A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

KORMÁNYA

T/4890/216.. számú

EGYSÉGES JAVASLAT

a közhasznú szervezetekrõl szóló T/4890.. számú törvényjavaslat

zárószavazásához

Elõadó: Dr. Magyar Bálint

mûvelõdési és közoktatási miniszter

1997. december

1997. évi ..... törvény

a közhasznú szervezetekrõl

Az Országgyûlés a nem kormányzati és nem haszonelvû szervezetek

hazai hagyományainak megõrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú

mûködésük és gazdálkodásuk áttekinthetõbbé tétele, a közszolgáltatások

terén végzett tevékenységük elõsegítése, valamint az államháztartással

való kapcsolatuk rendezése céljából a következõ törvényt alkotja.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. §

E törvény célja, hogy meghatározza a közhasznú szervezetek

típusait, a közhasznú jogállás megszerzésének és megszûnésének

feltételeit, a közhasznú szervezetek mûködésének és gazdálkodásának

rendjét, a nyilvántartás és beszámolás szabályait, valamint a mûködés és

vagyonfelhasználás törvényességi felügyeletére vonatkozó szabályokat.

A közhasznú szervezetek típusai

2. §

(1) Közhasznú szervezetté minõsíthetõ a Magyarországon

nyilvántartásba vett

a) társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a

politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói

érdekképviseleti szervezetet,

b) alapítvány,

c) közalapítvány,

d) közhasznú társaság,

e) köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetõvé

teszi.

(2) Közhasznú szervezetté minõsíthetõ az (1) bekezdés a)-e)

pontjában meghatározott szervezet abban az esetben is, ha közhasznú

szervezetté minõsítését a rá egyébként irányadó szabályok szerinti

nyilvántartásba vétel iránti kérelmével egyidejûleg kéri.

II. FEJEZET

A KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁS MEGSZERZÉSÉNEK FELTÉTELEI,

VALAMINT A KÖZHASZNÚ SZERVEZETEKET MEGILLETÕ

KEDVEZMÉNYEK

A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei

3. §

A közhasznú szervezetté minõsíthetõ szervezet (a továbbiakban:

szervezet) közhasznú jogállását a közhasznú vagy kiemelkedõen közhasznú

szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg (a továbbiakban:

közhasznú nyilvántartásba vétel).

4. §

(1) A közhasznú nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítõ

okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet

a) milyen, e törvényben meghatározott közhasznú tevékenységet

folytat és - ha tagsággal rendelkezik- nem zárja ki, hogy tagjain kívül

más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;

b) vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak

megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez;

c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a

létesítõ okiratában meghatározott tevékenységére fordítja;

d) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete

pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

(2) A közhasznú szervezet létesítõ okiratának az (1) bekezdésben

meghatározottakon túlmenõ, e törvényben elõírt további követelményeknek

is meg kell felelnie (7. §).

5. §

Kiemelkedõen közhasznú szervezet nyilvántartásba vételéhez a

szervezet létesítõ okiratának az 4.§-ban írtakon felül tartalmaznia

kell, hogy a szervezet

a) közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el,

amelyrõl törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály

rendelkezése szerint valamely állami szervnek vagy a helyi

önkormányzatnak kell gondoskodnia, továbbá

b) a létesítõ okirata szerinti tevékenységének és

gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján

is nyilvánosságra hozza.

A közhasznú szervezeteket, a közhasznú szervezetek támogatóit és a

közhasznú szervezetek szolgáltatásai igénybevevõit megilletõ

kedvezmények

6. §

(1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi

LXXXI. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

törvény, az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról

szóló 1990. évi C. törvény, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a

vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény, továbbá az irányadó más

jogszabályok szerinti mértékben és feltételek szerint

a) a közhasznú szervezetet

1. a létesítõ okiratában meghatározott cél szerinti tevékenysége

után társasági adómentesség;

2. vállalkozási tevékenysége után társasági adókötelezettséget

érintõ kedvezmény;

3. helyi adókötelezettséget érintõ kedvezmény;

