A-423-1/1997
V É L E M É N Y
az Egészségbiztosítási Alap
1997. évi pótköltségvetési törvényjavaslatáról
Az ellenõrzés végrehajtásáért felelõs:
az Állami Számvevõszék Vagyonellenõrzési
Igazgatósága
Halász Gejza igazgató
Az ellenõrzést vezette és a véleményt
készítette:
dr. Csépán Magdolna osztályvezetõ fõtanácsos
Az ellenõrzésben részt vettek:
Balla Józsefné számvevõ tanácsos
dr. Fónyad Erzsébet számvevõ tanácsos
Hajagos Józsefné számvevõ tanácsos
Molnár Istvánné számvevõ tanácsos
Szarka Péterné számvevõ
TARTALOMJEGYZéK
BEVEZETÉS 5
öSSZEGZõ MEGáLLAPíTáSOK, JAVASLATOK 7
1. Összegzõ megállapítások 7
2. Javaslatok 7
RéSZLETES MEGáLLAPíTáSOK 9
1. A törvényjavaslat normaszövegéhez 9
1.1. Az 1. §-hoz 9
1.2. A 2. §-hoz 9
1.3. A 3. §-hoz 9
1.4. A 4. §-hoz 9
1.5. Az 5. §-hoz 10
1.6. A 6. §-hoz 10
1.7. A 7. és 8. §-okhoz 10
1.8. A 9. §-hoz 11
2. A törvényjavaslat számszerû elõirányzatai 11
2.1. Az Egészségbiztosítási Alap 1997. évi bevételeinek (várható és
tervezett) alakulása 11
2.2. Az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak várható alakulása13
BEVEZETÉS
Az államháztartásról szóló 1992. évi LXXXIV. törvény
(Áht.) 1997. január 1-tõl érvényes 86/C. §.-a értelmében a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pótköltségvetési
törvényjavaslatát akkor kell elkészíteni, ha a biztosítási
alap(ok) várható éves egyenlege legalább az eredeti kiadási
fõösszeg 1 %-ával kedvezõtlenebb az elõirányzott egyenlegnél.
E helyzet várható kialakulása esetén a társadalombiztosítási
önkormányzatoknak el kell készíteni a pótköltségvetés
tervezetét és meg kell küldeni a Kormánynak.
Az Országgyûléshez való benyújtásra a költségvetés
elõterjesztésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ami
szerint az Állami Számvevõszéknek a pótköltségvetésrõl is
véleményt kell alkotni.
Az Egészségbiztosítási Alap 1997. évi költségvetését
az 1996. évi CXXV. törvény 521.081 millió forintos bevételi és
524.927 millió forintos kiadási fõösszeggel, 3.846 millió
forintos hiánnyal hagyta jóvá. Már az év elsõ felében
nyilvánvaló volt, hogy ez a viszonylagos egyensúlyi állapot
nem fog teljesülni, a bevételek idõarányosan nem folytak be,
ugyanakkor egyes ellátási kiadásoknál a vártnál dinamikusabb
növekedés mutatkozott. A pótköltségvetés készítésének
törvényben elõírt feltételei az Egészségbiztosítási Alapnál
már 1997. májusában egyértelmûen fennálltak.
Meg kell említeni, hogy az Állami Számvevõszék a
társadalombiztosítási alapok 1997. évi költségvetéséhez adott
(T/3211/2. számú) véleményében már valószínûsítette az
Egészségbiztosítási Alap nagymértékû hiányának bekövetkezését.
Különösen a bevételi oldal, azon belül is az egészségügyi
hozzájárulás tervezését és teljesítését tartotta
megalapozatlannak.
Az Egészségbiztosítási Önkormányzat 1997. augusztus 27-
i közgyûlésén fogadta el a pótköltségvetés "önkormányzati"
változatát és azt a Kormánynak és az Állami Számvevõszéknek
is megküldte.
A Kormány által benyújtott T/4834.. számú
törvényjavaslat szeptember 15-én jutott el az Állami
Számvevõszékhez, annak áttanulmányozását, elemzését csak ezt
követõen lehetett elvégezni.
