T/4833/49.. sz.
EGYSÉGES JAVASLAT
az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény,
a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és
a gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény
módosításáról szóló T/4833.. sz. törvényjavaslat
zárószavazásához
Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 1997. november
1997. évi..... törvény
az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény,
a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és
a gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról
I. fejezet
Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
1.§ Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a
továbbiakban: Itv.) 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(1) Az öröklési illeték tárgya: az örökség - ide értve a
magánnyugdíjpénztártag egyéni számláján felhalmozott összeg
kedvezményezett (örökös) általi megszerzését és a haszonélvezeti jog
megváltását is -, a hagyomány, a meghagyás alapján történõ
vagyonszerzés, a köteles rész szerzése, valamint a halál esetére
szóló ajándékozás."
2. § Az Itv. 16. §-ának (1) bekezdése a következõ c) ponttal
egészül ki:
(Mentes az öröklési illeték alól:)
"c) a magánnyugdíjpénztártag egyéni számláján lévõ összegnek
a kedvezményezett, illetve az örökös általi megszerzése, ha azt a
kedvezményezett, illetve az örökös a tagsági viszony folytatása
mellett a pénztárban hagyja vagy más magánnyugdíjpénztárba viszi
át;"
3. § Az Itv. 23/A §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az (1) bekezdésben meghatározott illetéket fizeti
ingatlanszerzése után az ingatlan- és gépjármû pénzügyi lízinget
egyaránt folytató vállalkozó is, feltéve, hogy nettó árbevételének
legalább 75 %-a e két tevékenységbõl származik."
4. § (1) Az Itv. 26. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül
ki:
"(7) Az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott mentesség
kiterjed a gépjármû- és ingatlan pénzügyi lízinget egyaránt folytató
vállalkozóra is, feltéve, hogy nettó árbevételének legalább 75 %-a e
két tevékenységbõl származik."
(2) Az Itv. 26. §-ának (1) bekezdése a következõ o) ponttal
egészül ki:
(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)
"o) az egyéni ügyvéd egyszemélyes ügyvédi irodává történõ
átalakulásával bekövetkezõ vagyonszerzés."
5. § Az Itv. 33. §-a (2) bekezdésének 5. pontja a következõ e)
és f) alpontokkal egészül ki:
(5. az anyakönyvi kivonat kiállítása az alábbi esetekben
illetékmentes, ha)
"e) a szülõk házassági anyakönyvi kivonatának a gyermek
születésének anyakönyvezéséhez;
f) az elhunyt születési és házassági anyakönyvi kivonatának a
haláleset anyakönyvezéséhez"
(történik a kiállítása;)
6. § Az Itv. 45. §-ának (1) bekezdése a következõ d) ponttal
egészül ki:
(A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke a létesítõ
határozatban, az alapszabályban, a társasági szerzõdésben, illetve az
alapító okiratban megállapított vagyon (jegyzett tõke) értéke után:)
"d) külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe
esetén 200.000 forint."
7. § (1) Az Itv. 62. §-a (1) bekezdésének c) és k) pontjai
helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
(A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül
illeték-feljegyzési jog illeti meg:)
"c) a bûncselekménybõl - ide nem értve a személy életében,
testi épségében vagy egészségében okozott kárt - valamint a
szabálysértésbõl származó kár megtérítése iránti igény esetén;"
"k) a lakásszövetkezetet a tagjával és a nem tag
tulajdonosával, valamint a társasház közösséget a tulajdonossal
szemben üzemeltetési és felújítási, illetve közös költség megtérítése
iránt indított eljárásban;"
8. § Az Itv. 70. §-a (3) bekezdésének a) pontja a következõ
mondattal egészül ki:
"Ha a településen összehasonlításra alkalmas ingatlan nincs, a
forgalmi érték megállapításánál a térséghez tartozó hasonló adottságú
települések ingatlanszerzési adatai is felhasználhatók;"
9. § Az Itv. Melléklete a törvény mellékletének megfelelõen
módosul.