4. illetékkedvezmény;

5. vámkedvezmény;

6. egyéb - jogszabályban meghatározott - kedvezmény,

b) a közhasznú szervezet által - cél szerinti juttatásként -

nyújtott szolgáltatás igénybevevõjét a kapott szolgáltatás után személyi

jövedelemadó mentesség,

c) a közhasznú szervezet támogatóját a közhasznú szervezet -

létesítõ okiratban rögzített céljaira - adott támogatás (a továbbiakban:

adomány) után társasági adókötelezettséget érintõ kedvezmény, illetve

személyi jövedelemadó kötelezettséget érintõ kedvezmény

d) tartós adományozás esetén a c) pont szerinti támogatót a

támogatás második évétõl külön kedvezmény

illeti meg.

(2) A közhasznú szervezet a cél szerinti tevékenysége körében

jogosult polgári szolgálatot teljesítõ személy foglalkoztatására.

(3) Az a közhasznú szervezet, amelynek az adózás rendjérõl

szólótörvény szerinti köztartozása áll fenn a kedvezmények

igénybevételére nem jogosult.

III. FEJEZET

A KÖZHASZNÚ SZERVEZET MÛKÖDÉSI ÉS

GAZDÁLKODÁSI RENDJE

A közhasznú mûködéssel kapcsolatos szabályok

7. §

(1) A közhasznú szervezet létesítõ okiratának tartalmaznia kell:

a) a legfõbb szerv és - ha azzal nem azonos - az ügyintézõ és

képviseleti szerv (a továbbiakban együtt: vezetõ szerv)

1. ülésezésének gyakoriságára, amely az évi egy alkalomnál

kevesebb nem lehet,

2. ülései összehívásának rendjére és a napirend közlésének

módjára,

3. üléseinek nyilvánosságára, határozatképességére és a

határozathozatal módjára,

b) a közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõinek

összeférhetetlenségére,

c) ha a közhasznú szervezet mûködését és gazdálkodását ellenõrzõ

a vezetõ szervtõl elkülönült szerv (a továbbiakban: felügyelõ szerv)

létrehozása vagy kijelölése kötelezõ, ennek létrehozására, hatáskörére

és mûködésére, valamint

d) a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára

vonatkozó szabályokat.

(2) A közhasznú szervezet létesítõ okiratának vagy - ennek

felhatalmazása alapján - belsõ szabályzatának rendelkeznie kell

a) olyan nyilvántartás vezetésérõl, amelybõl a vezetõ szerv

döntésének tartalma, idõpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók

és ellenzõk számaránya (ha lehetséges: személye) megállapítható,

b) a vezetõ szerv döntéseinek az érintettekkel való közlési,

illetve nyilvánosságra hozatali módjáról,

c) a közhasznú szervezet mûködésével kapcsolatosan keletkezett

iratokba való betekintés rendjérõl, valamint

d) a közhasznú szervezet mûködésének, szolgáltatási

igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

8. §

(1) A vezetõ szerv határozathozatalában nem vehet részt az a

személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont)

vagy élettársa (a továbbiakban: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ

jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek a közhasznú

szervezet cél szerinti juttatásai keretében bárki által megkötés nélkül

igénybe vehetõ nem pénzbeni szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet

által tagjának, a tagsági viszony alapján nyújtott, létesítõ okiratnak

megfelelõ cél szerinti juttatás.

(2) Nem lehet a felügyelõ szerv elnöke vagy tagja, illetve

könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a vezetõ szerv elnöke vagy tagja,

b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más

tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre

irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem

rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül -

kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeni

szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági

viszony alapján nyújtott, létesítõ okiratnak megfelelõ cél szerinti

juttatást - , illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

9. §

(1) A közhasznú szervezet megszûntét követõ két évig nem lehet

más közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõje az a személy, aki olyan

közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszûntét megelõzõ két évben

legalább egy évig - vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló

törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

(2) A vezetõ tisztségviselõ, illetve az ennek jelölt személy

köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elõzetesen

tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejûleg más közhasznú

szervezetnél is betölt.

