Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnökének
HELYBEN
Tisztelt Elnök úr!
A Házszabály 94.§ (1) bekezdése és a 102. § (1) bekezdése
alapján a szõlõtermesztésrõl és borgazdálkodásról szóló T/4760., számú
törvény javaslathoz a következõ
módosító javaslatokat
terjesztem elõ:
(Megjegyzés: A törvényjavaslat szövegébõl elhagyni javasolt
szövegrészeket [ ] zárójel közé téve, az szövegrészeket pedig
aláhúzással jelöljük.)
1. A törvényjavaslat 2. §-ának 1. pontja az alábbiak
szerint módosul:
"1. Házikerti szõlõ: az az egy tulajdonos kezelésében lévõ
szõlõterület, amely [- a földrészletek számától függetlenül és a
tervezett telepítés beszámításával együtt -] az 500 négyzetmétert nem
haladja meg."
Indoklás
Az 500 m2-re való csökkentéssel az EU néhány országának
gyakorlatát kívánjuk követni és a csatlakozásig elkészítendõ
szõlõkatasztert e területi nagyságtól kell felvenni. Az elhagyott
rész jelentõségét veszti, illetve nem ellenõrizhetõ ha az 500 m2--es
határra áttérünk.
2. A törvényjavaslat 2.§-ának 5. pontja az alábbiak
szerint módosul:
Telepítés: a földterület beültetése szõlõvel, [tágabb
értelemben a telepítés forgalomkörébe tartozik] ideértve a terület
elõkészítés[e]ét, a a támberendezés létesítését és az ültetvény
ápolását a termõre fordításig."
Indoklás
A pontosításra a szõlõtelepítés támogatási rendszerének
fogalom meghatározása miatt van szükség.
3. A törvényjavaslat 2. §-ának 7.a) pontja az alábbiak
szerint módosul:
"7.a) Szõlõ termõhelyi katasztere: a termõhelyek egységes
nyilvántartási rendszere, a szõlõtermesztésre való alkalmasság
szempontjából ökológiailag minõsített, osztályozott és lehatárolt
határrészek nyilvántartása földmérési alaptérképeken. [átnézeti
térképszelvényein]"
Indoklás
A földmérési alaptérkép tartalmazza a szükséges és elégséges
információkat.
4. A törvényjavaslat 2.§-ának 7.c) pontja az alábbiak
szerint módosul:
"7.c) Pincekataszter: a szõlõfeldolgozásra, borkészítésre,
tárolásra és palackozásra használt objektumok egységes nyilvántartási
rendszere."
Indoklás
A palackozásra használt objektumokkal válik teljes körûvé az
ellenõrizendõ kör.
5. A törvényjavaslat 2.§-ának 12. pontja az alábbiak
szerint módosul:
"12. Borseprõ: a must és a bor anyagaiból kierjedés után
származó, derítõanyagot nem tartalmazó üledék."
Indoklás
A derítõanyag kizárása a bor lepárlásra - valamint borkõsav
gyártásra való alkalmasság miatt indokolt.
6. A törvényjavaslat 2.§-ának 13. pontja az alábbiak
szerint módosul:
"13. Derítési alj: a derített mustnak és bornak az üledéke.
Kékderítési alj a sárgavérlúgsóval derített must és bor üledéke."
Indoklás
A kékderítési tevékenység mustnál is elõfordul.
7. A törvényjavaslat 2.§-ának 14. pontja az alábbiak
szerint módosul:
"14. Aljbor: a 13 tömegszázaléknál (MM) kevesebb természetes
eredetû cukrot tartalmazó mustból vagy a cefre utópréselésébõl,
valamint a borseprõ vagy a derítési alj színelésébõl és préselésébõl
származó melléktermék. [Aljbor a telepítés idején érvényes jogszabály
szerint nem engedélyezhetõ szõlõfajta termésébõl származó vagy az
ilyent tartalmazó bor is.]"
Indoklás
A törvény szövegében egységesen kell kezelni a
mértékegységeket és erre a magyar mustfok a megfelelõ (MM°).
Az aljbor kategória az eredeti szöveg utolsó mondata alapján
nem ellenõrizhetõ, ezért elhagyása indokolt.
8. A törvényjavaslat 3.§-ának (1)-(3) és (5) bekezdése az
alábbiak szerint módosul:
" (1) A szõlõtermesztés termõhelyei [- az alföldi, az észak-
dunántúli, a dél-dunántúli és az észak-magyarországi szõlõtermõ táj
területein -] a következõk:
a) borvidékek, ezen belül körzetek[;] és alkörzetek;
b) bortermõhelyek;
c) egyéb szõlõtermõ helyek.
"(2) Borvidék az a termõhely, amely több [szomszédos]
település közigazgatási területére kiterjedõen [azonos] hasonló
éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal, jellemzõ
fajtaösszetételû, mûvelésû ültetvényekkel, szõlõ- és bortermelési
hagyományokkal rendelkezik, sajátos jellegû borokat termel [és
településenként a borvidéki besorolásra elõírt termõhelyi kataszteri
osztályú terület legalább 7%-kal, a szõlõültetvények területe pedig
legalább 4%-kal részesedik a mezõgazdaságilag mûvelt területbõl.]
(3) Körzet, illetve alkörzet a borvidéknek egyes jól
elkülöníthetõ (pl.: fajtahasználat, hagyomány stb.) ismérvek szerint
határozottan különbözõ része.
(5) Egyéb szõlõtermõ hely az a borvidéken, bortermõhelyen
kívüli termõhely, amelyet a szõlõ termõhelyi kataszter [borvidéken,
borhelyen kívül] az elõírt osztályba sorol."
Indoklás
A szõlõtermõ táj nehezen értelmezhetõ gyakorlati szempontból,
az EU-ban hasonló kategória nincs, ezért javasoljuk elhagyni.
Az (l) a) pont kiegészítése az alkörzet kategóriával a
termõhelyek pontosabb megkülönböztetése miatt szükséges.
A (2) pontban "szomszédos" kifejezés elhagyása illetve az
"azonos" kifejezés hasonlóval való helyettesítése felel meg a
gyakorlati ellenõrzési szempontoknak.
Ez indokolja a (3) pont bõvítését is.
A 7 és 4 % törlését a jelenlegi bizonytalan szõlõterületi
adatok teszik indokolttá.
Az (5) pontból elhagyott kifejezések szükségtelen ismétlést
jelentettek.
9. A törvényjavaslat 4.§-ának (4)-(5) bekezdése az
alábbiak szerint módosul, illetve új (6) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A szõlõ termõhelyi kataszterét a Földmûvelésügyi
Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) adja ki. Kiegészítõ vagy
módosító termõhely-vizsgálatokat a hegyközségek javaslata alapján a
Földmûvelésügyi Minisztérium Szõlészeti és Borászati Kutató
Intézetétõl (a továbbiakban: SZBKI) kell kérni. A termõhelyi
kataszter kiegészítésérõl, módosításáról az SZBKI javaslata alapján a
miniszt[érium]er határozatban dönt.
(5) [Indokolt esetben] A hegyközségi tanács[ok
kezdeményezése alapján]javaslatára a borvidékek I. vagy II. kataszteri
osztályú területeibõl a földmûvelésügyi miniszter határozatával védett
eredetû [körzetek] termõhelyek határolhatók le. A javaslat tárgyában
csak jóváhagyó vagy elutasító határozatot lehet hozni."
(6) A szõlõkataszter szerinti I. osztályú területeken 1 ha-
nál kisebb földrészeket nem lehet kialakítani - kivéve a
birtoknövelés, birtokegyesítés eseteit. A szõlõkataszter szerinti I-
II. o. területeken a szõlõtermeléssel és borászattal összefüggõ
gazdasági célú építmény létesítését lehet engedélyezni.
Indoklás
Mind a (4) mind az (5) pont módosítása a hegyközségi
törvénnyel való összhangot, illetve a hatáskörök pontosítását
szolgálják.
Az (5) pontban a védett eredetû termõhelyek
lehatárolásával lehetõség nyílik a származás- és eredetvédelmi
rendszer EU-ban szokásos rendszerének kiépítést, a közigazgatási
egységnél kisebb területekek: hegyoldalak, dûlõk nevének védelmét.
A (6) ponttal környezetvédelmi és a birtok elaprózódás
megakadályozásának céljait együttesen lehet elérni.
10. A törvényjavaslat 6.§-ának (2) bekezdése az alábbiak
szerint módosul:
"(2) A direkt termõ fajtákkal telepített szõlõket [2003.]
2000. december 31-ig ki kell vágni. A határidõ elmulasztása esetén a
jegyzõ, illetve hegyközségi településen a hegybíró a tulajdonos
költségére elrendeli a szõlõ kivágását."
Indoklás
A szigorúbb határidõk a hegyközségek javasolják és a
tulajdonos költségére való hivatkozás a hegyközségi törvénnyel való
összhangot teremti meg.
11. A törvényjavaslat 7.§-ának (2) bekezdése az alábbiak
szerint módosul, egyidejûleg a (3) bekezdés elmarad, (4)-(5)
bekezdések jelölése (3)-(4) bekezdésre változik és kiegészül egy (6)
bekezdéssel:
"(2) [A hegyközség a hegyközségi rendtartásban] Az
engedélyezõ hatóság az ingatlan határától meghatározott ültetési
távolságot írhat elõ.
[(3) Árutermõ borszõlõ és törzsszõlõ telepítését
borvidékekre és bortermõhelyekre, árutermõ csemegeszõlõ telepítését
egyéb szõlõtermõ helyekre szabad engedélyezni.]
(6) Törzsszõlõt az OMMI elõzetes engedélye alapján, annak
elõírásai szerint szabad telepíteni, átoltani, illetve kivágni."
Indoklás
Az itt leírt változtatások az 1996. évi (CXXXI) számú
szaporítóanyag törvénnyel történõ összhangot biztosítják.
12. A törvényjavaslat 8.§-a az alábbiak szerint módosul:
"Európai szõlõfajta saját gyökerû szaporítóanyagával
telepítést és pótlást kizárólag filoxérának ellenálló homoktalajra
szabad engedélyezni és végrehajtani. A talaj e tulajdonságát az
illetékes növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás szakvéleményével
kell igazolni. [Ez a rendelkezés házikertekre is vonatkozik.]"
