Módosító javaslat!
G á l Z o l t á n úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n.
Tisztelt Elnök Úr!
A közhasznú szervezetekrõl szóló, T/4890.. számú
törvényjavaslathoz a következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o k a t
terjesztjük elõ.
1.
A törvényjavaslat a következõ új alcímmel és 27-32. §-okkal
egészül ki:
"Vegyes rendelkezések
27. § (1) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg a
Polgári törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 74/A. §-
ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és a § új (3)
bekezdéssel egészül ki, a további bekezdések jelölése értelem-szerûen
változik:
"(2) Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vétellel
- az alapító okirat aláírásának idõpontja visszamenõleg - jön
léte. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapító
okirat az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. Ha az
adat, jog vagy tény hatályosságához annak bírósági nyilvántartásba
vétele szükséges - ha törvény ki-vételt nem tesz -, a bejegyzett
adat, jog vagy tény válto-zásának bejegyzése is visszamenõleges
hatályú.
(3) Az alapító okirat aláírása és a nyilvántartásba vé-
telrõl rendelkezõ bírósági határozat jogerõre emelkedése közötti
idõben, valamint a nyilvántartásba vétel meghiúsu-lása esetén az
alapítvány nevében vállalt kötelezettségek-ért az alapító és az
alapítvány nevében eljáró személyek korlátlanul és egyetemlegesen
felelnek."
(2) A Ptk. 74/A. §-a az alábbi új (5) és (6) bekezdésekkel
egészül ki, a további bekezdések jelölése értelemszerûen vál-tozik:
"(5) Az alapító okirat nem tartalmazhat olyan rendelke-
zést, amellyel az alapító jogait, illetõleg kötelezettsé-geit a
kezelõ szervre (szervezetre) ruházza át, továbbá amely alapján az
alapítvány megszûnése esetén az alapítvány induló vagyonát
meghaladó vagyona az alapítóra száll.
(6) Az alapító halála esetén az alapítói jogok az
Tröklés e törvényben meghatározott rendje szerint legközelebbi hoz-
zátartozójára száll."
28. § (1) A Ptk. 74/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a
követke-zõ rendelkezés lép:
"(1) Az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány
a) nevét, székhelyét;
b) tartós közérdekû célját;
c) céljára rendelt vagyont, elkülönítve annak
pénzbeli
és nem pénzbeli részét, a vállalkozási tevékenységet
is végzõ alapítvány esetében az induló vagyon vállal-
kozási tevékenységre fordítható hányadát, amely nem
lehet több az induló vagyon ötven százalékánál, a va-
gyon, valamint az eredmény felhasználásának módját;
d) kezelõ szerv (szervezet) ügyrendjérõl rendelkezõ
szabályzat megalkotására vonatkozó kötelezettséget;
e) a kezelõ szerv (szervezet) képviseleti jogának
gya-
korlására irányadó szabályokat, az önálló és az
együttes képviselet szabályozását és a képviseleti
jog esetleges korlátozását;
f) az egyhangú vagy minõsített többségû döntést
igénylõ
határozatok körét."
(2) A Ptk. 74/B. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ
ren-delkezés lép:
"(5) Az alapító az alapító okiratot indokolt esetben -
az alapítvány céljának és vagyonának sérelme nélkül - módosít-
hatja. A módosításra egyebekben az alapítvány nyilvántar-tásba
vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelõen al-kalmazni."
29. § (1) A Ptk. 74/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a
követke-zõ rendelkezés lép:
"(2) A bíróság - ha errõl az alapító nem rendelkezett,
il-letõleg a kezelõ szerv (szervezet) a feladat ellátását nem
vállalja - az ügyész indítványára gondoskodik a kezelõ szerv
(szervezet) kijelölésérõl. A bíróság az indítványról nemperes
eljárásban, soron kívül határoz."
(2) A Ptk. 74/C. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ
ren-delkezés lép:
"(6) Ha a kezelõ szerv (szervezet) tevékenységével az
ala-pítvány célját veszélyezteti, az alapító a kijelölést visz-
szavonhatja és kezelõként más szervet (szervezetet) jelöl-het ki.
Az alapító halála, megszûnése után ez a jogosultság a bíróságot
illeti meg."