10. §

(1) Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az

Ttmillió forintot, a vezetõ szervtõl elkülönült felügyelõ szerv

létrehozása akkor is kötelezõ, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál

fogva egyébként nem áll fenn.

(2) A felügyelõ szerv ügyrendjét maga állapítja meg.

(3) Kiemelkedõen közhasznú szervezetnél a vezetõ szervtõl

elkülönült felügyelõ szerv létrehozása kötelezõ.

11. §

(1) A felügyelõ szerv ellenõrzi a közhasznú szervezet mûködését

és gazdálkodását. Ennek során a vezetõ tisztségviselõktõl jelentést, a

szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást

kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet,

azokat megvizsgálhatja.

(2) A felügyelõ szerv tagja a közhasznú szervezet vezetõ

szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha

jogszabály vagy a létesítõ okirat így rendelkezik.

(3) A felügyelõ szerv köteles az intézkedésre jogosult vezetõ

szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról

szerez tudomást, hogy

a) a szervezet mûködése során olyan jogszabálysértés vagy a

szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértõ esemény (mulasztás) történt,

amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve

enyhítése az intézkedésre jogosult vezetõ szerv döntését teszi

szükségessé.

b) a vezetõ tisztségviselõk felelõsségét megalapozó tény merült

fel.

(4) Az intézkedésre jogosult vezetõ szervet a felügyelõ szerv

indítványára - annak megtételétõl számított harminc napon belül - össze

kell hívni. E határidõ eredménytelen eltelte esetén a vezetõ szerv

összehívására a felügyelõ szerv is jogosult.

(5) Ha az arra jogosult szerv a törvényes mûködés helyreállítása

érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelõ szerv

köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó

szervet.

A közcélú adománygyûjtés szabályai

12. §

A közhasznú szervezet nevében vagy javára történõ adománygyûjtés

nem járhat az adományozók, illetõleg más személyek zaklatásával, a

személyhez fûzõdõ jogok és az emberi méltóság sérelmével.

13. §

A közhasznú szervezet nevében vagy javára történõ adománygyûjtés

csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhetõ.

14. §

A közhasznú szervezet részére juttatott adományokat a könyv

szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba

venni.

A gazdálkodás általános szabályai

15. §

(1) A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét

nem oszthatja fel, azt cél szerinti tevékenységére, közhasznú céljainak

megvalósítására kell fordítania.

(2) A közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitõl - a

normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerzõdés alapján

részesülhet támogatásban. A szerzõdésben meg kell határozni a

támogatással való elszámolás feltételeit és módját.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak szerint igénybe vehetõ

támogatási lehetõségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján

nyilvánosságra kell hozni. A közhasznú szervezet által nyújtott cél

szerinti juttatások bárki által megismerhetõk.

(4) A közhasznú szervezet a felelõs személyt, a támogatót,

valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül

igénybe vehetõ szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által

tagjának a tagsági viszony alapján nyújtott, létesítõ okiratnak

megfelelõ cél szerinti juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban

nem részesítheti.

16. §

(1) A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - a

létesítõ okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz

kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan

feltételeket, amelyekbõl - az eset összes körülményeinek mérlegelésével

- megállapítható, hogy a pályázatnak elõre meghatározott nyertese van

(színlelt pályázat).

(2) Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem

szolgálhat.

17. §

(1) A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt

megtestesítõ értékpapírt nem bocsáthat ki.

(2) A közhasznú szervezet a közhasznú társaság kivételével

a) vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét

veszélyeztetõ mértékû hitelt nem vehet fel;

b) az államháztartás alrendszereitõl kapott támogatást hitel

fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

18. §

A befektetési tevékenységet folytató közhasznú szervezetnek

befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a legfõbb szerv fogad

el.

