T/4833/49.. sz.

EGYSÉGES JAVASLAT

az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény,

a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és

a gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény

módosításáról szóló T/4833.. sz. törvényjavaslat

zárószavazásához

Dr. Medgyessy Péter

pénzügyminiszter

Budapest, 1997. november

1997. évi..... törvény

az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény,

a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és

a gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról

I. fejezet

Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1.§ Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a

továbbiakban: Itv.) 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(1) Az öröklési illeték tárgya: az örökség - ide értve a

magánnyugdíjpénztártag egyéni számláján felhalmozott összeg

kedvezményezett (örökös) általi megszerzését és a haszonélvezeti jog

megváltását is -, a hagyomány, a meghagyás alapján történõ

vagyonszerzés, a köteles rész szerzése, valamint a halál esetére

szóló ajándékozás."

2. § Az Itv. 16. §-ának (1) bekezdése a következõ c) ponttal

egészül ki:

(Mentes az öröklési illeték alól:)

"c) a magánnyugdíjpénztártag egyéni számláján lévõ összegnek

a kedvezményezett, illetve az örökös általi megszerzése, ha azt a

kedvezményezett, illetve az örökös a tagsági viszony folytatása

mellett a pénztárban hagyja vagy más magánnyugdíjpénztárba viszi

át;"

3. § Az Itv. 23/A §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdésben meghatározott illetéket fizeti

ingatlanszerzése után az ingatlan- és gépjármû pénzügyi lízinget

egyaránt folytató vállalkozó is, feltéve, hogy nettó árbevételének

legalább 75 %-a e két tevékenységbõl származik."

4. § (1) Az Itv. 26. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül

ki:

"(7) Az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott mentesség

kiterjed a gépjármû- és ingatlan pénzügyi lízinget egyaránt folytató

vállalkozóra is, feltéve, hogy nettó árbevételének legalább 75 %-a e

két tevékenységbõl származik."

(2) Az Itv. 26. §-ának (1) bekezdése a következõ o) ponttal

egészül ki:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

"o) az egyéni ügyvéd egyszemélyes ügyvédi irodává történõ

átalakulásával bekövetkezõ vagyonszerzés."

5. § Az Itv. 33. §-a (2) bekezdésének 5. pontja a következõ e)

és f) alpontokkal egészül ki:

(5. az anyakönyvi kivonat kiállítása az alábbi esetekben

illetékmentes, ha)

"e) a szülõk házassági anyakönyvi kivonatának a gyermek

születésének anyakönyvezéséhez;

f) az elhunyt születési és házassági anyakönyvi kivonatának a

haláleset anyakönyvezéséhez"

(történik a kiállítása;)

6. § Az Itv. 45. §-ának (1) bekezdése a következõ d) ponttal

egészül ki:

(A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke a létesítõ

határozatban, az alapszabályban, a társasági szerzõdésben, illetve az

alapító okiratban megállapított vagyon (jegyzett tõke) értéke után:)

"d) külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe

esetén 200.000 forint."

7. § (1) Az Itv. 62. §-a (1) bekezdésének c) és k) pontjai

helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

(A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül

illeték-feljegyzési jog illeti meg:)

"c) a bûncselekménybõl - ide nem értve a személy életében,

testi épségében vagy egészségében okozott kárt - valamint a

szabálysértésbõl származó kár megtérítése iránti igény esetén;"

"k) a lakásszövetkezetet a tagjával és a nem tag

tulajdonosával, valamint a társasház közösséget a tulajdonossal

szemben üzemeltetési és felújítási, illetve közös költség megtérítése

iránt indított eljárásban;"

8. § Az Itv. 70. §-a (3) bekezdésének a) pontja a következõ

mondattal egészül ki:

"Ha a településen összehasonlításra alkalmas ingatlan nincs, a

forgalmi érték megállapításánál a térséghez tartozó hasonló adottságú

települések ingatlanszerzési adatai is felhasználhatók;"

9. § Az Itv. Melléklete a törvény mellékletének megfelelõen

módosul.

