T/4815/33.. számú
EGYSÉGES JAVASLAT
a társasági adóról és az osztalékadóról szóló
1996. évi lxxxi. törvény módosításáról SZÓLÓ T/4815.. SZÁMÚ
TÖRVÉNYJAVASLAT ZÁRÓSZAVAZÁSÁHOZ
Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 1997. november
1997. évi ...... törvény
a társasági adóról és az osztalékadóról szóló
1996. évi lxxxi. törvény módosításáról
1.§ A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi
LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1.§-ának (3) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(3) Ha e törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle
jogcímen írja elõ költség, ráfordítás figyelembe vételét, az adózás
elõtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény
igénybevételét, azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve, ha a
törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri
alkalmazásra."
2.§ A Tv. 2.§ (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/(2) Belföldi illetõségû adózó a belföldi személyek közül/
"g) az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a
köztestület, az egyház (ideértve e szervezetek alapszabályában,
illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti
egységeket is), a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító
pénztár."
3.§ (1) A Tv. 4.§-a a következõ 1/a. ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában/
"1/a. adomány: a közhasznú szervezet, a kiemelkedõen közhasznú
szervezet részére - a közhasznú szervezetekrõl szóló törvényben
nevesített közhasznú tevékenység és a kiemelkedõen közhasznú
besorolást megalapozó közfeladat (a továbbiakban: közhasznú
tevékenység) - támogatására, továbbá a közérdekû kötelezettségvállalás
(ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár támogatását is)
céljára adott pénzbeli támogatás, juttatás és térítés nélküli
eszközátadás könyv szerinti értéken, immateriális javak és tárgyi
eszközök esetén számított nyilvántartási értéken, feltéve, hogy
a) a jogügylet vonatkozó dokumentumai (így különösen az
alapító okirat, tájékoztató, reklám), körülményei (szervezés,
kapcsolódó feltételek) valós tartalma alapján nem állapítható meg,
hogy az nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a
közérdekû célt,
b) az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóról
szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni elõnyt az
adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezetõ
tisztségviselõjének, felügyelõ bizottsága vagy igazgatósága tagjának,
könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek, vagy a magánszemély tag
(részvényes) közeli hozzátartozójának;"
(2) A Tv. 4.§-ának 3., 5., 8. pontja helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
/E törvény alkalmazásában/
"3. azonos munkakör: a 9006/1996. (SK 12.) KSH közleménnyel
kiadott, 1997. január 1-jén hatályos Foglalkozások Egységes
Osztályozási Rendszere szerint azonosnak minõsülõ munkakör;"
"5. behajthatatlan követelés: az elévült követelés; a csõd-, a
felszámolási eljárásban az egyezségi megállapodásban, illetve a helyi
önkormányzatok adósságrendezési eljárásában az egyezségben rögzített
elengedett követelés; a felszámolási eljárás során a felszámoló által
írásban adott nyilatkozat alapján várhatóan meg nem térülõ követelés;
a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában az a követelés,
amelyrõl a hitelezõ - a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási
javaslat ismeretében - lemondott; a felszámolási eljárás befejezésével
ki nem egyenlített követelés, módosítva a felszámolási eljárás során
már elszámolt összeggel; jogszabályban behajthatatlan követelésként
elismert összeg; az a követelés, amely olyan kötelezettel szemben áll
fenn, aki nem lelhetõ fel, s ezt az adózó dokumentumokkal hitelt
érdemlõen bizonyítja; az a követelés, amely dokumentumokkal,
számítással igazoltan csak veszteséggel, aránytalan
költségráfordítással érvényesíthetõ; hitelintézetnél, befektetési
vállalkozásnál a felsorolt követelések, csökkentve a kockázati
céltartalékból vagy az általános kockázati céltartalékból a hitelezési
veszteség elszámolása miatt bevételként elszámolt összeggel;"
"8. beruházás értéke: az üzembe helyezett tárgyi eszköz
számviteli törvény szerinti beszerzési, elõállítási értéke;"
(3) A Tv. 4.§-a a következõ 10/a. ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában/
"10/a. egyezmény alkalmazásakor (nem zárva ki az egyeztetõ
eljárást):
a) haszonhúzó: az a külföldi szervezet, külföldi illetõségû
osztalékban részesülõ, amely a jövedelemszerzés helye alapján
belföldrõl származó kamatot, díjat, jogdíjat vagy osztalékot az
illetõsége szerinti állam adóhatóságához benyújtott adóbevallásában az
adóalap megállapításához bevételként elszámolja; nyilvános
kötvénykibocsátás esetén azt kell haszonhúzónak tekinteni, akinek a
kifizetõ a kamatot kifizeti, átutalja,
b) kedvezményezett: az a külföldi szervezet, külföldi
illetõségû osztalékban részesülõ, amely részére a kifizetõ a kamatot,
a díjat, a jogdíjat vagy az osztalékot kifizeti, juttatja;"
(4) A Tv. 4.§-a 23. pontjának bevezetõ rendelkezése a
következõk szerint módosul:
/E törvény alkalmazásában/
"23. kapcsolt vállalkozás: a külföldi illetõségû adózó és a
belföldi telephelye, illetve a külföldi vállalkozó fióktelepei egymás
közötti elszámolásai tekintetében, valamint az egymással szerzõdéses
kapcsolatban állóknál, ha"
(5) A Tv. 4.§-a 28. pontjának b) alpontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában
28. külföldön tevékenységet végzõ: az a belföldön bejegyzett,
belföldi székhellyel rendelkezõ, megszakítás nélkül száz százalékig
külföldi tulajdonban lévõ korlátolt felelõsségû társaság,
részvénytársaság, amely az adóévben folyamatosan megfelel az a)-e)
pontokban megjelölt valamennyi feltételnek, azaz/
"b) kizárólag külföldön végez kereskedelmi tevékenységet
és/vagy külföldi személynek, külföldi magánszemélynek nyújt - a
hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján
- pénzügyi szolgáltatásnak nem minõsülõ olyan szolgáltatást, amelynek
teljesítési helye az általános forgalmi adóról szóló törvény elõírása
szerint külföld,"
(6) A Tv. 4.§-a 29. pontjának b) alpontja helyébe a következõ
rendelkezés lép, és a pont a következõ e) alponttal és az alpont utáni
rendelkezéssel egészül ki:
/E törvény alkalmazásában
29. osztalék:/
"b) a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás,
juttatás - kivéve a társadalmi szervezet által, valamint a jogszabály
vagy államközi megállapodás alapján nyújtott vissza nem térítendõ
támogatást, juttatást -, továbbá az elengedett kötelezettség (ideértve
a más által átvállalt tartozás összegét is),"
"e) a külföldi vállalkozó fióktelepe által az
eredménykimutatásában fizetett (jóváhagyott) osztalékként
szerepeltetett összeg;
az osztalékadó megállapításához a c) alpont alkalmazásakor