Indoklás
A házikertekre vonatkozó kitételt az ellenõrizhetetlenség
miatt célszerû elhagyni.
13. A törvényjavaslat 9.§-ának (2)-(4) bekezdése az
alábbiak szerint módosul:
"(2) [Törzsszõlõk telepítése, a 7.§ (3) bekezdésében
szabályozott telepítés, valamint a fajtakísérletbe vont fajták ü]Üzemi
kísérleti telepítése esetén az engedélyezés iránti kérelemhez csatolni
kell az OMMI írásbeli nyilatkozatát. Nincs szükség ilyen nyilatkozatra
a kutatási és szakoktatási intézmények engedély iránti kérelméhez.
(3) Árutermõ ültetvény [E]engedélyezése elõtt az engedélyezõ
hatóság helyszíni szemlét tart, amelyre az érdekelteken kívül
szakhatóságként
a) az illetékes növény-egészségügyi és talajvédelmi
állomást,
b) belterületi termõföld betelepítése esetén a föld fekvése
szerint illetékes építésügyi hatóságot,
c) természetvédelem alatt álló termõföld esetében a
természetvédelmi hatóságot,
d) [törzsültetvény és] üzemi kísérleti célú telepítés
esetében az OMMI-t is meghívja.
(4) A helyszíni szemlérõl jegyzõkönyvet kell készíteni. A
meghívott hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, ha észrevételeit
a szemlétõl számított nyolc napon belül írásban [sem] nem közli."
Indoklás
Az itt leírt változtatások az 1996. évi (CXXXI) számú
szaporítóanyag törvény történõ összhangot biztosítják.
14. A törvényjavaslat 11. §-a az alábbiak szerint módosul:
"A szõlõtõkék 25%-ot meghaladó hiányának pótlása vagy
átoltása esetén a telepítésre vonatkozó rendelkezéseket kell
értelemszerûen alkalmazni. [Törzsszõlõ átoltása esetén az OMMI
hozzájárulását is meg kell szerezni.]"
Indoklás
Az itt leirt változtatások az 1996.évi (CXXXI) számú
szaporítóanyag törvénnyel történõ összhangot biztosítják.
15. A törvényjavaslat 12.§-a (1) bekezdésének c) pontja az
alábbiak szerint módosul:
"c) [az adott borvidéken] nem engedélyezett területen
végezték. "
Indoklás
A törvény a módosításokkal nem csupán a borvidékekre, hanem az
egész ország területére érvényessé válik.
16. A törvényjavaslat 13 §-a a következõre módosul:
[A szõlõben július 1. napjától a szüret befejezéséig tilos
vadászni.]
A szõlõben vadászni az illetékes hegybíró - 3 nappal a
vadászat elõtti - elõzetes értesítése után szabad.
Indoklás
Az módosítás lehetõséget kíván teremteni a vadkár elhárítását
szolgáló ellenõrzött vadászati tevékenységre.
17. A törvényjavaslat 16.§-ának (4) bekezdése az alábbiak
szerint módosul:
"(4) Must és bor elõállításánál csak az e törvényben és a
külön jogszabályban meghatározott eljárást szabad alkalmazni. A mustba
és a borba vagy azzal érintkezésbe az engedélyezett anyagokon, illetve
azok vivõanyagain kívül más anyag nem kerülhet."
Indoklás
A must és bor elõállításának részletes szabályait részben a
törvény szabályozza, ezért szükséges a kiegészítés.
18. A törvényjavaslat 17. §-a egy új (2) bekezdéssel
egészül ki:
"(2) Tokaji borkülönlegességeket kizárólag a Tokajhegyaljai
borvidékbe sorolt településeken szabad elõállítani."
Indoklás
A zárt borvidék különleges státuszát kivájna a módosítás
hangsúlyozni.
19. A törvényjavaslat 20.§-ának (3)-(4) bekezdése az
alábbiak szerint módosul:
"(3) Tilos házasítani mustot vagy bort [törkölyborral,] más
gyümölcs levével, gyümölcsborral, [szeszipari bormoslékkal,] romlott
musttal és borral, hamisított musttal és borral, párlási célra és
borecet gyártására szolgáló szeszezett borral, alj[a]borral, az 5.§
(1) bekezdésében említett, a borvidéki fajtalistában nem szereplõ
szõlõfajtákból készült musttal és borral [, kivéve a 7.§ (3)
bekezdésének hatálya alá esõ szõlõfajtából készült mustot és bort].
(4) Tilos egymással házasítani természetes bort, likõrbort
és szénsavas bort, tilos továbbá a fehér[,] bort rozé, siller és
vörösborral [egymás közötti] házasít[ása]ani [is]."
Indoklás
Az elhagyott fogalmak nem szerepelnek a fogalom-meghatározások
között, ezért értelmezésük nem lehetséges, illetve pontosítást is
szolgál.
A (4) pont módosítása a pontosítást szolgálja.
20 . A törvényjavaslat 21. §-ának (1) bekezdése az
alábbiak szerint módosul, és a (4) bekezdés elmarad:
"(1) Must vagy szõlõcefre természetes eredetû
cukortartalmának kiegészítése sûrített must, töményített must vagy
répacukor hozzáadásával történhet akkor, ha a magyar mustfokban
kifejezett természetes eredetû cukortartalom nem haladja meg a 19,0
tömegszázalékot (MMo). A felsorolt kiegészítõ anyagok hozzáadásával a
must cukortartalma legfeljebb 3,0 tömegszázalékkal (MMo), illetve 19,5
tömegszázalékig (MMo) növelhetõ."
[4) "A természetes eredetû cukortartalom kiegészítése
bejelentési kötelezettség alá esik."]
Indoklás
Az (l) pont módosítása az egységes mértékegység használat
miatt indokolt.
A (4) pont elhagyását a törvény által történõ felhatalmazás
egyértelmûsége indokolja.
21. A törvényjavaslat 22.§-ának (2)-(3) bekezdése az
alábbiak szerint módosul, egyidejûleg a (4)-(5) bekezdése elmarad.
(2) A meghatározott termõhelyrõl származó különleges
minõségû bor cukortartalmának kialakítása csak a borral azonos
termõhelyrõl és szõlõfajtából származó, azonos minõségû must [vagy
ebbõl készített sûrített must illetve töményített must] használható
fel.
(3) A bor cukortartalmának kialakítása során az édesített
bor összes alkoholtartalma [- a (4) bekezdésben foglalt kivétellel -]
legfeljebb 2,0 térfogatszázalékkal lehet magasabb, mint édesítés
elõtt.
["(4) A házasítással javított bor cukortartalmának
kialakításához csak must használható fel, úgy, hogy az édesített bor
összes alkoholtartalma nem lehet magasabb, mint édesítés elõtt."]
["5) a bor cukortartalmának kiegészítése bejelentési
kötelezettség alá esik."]
Indoklás
A (2) pontból történt törlést az EU konform megoldás azonnali
átvétele indokolja.
A (3)-(4) pontból történt törlést a törvény eddigi szövegébõl
származó következményének kell tekinteni.
Az (5) pont elhagyását a törvény által történõ felhatalmazás
egyértelmûsége indokolja.
22. A törvényjavaslat 23.§-ának (1) bekezdése, a (2)
bekezdésének felvezetõ szövege az alábbiak szerint módosul,
egyidejûleg a (2) bekezdés c) pontja elmarad, a d)-e) pontok jelölése
pedig c)-d) pontra változik, az f) pont kimarad.
"(1) A must és bor savtartalmának növelését rendkívüli
idõjárású években a hegyközségi tanács [engedélyezi] fajtára illetve
szükség esetén borvidéki körzetre vonatkozóan meghatározhatja.
(2) [Az (1) bekezdés szerint engedélyezett] A savtartalom
kiegészítése eset[ek]ében
[c) ha az engedélyezõ rendelet másként nem rendelkezik, a
házasítással javított termék savtartalmának növelése nem
alkalmazható;]"
["f) A savtartalom növelése bejelentési kötelezettség alá
esik".]
Indoklás
Az (l) pont kiegészítése csak a rendkívül indokolt esetekre
kívánja korlátozni a savpótlást.
A (2) pont címének pontosítását az (l) pont változtatása
indokolja.
A c) pont elhagyását az indokolja, hogy a törvény házasítási
szabályokra vonatkozó része ezt szabályozza.
Az f) pont elhagyását a törvény felhatalmazásának
egyértelmûsége indokolja.
23. A törvényjavaslat 24.§-ának (4) bekezdése az alábbiak
szerint módosul:
"(4) Fûszerezett bor (vermut) az a természetes bor
felhasználásával készült likõrbor, amelynek cukortartalmát
cukorszirup, szesztartalmát borpárlat vagy finomszesz, [különleges]
jellemzõ illat-, íz- és zamatanyagait élelmiszer-elõállítás céljára
alkalmazható növényi eredetû [vagy egyéb ízesítõ és zamatosító
adalékanyagok] drogok, drogkivonatok, természetes vagy természetazonos
aromaanyagok, színét pedig természetes élelmiszerszinezékek
felhasználásával alakították ki."
Indoklás
A (4) pontban a "különleges" szó helyettesítése a "jellemzõ"
szóval a törvény szellemébõl adódik, az érzékszervi jellemzõ nem
minõsíthetõ a különleges szóval.
A további módosítások az élelmiszertörvénnyel való összhang
indokolja.
24. A törvényjavaslat 25. §-a az alábbiak szerint módosul:
"(1) Likõrbor az e törvény elõírásainak megfelelõ
természetes borból engedély alapján állítható elõ. Ürmös és
fûszerezett borok esetében az engedély iránti kérelemhez csatolni kell
az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet (továbbiakban:
OÉTI) szakvéleményét. A szakvélemény kérésekor közölni kell a
felhasznált drogok jegyzékét, a kioldás technológiáját, illetve a
kivonat elkészítésének gyártástechnológiáját, aromák esetében azt,
hogy természetes, vagy természetazonos [vagy mesterséges]
aromaanyagokról van szó, és a bor összetételére vonatkozó adatokat.