A nyilvántartási szabályok

19. §

(1) A közhasznú szervezetnek a közhasznú tevékenységébõl,

illetve vállalkozási tevékenységébõl származó bevételeit és

ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

(2) A közhasznú szervezet bevételei:

a) az alapítótól, az államháztartás alrendszereitõl vagy más

adományozótól közhasznú céljára vagy mûködési költségei fedezésére

kapott támogatás, illetve adomány;

b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz

közvetlenül kapcsolódó bevétel;

c) a szervezet eszközeinek befektetésébõl származó bevétel;

d) a tagdíj;

e) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;

f) a vállalkozási tevékenységbõl származó bevétel.

(3) A közhasznú szervezet költségei:

a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen

költségek (ráfordítások, kiadások);

b) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen

költségek (ráfordítások, kiadások);

c) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében

felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket

bevételarányosan kell megosztani.

(4) A közhasznú szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá

irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

A beszámolási szabályok

20. §

(1) A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló

jóváhagyásával egyidejûleg közhasznúsági jelentést készíteni.

(2) A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfõbb szerv

kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(3) A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

a) a számviteli beszámolót;

b) a költségvetési támogatás felhasználását;

c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

d) a cél szerinti juttatások kimutatását;

e) a központi költségvetési szervtõl, az elkülönített állami

pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési

önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az

egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitõl kapott

támogatás mértékét;

f) a közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõinek nyújtott

juttatások értékét, illetve összegét;

g) a közhasznú tevékenységrõl szóló rövid tartalmi beszámolót.

(4) A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentését meg

kell küldeni a Közhasznú Szervezetek Köztestületének. A közhasznúsági

jelentésbe bárki betekinthet, illetõleg abból saját költségére másolatot

készíthet.

(5) A (3) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés az éves

beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és

közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti.

IV. FEJEZET

A KÖZHASZNÚ SZERVEZETEK felügyelete, NYILVáNTARTáSA VALAMINT A RáJUK

VONATKOZÓ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS

21. §

A közhasznú szervezetek feletti adóellenõrzést a közhasznú

szervezet székhelye szerint illetékes adóhatóság, a költségvetési

támogatás felhasználásának ellenõrzését az Állami Számvevõszék, a

törvényességi felügyeletet pedig - a közhasznú mûködés tekintetében - a

reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

A közhasznú nyilvántartásba vételre, az átsorolásra,

és a közhasznú nyilvántartásból való törlésre

vonatkozó eljárás szabályai

22. §

A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszûnésekor

köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetõleg közszolgáltatás

ellátására irányuló szerzõdésébõé eredõ kötelezettségeit idõarányosan

teljesíteni.

23. §

(1) A közhasznúsági nyilvántartásba vétel, a közhasznúsági

fokozatok közötti átsorolás, valamint a közhasznú jogállás törlése

iránti kérelmet a szervezet nyilvántartásba vételére illetékes

bíróságnál kell benyújtani.

(2) A közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti kérelemben meg

kell jelölni, hogy a kérelmezõ melyik közhasznúsági fokozatban történõ

nyilvántartását kéri. A kérelemben csak egy közhasznúsági fokozat

jelölhetõ meg.

(3) A közhasznúsági nyilvántartásba vételrõl, az átsorolásról és

a törlésrõl a bíróság nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A

bíróság határozatát az ügyészségnek is megküldi.

(4) A közhasznú szervezet 60 napon belül köteles kérni a

közhasznú jogállás törlését, illetõleg alacsonyabb közhasznúsági

fokozatba történõ átsorolását, ha a mûködése e törvény 4-5. §-ában

foglalt feltételeknek nem felel meg.

24. §

Az ügyész a közhasznúsági nyilvántartásba vételre illetékes

bíróságnál indítványozhatja a közhasznú jogállás törlését, illetõleg az

alacsonyabb közhasznúsági fokozatba történõ átsorolást, ha a közhasznú

szervezet mûködése és vagyonfelhasználása az e törvényben, a létesítõ

okiratban vagy az ennek alapján készített belsõ szabályzatában foglalt

rendelkezéseknek nem felel meg és ezen a szervezet az ügyészi felhívás

után sem változtat.

