A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/4890/216.. számú
EGYSÉGES JAVASLAT
a közhasznú szervezetekrõl szóló T/4890.. számú törvényjavaslat
zárószavazásához
Elõadó: Dr. Magyar Bálint
mûvelõdési és közoktatási miniszter
1997. december
1997. évi ..... törvény
a közhasznú szervezetekrõl
Az Országgyûlés a nem kormányzati és nem haszonelvû szervezetek
hazai hagyományainak megõrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú
mûködésük és gazdálkodásuk áttekinthetõbbé tétele, a közszolgáltatások
terén végzett tevékenységük elõsegítése, valamint az államháztartással
való kapcsolatuk rendezése céljából a következõ törvényt alkotja.
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
1. §
E törvény célja, hogy meghatározza a közhasznú szervezetek
típusait, a közhasznú jogállás megszerzésének és megszûnésének
feltételeit, a közhasznú szervezetek mûködésének és gazdálkodásának
rendjét, a nyilvántartás és beszámolás szabályait, valamint a mûködés és
vagyonfelhasználás törvényességi felügyeletére vonatkozó szabályokat.
A közhasznú szervezetek típusai
2. §
(1) Közhasznú szervezetté minõsíthetõ a Magyarországon
nyilvántartásba vett
a) társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a
politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói
érdekképviseleti szervezetet,
b) alapítvány,
c) közalapítvány,
d) közhasznú társaság,
e) köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetõvé
teszi.
(2) Közhasznú szervezetté minõsíthetõ az (1) bekezdés a)-e)
pontjában meghatározott szervezet abban az esetben is, ha közhasznú
szervezetté minõsítését a rá egyébként irányadó szabályok szerinti
nyilvántartásba vétel iránti kérelmével egyidejûleg kéri.
II. FEJEZET
A KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁS MEGSZERZÉSÉNEK FELTÉTELEI,
VALAMINT A KÖZHASZNÚ SZERVEZETEKET MEGILLETÕ
KEDVEZMÉNYEK
A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei
3. §
A közhasznú szervezetté minõsíthetõ szervezet (a továbbiakban:
szervezet) közhasznú jogállását a közhasznú vagy kiemelkedõen közhasznú
szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg (a továbbiakban:
közhasznú nyilvántartásba vétel).
4. §
(1) A közhasznú nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítõ
okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet
a) milyen, e törvényben meghatározott közhasznú tevékenységet
folytat és - ha tagsággal rendelkezik- nem zárja ki, hogy tagjain kívül
más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
b) vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak
megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez;
c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a
létesítõ okiratában meghatározott tevékenységére fordítja;
d) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete
pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
(2) A közhasznú szervezet létesítõ okiratának az (1) bekezdésben
meghatározottakon túlmenõ, e törvényben elõírt további követelményeknek
is meg kell felelnie (7. §).
5. §
Kiemelkedõen közhasznú szervezet nyilvántartásba vételéhez a
szervezet létesítõ okiratának az 4.§-ban írtakon felül tartalmaznia
kell, hogy a szervezet
a) közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el,
amelyrõl törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály
rendelkezése szerint valamely állami szervnek vagy a helyi
önkormányzatnak kell gondoskodnia, továbbá
b) a létesítõ okirata szerinti tevékenységének és
gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján
is nyilvánosságra hozza.
A közhasznú szervezeteket, a közhasznú szervezetek támogatóit és a
közhasznú szervezetek szolgáltatásai igénybevevõit megilletõ
kedvezmények
6. §
(1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi
LXXXI. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.