könyv szerinti értéknek a megszûnõ belföldi vagy külföldi személy
jegyzett tõkéjébõl az osztalékban részesülõre - a tagi (részvényesi)
jogviszony alapján - jutó részt kell tekinteni, ha az osztalékban
részesülõ írásban nem nyilatkozik a megszûnõ befektetésnek az
illetõsége szerinti államban hatályos számviteli elõírások szerint
megállapított könyv szerinti értékérõl;"
(7) A Tv. 4.§-a következõ 28/a és 31/a pontokkal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában:/
"28/a. országos érdekképviseleti szervezet: a
társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásával összefüggõ egyes
törvények módosításáról szóló 1997. évi XLVIII. törvénnyel módosított,
a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi
LXXXIV. törvény 7.§ (4)-(7) bekezdésében foglaltaknak megfelelõ
munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleti szervezet;"
"31/a. számított nyilvántartási érték: az immateriális javak
és a tárgyi eszköz számviteli törvény elõírása alapján megállapított
beszerzési értékének az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírással
csökkentett összege;"
(8) A Tv. 4.§-ának 33. pontja a következõ h) alponttal egészül
ki:
/E törvény alkalmazásában
33. telephely:/
"h) a külföldi személyt telephellyel rendelkezõnek kell
tekinteni, ha fióktelep útján végez vállalkozási tevékenységet;"
4.§ (1) A Tv. 7.§-a (1) bekezdésének d) és g) pontja helyébe a
következõ rendelkezések lépnek:
/(1) Az adózás elõtti eredményt csökkenti:/
"d) a számviteli törvény elõírásai alapján terv szerinti és
terven felüli értékcsökkenési leírásként elszámolt, de legfeljebb az
1. számú melléklet 1-8. és 10-11. pontjaiban meghatározott módon
(mértékkel) és a 2. számú mellékletben elõírt mértékekkel számított
összeg, valamint az 1. számú melléklet 12. pontja szerinti összeg,
továbbá a kettõs könyvvitelt vezetõ adózónál az immateriális javak, a
tárgyi eszközök értékesítésekor, apportálásakor, valamint ezen
eszközök megsemmisülésekor, selejtezésekor, hiányakor a számított
nyilvántartási érték, továbbá egyszeres könyvvitelt vezetõ adózónál az
1. számú melléklet 9. pontjában meghatározott összeg,"
"g) az ellenõrzött külföldi társaságtól kapott osztalék
kivételével a bevételként elszámolt kapott (realizált) osztalék,
azzal, hogy passzív idõbeli elhatárolás alkalmazása esetén bevételként
elszámoltnak csak az adóévben el nem határolt rész minõsül; e
rendelkezést kell megfelelõen alkalmazni a következõ adóév(ek)ben az
elhatárolásból visszavezetett részre is,"
(2) A Tv. 7.§-ának (1) bekezdése a következõ u) ponttal
egészül ki:
/(1) Az adózás elõtti eredményt csökkenti:/
"u) az adóellenõrzés, önellenõrzés során megállapított, adóévi
bevételként vagy aktivált saját teljesítményként elszámolt összeg,
ideértve a visszatérített társasági adót is,"
(3) A Tv. 7.§-ának (1) bekezdése a következõ v) ponttal
egészül ki:
/(1) Az adózás elõtti eredményt csökkenti:
"v) a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességû
munkavállalót foglalkoztató adózónál megváltozott munkaképességû
munkavállalónként minden megkezdett hónap után havi 3000 forint, ha az
adózó a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról
szóló törvény alapján a rehabilitációs hozzájárulás fizetése alól
mentesül,"
(4) A Tv. 7.§-ának (1) bekezdése a következõ z) ponttal
egészül ki:
/(1) Az adózás elõtti eredményt csökkenti:/
"z) az adomány, kivéve a Mûsorszolgáltatási Alapnak közérdekû
közelezettségvállalásként adott összeget, figyelemmel az (5)-(7)
bekezdésben foglaltakra."
(5) A Tv. 7.§-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az adózó bármely adóévben élhet az (1) bekezdés f)
pontjában biztosított választási lehetõséggel. Ha azonban valamely
eszközcsoportra az adózó egyedi nyilvántartás alapján számolt el
értékvesztést, döntését nem változtathatja meg. Az
eszközcsoportonkénti elszámolásról az egyedi elszámolásra való
áttéréskor az eszközcsoportra az áttérés évének elsõ napján
nyilvántartott értékvesztést három adóév alatt egyenlõ részletekben
lehet levonni az adózás elõtti eredménybõl."
(6) A Tv. 7.§-a a következõ (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az adózás elõtti eredmény csökkentéseként az adomány
a) teljes összege, de legfeljebb az adózás elõtti eredmény 20
százaléka érvényesíthetõ közhasznú szervezet támogatása és közérdekû
kötelezettségvállalás esetén,
b) másfélszerese, de legfeljebb az adózás elõtti eredmény 20
százaléka érvényesíthetõ kiemelkedõen közhasznú szervezet támogatása
esetén.
(6) Az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott mérték
együttesen nem haladhatja meg az adózás elõtti eredmény 25 százalékát.
(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor
csökkentheti az adózás elõtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú
szervezet, a kiemelkedõen közhasznú szervezet, a közérdekû
kötelezettségvállalás szervezõje által az adóalap megállapítása
céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az
adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a
támogatott célt, továbbá - közhasznú szervezet, kiemelkedõen közhasznú
szervezet esetében - a közhasznúsági kategóriát és a besorolásról
rendelkezõ bírósági határozat számát."
5.§ (1) A Tv. 8.§-a (1) bekezdésének h) pontja, valamint n)
pontjának bevezetõ rendelkezése a következõk szerint módosul,
egyidejûleg az n) pont a következõ nd) alponttal egészül ki:
/(1) Az adózás elõtti eredményt növeli:/
"h) az elengedett követeléssel csökkentett hitelezési
veszteség ráfordításként elszámolt összege, hitelintézetnél,
befektetési vállalkozásnál ennek a kockázati céltartalékból, az
általános kockázati céltartalékból bevételként elszámolt összeggel
csökkentett része,"
"n) a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás,
juttatás, az elengedett követelés, az utólag adott, nem számlázott
engedmény - ide nem értve az adásvételi szerzõdésen alapuló, az abban
elõre rögzített feltételekkel adott engedményt - és az átvállalt
tartozás ráfordításként elszámolt összege - az utóbbi esetben azzal,
hogy ráfordításkénti elszámolásnak az átvállalt kötelezettség
szerzõdés (megállapodás) szerinti pénzügyi rendezése (teljesítése)
minõsül -, kivéve, ha a támogatás, juttatás
nd) átadására jogszabály elõírása alapján került sor;"
(2) A Tv. 8.§-ának (1) bekezdése a következõ p) ponttal
egészül ki:
/(1) Az adózás elõtti eredményt növeli:/
"p) az adóellenõrzés, önellenõrzés során megállapított, adóévi
költségként, ráfordításként elszámolt összeg, ideértve a társasági
adóhiány összegét is;"
(3) A Tv. 8.§-ának (1) bekezdése a következõ r) ponttal
egészül ki:
/(1) Az adózás elõtti eredményt növeli:/
"r) az adóévben az adózó által a gazdasági kamarákról szóló
törvény elõírása alapján kamarai tagdíj címen megfizetett összeg ötven
százaléka, de legfeljebb tízezer forint."