(2) Likõrbor cukortartalma[ának kialakítására sûrített must,
töményített must, szeszezett must, továbbá fûszerezett borhoz cukor
használható fel úgy, hogy a cukortartalom] legfeljebb 300 g/l lehet.
(3) Likõrbor alkoholtartalma[ának kialakítására töményített
bor, szeszezett must, magas fokú és középfokú borpárlat, továbbá
fûszerezett borhoz finomszesz használható fel úgy, hogy az
alkoholtartalom] legfeljebb 22,5 térfogatszázalék lehet."
Indoklás
Az (l) pontban a mesterséges aromaanyagok kizárása EU konform
változtatás.
A (2)-(3) pontban törölt részek a 24.§-ban meghatározott
feltételek felesleges ismétlésének tekintendõk.
25. törvényjavaslat 26. §-ának (2)-(5) bekezdése az
alábbiak szerint módosul:
"(2) Üdítõ jellegû bor az a borból készült szénsavas bor,
amelynek üdítõ hatását a szénsavtartalom mesterséges dúsításával, a
szesz- és cukortartalmát cukorszirup felhasználásával alakították ki
Bs legalább 70% természetes bort tartalmaz.
(3) Gyöngyözõ bor az a borból készült szénsavas bor, amelyet
széndioxiddal mesterségesen dúsítottak, egyébként az asztali minõségû
természetes borokra vonatkozó elõírások szerint állítottak elõ.
(4) Habzóbor az a [természetes] borból készült szénsavas
bor, amelyet széndioxiddal mesterségesen telítettek, borban oldott
cukorból, borpárlatból és élelmiszer-elõállítás céljára felhasználható
ízesítõ vagy zamatosító adalékanyagból készült likõrrel ízesítettek.
(5) Pezsgõ az a szénsavas bor, amely [természetes] mustból
közvetlenül erjesztett vagy borhoz adott cukorból zárt palackban vagy
zárt tartályban képzõdött szénsavat tartalmaz. [és amelyet] A pezsgõ
borban oldott cukorból, borpárlatból, természetes borból és a
szükséghez képest élelmiszer-elõállítás céljára felhasználható ízesítõ
vagy zamatosító adalékanyagból készült likõrrel ízesít[ettek]hetõ.
["Minõségi" megjelöléssel látható el az a pezsgõ, amelyet
bizonyíthatóan legalább hat hónapig palackban vagy tartályban
érleltek.]"
Indoklás
A (2) és (4) pont módosítása a törvényben meghatározott bor
fogalomhoz való kapcsolás indokolja.
Az (5) pontban történt mustra vonatkozó kiegészítés a
speciális mustból készített pezsgõk jelenlegi gyakorlatát teszi
lehetõvé, a "minõségi" pezsgõre történõ szabályozás törlését az
indokolja, hogy a törvény elfogadása után a miniszter rendeletben
szabályozza a must és bor elõállítására felhasználható eljárásokat,
akkor nem indokolt a többféle pezsgõ kategóriából egyet törvényi
szinten szabályozni.
26. A törvényjavaslat 27. §-a az alábbiak szerint módosul:
"Szénsavas bor az e törvény elõírásainak megfelelõ
[természetes] borból állítható elõ. A gyöngyözõ bor kivételével a
szénsavas bor cukortartalmának és pezsgõ esetében széndioxid
tartalmának kialakítása céljából is az alapborhoz cukor hozzáadása
megengedett."
Indoklás
A módosítást a törvényben meghatározott bor fogalomhoz való
kapcsolás indokolja.
27. A törvényjavaslat 29. §-ának (1) bekezdése elmarad, a
(2) bekezdés jelölése (1) bekezdésre változik.
["(1) Az e fejezetben elõírt bejelentési kötelezettséget a
hegyközség részére kell teljesíteni. A végrehajtott mustjavításról a
mennyiségi végelszámolást minõségi kategória, termõhely és fajta
megjelöléssel, november 30-ig kell megküldeni.]
Indoklás
Az (l) pont elhagyását a 20. 21. 22. módosító indítvány
indokolja.
28. A törvényjavaslat 30. §-a az alábbiak szerint módosul:
"Természetes bor az az asztali, meghatározott termõhelyrõl
származó minõségi vagy különleges minõségû bor, melyet a törvényben
szabályozott módon állítottak elõ az alábbi megkötésekkel:
a) asztali bor a legalább 13 tömegszázalék (MM) természetes
eredetû cukrot tartalmazó mustból készült bor;
b.) tájbor: az az asztali bor, amely egy meghatározott
szõlõtermõ táj termésébõl származik, és teljes egészében államilag
elismert szõlõfajták legalább 15 tömegszázalék (MM) természetes
eredetû cukrot tartalmazó mustjából készül;
c) meghatározott termõhelyrõl származó minõségi bor: a
legalább 15 tömegszázalék (MM) természetes eredetû cukrot tartalmazó,
a termõhelyre meghatározott szõlõfajta termésének mustjából készült
bor, mely meghatározott borvidék vagy bortermõhely legfeljebb [12,00
t/ha] 100 hl/ha termésû ültetvényeibõl származik, továbbá a
termõhelyre és fajtájára, esetleg a készítésmódra, vagy az évjáratra
jellemzõ, határozottan felismerhetõ illat-, íz- és zamatanyagokat
tartalmaz;
d) meghatározott termõhelyrõl származó különleges minõségû
bor: meghatározott borvidék vagy bortermõhely legfeljebb [10,0 t/ha]
75 hl/ha termésû ültetvényeibõl származó, a termõhelyre meghatározott
szõlõfajta érett vagy tõkén túlérett, esetleg töppedt vagy aszúsodott
termésének legalább 19,0 tömegszázaléknyi (MM) természetes eredetû
cukrot tartalmazó mustjából készült bor, amely termõhelyre, fajtára,
illetõleg meghatározott készítésmódra jellemzõ illat-, íz- és
zamatanyagokat tartalmaz, származási helye és évjárata miatt
különleges megkülönböztetésre érdemes.
[e) muzeális bor az a meghatározott termõhelyrõl származó
minõségi vagy különleges minõségû bor, amely legalább 5 évi érlelés
után a termõhelyre, a szõlõfajtára, a készítési módra, a hordóban és
palackban érlelésre jellemzõ különleges illat, íz- és zamatanyagokat
tartalmaz, évjárata és jellege miatt megkülönböztetésre érdemes.]"
Indoklás
Az a) b.) c) és d) pontokban az (MM°) pontosítást jelent, míg
a t/ha helyett az EU-ban szokásos hl/ha használata a célszerû.
Az e) pont elhagyása azért indokolt, mert a muzeális bor a
30.§ értelmében nem jelent önálló minõségi kategóriát, a bor korára
vonatkozó jelölési gyakorlat a címkén használható kifejezések közé
kerülne át.
29. A törvényjavaslat 31. §-ának (1) és az (5)-(6)
bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(1) Must, bor, borpárlat és borászati melléktermék
tárolóedényzetén - palackozott italok esetében a tárolóhelyen [- fel
kell tüntetni a fajtát, a származási helyet, az évjáratot, a házasítás
tényét, a származási bizonyítvány számát, azonosító számát és a
minõség megjelölését, úgy] olyan jelölést kell alkalmazni, hogy a
tárolt termék [az] a pincedokumentumok alapján egyértelmûen
azonosítható legyen.
"(5) Szõlõmusttal vagy borral nem szabad egy [helyen]
légtérben tárolni más gyümölcsbõl készített gyümölcslevet, gyümölcslé
sûrítményt vagy ebbõl szeszes erjedés útján készült italokat.
(6) Hamisított bort és annak elõállítására[hoz szükséges]
alkalmas, borászati célból felhasználásra nem engedélyezett anyagot
birtokban tartani és tárolni tilos."
Indoklás
Az (l) pont változtatása azért indokolt, mert az eredeti
szövegben szereplõ követelményeknek a pincei körülmények között nem
lehet eleget tenni.
Az (5) pontnál az "egy helyen" kifejezés kiváltására az "egy
légtérben" kifejezés jogilag egyszerûbben értelmezhetõ.
A (6) pontnál a hamisított bor esetében nem célszerû a
"szükséges" szó alkalmazása, helyette az alkalmas kifejezés jogilag
egyszerûbben értelmezhetõ.
30. A törvényjavaslat 34. §-ának (1) bekezdése az alábbiak
szerint módosul, egyidejûleg a (2) és (3) bekezdése elmarad.
"(1) A borpárlat kezelésénél felhasználható anyagokat és
eljárásokat külön jogszabály tartalmazza.
[(2) Borpárlat kezelésénél alkalmazható eljárás a hígítás és
a házasítás.
(3) Fogyasztási borpárlat kezelésénél a (2) bekezdésben
meghatározott eljáráson túl alkalmazható eljárás az ízesítés, a
színezés, az érlelés és a derítés.]"
Indoklás
A törvény hatalmazza fel egyértelmûen a minisztert, hogy
milyen kérdéseket szabályozhat külön rendeletben, s ez esetben az (l)
pont módosítása és a (2)-(3) pont elhagyása indokolt.
31. A törvényjavaslat 37.§-ának (1) bekezdése az alábbiak
szerint módosul:
"(1) A szõlõ és a bor származási bizonyítványa igazolja,
hogy az adott mennyiségû termés meghatározott termõterületrõl
(ültetvényrõl) származik. A bor származási bizonyítványa ezen kívül
azt is igazolja, hogy a bor megfelel az e törvényben meghatározott
követelményeknek ennek igazolására - áÁllami ellenõrzõjeggyel
forgalmazott meghatározott termõhelyrõl származó minõségi és
különleges minõségû bor esetében - az ültetvényben - helyszíni
eljárást kell lefolytatni."
Indoklás
Az (l) pontban a származási bizonyítvány a hegyközségi
törvénybõl levezethetõ szerepét fogalmazza meg, egyrészt törli azt az
eredeti szövegbõl, amely nem tárgya a származási bizonylatnak,
másrészt a különleges minõségû bor esetén pontosítja a hegyközséggel
szemben támasztott követelményt a helyszíni eljárás ültetvényre való
kiterjesztésében.