Az Egészségbiztosítási Alap pótköltségvetésére
készített kormányzati javaslat több, lényeges ponton tér el az
Önkormányzat által jóváhagyott változattól. (Az eredeti
elõirányzatokat, a Kormány, valamint az Önkormányzat
pótköltségvetési variánsát az 1. sz. melléklet táblázata
ismerteti.)
Az Áht. szerint az Országgyûlést tájékoztatni kell az
önkormányzati javaslatról és az eltérések okairól. A
beterjesztett törvényjavaslat mellé csatolták a
pótköltségvetés önkormányzati változatát, annak indoklásával
együtt. Az eltérések okait azonban nem indokolták, a hiány
összegére csak annyi szerepel a törvényjavaslat álalános
indoklásában, hogy "az ( 47.790 millió forint) meghaladja az
államháztartási szinten kezelhetõ nagyságot".
A törvénytervezet csak az Egészségbiztosítási Alap
pénzügyi pozíciójának változását ismerteti, az ebbõl eredõen a
megosztott járulékbevételek miatt a Nyugdíjbiztosítási Alapnál
bekövetkezõ változások számszerû hatásait (tájékoztató
jelleggel) célszerû lett volna bemutatni. Csak az általános
indoklás jelzi, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapnál a tervezett
(9.686 millió forintos) hiány helyett kismértékû bevételi
többlettel lehet számolni, így ott pótköltségvetésre nincs
szükség.
Az Állami Számvevõszék a vélemény összeállításánál
elsõdlegesen a törvényjavaslat normaszövegének vizsgálatára, a
számszerû elõirányzatok elemzésére, minõsítésére, illetõleg
az önkormányzati változattal való összehasonlításból adódó
következtetések ismertetésére törekedett.
összegzõ megállapítások, javaslatok
összegzõ megállapítások
A Kormány által elõterjesztett T/4834.. sz.
pótköltségvetési javaslat az Egészségbiztosítási Alap 1996.
évi CXXV. költségvetési törvénnyel elfogadott 3.846 millió
forintos hiányát - a bevételi elõirányzatok teljesülésének
elmaradása, illetve a kiadások tervezettet meghaladó mértékû
növekedése miatt - 30.151 millió forintra emeli fel. Ez 17.639
millió forinttal kevesebb az Egészségbiztosítási Önkormányzat
pótköltségvetési változatáénál. Az eltérések a bevételi
oldalon jelentõsebbek, a Kormány ugyanis 12.675 millió
forinttal több bevétellel számol az Egészségbiztositási
Önkormányzat javaslatához képest. A kiadásoknál a Kormány
4.964 millió forinttal alacsonyabb összeget valószínûsít.
Az Állami Számvevõszék a törvényjavaslatot és annak
háttérdokumentumait áttanulmányozva, az eredeti 1997. évi
költségvetési véleményében foglaltak alapján, az év során
bekövetkezett folyamatok és az idõarányos pénzforgalmi adatok
ismeretében úgy látja, hogy az eddigi tervezési gondok
ismételten felmerülnek.
A munkáltatói járulék bevételeken kívül szinte
mindegyik bevételi tétel felültervezett. Különösen az
egészségügyi hozzájárulás 79,3 milliárd forintos összege nem
tekinthetõ megalapozott elõirányzatnak. Túlzott várakozásokat
fûznek a behajtási-ellenõrzési tevékenység eredményességéhez.
A megtehetõ intézkedésekre már igen kevés idõ áll
rendelkezésre.
A kiadási oldalon - különösen a
gyógyszertámogatásoknál -is reálisan túllépésre kell
számítani.
Mindezek miatt az Állami Számvevõszék a tervezettnél
jóval magasabb összegû (az önkormányzati változathoz közel
álló) hiány bekövetkezését valószínûsíti.