(3) A Ptk. 74/C. §-a a következõ új (7)-(8) bekezdésekkel
egé-szül ki:
"(7) A kijelölés visszavonását az ügyész is indítványoz-
hatja. Az indítványról a bíróság nemperes eljárásban, soron kívül
határoz.
(8) A kijelölés alapító általi visszavonását - a tudomá-
sára jutástól számított harminc napon belül, de legfeljebb az
intézkedéstõl számított hat hónapig - az alapítvány kép-viselõje a
bíróság elõtt keresettel kérheti megsemmisí-teni."
30. § (1) A Ptk. 74/E. §-ának (2) bekezdése helyébe a
követke-zõ rendelkezés lép:
"(2) Az alapítványt akkor is törölni kell a
nyilvántartás-ból, ha a bíróság az alapítványt megszünteti vagy
más ala-pítvánnyal való egyesítését rendeli el. A törlésrõl a bíró-
ság nemperes eljárásban, soron kívül határoz."
(2) A Ptk. 74/E. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ
ren-delkezés lép:
"(3) A bíróság az ügyész keresete alapján az alapítványt
megszünteti, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált."
(3) A Ptk. 74/E. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti, a
je-lenlegi (5) és (6) bekezdés számozása (4) és (5) bekezdésre
változik.
31. § (1) A Ptk. 74/F. §-ának (1) bekezdése helyébe a
követke-zõ rendelkezés lép:
"(1) Az alapítvány mûködése felett az ügyészség az
irány-adó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol."
(2) A Ptk. 74/F. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ
ren-delkezés lép:
"(2) Ha az alapítvány jogszabálynak megfelelõ mûködése
másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordul-hat. A
bíróság az ügyész keresete alapján határidõ kitûzé-sével kötelezi
az alapítvány alapítóját a mûködés feltéte-leinek biztosítására,
illetõleg kezelõjét a jogszabálynak megfelelõ mûködés
helyreállítására."
(3) A Ptk. 74/F. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Ha a (2) bekezdés szerinti határidõ eredménytelenül
telt el, vagy ha a jogszabálynak megfelelõ mûködés máskép-pen nem
biztosítható, az ügyész keresetet terjeszthet elõ az alapítvány
megszüntetésére."
32. § (1) A Ptk. 74/G. §-ának (1) bekezdése helyébe a
követke-zõ rendelkezés lép:
"(1) A közalapítványhoz - ha törvény eltérõen nem rendel-
kezik - bárki feltétel nélkül csatlakozhat. A csatlakozás
elfogadását a kezelõ szerv (szervezet) megtagadhatja."
(2) A Ptk. 74/G. §-ának (6) bekezdése hatályát veszti, a
je-lenlegi (7), (8), (9), (10) bekezdések számozása pedig (6), (7),
(8), (9) bekezdésekre változik."
Indokolások
A 27. § (1) bekezdéshez
Az alapítványok nyilvántartásba vételére és a gazdasági
társaságok bejegyzésére eddig eltérõ szabályok vonatkoztak. A
gazdasági társaságok az alapító okirat aláírásától, míg az
alapítványok a bírósági nyilvántartásba vételtõl kezdhették meg
mûködésüket. Az elmúlt néhány évben a gazdasági társaságokra vonatkozó
megoldás bevált, míg az alapítványokra vonatkozó szabályok állandó
problémák forrásaivá váltak. Az alapító okirat aláírása és a
nyilvántartásba vételrõl rendelkezõ bírósági határozat jogerõre
emelkedése közötti idõben, valamint a nyilvántartásba vétel
meghiúsulása esetén ugyanis tisztázatlan volt az alapítvány nevében
vállalt kötelezettségekért viselt felelõsség. Ezért a vagyonbiztonság
növelése és a joggyakorlat egységesülése, valamint az alapítványok
gazdasági helyzetének megerõsítése érdekében indokolt az alapítványok
nyilvántartásba vételét érintõ szabályok megváltoztatása.
A 27. § (2) bekezdéséhez
A hatályos szabályozás nem tiltja az alapító okirat olyan
rendelkezéseit, amelyekkel az alapító jogait a kezelõ szervre ruházza,
illetve az alapítvány megszûnése esetén a vagyon visszaszáll az
alapítóra. Az elsõ esetet teljes egészében, míg a másodikat az induló
vagyont meghaladó rész tekintetében tiltani indokolt.
