrzõ lap
elhelyezésének idõpontját, valamint a szavazatszámláló bizottság jelen
levõ tagjainak és az elsõként szavazó választópolgárnak az aláírását.
A szavazás módja
A szavazatszámláló bizottság elnöke felelõs azért, hogy a
szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rendet
fenntartsák; a rend fenntartására tett intézkedése mindenkire
kötelezõ.
A szavazás idõtartama alatt a szavazóhelyiségben a
választópolgárok csak a választójog gyakorlásához szükséges ideig
tartózkodhatnak.
A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a
névjegyzékben szerepel, illetõleg akit a szavazatszámláló bizottság a
névjegyzékbe felvesz.
A szavazatszámláló bizottság - a személyazonosság és a lakcím
megállapítására alkalmas igazolvány alapján - megállapítja a szavazni
kívánó személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben. A
szavazatszámláló bizottság felveszi a névjegyzékbe azt a
választópolgárt, aki
igazolással rendelkezik,
igazolja, hogy lakcíme a szavazókör területén van, feltéve
hogy nem szerepel a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú
polgárok nyilvántartásában.
A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a
választópolgárt, aki nem tudja személyazonosságát és lakcímét
megfelelõen igazolni, illetõleg aki - törvényi feltételek hiányában -
nem vehetõ fel a névjegyzékbe. E személyekrõl a szavazatszámláló
bizottság jegyzéket vezet.
Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság
átadja a választópolgárnak a szavazólapot, amelyet a választópolgár
jelenlétében hivatalos bélyegzõlenyomattal lát el.
A szavazatszámláló bizottság szükség esetén - a választópolgár
befolyásolása nélkül - megmagyarázza a szavazás módját.
Ha egy jelölt kiesett a szavazólapok elkészítése után, e
tényrõl a szavazatszámláló bizottság köteles a szavazóhelyiségben
elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatni
a választópolgárokat. A kiesett jelölt nevét a szavazólapon át kell
húzni.
A szavazólap átvételét a választópolgár a névjegyzéken saját
kezû aláírásával igazolja. Az írásképtelen választópolgár helyett - e
tény feltüntetésével - a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá
a névjegyzéket.
A szavazólap kitöltéséhez szavazófülke áll a választópolgár
rendelkezésére. A szavazófülke használatára a választópolgár nem
kötelezhetõ.
A szavazólap kitöltésének ideje alatt csak a szavazó
tartózkodhat a szavazófülkében. Az a választópolgár, aki nem tud
olvasni, illetõleg akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a
szavazásban, más választópolgár - ennek hiányában a szavazatszámláló
bizottság két tagjának együttes - segítségét igénybe veheti.
(1) Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplõ
jelöltre, listára, népszavazási kérdésre (e fejezetben együtt: jelölt)
lehet. A szavazólapok mintáit a 2-9. számú mellékletek állapítják meg.
(2) A jelöltre szavazni a jelölt neve alatti, feletti vagy melletti
körbe tollal írt két, egymást metszõ vonallal lehet.
(3) Érvénytelen az a szavazólap, amely
a) nincs ellátva a hivatalos bélyegzõlenyomattal,
b) a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz.
(4) Érvénytelen az a szavazat, amelyet:
a) a (3) bekezdés szerint érvénytelen szavazólapon adtak le,
b) nem a (2) bekezdés szerint adtak le,
c) kiesett jelöltre adtak le.
(5) A szavazat érvényességét - ha az egyéb feltételeknek megfelel -
nem érinti, ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, a jelöltek
sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét kihúzták, illetve nevet
hozzáírtak.
A választópolgár a szavazólapot borítékba teszi, és a
szavazatszámláló bizottság elõtt urnába helyezi.
Ha a választópolgár a borítéknak az urnába történõ helyezése
elõtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott
szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, helyébe új lapot ad
ki, és ezt a tényt a jegyzõkönyvben rögzíti. A bizottság a rontott
szavazólap helyett újat - személyenként - csak egyszer adhat ki.
A szavazatszámláló bizottság elnöke 19 órakor a
szavazóhelyiséget bezárja. Azok a választópolgárok, akik a
szavazóhelyiségben vagy annak elõtérben tartózkodnak, még
szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja.
A szavazás lezárása után szavazatot nem szabad elfogadni.
IX. FEJEZET
A SZAVAZATOK ÖSSZESÍTÉSE
A szavazatszámlálás
A szavazatszámláló bizottság jelen levõ tagjai együttesen
kötelesek összeszámlálni valamennyi szavazólapot.
A szavazatszámláló bizottság elõször a fel nem használt,
valamint a rontott szavazólapokat külön-külön kötegbe foglalja, és a
köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne
lehessen kivenni, illetõleg betenni.
A szavazatszámláló bizottság az urna felbontása elõtt
ellenõrzi az urna sértetlenségét, felbontja az urnát, és meggyõzõdik
az ellenõrzõ lap meglétérõl, majd az urnában levõ szavazólapok számát
összehasonlítja a szavazókörben szavazók számával. A választás
eredményének megállapításához az urnában levõ szavazólapokat
számbaveszi, az urnába üresen dobott borítékokat figyelmen kívül
hagyja.
A szavazatszámláló bizottság ezt követõen külön csoportba
helyezi és összeszámlálja az érvénytelen szavazólapokat. Az
érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalára rávezeti, és azt a
szavazatszámláló bizottság jelen levõ tagjai aláírják. Az érvénytelen
szavazólapokat külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy
a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetõleg
betenni. A kötegekre rá kell írni a szavazókör sorszámát és a kötegben
levõ szavazólapok számát.
Ha a szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy az urnába
olyan személy által leadott szavazólap került, aki az adott
szavazókörben szavazati joggal nem rendelkezik, a jelöltekre leadott
érvényes szavazatok közül - a jogosulatlanul szavazók száma szerint -
jelöltenként egyet-egyet érvénytelennek nyilvánít.
Az érvényes szavazólapokat jelöltenként külön-külön meg kell
számolni, majd a (4) bekezdés szerint kell elvégezni a kötegelést. A
kötegre jelöltenként külön-külön rá kell írni az érvényes szavazatok
számát.
Ha a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt által elért
szavazatok számának különbsége az összes jelöltre leadott érvényes
szavazatok egy százalékát nem haladja meg, vagy szavazataik között a
különbség kisebb, mint az érvénytelen szavazatok száma, akkor a
szavazatszámláló bizottság köteles az érvényes és érvénytelen
szavazatokat ismételten megszámlálni. Az ismételt számlálást addig
kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelõzõ számlálás
eredményével azonos nem lesz. A jegyzõkönyvben ezt az eredményt,
valamint az ismételt számlálás tényét rögzíteni kell.
Az eredmény megállapítása
A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálását
követõen megállapítja a választás szavazóköri eredményét.
Az illetékes választási bizottság a szavazatszámláló
bizottságok jegyzõkönyvei alapján legkésõbb a szavazást követõ napon
összesíti a szavazatokat és megállapítja a választási eredményt.
Jegyzõkönyv
(1) A szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri, valamint a
választási eredmény megállapításáról jegyzõkönyvet kell készíteni.
Jegyzõkönyv ceruzával nem készíthetõ.
(2) A jegyzõkönyveket három példányban kell kiállítani, melyeket a
választási bizottság jelen levõ tagjai aláírnak.
(3) A jegyzõkönyv egy-egy másolati példányát az illetékes választási
bizottság - kérésükre - átadja a jelöltek jelen levõ képviselõinek.
Sokszorosítás után a választási bizottság elnöke a másolatot
bélyegzõlenyomattal és aláírásával hitelesíti.
A szavazatszámláló bizottság a jegyzõkönyveket, választási
iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat - az urnával együtt -
haladéktalanul a helyi választási irodához szállítja.
A jegyzõkönyvek egy példánya az illetékes választási irodában
a szavazást követõ három napon belül megtekinthetõ.
A szavazólapokat a polgármesteri hivatalban az illetékes
választási bizottság tagjainak jelenlétében kell elhelyezni, és 90
napig meg kell õrizni úgy, hogy illetéktelen személyek részére ne
váljék hozzáférhetõvé. A választás eredményével összefüggõ kifogás
esetén az érintett szavazólapokat az ügy jogerõs lezárásáig kell
megõrizni. 90 nap után a választási iratokat - a jegyzõkönyvek
kivételével - meg kell semmisíteni.
A jegyzõkönyvek elsõ példányát 90 nap elteltével az illetékes
levéltárnak át kell adni.
Adatlap
A szavazatszámláló bizottság jegyzõkönyvvezetõje a szavazatok
elsõ összeszámlálásának eredményérõl haladéktalanul adatlapot állít
ki, amelynek adattartalmát soron kívül a helyi választási irodán, az
országgyûlési egyéni választókerületi választási irodán és a területi
választási irodán keresztül az Országos Választási Irodához
továbbítja.
