1
Dr. Horváth József úrnak
országgyûlési képviselõ
B u d a p e s t
Tisztelt Képviselõ Úr!
A közeljövõben üzembehelyezésre kerülõ Mohi atomerõmûvel kapcsolatos K/4835..
számú kérdésére az alábbiakat válaszolom:
1. Történtek-e mérések a környezeti sugárzás dózisteljesítményének, valamint
a környezeti közegek radioaktív nullszint felmérésére?
Magyarország területén 1989-1990. években megtörtént az Ipoly és a
Börzsöny térségének radioaktív nullszint felmérése. A felmérés a
felszini vizek, az üledék, a halak és a vízi környezet vizsgálatára
terjedt ki.Az Országos Atomenergia Bizottság kezdeményezésére - a
korábbi felmérés kiegészítése érdekében - megkezdõdött a sugárzási
viszonyok és a radioaktivitás koncentrációk további környezeti
elemekben történõ teljes körû felmérése.
A szlovák fél 1986 óta végez nullszint felmérést. A mérési eredmények
szakmai szintû cseréje a két ország kormánya közötti együttmûködési
egyezmény (108/1991. (VIII.28.) Korm.rend.) alapján valósul meg.
2. Hogyan valósul meg a létesítmény minõségbiztosítása?
1996. október 24-én hatályba lépett a nukleáris biztonságról szóló
egyezmény, amelyet Szlovákia - még a hatálybalépése elõtt - 1995.
március 7-én ratifikált. Az egyezmény tartalmazza az atomerõmûvek
biztonságával, egyebek között a telephely kiválasztásával,
minõségbiztosításával, a sugárvédelemmel és a balesetelhárítással
kapcsolatos kötelezettségeket.
A kötelezettségek teljesítésérõl a részes országok nemzetközi
felülvizsgálati értekezleten számolnak be, amelyen minden szerzõdõ fél
lehetõséget kap arra, hogy megtárgyalhassa a mások által beterjesztett
jelentéseket, és felvilágosítást kérhessen azokról.
A fentieken túl a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség más nemzetközi
szervezetekkel és a hét iparilag legfejlettebb ország közremûködésével
külön programot szervezett a szovjet tervezésû atomerõmûvek
biztonságának értékelésére és növelésére. Ennek keretében külön program
foglalkozik a Mohi Atomerõmûvel üzemeltetésre tervezett V-213 típusú
blokkok biztonságának növelésével. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség
több vizsgálatot végzett a Mohi Atomerõmûben is, a nemzetközi
felülvizsgálati csoportban magyar szakemberek részvételét is igényelte,
így az azokban végzett vizsgálatok során magyar szakemberek is
közremûködtek.
3. Hogyan valósul meg a földrengésbiztonság?
Nemzetközi szakértõi javaslatok alapján földrengésálló megtámasztásokat
építenek a primer és szekunder kör kritikus pontjain.
A fentieken túlmenõen telepítésre kerül egy olyan szeizmikus
monitoring, amely a normális gyorsulást meghaladó esetekben biztosítja
a mûködõ blokkok automatikus vészleállítását.
4. Hogyan valósul meg a magyar-szlovák monitoring rendszer?
1995-ben szakértõi tárgyalások indultak meg a két ország korai
nukleáris veszélyhelyzeti riasztásra szolgáló távmérõ hálózatának
összekapcsolására, továbbá a lakossági sugárterhelés megítéléséhez
szükséges sugárvédelmi ellenõrzõ rendszerek közötti kapcsolatrendszer
létrehozására. A tárgyalásokon a részletes szakmai kérdésekben
konszenzus van, jelenleg az összekapcsolás technikai
feltételrendszerének kidolgozása van folyamatban.
5. A reaktor hûtése maradéktalanul biztosított?
Az a minimális vízmennyiség, amellyel a hûtés a hûtéstornyokban
biztosítható 0,6-1 m3/sec. vízmennyiséget jelent. A Garam átlagos
vízhozama 50 m3/sec-re tehetõ.