II. fejezet
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
10. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a
továbbiakban: Htv.) 1.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2) A fõváros esetében a helyi adók bevezetését, valamint az
egyes adók bevezetésére jogosultak körét a fõvárosi közgyûlés
rendeletben, a kerületi képviselõ-testületek véleménye kikérésével
határozza meg."
11. § A Htv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(2) Adómentes az (1) bekezdés b)-c) pontjában felsorolt
adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a
közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az
önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a
költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelõzõ naptári évben
folytatott vállalkozási tevékenységébõl származó jövedelme (nyeresége)
után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési
szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési
kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétérõl az adóalany
!rásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak."
12. § A Htv. 7.§-ának d) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:)
"d) a fõvárosi közgyûlés által bevezetett adót annak hatályon
kívül helyezése idõpontjáig a kerületi önkormányzat nem mûködtetheti.
"
13.§ A Htv. 31.§-ának d) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(A 30.§ (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség
alól mentes:)
"d) aki az önkormányzat illetékességi területén lévõ üdülõ
tulajdonosa vagy bérlõje, továbbá a használati jogosultság
idõtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülõ használati
jogával rendelkezõ lakásszövetkezeti tag, illetõleg a tulajdonos, a
bérlõ hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló
üdülõ használati jogával rendelkezõ lakásszövetkezeti tag használati
jogosultságának idõtartamára annak hozzátartozója [Ptk. 685.§ b)
pontja]."
14. § A Htv. 35. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"35.§ (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén
állandó, vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a
továbbiakban: iparûzési tevékenység).
(2) Az adó alanya a vállalkozó."
15. § A Htv. a 36. §-a után Az adómentesség alcím helyébe a
következõ alcím lép és egyidejûleg a következõ 37. §-sal egészül ki:
" Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparûzési
tevékenység
37. § (1) A vállalkozó állandó jellegû iparûzési tevékenységet
végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel,
telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét
részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
(2) Ideiglenes jellegû az iparûzési tevékenység, ha az
önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel
nem rendelkezõ vállalkozó
a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,
b)építõipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett
kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatban
szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti
tevékenységet végez, illetõleg természeti erõforrást tár fel vagy
kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett
tevékenység idõtartama adóéven belül legalább 1 hónap, de 3 hónapot
nem halad meg. Ha a tevékenység idõtartama a 3 hónapot meghaladja,
akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minõsül."
16. § A Htv. 39.§-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"39.§ (1) Állandó jelleggel végzett iparûzési tevékenység
esetén az adó alapja az értékesített termék, illetõleg végzett
szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési
értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint
a) 1998. évben az anyagköltség 33 %-ával,
b) 1999. évben az anyagköltség 66 %-ával,
c) 2000. évtõl az anyagköltséggel.
(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén
végez állandó jellegû iparûzési tevékenységet, akkor az adó alapját -
a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzõen - a vállalkozónak
kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztania.
(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparûzési tevékenység
esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell
megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít."
17. § A Htv. 40. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"40.§ (1) Állandó jelleggel végzett iparûzési tevékenység
esetén az adó évi mértékének felsõ határa
a) 1998. évben az adóalap 1,4 %-a,
b) 1999. évben az adóalap 1,7 %-a,
c) 2000. évtõl az adóalap 2 %-a.
(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparûzési tevékenység esetén
az adóátalány naptári naponként legfeljebb 5000 forint.
(3) A székhely, illetõleg a telephely szerinti önkormányzathoz
az adóévre fizetendõ adóból, legfeljebb azonban annak összegéig
terjedõen - a (4) bekezdésben meghatározott módon - levonható az
ideiglenes jellegû tevékenység után az adóévben megfizetett adó.
(4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely,
illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendõ adóból a
vállalkozás szintjén képzõdõ teljes törvényi adóalap és az egyes
(székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz
kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le."
18.§ (1) A Htv. 42. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(4) Az önkormányzati adóhatóság - az (5)-(7) bekezdésben
foglalt kivételtõl eltekintve - készpénzfizetést nem fogadhat el."