32. A törvényjavaslat 41. §-a az alábbiak szerint
módosul:
"Származási hely, fajta, évjárat vagy a készítés módja miatt
megkülönböztetésre érdemes palackozott meghatározott termõhelyrõl
származó minõségi borok állami ellenõrzõjeggyel láthatók el. Az 54. §
(5) bekezdésében meghatározott "Bikavér" borok és a muzeális borok -
akkor is, ha ezek meghatározott termõhelyrõl származó különleges
minõségû borok csak állami ellenõrzõjeggyel hozhatók forgalomba.
Indoklás
A muzeális borok törlését a 28. számú módosító javaslat
indokolja.
33. A törvényjavaslat 42. §-ának (1) és (4) bekezdése az
alábbiak szerint módosul:
"(1) Az állami ellenõrzõjegy alkalmazását az Országos
Borszakértõ Bizottság (a továbbiakban: OBB) javaslata alapján az OBI
határozatban engedélyezi. A földmûvelésügyi miniszter kinevezi az OBB
tagjait és jóváhagyja mûködési rendjét.
(4) Az engedély a kiadás keltétõl számított egy évig
érvényes. Az engedély érvényességi határidején belül fel nem használt
állami ellenõrzõjegyeket érték nélkülinek kell tekinteni, és azokat a
határidõ lejártától számított 15 napon belül [az OBI képviselõje
jelenlétében meg kell semmisíteni] újra nyilvántartásba kell vetetni."
Indoklás
Az (l) pont a miniszter számára egyértelmûbb feladatot ad az
Országos Borszakértõi Bizottság mûködésével kapcsolatban.
A (4) pont a fel nem használt állami ellenõrzõjegyeket
megsemmisíteni javasolja. Ez nem célszerû, hiszen itt értékrõl van
szó, ezért helyesebb a módosító javaslat értelmében újra
nyilvántartásba vetetni. Ez nem sérti az OBI ellenõrzési hatáskörét.
34. A törvényjavaslat 44. § (3) bekezdése kiegészül, a
(4) bekezdésének c) pontja elmarad, egyidejûleg a d)-e) pontok
jelölése c)-d) pontra változik, továbbá 44.§ (5) bekezdése az alábbiak
szerint módosul:
"(3) A borok és borpárlatok közfogyasztásra csak akkor
hozhatók forgalomba, ha azokat tételesen az OBI e törvény, valamint
külön jogszabály alapján elõzetesen megvizsgálta, minõségét
megállapította, és megfelelõnek minõsítette. Az OBI a minõsítésrõl
határozatban dönt. A határozatokat az OBI havonta tájékoztatás és
ellenõrzés céljából a hegyközségi tanácsoknak megküldi."
(4) Közfogyasztásra tilos forgalomba hozni
[c) a törkölybort;]
[(5) Hamisított mustot, bort és borpárlatot forgalomba hozni
tilos.]"
"(5) Belföldi forgalomba kerülõ borok minõsítését a
Hegyközségi Tanácsok kezdeményezésére az OBI megbizása alapján és
renszeres ellenõrzése mellett regionális akreditált laboratóriumok is
végezhetik."
Indoklás
A (3) pontot az indokolja, hogy a származás és ellenõrzés
rendszere a hegyközségi tanácsoknak küldött visszajelzéssel alkotna
zárt kört.
A (4) c) pontban szereplõ törkölybor nem szerepel a törvény
fogalom-meghatározásai között, ezért célszerû törölni.
Az (5) pontban szereplõ kérdést a törvény már (4) pont a) és
b) alpontja már egyértelmûen szabályozza, ezért célszerû törölni.
Helyette (5) sorszámmal a bor forgalomba hozatalának
engedélyezését regionális, de megfelelõen felkészült laboratóriumok
is engedélyezhetik. Ennek indoka az, hogy a belföldi forgalmazású
borok esetében a helyi szakmeberek megfelelõen ismerik a minõségi
követleményeket, gyorsabb és egyszerûbb a termelõk ügyintézése.
35. A törvényjavaslat 45. §-a az alábbiak szerint módosul:
"(1) Aki bor forgalomba hozatalával foglalkozik, köteles a
pincéjében, a raktárában és kimérõ helyiségében tárolt italok
termõhelyét, fajtáját, minõségi kategóriáját, évjáratát, illetve a
jogszabályi elõírásoknak megfelelõ elnevezését és jelölését a
tárolóedény címkéjén vagy a raktározási egységén, valamint a
kimérõhelyiségben az ártáblán is feltüntetni. Aki nem palackozott bort
közfogyasztás céljára forgalomba hoz, annak rendelkeznie kell a bor
származását, minõségét tanúsító [bizonylattal] okirattal.
(2) A különbözõ termõhelyekrõl, szõlõfajtákból és
évjáratokból származó természetes bor, ezekre külön-külön vagy
együttesen utaló elnevezéssel és jelöléssel akkor hozható forgalomba,
ha
a) a meghatározott termõhelyrõl származó különleges minõségû
bor 100%-ban az elnevezésének, jelölésének megfelelõ származású,
fajtájú, minõségû és évjáratú
b) a meghatározott termõhelyrõl származó minõségi bor
legalább 85%-ban az elnevezésének, jelölésének megfelelõ fajtájú, és
évjáratú, továbbá 100 %-ban az elnevezésének, jelölésének megfelelõ
minõségû és származású.
Az illetékes hegyközségi tanács technológiai céllal 15 %-ban
más származási helyû bor használatát engedélyezheti.
c) az egyéb természetes bor legalább 70%-ban az
elnevezésének, jelölésének megfelelõ származású, fajtájú, minõségû és
évjáratú.
Szénsavas bor elnevezésben a termõhelyre vagy a szõlõfajtára
utaló jelölés akkor alkalmazható, ha az alapbor legalább 85%-ban a
jelzett termõhelyrõl és szõlõfajtából származik."
Indoklás
Az (l) pontban jelezni kívánjuk a változtatással, hogy a bor
minõségét okirattal kell bizonyítani.
A (2) pontban történõ változtatások a meghatározott
termõhelyrõl származó különleges és minõségû borok közötti különbséget
fogalmazzák meg. A pontosítás célja az eredeti szöveghez képest a bor
szempontjából az elnevezést meghatározó 4 faktor: a származás, a
fajta, a minõségi kategória és az évjárat kérdését szigorúbban
határozza meg és rendkívüli esetben lehetõséget ad a hegyközségi
tanács számára a származás 100 %-os szabálya alóli felmentésre.
36. A 47. § (1) bekezdése elmarad, a (2) bekezdés jelölése
(1) bekezdésre módosul.
["(1) Borra és borpárlatra vonatkozó elnevezések,
megjelölések és címkék használatához az OBI hozzájárulása szükséges"]
Indoklás
Az (l) pont törlése egy szükségtelen, bürokratikus elõírás
megszüntetését jelenti. Ez a törlés azonban nem korlátozza az OBI
hatáskörét, hogy a hibás címke, megjelölés, elnevezés esetén a termék
forgalmazását megtiltsa.
37. A törvényjavaslat 48. §-ának (1) bekezdése az alábbiak
szerint módosul és a (3)-(4) bekezdése elmarad, egyidejûleg az (5)-
(6) bekezdés jelölése (3)-(4) bekezdésre változik.
"[(3) A továbbfeldolgozás céljából történõ forgalomba
hozatal során e törvény elõírásainak megtartásáért az eladó és a vevõ
egyetemlegesen felelõs.]
["(4) Továbbfeldolgozás céljából mustot forgalomba hozni
tilos".
Indoklás
A (3) pont törlését az eladó és a vevõ egyetemes
felelõsségének nehéz értelmezhetõsége indokolja. A törvény
feltételeinek betartása mindkét félre vonatkozik, a származási
bizonylatok rendje, illetve a forgalomba hozatali engedély megléte a
vevõ számára elegendõ bizonyítéknak tekinthetõ e törvény
szempontjából. A vevõ felelõssége abban áll, hogy a termék minõségét
összevesse a származási bizonylaton illetve forgalomba hozatali
engedélyen szereplõ minõséggel.
A (4) pont törlését az indokolja, hogy származási bizonylatok
rendje elegendõ biztosítékot nyújt a korábbi években a mustnál
elõforduló visszaélések kizárására.
38. A törvényjavaslat 50. §-ának (1)-(3) bekezdése az
alábbiak szerint módosul:
"(1) A külkereskedelmi forgalomba kerülõ italokra a
közfogyasztásra forgalomba hozott italokra vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a szõlõfajtára utaló elnevezésben
alkalmazható a nemzetközileg elfogadott, vagy a fogadó országban honos
szinonimahasonnév, indokolt esetben a hivatalos magyar fajtanév
zárójelben fogott, kisebb betûmérettel való feltüntetése mellett.
(2) Magyarországra utaló megjelölés csak olyan italok
esetében alkalmazható, amelynek elõállítása[ához külföldrõl származó
szõlõt vagy italt nem használtak fel]során e törvény elõírásai szerint
jártak el.
(3) Az országból e törvény hatálya alá tartozó terméket
kiszállítani az OBI tételes minõsítése alapján, szállítmányonként,
kizárólag az OBI által kiadott szállítmányonkénti minõségi
tanúsítvánnyal szabad. A minõségi tanúsítványt a vámhatóságnak át kell
adni."
Indoklás
Az (l) pontban a változás a törvény azon szándékát fejezi ki,
hogy valamennyi kifejezést lehetõleg magyarul írjunk.
A (2) pont módosítása lehetõvé teszi rendkívüli esetben
külföldi bor felhasználását, pl. rossz évjáratban vörösborok esetén,
javítás céljából. Ezt a kérdést rendeletben célszerû részletesen
szabályozni.
A (3) pont módosítása pontosítás, mely nem a minõsítést, hanem
a tanúsítványt kívánja meg szállítmányonként.