törvény, az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról
szóló 1990. évi C. törvény, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a
vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény, továbbá az irányadó más
jogszabályok szerinti mértékben és feltételek szerint
a) a közhasznú szervezetet
1. a létesítõ okiratában meghatározott cél szerinti tevékenysége
után társasági adómentesség;
2. vállalkozási tevékenysége után társasági adókötelezettséget
érintõ kedvezmény;
3. helyi adókötelezettséget érintõ kedvezmény;
4. illetékkedvezmény;
5. vámkedvezmény;
6. egyéb - jogszabályban meghatározott - kedvezmény,
b) a közhasznú szervezet által - cél szerinti juttatásként -
nyújtott szolgáltatás igénybevevõjét a kapott szolgáltatás után személyi
jövedelemadó mentesség,
c) a közhasznú szervezet támogatóját a közhasznú szervezet -
létesítõ okiratban rögzített céljaira - adott támogatás (a továbbiakban:
adomány) után társasági adókötelezettséget érintõ kedvezmény, illetve
személyi jövedelemadó kötelezettséget érintõ kedvezmény
d) tartós adományozás esetén a c) pont szerinti támogatót a
támogatás második évétõl külön kedvezmény
illeti meg.
(2) A közhasznú szervezet a cél szerinti tevékenysége körében
jogosult polgári szolgálatot teljesítõ személy foglalkoztatására.
(3) Az a közhasznú szervezet, amelynek az adózás rendjérõl
szólótörvény szerinti köztartozása áll fenn a kedvezmények
igénybevételére nem jogosult.
III. FEJEZET
A KÖZHASZNÚ SZERVEZET MÛKÖDÉSI ÉS
GAZDÁLKODÁSI RENDJE
A közhasznú mûködéssel kapcsolatos szabályok
7. §
(1) A közhasznú szervezet létesítõ okiratának tartalmaznia kell:
a) a legfõbb szerv és - ha azzal nem azonos - az ügyintézõ és
képviseleti szerv (a továbbiakban együtt: vezetõ szerv)
1. ülésezésének gyakoriságára, amely az évi egy alkalomnál
kevesebb nem lehet,
2. ülései összehívásának rendjére és a napirend közlésének
módjára,
3. üléseinek nyilvánosságára, határozatképességére és a
határozathozatal módjára,
b) a közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõinek
összeférhetetlenségére,
c) ha a közhasznú szervezet mûködését és gazdálkodását ellenõrzõ
a vezetõ szervtõl elkülönült szerv (a továbbiakban: felügyelõ szerv)
létrehozása vagy kijelölése kötelezõ, ennek létrehozására, hatáskörére
és mûködésére, valamint
d) a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára
vonatkozó szabályokat.
(2) A közhasznú szervezet létesítõ okiratának vagy - ennek
felhatalmazása alapján - belsõ szabályzatának rendelkeznie kell
a) olyan nyilvántartás vezetésérõl, amelybõl a vezetõ szerv
döntésének tartalma, idõpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók
és ellenzõk számaránya (ha lehetséges: személye) megállapítható,
b) a vezetõ szerv döntéseinek az érintettekkel való közlési,
illetve nyilvánosságra hozatali módjáról,
c) a közhasznú szervezet mûködésével kapcsolatosan keletkezett
iratokba való betekintés rendjérõl, valamint
d) a közhasznú szervezet mûködésének, szolgáltatási
igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.
8. §
(1) A vezetõ szerv határozathozatalában nem vehet részt az a
személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont)
vagy élettársa (a továbbiakban: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ
jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek a közhasznú
szervezet cél szerinti juttatásai keretében bárki által megkötés nélkül
igénybe vehetõ nem pénzbeni szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet
által tagjának, a tagsági viszony alapján nyújtott, létesítõ okiratnak
megfelelõ cél szerinti juttatás.
(2) Nem lehet a felügyelõ szerv elnöke vagy tagja, illetve
könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a vezetõ szerv elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más
tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem
rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül -
kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeni
szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági
viszony alapján nyújtott, létesítõ okiratnak megfelelõ cél szerinti
juttatást - , illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
9. §
(1) A közhasznú szervezet megszûntét követõ két évig nem lehet
más közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõje az a személy, aki olyan
közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszûntét megelõzõ két évben
legalább egy évig - vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló
törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
(2) A vezetõ tisztségviselõ, illetve az ennek jelölt személy
köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elõzetesen
tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejûleg más közhasznú
szervezetnél is betölt.