II. fejezet

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

10. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a

továbbiakban: Htv.) 1.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(2) A fõváros esetében a helyi adók bevezetését, valamint az

egyes adók bevezetésére jogosultak körét a fõvárosi közgyûlés

rendeletben, a kerületi képviselõ-testületek véleménye kikérésével

határozza meg."

11. § A Htv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(2) Adómentes az (1) bekezdés b)-c) pontjában felsorolt

adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a

közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az

önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a

költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelõzõ naptári évben

folytatott vállalkozási tevékenységébõl származó jövedelme (nyeresége)

után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési

szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési

kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétérõl az adóalany

!rásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak."

12. § A Htv. 7.§-ának d) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

(Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:)

"d) a fõvárosi közgyûlés által bevezetett adót annak hatályon

kívül helyezése idõpontjáig a kerületi önkormányzat nem mûködtetheti.

"

13.§ A Htv. 31.§-ának d) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

(A 30.§ (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség

alól mentes:)

"d) aki az önkormányzat illetékességi területén lévõ üdülõ

tulajdonosa vagy bérlõje, továbbá a használati jogosultság

idõtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülõ használati

jogával rendelkezõ lakásszövetkezeti tag, illetõleg a tulajdonos, a

bérlõ hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló

üdülõ használati jogával rendelkezõ lakásszövetkezeti tag használati

jogosultságának idõtartamára annak hozzátartozója [Ptk. 685.§ b)

pontja]."

14. § A Htv. 35. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"35.§ (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén

állandó, vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a

továbbiakban: iparûzési tevékenység).

(2) Az adó alanya a vállalkozó."

15. § A Htv. a 36. §-a után Az adómentesség alcím helyébe a

következõ alcím lép és egyidejûleg a következõ 37. §-sal egészül ki:

" Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparûzési

tevékenység

37. § (1) A vállalkozó állandó jellegû iparûzési tevékenységet

végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel,

telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét

részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(2) Ideiglenes jellegû az iparûzési tevékenység, ha az

önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel

nem rendelkezõ vállalkozó

a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,

b)építõipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett

kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatban

szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti

tevékenységet végez, illetõleg természeti erõforrást tár fel vagy

kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett

tevékenység idõtartama adóéven belül legalább 1 hónap, de 3 hónapot

nem halad meg. Ha a tevékenység idõtartama a 3 hónapot meghaladja,

akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minõsül."

16. § A Htv. 39.§-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"39.§ (1) Állandó jelleggel végzett iparûzési tevékenység

esetén az adó alapja az értékesített termék, illetõleg végzett

szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési

értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint

a) 1998. évben az anyagköltség 33 %-ával,

b) 1999. évben az anyagköltség 66 %-ával,

c) 2000. évtõl az anyagköltséggel.

(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén

végez állandó jellegû iparûzési tevékenységet, akkor az adó alapját -

a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzõen - a vállalkozónak

kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztania.

(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparûzési tevékenység

esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell

megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít."

17. § A Htv. 40. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"40.§ (1) Állandó jelleggel végzett iparûzési tevékenység

esetén az adó évi mértékének felsõ határa

a) 1998. évben az adóalap 1,4 %-a,

b) 1999. évben az adóalap 1,7 %-a,

c) 2000. évtõl az adóalap 2 %-a.

(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparûzési tevékenység esetén

az adóátalány naptári naponként legfeljebb 5000 forint.

(3) A székhely, illetõleg a telephely szerinti önkormányzathoz

az adóévre fizetendõ adóból, legfeljebb azonban annak összegéig

terjedõen - a (4) bekezdésben meghatározott módon - levonható az

ideiglenes jellegû tevékenység után az adóévben megfizetett adó.

(4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely,

illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendõ adóból a

vállalkozás szintjén képzõdõ teljes törvényi adóalap és az egyes

(székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz

kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le."

18.§ (1) A Htv. 42. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(4) Az önkormányzati adóhatóság - az (5)-(7) bekezdésben

foglalt kivételtõl eltekintve - készpénzfizetést nem fogadhat el."