(2) A Htv. 42. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(5) Postahivatallal nem rendelkezõ községekben, továbbá
tanyaközpontokban, külterületeken - elõzetes kihirdetés mellett -
befizetési napokat lehet tartani, amikor az adózók készpénzben
fizethetnek. Az illetékhivatal erre kijelölt pénztára ugyancsak
elfogadhat készpénz-befizetést. Így történhet a fizetés
ingóvégrehajtás során is, ha azt az adózó önként felajánlja, illetõleg
ha az elõtalált készpénzt az adóhatóság lefoglalja. Készpénz
átvételére vagy lefoglalására kizárólag az jogosult, akit erre az
adóhatóság vezetõje írásban felhatalmazott és az e célra
rendszeresített hivatalos nyugtatömbbel ellátott. Az átvett vagy
lefoglalt készpénzrõl azonnal nyugtát kell adni, s a pénzösszeget az
átvétel napján, de legkésõbb a következõ munkanapon az adóbeszedési
számlára be kell fizetni."
(3) A Htv. 42. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az önkormányzat rendeletében feljogosíthatja az
adóhatóságot arra, hogy az (5) bekezdésben meghatározott pénzkezelési
szabályok betartásával 5.000 forintot meg nem haladó összegû helyi
adóra (adótartozásra) készpénz-befizetést elfogadjon."
19. § A Htv. 45. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"45.§ A helyi önkormányzat az ügykörébe tartozó adók és
illetékek hatékony beszedésének elõsegítésére a feltárt és beszedett
adóhiányból, valamint a beszedett adó- és illetéktartozásból az
önkormányzatokat megilletõ bevétel terhére rendeletében szabályozhatja
az anyagi érdekeltség feltételeit.
Az érdekeltségi célú juttatásból az adó- és az illetékhatáskör
címzettjei, továbbá a polgármesteri (fõpolgármesteri), valamint a
megyei önkormányzati hivatal adó- vagy illetékügyi feladatokat ellátó
köztisztviselõi részesülhetnek."
20. § (1) A Htv. 52.§-ának 7. pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"7. tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy
szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként
szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására
irányuló, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas szerzõdést a
földhivatalhoz benyújtották, a szerzõ felet kell tulajdonosnak
tekinteni."
(2) A Htv. 52. §-a 22. pontjának a), c), e), g) és h)
alpontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
(nettó árbevétel:)
"a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó
árbevétele, továbbá a kapott kamatok és kamatjellegû bevételek
együttes összege csökkentve a kamatozó értékpapírok eladási árában
érvényesített kamat bevételként elszámolt összegével, a b)-i)
pontokban foglalt eltérésekkel,"
"c) biztosítóknál: a biztosítási bevételek csökkentve a
viszontbiztosítónak átadott díjjal, a károk és szolgáltatások
ráfordításaival, növelve a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, a
befektetések nettó bevételével, csökkentve a saját tulajdonú saját
használatú ingatlanok bevételkorrekciójával, a kapott osztalékokkal és
részesedésekkel, valamint a kamatozó értékpapírok vételárában
érvényesített kamat bevételként elszámolt összegével. A biztosítók
éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól szóló
182/1991. (XII.30.) Korm. rendelet hatályban maradásáig a biztosítási
bevételek alatt az e kormányrendelet szerinti biztosítástechnikai
bevételt, a károk és szolgáltatások ráfordításai alatt pedig e
kormányrendelet szerinti károk és szolgáltatások költségeinek,
valamint a biztosítástechnikai tartalékok növekedésének együttes
összegét kell érteni,"
"e) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási
tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási
tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatok és kamatjellegû
bevételekkel, csökkentve a kamatozó értékpapírok vételárában
érvényesített kamat bevételként elszámolt összegével,"
"g) külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi
fióktelepénél: a fióktelep számviteli beszámolója alapján kimutatott
az a) pont szerinti - illetve, ha a külföldi székhelyû vállalkozás a
b), c) és e) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott
meghatározottak szerinti - nettó árbevétel,
h) a b)-g) pontban nem említett szervezetnél
(lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet,
ügyvédi iroda, intézmény stb.) - könyvvezetési kötelezettségtõl
függõen - a vállalkozási tevékenységbõl származó, az a) pont szerinti
nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. Nem minõsül vállalkozási
tevékenységbõl származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet
belsõ szolgáltatásból származó árbevétele,"
(3) A Htv. 52.§-a 26. pontjának d)-f) alpontjai helyébe a
következõ rendelkezések lépnek:
(vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és
kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerûen végzõ)
"d) az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok
alapján meghatározott feltételek szerint végezhetõ, de vállalkozói
igazolványhoz nem kötött (pl. egyéni ügyvédi, közjegyzõi, önálló
bírósági végrehajtói, magánorvosi, szakértõi, tervezõi) tevékenységet
folytató magánszemély,
e) jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás
alatt levõ jogi személyt is,
f) egyéb szervezet, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás
alatt levõ szervezetet is."