6.§ (1) A Tv. 9.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(1) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a
köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös
biztosító pénztár adóalapja kettõs könyvvitelt vezetõ esetében a
vállalkozási tevékenység adózás elõtti eredménye - egyszeres
könyvvitelt vezetõ esetében a vállalkozási tevékenység eredménye -,
módosítva a (2)-(5) bekezdésben foglaltakkal és figyelemmel a (6)-(8)
bekezdés rendelkezéseire."
(2) A Tv. 9.§-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/(2) Csökkenteni kell az adózás elõtti eredményt/
"c) a 7.§ (1) bekezdésének a), b), d), e), f), g), i), j), n),
o), r), t), u) és z) pontja, továbbá a 7.§ (2)-(7) bekezdése alapján
megállapított értékbõl a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül
hozzárendelhetõ összeggel, illetõleg közvetett kapcsolat esetén a
vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel."
(3) A Tv. 9.§-a (3) bekezdésének b) pontja a következõk
szerint módosul:
/(3) Növelni kell az adózás elõtti eredményt/
"b) a 8.§ (1) bekezdés a), b), c), d), e), h), j), k), m), n)
és p) pontja, továbbá a 8.§ (2)-(4) bekezdése alapján megállapított
értékbõl a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhetõ
összeggel, illetõleg közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási
tevékenység bevételével arányos összeggel."
(4) A Tv. 9.§-ának (3) bekezdése a következõ c) ponttal
egészül ki:
/(3) Növelni kell az adózás elõtti eredményt/
"c) az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi
szervezetnek és a köztestületnek az általa kiállított - az adózó
részére az adózás elõtti eredmény csökkentésére, a magánszemély
részére adókedvezményre - jogosító igazolásban feltüntetett kapott
adománynak a
ca) teljes összegével, ha az adóév utolsó napján az adózás
rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozása van,
cb) (7) bekezdésben elõírt aránnyal számított részével, ha
nincs az adóév utolsó napján az adózás rendjérõl szóló törvény
szerinti köztartozása, de a vállalkozási tevékenységbõl származó
bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket."
(5) A Tv. 9.§-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A közhasznú szervezetként, a kiemelkedõen közhasznú
szervezetként besorolt alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet
és köztestület adóalapja az (1)-(4) bekezdés alapján meghatározott
összegnek a (7) bekezdésben elõírt aránnyal számított része."
(6) A Tv. 9.§-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértéke
közhasznú szervezet esetében az összes bevétele 10 százaléka, de
legfeljebb 20 millió forint, kiemelkedõen közhasznú szervezet esetében
az összes bevétele 15 százaléka. A (3) bekezdés c) pontjában és a (6)
bekezdésben foglaltak meghatározásához az arányt a kedvezményezett
vállalkozási tevékenység mértékét meghaladóan elért vállalkozási
bevétel és a vállalkozási tevékenység összes bevételének hányadosaként
(két tizedesjegy pontossággal) kell számítani."
(7) A Tv. 9.§-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Az országos érdekképviseleti szervezet és az egyház az
adóalapot az (1)-(7) bekezdések szerint, a közhasznú szervezetre
vonatkozó rendelkezések megfelelõ alkalmazásával állapítja meg."
7.§ A Tv. 10.§-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
"(2) Csökkenteni kell a megállapított osztalékot a 7.§ (1)
bekezdésének r), t) és u) pontjában meghatározott összeggel.
(3) Növelni kell a megállapított osztalékot a 8.§ (1)
bekezdésének d), e), j), k), m) és p) pontjában meghatározott
tételekkel."
8.§ (1) A Tv. 13.§-a (1) bekezdésének bevezetõ mondata helyébe
a következõ rendelkezés lép:
"(1) A közhasznú társaság és a vízitársulat adóalapja a 6.§
elõírásai alapján megállapított adózás elõtti eredmény, módosítva a
7.§ (1) bekezdésének a)-g), i), j), l), n)-r), t) és u) pontjaiban és
(2)-(4) bekezdésében, a 8.§ (1) bekezdésének a)-e), h)-k), m), o) és
p) pontjaiban és (2) bekezdésében, továbbá a 16.§, a 18.§, a 28.§ és a
29.§-ban foglaltakkal, továbbá növelve"
(2) A Tv. 13.§-ának (1) bekezdése a következõ c) ponttal
egészül ki:
"c) a közhasznú társaságnál az adózó részére adózás elõtti
eredmény csökkentésére, a magánszemély részére adókedvezményre
jogosító igazolásban feltüntetett kapott adomány összegével, ha az
adóév utolsó napján az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti
köztartozása van."
9.§ A Tv. 14.§-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"A külföldi vállalkozó - kivéve, ha adókötelezettsége
fióktelep útján végzett tevékenység miatt áll fenn - a belföldi
telephelynek betudható árbevétele, bevétele és az ezekhez kapcsolódó
felmerült költsége, ráfordítása különbözeteként - a 17.§ szerint
elhatárolt veszteséget is figyelembe véve - határozza meg az adó
alapját, de ha ez kisebb mint az elszámolt költség 12 százaléka, ez
utóbbit kell az adó alapjának tekintenie."
10.§ A Tv. a következõ címmel és 14/A.§-sal egészül ki:
"A külföldi vállalkozó fióktelepének adóalapja
14/A.§
A külföldi vállalkozó a fióktelepének adóalapját a 6.§ (1)-(2)
bekezdésében foglaltak szerint, fióktelepenként állapítja meg."
11.§ A Tv. 15.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2) Az adóalap meghatározásánál bevételként nem kell
figyelembe venni a Magyar Köztársaság és a Magyar Nemzeti Bank által
kibocsátott kötvény, az általuk igénybe vett kölcsön alapján fizetett
kamatot."
12.§ A Tv. 20.§-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
/(1) Nem kell az adót megfizetnie/
"a) a közhasznú szervezetnek, kiemelkedõen közhasznú
szervezetnek nem minõsülõ alapítványnak, közalapítványnak, társadalmi
szervezetnek - kivéve az országos érdekképviseleti szervezetet -,
köztestületnek, továbbá a lakásszövetkezetnek, ha - a gazdálkodására
vonatkozó külön jogszabályok elõírása szerint és a 6. számú
mellékletben foglaltakat figyelembe véve nyilvántartott - vállalkozási
tevékenységébõl elért bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem
haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát,
b) a közhasznú társaságnak és a vízitársulatnak a
támogatásként, juttatásként véglegesen átadott pénzeszköz összegével,
a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékével -
immateriális javak és tárgyi eszközök esetében számított
nyilvántartási értékével -, valamint az adóalapnál számításba vett
kapott adománnyal csökkentett adóalap olyan része után, amelyet a
közhasznú társaságnál a 6. számú melléklet C fejezete alapján
megállapított kedvezményezett tevékenységbõl elért bevétel,
vízitársulatnál a közfeladatként végzett tevékenységbõl elért bevétel
képvisel az összes bevételen belül,"
13.§ (1) A Tv. 21.§-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe
a következõ rendelkezések lépnek:
/(1) Az adózó az adó 50 százalékának megfelelõ összegû
beruházási adókedvezményt vehet igénybe az 1995. december 31-ét
követõen megkezdett, legalább 1 milliárd forint értékû, termék-
elõállítást szolgáló beruházás üzembe helyezésének évét követõ 5 adóév
közül azokban az adóévekben,/
"a) amelyekben a megelõzõ adóévhez viszonyítva árbevételét
legalább a beruházás értékének 5 százalékával megegyezõ összeggel
növeli, vagy
b) amely évekre számítva olyan értékû árbevételt ér el,
amelyet az a) pontban elõírt feltételek évenkénti folyamatos
teljesítésével legalább el kellett volna érnie."