A választási irodák a választás nem hiteles eredményét
tartalmazó tájékoztató adatokat nyilvánosságra hozzák.
X. FEJEZET
JOGORVOSLATOK
A jogorvoslatok általános szabályai
A választási törvények megsértésére hivatkozva a jelölt, a
jelölõ szervezet és az érintett választópolgár, illetõleg jogi személy
panaszt nyújthat be.
A választási bizottság panaszt elbíráló és egyéb döntése ellen
kifogást lehet benyújtani.
A panaszt és a szavazatszámláló bizottság döntése elleni
kifogást az annak elbírálására jogosult választási bizottsághoz kell
benyújtani. Az egyéb kifogást a sérelmezett döntést hozó választási
bizottsághoz kell benyújtani, amely azt az iratokkal együtt legkésõbb
a beérkezését követõ napon felterjeszti az elbírálására jogosult
választási bizottsághoz, illetõleg bírósághoz.
A panaszt és a kifogást (a továbbiakban együtt: kifogás) úgy
kell benyújtani, hogy az legkésõbb a sérelmezett tevékenységtõl,
illetõleg döntés meghozatalától számított három napon belül
megérkezzen. A kifogást elbíráló választási bizottság, illetve bíróság
a benyújtott kifogásról a beérkezésétõl számított három napon belül
dönt.
A kifogásnak tartalmaznia kell a törvénysértés bizonyítékainak
megjelölését és a kifogás benyújtójának értesítési címét. A hiányosan
benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
A választási bizottság a kifogás elõterjesztõjét
meghallgathatja. Ebben az esetben az ellenérdekû fél számára is
lehetõvé kell tenni a személyes nyilatkozattételt.
A bíróság a kifogásról nemperes eljárásban, három hivatásos
bíróból álló tanácsban határoz. A bírósági eljárásban a jogi
képviselet kötelezõ. A bíróság a kifogással megtámadott határozatot
hozó választási bizottság képviselõjét, illetõleg a kifogás
elõterjesztõjét meghallgathatja.
Ha a választási bizottság, illetõleg a bíróság a kifogásnak
helyt ad
megváltoztatja a törvénysértõ döntést, vagy
megsemmisíti a törvénysértõ döntést, és a választási
eljárást vagy annak egy részét megismételteti.
A választási bizottság és a bíróság határozatát - annak
meghozatala napján - az érintettekkel és az illetékes választási
bizottsággal közölni kell. A bíróság döntése ellen további
jogorvoslatnak helye nincs.
(1) A szavazatszámláló bizottság hatáskörébe tartozó döntések (30. §
(2) bek. a) és b) pont) ellen benyújtott kifogásról az illetékes
helyi, illetve területi választási bizottság dönt. A választási
bizottság döntése elleni kifogásról a fõvárosi, megyei bíróság dönt.
(2) A helyi választási bizottságnak az (1) bekezdés körébe nem tartozó
döntése - beleértve a 31. § (2) bekezdés l) pontja alapján hozott
döntést is - ellen benyújtott kifogásról az illetékes területi
választási bizottság dönt. A területi választási bizottság döntése
elleni kifogásról a fõvárosi, megyei bíróság dönt.
(3) A területi választási bizottságnak az (1) és (2) bekezdés körébe
nem tartozó döntése ellen benyújtott kifogásról az Országos Választási
Bizottság dönt.
(4) Az Országos Választási Bizottság döntése elleni kifogásról a
Legfelsõbb Bíróság dönt.
A jogorvoslat általános szabályait a névjegyzék összeállításával
kapcsolatos, valamint a választási bizottság eredményt megállapító
döntése elleni jogorvoslati eljárásokban a 82-85. §-ban foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
A névjegyzék összeállításával kapcsolatos jogorvoslat
A névjegyzékbõl való kihagyás vagy a névjegyzékbe való
felvétel miatt a névjegyzék közszemlére tételének idõtartama alatt
lehet kifogást benyújtani. Az a polgár, akit a névjegyzékbõl a 16. §
(4) vagy (5) bekezdése szerint töröltek, az errõl szóló értesítés
kézhezvételét követõ három napon belül nyújthat be kifogást.
A kifogást a helyi választási iroda vezetõjéhez kell
benyújtani, aki a kifogásról három napon belül dönt. A kifogás
elutasítását a választópolgár annak közlésétõl számított három napon
belül kifogással támadhatja meg az illetékes helyi bíróságnál,
Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál. A bíróság
egyesbíróként jár el.
Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a
névjegyzék módosítását, ellenkezõ esetben a kifogást elutasítja.
A helyi választási iroda vezetõjének döntését és a bíróság határozatát
az érintettel és azzal, aki a kifogást benyújtotta, a bíróság
határozatát a helyi választási iroda vezetõjével is közölni kell.
A választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni
jogorvoslat
A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése
(73. § (1) bek.) ellen csak a választási bizottságnak a választási
eredményt megállapító döntése elleni kifogással együtt van helye.
A választási bizottságnak a választási eredményt megállapító
döntése (73. § (2) bek.) ellen
a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt
megállapító döntésének törvénysértõ voltára, vagy
a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási
eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére
hivatkozással lehet kifogást benyújtani úgy, hogy az legkésõbb a
választási bizottság döntését követõ napon a sérelmezett döntést hozó
választási bizottsághoz megérkezzen.
A kifogás elbírálására jogosult választási bizottság a
kifogásról legkésõbb a beérkezését követõ napon dönt. A választási
bizottság döntése elleni kifogást úgy kell benyújtani, hogy az
legkésõbb a választási bizottság döntését követõ napon a sérelmezett
döntést hozó választási bizottsághoz megérkezzen. A bíróság a
kifogásról legkésõbb a beérkezését követõ napon dönt.
MÁSODIK RÉSZ
KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK
XI. FEJEZET
AZ ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕK VÁLASZTÁSA
Az I-X. Fejezet rendelkezéseit az országgyûlési képviselõk választásán
a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A választási eljárás nyilvánossága
A választás második fordulójáról az illetékes választási
bizottság a választópolgárokat közlemény, illetõleg hirdetmény útján
tájékoztatja.
A választások eredményét az Országos Választási Bizottság a
sajtó útján nyilvánosságra hozza.
Az országosan összesített végleges választási eredményt az
Országos Választási Bizottság a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Választókerületek, szavazókörök
A választókerületek kialakításának elvei:
az egyéni választókerület a fõváros, megye területén belül
van,
a települési önkormányzat egész területe az egyéni
választókerületen belül van; a fõvárosban az egyéni
választókerület két vagy több fõvárosi kerületi önkormányzat
területére is kiterjedhet; a fõvárosi kerület és a megyei jogú
város két vagy több egyéni választókerületre is osztható,
az egyéni választókerület székhelye - lehetõség szerint -
városban van,
a város és vonzáskörzete egy választókerületet is
alkothat,
a területi választókerület a fõváros, illetõleg a megye
területével azonos.
A választójogosultság nyilvántartása
Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakcímétõl távol
van, a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetõjétõl
kért igazolással azon település helyi választási irodájának
vezetõjétõl - vagy a szavazás napján szavazatszámláló bizottságától -
kérheti a névjegyzékbe való felvételét, ahol a szavazás napján
tartózkodik. Az igazolás alapján a választópolgár azon a településen
szavazhat, ahol tartózkodik.
Az igazolás kiadásakor a lakcím szerint illetékes helyi
választási iroda vezetõje a választópolgárt egyidejûleg törli a
névjegyzékbõl. Az igazolásban - a választópolgár nyilatkozata alapján
- meg kell jelölni a települést, ahol a választópolgár szavazni kíván,
és azt a névjegyzéken fel kell tüntetni. Az igazolás átvételét a
választópolgár, illetõleg e célra szóló meghatalmazás alapján az
általa megbízott személy az aláírásával elismeri.
Az igazolás, valamint a személyazonosság és lakcím igazolására
alkalmas igazolvány alapján a tartózkodási hely szerint illetékes
helyi választási iroda vezetõje vagy a szavazatszámláló bizottság a
választópolgárt külön nyilvántartásba veszi. Az igazolást és a külön
nyilvántartást a választási iratok között meg kell õrizni.
Igazolást legkésõbb az elsõ fordulót megelõzõ második napon
lehet kiadni. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján lehet
kérni. Az igazolás ajánlott levélben is kérhetõ, feltéve hogy az az
illetékes helyi választási irodához legkésõbb az elsõ fordulót
megelõzõ ötödik napon megérkezik. A levélben meg kell jelölni a
települést, ahol a választópolgár szavazni kíván. A levélben kért
igazolást a választópolgár számára az általa megjelölt címre
tértivevénnyel kell megküldeni.
Az igazolás kiadásához az igazolást kérõ a nevét, személyi
azonosítóját, lakcímét, annak a településnek a nevét, ahol a szavazás
napján tartózkodik, továbbá azt köteles közölni, hogy az igazolást az
elsõ, a második vagy mindkét fordulóra kéri.