A 28. § (1) bekezdéséhez
A módosítás a közhasznú szervezetrõl szóló törvény és a Ptk.
rendelkezései közötti összhang megteremtését szolgálja.
A 28. § (2) bekezdéséhez
A módosítás a hatályos szabályozással szemben lehetõvé teszi
az alapítvány nevének módosítását. A név módosításának tilalma az
elmúlt években számos esetben problémát okozott, miközben különösebb
érvek nem szólnak e tilalom fenntartása mellett.
A 29. § (1) bekezdéséhez
Ez a rendelkezés csak nevesíti a jelenleg is fennálló ügyészi
jogosultságot, a bíróság ugyanis hivatalból nem jár el, ezért az
indítvány megtételére csak az ügyész lehet jogosult. Pontosítani kell
azonban, hogy az indítvány elbírálása peres vagy nemperes eljárásban
történik.
A 29. § (2) bekezdéséhez
A törvény szövegébõl ugyan az következne, hogy a kuratórium
egésze legyen visszahívható, hiszen a célok megvalósítását az egyes
kuratóriumi tagok tevékenysége - miután az alapítványi tevékenység
kuratóriumi határozatokon alapul - nem veszélyeztetheti. A gyakorlat
azonban az, hogy az alapítók az egyes kuratóriumi tagokat hívják
vissza, amely a bírósági bejelentés kötelezettségével sem jár. (A
kuratórium tagjaiban bekövetkezett változás nem bejelentéshez kötött.)
Miután a visszahívás ellen a jelenlegi szabályok szerint nincs helye
jogorvoslatnak, így az ellenõrzés nélküli, ezért a pontosítás
indokolt.
A 29. § (3) bekezdéséhez
Ez a módosítás lehetõvé tenné a kuratórium visszahívását
akkor, ha erre szükség van, de az alapító a jogait valamilyen okból
nem tudja gyakorolni. (Pl. az alapító halála, az alapító jogi személy
megszûnése, illetve az alapítók közötti véleményelérés folytán.) Ez a
rendelkezés az alapítói jogok visszaélésszerû gyakorlása esetében
biztosít jogorvoslati lehetõséget.
A 30. § (1) bekezdéséhez
A törlési eljárást célszerû a nemperes eljárás szabályai
szerint lefolytatni. A jelenlegi szabályozás azonban ebben a kérdésben
nem egyértelmû, ezért kiegészítése szükséges.
A 30. § (2) bekezdéséhez
Az utóbb bekövetkezett jogszabály-módosításnak jogerõsen
bejegyzett szervezet esetében nem lehet olyan hatása, hogy az a
nyilvántartásból való törlést eredményezhesse. Az alapítvánnyal
kapcsolatos retorzióknak a törvénysértõ tevékenységhez kell
kapcsolódnia, s nem a külsõ körülményekben bekövetkezett
változásokhoz.
A 30. § (3) bekezdéséhez
A kezelõ tevékenységének és az alapító mulasztásának nem lehet
szankciója az alapítvány megszüntetése. A Ptk. 74/C. § (7)
bekezdésének beiktatásával az alapítvány kezelõ szervével kapcsolatos
problémák orvosolhatók lennének - az alapítvány megszüntetésének
szankciója nélkül.
A 31. § (1) bekezdéséhez
Ebben a megfogalmazásban benne van, hogy a törvényességi
felügyelet gyakorlása során a közhasznú szervezetekrõl szóló törvény
szabályait is alkalmazni kell.
A 31. § (2) bekezdéséhez
A módosítás indoka, hogy az alapítvány mûködésképtelensége sok
esetben az alapító magatartására vezethetõ vissza. (Pl. a vagyon
átadásának megtagadása, a helyiséghasználat indokolatlan megvonása,
stb.) A jogsérelem orvoslására ezért célszerûnek tûnik a bírósági út
biztosítása.
A 31. § (3) bekezdéséhez
A módosítás indoka, hogy a megszüntetés ne legyen automatikus,
mint a jelenlegi Ptk. 74/F. § (2) bekezdése szerint, tehát legyen
lehetõsége a bíróságnak - a javasolt (2) bekezdés szerint - a mûködés
törvényességének helyreállítására, adott esetben az alapítóval szemben
is. Csak akkor legyen lehetõség a megszüntetésre, ha a mûködés
törvényessége másképp nem biztosítható.