A közhasznú szervezetek bírósági nyilvántartása

25. §

(1) A közhasznúsági nyilvántartásba vétellel a szervezet

nyilvántartási adatai kiegészülnek a közhasznúsági fokozatra, a

közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és törlésének

idõpontjára vonatkozó adatokkal.

(2) A közhasznú szervezetekre vonatkozó bírósági nyilvántartás

(1) bekezdésben említett adatai nyilvánosak.

26. §

Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra

felhasználhatók és azokból személyazonosításra alkalmatlan módon,

statisztikai adatok szolgáltathatók.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Értelmezõ rendelkezések

27. §

E törvény alkalmazásában:

a) cél szerinti juttatás: a közhasznú szervezet által cél

szerinti tevékenysége keretében nyújtott pénzbeni, vagy nem pénzbeni

szolgáltatás;

b) cél szerinti tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a

létesítõ okiratban megjelölt célkitûzés elérését közvetlenül szolgálja;

c) közhasznú tevékenység: a társadalom és az egyén közös

érdekeinek kielégítésére irányuló következõ - a szervezet létesítõ

okiratában szereplõ - cél szerinti tevékenységek:

1. egészségmegõrzés, betegségmegelõzés, gyógyító, egészségügyi

rehabilitációs tevékenység;

2. szociális tevékenység, családsegítés, idõskorúak gondozása;

3. tudományos tevékenység, kutatás;

4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés;

5. kulturális tevékenység;

6. kulturális örökség megóvása;

7. mûemlékvédelem;

8. természetvédelem, állatvédelem;

9. környezetvédelem;

10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági

érdekképviselet;

11. hátrányos helyzetû csoportok társadalmi esélyegyenlõségének

elõsegítése;

12. emberi- és állampolgári jogok védelme;

13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint

a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység;

14. sport, a munkaviszony és a polgári jogviszony keretében

megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével;

15. közrend- és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tûzoltás,

mentés katasztrófaelhárítás;

16. fogyasztóvédelem;

17. rehabilitációs foglalkoztatás;

18. munkaerõpiacon hátrányos helyzetû rétegek képzésének,

foglalkoztatásának elõsegítése és a kapcsolódó szolgáltatások;

19. euroatlanti integráció elõsegítése;

20. közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú

szervezetek által igénybe vehetõ - szolgáltatások.

d) közvetlen politikai tevékenység: a pártpolitikai tevékenység,

továbbá országgyûlési képviselõi, megyei, fõvárosi önkormányzati

választáson jelölt állítása;

e) felelõs személy: a szervezet létesítõ okiratában és belsõ

szabályzataiban vezetõ tisztségviselõként megjelölt vagy egyébként

érdemi döntési jogkörrel rendelkezõ személy, valamint az a személy, aki

a létesítõ okirat felhatalmazása, a szervezet legfõbb szervének

határozata vagy szerzõdés alapján a szervezet képviseletére vagy

bankszámlája feletti rendelkezésre jogosult;

f) legfõbb szerv: az alapítvány és a közalapítvány kezelõ szerve

(szervezete); a társadalmi szervezet alapszabály szerinti legfõbb

szerve, valamint a közhasznú társaság taggyûlése;

g) létesítõ okirat: a társadalmi szervezet alapszabálya, az

alapítvány és a közalapítvány alapító okirata, a közhasznú társaság

társasági szerzõdése, illetõleg alapító okirata;

h) nem pénzbeni támogatás: vagyoni értékkel rendelkezõ

forgalomképes dolog, szellemi alkotás, illetõleg vagyoni értékû jog

részben vagy egészében, véglegesen vagy ideiglenesen történõ teljesen

vagy részben ingyenes átruházása vagy átengedése, illetve szolgáltatás

biztosítása;

i) pályázat: az a nyilvános vagy elõre meghatározott körben

közzétett felhívás, amely a pályázók összevetésére alkalmas feltételeket

és a pályázattal elnyerhetõ cél szerinti juttatást, a pályázat

értékelésének lényeges feltételeit (beleértve a benyújtási és értékelési

határidõket, valamint a pályázat elbírálására hivatottak körét)

megjelöli;

j) támogatás: pénzbeli és nem pénzbeli juttatás;

