Módosító javaslat!
G á l Z o l t á n úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n.
Tisztelt Elnök Úr!
A közhasznú szervezetekrõl szóló, T/4890.. számú
törvényjavaslathoz a következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o k a t
terjesztjük elõ.
1.
A törvényjavaslat Preambuluma a következõképpen módosul:
"Az Országgyûlés a nem kormányzati és nem [haszonérdekelt önte-
vékeny] haszonelvû szervezetek hazai hagyományainak megõrzése,
társadalmi [összetartó erejük és] szerepük növelése, közhasznú
mûködésük és gazdálkodásuk áttekinthetõbbé tétele, a közszol-
gáltatások terén végzett tevékenységük elõsegítése, valamint az
államháztartással való kapcsolatuk rendezése céljából a követ-kezõ
törvényt alkotja."
Indokolás
A javaslat elõszava nincsen összhangban a rendelkezésekkel,
amelyek szerint a közhasznú szervezetek vállalkozhatnak és érdekeltek
is vállalkozásuk sikerében, hiszen vállakozásuk eredményébõl
szervezetük cél szerinti tevékenységét finanszírozhatják. A cél
szerinti tevékenység az ami nem irányulhat haszonszerzésre, ezért
mûködésük alapelve az, hogy nem haszonelvûek.
2.
A törvényjavaslat 5. §-a (1) bekezdésének d) pontja a
következõképpen egészül ki:
/A közhasznú nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítõ ok-
iratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet/
"d) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártok-
tól független, azokat nem támogatja és azoktól támoga-
tást nem kap."
Indokolás
A javaslat kizárja a közhasznú szervezetek pártok által
történõ támogatását. Ugyanakkor nem zárja ki egyértelmûen a pártoknak
a közhasznú szervezetek által történõ támogatását. A politikai
pártoktól való függetlenség mindkét irányú támogatás kizárását
indokolttá teszi. A közhasznú szervezetek közpénzekkel is
gazdálkodnak, és ezen költségvetési források nem célja a politikai
pártok tevékenységének támogatása.
3.
A törvényjavaslat 6. §-ának a) pontja a következõképpen
módosul:
/Kiemelkedõen közhasznú az a szervezet, amely az 5. §-ban meg-
határozott feltételeknek megfelel és/
"a) közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát
el,
amelyrõl törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más
jogszabály rendelkezése szerint [valamely] meghatározott
állami szervnek vagy helyi önkormányzatnak kell gondos-
kodnia, ide értve az emberi és állampolgári jogok védel-
mét is, továbbá"
Indokolás
Szövegpontosítás. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján
jogszabály szükségképpen meghatározza az állami feladatot ellátó
szervet.
4.
A törvényjavaslat 7. § (1) bekezdése a) pontjának alpontjai a
következõ új 6-8. alpontok-kal egészülnek ki, a további alpontok
jelölése értelemszerûen változik:
/A társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény,
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, az
illetékrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szó-ló
1990. évi C. törvény, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a
vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény, továbbá az irány-adó más
jogszabályok szerinti mértékben és feltételek szerint/
/a közhasznú szervezetet/
"6. a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli
mentesség;
7. a kulturális járulék megfizetése alóli mentesség;
8. a rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesség;"
/illeti meg./
Indokolás
Az adókedvezményekben részesülõ közhasznú szervezeteket
célszerû mentesíteni az adótípusú járulékok megfizetése alól is. E
mentességek indokai azonosak az adókedvezmények indokaival.
5.
A törvényjavaslat 7. §-a a következõ új (2) bekezdéssel
egészül ki, a további bekezdések jelölése értelemszerûen változik:
"(2) A kiemelkedõen közhasznú szervezetet az (1) bekezdésben
meghatározott kedvezmények tekintetében - az a) pont 1. al-pontja,
valamint a b) pont kivételével - kiemelkedõ kedvezmé-nyek illetik
meg."