A törvényjavaslat normaszövegének "sajátossága", hogy
az egyes paragrafusok csak (kisebb) részben kapcsolódnak a
pótköltségvetéshez, a változtatások zöme az idõközbeni
események, szándékok törvényi hátterének megteremtését
célozza. Ily módon "összekeveredik" a pótköltségvetési
törvényjavaslat készítésének kötelezettsége és a költségvetési
törvény módosításának szándéka, holott különbözõ célú
változtatásokról van szó. Ez nem helyes gyakorlat.
javaslatok
Az Országgyûlésnek, hogy:
-A törvényjavaslat 1. §-a számadatainak helyesbítése
történjen meg.
-A különkeretes gyógyszerek támogatási rendszerének
törvényi szabályozását megelõzõen kérje fel a Népjóléti
Minisztériumot és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat,
hogy számoljon be a külön keret kialakulásának okairól, az e
téren végzett ellenõrzések fõbb megállapításairól, a rendszer
mûködtetésének szakmai indokoltságáról, szabályozási
követelményeirõl. Ebben mûködjenek közre - szakértõi szinten -
a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Gyógyszerész Kamara, az
érintett szakmai kollégiumok, országos intézetek, valamint az
Állami Számvevõszék is.
-Az Egészségbiztosítási Alap hiányát korrigálni kell a
behajtás ösztönzése címén kifizetni tervezett összegnek az 500
millió forintos elõirányzathoz viszonyított többletével (ami
a számítások szerint 222 millió forint), a Világbanki kölcsön
igénybevételével kapcsolatban 1997-ben felmerülõ valós
kiadások összegével, valamint a Wesselényi utcai székház
vásárlásának 429 millió forintos ÁFA kiadásának összegével.
-Az Állami Számvevõszék véleménye és az
Egészségbiztosítási Önkormányzat döntése figyelembevételével a
Kormány javaslatánál alacsonyabb összegben határozza meg az
egészségügyi hozzájárulásból származó bevételt és mérlegelje
az egyéb bevételi tételek mérséklésének lehetõségét is. Ez
értelemszerûen együtt jár a hiány mértékének növelésével.
-A mûködési költségvetés elõirányzata emelkedjen a
behajtás ösztönzése, a Világbanki kölcsön és a Wesselényi
utcai székház ÁFA kiadási tételeivel.
-A különkeretes gyógyszerek támogatási rendszerének
törvényi szabályozása helyett - amennyiben az indokolt - tegye
lehetõvé az 1996. évi CXXV. törvény 11. §-ában szereplõ
elõirányzatok túllépését (a tényleges kiadások mértékéig).
A Kormánynak, hogy:
-tájékozató jelleggel mutassa be az Országgyûlésnek a
Nyugdíjbiztosítási Alap, illetõleg a Társadalombiztosítási
alrendszer pénzügyi helyzetének 1997. évi várható alakulását
és indokolja meg az Egészségbiztosítási Önkormányzat
pótköltségvetési javaslatától való eltérések okait.
részletes megállapítások
A törvényjavaslat normaszövegéhez
Az 1. §-hoz
Az Egészségbiztosítási Alap módosított bevételi és kiadási
fõösszege 200 millió forinttal kevesebb az 1. számú mellékletben
szereplõ (a számszaki ellenõrzés után helyesnek bizonyult)
összegeknél.
A 2. §-hoz
A költségvetés adattartalmának változásait átvezetik az
1996. évi CXXV. törvény megfelelõ mellékletein (az E. Alap
költségvetési mérlegén, a gyógyító-megelõzõ egészségügyi ellátások
kiadásainak tábláján, az E. Alap mûködési költségvetésén és az Alap
által folyósított ellátásokat is feltüntetõ táblán). Az egyes
elõirányzatok módosulásának lényegét a vélemény a 2. pontban
részletezi.
A 3. §-hoz
Az eredeti költségvetés "kórház-átalakítás végkielégítése"
címen 2000 millió forintot tartalmazott. Most a konkrét számot a
normaszöveg elhagyja. A 7. sz. mellékletben 1000 millió forintos
elõirányzat szerepel.