Választási szervek
Az országgyûlési képviselõk választásán az alábbi választási
bizottságok mûködnek:
szavazatszámláló bizottság,
az egy szavazókörrel rendelkezõ településeken a
szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási
bizottság,
országgyûlési egyéni választókerületi választási
bizottság,
területi választási bizottság,
Országos Választási Bizottság.
Az országgyûlési képviselõk választásán az alábbi választási
irodák mûködnek:
helyi választási iroda,
egyéni választókerületi választási iroda,
területi választási iroda,
Országos Választási Iroda.
Választási kampány
Minden jelölõ szervezet, amely a választásokon jelöltet állít,
a jelöltállítással arányos központi költségvetési támogatásra
jogosult. A független jelöltek a jelölõ szervezetek jelöltjeivel
azonos mértékû költségvetési támogatásban részesülnek. A költségvetési
támogatásra országosan fordítható pénzeszköz összegét az Országgyûlés
állapítja meg.
Az egy jelöltre jutó támogatás meghatározásánál az egyéni
választókerületi jelöltek számát, területi listán pártonként a
jelöltek, de legfeljebb a megszerezhetõ mandátumszámmal azonos számú
jelöltek számát, valamint az országos listákon ténylegesen, de
pártonként legfeljebb 58 jelölt számát kell alapul venni. Az egyéni
választókerületben és listán, illetõleg területi és országos listán is
jelölt személyt a jelölések számának megfelelõen kell figyelembe
venni.
A választásra fordítható költségvetési támogatás kiutalását a
jelölõ szervezetek részére egy összegben, a független jelöltek részére
személyenként - az Országos Választási Bizottság döntése alapján az
azt követõ öt napon belül - a Pénzügyminisztérium vagy az általa
kijelölt pénzintézet végzi.
Az (1) bekezdés szerinti költségvetési támogatás kizárólag
dologi költségek fedezésére szolgál. A támogatás felhasználásáról a
jelölõ szervezeteknek és a független jelölteknek a választást követõ
30 napon belül el kell számolniuk a kifizetõ helyen.
A független jelöltek, illetõleg a jelölõ szervezetek a
választásra a 91. §-ban foglalt költségvetési támogatáson felül
jelöltenként legfeljebb egymillió forintot fordíthatnak. A figyelembe
vehetõ jelöltek számát a 91. § (2) bekezdése szerint kell
megállapítani.
Minden jelölõ szervezetnek és független jelöltnek a választás
második fordulóját követõ 60 napon belül a Magyar Közlönyben
nyilvánosságra kell hoznia a választásra fordított állami és más
pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és
felhasználásának módját.
A választásra fordított állami és más pénzeszközök
felhasználását az Állami Számvevõszék a választás második fordulóját
követõ egy éven belül az országgyûlési képviselethez jutott jelölõ
szervezetek és független jelöltek tekintetében hivatalból, egyéb
jelölõ szervezetek és független jelöltek tekintetében más jelölt,
jelölõ szervezet kérelmére ellenõrzi. Az ellenõrzés iránti kérelmet a
választás második fordulóját követõ három hónapon belül lehet
benyújtani. A kérelemhez bizonyítási indítványt kell csatolni.
Az a jelölõ szervezet, illetõleg független jelölt, amely,
illetõleg aki az (1) bekezdésben foglalt szabályt megsértette, köteles
a túllépés értékének kétszeresét 15 napon belül a központi
költségvetés részére befizetni, és azt az elsõ választók
felkészítésére kell felhasználni. Késedelem esetén a tartozást adók
módjára kell behajtani.
Az országos közszolgálati mûsorszolgáltatók az országos listát
állító jelölõ szervezetek, a körzeti közszolgálati mûsorszolgáltatók a
vételkörzetükben területi listát állító jelölõ szervezetek, a helyi
közszolgálati mûsorszolgáltatók a vételkörzetükben induló egyéni
választókerületi jelöltek politikai hirdetéseit a szavazást megelõzõ
18. naptól legkésõbb a szavazást megelõzõ harmadik napig legalább
egyszer ingyenesen közlik.
A választási kampány utolsó napján az (1) bekezdésben
megjelölt mûsorszolgáltatók az (1) bekezdésben meghatározottak
szerint, ingyenesen közzéteszik a jelölõ szervezetek, illetõleg
jelöltek által készített politikai hirdetéseket.
Ajánlás
A területi listát és az azon szereplõ jelölteket legkésõbb a szavazást
megelõzõ 20. napon, az országos listát és az azon szereplõ jelölteket
legkésõbb a szavazást megelõzõ 19. napon kell bejelenteni.
A listák kapcsolását, a kapcsolt listák sorrendjét és a
kapcsolt listákon szereplõ jelöltek mandátumhoz jutási sorrendjét
legkésõbb a szavazást megelõzõ 18. napon lehet bejelenteni. A
listakapcsolásra vonatkozó bejelentést a választási bizottság
nyilvánosságra hozza.
A listák sorrendjének kisorsolásakor a kapcsolásban részt vevõ
listákat együtt kell sorsolni; a kapcsolásban részt vevõ listák - az
(1) bekezdés szerint bejelentett sorrendnek megfelelõen - egymás utáni
sorszámot kapnak.
A közös jelöltek és a közös területi listák
töredékszavazatainak megosztását legkésõbb a szavazást megelõzõ 18.
napon lehet bejelenteni. A bejelentést a választási bizottság
nyilvánosságra hozza.
(4) A közös lista állításával egyidejûleg be kell jelenteni, hogy az
egyes jelölteket melyik jelölõ szervezet állította.
Szavazás
Külön szavazólap szolgál az egyéni választókerületi jelöltre
és külön szavazólap a területi listára történõ szavazáshoz.
Az egyéni választókerület szavazólapja ábécé sorrendben
tartalmazza a jelöltek hivatalosan használt családi és utónevét, a 52.
§ (3) bekezdése szerinti megkülönböztetõ jelzést, valamint a jelölõ
szervezetek nevét, illetõleg a független jelölés tényét.
A területi listás szavazólap a választási bizottság által
kisorsolt sorrendben tartalmazza a jelölõ szervezetek nevét. A
szavazólapon - a jelölõ szervezet által bejelentett sorrendben - fel
kell tüntetni a listán induló jelöltek közül az elsõ öt jelölt nevét,
valamint az esetleges listakapcsolás tényét.
Valamennyi szavazólapon a jelölõ szervezet neve mellett a
jelölõ szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését,
jelképének, illetõleg jelvényének fekete-fehér színû lenyomatát.
Közös jelölt, illetõleg közös lista állítása esetén valamennyi
jelölõ szervezet nevét fel kell tüntetni a szavazólapon.
A szavazatok összesítése
A szavazatszámlálásra és a jegyzõkönyvek elkészítésére vonatkozó
szabályokat az egyéni választókerületi és a területi listás
szavazólapok tekintetében külön-külön kell alkalmazni.
A szavazóköri jegyzõkönyveket az országgyûlési egyéni
választókerületi, illetõleg a területi választási bizottsághoz kell
továbbítani.
Az országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság
a szavazatszámláló bizottságok jegyzõkönyvei alapján összesíti a
szavazatokat, és megállapítja a választás választókerületi eredményét,
amelyet jegyzõkönyvben rögzít. A jegyzõkönyvet az Országos Választási
Bizottsághoz kell továbbítani.
Az Országos Választási Bizottság a területi választási
bizottságok jegyzõkönyvei alapján, azok beérkezését követõen
megállapítja a százalékos határt és azt, hogy mely területi listák
juthatnak mandátumhoz; errõl haladéktalanul értesíti a területi
választási bizottságokat, amelyek megállapítják a területi
választókerületi választás eredményét, amelyet jegyzõkönyvben
rögzítenek.
Az Országos Választási Bizottság az egyéni választókerületi és
a területi választási bizottságok jegyzõkönyvei alapján, azok
beérkezését követõen összesíti az egyéni választókerületi jelöltekre
és a listákra leadott töredékszavazatokat és megállapítja, hogy ezek
alapján az országos listák jelöltjei közül kik jutottak mandátumhoz.
Jogorvoslat
(1) A szavazatszámláló bizottság hatáskörébe tartozó döntések (30. §
(2) bek. a) és b) pont) -beleértve a helyi választási bizottságnak a
31. § (2) bekezdésének l) pontja alapján hozott döntését is - ellen
benyújtott kifogásról az illetékes egyéni választókerületi, illetõleg
területi választási bizottság dönt. A választási bizottság döntése
elleni kifogásról a fõvárosi, megyei bíróság dönt.
(2) Az egyéni választókerületi választási bizottságnak az (1) bekezdés
körébe nem tartozó döntése ellen benyújtott kifogásról az illetékes
területi választási bizottság dönt. A területi választási bizottság
döntése elleni kifogásról a fõvárosi, megyei bíróság dönt.