Indokolás
A törvényjavaslat csak az elõírt kötelezettségek tekintetében
tesz különbséget a közhasznú és a kiemelkedõen közhasznú szervezetek
között, ezért indokolt e különbséget az igénybevehetõ kedvezmények
szempontjából is rögzíteni. Annak ellenére, hogy a 7. § (1) bekezdése
szerint a kedvezmények mértékérõl és feltételeirõl az adó-, illeték-
és vámtörvények rendelkeznek a kiemelkedõen közhasznú szervezetek
kiemelkedõ kedvezményezettségének rögzítése garanciális jellegû.
6.
A törvényjavaslat 8. §-a (1) bekezdésének c) pontja a
következõképpen egészül ki:
/A közhasznú szervezet létesítõ okiratának tartalmaznia kell:/
"c) ha a közhasznú szervezet mûködését és gazdálkodását
elle-nõrzõ belsõ szerv (a továbbiakban: felügyelõ szerv) létrehozása
vagy kijelölése kötelezõ, az erre, valamint
/vonatkozó szabályokat./
Indokolás
Fogalompontosítás: a felügyelõ szerv fogalmát célszerû
pontosabban meghatározni.
7.
A törvényjavaslat 8. §-ának (1) bekezdése a következõ új d)
ponttal egészül ki, a további pontok jelölése értelemszerûen változik:
/A közhasznú szervezet létesítõ okiratának tartalmaznia kell:/
"d) a közhasznú szervezet éves beszámolójának
elkészítésére
és jóváhagyásának módjára"
/vonatkozó szabályokat./
Indokolás
Koherencia zavar kiküszöbölése. A javaslat 21. §-ának (1)
bekezdése ugyanis a közhasznúsági jelentés készítését az éves
beszámoló jóváhagyásához köti, az éves beszámoló elkészítését azonban
nem teszi kötelezõvé. Ezért indokolt a közhasznú szervezet éves
beszámolójának elkészítését és jóváhagyásának módját a létesítõ okirat
kötelezõ kellékévé minõsíteni.
8.
A törvényjavaslat 11. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Kiemelkedõen közhasznú szervezetnél elkülönült felügye-
lõszerv létrehozása kötelezõ."
Indokolás
Tekintettel arra, hogy a kiemelkedõen közhasznú szervezet
jogszabály alapján valamely állami szerv vagy helyi önkormányzat
feladatát látja el, továbbá ezen feladat ellátásának sikere érdekében
kiemelkedõ mértékû kedvezményekben részesül célszerû, hogy a közpénzek
biztonságos felhasználását belsõ felügyelõ szerv ellenõrzése is
biztosítsa.
9.
A törvényjavaslat 16. §-ának (1) bekezdése a következõképpen
módosul:
"(1) A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért
eredményét tagjai, alapítói, illetõleg tulajdonosai között nem
oszthatja fel, hanem azt cél szerinti tevékenységére, közhasznú
[céljainak megvalósítására] tevékenységének folytatására kell
fordítsa."
Indokolás
Szövegpontosítás. A javaslat eredeti célja az 5. § (1)
bekezdés c) pontjának részletezése, ezt a célt azonban nem ér el, ha
csupán megismétli annak szövegét.
10.
A törvényjavaslat 21. §-ának (3) bekezdése a következõ új d)
ponttal egészül ki, a további pontok jelölése értelemszerûen változik:
/A közhasznúsági jelentés tartalmazza:/
"d) a célszerinti juttatások tételes kimutatását, kivéve a
bárki által korlátozás nélkül igénybevehetõ nem pénzbeni szol-
gáltatásokat;"
Indokolás
A közhasznúsági jelentésbõl ki kell tûnnie annak, hogy a
közhasznú szervezet az adott évben milyen feladatokat "teljesített".
Ez annál is inkább indokolt, mert csak így lehet a javaslat 16. § (4)
bekezdésének érvényt szerezni. E kimutatás elkészítése nem eredményezi
a szervezetek adminisztrációs terheinek jelentõs növelését, mivel ezt
- kiadások formájában - a könyvelés tartalmazza. A változás abban áll,
hogy ezt a kimutatást mellékelni kell a közhasznúsági jelentéshez. A
rendelkezés kivétele kapcsolódik azokhoz a módosításainkhoz, amelyek
szintén a "bárki által korlátozás nélkül igénybevehetõ nem pénzbeni
szolgáltatásokkal" foglalkoznak.