(2) A Htv. 42. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(5) Postahivatallal nem rendelkezõ községekben, továbbá

tanyaközpontokban, külterületeken - elõzetes kihirdetés mellett -

befizetési napokat lehet tartani, amikor az adózók készpénzben

fizethetnek. Az illetékhivatal erre kijelölt pénztára ugyancsak

elfogadhat készpénz-befizetést. Így történhet a fizetés

ingóvégrehajtás során is, ha azt az adózó önként felajánlja, illetõleg

ha az elõtalált készpénzt az adóhatóság lefoglalja. Készpénz

átvételére vagy lefoglalására kizárólag az jogosult, akit erre az

adóhatóság vezetõje írásban felhatalmazott és az e célra

rendszeresített hivatalos nyugtatömbbel ellátott. Az átvett vagy

lefoglalt készpénzrõl azonnal nyugtát kell adni, s a pénzösszeget az

átvétel napján, de legkésõbb a következõ munkanapon az adóbeszedési

számlára be kell fizetni."

(3) A Htv. 42. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az önkormányzat rendeletében feljogosíthatja az

adóhatóságot arra, hogy az (5) bekezdésben meghatározott pénzkezelési

szabályok betartásával 5.000 forintot meg nem haladó összegû helyi

adóra (adótartozásra) készpénz-befizetést elfogadjon."

19. § A Htv. 45. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"45.§ A helyi önkormányzat az ügykörébe tartozó adók és

illetékek hatékony beszedésének elõsegítésére a feltárt és beszedett

adóhiányból, valamint a beszedett adó- és illetéktartozásból az

önkormányzatokat megilletõ bevétel terhére rendeletében szabályozhatja

az anyagi érdekeltség feltételeit.

Az érdekeltségi célú juttatásból az adó- és az illetékhatáskör

címzettjei, továbbá a polgármesteri (fõpolgármesteri), valamint a

megyei önkormányzati hivatal adó- vagy illetékügyi feladatokat ellátó

köztisztviselõi részesülhetnek."

20. § (1) A Htv. 52.§-ának 7. pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"7. tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy

szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként

szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására

irányuló, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas szerzõdést a

földhivatalhoz benyújtották, a szerzõ felet kell tulajdonosnak

tekinteni."

(2) A Htv. 52. §-a 22. pontjának a), c), e), g) és h)

alpontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

(nettó árbevétel:)

"a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó

árbevétele, továbbá a kapott kamatok és kamatjellegû bevételek

együttes összege csökkentve a kamatozó értékpapírok eladási árában

érvényesített kamat bevételként elszámolt összegével, a b)-i)

pontokban foglalt eltérésekkel,"

"c) biztosítóknál: a biztosítási bevételek csökkentve a

viszontbiztosítónak átadott díjjal, a károk és szolgáltatások

ráfordításaival, növelve a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, a

befektetések nettó bevételével, csökkentve a saját tulajdonú saját

használatú ingatlanok bevételkorrekciójával, a kapott osztalékokkal és

részesedésekkel, valamint a kamatozó értékpapírok vételárában

érvényesített kamat bevételként elszámolt összegével. A biztosítók

éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól szóló

182/1991. (XII.30.) Korm. rendelet hatályban maradásáig a biztosítási

bevételek alatt az e kormányrendelet szerinti biztosítástechnikai

bevételt, a károk és szolgáltatások ráfordításai alatt pedig e

kormányrendelet szerinti károk és szolgáltatások költségeinek,

valamint a biztosítástechnikai tartalékok növekedésének együttes

összegét kell érteni,"

"e) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási

tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási

tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatok és kamatjellegû

bevételekkel, csökkentve a kamatozó értékpapírok vételárában

érvényesített kamat bevételként elszámolt összegével,"

"g) külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi

fióktelepénél: a fióktelep számviteli beszámolója alapján kimutatott

az a) pont szerinti - illetve, ha a külföldi székhelyû vállalkozás a

b), c) és e) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott

meghatározottak szerinti - nettó árbevétel,

h) a b)-g) pontban nem említett szervezetnél

(lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet,

ügyvédi iroda, intézmény stb.) - könyvvezetési kötelezettségtõl

függõen - a vállalkozási tevékenységbõl származó, az a) pont szerinti

nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. Nem minõsül vállalkozási

tevékenységbõl származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet

belsõ szolgáltatásból származó árbevétele,"

