1

K/4763/1..

Í R Á S O S V Á L A S Z

Lezsák Sándor képviselõ Úr (MDF) "Az anyagi jogi szabályok megsértésével

hoztak döntést a kunszállási földtulajdonosok kártalanításakor?" címû

kérdésére

Tisztelt Képviselõ Úr!

Az Országgyûlés Házszabálya 91. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint

Képviselõ Úr hozzám intézett kérdésére a következõ választ adom.

Amint arról a K/4634/1.. sz. írásos válaszomban Képviselõ Urat tájékoztattam, a

rendelkezésre álló iratokból kitûnõen a kisajátító hatóság szakértõi javaslat

alapján állapította meg az M5 autópálya kunszállási szakaszának építése

céljára kisajátított területek után járó kártalanítás összegét, így a

kártalanítás megállapítására vonatkozó jogszabályi elõírásokat maradéktalanul

megtartotta.

A kisajátító hatóság a 752/1994. sz. jogerõs határozata indokolási részében

kifejtette: "A kártalanítást a szakértõi javaslat alapján állapítottam meg, a

szakértõ ugyanis javaslata készítése során mind a földeket jellemzõ

mezõgazdasági mûvelési szempontokat, mind az egyéb értékesítési lehetõségeket

szem elõtt tartotta, s figyelemmel volt a térségben kialakult forgalmi

értékekre is."

Tájékoztatom Képviselõ Urat: nincs felhatalmazásom annak megállapítására, hogy

a kisajátítási eljárás során az anyagi jogi szabályokat megsértették-e vagy

sem. (E kérdés - álláspontom szerint - kizárólag a kisajátító hatóság

eljárásával összefüggésben, bíróság elõtti eljárásban merülhet fel.) Meg-

ítélésem szerint azonban, ha a kisajátító hatóság az ingatlanforgalmi

értékbecslést - amely határozatának alapját képezte - bármilyen szempontból

aggályosnak tartotta volna, módjában állt volna másik szakértõt kirendelni és

új szakértõi véleményt beszerezni.

A kisajátító hatóság nem a vezetésem és irányításom alatt álló közigazgatási

szerv, tevékenységére ráhatásom nincs, tehát annak vizsgálata, hogy a

kisajátítási eljárás során az anyagi jogszabályok rendelkezéseit figyelembe

vette-e, hatásköröm túllépését jelentené.

A kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr. 14. §-ának (1) bekezdése szerint a

kisajátított ingatlanért járó kártalanítás a tulajdonost illeti meg. Minthogy

a kisajátítási eljárás idõpontjában Kunszállás községben a kártalanításra

jogosultak személye bizonytalan volt, a kisajátító hatóság a 21/1976. (IX. 5.)

PM rendelet 6. §-ának a) pontja értelmében a megállapított kártalanítási

összegek bírósági letétbe helyezését rendelte el. E rendelkezésével a hatóság

a jogszabályi elõírásokat ugyancsak figyelembe vette és megtartotta.

Tisztelt Képviselõ Úr!

Az 1997. július 9. napján kelt K/4634/1.. sz. írásos válaszomat Képviselõ Úr

újabb kérdése tükrében is változatlanul fenntartom. E válaszomban ugyanis nem

csak arról tájékoztattam Képviselõ Urat, hogy a rendelkezésre álló iratok

szerint a kisajátítási eljárás során eljárási hiba, mulasztás sem a

kisajátítást kérõ, sem a kisajátító hatóság terhére nem volt megállapítható,

hanem rámutattam arra is: a kisajátító hatóság a rá irányadó jogszabályok

megtartásával hozta meg határozatát, többek között azzal, hogy a kártalanítás

összegének megállapításához az ingatlanforgalmi értékbecslés adatait vette

figyelembe.

A Legfõbb Ügyészség, a Bács-Kiskun megyei Fõügyészség, valamint a

Belügyminisztérium Önkormányzati fõosztálya is arra az álláspontra jutott

vizsgálata eredményeként, hogy a kártalanítás összegének meghatározása a

helyben kialakult forgalmi érték alapul vételével készített aggálytalan

szakértõi vélemény alapján történt.

Kérem Képviselõ Urat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék.

Budapest, 1997. augusztus " "

Szívélyes üdvözlettel:

Dr. Lotz Károly

Eleje Honlap