Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésérõl szóló,
T/4832. számú törvényjavaslathoz - a Házszabály 94. §, 102. § (1)
bekezdésében foglaltaknak megfelelõen -
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztek elõ.
A törvényjavaslat 3. számú mellékletének a következõ
módosítását javasolom:
"7. Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti
ellátások
Összege: .... - .... Ft/fõ állandó népesség.
A hozzájárulás, valamint az e törvény 20. § (8) bekezdése
szerinti átengedett személyi jövedelemadó együttes összege a
települési önkormányzatok által külön jogszabály alapján nyújtandó
pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz,
az egyes ellátásokhoz tartozó és az önkormányzatot terhelõ különféle
járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségekhez kapcsolódik.
E feladatok különösen: a rendszeres szociális segély, az
idõskorúak járadékának 30%-a, a rendszeres és rendkívüli
gyermekvédelmi támogatás, a tartósan munkanélküliek jövedelempótló
támogatásának, valamint ezen ellátottak után fizetendõ egészségügyi
hozzájárulás 25%-a, lakásfenntartási támogatás, az ápolási díj, az
átmeneti (krízis) segélyezés, a temetési segély, a köztemetés, a
közgyógyellátás, a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott
étkeztetés térítési díjának szociális alapon történõ mérséklése vagy
elengedése, valamint az önkormányzat által nyújtott lakáscélú
támogatások.
A települési önkormányzatok a hozzájárulást a település
1997. január 1-jei állandó népességszáma alapján vehetik igénybe. A
hozzájárulás, valamint az e törvény 20. § (8) bekezdése szerint
átengedett személyi jövedelemadó együttes összegének meghatározása a
település szociális jellemzõibõl képzett mutató, valamint a
település által 1996. évben igénybe vett, a szociális és
gyermekjóléti feladatokhoz kapcsolódó hozzájárulás összegének és az
e jogcímben foglalt feladatokra fordított önkormányzati kiadások
összegének arányából képzett mutató együttes figyelembevételével
történik.
.... Ft/fõ egységesen illet meg minden települési
Tnkormányzatot. További .... Ft/fõ a településre jellemzõ együttes
mutatószám (szorzó) függvényében jár. A két tényezõ együttes
összegének el kell érnie a .... Ft/fõ mértéket, és nem haladja meg a
.... Ft/fõ összeget.
A települési önkormányzatokat megilletõ differenciált
normatív hozzájárulás meghatározásánál használt mutatószám (szorzó)
az alábbi - a lakosság szociális helyzetét jellemzõ - tényezõket
veszi figyelembe[.]:
[a) Szociális mutatók:]
- a 0-17 éves korcsoportba tartozó állandó népességnek 1997.
január l-jei állapot szerinti,
- a 60 éves és idõsebb korcsoportba tartozó állandó
népességnek 1997. január 1-jei állapot szerinti,
részaránya az összes népességen belül,
- a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában
részesülõknek az 1997. augusztus havi állapot szerinti,
- a személyi jövedelemadót fizetõknek az 1996. évi
adóbevallások összesítése szerinti
részaránya az aktív népességen belül.
[b) Felhasználási mutató:
A települési önkormányzat által az 1996. évben szociális és
gyermekjóléti ellátásokra fordított kiadások költségvetési
beszámoló szerinti éves, az igénybevett háztartási tüzelõolaj
támogatással, a rendszeres nevelési segély kiegészítéssel, valamint
a Munkaerõpiaci Alapból mûködési célra átvett pénzeszközzel
csökkentett összegének, valamint a települési önkormányzat
szociális és gyermekjóléti feladataihoz kapcsolódó 1996. évi
normatív állami hozzájárulásnak a hányadosa.
c) Összevont mutató:
A szociális és felhasználási mutató együttes összege.
A települési önkormányzat pénzbeli és természetbeni
szociális és gyermekjóléti ellátásaihoz kapcsolódó normatív állami
hozzájárulás összegét az összevont mutató határozza meg.]"
I n d o k o l á s
A javaslat a felhasználási mutató bevezetésére
elfogadhatatlan, mert a rossz anyagi helyzetû önkormányzatoktól
csoportosít át forrásokat a jó anyagi helyzetûek javára. Azok a
települési önkormányzatok, melyek a normatíva összegénél kevesebbet
fordítanak szociális feladatokra, ezt nem érzéketlenségbõl vagy
gondatlanságból teszik, hanem mert a költségvetési támogatásuk nem
fedezi teljes egészében a kötelezõ feladatok finanszírozását, saját
bevétellel pedig nem rendelkeznek.
Az elõterjesztés e pontja nem támogatható azért sem, mert a
normatív finanszírozás logikájának mond ellent az, hogy e forrásokhoz
kötött felhasználást rendel azzal, hogy a "más célú" felhasználást
pénzelvonással bünteti. A jövõ évi bevezetés ellen szól az is, hogy az
1997. évi költségvetési rendeletük - vagyis az 1998. évi bázis -
megalkotásakor az önkormányzatok e szigorító, forrásszûkítõ módosítást
nem ismerhették.
Budapest, 1997. október 15.
Kertész István
MSzP
Eleje Honlap