(3) A Htv. 52.§-a 26. pontjának d)-f) alpontjai helyébe a

következõ rendelkezések lépnek:

(vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és

kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerûen végzõ)

"d) az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok

alapján meghatározott feltételek szerint végezhetõ, de vállalkozói

igazolványhoz nem kötött (pl. egyéni ügyvédi, közjegyzõi, önálló

bírósági végrehajtói, magánorvosi, szakértõi, tervezõi) tevékenységet

folytató magánszemély,

e) jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás

alatt levõ jogi személyt is,

f) egyéb szervezet, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás

alatt levõ szervezetet is."

(4) A Htv. 52.§-ának 31. pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép.

(E törvény alkalmazásában:)

"31. telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti

létesítménye - függetlenül a használat jogcímétõl -, ahol részben vagy

egészben iparûzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely

kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a mûhelyt, a

raktárt, a bányát, a kõolaj- vagy földgázkutat, az irodát, a fiókot, a

képviseletet, a termõföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe

adott) ingatlant,

b) hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és

televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton

vagy elektromágneses rendszer útján történõ továbbítását szolgáló

berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes

jelenlétet kíván,"

(5) A Htv. 52.§-ának 35. pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"35. közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta

Részvénytársaság, a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió

Részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság, a Magyar Távirati

Iroda Részvénytársaság, továbbá a helyi és helyközi menetrend szerinti

tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást

alapellátásként végzõ szervezetek közül a villamos- és gázenergia-,

távfûtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást (a továbbiakban:

szolgáltatás) nyújtók, ideértve a víziközmû-társulatot is.

Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek

nettó árbevétele legalább 75 %-ban közvetlenül a fogyasztók számára

történõ szolgáltatás nyújtásából származik,"

(6) A Htv. 52.§-a a következõ 36-41. pontokkal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

36. eladott áruk beszerzési értéke: a kettõs könyvvitelt

vezetõ vállalkozások esetében a számvitelrõl szóló törvény szerinti

eladott áruk beszerzési értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint -

személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó -

pénzforgalmi nyilvántartást vezetõ vállalkozók esetében a tárgyévi

árukészlet-beszerzésre fordított kiadás, csökkentve a leltár szerinti

záró árukészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó árukészlet

értékével,

37. anyagköltség: a kettõs könyvvitelt vezetõ vállalkozások

esetében a számvitelrõl szóló törvény szerinti anyagköltség. Az

egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló

törvény hatály alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezetõ

vállalkozók esetében a tárgyévi anyagkészlet-beszerzésre fordított

kiadás, csökkentve a leltár szerinti záró anyagkészlet értékével,

növelve a leltár szerinti nyitó anyagkészlet értékével,

38. anyagkészlet, árukészlet: a számvitelrõl szóló törvény

szerint anyagkészletnek, kereskedelmi árukészletnek minõsülõ, vásárolt

készlet,

39. alvállalkozói teljesítések értéke: az adóalany által

továbbszámlázott, olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek

végzése során az adóalany mind megrendelõjével, mind alvállalkozójával

a Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozási szerzõdéses kapcsolatban

áll, valamint a továbbszámlázott közvetített szolgáltatások értéke,

feltéve, hogy azt eladott áruk beszerzési értékeként vagy

anyagköltségként nem vette figyelembe,

40. közvetített szolgáltatások: az adóalany által igénybevett

szolgáltatás harmadik személynek részben vagy egészben - változatlan

formában - történõ átadása,

41. székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában

(alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban),

az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként

feltüntetett hely, ilyen hely hiányában vagy ha több ilyen hely van

akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az

állandó lakóhely. A külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi

fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a

fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni."