A 32. § (1) bekezdéséhez
A csatlakozások kuratóriumi jóváhagyása aránytalanul
megterhelheti a közalapítványok kezelõ szervezeteit. Célszerû ezért a
formális határozat meghozatalát a megtagadásokra korlátozni. A
jóváhagyás, vagy megtagadás jogainak elõzetes alapító okirati
meghatározása pedig azért nem célszerû, mert az alapító elõre nem
láthatja azokat a körülményeket, amelyek miatt a jóváhagyásról, vagy a
megtagadásról kell rendelkezni. Ezek az alapító okiratban elõre nem is
körvonalazhatók.
A 32. § (2) bekezdéséhez
Nem derül ki, hogy mely hivatalos lapban, mikor és kinek
kötelessége a közzététel, továbbá a teljes alapító okirat közzététele
rendkívül költséges is lehet, ezért célszerû a bekezdést elhagyni.
2.
A törvényjavaslat a következõ új alcímmel és 27. §-al egészül
ki:
"Vegyes rendelkezések
27. § E törvény hatályba lépésével egyidejûleg a Polgári tör-
vénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény az alábbi alcímmel és új
582/A-582/E. §-okkal egészül ki:
"Az adományozás
582/A. § (1) Magánszemély, jogi személy, illetõleg
jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság (a továb-
biakban: adományozó) társadalmi szervezet, köztestület,
alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság, illetõleg egyházi
jogi személy (a továbbiakban: adományos) részére ingyenesen,
egyoldalú jognyilatkozattal pénzösszeget, ingó- vagy ingatlan
vagyontárgyat, valamint vagyoni értékû jogot ruházhat át
(adományozás).
(2) Az adományozásra - amennyiben törvény másként nem
rendelkezik - az ajándékozásra, illetõleg közérdekû kötele-
zettségvállalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelõen
alkalmazni.
582/B. § (1) Az adományozó az adományozási
nyilatkozattal írásban kikötheti, hogy milyen feltétellel nyújtja
az ado-mányt (feltétellel nyújtott adomány), illetve az adomány
milyen célra fordítható (célra rendelt adomány).
(2) Az érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó
feltétel, illetõleg célra rendelés érvénytelen. A feltétel,
illetõleg célra rendelés érvénytelensége az adományozás
érvényességét nem érinti, kivéve, ha megállapítható, hogy az
adományozó az adományozást a feltétel, illetõleg a célra rendelés
nél-kül nem tette volna meg.
(3) Az adományos a célra rendelt és a feltétellel nyúj-
tott adományt - amennyiben azt e törvény szerint nem utasí-totta
vissza - köteles a megjelölt célra fordítani, illetõ-leg a
feltételt teljesíteni.
582/C. § (1) Az adomány visszautasítható, ha
a) célra rendelt adomány esetén a rendelt cél eltér az
adományos bejegyzett céljaitól, illetõleg az az ado-
mányos részérõl nem, vagy csak aránytalan nehézség
árán volna megvalósítható;
b) a vagyontárgy az adományos bejegyzett céljára nem
használható, és értékesítésétõl vagy hasznosításából
bevétel nem várható, illetõleg a hasznosítás arány-
talan nehézségekkel járna;
c) feltételhez kötött adományozás esetén az
adományozás
feltételének teljesülése veszélyezteti az adományos
cél szerinti tevékenységének végzését, megvalósítá-
sát, vagy egyéb okból annak teljesítése nem várható
el az adományostól;
d) a vagyontárgy fenntartásával járó költségek lényege-
sen meghaladják az adományos bejegyzett célja szerin-
ti hasznosításból várható elõnyt.
(2) Nem utasítható vissza az adomány az (1) bekezdés c)
pontjában foglaltakra hivatkozással, ha feltételként csak az
adományozó nevének titokban tartása szerepel.