(2) A Tv. 21.§-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
/(3) A kiemelt térségben és/vagy vállalkozási övezetben
székhellyel vagy cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett
telephellyel rendelkezõ adózó az adónak a (4) bekezdés szerint
megállapított teljes összegét beruházási adókedvezményként veheti
igénybe a térségben (övezetben) 1995. december 31-ét követõen
megkezdett és az üzembe helyezést követõen ott üzemeltetett/
"a) termékelõállítást szolgáló beruházás üzembe helyezésének
évét követõ 5 adóév közül azokban az adóévekben, amelyekben
árbevételét a megelõzõ adóévhez viszonyítva
aa) vállalkozási övezetben megkezdett beruházás esetén
legalább 1 százalékkal növeli,
ab) kiemelt térségben megkezdett beruházás esetén legalább a
beruházás értéke 5 százalékával megegyezõ összeggel növeli,"
(3) A Tv. 21.§-a a következõ (7)-(15) bekezdésekkel egészül
ki:
"(7) A területfejlesztés kedvezményezett területeinek
jegyzékérõl szóló kormányrendeletben meghatározott, társadalmi-
gazdasági szempontból elmaradott térségben székhellyel, vagy
cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel
rendelkezõ adózó az adónak a (9) bekezdés szerint megállapított teljes
összegét beruházási adókedvezményként veheti igénybe az 1996. december
31-ét követõen a térségben megkezdett és az üzembe helyezést követõen
ott üzemeltetett, legalább 3 milliárd forint értékû, termékelõállítást
szolgáló beruházás üzembe helyezését követõ 10 adóév közül azokban az
adóévekben,
a) amelyekben árbevételét a megelõzõ adóévhez viszonyítva
legalább a beruházás értéke 5 százalékával megegyezõ összeggel növeli,
vagy
b) amely évekre számítva olyan értékû árbevételt ér el,
amelyet az a) pontban elõírt feltételek évenkénti folyamatos
teljesítésével legalább el kellett volna érnie.
(8) A (7) bekezdés szerinti adókedvezmény - az ott
meghatározott feltételek teljesítése esetén is - a beruházás üzembe
helyezését követõ második adóévben és azt követõen csak abban az
adóévben vehetõ igénybe, amelyben az adózó által foglalkoztatottak
éves átlagos állományi létszáma legalább 100 fõvel meghaladja a
beruházás üzembe helyezését megelõzõ adóévben foglalkoztatottak
átlagos állományi létszámát.
(9) A (7) bekezdésben meghatározott adókedvezmény az adónak a
beruházás üzemeltetési helye szerinti - a beruházás megkezdésekor
társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott - térségben folytatott
termékelõállító tevékenységbõl származó árbevételnek az összes
árbevételhez viszonyított arányával számított összege.
(10) Az adózó a (7)-(9) bekezdésben foglalt rendelkezések
megfelelõ alkalmazásával vehet igénybe adókedvezményt, ha olyan
megyében rendelkezik székhellyel, vagy cégbíróságon, helyi
önkormányzatnál bejelentett telephellyel - és ott kezd el és helyez
üzembe beruházást -, amely megyében a beruházás megkezdését megelõzõ
két év valamelyikében az Országos Munkaügyi Módszertani Központ által
az év decemberében mért munkanélküliségi mutató a mérés napján
meghaladta a 15 százalékot.
(11) Az adózó az adó teljes összegét beruházási
adókedvezményként veheti igénybe az 1996. december 31-ét követõen
megkezdett, legalább 10 milliárd forint értékû, termékelõállítást
szolgáló beruházás üzembe helyezését követõ 10 adóév közül azokban az
adóévekben,
a) amelyekben árbevételét a megelõzõ adóévhez viszonyítva
legalább a beruházás értékének 5 százalékával megegyezõ összeggel
növeli, vagy
b) amely évekre számítva olyan értékû árbevételt ér el,
amelyet az a) pontban elõírt feltételek évenkénti folyamatos
teljesítésével legalább el kellett volna érnie.
(12) A (11) bekezdés szerinti adókedvezmény - az ott
meghatározott feltételek teljesítése esetén is - a beruházás üzembe
helyezését követõ második adóévben és azt követõen csak abban az
adóévben vehetõ igénybe, amelyben az adózó által foglalkoztatottak
éves átlagos állományi létszáma legalább 500 fõvel meghaladja a
beruházás üzembe helyezését megelõzõ adóévben foglalkoztatottak
átlagos állományi létszámát.
(13) A (7), (10) és (11) bekezdés szerinti adókedvezmény
utoljára a 2011. évi adóalap utáni adóból vehetõ igénybe.
(14) E § alkalmazásában a beruházás értékét a beruházás
megkezdésének napjától az adókedvezményre jogosító üzembehelyezés
napjáig - az e törvényben meghatározott egyéb feltételeket figyelembe
véve - elszámolt beszerzési, elõállítási érték alapján kell
megállapítani, és dönteni kell arról, mely rendelkezés alapján
érvényesít beruházási adókedvezményt, amely döntését nem
változtathatja meg.
(15) Az egyesüléssel, szétválással vagy részleges
átalakulással érintett adózó az (1)-(3), (7), (10) és (11) bekezdés
szerinti adókedvezménnyel utoljára az átalakulás évét megelõzõ
adóévben élhet."
13/A.§ A Tv. 22.§-a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) Az adózó a gazdasági kamarákról szóló törvény elõírása
alapján a kamara számára tagdíj címen az adóévben megfizetett összeg
ötven százalékát, de legfeljebb tízezer forintot a társasági adóból
adókedvezményként veheti igénybe."
14.§ (1) A Tv. 23.§-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezések lépnek:
"(1) A társasági adó mértékéig veheti igénybe az
adókedvezményt a 21.§ (3), (7), (10) és (11) bekezdése, a 22.§ (6)-(7)
bekezdése és a 29.§ (5) bekezdés a), d) pontja alapján az adóévben 100
százalékos adókedvezményre jogosult adózó, valamint az az adózó, amely
a 29.§ (5) bekezdés b) pontja alapján jogosult adókedvezményre.
(2) Az (1) bekezdés szerint igénybe vett adókedvezménnyel
csökkentett adóból - legfeljebb annak 70 százalékáig - érvényesíthetõ
minden más adókedvezmény."
(2) A Tv. 23.§-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A külföldi vállalkozó a 21. és 22.§-ban meghatározott
adókedvezményekkel a fióktelep cégneve alatt megvalósított beruházás,
elért árbevétel, foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma
alapján élhet."
15.§ A Tv. 25.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2) A külföldi szervezetet visszatérítési jog illeti meg az
adózás rendjérõl szóló törvényben meghatározott feltételek szerint, ha
az egyezmény alapján õt a törvényben meghatározottnál kisebb mértékû
adó terheli."