(4) A Htv. 52.§-ának 31. pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép.
(E törvény alkalmazásában:)
"31. telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti
létesítménye - függetlenül a használat jogcímétõl -, ahol részben vagy
egészben iparûzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely
kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a mûhelyt, a
raktárt, a bányát, a kõolaj- vagy földgázkutat, az irodát, a fiókot, a
képviseletet, a termõföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe
adott) ingatlant,
b) hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és
televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton
vagy elektromágneses rendszer útján történõ továbbítását szolgáló
berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes
jelenlétet kíván,"
(5) A Htv. 52.§-ának 35. pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"35. közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta
Részvénytársaság, a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió
Részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság, a Magyar Távirati
Iroda Részvénytársaság, továbbá a helyi és helyközi menetrend szerinti
tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást
alapellátásként végzõ szervezetek közül a villamos- és gázenergia-,
távfûtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást (a továbbiakban:
szolgáltatás) nyújtók, ideértve a víziközmû-társulatot is.
Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek
nettó árbevétele legalább 75 %-ban közvetlenül a fogyasztók számára
történõ szolgáltatás nyújtásából származik,"
(6) A Htv. 52.§-a a következõ 36-41. pontokkal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
36. eladott áruk beszerzési értéke: a kettõs könyvvitelt
vezetõ vállalkozások esetében a számvitelrõl szóló törvény szerinti
eladott áruk beszerzési értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint -
személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó -
pénzforgalmi nyilvántartást vezetõ vállalkozók esetében a tárgyévi
árukészlet-beszerzésre fordított kiadás, csökkentve a leltár szerinti
záró árukészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó árukészlet
értékével,
37. anyagköltség: a kettõs könyvvitelt vezetõ vállalkozások
esetében a számvitelrõl szóló törvény szerinti anyagköltség. Az
egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló
törvény hatály alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezetõ
vállalkozók esetében a tárgyévi anyagkészlet-beszerzésre fordított
kiadás, csökkentve a leltár szerinti záró anyagkészlet értékével,
növelve a leltár szerinti nyitó anyagkészlet értékével,
38. anyagkészlet, árukészlet: a számvitelrõl szóló törvény
szerint anyagkészletnek, kereskedelmi árukészletnek minõsülõ, vásárolt
készlet,
39. alvállalkozói teljesítések értéke: az adóalany által
továbbszámlázott, olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek
végzése során az adóalany mind megrendelõjével, mind alvállalkozójával
a Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozási szerzõdéses kapcsolatban
áll, valamint a továbbszámlázott közvetített szolgáltatások értéke,
feltéve, hogy azt eladott áruk beszerzési értékeként vagy
anyagköltségként nem vette figyelembe,
40. közvetített szolgáltatások: az adóalany által igénybevett
szolgáltatás harmadik személynek részben vagy egészben - változatlan
formában - történõ átadása,
41. székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában
(alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban),
az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként
feltüntetett hely, ilyen hely hiányában vagy ha több ilyen hely van
akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az
állandó lakóhely. A külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi
fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a
fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni."
III. fejezet
A gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény
módosítása
21. § A gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a
továbbiakban: Gjt.) 1/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2) Ha a képviselõ-testület, illetve a fõvárosi közgyûlés
rendeletének kihirdetése az (1) bekezdésben meghatározott idõpontig
nem történik meg, akkor az önkormányzat illetékességi területén az
elõzõ adóévben hatályos adótételeket kell alkalmazni."