10. §
(1) Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az
Ttmillió forintot, a vezetõ szervtõl elkülönült felügyelõ szerv
létrehozása akkor is kötelezõ, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál
fogva egyébként nem áll fenn.
(2) A felügyelõ szerv ügyrendjét maga állapítja meg.
(3) Kiemelkedõen közhasznú szervezetnél a vezetõ szervtõl
elkülönült felügyelõ szerv létrehozása kötelezõ.
11. §
(1) A felügyelõ szerv ellenõrzi a közhasznú szervezet mûködését
és gazdálkodását. Ennek során a vezetõ tisztségviselõktõl jelentést, a
szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást
kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet,
azokat megvizsgálhatja.
(2) A felügyelõ szerv tagja a közhasznú szervezet vezetõ
szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha
jogszabály vagy a létesítõ okirat így rendelkezik.
(3) A felügyelõ szerv köteles az intézkedésre jogosult vezetõ
szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról
szerez tudomást, hogy
a) a szervezet mûködése során olyan jogszabálysértés vagy a
szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértõ esemény (mulasztás) történt,
amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve
enyhítése az intézkedésre jogosult vezetõ szerv döntését teszi
szükségessé.
b) a vezetõ tisztségviselõk felelõsségét megalapozó tény merült
fel.
(4) Az intézkedésre jogosult vezetõ szervet a felügyelõ szerv
indítványára - annak megtételétõl számított harminc napon belül - össze
kell hívni. E határidõ eredménytelen eltelte esetén a vezetõ szerv
összehívására a felügyelõ szerv is jogosult.
(5) Ha az arra jogosult szerv a törvényes mûködés helyreállítása
érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelõ szerv
köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó
szervet.
A közcélú adománygyûjtés szabályai
12. §
A közhasznú szervezet nevében vagy javára történõ adománygyûjtés
nem járhat az adományozók, illetõleg más személyek zaklatásával, a
személyhez fûzõdõ jogok és az emberi méltóság sérelmével.
13. §
A közhasznú szervezet nevében vagy javára történõ adománygyûjtés
csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhetõ.
14. §
A közhasznú szervezet részére juttatott adományokat a könyv
szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba
venni.
A gazdálkodás általános szabályai
15. §
(1) A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét
nem oszthatja fel, azt cél szerinti tevékenységére, közhasznú céljainak
megvalósítására kell fordítania.
(2) A közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitõl - a
normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerzõdés alapján
részesülhet támogatásban. A szerzõdésben meg kell határozni a
támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak szerint igénybe vehetõ
támogatási lehetõségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján
nyilvánosságra kell hozni. A közhasznú szervezet által nyújtott cél
szerinti juttatások bárki által megismerhetõk.
(4) A közhasznú szervezet a felelõs személyt, a támogatót,
valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül
igénybe vehetõ szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által
tagjának a tagsági viszony alapján nyújtott, létesítõ okiratnak
megfelelõ cél szerinti juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban
nem részesítheti.
16. §
(1) A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - a
létesítõ okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz
kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan
feltételeket, amelyekbõl - az eset összes körülményeinek mérlegelésével
- megállapítható, hogy a pályázatnak elõre meghatározott nyertese van
(színlelt pályázat).
(2) Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem
szolgálhat.
17. §
(1) A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt
megtestesítõ értékpapírt nem bocsáthat ki.
(2) A közhasznú szervezet a közhasznú társaság kivételével
a) vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét
veszélyeztetõ mértékû hitelt nem vehet fel;
b) az államháztartás alrendszereitõl kapott támogatást hitel
fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
18. §
A befektetési tevékenységet folytató közhasznú szervezetnek
befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a legfõbb szerv fogad
el.