III. fejezet

A gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény

módosítása

21. § A gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a

továbbiakban: Gjt.) 1/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(2) Ha a képviselõ-testület, illetve a fõvárosi közgyûlés

rendeletének kihirdetése az (1) bekezdésben meghatározott idõpontig

nem történik meg, akkor az önkormányzat illetékességi területén az

elõzõ adóévben hatályos adótételeket kell alkalmazni."

22. § A Gjt. 5.§-ának f) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól:)

"f) bejelentésre a súlyos mozgáskorlátozott személy

szállítására szolgáló, adóévenként egy személyszállító gépjármû,"

23. § A Gjt. 8.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép, egyidejûleg a § új (2) bekezdéssel egészül ki és a

jelenlegi (2)-(4) bekezdések számozása (3)-(5) bekezdésre változik:

"(1) A kizárólag elektromos meghajtású, a tiszta gázüzemû

(kizárólag autógázzal üzemeltethetõ) személyszállító gépjármû után az

egyébként járó adó 50%-át kell megfizetni. A mûbizonylat szerint

környezetszennyezést csökkentõ, szabályozott katalizátorral ellátott

személyszállító gépjármû után az egyébként járó adó 50 %-át, míg a

nem szabályozott katalizátorral mûködõ személyszállító gépjármû után

az egyébként járó adó 75 %-át kell megfizetni.

(2) Az olyan tehergépjármû, nyergesvontató után, amelynek a

légszennyezése az ENSZ-EGB 49.02/A. elõírásnak megfelel, az egyébként

járó adó 75%-át - nyergesvontató esetében 20 %-át -, míg az olyan

tehergépjármû, nyergesvontató után, amelynek a légszennyezése az ENSZ-

EGB 49.02/B. elõírásnak, zajkibocsátása pedig az ENSZ-EGB 51.02

elõírásnak megfelel, az egyébként járó adó 50%-át - nyergesvontató

esetében 10 %-át - kell megfizetni. Az adókedvezmény igénybevételének

feltétele, hogy a gépjármû minõsítését a megyei (fõvárosi) közlekedési

felügyelet által kiadott mûbizonylat igazolja."

24. § A Gjt. 17.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(1) Az adót, a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága

(a továbbiakban: VPOP) jóváhagyó határozata alapján, a belföldön

bejegyzett szállítmányozási vállalkozó, vámügynökség átvállalhatja.

Engedély az említettek közül annak adható, amely a vámjogról, a

vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény

1.§-ának 23. pontja szerint vámszempontból megbízható és a tevékenység

biztosítékaként 10 millió forint összegû bankgaranciával rendelkezik.

Az engedély megadásához nem szükséges a gépjármû üzembentartójának

kezességvállalása."

25. § A Gjt. 18. §-a 12., 13. és 19. pontjainak helyébe a

következõ rendelkezések lépnek, egyidejûleg a § a következõ 24., 25.,

26. és 27. ponttal egészül ki:

"12. súlyos mozgáskorlátozott az a személy, aki a súlyos

mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek rendszerérõl szóló

jogszabályban meghatározott állapota miatt súlyos mozgáskorlátozottnak

minõsül és ezt a tényt az ott meghatározott orvosi szakvélemény

igazolja,

13. súlyos mozgáskorlátozott személy szállítására elsõsorban

az a személyszállító gépjármû - ide nem értve az autóbuszt -

szolgál, amely a súlyos mozgáskorlátozott adóalany tulajdonában van.

Ha a súlyos mozgáskorlátozott tulajdonában nincs gépjármû, akkor a

súlyos mozgáskorlátozott személyt - írásbeli nyilatkozata alapján -

rendszeresen szállító, vele legalább egy éve közös háztartásban élõ, a

Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozójának,

élettársának vagy szerzõdés alapján tartásra kötelezett személynek

mint adóalanynak a tulajdonában álló gépjármûvet lehet ilyennek

tekinteni,"

"19. mûbizonylat a gyári mûszaki leírás, a vámhivatal, illetõleg

a közlekedésfelügyelet olyan okmánya, ennek hiányában az adóalany által

bemutatott szakértõi vélemény, amelybõl kitûnik a katalizátor

beépítésének ténye. A 8.§ (2) bekezdésében említett mûbizonylat alatt a

környezetvédelmi felülvizsgálatról szóló jogszabály alapján kiállított -

a vonatkozó ENSZ EGB elõírásoknak való megfelelõsségre utaló bejegyzést

tartalmazó - igazolólapot kell érteni,"