22. § A Gjt. 5.§-ának f) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(Mentes az adó alól:)
"f) bejelentésre a súlyos mozgáskorlátozott személy
szállítására szolgáló, adóévenként egy személyszállító gépjármû,"
23. § A Gjt. 8.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép, egyidejûleg a § új (2) bekezdéssel egészül ki és a
jelenlegi (2)-(4) bekezdések számozása (3)-(5) bekezdésre változik:
"(1) A kizárólag elektromos meghajtású, a tiszta gázüzemû
(kizárólag autógázzal üzemeltethetõ) személyszállító gépjármû után az
egyébként járó adó 50%-át kell megfizetni. A mûbizonylat szerint
környezetszennyezést csökkentõ, szabályozott katalizátorral ellátott
személyszállító gépjármû után az egyébként járó adó 50 %-át, míg a
nem szabályozott katalizátorral mûködõ személyszállító gépjármû után
az egyébként járó adó 75 %-át kell megfizetni.
(2) Az olyan tehergépjármû, nyergesvontató után, amelynek a
légszennyezése az ENSZ-EGB 49.02/A. elõírásnak megfelel, az egyébként
járó adó 75%-át - nyergesvontató esetében 20 %-át -, míg az olyan
tehergépjármû, nyergesvontató után, amelynek a légszennyezése az ENSZ-
EGB 49.02/B. elõírásnak, zajkibocsátása pedig az ENSZ-EGB 51.02
elõírásnak megfelel, az egyébként járó adó 50%-át - nyergesvontató
esetében 10 %-át - kell megfizetni. Az adókedvezmény igénybevételének
feltétele, hogy a gépjármû minõsítését a megyei (fõvárosi) közlekedési
felügyelet által kiadott mûbizonylat igazolja."
24. § A Gjt. 17.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(1) Az adót, a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága
(a továbbiakban: VPOP) jóváhagyó határozata alapján, a belföldön
bejegyzett szállítmányozási vállalkozó, vámügynökség átvállalhatja.
Engedély az említettek közül annak adható, amely a vámjogról, a
vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény
1.§-ának 23. pontja szerint vámszempontból megbízható és a tevékenység
biztosítékaként 10 millió forint összegû bankgaranciával rendelkezik.
Az engedély megadásához nem szükséges a gépjármû üzembentartójának
kezességvállalása."
25. § A Gjt. 18. §-a 12., 13. és 19. pontjainak helyébe a
következõ rendelkezések lépnek, egyidejûleg a § a következõ 24., 25.,
26. és 27. ponttal egészül ki:
"12. súlyos mozgáskorlátozott az a személy, aki a súlyos
mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek rendszerérõl szóló
jogszabályban meghatározott állapota miatt súlyos mozgáskorlátozottnak
minõsül és ezt a tényt az ott meghatározott orvosi szakvélemény
igazolja,
13. súlyos mozgáskorlátozott személy szállítására elsõsorban
az a személyszállító gépjármû - ide nem értve az autóbuszt -
szolgál, amely a súlyos mozgáskorlátozott adóalany tulajdonában van.