XII. FEJEZET
A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELÕK ÉS POLGÁRMESTEREK, VALAMINT A HELYI
KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK TAGJAINAK VÁLASZTÁSA
Az I-X. Fejezet rendelkezéseit a helyi önkormányzati képviselõk és
polgármesterek, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak
választásán (a továbbiakban együtt: önkormányzati választások) a jelen
fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Választókerületek, szavazókörök
Választókerület:
a megyei közgyûlés tagjai választásának tekintetében a 10
000 vagy annál kevesebb lakosú települések együttesen, illetõleg a
10 000-nél több lakosú települések együttesen, a megyei jogú
városok nélkül,
a fõpolgármester és a fõvárosi közgyûlés tagjai
választásának tekintetében a fõváros,
a polgármester választása, a 10 000 vagy annál kevesebb
lakosú település települési önkormányzati képviselõinek
választása, valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselõk
választása tekintetében a település,
a 10 000-nél több lakosú település települési
önkormányzati képviselõinek egyéni választókerületi választása
tekintetében az e célra kialakított választókerület.
Az egyéni választókerületek sorszámát és területét a helyi
választási iroda vezetõje a választás évének január 1-jei
lakosságszáma alapján állapítja meg.
A helyi választási iroda vezetõje döntése ellen a döntést
követõ három napon belül a területi választási iroda vezetõjéhez lehet
kifogással fordulni, ha a településen belül az egyéni
választókerületeket úgy alakították ki, hogy az egyes
választókerületek lakosságának a száma aránytalan. A kifogásról a
területi választási iroda vezetõje három napon belül dönt. További
jogorvoslatnak helye nincs.
A választójogosultság nyilvántartása
A bevándorolt nem magyar állampolgárokról a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás központi hivatala vagy területi szerve a
névjegyzék összeállításához adatokat szolgáltat.
Ha a választópolgár a lakóhelyén túl tartózkodási hellyel is
rendelkezik, a lakóhelye szerint illetékes helyi választási iroda
vezetõjétõl kért igazolással a tartózkodási helye szerint illetékes
helyi választási iroda vezetõjétõl - vagy a szavazás napján a
szavazatszámláló bizottságtól - kérheti a névjegyzékbe való
felvételét. Az igazolás alapján a választópolgár a tartózkodási helyén
szavazhat.
Az igazolás kiadásakor a lakóhely szerint illetékes helyi
választási iroda vezetõje a választópolgárt egyidejûleg törli a
névjegyzékbõl. Az igazolásban - a választópolgár nyilatkozata alapján
- meg kell jelölni a tartózkodási helyet, ahol a választópolgár
szavazni kíván, és azt a névjegyzéken fel kell tüntetni. Az igazolás
átvételét a választópolgár, illetõleg e célra szóló meghatalmazás
alapján az általa megbízott személy az aláírásával elismeri.
Az igazolás és a személyazonosság igazolására alkalmas
igazolvány alapján a tartózkodási hely szerint illetékes helyi
választási iroda vezetõje vagy a szavazatszámláló bizottság a
választópolgárt külön nyilvántartásba veszi. Az igazolást és a külön
nyilvántartást a választási iratok között meg kell õrizni.
Igazolást legkésõbb a szavazást megelõzõ második napon lehet
kiadni. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján lehet kérni.
Az igazolás ajánlott levélben is kérhetõ, feltéve hogy az az illetékes
helyi választási irodához legkésõbb a szavazást megelõzõ ötödik napon
megérkezik. A levélben meg kell jelölni a tartózkodási helyet, ahol a
választópolgár szavazni kíván. A levélben kért igazolást a
választópolgár számára az általa megjelölt címre tértivevénnyel kell
megküldeni.
Az igazolás kiadásához az igazolást kérõ a nevét, személyi
azonosítóját és lakcímét köteles közölni.
Választási szervek
Az önkormányzati választásokon az alábbi választási
bizottságok mûködnek:
szavazatszámláló bizottság,
helyi választási bizottság,
területi választási bizottság,
Országos Választási Bizottság.
Az önkormányzati választásokon az alábbi választási irodák
mûködnek:
helyi választási iroda,
országgyûlési egyéni választókerületi választási iroda,
területi választási iroda,
Országos Választási Iroda.
Választási kampány
A helyi közszolgálati mûsorszolgáltatók a szavazást megelõzõ
15. naptól a választást megelõzõ harmadik napig a jelölés, illetve a
listaállítás arányában legalább egyszer ingyenesen közlik a jelölõ
szervezetek, továbbá a polgármesterjelöltek politikai hirdetését. Ez a
jogosultság valamennyi független jelöltet együttesen, a jelölésük
arányában illeti meg.
A választási kampány utolsó napján az országos közszolgálati
mûsorszolgáltatók közreadják annak a nyolc jelölõ szervezetnek a
választási összefoglalóját, amelyek országos összesítésben a legtöbb
képviselõ- és polgármesterjelöltet állították. A közös jelölteket és
listákat a jelölés arányában kell figyelembe venni.
Ajánlás
A megyei lista ajánlására a VII. fejezet jelöltajánlásra
vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.
A kompenzációs listát, valamint az azon szereplõ jelölteket
legkésõbb a szavazást megelõzõ 20. napon, a fõvárosi listát, valamint
az azon szereplõ jelölteket legkésõbb a szavazást megelõzõ 19. napon
kell bejelenteni.
Ha a kislistás vagy a vegyes választási rendszerben a jelölt
kisebbségi jelöltként indul, e tényt az ajánlószelvényen és a
szavazólapon fel kell tüntetni.
A helyi választási bizottság a vegyes választási rendszerben
kisebbségenként külön-külön kisebbségi kompenzációs listára vesz
valamennyi, az egyéni választókerületben akár független kisebbségi
jelöltként, akár kisebbségi jelölõ szervezet jelöltjeként indult
jelöltet.
A kisebbségi jelölõ szervezetek, illetõleg a kisebbségi
jelöltek közös kompenzációs listát is indíthatnak, amelyet a
választást megelõzõ 18. napig jelenthetnek be a helyi választási
bizottságnál.
Az egyéni választókerületi kisebbségi jelölt írásban közölheti
a helyi választási bizottsággal, hogy nem kíván a kisebbségi
kompenzációs listán indulni.
Szavazás
Külön-külön szavazólap szolgál
a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településen a
kislistás, a polgármester-, a helyi kisebbségi önkormányzati és a
megyei listás választásra,
a 10 000-nél több lakosú településen az egyéni
választókerületi, a polgármester-, a helyi kisebbségi
önkormányzati és - a megyei jogú város kivételével - a megyei
listás választásra,
a fõvárosban az egyéni választókerületi, a polgármester-,
a fõpolgármester-, a helyi kisebbségi önkormányzati, valamint a
fõvárosi listás választásra.
A települési kislistás, az egyéni választókerületi, a helyi
kisebbségi önkormányzati és a polgármester-választás szavazólapja
ábécé sorrendben tartalmazza a jelöltek hivatalosan használt családi
és utónevét, a 52. § (3) bekezdése szerinti megkülönböztetõ jelzést,
valamint a jelölõ szervezetek nevét - a jelölõ szervezet kérésére
annak rövidítését is -, illetõleg a független jelölés tényét. A
kisebbséget képviselõ jelölt kívánságára a nevét, illetõleg a jelölõ
szervezet nevét a szavazólapnak a kisebbség anyanyelvén is
tartalmaznia kell.
A helyi kisebbségi önkormányzati szavazólap a jelöltek nevét
kisebbségenként tartalmazza. Az egyes kisebbségek a választási
bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek a szavazólapon.
A fõvárosi és a megyei listás szavazólap a választási
bizottság által kisorsolt sorrendben tartalmazza a jelölõ szervezetek
nevét. A szavazólapon - a jelölõ szervezet által bejelentett
sorrendben - fel kell tüntetni a listán induló jelöltek közül az elsõ
öt jelölt nevét.
A fõvárosi és a megyei listás szavazólapon, továbbá a
polgármester szavazólapján a jelölõ szervezet bíróság által bejegyzett
neve mellett a jelölõ szervezet kérésére fel kell tüntetni annak
rövidítését, jelképének, illetõleg jelvényének fekete-fehér színû
lenyomatát.
Közös jelölt és közös lista esetén a szavazólapon valamennyi
jelölõ szervezet nevét fel kell tüntetni.
A szavazatszámláló bizottság felveszi a névjegyzékbe azt a
választópolgárt, aki a 104. § szerinti igazolást átadta.
A szavazatok összesítése
A kislistás és a helyi kisebbségi önkormányzati választás tekintetében
az érvényes szavazatokat jelöltenként külön-külön meg kell számolni.
Az érvényes és érvénytelen szavazatot egyaránt tartalmazó
szavazólapokat külön kell kötegelni. A kötegre jelöltenként külön-
külön rá kell írni az érvényes szavazatok számát.
A helyi, illetõleg a területi választási bizottság a
szavazatszámláló bizottságok jegyzõkönyvei alapján összesíti a
szavazatokat, és megállapítja a választás eredményét.