"24. az ENSZ-EGB elõírásokat, illetve a hozzájuk tartozó

határértékadatokat a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

rendelete tartalmazza,

25. szabályozott katalizátor: három légszennyezõ komponensre

ható, katalitikus utókezelõ berendezés (katalizátor), szabályozott

keverékképzéssel,

26. nem szabályozott katalizátor: olyan katalitikus utókezelõ

berendezés (egyéb utánégetõ), amely nem felel meg a szabályozott

katalizátorra meghatározott követelményeknek,

27. nyergesvontató: olyan vontató, amely a rajta levõ

nyeregszerkezet útján a vontatott félpótkocsi tömegének jelentõs részét

átveszi."

Záró és átmeneti rendelkezések

26.§ (1) E törvény 1998. január 1. napján lép hatályba.

(2) E törvény 1-9.§-aiban foglalt rendelkezéseket a

hatálybalépését követõen illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon

az illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint

az ezt követõen kezdeményezett elsõ fokú, illetve jogorvoslati

eljárásokban kell alkalmazni.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a

Htv. 52.§-ának 23., 24. és 25. pontja, valamint mellékletének f)

pontja.

(4) Az e törvény hatálybalépése elõtt mozgáskorlátozottságukra

tekintettel gépjármûadómentességben részesített adóalanyokat - ha a

korábbi orvosi igazolás szerint mozgáskorlátozott állapotuk végleges -

újabb orvosi igazolás beszerzése nélkül is megilleti a mentesség.

(5) E törvény hatálybalépését követõen is 50%-os gépjármûadó-

kedvezmény illeti meg azt a személyszállító gépjármûvet, amelyet 1997.

december 31-ig bármelyik típusú katalizátorral láttak el.

Melléklet

az 1997. évi .....................törvényhez

1.

Az Itv. Mellékletének II. címe a következõk szerint módosul.

"1. A magyar állampolgársági bizonyítvány kiállítására

irányuló eljárás illetéke

1000 forint.

2. Magyar állampolgár vagy Magyarországon lakó hontalan

külföldön történõ házasságkötéséhez annak tanúsításáért, hogy a

házasságkötésnek a magyar jog szerint nincs akadálya, 2000 forint

illetéket kell fizetni.

3. Nem magyar állampolgár Magyarországon történõ

házasságkötéséhez szükséges olyan igazolás alóli felmentés, amely

tanúsítja, hogy a házasságkötésnek a személyes joga szerint nincs

akadálya, 2000 forint illeték alá esik.

4. Illetékmentes a honosítás, visszahonosítás, a magyar

állampolgárság nyilatkozattal történõ visszaszerzésére, valamint a

magyar állampolgárságról történõ lemondásra irányuló eljárás."

2.

Az Itv. Mellékletének X. címe a következõk szerint módosul:

"A névváltoztatás iránti eljárás illetéke 5000 forint. Az

egy családhoz tartozó nagykorúak közös kérelme esetében az

illetéket minden nagykorúnak külön-külön kell megfizetni."

3.

Az Itv. Melléklete a következõ XIX. címmel és rendelkezéssel

egészül ki:

"XIX. A külön jogszabályban meghatározott eljárásokhoz

szükséges adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás

illetéke.

Az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás 3.000

forint illeték alá esik.

Ha egy beadványban több ingatlanra vonatkozó adó- és

értékbizonyítványt kérnek, az illetéket ezek számától függõen, külön-

külön kell megfizetni."

4.

Az Itv. Melléklete a következõ XX. címmel és rendelkezéssel

egészül ki:

"XX. Külföldiek ingatlanszerzéséhez szükséges engedély

illetéke

Ingatlan tulajdonjogának a külön jogszabály szerinti külföldi

jogi vagy természetes személy általi megszerzéséhez szükséges engedély

iránt kezdeményezett eljárásért 10.000 forint illetéket kell fizetni."

Eleje Honlap