16.§ (1) A Tv. 26.§-a (7) bekezdésének a) és b) pontja helyébe
a következõ rendelkezés lép:
/(7) Az adóelõleg a (8)-(9) bekezdésében foglalt eltéréssel/
"a) havonta, egyenlõ részletekben esedékes, ha az elõzõ adóévi
fizetendõ adó meghaladja a 3 millió forintot;
b) negyedévente, egyenlõ részletekben esedékes, ha az elõzõ
adóévi fizetendõ adó legfeljebb 3 millió forint."
(2) A Tv. 26.§-a (8) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
"(8) A mezõgazdasági és erdõgazdálkodási ágazatba, a halászati
ágba sorolt adózónál
a) az adóév elsõ negyedévében az éves adóelõleg 10 százaléka,
a második negyedévében 20 százaléka, a harmadik negyedévében 30
százaléka, a negyedik negyedévében 40 százaléka esedékes, ha az elõzõ
adóévi fizetendõ adó legfeljebb 3 millió forint,
b) az adóév elsõ negyedévében az éves adóelõleg 3,3 százaléka,
a második negyedévében 6,6 százaléka, a harmadik negyedévében 10
százaléka, a negyedik negyedévében 13,4 százaléka esedékes havonta, ha
az elõzõ adóévi fizetendõ adó meghaladja a 3 millió forintot."
(3) A Tv. 26.§ (9) és (10) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(9) A külföldi vállalkozónál - kivéve, ha adókötelezettsége
fióktelep útján végzett tevékenység miatt áll fenn - az adóelõleg
negyedévente egyenlõ részletekben esedékes.
(10) Az adóelõleget az adóévi várható fizetendõ adó összegére
ki kell egészítenie a kettõs könyvvitelt vezetõ belföldi illetõségû
adózónak, továbbá a külföldi vállalkozónak, ha adókötelezettsége
fióktelep útján végzett tevékenység miatt áll fenn."
17.§ A Tv. 27.§-a (3), (5), (6) és (8) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezések lépnek:
"(3) Az osztalékból a kifizetõ a kifizetés napján állapítja
meg, vonja le az osztalékadót, és az adó levonásáról az osztalékban
részesülõnek igazolást ad."
"(5) Nem kell az osztalékadót a kifizetõnek megállapítania,
megfizetnie, levonnia az osztalék azon része után, amelyet a külföldi
illetõségû osztalékban részesülõ belföldön, már mûködõ gazdasági
társaság, szövetkezet - ideértve az osztalékot fizetõ gazdasági
társaságot, szövetkezetet is - jegyzett tõkéjének az emelésére fordít,
vagy amellyel belföldön újonnan alakuló gazdasági társaság,
szövetkezet alapításában vesz részt, feltéve, hogy a külföldi
illetõségû osztalékban részesülõ rendelkezése alapján a kifizetõ azt
közvetlenül erre a célra utalja át. Egyidejûleg a kifizetõ
tájékoztatja a gazdasági társaságot, szövetkezetet arról, hogy az
átutalt összeg a külföldi illetõségû osztalékban részesülõ e törvény
szerinti osztaléknak minõsülõ jövedelme. Az átutalt összeget - amíg az
ellenkezõjét az osztalékban részesülõ vagy a kifizetõ nem igazolja -
úgy kell tekinteni, mint amely után az osztalékadót nem fizették meg.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott osztalék után az
osztalékadó fizetési kötelezettség
a) a cégbejegyzés iránti kérelem elutasítása, illetve a
cégbejegyzési eljárás megszüntetése idõpontjában,
b) a gazdasági társaság, a szövetkezet vagy jogutódjuk
jegyzett tõkéjének csökkentésérõl, a jegyzett tõke emelésének
elmaradásáról hozott taggyûlési, közgyûlési, illetve alapítói
határozat végrehajtásakor,
c) a külföldi osztalékban részesülõt a tagsági (részvényesi)
viszonya megszûnése - így különösen a gazdasági társaság, a
szövetkezet végelszámolása, felszámolása, valamint a saját üzletrész,
részvény megszerzése - alapján a gazdasági társasággal, a
szövetkezettel vagy jogutódjukkal szemben megilletõ visszatérítési
(megtérítési) igény kielégítésekor,
d) egyébként a tagsági (részvényesi) viszony megszûnésekor
válik esedékessé, azzal, hogy a jogutódlás melletti megszûnés
csak akkor keletkeztet osztalékadó fizetési kötelezettséget, ha nem
jár a tagsági (részvényesi) jogok utódlásával. A b)-c) pontokban
meghatározott esetekben kifizetõnek azt a gazdasági társaságot,
szövetkezetet (jogutódjukat) kell tekinteni, amelybõl az (5) bekezdés
szerinti osztalékot kivonják."
"(8) A külföldi illetõségû osztalékban részesülõt - a (4)
bekezdésben meghatározott esetben a kifizetõt - visszatérítési jog
illeti meg az adózás rendjérõl szóló törvényben meghatározott
feltételek szerint, ha az egyezmény alapján õt a törvényben
meghatározottnál kisebb mértékû adó terheli."
18. § A Tv. 28.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(1) A belföldi illetõségû adózónak és - amennyiben
adókötelezettsége fióktelep útján végzett tevékenység miatt áll fenn -
a külföldi vállalkozónak a külföldön ténylegesen megfizetett (levont)
és a számviteli elõírások szerint ráfordításként elszámolt társasági
adóval (annak megfelelõ jövedelemadóval) növelnie kell a társasági
adó alapját."
19.§ (1) A Tv. 29.§-ának (8) bekezdése a következõ d) ponttal
egészül ki:
/(8) Nem kell a 27.§ alapján osztalékadót megállapítani/
"d) az 1996. évi beszámolóban alapítókkal szembeni
kötelezettségként nyilvántartott, legkésõbb az 1996. évi adózott
eredmény elszámolásakor megállapított osztalékra."
(2) A Tv. 29.§-a a következõ (14)-(15) bekezdésekkel egészül
ki:
"(14) A külföldi szervezet társasági adó alapjának
meghatározásánál bevételként nem kell figyelembe venni a belföldön
bejegyzett hitelintézet által fizetett kamatot - ide nem értve, ha a
hitelintézet megbízás alapján lebonyolító tevékenységet folytat -,
amennyiben azt 1997. december 31. napjáig megkötött szerzõdés vagy - a
kibocsátás helye szerint illetékes hatóság által - jóváhagyott
kötvénykibocsátás alapján fizetik.
(15) A 21.§ (15) bekezdésében foglalt rendelkezést nem kell
alkalmazni, ha az átalakulásra vonatkozó döntést, megállapodást 1997.
december 31-ig közokiratba foglalták, vagy az azt tartalmazó okiratot
(így különösen a társasági szerzõdést, az alapszabályt, az egyesülési
vagy szétválási szerzõdést) ezen idõpontig ügyvéd (jogtanácsos)
ellenjegyezte."
(3) A Tv. 29.§-a a következõ (16) bekezdéssel egészül ki:
"(16) Az az adózó, amely a 21.§ (1) bekezdésében és (3)
bekezdésének a) pontjában meghatározott adókedvezményre jogosító
beruházást 1997. december 31-éig megkezdte 1998. évben választhat,
hogy az adókedvezményt a hivatkozott rendelkezések 1997. december 31.
napján vagy 1998. január 1. napján hatályos elõírása szerint veszi
igénybe, azzal, hogy
a) az 1998. január 1. napjától hatályos elõírások választása
esetén megelõzõ adóév árbevételének az adózó 1997. évi árbevételét
kell tekinteni abban az esetben is, ha a hivatkozott rendelkezések
1997. december 31. napján hatályos elõírása alapján adókedvezményt
vett igénybe 1997. évi adójából,
b) a választásától az 1998. évet követõ években nem térhet
el."