Ha a súlyos mozgáskorlátozott tulajdonában nincs gépjármû, akkor a
súlyos mozgáskorlátozott személyt - írásbeli nyilatkozata alapján -
rendszeresen szállító, vele legalább egy éve közös háztartásban élõ, a
Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozójának,
élettársának vagy szerzõdés alapján tartásra kötelezett személynek
mint adóalanynak a tulajdonában álló gépjármûvet lehet ilyennek
tekinteni,"
"19. mûbizonylat a gyári mûszaki leírás, a vámhivatal, illetõleg
a közlekedésfelügyelet olyan okmánya, ennek hiányában az adóalany által
bemutatott szakértõi vélemény, amelybõl kitûnik a katalizátor
beépítésének ténye. A 8.§ (2) bekezdésében említett mûbizonylat alatt a
környezetvédelmi felülvizsgálatról szóló jogszabály alapján kiállított -
a vonatkozó ENSZ EGB elõírásoknak való megfelelõsségre utaló bejegyzést
tartalmazó - igazolólapot kell érteni,"
"24. az ENSZ-EGB elõírásokat, illetve a hozzájuk tartozó
határértékadatokat a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter
rendelete tartalmazza,
25. szabályozott katalizátor: három légszennyezõ komponensre
ható, katalitikus utókezelõ berendezés (katalizátor), szabályozott
keverékképzéssel,
26. nem szabályozott katalizátor: olyan katalitikus utókezelõ
berendezés (egyéb utánégetõ), amely nem felel meg a szabályozott
katalizátorra meghatározott követelményeknek,
27. nyergesvontató: olyan vontató, amely a rajta levõ
nyeregszerkezet útján a vontatott félpótkocsi tömegének jelentõs részét
átveszi."
Záró és átmeneti rendelkezések
26.§ (1) E törvény 1998. január 1. napján lép hatályba.
(2) E törvény 1-9.§-aiban foglalt rendelkezéseket a
hatálybalépését követõen illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon
az illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint
az ezt követõen kezdeményezett elsõ fokú, illetve jogorvoslati
eljárásokban kell alkalmazni.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a
Htv. 52.§-ának 23., 24. és 25. pontja, valamint mellékletének f)
pontja.
(4) Az e törvény hatálybalépése elõtt mozgáskorlátozottságukra
tekintettel gépjármûadómentességben részesített adóalanyokat - ha a
korábbi orvosi igazolás szerint mozgáskorlátozott állapotuk végleges -
újabb orvosi igazolás beszerzése nélkül is megilleti a mentesség.
(5) E törvény hatálybalépését követõen is 50%-os gépjármûadó-
kedvezmény illeti meg azt a személyszállító gépjármûvet, amelyet 1997.
december 31-ig bármelyik típusú katalizátorral láttak el.
Melléklet
az 1997. évi .....................törvényhez
1.
Az Itv. Mellékletének II. címe a következõk szerint módosul.
"1. A magyar állampolgársági bizonyítvány kiállítására
irányuló eljárás illetéke
1000 forint.
2. Magyar állampolgár vagy Magyarországon lakó hontalan
külföldön történõ házasságkötéséhez annak tanúsításáért, hogy a
házasságkötésnek a magyar jog szerint nincs akadálya, 2000 forint
illetéket kell fizetni.
3. Nem magyar állampolgár Magyarországon történõ
házasságkötéséhez szükséges olyan igazolás alóli felmentés, amely
tanúsítja, hogy a házasságkötésnek a személyes joga szerint nincs
akadálya, 2000 forint illeték alá esik.
4. Illetékmentes a honosítás, visszahonosítás, a magyar
állampolgárság nyilatkozattal történõ visszaszerzésére, valamint a
magyar állampolgárságról történõ lemondásra irányuló eljárás."
2.
Az Itv. Mellékletének X. címe a következõk szerint módosul:
"A névváltoztatás iránti eljárás illetéke 5000 forint. Az
egy családhoz tartozó nagykorúak közös kérelme esetében az
illetéket minden nagykorúnak külön-külön kell megfizetni."
3.
Az Itv. Melléklete a következõ XIX. címmel és rendelkezéssel
egészül ki:
"XIX. A külön jogszabályban meghatározott eljárásokhoz
szükséges adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás
illetéke.
Az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás 3.000
forint illeték alá esik.
Ha egy beadványban több ingatlanra vonatkozó adó- és
értékbizonyítványt kérnek, az illetéket ezek számától függõen, külön-
külön kell megfizetni."
4.
Az Itv. Melléklete a következõ XX. címmel és rendelkezéssel
egészül ki:
"XX. Külföldiek ingatlanszerzéséhez szükséges engedély
illetéke
Ingatlan tulajdonjogának a külön jogszabály szerinti külföldi
jogi vagy természetes személy általi megszerzéséhez szükséges engedély
iránt kezdeményezett eljárásért 10.000 forint illetéket kell fizetni."
Eleje Honlap