6. Biztonságosan megoldott-e a radioaktív hulladék tárolásának problémája?
A Mohi Atomerõmû üzembehelyezését követõen az abban kiégett fûtõelemek
átmeneti tárolását az Apátszentmihályon (Bohumice) mûködõ tároló
biztosítja.
A kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges
elhelyezésére szolgáló tároló Mohiban létesült. A tároló
üzembehelyezésének engedélyezése jelenleg van folyamatban.
A radioaktív hulladék végleges elhelyezésének meg kell felelnie annak a
kiégett fûtõelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok
kezelésének biztonságáról szóló nemzetközi egyezménynek, amelyet az
1997 szeptember végén kezdõdõ Nemzetközi Atomenergia Ügynökség
közgyûlésének idõszaka alatt nyitnak meg aláírásra.
7. Ki fedezi és miképpen biztosítható a balesetelhárítási rendszer?
Hazánkban Nukleárisbaleset-elhárítási Kormánybizottság mûködik,
amelynek feladatkörét és szervezetét jelenleg a 135/1989. számú MT
rendelet szabályozza.
Elõkészítés alatt áll az atomenergiáról szóló törvény végrehajtási
rendeletei körében a fenti jogszabály kiváltására szolgáló - a
törvénnyel harmonizáló - kormányrendelet kiadása.
A Kormánybizottság határozatai kiterjednek a nukleárisbaleset-elhárítás
területén a tárcák közötti feladatmegosztásra, a további fejlesztések
forrását a pénzügyi tárca biztosítja.
8. A magyar kormányzati szervek hogyan kívánják tájékoztatni a MOHI
környezetében élõ lakosságot?
Feltételezhetõen a kérdés a Mohi atomerõmû térségében a magyar oldalon
élõ lakosság tájékoztatására vonatkozik. Ezzel kapcsolatban a
nukleárisbaleset-elhárítási és intézkedési terv tartalmaz részletes
intézkedéseket és megoldásokat.
9. Van elkülönített alap és terv egy esetleges baleset vagy katasztrófa
elhárítására?
A Nukleárisbaleset-elhárítási Kormánybizottság döntése értelmében 1995-
ben kidolgozásra és jóváhagyásra került az Országos Nukleárisbaleset-
elhárítási Intézkedési Terv, valamint a területi, ágazati és
létesítményi tervek. A tervek tartalmazzák az esetleges nukleáris
veszélyhelyzetben teendõ intézkedéseket, továbbá a bevonható erõk és
eszközök alkalmazásának rendjét és módját.
10. Van alap a kárvallottak kártalanítására?
Az 1989. október 28-án hatályba lépett az atomkárokért való polgár jogi
felelõsségrõl szóló Egyezmény (melynek Szlovákia is aláírója)
tartalmazza, hogy a nukleáris létesítmények üzemben tartói -
vétkességükre való tekintet nélkül - felelnek az üzemeltetés
következtében kialakuló, valamint a nukleáris létesítményben
felhasznált anyagok szállítása során keletkezett károkért.
A kártérítéshez szükséges pénzügyi fedezet minimális összegét az
Egyezmény tartalmazza, amely jelenleg - balesetenként - mintegy 55
millió USD- ra tehetõ.
A kártérítésre vonatkozó törvényi kötelezettségeket az atomenergiáról
szóló törvény 60.§ (1) bekezdése tartalmazza.
11. A határmenti telkek leértékelõdésével számolva tervez a kormányzat anyagi
kompenzációt?
A kormányzat anyagi kompenzációt nem tervez.
Megjegyzés:
A válasz az ügyben illetékes Országos Atomenergia Hivatallal egyeztetve
készült.
A Kormány 1995 decemberében tájékoztatta az Országgyûlés
Környezetvédelmi Bizottságát a szlovákiai atomerõmûvekkel kapcsolatban,
és az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény alapján az
Országgyûlésnek készített éves jelentés is tárgyalni fogja ezt a
kérdést.
Budapest, 1997. szeptember " "
dr. Baja Ferenc
Eleje Honlap