A települési kislistás és a helyi kisebbségi önkormányzati
választás eredményérõl összesítõ jegyzõkönyv, a vegyes választási
rendszer egyéni választókerületi eredményérõl választókerületenként
külön-külön jegyzõkönyv, listás eredményérõl, valamint a fõvárosi
listás választás eredményérõl és a polgármester választásáról külön
jegyzõkönyv készül. A megyei közgyûlési tagok választási eredményérõl
választókerületenként összesítõ jegyzõkönyvet kell készíteni.
Csak a polgármester-választás, a fõpolgármester-választás,
valamint a fõvárosi, megyei közgyûlési tagok választásának nem
hivatalos eredményérõl kell adatlapot kiállítani.
A helyi kisebbségi önkormányzati választás kitûzése
A helyi kisebbségi önkormányzati választást a helyi választási
bizottság tûzi ki. A választást legkésõbb 45 nappal a települési
önkormányzati választást megelõzõen, azzal azonos napra kell kitûzni.
A helyi kisebbségi önkormányzati választás kitûzését írásban
lehet kezdeményezni a települési önkormányzati választás kitûzését
követõ tíz napon belül. A kezdeményezés iratmintáját a nemzeti és
etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény melléklete tartalmazza.
Idõközi választás
Az idõközi választást az ok felmerülésétõl számított 30 napon
belül az illetékes választási bizottság tûzi ki. Idõközi választást az
önkormányzati általános választást megelõzõ, valamint az azt követõ 6
hónapon belüli idõpontra nem lehet kitûzni. Az idõközi választásra az
általános választás szabályait kell alkalmazni.
Ha a megyei, a kompenzációs vagy a fõvárosi listáról
megválasztott képviselõ kiesik, helyére a jelölõ szervezet a
megüresedéstõl számított 30 napon belül jelentheti be az új jelöltet
az illetékes választási bizottsághoz.
Ha a választást a választási bizottság vagy a bíróság
megismételteti, az illetékes választási bizottság a megismételt
választást a megismételtetett választást követõ 30 napon belülre tûzi
ki.
XIII. FEJEZET
ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS
Az I-X. Fejezet, valamint a 89. § rendelkezéseit az országos
népszavazáson a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A népszavazás kezdeményezése
Az Országos Választási Bizottság a jogszabályi feltételeknek megfelelõ
aláírásgyûjtõ-ívet a benyújtásától számított 30 napon belül
hitelesíti.
(1) Az aláírásgyûjtésre a 46. § (2) és (4) bekezdése, a 48. §, az 50.
§ (1) bekezdésének c) pontja és (2) bekezdése, valamint az 54. §, az
59. § és a 60. § rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel
megfelelõen alkalmazni kell.
(2) Valamennyi aláírásgyûjtõ-ívet a népszavazásra javasolt kérdéssel
kell kezdeni. Az aláírásoknak a kérdéssel azonos oldalon kell
szerepelniük.
(3) Az aláírásgyûjtõ-íveken a saját kezû aláírás mellett - az
aláírás hitelességének ellenõrzése céljából - fel kell tüntetni a
kezdeményezõ olvasható családi és utónevét, lakcímét, valamint
személyi azonosítóját.
(4) Az aláírásgyûjtõ-ívet az aláírást gyûjtõ polgár az aláírásával
látja el.
Az aláírások ellenõrzése az érvényesnek tekinthetõ aláírások
számának statisztikai és matematikai módszerekkel történõ
megállapítását jelenti a népszavazás-kezdeményezést aláíró
választópolgárok adatainak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás,
továbbá a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok
nyilvántartása adatainak felhasználásával. Ha az alkalmazott
statisztikai és matematikai módszer nem valószínûsíti a kellõ számú
érvényes aláírás meglétét, akkor az aláírások ellenõrzését az
aláírások tételes vizsgálatával kell folytatni mindaddig, amíg a
kezdeményezés érvényessége vagy érvénytelensége kétséget kizáróan meg
nem állapítható.
Az aláírások ellenõrzése során a kezdeményezést benyújtók
képviselõje jelen lehet.
Az aláírások ellenõrzését a kezdeményezés benyújtásától
számított 45 napon belül kell lefolytatni.
Ha az aláírások ellenõrzése során alapos gyanú merül fel
meghatározott aláírások eredetiségét illetõen, és az ilyen aláírások
érvényessége vagy érvénytelensége befolyásolja a kezdeményezés
érvényességét, az Országos Választási Bizottság a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás központi hivatala vagy területi szerve, illetõleg
a helyi választási iroda vezetõje útján a személyazonosságot is
ellenõrizheti.
A személyazonosság (Hiba! A hivatkozási forrás nem található.)
bekezdésben foglalt ellenõrzése esetén az aláírások ellenõrzésének
határideje 30 nappal meghosszabbodik.
Az aláírásgyûjtõ-íveket az aláírások ellenõrzését, illetõleg a
jogorvoslati eljárás befejezését követõ 30 nap elteltével meg kell
semmisíteni.
A népszavazás elrendelése és kitûzése
A népszavazást legkésõbb 35 nappal a szavazás napja elõtt kell
kitûzni.
A népszavazást az (1) bekezdés szerinti idõközön belülre is ki
lehet tûzni, ha más kérdésben a köztársasági elnök már korábban
népszavazást tûzött ki, annak idejéig legalább húsz nap van hátra, és
az újabb kérdésben történõ népszavazás egyidejû megtartása a szavazás
lebonyolításának törvényességét nem veszélyezteti.
A népszavazás elrendelésérõl és a népszavazás idõpontjának
kitûzésérõl szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
A népszavazáson a névjegyzéket a szavazás napja elõtt 18 nappal kell
közszemlére tenni. A választópolgárokat a névjegyzékbe vételükrõl
legkésõbb a szavazás napja elõtti 16. napig kell értesítõ
megküldésével tájékoztatni.
Választási szervek
A népszavazáson az alábbi választási bizottságok mûködnek:
szavazatszámláló bizottság,
az egy szavazókörrel rendelkezõ településeken a
szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási
bizottság,
területi választási bizottság,
Országos Választási Bizottság.
A népszavazáson az alábbi választási irodák mûködnek:
helyi választási iroda,
országgyûlési egyéni választókerületi választási iroda,
területi választási iroda,
Országos Választási Iroda.
A választási bizottságokba - az Országos Választási Bizottság
kivételével - a kezdeményezést benyújtók választási bizottságonként
egy közös megbízottat, továbbá a kezdeményezés benyújtásában részt nem
vevõ, de országgyûlési képviselõcsoporttal rendelkezõ pártok egy-egy
megbízottat küldhetnek.
Az Országos Választási Bizottság tagjaként a kezdeményezést
benyújtó, de országgyûlési képviselõcsoporttal nem rendelkezõ
szervezetek egy közös képviselõt bízhatnak meg.
Szavazás
A szavazás, az eredmény megállapítása és a jogorvoslat során a
népszavazásra feltett minden kérdést külön-külön kell figyelembe
venni.
Több kérdés esetén a kérdéseket a népszavazás elrendelésének
sorrendjében, folyamatos sorszámozással ellátva kell a szavazólapon
feltüntetni.
A szavazatok összesítése
A 72. § alkalmazása során jelöltön választ kell érteni.
Ha a szavazólapon több kérdés szerepel, a szavazólapon leadott
érvényes szavazatokat kérdésenként külön-külön kell megszámlálni. Ha a
választópolgár egy kérdésen belül több válaszra szavazott, e
szavazatai érvénytelenek, ez azonban nem érinti a szavazólap
érvényességét. Az érvényes és érvénytelen szavazatot egyaránt
tartalmazó szavazólapokat külön kell kötegelni. A kötegre kérdésenként
és azon belül válaszonként külön-külön rá kell írni az érvényes
szavazatok számát.
A népszavazás eredményét a szavazatszámláló bizottságok jegyzõkönyvei
alapján, azok beérkezését követõen az Országos Választási Bizottság
állapítja meg.
A népszavazás eredményérõl az Országos Választási Bizottság írásban
tájékoztatja a köztársasági elnököt és az Országgyûlés elnökét,
valamint közleményt tesz közzé a Magyar Közlönyben.
Jogorvoslat
(1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ-íven szereplõ
kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást az
Alkotmánybíróság soron kívül bírálja el.
(2) Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság határozatát
helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti és az Országos Választási
Bizottságot új eljárásra utasítja.
(3) A szavazatszámláló bizottság hatáskörébe tartozó döntések (30. §
(2) bek. a) és b) pont) - beleértve a helyi választási bizottságnak a
31. § (2) bekezdésének l) pontja alapján hozott döntését is - ellen
benyújtott kifogásról az illetékes területi választási bizottság dönt.
A területi választási bizottság döntése elleni kifogásról a fõvárosi,
megyei bíróság dönt.
XIV. FEJEZET
ORSZÁGOS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
Az országos népi kezdeményezés során a 117-121. § és a 130. §
rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.