11.
A törvényjavaslat 21. §-ának (3) bekezdése a következõ új e)
ponttal egészül ki, a további pontok jelölése értelemszerûen változik:
/A közhasznúsági jelentés tartalmazza:/
"e) a közigazgatási szervvel, az önkéntes kölcsönös bizto-
sító pénztárral, valamint az egészségbiztosítási önkor-
mányzattal kötött szerzõdés megkötésének, illetõleg
módosításának tényét, és tartalmának rövid ismerteté-
sét;"
Indokolás
A javaslatnak a Preambulumban is kinyilvánított célja, hogy
elõsegítse a közhasznú szervezeteknek "a közszolgáltatások terén
végzett tevékenységét". Ennek megfelelõen ezen a téren a közigazgatási
szervek és a közhasznú szervezetek közötti szerzõdéskötések számának
növekedése várható. Tekintettel arra, hogy ezen szerzõdések - a
közbeszerzési szerzõdésekhez hasonlóan - nyomós közérdeket érintenek,
ezért célszerû azok megemlítése a közhasznúsági jelentésben. E
kimutatás elkészítése sem eredményezi a szervezetek adminisztrációs
terheinek növekedését, mert egy-egy szervezet egy naptári évben
feltehetõen csak egy vagy két ilyen szerzõdést fog kötni.
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi
XCVI. törvény egy olyan nem kormányzati és nem haszonelvû szervezet
típust hozott létre, amely klasszikusan nonprofit elveken mûködik, de
nem tartozik a társadalmi szervezetek gyûjtõfogalma alá. Tekintettel
arra, hogy a javaslat a hatálya alá tartozó szervezetek vezetõ
tisztségviselõit sorolja fel, ezen a helyen indokolt megemlíteni a
jogi értelemben társadalmi szervezetnek nem számító, de minden más
szempontból ahhoz hasonló szervezet típus vezetõit is.
12.
A törvényjavaslat 21. §-a (3) bekezdésének e) pontja a következõképpen
módosul:
/A közhasznúsági jelentés tartalmazza:/
"e) a [közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõinek] fele-
lõs személy részére nyújtott személyi juttatások érté-
két, [illetve] illetõleg összegét;"
Indokolás
A javaslat célja az, hogy átláthatóvá tegye a közhasznú
szervezeteknél meghatározó szerepet betöltõ dolgozók személyi
juttatásait. A vezetõ tisztségviselõk és a felelõs személyek személyi
köre általában egybeesik, ez azonban nem kizárólagos. Ezért a
szélesebb személyi kört felölelõ "felelõs személy" fogalmának
használata indokolt, szemben a szûkebb személyi körre vonatkozó
"vezetõ tisztségviselõ" fogalmával.
13.
A törvényjavaslat 21. §-a a következõ új (4) és (5)
bekezdéssel egészül ki, a további bekezdések jelölése értelemszerûen
változik:
"(4) A közhasznúsági jelentést a tárgyévet követõ május hó
31. napjáig a szervezet székhelye szerint illetékes megyei, fõ-városi
ügyészséghez be kell nyújtani.
(5) A közhasznúsági jelentésekbe az ügyészség fõvárosi
infor-mációs központjában bárki betekinthet és azokról feljegyzést
készíthet, vagy költségterítés ellenében másolatot kaphat."
Indokolás
A javaslat nem új hatóság vagy hatósági jogkörök útján, hanem
a nyilvánosság eszközeivel kívánja ellenõrizni a közhasznú szervezetek
mûködését és gazdálkodását. A nyilvánosság biztosítását a javaslat
alapvetõen a közhasznúsági jelentések hozzáférhetõségének
biztosításával kívánja megoldani. A javaslat megoldása - a székhelyen,
illetve a sajtóban való megismerhetõség - azonban nem kielégítõ. Ezért
célszerûbb egy olyan "hiteles hely" megteremtése, ahol minden
közhasznú szervezet összes közhasznúsági jelentése fellelhetõ, és
azokba ezen a helyen bárki betekinthet. Tekintettel arra, hogy az
ügyészség az az állami szerv, amelynek jogkörébe tartozik a
közhasznúsági jelentések vizsgálata, ezért indokolt, hogy az ügyészség
keretében jöjjön létre egy olyan információs központ, amelynek
feladata a közhasznúsági jelentések hozzáférhetõségének
szolgáltatásként való biztosítása.