Az év kilenc hónapjára eddig mindössze 161,4 millió
forintot fizettek ki. Az Országos Egészségbiztosítási
Pénztár csak a megfelelõen dokumentált igényeket elégíti ki
(a tényleges létszámcsökkenés által indokoltat). A várható
összeget nem lehet pontosan becsülni. Ezért teszi lehetõvé a
3. §. az elõirányzat esetleges túllépését, amire azonban
valószínûleg nem fog sor kerülni.
A 4. §-hoz
Az 1996. évi CXXV. törvény 11. §. helyébe lépõ új
rendelkezések értelmében a jövõben egységes elõirányzatként kell
értelmezni a törvény 6. számú melléklete gyógyszer-támogatási
elõirányzatát, ami az eredetileg 85,4 milliárd forintról 92 milliárd
forintra növekszik. A szám magában foglalja a vérzékenység
kezelésének eddig külön soron szereplõ 1,3 milliárd forintos
elõirányzatát is.
A szabályozás során - a törvényjavaslat indoklása szerint -
rendezni kívánják az u.n. külön keretes gyógyszer-támogatási
rendszer "hiányzó" törvényi alapjait, a "különleges" elbírálás alá
esõ gyógyszer kört teljes egészében a gyógyszer-elõirányzat
részeként kezelve.
Az Önkormányzat változata emellett a külön keret
Tsszegét is számszerûsíti, azt 6.566 millió forintban
határozza meg.
Az Állami Számvevõszék elviekben éppúgy nem vitatja
(nem vitathatja) e gyógyszerek körének létjogosultságát, mint
ahogyan a jelenlegi ellentmondásos, sõt súlyos visszásságokkal
terhes - kialakult - gyakorlat rendezésére irányuló szándék
indokoltságát sem.
Az e témakörben, a társadalombiztosítási alapok 1996.
évi zárszámadása ellenõrzése keretében tett megállapítások
alapján azonban úgy látja, hogy a jelenlegi helyzetben nem
helyes a döntéshozók elé szakmailag elõkészítetlen,
megalapozatlan javaslatot tenni. A külön keret törvényi
legalizálása az ügy mögött meghúzódó valós problémákat nem
hozza felszínre és nem is oldja meg (melyeket a 2. sz.
melléklet foglal össze röviden).Ezek ismerete nélkül felelõs
döntést hozni nem lehet.
Az 5. §-hoz
A megnövekedett külföldi gyógykezelések költségeinek
alakulását követve az eddigi 420 millió forintos elõirányzat
480 millió forintra emelkedik.
A 6. §-hoz
Az adóigazgatás rendjérõl szóló 1990. évi XCI.
törvény 32. §-ában megfogalmazottak végrehajtására az APEH és
az OEP között 1997. június 30-án megállapodás jött létre az
adózó által visszaigényelt ÁFA és támogatási igényekbõl a
társadalombiztosítási tartozás visszatartására és annak
átutalására.
Az így befolyó összegre (azokat behajtási
tevékenységbõl származónak tekintve) is kiterjesztik az OEP-
nél már harmadik éve mûködõ érdekeltségi rendszert. Az
összegek nagyságát 1997-re az Egészségbiztosítási Alapnál
3000, a Nyugdíjbiztosítási Alapnál 4500 millió forintra
becsülték, aminek együttesen számított 2 %-a 150 millió
forint. Ennek fele illetné az OEP, fele pedig az APEH szerveit
- ösztönzés címén. A javasolt szabályozás értelmében a 75-75
millió forintos keretösszeg az elért bevételek arányában
túlléphetõ lenne.
Ugyanitt új elõirányzatként jelenik meg az
Egészségbiztosítási Alap mûködési költségvetésében (a
központosított elõirányzatok között) a családi pótlék
ellenõrzése címén 100 millió forint. Ezt a feladatot is
közösen végezné az OEP és az APEH, amiért is az adóhatóságot
15 millió forint illetné meg az elõbbi összegbõl.