20.§ A Tv. VII. fejezete a következõ 29/A.§-sal egészül ki:
"29/A.§
(1) E törvény alkalmazásában az alapítvány, a közalapítvány, a
társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú társaság 1998.
január 1-jétõl a közhasznú szervezetekrõl szóló törvényben megjelölt
idõpontig közhasznú szervezetként, kiemelkedõen közhasznú
szervezetként besoroltnak tekintendõ, ha megfelel a közhasznú
szervezetekrõl szóló törvény 27.§-a (1) és (2) bekezdésében
foglaltaknak. Az adományokról szóló igazolásban e szervezeteknek a
besorolásig a közhasznú nyilvántartásba vételi kérelem bírósági
ügyszámát kell szerepeltetni. Nem tekinthetõ 1998. évben közhasznú
szervezetként, kiemelkedõen közhasznú szervezetként besoroltnak az
említett szervezetek közül az, amelynek a kérelmét a bíróság 1999.
január 1-je elõtt elutasította.
(2) Az adózó az adózás elõtti eredményét 1998. évben
csökkentheti a belföldi székhelyû alapítványnak visszafizetési
kötelezettség nélkül adott, ráfordításként elszámolt támogatással,
juttatással, térítés nélkül átadott eszköz nyilvántartási értékével,
immateriális javak, tárgyi eszközök számított nyilvántartási
értékével, de legfeljebb az adózás elõtti eredmény 20 százalékával,
feltéve, hogy
a) az alapítvány, a közalapítvány betegségmegelõzõ és
gyógyító, szociális, egészségügyi, tudományos, kutatási,
környezetvédelmi, mûemlékvédelmi, természetvédelmi, kulturális,
oktatási, sport, vallási és hitéleti célt, gyermek és ifjúsági célt,
az állampolgári jogok, a közrend, közbiztonság védelmét, az öregekkel
és a hátrányos helyzetûekkel, illetõleg a magyarországi nemzeti és
etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal
kapcsolatos elõbbi célok megvalósítását, a menekültek megsegítését, a
törvényhozói munka elõsegítését szolgálja, és errõl, valamint a
támogatás, juttatás összegérõl az alapítvány, közalapítvány igazolást
ad, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét,
adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, továbbá
b) a jogügylet vonatkozó dokumentumai (így különösen az
alapító okirat, tájékoztató, reklám) és körülményei (szervezés,
kapcsolódó feltételek) valós tartalma alapján nem állapítható meg,
hogy az nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja az a) pontban
felsorolt célokat,
c) az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóról
szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni elõnyt az
adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezetõ
tisztségviselõjének, felügyelõ bizottsága vagy igazgatósága tagjának,
könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag
(részvényes) közeli hozzátartozójának.
(3) Az alapítvány, a közalapítvány a (2) bekezdés a) pontja
szerinti igazolást az 1998. évben kapott támogatás, juttatás, térítés
nélküli eszközátadás alapján 1999. január 31-ig adhatja ki.
(4) Az adózó adózás elõtti eredményét a (2) bekezdésben,
valamint a 7.§ (5) bekezdésében meghatározott összeggel együttesen is
legfeljebb az adózás elõtti eredmény 25 százalékával csökkentheti.
(5) Az olyan alapítványnak, közalapítványnak, amely a (2)
bekezdés a) pontja szerinti igazolás kiadására jogosult, a társadalmi
szervezetnek - kivéve az országos érdekképviseleti szervezetet - és a
köztestületnek (feltéve valamennyi esetben, hogy nem minõsül közhasznú
szervezetnek, kiemelkedõen közhasznú szervezetnek), az 1998. évi
adóalap és adókötelezettség megállapításakor
a) a 9.§ (3) bekezdésének c) pontja, valamint (6) és (7)
bekezdésének rendelkezéseit nem kell alkalmaznia,
b) a 20. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor a 6. számú
melléklet helyett a 4. számú mellékletben foglaltakat kell figyelembe
vennie.
(6) Az (1) bekezdés alapján közhasznú szervezetnek,
kiemelkedõen közhasznú szervezetnek minõsülõ alapítvány,
közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület az 1998. évi
adóalapot és adókötelezettséget választása szerint
a) a 9.§ elõírása szerint állapítja meg, és ebben az esetben a
9.§ (3) bekezdésének c) pontja alkalmazásakor az e § (2) bekezdés a)
pontja szerinti igazolásban feltüntetett összeget adományként veszi
figyelembe, vagy
b) az e § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásával állapítja
meg.
(7) A 20.§ (1) bekezdés b) pontjának 1998. évi alkalmazásakor
a közhasznú szervezetnek, kiemelkedõen közhasznú szervezetnek nem
minõsülõ közhasznú társaság esetében kedvezményezett tevékenység
bevételének a 4. számú melléklet C fejezetében meghatározott
tevékenységbõl származó bevételnek az a része minõsül, amely a
közhasznú társaságnak a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért
felelõs szervvel - helyi önkormányzattal, társadalombiztosítási
önkormányzattal vagy a költségvetési törvényben meghatározott
fejezettel, illetve a fejezeten belül önálló költségvetéssel
rendelkezõ intézménnyel - folyamatos szolgáltatás teljesítésére
megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj
változtatásának feltételeit is tartalmazó szerzõdés alapján folytatott
tevékenységébõl származik.
(8) Az (1) bekezdés alapján közhasznú szervezetnek,
kiemelkedõen közhasznú szervezetnek minõsülõ közhasznú társaság az
1998. évi adókötelezettségét - választása szerint - az e § (7)
bekezdése szerint is megállapíthatja.
(9) Az 1999. évtõl a közhasznú szervezet, kiemelkedõen
közhasznú szervezet a vonatkozó rendelkezéseket - ideértve az
adományokról szóló igazolás kiadását is - elõször abban az adóévben
alkalmazhatja, amelyet megelõzõen ilyen szervezetként besorolást
nyert. Nem alkalmazhatja a vonatkozó rendelkezéseket - kivéve a törlés
napjáig az igazolás kiadását - a közhasznú szervezet, a kiemelkedõen
közhasznú szervezet abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági
nyilvántartásból törölték. A kiemelkedõen közhasznú szervezet a
közhasznú szervezetté történõ - adóéven belüli - átsorolása esetén -
kivéve az átsorolás napjáig az igazolás kiadását - a közhasznú
szervezetre vonatkozó rendelkezéseket érvényesítheti az adóév
egészére."
21.§ A Tv. 1-3. számú mellékletei és 5. számú melléklete e
törvény 1-4. számú mellékletei szerint módosulnak, és a Tv. - e
törvény 5. számú mellékletével megállapított - új 6. számú
melléklettel egészül ki.