39. A törvényjavaslat 51.§-ának címe és (1) bekezdése az
alábbiak szerint módosul:
"Külföldi származású [bor és borpárlat] termékek forgalomba hozatala
(1) Külföldi származású mustot, mustsûrítményt, bort,
szénsavas bort, likõrbort és borpárlatot csak akkor szabad
továbbfeldolgozásra, fogyasztásra, vagy bérmunka céljából behozni, ha
annak minõsége a származási helyén hatályos jogszabályoknak és e
törvény elõírásainak megfelel, továbbá ha azt az OBI minõsítette."
Indoklás
Az 51. § elõtt célszerû a fejezetcímet módosítani, úgy hogy az
(1) pont módosításával összhangban az e törvény által szabályozott
teljes termékkörre kiterjedjen a paragrafus hatálya.
40. A törvényjavaslat 52. §-ának (1) bekezdése és (2)
bekezdésének felvezetõ szövege, valamint f) és h) pontja az alábbiak
szerint módosul:
"(1) Borok palackozásához - kivéve az asztali és üdítõ
jellegû bort - üveg-vagy kerámiapalackot kell használni. Must, asztali
és üdítõ jellegû bor palackozására és letöltésére a népjóléti
miniszter által engedélyezett és az OBI által alkalmasnak minõsített
más anyag is alkalmazható. Letöltés alatt a fogyasztó, a kereskedelem,
illetve a vendéglátás részére maximum 25 literes ûrtartalmú edényben
történõ kiszerelés értendõ.
/A palackozott, illetve letöltött asztali borok címkéjén és
kiegészítõ címkéjén fel kell tüntetni/
f) a palackozó cég nevét és székhelyét, vagy az OBI-nál
[regisztrált] nyilvántartott azonosító számát;
h) a bor elõállítójának vagy forgalmazójának nevét, vagy az
OBI-nál [regisztrált] nyilvántartott azonosító számát;
Az f.,h.,[i].,l., pontok kivételével a jelöléseket,
megnevezéseket a fõcímkén kell feltüntetni. Az i. pontban foglalt
jelölést csak a letöltött asztali borok címkéjén kell feltüntetni."
Indoklás
Az (l) pont módosításának célja az, hogy a palackozás és
letöltés fogalmát szétválasszuk, letöltés alatt olyan kannába, vagy
kisebb tartályba való töltést értünk, mely a palackozásnál megkövetelt
borminõségi és borjelölési származási feltételekkel azonos
követelmények mellett nem követeli meg a palackozásnál elvárt mûszaki
elõírások teljesítését.
Az (2) pont f) és h) pontjában a módosítás a magyar kifejezés
használatára irányul.
Az i) pontban foglalt OBI engedély szám a letöltött borok
esetében szigorítást illetve az ellenõrzés megkönnyítését szolgálja.
41. A törvényjavaslat 52. §-ának (3) bekezdése új i)
ponttal egészül ki, egyidejûleg a (4) bekezdése az alábbiak szerint
módosul:
"/Palackozott asztali borok címkéjén és kiegészítõ címkéjén
fel lehet tüntetni/
i) az OBI forgalombahozatali engedély számát;
(4) [Palackozott] [m]Meghatározott termõhelyrõl származó
minõségi vagy különleges minõségû borok címkéjén és kiegészítõ
címkéjén fel kell tüntetni a (2) bekezdésben meghatározott adatokon
túl, kivéve az i.) pontban feltüntetett jelölést a meghatározott
termõhelyrõl származó borra vonatkozó kötelezõen elõírt
megnevezéseket, szõlõfajtát, termõhelyet, évjáratot és a bor minõségi
megjelölését, továbbá fel lehet tüntetni a (3) bekezdésben
meghatározott adatokat, valamint legalább öt éves érlelési idõ után a
muzeális bor elnevezést és az országos, vagy nemzetközi borversenyeken
elért díjakat. A címkéken kötelezõen fel kell tüntetni vagy a
palackozás idõpontját, vagy az OBI forgalombahozatali engedély
számát".
Indoklás
A 40. számú javaslat értelmében az OBI forgalomba-hozatali
engedély számát a kötelezõ jelölések közül a választható jelölések
közé célszerû áthelyezni a (3) pont új i) pontjaként.
A (4) pont módosítását a 28. számú javaslatnak a muzeális
boroknak címke jelölési kérdéssé való átminõsítése, valamint az OBI
forgalomba-hozatali engedély számának a kötelezõbõl a választható
jelöléssé való átminõsítése indokolja.
42. A törvényjavaslat 54. §-ának (1) bekezdés a) pontja
törlésre kerül, a b) pont jelölése megszûnik, valamint ennek szövege
és az (5)-(6) bekezdés az alábbiak szerint módosul:
"(1) A származási helyre utaló elnevezést a tájbor, a
meghatározott termõhelyrõl származó minõségi bor és a különleges
minõségû bor esetében fel kell tüntetni.
["a) Tájbor megnevezésében alkalmazható a melléklet I.
pontjában meghatározott szõlõtermõ táj földrajzi, gazdaságföldrajzi
vagy közigazgatási egységének neve, továbbá a borvidék vagy a
borvidéki, bortermõhelyi település "-vidéki", "-környéki, "-táji", "-
térségi" toldalékokkal kiegészített neve".]
[b)] Meghatározott termõhelyrõl származó minõségi és
különleges minõségû bor megnevezésében alkalmazható a borvidék, a
borvidéki körzet, a védett eredetû termõhely, továbbá a melléklet [II-
III] I-II pontjaiban felsorolt települések, valamint ezek határában
levõ hegyek, dûlõk neve. Nem alkalmazható a borvidék határán - a hegy
kivételével - túlterjedõ terület neve.
"(5) A szõlõfajta neve helyett alkalmazható [az Egri
borvidéken és a Szekszárdi borvidéken termelt vörösborok elnevezésében
a "Bikavér" kifejezés, valamint] a sajátos színárnyalatú borok
elnevezésében a "Siller" kifejezés, valamint az Egri borvidéken és a
Szekszárdi borvidéken termelt vörösborok elnevezésében a "Bikavér"
kifejezés. Az itt említett kifejezések nem alkalmazhatók az asztali
borok elnevezésében.
(6) Az asztali bor elnevezésben [- a tájbor kivételével -]
használható a minõségi kategóriára, a bor színére utaló kifejezés
külön-külön vagy együttesen, a termõhely vagy a fajta mellett, vagy
azok mellõzésével. [Az asztali bor,] A természetes bor, a likõrbor és
a szénsavas bor elnevezésében márkanév, továbbá a pezsgõ és a likõrbor
elnevezésében az elõállító neve is alkalmazható."
Indoklás
Az (1) a) pont törlését az indokolja, hogy mivel a tájbor
nevével nagyszámú visszaélés történt az elmúlt idõben, ezt célszerû
miniszteri rendeletben tételesen felsorolva az erre a célra
használható "tájak" nevét meghatározni.
A b) pont pontosítása a 8. módosító számú javaslat szõlõtermõ
tájak kategóriának törlésre vonatkozó valamint a 9. számú módosító
javaslat védett eredetû termõhelyeinek átvezetését tartalmazza.
Az (5) pont a törvény eddigi szövegébõl származó pontosítás.
A (6) pontban szereplõ törlések ezen 42. számú módosító
javaslat átvezetését jelentik.
43. A törvényjavaslat 56. §-a az alábbiak szerint módosul:
"Zárt területté olyan borvidéket vagy borvidék részt lehet
kijelölni, ahol kiemelkedõ és arra a borvidékre jellemzõ minõségû bor
rendszeresen termelhetõ. A terület kijelölésér[e]õl a hegyközségi
tanács javaslata [és] alapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
véleményének kikérésével [és] a földmûvelésügyi miniszter dönt.
[egyetértése esetén kerülhet sor.]"
Indoklás
A módosítás értelmében a hatáskör egyértelmûbb a javaslattevõk
és a döntéshozó személyének pontosításával. Nem célszerû a miniszter
hatáskörét a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának egyetértésével
korlátozni.
44. A törvényjavaslat 57. §-a elmarad.
"[Zárt területû borvidéken a termõhelyi kataszter
kiegészítése a hegyközségi tanács egyetértésével történhet.]"
Indoklás
A törvény értelmében a termõhelyi kataszter kiegészítésére
vonatkozó kérelem állampolgári jog. Ezt a 9. számú módosító javaslat
(4) pontja értelmében bárki a hegyközségeken keresztûl javasolhatja,
de a miniszter ezirányú hatáskörét nem célszerû a hegyközségi
tanácsok egyetértésével korlátozni.
45. A törvényjavaslat 59. §-ának (2) bekezdése az alábbiak
szerint módosul:
"(2) Zárt területû borvidékrõl szõlõt, mustot és bort [és
seprõt] kiszállítani csak az illetékes hegyközségi tanács engedélyével
szabad. [Az engedélyben a kiszállítás céljától függõen a bor házasítás
nélküli palackozására vagy feldolgozás esetén a végtermék
visszaszállítási kötelezettségére vagy tilalmára vonatkozóan is
rendelkezni kell.] Az engedélyezés a származási bizonyítvány része,
melyen a házasítás nélküli palackozásra vagy a termék
visszaszállítására kell nyilatkozni. Házasítás céljából történõ
kiszállítás esetén a borvidékre utaló elnevezés használatát a tétel
felhasználásával készített termék esetében tilos meg kell tiltani. A
kiszállítási engedély egy példányát az OBI-nak meg kell küldeni."
Indoklás
A (2 ) pont módosítását az indokolja, hogy a származási
bizonyítványok rendszere megfelelõ kiegészítéssel alkalmas a zárt
borvidékekrõl történõ bor kiszállítás ellenõrzésére, és az ellenõrzõ
hatóság az OBI számára történõ visszajelzésre úgy, hogy nem kell külön
engedélyezési eljárást lefolytatni a (2) pontban szabályozott
esetekben.
46. A törvényjavaslat 62. §-a (1) bekezdésének a) és c)
pontja az alábbiak szerint módosul:
"a) meghatározott termõhelyrõl származó minõségi borok a
tokaji furmint, a tokaji hárslevelû, a tokaji sárgamuskotály, a tokaji
oréemusz;
c) meghatározott termõhelyrõl származó tokaji
borkülönlegességek a tokaji máslás, a tokaji fordítás, a tokaji
szamorodni, a tokaji aszú puttonyszám megjelölésével, a tokaji aszú-
eszencia és a tokaji [nektár (eszencia)] esencia (nektár)."