Az ÁSZ az 1996. évi zárszámadási ellenõrzés
keretében az Egészségbiztosítási Alap által folyósított
ellátások vizsgálatánál azt tapasztalta, hogy a családi
pótlékra való jogosultság (élet- és jövedelmi helyzetek)
ellenõrzésére az egészségbiztosítás szervei nem képesek, a
feladat igen sok többlettel jár, de annak csak formálisan
képesek eleget tenni.
A 7. és 8. §-okhoz
A módosuló behajtási-ellenõrzési ösztönzési
rendszerrel összefüggésben változtatni szükséges a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló 1992. évi
LXXXIV. törvény (A.T.) idevágó elõírásait is.
Az AT. 5/A §. (1) bekezdés a.) pontjának
normaszövegébõl hiányzik a "befolyó" szó.
Továbbra is ellentmondás van az A.T. és az 1996. évi
CXXV. - költségvetési -törvény (K.T.) azon elõírásai között,
hogy az elõbbi a behajtás-ellenõrzés ösztönzésére szolgáló
keretösszegeket "legfeljebb az éves költségvetésben
meghatározott összegig" engedi meg felhasználni, ami
- az OEP behajtási tevékenységénél 500 millió forint,
- az OEP-APEH behajtási tevékenységénél 150 millió
forint,
- az Országos Nyugdíjbiztositási Fõigazgatóság (ONYF)
ellenõrzési tevékenységénél
(amiben újabb elképzelések szerint az OEP és az
APEH ellenõrei is részt vennének)
50 millió forint
Ezzel szemben a K.T. megengedi a fenti elõirányzatok
túllépését a tényleges bevételek arányában. Ilymódon a
pótköltségvetésben (6. sz. melléklet 2 cím 1 alcím kiadási
elõirányzata) megnövelt behajtási összeg
az Egészségbiztosítási Alapnál 16.000
millió forint
a Nyugdíjbiztosítási Alapnál 20.100 millió
forint
----------------------------------------------
------------------------------
együttesen 36.100 millió
forint
Ennek az ösztönzésre fordítható 2 %-a a mûködési
költségvetésben tervezett 500 millió forinttal szemben 722
millió forint, aminek következtében az Egészségbiztosítási
Alap hiánya "helybõl" 222 millió forinttal lesz több.
A 9. §-hoz
A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II.
törvény 105/C. §. értelmében az egészségbiztosítási pénztár a
járulékfizetésre kötelezettek folyószámlájának augusztus 31-i
egyenlegérõl október 31-ig értesítést küld. Ez a határidõ 1997-
ben (az ez évi jogszabályváltozások és törvényi haladékok
miatt) november 30-ára és 1998. január 31-ére változna.
Emiatt az eltéréseket az év végéig (a számviteli törvény
szabályai szerint) nem lehet majd rendezni és reálisan
utólagos helyesbítések sokaságára kell számítani.
A törvényjavaslat számszerû elõirányzatai
Az Egészségbiztosítási Alap 1997. évi bevételeinek
(várható és tervezett) alakulása
Az Egészségbiztosítási Alap bevételeinek eredeti
elõirányzata 521.080 millió forint volt. A Kormány által
benyújtott törvényjavaslatban ez 514.144 millió forintra
csökkenne. A 6,9 milliárd forintos csökkenés az egyes bevételi
és kiadási tételeknél a tervezettõl elmaradó, illetve azt
meghaladó teljesítéssel számol. (Az idõarányos bevételi és
kiadási adatokat a 3. sz. melléklet mutatja be.)
Legnagyobb bevételi tétel az Egészségbiztosítási Alap
esetében is a munkáltatói járulékbevételek összege, ami a
tervezet szerint (a vártnál nagyobb keresetkiáramlás miatt)
298,8 milliárd forintról 308,4 milliárd forintra nõ.
(Alapvetõen ezzel magyarázható egyébként a Nyugdíjbiztosítási
Alap egyensúlyi helyzetének kialakulása is.)
