Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. §-ának (1) bekezdése, valamint 102. §-a (1)
bekezdése alapján a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésérôl
szóló T/4832. számú törvényjavaslathoz az alábbi
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o k a t
terjesztjük elô:
1. A törvényjavaslat 57. §-ának (1) bekezdése a következõk
szerint módosul:
"(1) A közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX.
Törvény (a továbbiakban: Kt. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § a következõ (4)-(6)
bekezdéssel egészül ki, s a jelenlegi (4)-(5) bekezdés számozása (7)-
(8) bekezdésre módosul:
"(3) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti
jogviszonyban pedagógus munkakörben foglalkoztatnak, megilleti az a
jog, hogy - jogszabályban meghatározottak szerint - évenként a
megelõzõ év utolsó napján érvényes legkisebb munkabér (minimálbér)
ötven százaléka összegének megfelelõ hozzájárulást vegyen igénybe
szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus
ismerethordozók stb.) vásárlásához."
"(4) A munkáltató a nevelés-oktatási intézményben a
gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozás, a pedagógiai
fejlesztô tevékenység keretében nyújtott átlagon felüli
munkateljesítményt havi rendszerességgel kifizetett kereset-
kiegészítéssel ismeri el (a továbbiakban: minôségi munkavégzésért járó
kereset-kiegészítés). Minôségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítés
a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben
foglalkoztatottak részére állapítható meg.
(5) Minôségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítés egy
nevelés, tanítási évre szól, de a közalkalmazott részére több
alkalommal is megállapítható. A kereset-kiegészítés összegét
differenciáltan kell megállapítani a munkateljesítménytôl függôen,
azzal a megkötéssel, hogy egy havi összege nem lehet kevesebb, mint a
pótlékalap hetven százaléka.
(6) A minôségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítés
feltételeit a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és mûködési
szabályzatában kell meghatározni azzal a megkötéssel, hogy megilleti
ez a kereset-kiegészítés azt a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott
közalkalmazottat, aki által felkészített tanulók bejutottak a
Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium vagy
a szakképesítésért felelôs minisztérium által meghirdetett országos
tanulmányi verseny döntôjébe, illetve kijutottak a nemzetközi
diákolimpiára. "
2. A törvényjavaslat 57. §-a a következõ (7)-(8) bekezdéssel
egészül ki, s egyidejûleg a jelenlegi (7)-(10) bekezdés számozása (9)-
(12) bekezdésre módosul:
(7) A Kt. 122. §-a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki:
"(11) E törvény 19. §-ának (4)-(6) bekezdésében foglaltakat
alkalmazni kell a pedagógiai szakszolgáltatást ellátó intézményekben
pedagógus munkakörben, valamint a pedagógiai szakmai-szolgáltató
intézményben pedagógiai szakértô, pedagógiai elôadó munkakörben
foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében is.
(8) A Kt. 124. §-a a következõ (23) bekezdéssel egészül ki:
" (23) A 19.. § (4)-(6) bekezdésével megállapított minôségi
munkavégzésért járó kereset-kiegészítést elsô alkalommal 1998.február
1-jétôl kell megállapítani, s az ily módon megállapított kereset-
kiegészítés 1998. augusztus 31-ig jár, továbbá a megállapított
kereset-kiegészítés egy havi összege nem lehet kevesebb, mint a
pótlékalap negyven százaléka."
Indokolás
A közalkalmazotti illetményrendszer elônye, hogy
meghatározza azt a garantált illetményt amelyik, az adott fizetési
osztály fizetési fokozatába besorolt közalkalmazottat alanyi jogon
megilleti. A garantált illetmény mellett számos lehetôség van arra,
hogy elismerjék az átlagon felüli munkavégzést. A jogi lehetôségek
közé tartozik a tanácsosi, fôtanácsosi cím odaítélésének joga, a
jutalom, az illetménykiegészítés, a határozott idôre adható
keresetkiegészítés. E megoldások alkalmazására általában azért nem
kerül sor, mivel a szükséges fedezet nem áll rendelkezésére a
munkáltatói jogkört gyakorló intézményvezetônek. Meg kell ezért
teremteni annak lehetôségét, hogy az átlagon felüli munkateljesítmény
elismeréséhez a szükséges fedezetet a közoktatási intézményekben a
fenntartók biztosítsák.
Az átlagon felüli munkateljesítmény elismerésének új
rendszerét azért indokolt bevezetni a közeljövôben, mert a Nemzeti
alaptanterv 1998. szeptember 1-jétôl bevezetésre kerül, valamint most
kezdôdik meg az új érettségi követelményekre való felkészülés. A
nevelési programok, pedagógiai programok elkészítése azon túl, hogy
jelentôs szakmai kihívást jelent a pedagógusok részére, mindenképpen
igényli a többletfelkészülést mindazoktól, akik az új követelmények
szerint végzik a munkájukat, illetôleg, akik elôkészítik az új
követelményrendszerre történô áttérést.
Az átlagon felüli munkateljesítmény elismerése elsô
alkalommal 1998. február 1-jétôl 1999. augusztus 31-ig kerül
bevezetésre, majd ezt követôen az elismerés egy nevelési, tanítási
évre (szeptember 1-jétôl a következô év augusztus 31-ig) szóljon, de
ugyanaz a személy egymás után több alkalommal is megkaphatja. Az
elismerés megállapításáról az intézmény vezetôje, mint a munkáltatói
jog gyakorlója dönt.
Az átlagon felüli munkateljesítményért járó, határozott
idejû keresetkiegészítést a közoktatási intézményekben pedagógus-
munkakörben, pedagógiai szakértô, pedagógiai elôadó munkakörben (ez
utóbbi kettõ munkakör a pedagógiai intézetekben van) foglalkoztatott
személy részesülhet.
Az átlagon felüli munkateljesítmény példálózó jellegû
jogszabályi megfogalmazása mellett lehetôséget kell biztosítani a
szervezeti és mûködési szabályzatban történô szabályozásra.
Központilag nem lehetséges ugyanis valamennyi közoktatási intézmény
tekintetében meghatározni azokat a kritériumokat, amelyek alapján
lehetôség nyílik a határozott idejû kereset-kiegészítésre.
Nyilvánvalóan az átlagon felüli munkateljesítmény mást jelent az
óvodában, az általános iskolában, a középiskolában, a nevelési
tanácsadóban, szakértôi és rehabilitációs bizottságokban, pedagógiai
intézetekben. A szervezeti és mûködési szabályzatban történô
szabályozás elônye, hogy az intézmény fogalmazza meg az ott
dolgozókkal szembeni követelményeket. A szervezeti és mûködési
szabályzatot az intézmény vezetôje készíti el, a nevelôtestület
fogadja el és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
Az átlagon felüli munkateljesítmény elismerésével szembeni
követelmény, hogy az érintettek differenciáltan, a tényleges
munkateljesítmény alapján kapják meg. Nem szabad, hogy a kényelmetlen
döntés lehetôségét az intézményvezetôk elutasítsák, és ezért
egységesen minden érintett részére megállapítsák a kereset-
kiegészítést. Ennek megfelelôen törvényben kell meghatározni, hogy a
dolgozók milyen hányada, százaléka részesülhet ily módon juttatásban.
Budapest, 1997. október 27.
Jánosi György Horn Gábor
MSZP SZDSZ
Eleje Honlap