XV. FEJEZET
HELYI NÉPSZAVAZÁS
Az I-X. Fejezet, valamint a 118. §, a 119. §, a 121. §, a 122. § (1)
bekezdése, a 123. §, a 126. § és a 127. § rendelkezéseit a helyi
népszavazáson az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A népszavazás kezdeményezése
Az aláírásgyûjtõ-ívek egy példányát az aláírásgyûjtés
megkezdése elõtt - hitelesítés céljából - be kell nyújtani a helyi
választási iroda vezetõjéhez, megyei, fõvárosi ügyben a területi
választási iroda vezetõjéhez.
A helyi, illetõleg a területi választási iroda vezetõje a
jogszabályi feltételeknek megfelelõ aláírásgyûjtõ-ívet a benyújtásától
számított tizenöt napon belül hitelesíti. Meg kell tagadni az
aláírásgyûjtõ-ív hitelesítését, ha
a kérdés nem tartozik a képviselõ-testület, illetõleg a
közgyûlés hatáskörébe;
a kérdésben nem lehet helyi népszavazást tartani;
ugyanabban a kérdésben egy éven belül népszavazást
tartottak;
az aláírásgyûjtõ-ív nem felel meg a 118. §-ban foglalt
követelményeknek.
A népszavazás kitûzésére irányuló állampolgári kezdeményezést
az aláírásgyûjtõ-ív hitelesítését követõ egy hónapon belül egyszer
lehet benyújtani a polgármesterhez, illetõleg a közgyûlés elnökéhez (e
fejezetben együtt: polgármester). A pótlólag benyújtott, a
kezdeményezést kiegészítõ aláírások érvénytelenek.
A határidõ elmulasztása esetén a helyi, illetõleg a területi
választási bizottság az aláírásokat nem ellenõrzi.
Az aláírások ellenõrzésérõl a helyi, illetõleg a területi választási
bizottság gondoskodik.
Ha az aláírások ellenõrzése során alapos gyanú merül fel
meghatározott aláírások eredetiségét illetõen, és az ilyen aláírások
érvényessége vagy érvénytelensége befolyásolja a kezdeményezés
érvényességét, a helyi, illetõleg a területi választási bizottság a
személyiadat- és lakcímnyilvántartás, illetõleg a helyi választási
iroda vezetõje útján a személyazonosságot is ellenõrizheti.
A személyazonosság (1) bekezdés szerinti ellenõrzése esetén az
aláírások ellenõrzésének határideje 30 nappal meghosszabbodik.
A helyi, illetõleg a területi választási bizottság elnöke az
aláírások ellenõrzésének eredményérõl haladéktalanul tájékoztatja a
polgármestert.
Az aláírásgyûjtõ-íveket az aláírások ellenõrzését, illetve a
jogorvoslati eljárás befejezését követõ 30 nap elteltével meg kell
semmisíteni.
A népszavazás elrendelése és kitûzése
A polgármester a népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezést a
137. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás kézhezvételét, nem
állampolgári kezdeményezés esetén a benyújtását követõ legközelebbi
ülésnapon bejelenti.
A népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezésrõl a polgármester
bejelentését követõ 30 napon belül dönteni kell.
Ha a népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezést
késve nyújtották be, vagy az aláírások ellenõrzésének eredményeként a
helyi, illetõleg a területi választási bizottság azt állapította meg,
hogy az érvényes aláírások száma nem éri el az önkormányzati
rendeletben meghatározott számot, a kezdeményezést a polgármester
elutasítja.
A népszavazás idõpontját a képviselõ-testület, illetõleg a fõvárosi,
megyei közgyûlés (e fejezetben együtt: képviselõ-testület) a
népszavazás elrendelésével egyidejûleg tûzi ki.
A népszavazás elrendelésérõl és a népszavazás idõpontjának kitûzésérõl
szóló határozatot az önkormányzat hivatalos lapjában, illetve a
helyben szokásos módon közzé kell tenni.
Választási szervek
A helyi népszavazáson az alábbi választási bizottságok
mûködnek:
szavazatszámláló bizottság,
helyi választási bizottság,
területi választási bizottság,
fõvárosi, megyei ügyben az Országos Választási Bizottság
is.
A helyi népszavazáson az alábbi választási irodák mûködnek:
helyi választási iroda,
országgyûlési egyéni választókerületi választási iroda,
területi választási iroda,
fõvárosi, megyei ügyben az Országos Választási Iroda is.
A szavazatszámláló bizottságba és a helyi, illetõleg fõvárosi vagy
megyei ügyben a területi választási bizottságba a kezdeményezést
benyújtók választási bizottságonként egy közös megbízottat, továbbá a
kezdeményezés benyújtásában részt nem vevõ, de a képviselõ-testületben
képviselõcsoporttal rendelkezõ jelölõ szervezetek egy-egy megbízottat
delegálhatnak.
A szavazatok összesítése
A népszavazási eredményt a szavazatszámláló bizottságok
jegyzõkönyvei alapján a helyi, illetõleg fõvárosi vagy megyei ügy
esetén a területi választási bizottság állapítja meg.
A helyi népszavazáson nem kell adatlapot kiállítani.
Jogorvoslat
A helyi, illetõleg a területi választási iroda vezetõjének a
népszavazás-kezdeményezés aláírásgyûjtõ-íveinek hitelesítésével
kapcsolatos döntése ellen a helyi bírósághoz, Budapesten a Pesti
Központi Kerületi Bírósághoz lehet kifogást benyújtani.
XVI. FEJEZET
HELYI NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
A helyi népi kezdeményezés során a 118. §, a 119. §, a 133-140. § és a
146. § rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
A helyi, illetõleg a területi választási iroda vezetõje akkor tagadja
meg az aláírásgyûjtõ-ív hitelesítését, ha
a kérdés nem tartozik a képviselõ-testület hatáskörébe,
az aláírásgyûjtõ ív nem felel meg a 118. §-ban foglalt
követelményeknek.
HARMADIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XVII. FEJEZET
ÉRTELMEZÕ RENDELKEZÉSEK
E törvény alkalmazásában
állami vezetõ: a kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról és felelõsségérõl szóló törvény hatálya alá tartozó
személy,
fõjegyzõ: a fõvárosi fõjegyzõ, a megyei fõjegyzõ,
független jelölt: az a jelölt, akit nem jelölõ szervezet
állít,
hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa,
az örökbefogadó és a nevelõszülõ, az örökbefogadott és a nevelt
gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs, a házastárs
egyeneságbeli rokona, testvére, valamint a testvér házastársa,
jegyzõ: a települési jegyzõ, a körjegyzõ,
jelölési fajta: az országgyûlési képviselõk választásán az
egyéni választókerületi, a területi listás, az országos listás
jelölés; a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek
választásán a polgármester-/fõpolgármester-, a kislistás, az
egyéni választókerületi, a kompenzációs listás, a megyei/fõvárosi
listás, a kisebbségi kislistás jelölés,
jelölõ szervezet: a pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról
szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint
az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint
bejegyzett társadalmi szervezet; a közös jelöltet, listát állító
jelölõ szervezetek egy jelölõ szervezetnek számítanak,
képviselõ: az országgyûlési képviselõ, a települési
önkormányzat képviselõtestületének tagja, a megyei közgyûlés
tagja, a fõvárosi közgyûlés tagja, a helyi kisebbségi önkormányzat
tagja,
kezdeményezést benyújtók: népszavazás állampolgári
kezdeményezése, valamint népi kezdeményezés esetén azok a
szervezetek, illetve magánszemélyek, amelyek, illetve akik a
kezdeményezést benyújtották,
kisebbségi jelölt: valamely - a nemzeti és etnikai
kisebbségek jogairól szóló törvény szerinti - nemzeti vagy etnikai
kisebbség képviseletét vállaló független jelölt, illetõleg a
kisebbségi szervezet jelöltje,
kisebbségi szervezet: olyan társadalmi szervezet, amely -
a bírósági bejegyzés szerint - a nemzeti és etnikai kisebbségek
jogairól szóló törvényben meghatározott nemzeti vagy etnikai
kisebbséget képvisel,
plakát: választási falragasz, hirdetés, felirat, szórólap,
vetített kép, zászló, embléma a hordozóanyagtól függetlenül,
polgármester: a település polgármestere, Budapest
fõpolgármestere,
település: a község, a város, a megyei jogú város, a
fõvárosi kerület,
választási kampány: választási program ismertetése,
jelölt, lista, jelölõ szervezet népszerûsítése, választási gyûlés
szervezése, plakát elhelyezése, önkéntesek igénybevétele.
XVIII. FEJEZET
A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA
Hatálybalépés
Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
Átmeneti rendelkezés
(1) Az e törvény hatálybalépése elõtt kitûzött választás, továbbá
elrendelt népszavazás lebonyolítására a választás kitûzésének,
illetõleg a népszavazás elrendelésének idõpontjában hatályban lévõ
rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévõ, népszavazás
elrendelésére irányuló, illetõleg népi kezdeményezés esetén e törvény
117. §-át nem kell alkalmazni.