A bevételi oldal neuralgikus pontja egyértelmûen az
egészségügyi hozzájárulásból származó bevétel várható
teljesülése. Az teljesen nyilvánvaló, hogy az eredetileg
elõirányzott 97,9 milliárd forintos bevétel az év során nem
folyik be. Az elmaradás okai összetettek, amelyek közül a
legfontosabbak:
-az egészségügyi hozzájárulás nagyságának meghatározásakor
elkövetett tervezési hiba (amire az Állami Számvevõszék már a
költségvetésrõl alkotott véleményében felhívta a figyelmet),
amikor is 1997-ben 5 millió fõ után, csaknem 100 %-os bevallást és
befizetést tételeztek fel,
-az új elvonás kedvezõtlen társadalmi fogadtatása
(elutasítása),
-az Alkotmánybíróság 37/1997. (VI. 11.) sz. határozata,
-a hozzájárulás megfizetésére meghatározott körben
engedélyezett halasztás.
Az év elsõ nyolc hónapjában 40,4 milliárd forint
összegû egészségügyi hozzájárulás folyt be, ami az idõarányos
66,7 %-os teljesítéssel szemben mindössze 41,3 %-nak felel
meg. Ezt a tendenciát éves szintre kivetítve a várható bevétel
60 milliárd forint körüli összeg. Tény, hogy ha a havi
adatokat vizsgáljuk a befizetések összege fokozatosan
emelkedik, amiben nyilvánvalóan szerepet játszik a rendszer
"bejáratódása", a terhelések-befizetések tisztázása a
folyószámlán, a nem fizetõk feltárásának lehetõsége, stb.
A behajtás és ellenõrzés nagymértékû javulása (amihez
a PM irreális várakozásokat, követelményeket fûz) az év végi
befizetések ugrásszerû növekedése mellett sem várható, hogy a
pótköltségvetés szerinti 79,3 milliárd forint teljesül. A mai
ismeretek alapján még az önkormányzati változatban szereplõ 70
milliárd forint is optimista elõrejelzésnek tûnik.
Hasonlóan aggályos, hogy sikerül-e realizálni a
munkáltatók által fizetendõ táppénz-hozzájárulás 7,0 milliárd
forintra tervezett bevételi összegét. Az idõarányos adatok ezt
sem támasztják alá.
Az egyéni egészségbiztosítási járulékból számított
bevételek évek óta túltervezettek, mert
-1995-ben az 54,3 milliárd forintos elõirányzattal szemben
46,9 milliárd forint;
-1996-ban 55,2 milliárd forint helyett 50,6 milliárd
forint;
-1997-ben 70,6 milliárd forint helyett 8 hónap alatt 41,1
milliárd forint (amibõl éves szinten 61-62 milliárd forint
következik)
-folyt be.
Ennek megfelelõen a PM szerinti 67,8 milliárd
forintos bevétel elérése ismételten eltúlzottnak tûnik.
Fokozni kívánják a behajtási tevékenységbõl származó
bevételeket. Ez az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében
13,7 milliárd forintról 16,0 milliárd forintra növekedne, ami
a két társadalombiztosítási alapnál 31 milliárd forintról 36,1
milliárd forintra történõ emelkedést jelent.
Az alapok 1996. évi zárszámadásában 38 milliárd
forintos behajtásból eredõ bevételrõl számolnak be. Ehhez
viszonyítva az új elõirányzat teljesíthetõnek tûnik (különös
tekintettel a hozzá kapcsolt ösztönzési rendszerhez fûzõdõ
apparátusi érdekekre !).
A behajtási tevékenység 1996. évre kiterjedõ átfogó
vizsgálata alapján azonban az ÁSZ számos hibát, ellentmondást
tárt fel, mert a behajtás címén kimutatott összeg
bizonyíthatóan (tömegesen) tartalmazott téves, illetve
vitatható tételeket. Az e célra bevezetett ú..n.
célelszámolási számla végsõ soron nem bizonyult alkalmasnak az
ilyen bevételek egzakt elkülönítésére.
Nem szabályozott egyértelmûen a kintlévõség, a
behajtási tevékenység jogi háttere, tartalma. Ebben az OEP-nél
mûködõ belsõ szabályozás hibái is közrejátszanak.