14.
A törvényjavaslat a III. fejezet végén a következõ új alcímmel
és 22. §-al egészül ki, a további §-ok jelölése értelemszerûen
változik:
"A közhasznú jogállás megszûnése
22. § (1) A közhasznú szervezet közhasznú jogállása
megszûné-sének feltétele, hogy a szervezet
a) köztartozásait rendezze,
b) a közszolgáltatási szerzõdésbõl eredõ kötelezettségeit
idõarányosan teljesítse.
(2) A közhasznú szervezet jogutód nélküli megszûnésekor
köte-les
a) zárómérleget készíteni, és
b) köztartozásai rendezni,
c) vagyonát a szervezet tevékenységében megegyezõ
közhasznú
tevékenységet végzõ közhasznú szervezetnek jegyzékkel
átadni."
Indokolás
A közhasznúsági jogállás megszerzésére vonatkozó feltétek
szabályozása mellett elengedhetetlen, hogy szabályozásra kerüljenek a
jogállás megszûnésének feltételei is. Külön szabályozást igényel az a
helyzet, amikor a törvény hatálya alá tartozó szervezeteknek nem
csupán a közhasznú jogállása, hanem maga a szervezet szûnik meg
jogutód nélkül.
15.
A törvényjavaslat 23. §-a a következõképpen módosul:
"23. § Az ügyész[ség] a közhasznú nyilvántartásba vételre il-
letékes [bíróságtól keresettel kérheti] bíróságnál indítványoz-hatja a
közhasznú jogállás törlését, [illetve] illetõleg az alacsonyabb
közhasznúsági fokozatba történõ átsorolást, ha a közhasznú szervezet
mûködése és vagyonfelhasználása az e tör-vényben, a létesítõ okiratban
vagy az ennek alapján készített belsõ [szabályzatában] szabályzatokban
foglalt rendelkezéseknek nem felel meg."
Indokolás
Koherencia zavarok kiküszöbölése. A javaslat 22. §-ának (3)
bekezdése szerint az átsorolásról és a törlésrõl a bíróság nem peres
eljárásban határoz. Ebben az esetben az ügyész nem keresettel, hanem
indítvánnyal fordul a bírósághoz. Az ügyész törvényességi felügyelete
a közhasznú szervezetek esetében nem csak a mûködésükre, hanem a
vagyonfelhasználásukra is kiterjed, ezért indokolatlan az
indítványtétel jogát a mûködés körében észlelt visszásságokra
korlátozni. Az utolsó módosítás szövegpontosítás.
16.
A törvényjavaslat 26. §-a c) pontjának felvezetõ szövege a
következõképpen módosul:
/E törvény alkalmazásában:/
"c) közhasznú tevékenység: a társadalom és az egyén közös
érdekeinek kielégítésére irányuló [következõ tevékenysé-
gek] cél szerinti tevékenységek:"
Indokolás
A javaslat elmulaszt kapcsolatot teremteni a törvény hatálya
alá tartozó összes szervezetre érvényes "cél szerinti tevékenység"
fogalma és a kizárólag a közhasznú szervezetekre érvényes "közhasznú
tevékenység" fogalma között. Tekintettel arra, hogy a cél szerinti
tevékenység fogalma tágabb mint a közhasznú tevékenységé, ezért az
utóbbiban indokolt hivatkozni az elõbbire.
17.