Felhatalmazás
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az országgyûlési egyéni és területi
választókerületek sorszámát, székhelyét és területét megállapítsa.
Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben
állapítsa meg:
a névjegyzék és választójoggal nem rendelkezõ nagykorú
polgárok nyilvántartása, valamint a választókerületek és a
szavazókörök kialakítása elõkészítésének rendjét,
a választási eljárás határidõit és határnapjait,
a választási irodák feladatait és tagjainak képzését; az
országos, területi, helyi választási irodák közötti
hatáskörmegosztást,
a választásokkal összefüggõ állami feladatok
számítástechnikai, szavazatösszesítési rendjének megszervezését,
technikai lebonyolítását,
az értesítõ, az ajánlószelvény, az aláírásgyûjtõ-ív
mintáját, a választási jegyzõkönyvek, adatlapok és egyéb
nyomtatványok mintáit, példányszámát és továbbításának rendjét,
a választási eredmény országosan összesített adatainak
körét,
a választási költségek normatíváit, tételeit, elszámolási
és belsõ ellenõrzési rendjét.
A belügyminiszter a rendeletében a határidõt, határnapot a
törvényben meghatározott határidõt, határnapot közvetlenül megelõzõ
vagy követõ munkanapra állapíthatja meg, ha a határidõ vagy határnap
egyébként heti pihenõnapra vagy munkaszüneti napra esne.
A belügyminiszter az országgyûlési és a helyi önkormányzati
képviselõk és polgármesterek általános választásával, valamint az
országos népszavazással kapcsolatos állami feladatok megszervezésérõl
és lebonyolításáról beszámol az Országgyûlésnek.
A belügyminiszter a választás állami feladatainak ellátására jogi
személlyel szerzõdést köthet a biztonsági követelmények
biztosításával. Nem köthetõ szolgáltatási szerzõdés a névjegyzék és a
választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartásának
összeállítására, az ajánlások ellenõrzésére, továbbá a kétszer-
többször szavazás ellenõrzésére.
Hatályukat vesztõ rendelkezések
E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti
az országgyûlési képviselõk választásáról szóló 1989. évi
XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 4. §-ának (3) bekezdésébõl a
", továbbá a választókerületek kialakításának elveit" szövegrész,
5. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata, (2) bekezdésének
második, harmadik és ötödik mondata, (3) bekezdésének harmadik
mondata, 6. §-a, IV-X. fejezete, 46. §-ának (2) bekezdése, 51. §-
a, 52. §-ának a) és e)-j) pontja, 53-55. §-a, valamint 1. és 5-17.
számú melléklete,
a Vjt. módosításáról szóló 1990. évi II. törvény,
a Vjt. módosításáról és kiegészítésérõl szóló 1994. évi
III. törvény 2. §-a, 3. §-ának (2) bekezdése, 6-32. §-a, 34-38. §-
a, 39. §-ának (5) és (6) bekezdése, valamint 1. és 5-16. számú
mellékletei,
a Vjt. módosításáról szóló 1994. évi XXV. törvény,
a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I.
törvény 153. §-a,
az adóazonosító jel, a Társadalombiztosítási Azonosító Jel
és a személyi azonosító használatával kapcsolatos törvények
módosításáról szóló 1996. évi LXVI. törvény 22-24. §-a és 41. §-
ának (6) bekezdése,
a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek
választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban:
Övjt.) II. fejezete, 10. és 12. §-a, IV. és V. fejezete, 25.§-ának
(1) és (4) bekezdése, 26. §-a (1) bekezdésének negyedik mondata és
(2)-(5) bekezdése, 27.§-ának (3) és (4) bekezdése, 28.§-a, 30.§-
ának (2), (3) és (5) bekezdése, VII. fejezete, 42.§-a (2)
bekezdésének elsõ és második mondata, (3) bekezdése, 46/A.§-a (1)
bekezdésének második mondatából az "a 27. § (1) bekezdés alapján"
szövegrész, 48.§-ának (2) és (3) bekezdése, 50/A.§-ának (1) és (3)
bekezdése, 50/C.§-a (1) bekezdésének második mondata és (4)
bekezdésébõl az "a 28.§ (4) bekezdés szerinti" szövegrész, 50/D.§-
a, XII. fejezete, 53.§-ának (2) bekezdése és (3) bekezdésébõl az "-
a megüresedéstõl számított 30 napon belül az illetékes választási
bizottsághoz -" szövegrész, 54/A.§-ának b), c), e)-j), o), r)-t),
w)-z) pontja, 56.§-a, 57. §-ának a), b) és f) pontja, 58. §-a, 59.
§-ának (1) bekezdése, 60-62.§-a, valamint 1., 2. és 6. számú
melléklete,
az Övjt. módosításáról szóló 1994. évi LXII. törvény 2-
4. §-a, 6. §-a, 8-18. §-a, 20-27. §-a, 38. §-a, 40. §-ának (1)
bekezdése és 41. §-a,
a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 45.
§-ának (3)-(5) bekezdése, 47. §-ának (3) bekezdése, 49. §-a (2)
bekezdésének második mondata, 50. §-ának (1) bekezdése és 51. §-a,
a személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módokról
és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a
továbbiakban: Szaz. tv.) 32. §-ának l) pontja és 36. §-ának m)
pontja.
Módosuló rendelkezések
A Vjt. 7. §-ának (1) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki:
"A választópolgár egy jelöltre szavazhat."
A Vjt. 8. §-ának (1) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki:
"A választópolgár egy listára szavazhat."
A Vjt. 47. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"47. § (1) Az országgyûlési képviselõk választásának elsõ fordulóját -
az Országgyûlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás
kivételével - április hónapra kell kitûzni.
(2) Az országgyûlési képviselõk választásának második fordulóját - az
elsõ forduló kitûzésével egyidejûleg - az elsõ fordulót követõ 14.
napra kell kitûzni.
(3) A választást úgy kell kitûzni, hogy sem az elsõ, sem a második
forduló ne essen nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra, illetõleg az
azokat megelõzõ vagy követõ napra.
A Vjt. 48. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"48. § (1) Az idõközi választást - a 47. §-ban foglaltaknak
megfelelõen - az Országos Választási Bizottság tûzi ki.
(2) Nem lehet idõközi választást tartani az általános választások
évében."
A Vjt. 49. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"49. § Az országgyûlési képviselõk 1998. évi általános választásának
elsõ fordulóját május hónapra kell kitûzni."
A Vjt. 4. számú mellékletében párton, illetõleg párt választási
listáján listát kell érteni.
Az Övjt. 25.§-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(2) A választópolgár jelölési fajtánként csak egy jelöltet, illetõleg
listát ajánlhat."
Az Övjt. 42.§-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(5) Szavazategyenlõség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az
egyenlõ számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez
mandátumot."
Az Övjt. 50.§-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés
lép:
"(1) A vegyes választási rendszerben kisebbségenként külön-külön
kisebbségi kompenzációs listára kell venni valamennyi, az egyéni
választókerületben akár független kisebbségi jelöltként, akár
kisebbségi jelölõ szervezet jelöltjeként indult jelöltet. A kisebbségi
jelölõ szervezetek, illetõleg a kisebbségi jelöltek közös kompenzációs
listát is indíthatnak."
Az Övjt. 50.§-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés
lép:
"(3) Az egyéni választókerületi kisebbségi jelölt írásban lemondhat a
kisebbségi kompenzációs listás jelöltségrõl."
Az Övjt. 50/C.§-ának (3) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül
ki:
"(3) A szavazólapon a választópolgár legfeljebb annyi jelöltre
szavazhat, ahány tagja a kisebbségi önkormányzatnak lehet."
Az Övjt. 55. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"55. § (1) A helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek
általános választását október hónapra kell kitûzni.
(2) A választást úgy kell kitûzni, hogy a szavazás napja ne essen
nemzeti ünnepre, illetõleg az azt megelõzõ vagy követõ napra."
Az Övjt. 59.§-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(2) A települési és a helyi kisebbségi önkormányzat képviselõ-
testülete tagjai számának meghatározásához a lakosság számát a
szavazás napját megelõzõ 60. napon a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás helyi szervének adatai alapján kell
megállapítani."
A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 211. §-ának a)
pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, valamint a következõ b)
ponttal egészül ki; a jelenlegi b) -f) pontjának jelölése c) -g)
jelölésre változik:
"a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erõszakkal, fenyegetéssel,
megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást,
b) népszavazás vagy népi kezdeményezés indítványozása érdekében
erõszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással
szerez aláírást,"
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 110. §-a a
következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és a § jelenlegi szövege az (1)
bekezdés számozást kapja:
"(2) A 96. § a) pontja szerinti területszervezési döntést nem lehet
végrehajtani az országgyûlési képviselõk, valamint a helyi
önkormányzati képviselõk és polgármesterek általános választásának
évében, egyébként pedig a választás kitûzésétõl a szavazás napjáig
terjedõ idõszakban."