A behajtási cselekmények között (fõleg az
eredményességet tekintve) meghatározóvá váltak a
kötelezettségek teljesítésének átütemezése, a részletfizetés
engedélyezése, az adósokkal (nem ritkán az esedékes
járulékokra) kötött megállapodások - nem kizárva a
visszaélések lehetõségét sem. A kialakult gyakorlat
következtében a behajtási tevékenység "látványosan" javult,
mert a rendszeres járulékbevételek egy része is átterelõdött a
behajtási bevételek közé.
Mindezen anomáliák kiküszöbölésére az ÁSZ csak egy a
mainál sokkal szabályozottabb, ellenõrzöttebb és megbízható
nyilvántartási rendszer kialakítása után lát reális
lehetõséget.
A behajtási bevételek új eleme az OEP-APEH (a
vélemény 1.6. pontja szerinti) együttmûködés eredményeként
behajtandó - a két Alapnál együttesen - 7,5 milliárd forint.
Elõzetes információk szerint ebbõl eddig kb. egymilliárd
forint folyt be. E szerint erõsen kétséges, hogy az év
hátralevõ részében a várt nagyságrend teljesülni fog.
A törvényjavaslat vagyonhasznosítás címén (a hiány
mérséklése céljából) az eredeti 6.285 millió forintos
bevétellel szemben 8.200 millió forintot határozott meg. Ennek
megemelésével az önkormányzati változat nem számolt. (Az
1997. évi összes vagyonértékesítést és a tartalékok alakulását
a 4. sz. melléklet szemlélteti.)
Eddig vagyonértékesítésbõl 14,7 milliárd forint
bevételt értek el, többségében az ingyenesen kapott vagyon
eladásából. Ebbõl a még rendelkezésre álló szabad pénzeszköz
11,9 milliárd forint, vagyis a pótköltségvetés végrehajtásához
a forrás rendelkezésre áll. Az új befektetések között
számolták el a Wesselényi utcai székház vásárlása utáni ÁFÁ-t
is (429 millió forintot), ami helytelen volt, mert ez nem
része a befektetésnek, forrását a mûködési költségvetésben
kell biztosítani . Az 1996. évi pénzmaradvány fedezetet is
biztosít a dologi kiadásokat képezõ ÁFÁ-ra. Másik megoldásként
legfeljebb vagyonnal kapcsolatos kiadásként lehetne elszámolni
- ami szintén hiánynövelõ tényezõ .
Mint emlékezetes az 1996. évi pótköltségvetés a múlt
év végén 2,1 milliárd forintos vagyonértékesítést írt elõ az
Egészségbiztosítási Alap esetében. Ezt idõ hiányában már nem
lehetett végrehajtani. A PM az 1997. évi összeg emelését ennek
elmaradásával indokolta.
Az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak várható
alakulása
A gyógyító-megelõzõ ellátások 260,2 milliárd forintos
elõirányzatát 265,9 milliárd forintra kívánják emelni.
A módosítást az tette szükségessé, hogy a
társadalombiztosítás 1997. évi költségvetésérõl szóló 1996.
évi CXXV. törvény elõirányzata (mint ahogyan azt az ÁSZ akkori
véleménye is jelezte) nem biztosított fedezetet a Kormány és
az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete
közötti megállapodás szerinti bér- és dologi elõirányzat
növekedésére.
Az így számított forráshiány 11,8 milliárd forint
volt, aminek egy részét belsõ átcsoportosításokból fedezik. A
különbözetet a megemelt elõirányzat tartalmazza, amely az
idõarányos adatok alapján várhatóan elegendõ lesz.
Az elõbbi elõirányzat nem tartalmazza az
egészségügyi dolgozók egyszeri 10 ezer forintos jövedelem-
kiegészítésének fedezetét, ami összesen 2260 millió forintos
kiadásnövekedést jelent. A PM által készített
törvényjavaslatban a kiadási többletként elismert összeg az
Alap hiányát növeli, mert nem rendezi annak bevételi oldalát.
(A fedezetet úgy teremtették meg, hogy a Népjóléti
Minisztérium-fejezetben a közgyógyellátási elõirányzatból
zárolták a szükséges összeget.)