Záró rendelkezések
22.§ (1) Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba,
rendelkezéseit - figyelemmel a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra -
elsõ ízben az 1998. évi adóalap megállapítására és az 1998. évi
társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg
a) a Tv. 4.§ 25. pontja, a Tv. 4.§-a 33. pontjának a)
alpontjában az "a fiókot," szövegrész, a Tv. 5.§-ának (5) bekezdése, a
Tv. 8.§-a (1) bekezdése n) pontjának na) alpontja, a Tv. 8.§-ának (3)
bekezdése, a Tv. 9.§-a (2) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdésének
a) pontja, a Tv. 16.§-ának (8) bekezdésében a ", valamint ha a 2.§ (2)
bekezdés g) pontjában meghatározott belföldi személy azért nem minõsül
adózónak, mert nem ér el a vállalkozási tevékenységbõl bevételt, vagy
nem számol el ehhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást" szövegrész, a
Tv. 25.§-ának (1) bekezdésében az ", illetve a külföldi vállalkozó
belföldi telephelye" szövegrész, valamint a Tv. 1. számú melléklete 9.
pontjának cb) alpontja és a Tv. 3. számú melléklete 5. pontjának b)
alpontja, továbbá
b) a Tv. 10.§-a (6) bekezdésének harmadik mondatában a "nem"
szövegrész, a Tv. 16.§-a (4) bekezdésének a) pontja, és
c) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993.
évi XCVI. törvény 73.§-ának (2) bekezdése, valamint az azt megállapító
a Tv. 30.§-a (5) bekezdésének c) pontja
hatályát veszti.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Tv. 4.§-a 4.
pontjának b) alpontjában a "pénzintézetnél" szövegrész
"hitelintézetnél"-re, a Tv. 4.§-a 4. pontjának d) alpontjában az
"értékpapír-forgalmazónál" szövegrész "befektetési vállalkozásnál"-ra,
a Tv. 8.§-a (1) bekezdésének j) pontjában a "pénzintézetet" szövegrész
"hitelintézetet"-re, a Tv. 17.§-a (5) bekezdésében a "pénzintézet"
szövegrész "hitelintézet"-re, a Tv. 27.§-a (7) bekezdésében a
"pénzintézetnél" szövegrész "hitelintézetnél"-re, a Tv. 4. számú
melléklete A fejezetének 1. pontjában és B fejezetének 1. pontjában a
"pénzintézettõl" szövegrész "hitelintézettõl"- re módosul.
(4) Az adózó az 1997. évi adóalap megállapítására és az 1997.
évi adókötelezettségre is alkalmazhatja a Tv. 1.§-ának (3) bekezdését
módosító 1.§-t, a Tv. 7.§-a (1) bekezdésének u) pontját beiktató 4.§
(2) bekezdését, a Tv. 8.§-a (1) bekezdésének p) pontját beiktató 5.§
(2) bekezdését, a Tv. 10.§-ának (6) bekezdését módosító és a Tv. 16.§-
a (4) bekezdésének a) pontját hatályon kívül helyezõ e § (2)
bekezdésének b) pontját, a Tv. 29.§-a (8) bekezdésének d) pontját
beiktató 19.§ (1) bekezdését, valamint a Tv. 1. számú mellékletének
12. pontját megállapító 1. számú melléklet 3. pontját, valamint az e
törvény 5.§ (1) bekezdésével megállapított Tv. 8.§-a (1) bekezdés n)
pontjának nd) alpontját.
(5) E törvénynek a Tv. 26.§-ának (8) bekezdését megállapító
16.§ (2) bekezdését a halászati ágba sorolt adózó elsõ ízben az e
törvény hatályba lépését követõ adóelõleg-bevallás alapján
alkalmazhatja.
(6) A Tv. 4. számú melléklete 1999. január 1-jén hatályát
veszti.
1. számú melléklet
az 1997. évi ...... törvényhez
1. A Tv. 1. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"1. Ha a mellékletek ugyanazon eszközre több szabályt, leírási
kulcsot is tartalmaznak, akkor az adózót választási lehetõség illeti
meg."
2. A Tv. 1. számú melléklet 9. pontjának cd) alpontja helyébe
a következõ rendelkezés lép:
T/9.. Az egyszeres könyvvitelt vezetõ adózó a számított
nyilvántartási értéket értékcsökkenési leírásként számolja el az
immateriális javak, az üzembe helyezett tárgyi eszközök
c) térítés nélküli átadása esetén, ha/
"cd) az átadott eszköz az általános forgalmi adóról szóló
törvény elõírása szerint kis értékû ajándéknak minõsül;"
3. A Tv. 1. számú melléklete a következõ 12. ponttal egészül
ki:
"12. Abban az adóévben, amelynek elsõ napján az eszköz a
számviteli nyilvántartásban nulla értékkel szerepel, az adózó - ha az
adózás elõtti eredmény csökkentéseként még nem számolta el az eszköz
3. pont szerinti értékét - az e melléklet szerinti módon (mértékkel)
és a 2. számú melléklet szerinti kulcsok alapján érvényesíthet
értékcsökkenési leírást az adóalapnál."
4. A Tv. 1. számú melléklete a következõ 7/a. ponttal egészül
ki:
"7/a. A teljes adóévben a szálláshely szolgáltatás és
vendéglátás ágba sorolt adózó a tárgyi eszközei között kimutatott és e
tevékenységet közvetlenül szolgáló, hosszú élettartamú szerkezetû
épület után 3 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet."
2. számú melléklet
az 1997. évi ...... törvényhez
A Tv. 2. számú mellékletének III. fejezetében a 2.
ültetvénycsoportot meghatározó rendelkezés helyébe a következõ
rendelkezés lép, egyidejûleg a fejezet 5. ültetvénycsoporttal egészül
ki:
/Ültetvény csoportok leírási kulcsok
%/
"2. csoport: õszibarack, kajszi, köszméte, 10,0"
ribiszke, komló, gyümölcsanyatelep,
fûztelep
"5. csoport: egyéb ültetvény 5,0"
3. számú melléklet
az 1997. évi ...... törvényhez
1. A Tv. 3. számú mellékletének fõcíme a következõképpen
módosul, és egyidejûleg kiegészül a fõcím alatti A)
fejezetmegjelöléssel és fejezetcímmel:
"A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai
A
Nem a vállalkozás érdekében felmerülõ egyes költségek, ráfordítások"
2. A Tv. 3. számú melléklete - új megjelölés szerinti - A
fejezetének cím alatti bevezetõ rendelkezése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában - kivéve, ha
az a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint természetbeni
juttatásnak minõsül - nem számít a vállalkozási tevékenység érdekében
felmerült költségnek, ráfordításnak különösen:"
3. A Tv. 3. számú melléklete - új megjelölés szerinti - A
fejezetének 2. és 5. pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"2. a számla/számlák (egyszerûsített számla/számlák, számlát
helyettesítõ okmány/okmányok) általános forgalmi adó nélküli értékének
a 20 százaléka, ha a külön jogszabályban meghatározott módon számított
értéket meghaladó kiadást igazoló számla/számlák szerint az ellenérték
kifizetése készpénzben történt; nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni
akkor, ha a számla/számlák kibocsátója - az egyéni vállalkozót kivéve
- magánszemély;"
"5. a térítés nélkül átadott eszköz (immateriális javak,
tárgyi eszközök, részesedések, értékpapírok és készletek) könyv
szerinti értéke, immateriális javak és tárgyi eszközök esetében
számított nyilvántartási értéke, a nyújtott szolgáltatás általános
forgalmi adó alapot képezõ összege, továbbá a térítés nélküli átadás,
szolgáltatásnyújtás miatt felmerült, ráfordításként elszámolt
általános forgalmi adó azzal, hogy ezekkel az értékekkel nem kell az
adózás elõtti eredményt növelni, ha"
4. A Tv. 3. számú melléklete - új megjelölés szerinti - A
fejezete a következõ új 10. ponttal egészül ki:
"10. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló törvény
rendelkezései szerinti megállapodás alapján fizetett
egészségbiztosítási járulék."