A Szaz. tv. 34. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(1) A polgár a személyi azonosítóját a népszavazási kezdeményezés,
népi kezdeményezés támogatására aláírást, illetõleg a választási
eljárásban jelöltajánlást gyûjtõ szervnek és polgárnak kezdeményezési,
jelöltállítási jogának gyakorlásakor köteles átadni."
A Szaz. tv. 36. §-ának d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"d) a népszavazási kezdeményezést, népi kezdeményezést szervezõ az
összegyûjtött aláírásoknak az Országos Választási Bizottság elnöke,
illetõleg a polgármester (fõpolgármester) részére történõ átadásakor;"
1. számú melléklet
A választási szervek, választási irodák tagjai által tett eskü szövege
"Én ............................................ esküszöm,
hogy az Alkotmány és a választásra, népszavazásra és népi
kezdeményezésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit megtartom és
megtartatom. Tisztemet és megbízatásomat Hazám javára, legjobb tudásom
szerint, lelkiismeretesen teljesítem.
(Az eskütevõ meggyõzõdése szerint)
Isten engem úgy segéljen!"
2. számú melléklet
(Az országgyûlési egyéni választókerület szavazólapjának mintája)
SZAVAZÓLAP
Országgyûlési képviselõ választása
......... (év) .................................. (hónap) ..........
(nap)
..................................... megye
................................ számú választókerület
Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet!
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O független jelölt
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett egymást
metszõ két vonallal lehet, például: -;Å.
(A szavazólapon a jelölõ szervezet bíróság által bejegyzett
neve mellett a jelölõ szervezet kérésére fel kell tüntetni annak
rövidítését, jelképének, illetve jelvényének fekete-fehér színû
lenyomatát is. Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölõ
szervezet nevét fel kell tüntetni.)
3. számú melléklet
(Az országgyûlési területi választókerület szavazólapjának mintája)
SZAVAZÓLAP
Országgyûlési képviselõk választása
......... (év) .................................. (hónap) ..........
(nap)
................................ (megye neve/Budapest)
Érvényesen szavazni csak egy listára lehet!
1.
(Pártjelvény helye)
O
(jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
2.
(Pártjelvény helye)
O
(jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
3.
(Pártjelvény helye)
O
(jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
4.
(Pártjelvény helye)
O
(jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
5.
(Pártjelvény helye)
O
(jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
X.
(Pártjelvény helye)
O
(jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
A listára szavazni a jelölõ szervezet neve felett lévõ körben
elhelyezett egymást metszõ két vonallal lehet, például: -;Å.
(A szavazólapon a jelölõ szervezet neve mellett a jelölõ
szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének,
illetve jelvényének fekete-fehér színû lenyomatát is. Közös lista
esetén a szavazólapon valamennyi jelölõ szervezet nevét fel kell
tüntetni.)
4. számú melléklet
(A helyi önkormányzati választás kislistás szavazólapjának mintája)
SZAVAZÓLAP
Helyi önkormányzati képviselõk választása
......... (év) .................................. (hónap) ..........
(nap)
................................ (település neve)
Érvényesen szavazni legfeljebb..... jelöltre lehet!
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O független jelölt
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
A jelöltekre szavazni a nevük melletti körben elhelyezett
egymást metszõ két vonallal lehet, például: -;Å.
(A szavazólapon a jelölõ szervezet bíróság által bejegyzett
neve mellett a jelölõ szervezet kérésére fel kell tüntetni annak
rövidítését is. Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölõ
szervezet nevét fel kell tüntetni.
Ha a választási szerv a jelöltet nemzeti vagy etnikai
kisebbségi jelöltként veszi nyilvántartásba, akkor a kisebbség nevét a
szavazólapon fel kell tüntetni. A kisebbségi jelölt, illetve a
kisebbségi jelölõ szervezet kívánságára a jelölt, illetve a kisebbségi
jelölõ szervezet, valamint a kisebbség nevét a szavazólapon a
kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni.)
5. számú melléklet
(A helyi önkormányzati választás egyéni választókerületi
szavazólapjának mintája)
SZAVAZÓLAP
Helyi önkormányzati képviselõ választása
......... (év) .................................. (hónap) ..........
(nap)
............................................... (település neve)
................................ számú választókerület
Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet!
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O független jelölt
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett egymást
metszõ két vonallal lehet, például: -;Å.
(A szavazólapon a jelölõ szervezet bíróság által bejegyzett
neve mellett a jelölõ szervezet kérésére fel kell tüntetni annak
rövidítését is. Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölõ
szervezet nevét fel kell tüntetni.
Ha a választási szerv a jelöltet nemzeti vagy etnikai
kisebbségi jelöltként veszi nyilvántartásba, akkor a kisebbség nevét a
szavazólapon fel kell tüntetni. A kisebbségi jelölt, illetve a
kisebbségi jelölõ szervezet kívánságára a jelölt, illetve a kisebbségi
jelölõ szervezet, valamint a kisebbség nevét a szavazólapon a
kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni.)
6. számú melléklet
(A polgármester-, illetve fõpolgármester-választás szavazólapjának
mintája)
SZAVAZÓLAP
Polgármester/Fõpolgármester választása
......... (év) .................................. (hónap) ..........
(nap)
............................................... (település neve)
Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet!
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O független jelölt
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett egymást
metszõ két vonallal lehet, például: -;Å.
(A szavazólapon a jelölõ szervezet bíróság által bejegyzett
neve mellett a jelölõ szervezet kérésére fel kell tüntetni annak
rövidítését is. Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölõ
szervezet nevét fel kell tüntetni.)
7. számú melléklet
(Afõvárosi/megyei közgyûlés listás választása szavazólapjának mintája)
SZAVAZÓLAP
A fõvárosi/............ megyei közgyûlés tagjainak választása
......... (év) .................................. (hónap) ..........
(nap)
................................ (Budapest/megye neve)
Érvényesen szavazni csak egy listára lehet!
1.
O
(jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
2.
O
(jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
X.
O
(jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
A listára szavazni a jelölõ szervezet neve felett lévõ körben
elhelyezett egymást metszõ két vonallal lehet, például: -;Å.
(A szavazólapon a jelölõ szervezet bíróság által bejegyzett
neve mellett a jelölõ szervezet kérésére fel kell tüntetni annak
rövidítését, jelképének, illetve jelvényének fekete-fehér színû
lenyomatát is. Közös lista esetén a szavazólapon valamennyi jelölõ
szervezet nevét fel kell tüntetni.
Ha a listák száma indokolja, a listákat két sorban kell a
szavazólapon feltüntetni.)
8. számú melléklet
(Ahelyi kisebbségi önkormányzati választás szavazólapjának mintája)
SZAVAZÓLAP
Helyi kisebbségi önkormányzati képviselõk választása
......... (év) .................................. (hónap) ..........
(nap)
................................ (település neve)
Érvényesen szavazni csak egy kisebbség legfeljebb ...... jelöltjére
lehet!
(kisebbség neve)
(jelölt, jelölõ szervezet neve) O
(jelölt, jelölõ szervezet neve) O
(jelölt, jelölõ szervezet neve) O
(jelölt, jelölõ szervezet neve) O
(jelölt, jelölõ szervezet neve) O
(kisebbség neve)
(jelölt, jelölõ szervezet neve) O
(jelölt, jelölõ szervezet neve) O
(jelölt, jelölõ szervezet neve) O
(jelölt, jelölõ szervezet neve) O
(jelölt, jelölõ szervezet neve) O
(kisebbség neve)
(jelölt, jelölõ szervezet neve) O
(jelölt, jelölõ szervezet neve) O
(jelölt, jelölõ szervezet neve) O
(jelölt, jelölõ szervezet neve) O
A jelöltekre szavazni a nevük mellett lévõ körben elhelyezett
egymást metszõ két vonallal lehet, például: -;Å.
(A szavazólapon a jelölõ szervezet bíróság által bejegyzett
neve mellett a jelölõ szervezet kérésére fel kell tüntetni annak
rövidítését is.
A jelölt, illetve a jelölõ szervezet kívánságára a jelölt,
illetve a jelölõ szervezet, valamint a kisebbség nevét a szavazólapon
a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni.)
9. számú melléklet
(Népszavazás szavazólapjának mintája)
SZAVAZÓLAP
Országos/helyi népszavazás
......... (év) .................................. (hónap) ..........
(nap)
................................ (helyi népszavazás esetén a település
neve)
Érvényesen szavazni (kérdésenként) csak egy válaszra lehet!
Kérdés 1:
IGEN
O
NEM
O
Kérdés 2:
ELSÕ VÁLASZ O
MÁSODIK VÁLASZ O
HARMADIK VÁLASZ O
A válaszra szavazni a válasz alatti/melletti körben
elhelyezett egymást metszõ két vonallal lehet, például: -;Å.
Eleje Honlap