Az Egészségbiztosítási Alap ellátásai közül a
legkritikusabb tétel hosszú idõ óta a gyógyszertámogatás
elõirányzata, ami rendre alul tervezettnek bizonyul. A
költségvetési tervezés idõszakában az elõirányzatot mindig egy
"szigorító", racionalizáló intézkedési csomag reményében
fogadják el, ami azonban a végrehajtáskor részben vagy
egészében elmaradt. Az 1997. évi intézkedések sem fejtettek ki
érdemi hatást a gyógyszerkiadások alakulására.
Az eredeti költségvetésben 85,4 milliárd forintos
elõirányzat szerepelt, amit növelt a külön soron vérzékenység
kezelésére tervezett 1,3 milliárd forint. Az új elõirányzat
92 milliárd forint lenne, beleértve az utóbbi tételt is. Az
önkormányzati változat 94.3 milliárd forinttal számol.
Ha figyelembe vesszük az év eddigi (nyolc havi)
kifizetését - ami 64,2 milliárd forint volt -, változatlan
ütemmel számolva éves szinten 97-98 milliárd forintos
teljesítés valószínûsíthetõ, ami a vérzékenység kezelésére
szolgáló elõirányzattal együtt már csaknem 100 milliárd
forintot tesz ki. Ilyen megközelítésbõl mindkét változat
szerinti elõirányzat "alábecsültnek" tekinthetõ. A megtett és
az év hátralévõ részében megtehetõ intézkedéseknek már nem
lehet olyan hatása, ami az eltérést képes lenne ellensúlyozni.
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak kiadásai
- az egyes elõirányzatok ellentétes mozgásának eredõjeként -
lényegében a tervezett szinten maradnak.
A korhatár alatti rokkantsági és baleseti ellátások
92,0 milliárd forintos elõirányzatát 98,2 milliárd forintra
tervezik megemelni. A rendszer tervezett (és indokolt)
reformja mindeddig nem valósult meg, a kiadások dinamikus
növekedése "természetes", a társadalmi-gazdasági folyamatok is
ebbe az irányba hatnak. Az idõarányos adatok alapján az új
elõirányzat reálisnak ítélhetõ. A táppénzkiadások
elõirányzatát eredetileg 39,4 milliárd forintban határozták
meg, amit a pótköltségvetés 36,0 milliárd forintra csökkent.
Az 1975. évi II. törvény szigorító intézkedései tartósan
éreztetik hatásukat, a kiadások mérséklõdése 1997-ben is
várható.
A mûködési költségvetés eredeti 16.455 millió
forintos elõirányzata a javaslat szerint 17.935 millió
forintra emelkedne. A növekedést az elõzõ évi
pénzmaradvány(1305 millió forint), az APEH-OEP
együttmûködéssel kapcsolatos ösztönzés (75 millió forint) és a
családi pótlék ellenõrzésének ösztönzése (100 millió forint)
okozza. Nem veszik figyelembe, hogy a behajtás ösztönzésére
valójában nem 500, hanem 722 millió forintot terveznek. Nem
rendelnek elõirányzatot a világbanki program hazai kiadásaihoz
sem, holott kiadások már eddig is felmerültek és
kötelezettségvállalás is van. (Az önkormányzat ezen a címen 1
milliárd forintos kiadással számolt). A valós kiadások "nem
tervezése" a hiányt fedi el, ez nem helyes megoldás.
A vagyongazdálkodás kiadásait változatlanul 6 millió
forintra tervezik, bár már egyértelmû az elõirányzat
túlteljesülése. Az 1-8. havi teljesítés már 12 millió forint,
a Postabanknak nyújtott viszontgarancia III. negyedévi
kamatterhe 27 millió forint. További jelentõs kiadást
eredményezhet, ha végrehajtják a Club Aliga Rt. apportálását,
ami után ÁFA fizetési kötelezettség áll fenn.
Budapest, 1997. október " "
Dr. Nyikos László
Sándor István
alelnök
alelnök
Eleje Honlap