5. A Tv. 3. számú melléklete a következõ B fejezettel, a
fejezet címével és a cím alatti rendelkezésekkel egészül ki:
"B
A vállalkozás érdekében felmerülõ egyes költségek, ráfordítások
A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek,
ráfordításnak minõsül különösen:
1. az adózó által magánszemélynek juttatott segély;
2. a kifizetõt terhelõ személyi jövedelemadó befizetett
összege;
3. az elõzetesen felszámított, de az általános forgalmi adóról
szóló törvény szerint le nem vonható általános forgalmi adó;
4. a köztestület számára tagdíj (hegyközségi járulék) címen
fizetett összeg, továbbá az alapszabálya szerint az adózó vállalkozási
tevékenységével kapcsolatos érdekképviseleti feladatot is ellátó
társadalmi szervezet számára tagdíj címen fizetett összeg;
5. a bölcsõde, az óvoda, továbbá az adózó által fenntartott
oktatási intézmény, az általa üzemeltetett - munkahelyi étkezést
biztosító - létesítmény, a sport, a kultúra, az üdülés célját szolgáló
létesítmény, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat ellátásához
biztosított létesítmény fenntartásának és üzemeltetésének közvetlen
költsége, illetve ebbõl az adózót arányosan terhelõ összeg;
6. az illetményföld pénzben történõ megváltása;
7. a külön törvényben foglalt feltételekkel az önkéntes
kölcsönös biztosító pénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-
hozzájárulás;
8. a magánszemély javára kötött biztosítás díja;
9. a szakszervezeti tisztségviselõ számára biztosított
munkaidõ-kedvezményre a Munka Törvénykönyvében elõírt rendelkezések
alapján fizetett távolléti díj, pótszabadságra fizetett kereset és az
igénybe nem vett munkaidõ-kedvezmény címen a szakszervezetnek átutalt
összeg;
10. a privatizációs lízingszerzõdés alapján a lízingbe vett
társaságnál szervezési-vezetési szolgáltatás címen rendkívüli
ráfordításként elszámolt összeg;
11. a tulajdonostárs által a társasházi közös tulajdonnal
kapcsolatos karbantartási és egyéb közös kiadásra (üzemeltetésre)
elszámolt, tulajdoni hányaddal arányos költség;
12. a szerencsejáték szervezésérõl szóló törvényben
meghatározott sorsolásos játék, ajándéksorsolás keretében átadott,
nyújtott nyeremény ráfordításként elszámolt értéke;
13. a magánszemély javára megállapodás alapján nyugellátásra
jogosító szolgálati idõ és nyugdíjalapot képezõ jövedelem szerzése
céljából fizetett összeg, magánnyugdíj-pénztári tagdíj, az alkalmazott
magánnyugdíj-pénztári tagdíjának egyoldalú kötelezettségvállalás
alapján történõ kiegészítése, valamint a magánnyugdíj-pénztár
alapítási költsége."
4. számú melléklet
az 1997. évi ...... törvényhez
A Tv. 5. számú melléklete a következõ 9. ponttal egészül ki:
/A társasági adóalanynak nem minõsülõ szervezetek/
"9. a pártok."
5. számú melléklet
az 1997. évi ...... törvényhez
A Tv. a következõ 6. számú melléklettel egészül ki:
"6. számú melléklet
az 1996. évi LXXXI. törvényhez
Alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület,
lakásszövetkezet és közhasznú társaság által végzett kedvezményezett
tevékenységek
A
Alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet és köztestület által
végzett kedvezményezett tevékenységek
Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet és a
köztestület 1.§ (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre
irányuló vagy ezt eredményezõ gazdasági tevékenységébõl e törvény
alkalmazásában nem minõsül vállalkozási tevékenységnek:
1. a közhasznú tevékenység, vagy - ha nem minõsül közhasznú
szervezetnek, kiemelkedõen közhasznú szervezetnek - az alapító
okiratában, alapszabályában nevesített cél szerinti tevékenység,
ideértve mindkét esetben az e tevékenységhez kapott támogatást,
juttatást és a tagdíjat is;
2. a kizárólag a közhasznú tevékenységet, vagy - ha nem
minõsül közhasznú szervezetnek, kiemelkedõen közhasznú szervezetnek -
a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi
eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele;
3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való
elhelyezése után a hitelintézettõl, az értékpapír kibocsátójától
kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír
hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység, vagy - ha nem
minõsül közhasznú szervezetnek, kiemelkedõen közhasznú szervezetnek -
a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel,
azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell
számításba venni.
B
Lakásszövetkezet által végzett kedvezményezett tevékenységek
A lakásszövetkezet 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és
vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményezõ gazdasági
tevékenységébõl e törvény alkalmazásában nem minõsül vállalkozási
tevékenységnek:
1. a belsõ szolgáltatás;
2. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való
elhelyezése után a hitelintézettõl, az értékpapír kibocsátójától
kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír
hozamának olyan része, amelyet a cél szerinti bevétel az összes
bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és
hozam nélkül kell számításba venni.
C
Közhasznú társaság által végzett kedvezményezett tevékenységek
A közhasznú társaság 1.§ (1) bekezdése szerinti jövedelem- és
vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményezõ gazdasági
tevékenységébõl e törvény alkalmazásában nem minõsül vállalkozási
tevékenységnek:
1. a közhasznú tevékenységbõl, vagy - ha nem minõsül közhasznú
szervezetnek, kiemelkedõen közhasznú szervezetnek - a társasági
szerzõdésében, alapszabályában nevesített közcélú tevékenységbõl
származó bevételnek az a része, amely a közhasznú társaságnak a
társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelõs szervvel - helyi
önkormányzattal, társadalombiztosítási önkormányzattal vagy a
költségvetési törvényben meghatározott fejezettel, illetve a fejezeten
belül önálló költségvetéssel rendelkezõ intézménnyel - folyamatos
szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható
díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is tartalmazó
szerzõdés alapján folytatott tevékenységbõl származik;
2. a közhasznú tevékenységhez, vagy - ha nem minõsül közhasznú
szervezetnek, kiemelkedõen közhasznú szervezetnek - a közcélú
tevékenységhez, valamint az e tevékenységgel kapcsolatos költségek,
ráfordítások fedezetére kapott támogatás, juttatás;
3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való
elhelyezése után a hitelintézettõl, az értékpapír kibocsátójától
kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír
hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység, ha nem
minõsül közhasznú szervezetnek, kiemelkedõen közhasznú szervezetnek, a
közcélú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal,
hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell
számításba venni."
Eleje Honlap