A törvényjavaslat 26. §-ának d) pontja a következõképpen egészül ki:
/E törvény alkalmazásában/
"d) közvetlen politikai tevékenység: a pártpolitikai tevé-
kenység, továbbá országgyûlési, önkormányzati választá-
son jelölt állítása;"
Indokolás
A javaslat kizárja, hogy közhasznú szervezet országgyûlési
választáson képviselõ-jelöltet állítson. E rendelkezés indoka, hogy a
közhasznú szervezetek közpénzekkel is gazdálkodnak, így az általuk
állított képviselõ-jelöltek támogatása részben közpénzbõl történne, ez
pedig nem egyeztethetõ össze a képviselõ-választás tisztaságával. A
javaslat azonban nem zárja ki, hogy a közhasznú szervezet
önkormányzati választáson képviselõ-jelöltet állítson. A közhasznú
szervezetek közvetlen politikai tevékenységének korlátozására
vonatkozó indokok szempontjából nincs különbség az országgyûlési
illetve az önkormányzati képviselõ-jelöltek között, ezért mindkét
jelöltállítás tilalma indokolt. Sem a javaslat, sem a jelen módosítás
nem zárja ki, hogy közhasznú szervezet politikai párt által állított
képviselõ-jelöltet támogatásáról biztosítson, mindössze a képviselõ-
jelölt állítását, illetve e módosító javaslatok 2. pontjában a
politikai párt anyagi támogatását zárja ki. E szabályok a nyugat-
európai országok szabályozásának enyhébb változatain alapulnak, ezért
további enyhítésük nem indokolt.
18.
A törvényjavaslat 26. §-ának m) pontja a következõképpen egészül ki:
/E törvény alkalmazásában/
"m) vezetõ tisztségviselõ: az alapítvány és a közalapít-
vány kezelõje, illetõleg kezelõ szervének (szervezetének) és felügyelõ
szervének elnöke és tagja, továbbá - ha az alapítvány kezelõ szerve
(szervezete) elkülönült jogi személy, jogi szemé-lyiséggel nem
rendelkezõ szervezet vagy állami szerv - a kezelõ szerv (szervezet)
egyszemélyi felelõs vezetõje vagy ilyen jog-körben eljáró testületének
tagja; a társadalmi szervezet ügyin-tézõ és képviseleti vagy felügyelõ
szervének elnöke és tagja; az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár
igazgatótanácsának, va-lamint ellenõrzõ bizottságának elnöke és tagja;
a közhasznú társaság ügyvezetõje, valamint a felügyelõ-bizottság
elnöke és tagja, továbbá a közhasznú szervezetként nyilvántartásba
vett szervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban álló egyszemélyi felelõs vezetõ."
Indokolás
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi
XCVI. törvény egy olyan nem kormányzati és nem haszonelvû szervezet
típust hozott létre, amely klasszikusan nonprofit elveken mûködik, de
nem tartozik a társadalmi szervezetek gyûjtõfogalma alá. Tekintettel
arra, hogy a javaslat a hatálya alá tartozó szervezetek vezetõ
tisztségviselõit sorolja fel, ezen a helyen indokolt megemlíteni a
jogi értelemben társadalmi szervezetnek nem számító, de minden más
szempontból ahhoz hasonló szervezet típus vezetõit is.
19.
A törvényjavaslat 27. §-ának (1) bekezdése a következõképpen módosul:
"(1) Ez a törvény 1998. január 1-én lép hatályba[; a törvény
hatálybalépésekor már nyilvántartásba vett az a szervezet, amely a 26.
§-ban meghatározottak szerinti közhasznú tevé-kenység folytatására
jött létre, 1999. december 31. napjáig ab-ban az esetben is közhasznú
szervezetnek minõsül, ha közhasznú nyilvántartásba vételére ezen
idõpontig nem kerül sor]."
Indokolás
Méltánytalan, hogy azok a szervezetek, amelyek közhasznúként
kérik a nyilvántartásba vételüket a tervezet 7. §-a alapján, a
nyilvántartásba vételüket követõ év elsõ napjától élhetnek a
kedvezményekkel - már korábban vállalva a szigorúbb feltételeket -,
míg az a szervezet, amely a nyilvántartásba vételét nem is kéri két
évig - esetleg enyhébb mûködési feltételekkel - élvezze a
kedvezményeket.
Budapest, 1997. október 27.
Rózsa Edit Molnár Péter
SZDSZ SZDSZ
Eleje Honlap