Indoklás
A módosító javaslat célja a helyesírási és fajtanév
használati szabályok pontosítása.
47. A törvényjavaslat 63. §-a az alábbiak szerint módosul:
"(1) Meghatározott termõhelyrõl származó különleges minõségû
tokaji furmint, tokaji hárslevelû, tokaji sárgamuskotály, tokaji
oréemusz bor: az adott fajtából, a borvidék legfeljebb [10 t/ha] 75
hl/ha termésû ültetvényeibõl származó, érett vagy tõkén túlérett,
esetleg töppedt, vagy aszúsodott termésének késõi szüretelésû legalább
19,0 tömegszázaléknyi (MM) természetes eredetû cukrot tartalmazó
mustjából készült bor, amely termõhelyre, fajtára, illetõleg
meghatározott készítésmódra jellemzõ illat-, íz- és zamatanyagokat
tartalmaz, származási helye és évjárata miatt különleges
megkülönböztetésre érdemes.
(2) Meghatározott termõhelyrõl származó tokaji
borkülönlegesség: azok a tokajhegyalján készített különleges minõségû
borok, amelyek készítésmódjuk miatt önálló névhasználatra jogosultak:
tokaji máslás, tokaji fordítás, tokaji szamorodni, tokaji aszú, tokaji
aszú-eszencia, tokaji [nektár (eszencia)] esencia (nektár).
(3) Tokaji máslás: a szamorodni, vagy az aszú seprõjére
felöntött [különleges minõségû] mustból vagy azonos évjáratú borból
alkoholos erjedés útján készült tokaji borkülönlegesség, amely
jellegzetes érlelési illattal és zamattal rendelkezik és a
forgalombahozatal elõtt legalább [egy] két évig, ebbõl legalább egy
évig fahordóban érlelték.
(4) Tokaji fordítás: a kipréselt aszútésztára felöntött
meghatározott termõhelyrõl származó [különleges minõségû] mustból vagy
azonos évjáratú borból alkoholos erjedés útján készült, a
forgalombahozatal elõtt legalább [egy] két évig, ebbõl legalább egy
évig fahordóban érlelt tokaji borkülönlegesség, amely jellegzetes
érlelési illattal és zamattal rendelkezik.
(5) Tokaji szamorodni: a tokajhegyaljai borvidék zárt
területén termett, a Botrytis [C]cinerea hatására nemesen töppedt,
tõkén aszúsodott szõlõbogyókat is tartalmazó, válogatás nélkül szedett
szõlõfürtök feldolgozásával elõállított, legalább 21,0
tömegszázaléknyi (MM) természetes eredetû cukrot tartalmazó 230 gr/l
cukortartalmú mustból szeszes erjedés útján nyert tokaji
borkülönlegesség, melyet a [kialakult hagyomány szerint]
forgalombahozatal elõtt [fahordóban érlelnek] legalább két évig, ebbõl
legalább egy évig fahordóban érlelnek.
(6) Tokaji aszú: az a 3-6 puttonyos, a tokajhegyaljai
borvidék zárt területén termett, a Botrytis [C]cinerea hatására
nemesen rothadt, tõkén aszúsodott, töppedt, szüretkor külön szedett
szõlõbogyóknak és a feldolgozott anyagára öntött meghatározott
termõhelyrõl származó [különleges minõségû] musttal vagy azonos
évjáratú borral áztatott szeszes erjedés útján nyert tokaji
borkülönlegesség, mely a puttonyszámtól függõen meghatározott
mennyiségû cukormentes extraktot, valamint cukrot tartalmaz, és
amelyet a [hagyomány alapján] forgalombahozatal elõtt legalább három
évig, ebbõl legalább két évig fahordóban [a puttonyszámnak
megfelelõen 3-6 évig] érlelnek. [Az évjáratmegjelölés az aszúszemek
évjáratára vonatkozik.]
(7) Tokaji aszú-eszencia: a tokajhegyaljai borvidék zárt
területén termett, a Botrytis [C]cinerea hatására nemesen rothadt,
tõkén aszúsodott és szüretkor külön szedett szõlõbogyóknak
feldolgozott anyagára öntött meghatározott termõhelyrõl származó
[különleges minõségû] musttal vagy azonos évjáratú borral áztatott
szeszes erjedés útján készült, jellegzetes aszú- és érlelési illattal,
valamint zamattal rendelkezõ aszúbor, mely literenként legalább 180
gramm természetes cukrot tartalmaz, és amelyet a forgalombahozatal
elõtt legalább öt évig, ebbõl legalább három évig fahordóban érlelnek.
(8) Tokaji [nektár (eszencia)] esencia (nektár): a
tokajhegyaljai borvidék zárt területén termett, a Botrytis [C]cinerea
hatására nemesen rothadt tõkén aszúsodott és szüretkor külön szedett
szõlõbogyókból préselés nélkül kiszivárgó, [rendkívül magas
cukortartalmú] mustból minimális erjedés útján keletkezõ tokaji
borkülönlegesség, mely [legalább 0,6 térforgatszázalék természetes
szeszt,] literenként legalább 450 g összes természetes cukrot és 50 gr
cukormentes vonadékanyagot tartalmaz, ezen kívül az aszúra jellemzõ
különleges illattal és zamattal rendelkezik."
Indoklás
Az (1) pont változtatásai a 28. számú módosító javaslat
átvezetését jelentik.
A (2) pont változtatásait nyelvhelyességi okok indokolják.
A (3)-(4) pontok esetében a különleges minõségû must
elhagyását az indokolja hogy ilyen fogalom-meghatározás a törvényben
nem szerepel. Az érlelési idõt pedig a tokaji szamorodnival azonos
módon célszerû szabályozni. Fontos változtatás az azonos évjárat
elõírása mely az aszúborokra (6)-(7) pontra is érvényes. Az azonos
évjárat megkövetelése mind az EU elõírásainak és tárgyalási pozícióink
megalapozásának, mind a borkészítési gyakorlatnak megfelel.
Az (1)-(5) pontban a (MM°) a törvény más helyein is
alkalmazott egységes mértékegységet jelent. Az érlelési idõre
vonatkozó változtatás nem jelent könnyítést a korábban szabvány
szinten szabályozott elõíráshoz képest.
A (6) pontban célszerû a puttonyszámot meghatározni, mintegy
behatárolva a késõbb rendeletben, vagy borkönyvben szabályozandó
kategóriák számát. Az érlelési idõ nem jelent könnyítést a korábban
szabványi szinten szabályozott elõíráshoz képest, de a mûszaki,
biológiai megvalósíthatóságot, valamint az EU-s konkurenseinkhez
képest a kedvezõbb versenyhelyzet kialakítását teszik lehetõvé
az eredeti törvényjavaslathoz képest. Az érlelési idõ
vonatkozásában a Tokajhegyaljai Hegyközségi Tanácsnak lehetõsége van a
törvénynél szigorúbb szabályok bevezetésére, illetve a különleges
minõségû borok OBB által történõ minõsítése továbbra is lehetõséget
biztosit a hagyományok és a hungaricum jelleg megõrzésére.
A (7) pont módosítását ugyanazon szempontok indokolják mint a
(3-6) pontok módosítását.
A (8) pont az eredeti törvény javaslatához képest történt
törléseket "a rendkívül magas cukortartalmú" kifejezés nehéz
értelmezése, valamint az indokolja, hogy sem a törvényben sem
rendeleteiben nem célszerû az aszú borok és a nektár minimális
alkoholtartalmát meghatározni.
48. A törvényjavaslat 64. §-ának (2) és (3) bekezdése az
alábbiak szerint módosul:
"(2) A tokaji máslás, tokaji fordítás tokaji aszú, tokaji
aszú-eszencia és tokaji [nektár (eszencia)] esencia (nektár)
elõállítója a felhasznált aszúsodott szõlõbogyó, a készített aszúbor,
aszú eszencia és a nyert es[z]encia mennyiségét az illetékes
hegyközségnek kategóriánként köteles bejelenteni.
(3) A tokajhegyaljai borvidék zárt területén csemegebort,
ürmösbort, fûszerezett bort[, valamint gyümölcsbõl szeszes italt]
készíteni és tárolni tilos."
Indoklás
A (2) pont módosításait a szabályozásnak máslásra és
fordításra való kiterjesztése indokolja.
A (3) pontban a gyümölcsbõl készült szeszesital törlését az
indokolja, hogy ezen termékeknek nem az elõállítását, hanem a tokaji
borkülönlegességekkel való keverését szándékozza a törvény
megakadályozni, de erre a törvényjavaslat 20. §-a megfelelõen
rendelkezik.
49. A törvényjavaslat 65. §-ának (3) bekezdése az alábbiak
szerint módosul:
"(3) A palackozási kötelezettség nem vonatkozik a
tokajhegyaljai borvidék területén a termelõk által saját pincéjükben
forgalomba hozott saját termésû tokaji szamorodni, tokaji máslás,
tokaji fordítás, tokaji aszú, tokaji aszú-eszencia borokra és tokaji
eszenci[a]ára [borokra]."
Indoklás
A (3) pont módosítása nem csupán pontosítás, hanem szigorítást
is tartalmaz abban az értelemben, hogy a nem palackozott tokaji
borkülönlegességek forgalomba hozatala csak a termelõk saját
pincéjében történhessen.
50. A törvényjavaslat 70. §-ának (1) bekezdése a) pontja
és a (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(1) Az OBI ellenõrzi:
a) a must és a bor származását, eredetét, minõségét
(összetételi és érzékszervi tulajdonságok, térfogat, csomagolás és
jelölés), [a minõségcsökkenés mértékét,] a telephely, objektum
mûködésének jogszerûségét továbbá a szállítás és a tárolás során
felmerülõ körülményeket,"
"(2) A borászati termékek ellenõrzését e törvény, valamint a
Borkönyv hatálybalépéséig a [termék]szabványok [alapján] és a
vonatkozó jogszabályokban elõírt módszerek alkalmazásával kell
végezni. Szükség esetén a területi felügyelõ betekinthet a borászati
termék elõállítással összefüggõ egyéb iratanyagokba is."