k) befektetési tevékenység: a közhasznú szervezet saját

eszközeibõl történõ értékpapír, társasági tagsági jogviszonyból eredõ

vagyonértékû jog, ingatlan és más egyéb hosszú távú befektetést szolgáló

vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység;

l) vállalkozási tevékenység: a jövedelem és vagyonszerzésre

irányuló vagy azt eredményezõ gazdasági tevékenység, ide nem értve a

bevétellel járó cél szerinti tevékenységet, valamint a közhasznú

tevékenységhez nyújtott támogatást;

m) vezetõ tisztségviselõ: az alapítvány és a közalapítvány

kezelõje, illetõleg kezelõ szervének (szervezetének) és felügyelõ

szervének elnöke és tagja, továbbá - ha az alapítvány kezelõ szerve

(szervezete) elkülönült jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ

szervezet vagy állami szerv - a kezelõ szerv (szervezet) egyszemélyi

felelõs vezetõje vagy ilyen jogkörben eljáró testületének tagja; a

társadalmi szervezet ügyintézõ és képviseleti vagy felügyelõ szervének

elnöke és tagja; a közhasznú társaság ügyvezetõje, valamint a felügyelõ

bizottság elnöke és tagja, továbbá a közhasznú szervezetként

nyilvántartásba vett szervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre

irányuló egyéb jogviszonyban álló egyszemélyi felelõs vezetõ.

n) tartós adományozás: magánszemély támogató által közhasznú

szervezet javára legalább négyéves szerzõdés alapján, évente

rendszeresen, azonos vagy növekvõ összegben, illetõleg nem magánszemély

támogató esetében az adózás elõtti eredménye arányában rögzített

mértékkel ellenérték nélkül nyújtott pénzbeli támogatás, valamint

értékpapír térítés nélküli átadása. E rendelkezés alkalmazásában nem

számít ellenértéknek, ha a közhasznú szervezet a szolgáltatás nyújtása

keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére: feltéve, hogy az

adomány 5 százalékkal csökkentett összegérõl a 7. § rendelkezéseinek

alkalmazásához elõírt igazolást ad a támogató részére. Nem minõsül

tartós adományozásnak, ha a szerzõdés idõtartama alatt bármelyik évben

az adományozás szünetel.

28. §

(1) Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba; a törvény

hatálybalépésekor már nyilvántartásba vett azon szervezet, amely a 27. §

c) pontjában említett valamely közhasznú tevékenység folytatására jött

létre, és a közhasznú nyilvántartásba vételére kérelmét 1998. június 1-

je elõtt benyújtotta, 1998. január 1-jétõl a 23. § (3) bekezdésében

említett határozat jogerõre emelkedésének idõpontjáig, illetve amíg

kérelmét a bíróság el nem utasította a kérelemben megjelölt

közhasznúsági fokozat szerinti jogállásúnak minõsül.

(2) Az újonan alakult szervezet közhasznú tevékenysége

megkezdése napjától jogosult a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó

adókötelezettséget érintõ kedvezmények és mentességek igénybevételére,

ha a közhasznú nyilvántartásba vétele 1999. január 1. elõtt jogerõre

emelkedett.

(3) Az a szervezet, amelyet az államháztartás alrendszereibõl

származó vagyon felhasználásával alapítottak vagy a létesítõ okirata

szerint rendszeres költségvetési támogatásban részesül, az (1)

bekezdésben megjelölt idõpontig köteles a közhasznú nyilvántartásba

vételét kérni. Ennek elmulasztása esetén a támogatásának folyósítását

fel kell függeszteni és a szervezet - rá irányadó szabályok szerinti -

megszüntetése is kérhetõ.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a 8. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelõ közhasznú

szervezetek nyilvántartási és adminisztrációs terheit csökkentõ

szabályokat,

b) a közhasznú szervezetekkel a közbeszerzésekrõl szóló törvény

hatálya alá tartozó szolgáltatások végzésére irányuló szerzõdések

létrehozására vonatkozó sajátos szabályait

megállapítsa.

Eleje Honlap