A nyilvántartási szabályok
19. §
(1) A közhasznú szervezetnek a közhasznú tevékenységébõl,
illetve vállalkozási tevékenységébõl származó bevételeit és
ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
(2) A közhasznú szervezet bevételei:
a) az alapítótól, az államháztartás alrendszereitõl vagy más
adományozótól közhasznú céljára vagy mûködési költségei fedezésére
kapott támogatás, illetve adomány;
b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz
közvetlenül kapcsolódó bevétel;
c) a szervezet eszközeinek befektetésébõl származó bevétel;
d) a tagdíj;
e) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;
f) a vállalkozási tevékenységbõl származó bevétel.
(3) A közhasznú szervezet költségei:
a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen
költségek (ráfordítások, kiadások);
b) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen
költségek (ráfordítások, kiadások);
c) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében
felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket
bevételarányosan kell megosztani.
(4) A közhasznú szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá
irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
A beszámolási szabályok
20. §
(1) A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló
jóváhagyásával egyidejûleg közhasznúsági jelentést készíteni.
(2) A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfõbb szerv
kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(3) A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtõl, az elkülönített állami
pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési
önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az
egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitõl kapott
támogatás mértékét;
f) a közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõinek nyújtott
juttatások értékét, illetve összegét;
g) a közhasznú tevékenységrõl szóló rövid tartalmi beszámolót.
(4) A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentését meg
kell küldeni a Közhasznú Szervezetek Köztestületének. A közhasznúsági
jelentésbe bárki betekinthet, illetõleg abból saját költségére másolatot
készíthet.
(5) A (3) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés az éves
beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és
közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti.
IV. FEJEZET
A KÖZHASZNÚ SZERVEZETEK felügyelete, NYILVáNTARTáSA VALAMINT A RáJUK
VONATKOZÓ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS
21. §
A közhasznú szervezetek feletti adóellenõrzést a közhasznú
szervezet székhelye szerint illetékes adóhatóság, a költségvetési
támogatás felhasználásának ellenõrzését az Állami Számvevõszék, a
törvényességi felügyeletet pedig - a közhasznú mûködés tekintetében - a
reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.
A közhasznú nyilvántartásba vételre, az átsorolásra,
és a közhasznú nyilvántartásból való törlésre
vonatkozó eljárás szabályai
22. §
A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszûnésekor
köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetõleg közszolgáltatás
ellátására irányuló szerzõdésébõé eredõ kötelezettségeit idõarányosan
teljesíteni.
23. §
(1) A közhasznúsági nyilvántartásba vétel, a közhasznúsági
fokozatok közötti átsorolás, valamint a közhasznú jogállás törlése
iránti kérelmet a szervezet nyilvántartásba vételére illetékes
bíróságnál kell benyújtani.
(2) A közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti kérelemben meg
kell jelölni, hogy a kérelmezõ melyik közhasznúsági fokozatban történõ
nyilvántartását kéri. A kérelemben csak egy közhasznúsági fokozat
jelölhetõ meg.
(3) A közhasznúsági nyilvántartásba vételrõl, az átsorolásról és
a törlésrõl a bíróság nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A
bíróság határozatát az ügyészségnek is megküldi.
(4) A közhasznú szervezet 60 napon belül köteles kérni a
közhasznú jogállás törlését, illetõleg alacsonyabb közhasznúsági
fokozatba történõ átsorolását, ha a mûködése e törvény 4-5. §-ában
foglalt feltételeknek nem felel meg.
24. §
Az ügyész a közhasznúsági nyilvántartásba vételre illetékes
bíróságnál indítványozhatja a közhasznú jogállás törlését, illetõleg az
alacsonyabb közhasznúsági fokozatba történõ átsorolást, ha a közhasznú
szervezet mûködése és vagyonfelhasználása az e törvényben, a létesítõ
okiratban vagy az ennek alapján készített belsõ szabályzatában foglalt
rendelkezéseknek nem felel meg és ezen a szervezet az ügyészi felhívás
után sem változtat.
A közhasznú szervezetek bírósági nyilvántartása
25. §
(1) A közhasznúsági nyilvántartásba vétellel a szervezet
nyilvántartási adatai kiegészülnek a közhasznúsági fokozatra, a
közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és törlésének
idõpontjára vonatkozó adatokkal.