582/D. § (1) Adományt visszautasítani
a) pénz vagy ingóság átadása esetén az átvétel megtaga-
dásával vagy visszaadással,
b) kézbesített adomány esetén írásbeli visszautasító
nyilatkozattal és egyidejû visszaküldéssel,
c) írásbeli nyilatkozattal együtt járó adományozás ese-
tén írásbeli visszautasító nyilatkozattal
az adomány, illetve az írásbeli nyilatkozat átadásától, il-
letõleg a kézbesítésétõl számított harminc nap alatt lehet.
(2) Az adomány visszautasítása esetén az adományozó
bíró-sághoz fordulhat.
582/E. § (1) Az adomány - a (2)-(3) bekezdés szerinti
ki-vételekkel - az ajándék visszakövetelésére vonatkozó álta-lános
szabályok szerint követelhetõ vissza.
(2) A célra rendelt adomány csak akkor követelhetõ visz-
sza, ha a rendelt cél véglegesen meghiúsul vagy okafogyottá válik,
mielõtt az adományt arra fordították volna, vagy megállapítható,
hogy az adományos indokolatlan késedelme a cél megvalósulását
veszélyezteti.
(3) A feltételhez kötött adomány visszakövetelhetõ
akkor is, ha az adományos a feltételt az adományozási nyilatko-
zatban írt határidõre, vagy egyébként írásbeli felszólítás
ellenére nem, vagy nem megfelelõen teljesítette."
Indokolás
A nem kormányzati és nem nyereségérdekelt szervezetek
társadalmi súlyának növekedésével idõszerûvé vált nevesíteni és
szabályozni azt a jogviszonyt, amelybõl ezen szervezetek forrásaik
döntõ többségét merítik. Ez a jogviszony ugyanis különbözik egyfelõl
az adás-vételtõl, másfelõl az ajándékozástól. Az adományozás olyan új
polgári jogi tényállás, amelynek sajátos és önálló társadalmi szerepe
van.
3.
A törvényjavaslat a következõ új alcímmel és 27. §-al egészül
ki:
"Vegyes rendelkezések
27. § (1) A számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény
(Számtv.) 11. §-ának (2) bekezdése a helyébe az alábbi rendel-kezés
lép:
"(2) A társadalmi szervezet, a köztestület, az
alapítvány, a közalapítvány, a közhasznú társaság és az egyházi
jogi személy (a továbbiakban: nem nyereségérdekelt szervezet)
kivételével az egyéb szervezet éves beszámolási kötelezett-ségének
és a beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötele-zettségének
sajátosságait e törvény alapján a kormány ren-deletben
szabályozza."
(2) A Számtv. az alábbi alcímekkel és 11/A-11/E. §-okkal
egé-szül ki:
"Beszámolási kötelezettség
11/A. § (1) A nem nyereségérdekelt szervezet által készí-
tendõ beszámoló formáját az éves összes bevétel nagysága határozza
meg.
(2) A beszámoló lehet:
a) éves beszámoló,
b) egyszerûsített éves beszámoló,
c) egyszerûsített mérleg.
Az éves beszámoló tartalmára a számviteli törvény ren-
delkezései irányadóak.
(3) Az éves beszámoló az e törvényben meghatározott mér-
legbõl, eredmény-kimutatásból, kiegészítõ mellékletbõl és üzleti
jelentésbõl áll.
(4) Az egyszerûsített éves beszámoló mérlegbõl és ered-
mény-kimutatásból áll.
(5) Az egyszerûsített mérleg mérlegbõl és eredmény-leve-
zetésbõl áll.
(6) Éves beszámolót köteles készíteni az a nem nyereség-
érdekelt szervezet, amelynél két egymást követõ évben az éves
összes bevétel összege meghaladja a 300 millió forin-tot.
(7) Egyszerûsített éves beszámolót köteles készíteni az
a köztestület és közalapítvány, amelynél két egymást követõ évben
az éves összes bevétel összege nem haladja meg a 300 millió
forintot.
(8) Egyszerûsített éves beszámolót köteles készíteni az
a társadalmi szervezet, alapítvány, közhasznú társaság és egyházi
jogi személy, amelynél két egymást követõ évben az éves összes
bevétel összege meghaladja az 50 millió forin-tot.
(9) Egyszerûsített mérleget készíthet az a társadalmi
szervezet, alapítvány, közhasznú társaság és egyházi jogi személy,
amelynél az éves összes bevétel összege két egy-mást követõ évben
az 50 millió forintot nem haladja meg.