Indoklás
A (l) a) pontban a "minõség csökkenés mértékét" kifejezést
azért célszerû törölni, mert a minõség csökkenés olyan komplex és
bonyolult fogalom, hogy az OBI annak felmérését nem tudja objektíven
meghatározni.
A (2) pont módosítása a törvény elfogadása után a miniszter
feladatát és hatáskörét kívánja pontosítani részben az Élelmiszerkönyv
részben az EU-s gyakorlatnak megfelelõen.
51. A törvényjavaslat 73. §-ának (1) bekezdése az alábbiak
szerint módosul:
"(1) Az ellenõrzõ hatóság területi felügyelõi feladatuk
teljesítése céljából a vizsgálathoz szükséges mértékben térítésmentes
mintát vehetnek és azt elszállíthatják. Az eljárásról jegyzõkönyvet
kell felvenni. [A mintavétel során a hatóság ellenõrzést végzõ
munkatársa köteles az ellenõrzöttet figyelmeztetni arra, hogy
ellenmintára igényt tarthat.] A mintavétel szabályait külön jogszabály
állapítja meg."
Indoklás
Az (l) pont ellenmintára vonatkozó kitételét azért célszerû
törölni, mert ugyanezen pont következõ mondata a mintavétel valamennyi
szabályát külön jogszabály hatáskörébe utalja.
52. A törvényjavaslat 75.§-ának (1) bekezdése egy új e)
ponttal egészül ki, az e)-f) pontok jelölése f)-g) pontokra változik
és egyidejûleg kiegészül egy új (3) bekezdéssel:
/Az OBI az ellenõrzés eredményeként/
"e) elrendelheti a fogyasztásra, továbbfeldolgozásra
alkalmatlan termék megsemmisítését;
(3) A megsemmisítés módjáról külön jogszabály rendelkezik."
Indoklás
Az OBI hatáskörét a más jogszabályok illetve az
élelmiszertörvénnyel összhangban célszerû a termék megsemmisítés
lehetõségével is kiegészíteni.
Ez is a hamisítók elleni érdemi fellépést segíti.
53. A törvényjavaslat 78 §-nak (2) és a (4) bekezdése az
alábbiak szerint módosul:
(2) A bírság mértéke [húszezer forinttól egymillió forintig
terjedhet]
- a kifogásolt tétel mennyiségétõl, értékétõl, a hiba
jellegétõl is függõen - legalább a borászati termék belföldi forgalmi
értéke kétszeresének, legfeljebb tízszeresének megfelelõ összeg. A
minõségvédelmi bírság a 75-76. §-ban foglalt jogkövetkezményekkel
együtt is kiszabható.
(4) A minõségvédelmi bírságot az OBI számlájára kell
befizetni.[A befolyt összeg felhasználásról az ellenõrzõ hatóság
vizsgálati és ellenõrzési módszereinek folyamatos korszerûsítésére
figyelemmel a földmûvelésügyi miniszter dönt.] A befolyt összeget a
földmûvelésügyi miniszter döntése alapján csak a vizsgálati módszerek
korszerûsítésére, a hatósági ellenõrzést elõsegítõ intézkedésekre
lehet felhasználni.
Indoklás
A (2) pontban a birság mértékét nem tartjuk eléggé
elrettentõnek, ezért célszerû a más törvényekhez hasonlóan a termék
belföldi forgalmi értékéhez kötni.
A (4) pont módosítása a birság felhasználást az eredeti
törvényhez képest korlátozni kivájna annak egy részterületére.
54. A törvényjavaslat egy új címmel és egy új 84.§-al
egészül ki:
"A Magyar Borkönyv
84.§
(1) Az e törvényben nem szabályozott elõírásokat a Magyar
Borkönyvben kell szabályozni. A Magyar Borkönyv vezetésének feladatait
a Földmûvelésügyi Minisztérium látja el. A Magyar Borkönyvben kell
szabályozni:
a) az Európai Unió jogszabályai alapján készült, a
Magyarországon elõállított és/vagy forgalmazott borokra vonatkozó
kötelezõ elõírásokat;
b) a nemzetközi szervezetek ajánlásait;
c) a Hivatalos Borászati Vizsgálati Módszereket.
(2) A földmûvelésügyi miniszter a Magyar Borkönyv
a) kötelezõ elõírásait rendelettel adja ki;
b) ajánlott irányelveit közzéteszi.
(3) A Magyar Borkönyvet a Magyar Borkönyv Bizottság (a
továbbiakban: Bizottság) dolgozza ki. A Bizottság 15 tagból áll,
akiket a tudomány, az ellenõrzés, az érdekvédelmi és szakmai
szervezetek, a Földmûvelésügyi Minisztérium, az Ipari, Kereskedelmi és
Idegenforgalmi Minisztérium valamint a Népjóléti Minisztérium
képviselõibõl - az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter,
valamint a népjóléti miniszter egyetértésével - a földmûvelésügyi
miniszter nevezi ki.
(4) A Bizottság az egyes szakterületek kidolgozására külön
szakbizottságokat hoz létre.
(5) A Bizottság tagjai közül elnököt, elnökhelyettest és
titkárt választ, mûködési szabályzatát maga alakítja ki és azt - az
ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, valamit a népjóléti
miniszter egyetértésével - a földmûvelésügyi miniszter hagyja jóvá.
(6) A Bizottság mûködésével kapcsolatos titkársági teendõket
a Földmûvelésügyi Minisztérium látja el."
Indoklás
Az EU borjoga három fõ részre tagolódik a kötelezõ közösségi
piaci szabályozás, a nemzeti hatáskörbe utalt meghatározott termõhelyû
minõségi borok illetve az Unión belül kötelezõen alkalmazott anyagok,
vizsgálati eljárások stb. körére. Ez utóbbit u.n. Borkönyvben
szabályozzák. E javaslattal a célunk az, hogy egy több éves átmeneti
idõszak után EU konform módon szabályozzuk a törvényben nem
szabályozott kérdéseket melyek végül valamennyien a Borkönyv részévé
válnak és a kialakítandó kapcsolódó rendeletek, illetve a jelenlegi
szabványok ezzel párhuzamosan fokozatosan megszûnnek. Természetesen a
minisztérium részérõl nem csupán a titkársági teendõket kell ellátni a
Magyar Borkönyv Bizottság mellett, hanem a szükséges eszközöket is
biztosítani kell úgy, hogy lehetõség szerint a Magyar Borkönyv EU
tagságunk elnyerésére rendelkezésre álljon.
55. A törvényjavaslat 84. §-a az alábbiak szerint módosul:
" (1) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy
[e törvény végrehajtási szabályait rendeletben állapítsa meg]
rendeletben megállapítsa:
a) a must és bor elõállítására és kezelésére felhasználható
kiegészítõ és segédanyagokat, illetve eljárásokat;
b) a tartósított must, a sûrített must, a szeszezett must, a
töményített must és bor, továbbá a párlási bor elõállításának
szabályait,
c) a borpárlat kezelésénél felhasználható anyagok és
eljárások szabályait;
d) a mintavétel rendjét;
e) a származási igazolások rendjét.
f) a letöltött borok forgalmazásának rendjét
g) a tájbor megnevezésében a termõhellyel kapcsolatos
névhasználatot.
(2) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy az
ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi, valamint a népjóléti
miniszterrel egyetértésben rendelettel kiadja a Magyar Borkönyv
kötelezõ elõírásait.
Indoklás
A törvény szerkezetének elválaszthatatlan formai és tartalmi
részének kell tekinteni, hogy a törvényért felelõs miniszter milyen
felhatalmazásokat és milyen hatáskört kap a törvényhez kapcsolódó
rendeletek kidolgozására. Ezeket módosító javaslataink során már
elõre jeleztük paragrafusonként, de ebben a formában kívánjuk azokat
összefoglalni.
56. Az 1. számú melléklet.
Indoklás
Mivel a 8. számú módosító javaslat értelmében a szõlõtermõ
tájak kategóriáit törölni javasoljuk a törvény szövegébõl, valamint a
3. § (l) a) pontját alkörzetekkel kívánjuk kiegészíteni és (2)
pontjának utolsó mondatát törölni javasoljuk, ezért áttekintettük a
törvény javaslat 1. és 3. számú mellékletét. Helyette egy egységes
szerkezetbe foglalt borvidékek, bortermõhelyek mellékletet javaslunk.
A melléklet kialakításakor az eredeti törvényjavaslathoz
képest egy megengedõbb borvidéki listát javaslunk a 3 § (2) pontjának
8. számú módosításunk alapján. Ez növeli borvidékenként a borvidéki
települések számát és csökkenti a bortermõhelyekre besorolt
települések számát. Ezek a változások döntõen a kiskunsági borvidéket
érintik, az u.n. történelmi borvidékek közül a legjelentõsebb a
bükkaljai borvidékbõl Szomolya községnek az egri borvidékhez való
áthelyezése, melyet történelmi, környezeti indokokon kívül az érintett
hegyközségi szervezetek kérelmei, határozatai alátámasztanak.
Ugyancsak történelmi borvidéket érintõ, jelentõs de indokolt
változás, hogy Tihany a jó bortermõ helyek közül átkerül a
Balatonfüred-csopaki borvidékhez.
A jelenlegi 20 borvidék 22-re növekszik a törvényjavaslatban
szereplõ zalai borvidék kialakításán kívül a javaslat szekszárdi
borvidék völgységi körzetének önálló tolnai borvidékké való
minõsítésével, melyet környezeti és fajtahasználati okok indokolnak.
(Lásd melléklet.)