(2) A közhasznú szervezetekre vonatkozó bírósági nyilvántartás
(1) bekezdésben említett adatai nyilvánosak.
26. §
Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra
felhasználhatók és azokból személyazonosításra alkalmatlan módon,
statisztikai adatok szolgáltathatók.
V. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Értelmezõ rendelkezések
27. §
E törvény alkalmazásában:
a) cél szerinti juttatás: a közhasznú szervezet által cél
szerinti tevékenysége keretében nyújtott pénzbeni, vagy nem pénzbeni
szolgáltatás;
b) cél szerinti tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a
létesítõ okiratban megjelölt célkitûzés elérését közvetlenül szolgálja;
c) közhasznú tevékenység: a társadalom és az egyén közös
érdekeinek kielégítésére irányuló következõ - a szervezet létesítõ
okiratában szereplõ - cél szerinti tevékenységek:
1. egészségmegõrzés, betegségmegelõzés, gyógyító, egészségügyi
rehabilitációs tevékenység;
2. szociális tevékenység, családsegítés, idõskorúak gondozása;
3. tudományos tevékenység, kutatás;
4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés;
5. kulturális tevékenység;
6. kulturális örökség megóvása;
7. mûemlékvédelem;
8. természetvédelem, állatvédelem;
9. környezetvédelem;
10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági
érdekképviselet;
11. hátrányos helyzetû csoportok társadalmi esélyegyenlõségének
elõsegítése;
12. emberi- és állampolgári jogok védelme;
13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint
a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység;
14. sport, a munkaviszony és a polgári jogviszony keretében
megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével;
15. közrend- és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tûzoltás,
mentés katasztrófaelhárítás;
16. fogyasztóvédelem;
17. rehabilitációs foglalkoztatás;
18. munkaerõpiacon hátrányos helyzetû rétegek képzésének,
foglalkoztatásának elõsegítése és a kapcsolódó szolgáltatások;
19. euroatlanti integráció elõsegítése;
20. közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú
szervezetek által igénybe vehetõ - szolgáltatások.
d) közvetlen politikai tevékenység: a pártpolitikai tevékenység,
továbbá országgyûlési képviselõi, megyei, fõvárosi önkormányzati
választáson jelölt állítása;
e) felelõs személy: a szervezet létesítõ okiratában és belsõ
szabályzataiban vezetõ tisztségviselõként megjelölt vagy egyébként
érdemi döntési jogkörrel rendelkezõ személy, valamint az a személy, aki
a létesítõ okirat felhatalmazása, a szervezet legfõbb szervének
határozata vagy szerzõdés alapján a szervezet képviseletére vagy
bankszámlája feletti rendelkezésre jogosult;
f) legfõbb szerv: az alapítvány és a közalapítvány kezelõ szerve
(szervezete); a társadalmi szervezet alapszabály szerinti legfõbb
szerve, valamint a közhasznú társaság taggyûlése;
g) létesítõ okirat: a társadalmi szervezet alapszabálya, az
alapítvány és a közalapítvány alapító okirata, a közhasznú társaság
társasági szerzõdése, illetõleg alapító okirata;
h) nem pénzbeni támogatás: vagyoni értékkel rendelkezõ
forgalomképes dolog, szellemi alkotás, illetõleg vagyoni értékû jog
részben vagy egészében, véglegesen vagy ideiglenesen történõ teljesen
vagy részben ingyenes átruházása vagy átengedése, illetve szolgáltatás
biztosítása;
i) pályázat: az a nyilvános vagy elõre meghatározott körben
közzétett felhívás, amely a pályázók összevetésére alkalmas feltételeket
és a pályázattal elnyerhetõ cél szerinti juttatást, a pályázat
értékelésének lényeges feltételeit (beleértve a benyújtási és értékelési
határidõket, valamint a pályázat elbírálására hivatottak körét)
megjelöli;
j) támogatás: pénzbeli és nem pénzbeli juttatás;