(10) Az eredmény-kimutatás és az eredmény-levezetés tar-
talmát a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.
Könyvvezetési kötelezettség
11/B. § (1) A könyvvezetés - a beszámolási kötelezettség
függvényében - az egyszeres és a kettõs könyvvitel rendsze-rében
történhet.
(2) Kettõs könyvvitelt köteles vezetni az éves
beszámolót és az egyszerûsített éves beszámolót készítõ nem
nyereség-érdekelt szervezet.
(3) Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerûsí-
tett mérleget készítõ nem nyereségérdekelt szervezet.
(4) Az a nem nyereségérdekelt szervezet, amely
egyszeres könyvvitelt köteles vezetni, saját elhatározásából bárme-
lyik év január 1-jével áttérhet a kettõs könyvvitelre. A kettõs
könyvvitelre való áttéréssel egyszerûsített éves be-számolót kell
készítenie.
(5) A könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni
a nem nyereségérdekelt szervezet cél szerinti tevékenységének
megvalósítása érdekében felmerült, valamint a vállalkozási
tevékenységgel kapcsolatos bevételeket (árbevételeket) és
költségeket (kiadásokat).
Az egyszerûsített éves beszámoló mérlegének tartalmi sajátosságai
11/C. § (1) A mérleg tartalmára vonatkozó, az e törvény
21-40. §-aiban, valamint a 42. §-ában foglalt elõírásokat a
(2)-(3) bekezdés szerinti kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) A mérlegben a saját tõke induló tõkébõl és
tõkeválto-zásból, valamint értékelési tartalékból áll,
céltartalékot csak a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatosan
lehet ké-pezni.
(3) A nem nyereségérdekelt szervezet a támogatótól a
cél szerinti tevékenységhez térítés nélkül kapott eszközöket
- a támogató által közölt értéken - az induló tõkével szem-ben
llományba veszi.
Az egyszerûsített mérleg
11/D. § Az egyszerûsített mérleg elkészítésekor az e
tör-vény 64-70. és 80. §-aiban foglaltakat kell figyelembe ven-ni
azzal, hogy a saját tõke induló tõkébõl és tõkeváltozás-ból áll.
Eredmény-kimutatás, eredmény-levezetés tételeinek
tartalma
11/E. § Az eredmény-kimutatás tételeinek tartalmát - a
be-vételeket és a költségeket (kiadásokat) - az e törvény 45-
-49. §-a, valamint a (2) bekezdés alapján; az eredmény-le-vezetés
tételeit az e törvény 80. §-ában foglalt elõírások
figyelembevételével kell meghatározni.""
Indokolás
A nem kormányzati és nem nyereségérdekelt szervezetek
társadalmi súlyának növekedésével idõszerûvé vált beillesztésük a
számviteli törvény általános fogalmi rendszerébe. Ez annál is inkább
indokolt, mert hazánk Európai Uniós jogharmonizációs törekvései egyre
kevésbé teszik lehetõvé, hogy a szolgáltatások terén növekvõ mértékû
szerepet vállaló szervezetek hosszú távon jelentõsen eltérjenek az
európai számviteli normáktól. E szervezetek ma már nem elhanyagolható
piaci szereplõk, akik bizonyos területeken jelentõs forrásokkal
rendelkeznek. E szervezetek többsége annak ellenére jelentõs
gazdálkodó tevékenységet folytat, hogy a gazdálkodó tevékenységnek nem
elsõdleges célja a haszonszerzés. E szervezetek némelyike cél szerinti
tevékenysége mellett számottevõ vállalkozási tevékenységet is folytat.
E vállalkozások egy része a cél szerinti tevékenységhez kapcsolódó
vállalkozás, más része azonban a cél szerinti tevékenységtõl idegen
vállalkozás. E különbözõ típusú vállalkozásokból e szervezeteknek nem
elhanyagolható nyeresége származik. Mindezért célszerû könyv- és
számviteli rendszerüket - a szükséges eltérések figyelembe vételével -
közelíteni a gazdasági társaságokéhoz.
Budapest, 1997. október 27.
Molnár Péter Rózsa Edit
SZDSZ
SZDSZ
Eleje Honlap