Melléklet a szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló
1997.évi ......... törvényhez
Borvidékek, bortermõhelyek
I. BORVIDÉKEK
1. Csongrádi borvidék
a) Csongrádi körzet: Csongrád;
b) Kisteleki körzet: Balástya, Csengele, Kistelek,
Pusztaszer;
c) Pusztamérgesi körzet: Forráskút, Öttömös, Pusztamérges,
Ruzsa, Üllés;
d) Mórahalmi körzet: Ásotthalom, Bordány, Domaszék,
Kiskundorozsma, Mórahalom, Zákányszék
településeknek a szõlõkataszter szerint I. II. és III.
osztályú határrészei.
2. Hajós-Bajai borvidék
Baja, Bátmonostor, Császártöltés, Csátalja, Csávoly,
Érsekcsanád, Érsekhalma, Hajós, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Vaskút
településeknek a szõlõkataszter szerint I. II.és III.
osztályú határrészei.
3. Kunsági borvidék
a) Bácskai körzet: Bácsalmás, Bácsszõlõs, Borota,
Csikéria, Dávod, Dusnok, Jánoshalma, Kéleshalom, Kunbaja, Mélykút
Tompa;
b) Cegléd-Monor-Jászsági körzet
Ceglédi alkörzet: Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemõ,
Hernád, Inárcs, Kakucs, Nyársapát, Örkény;
Jászsági alkörzet: Jászberény, Jászszentandrás, Heves
Monori alkörzet: Bénye, Gomba, Monor
c) Dunamenti körzet: Apostag, Dunavecse, Dömsöd, Harta,
Solt, Ráckeve, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu;
d) Izsáki körzet: Ágasegyháza, Fülöpháza, Fülöpszállás,
Izsák, Kunszentmiklós, Orgovány, Páhi, Szabadszállás;
e) Kecskemét-Kiskunfélegyházi körzet: Ballószög, Bugac,
Felsõlajos, Fülöpjakab, Helvécia, Jakabszállás, Kecskemét,
Kerekegyháza, Kiskunfélegyháza, Kunbaracs, Kunszállás, Ladánybene,
Lajosmizse;
f) Kiskõrösi körzet: Akasztó, Bócsa, Csengõd, Imrehegy,
Kaskantyú, Kecel, Kiskõrös, Pirtó,Soltszentimre, Soltvadkert,
Tabdi, Tázlár;
g) Kiskunhalas-Kiskunmajsai körzet: Balotaszállás,
Csólyospálos, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kiskunhalas,
Kiskunmajsa, Kisszállás, Kunfehértó, Móricgát, Szank, Zsana;
h) Tiszamenti körzet: Cibakháza, Cserkeszõlõ, Csépa,
Lakitelek, Nagyrév, Nyárlõrinc, Szentkirály, Tiszaalpár,
Tiszajenõ, Tiszaföldvár-Homok, Tiszakécske, Tiszakürt, Tiszasas,
Tiszaug
településeknek a szõlõkataszter szerint I., II. és III.
osztályú határrészei.
4. Ászár-Neszmélyi borvidék
a) Ászári körzet: Bársonyos, Császár, Csép, Ete,
Kerékteleki, Kisbér, Nagyigmánd, Vérteskethely;
b) Neszmélyi körzet: Baj, Dunaalmás, Dunaszentmiklós,
Esztergom, Kesztölc, Kocs, Mocsa, Neszmély, Szomód, Tata,
Vértesszõlõs;
településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú
határrészei.
5. Badacsonyi borvidék
Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic,
Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas,
Káptalantóti, Kisapáti, Kõvágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp,
Salföld, Szigliget, Tapolca
településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú
határrészei.
6. Balatonfüred-Csopaki borvidék
Alsóörs, Aszófõ, Balatonakali, Balatonalmádi,
Balatoncsicsó, Balatonfüred, Balatonszõlõs, Balatonudvari, Csopak,
Dörgicse, Felsõörs, Lovas, Mencshely, Monoszló, Óbudavár,
Örvényes, Paloznak, Pécsely, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon,
Tihany, Vászoly, Zánka
településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú
határrészei.
7. Balatonmelléki borvidék
a) Káli körzet: Balatonhenye, Hegyesd, Köveskál,
Mindszentkálla, Monostorapáti, Szentbékálla;
b) Balatonederics-Lesencei körzet: Balatonederics,
Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Nemesvita, Sáska,
Zalahaláp;
c) Cserszegi körzet: Balatongyörök, Cserszegtomaj,
Gyenesdiás, Héviz-Egregy, Rezi, Várvölgy, Vonyarcvashegy
településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú
határrészei.
8. Etyek-Budai borvidék
a) Etyeki körzet: Bicske, Csabdi, Etyek, Kajászó, Nadap,
Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Vál;
b) Budai körzet: Budajenõ, Budakeszi, Pilisborosjenõ,
Telki, Tök, Üröm
településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú
határrészei.
9. Móri borvidék
Csákberény, Csókakõ, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly
településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú
határrészei.
10. Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék
Écs, Felpéc, Gyõr-Ménfõcsanak, Gyõrság, Gyõrszemere,
Gyõrújbarát, Kajárpéc, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu,
Ravazd, Tényõ
településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú
határrészei.
11. Somlói borvidék
Doba, Somlójenõ, Somlószõlõs, Somlóvásárhely
településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú
határrészei.
12. Soproni borvidék
Fertõboz, Fertõendréd, Fertõrákos, Fertõszentmiklós,
Fertõszéplak, Harka, Hidegség, Kópháza, Sopron
településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú
határrészei.
13. Dél-Balatoni borvidék
Andocs, Balatonberény, Balatonboglár, Balatonlelle,
Balatonkeresztúr, Balatonendréd, Balatonszemes, Karád, Kéthely,
Kõröshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Marcali, Ordacsehi,
Somogysámson, Somogytúr, Szólád, Szõlõsgyörök, Visz, Zamárdi
településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú
határrészei.
14. Mecsekaljai borvidék
a) Pécsi körzet: Cserkút, Hosszúhetény, Keszü,
Kõvágószõlõs, Kõvágótöttös, Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad,
Szemely;
b) Versendi körzet: Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcsõ,
Hásságy, Lánycsók, Mohács, Monyoród, Olasz, Szajk, Szederkény,
Versend
c) Szigetvári körzet: Helesfa, Kispeterd, Mózsgó,
Nagypeterd, Nyugotszenterzsébet, Szigetvár
településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú
határrészei.
15. Szekszárdi borvidék
Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Õcsény,
Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba;
településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú
határrészei.
16. Villány-Siklósi borvidék
a) Villányi körzet: Kisharsány, Nagyharsány, Villány,
Villánykövesd;
b) Siklósi körzet: Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány,
Hegyszentmárton, Kistótfalu, Márfa, Nagytótfalu, Palkonya, Siklós,
Túrony
településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú
határrészei.
17. Bükkaljai borvidék
Bogács, Borsodgeszt, Bükkaranyos, Bükkzsérc, Cserépfalu,
Cserépváralja, Emõd, Harsány, Kács, Kisgyõr, Kistokaj, Mályi,
Mezõkövesd, Miskolc, Nyékládháza, Sály, Tard, Tibolddaróc, Vatta
településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú
határrészei.
18. Egri borvidék
a) Egri körzet: Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta,
Egerszalók, Egerszólát, Felsõtárkány, Kerecsend, Maklár,
Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szomolya;
b) Debrõi körzet: Aldebrõ, Feldebrõ, Verpelét
településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú
határrészei.
19. Mátraaljai borvidék
Abasár, Apc, Atkár, Detk, Domoszló, Ecséd, Gyöngyös,
Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos,
Gyöngyöstarján, Halmajugra, Hatvan, Karácsond, Kisnána, Markaz,
Nagyréde, Rózsaszentmárton, Szücsi, Vécs, Visonta;
településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú
határrészei.
20. Tokajhegyaljai borvidék
Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud,
Bodrogolaszi, Erdõbénye, Erdõhorváti, Golop, Hercegkút,
Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezõzombor, Monok, Olaszliszka,
Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong,
Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu
településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú
határrészei.
21. Zalai borvidék
a) Csáfordi körzet: Csáford, Pakod, Vindornyalak,
Vindornyaszõlõs, Zalabér, Zalaszántó, Zalaszentgrót;
b) Szentgyörgyvári körzet: Dióskál, Egeraracsa, Garabonc,
Homokkomárom, Nagyrada, Orosztony, Sármellék, Szentgyörgyvár,
Zalakaros, Zalaszabar;
c) Muravidéki körzet: Csörnyeföld, Letenye, Murarátka,
Muraszemenye, Szécsisziget, Tormafölde, Zajk
településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú
határrészei.
22. Tolnai borvidék
a) Tolnai körzet: Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy,
Györköny, Kölesd, Madocsa, Paks, Tengelic, Tolna;
b) Völgységi körzet: Aparhant, Bonyhád, Bonyhádvarasd,
Duzs, Györe, Izmény, Lengyel, Mórágy, Mõcsény, Mucsfa, Mucsi;
c) Tamási körzet: Felsõnyék, Hõgyész, Iregszemcse,
Magyarkeszi, Nagyszokoly, Ozora, Pincehely, Simontornya, Tamási
településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú
határrészei.
II. BORTERMÕHELYEK
Csongrád megyében: Hódmezõvásárhely;
Fejér megyében: Igar, Kápolnásnyék, Seregélyes,
Szabadhidvég, Velence;
Nógrád megyében: Pásztó, Szendehely;
Pest megyében: Kisnémedi, Kerepes, Mogyoród, Õrbottyán,
Pilis, Szada, Újlengyel, Vác, Vácegres, Vácrátót, Veresegyháza;
Somogy megyében: Balatonszabadi, Böhönye, Kaposhomok,
Kaposkeresztúr, Kercseliget, Mosdós, Nagyberki, Szabadi;
Szabocs-Szatmár-Bereg megyében: Barabás
Vas megyében: Bérbaltavár, Borgáta, Celldömölk, Csepreg,
Kemeneskápolna, Kissomlyó, Kõszeg, Mesteri, Sitke, Vaskeresztes;
Veszprém megyében: Balatonfõkajár, Balatonkenese,
Balatonvilágos, Csabrendek, Sümeg;
településeknek a szõlõkataszter szerint I. és II. osztályú
határrészei.
Budapest, 1997. október 6.
Eleje Honlap