k) befektetési tevékenység: a közhasznú szervezet saját
eszközeibõl történõ értékpapír, társasági tagsági jogviszonyból eredõ
vagyonértékû jog, ingatlan és más egyéb hosszú távú befektetést szolgáló
vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység;
l) vállalkozási tevékenység: a jövedelem és vagyonszerzésre
irányuló vagy azt eredményezõ gazdasági tevékenység, ide nem értve a
bevétellel járó cél szerinti tevékenységet, valamint a közhasznú
tevékenységhez nyújtott támogatást;
m) vezetõ tisztségviselõ: az alapítvány és a közalapítvány
kezelõje, illetõleg kezelõ szervének (szervezetének) és felügyelõ
szervének elnöke és tagja, továbbá - ha az alapítvány kezelõ szerve
(szervezete) elkülönült jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ
szervezet vagy állami szerv - a kezelõ szerv (szervezet) egyszemélyi
felelõs vezetõje vagy ilyen jogkörben eljáró testületének tagja; a
társadalmi szervezet ügyintézõ és képviseleti vagy felügyelõ szervének
elnöke és tagja; a közhasznú társaság ügyvezetõje, valamint a felügyelõ
bizottság elnöke és tagja, továbbá a közhasznú szervezetként
nyilvántartásba vett szervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban álló egyszemélyi felelõs vezetõ.
n) tartós adományozás: magánszemély támogató által közhasznú
szervezet javára legalább négyéves szerzõdés alapján, évente
rendszeresen, azonos vagy növekvõ összegben, illetõleg nem magánszemély
támogató esetében az adózás elõtti eredménye arányában rögzített
mértékkel ellenérték nélkül nyújtott pénzbeli támogatás, valamint
értékpapír térítés nélküli átadása. E rendelkezés alkalmazásában nem
számít ellenértéknek, ha a közhasznú szervezet a szolgáltatás nyújtása
keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére: feltéve, hogy az
adomány 5 százalékkal csökkentett összegérõl a 7. § rendelkezéseinek
alkalmazásához elõírt igazolást ad a támogató részére. Nem minõsül
tartós adományozásnak, ha a szerzõdés idõtartama alatt bármelyik évben
az adományozás szünetel.
28. §
(1) Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba; a törvény
hatálybalépésekor már nyilvántartásba vett azon szervezet, amely a 27. §
c) pontjában említett valamely közhasznú tevékenység folytatására jött
létre, és a közhasznú nyilvántartásba vételére kérelmét 1998. június 1-
je elõtt benyújtotta, 1998. január 1-jétõl a 23. § (3) bekezdésében
említett határozat jogerõre emelkedésének idõpontjáig, illetve amíg
kérelmét a bíróság el nem utasította a kérelemben megjelölt
közhasznúsági fokozat szerinti jogállásúnak minõsül.
(2) Az újonan alakult szervezet közhasznú tevékenysége
megkezdése napjától jogosult a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó
adókötelezettséget érintõ kedvezmények és mentességek igénybevételére,
ha a közhasznú nyilvántartásba vétele 1999. január 1. elõtt jogerõre
emelkedett.
(3) Az a szervezet, amelyet az államháztartás alrendszereibõl
származó vagyon felhasználásával alapítottak vagy a létesítõ okirata
szerint rendszeres költségvetési támogatásban részesül, az (1)
bekezdésben megjelölt idõpontig köteles a közhasznú nyilvántartásba
vételét kérni. Ennek elmulasztása esetén a támogatásának folyósítását
fel kell függeszteni és a szervezet - rá irányadó szabályok szerinti -
megszüntetése is kérhetõ.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a 8. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelõ közhasznú
szervezetek nyilvántartási és adminisztrációs terheit csökkentõ
szabályokat,
b) a közhasznú szervezetekkel a közbeszerzésekrõl szóló törvény
hatálya alá tartozó szolgáltatások végzésére irányuló szerzõdések
létrehozására vonatkozó sajátos szabályait
megállapítsa.
Eleje Honlap