T/4891/36.. számú

E g y s é g e s j a v a s l a t

az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény

módosításáról szóló T/4891.. számú törvényjavaslat

zárószavazásához

Dr. Medgyessy Péter

pénzügyminiszter

Budapest, 1997. november " ."

1997. évi ........ törvény

az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény

módosításáról

1. § (1) Az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény (a

továbbiakban: Art.) 3. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(2) A végrehajtás, és az ezzel összefüggõ nyilvántartás

tekintetében e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a

köztartozásokra, továbbá igazgatási és bírósági szolgáltatás díjaira,

amelyekre törvény az adók módjára való behajtást rendeli el (adók

módjára behajtandó köztartozás)."

(2) Az Art. 3. §-ának (3) bekezdése a következõ c) ponttal

egészül ki:

[Ha e törvény másként nem rendelkezik,]

"c) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra

jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi

LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 56. §-ában foglaltak szerint a

Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és a magánnyugdíj-

pénztár javára teljesítendõ, törvényen alapuló kötelezõ járulék-

befizetésre az adóra"

[vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.]

(3) Az Art. 3. §-a (4) bekezdésének helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(4) E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítási

ellátásokra, valamint a vámjogról, a vámeljárásról és a

vámigazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelezõ

befizetésekre (adó, illeték, díj, hozzájárulás, költség, bírság,

kamat), ha azok megállapítása, beszedése, végrehajtása,

visszatérítése, kiutalása vagy ellenõrzése a vámhatóság hatáskörébe

tartozik. A vámtartozásra e törvényt az adóhatóság által a

költségvetési támogatás vonatkozásában gyakorolható visszatartási jog

tekintetében azonban alkalmazni kell."

2. § Az Art. 6. §-ának (1) bekezdése a következõ e) ponttal

egészül ki:

[Adóhatóságok:]

"e) a járulékokkal összefüggõ hatósági feladat ellátása

tekintetében a Kormány rendeletében meghatározott igazgatási szerv (a

továbbiakban: társadalombiztosítási szerv)."

3. § Az Art. 9. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A külföldi székhelyû vállalkozás (a továbbiakban:

külföldi vállalkozás) nevében és érdekében - belföldi gazdasági

tevékenységével összefüggésben - adózási ügyvivõként kizárólag

belföldi fióktelepe járhat el. Az adózási ügyvivõ teljesíti a külföldi

vállalkozás (1) bekezdésben említett kötelezettségeit, továbbá

gyakorolja az adózót megilletõ jogokat is. Amennyiben a külföldi

vállalkozás több fióktelepet létesít, az egyes fióktelepeken

folytatott gazdasági tevékenységével összefüggõ adó-kötelezettségeket

a fióktelepek önállóan teljesítik, azonban olyan jognyilatkozatokat

csak együttesen tehetnek meg, amelyek a külföldi vállalkozás más

belföldi fióktelepeinek adózására is kihatnak."

4. § Az Art. 11. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az adózási ügyvivõként eljáró fióktelep bejelentkezésére

az (1) bekezdés a) pontjában, a közvetlen kereskedelmi képviselet

bejelentkezésére az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat megfelelõen

alkalmazni kell. A bejelentéshez csatolni kell a külföldi vállalkozás

illetõségét igazoló - az illetõsége szerinti ország adóhatóságától

származó - 90 napnál nem régebbi okirat hiteles magyar nyelvû

fordítását. A külföldi vállalkozás a fióktelep alapításakor bejelenti

a Magyar Köztársaság területén mûködõ más fióktelepeit és azok

adószámát is."

5. § (1) Az Art. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(1) Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a

mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja

és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó

az önadózással megállapított adóról - az eljárási illeték kivételével

- továbbá költségvetési támogatásról adónként, költségvetési

támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon

adóbevallást tesz. Az adóhatóság olyan nyomtatványt is

rendszeresíthet, amely alkalmas több jogcímen fennálló

adókötelezettség, költségvetési támogatásigénylés bevallására, illetve

az adókötelezettség bevallása mellett költségvetési támogatás

igénylésére."

(2) Az Art. 20. §-a (5) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(5) Az adózó az adóról az állami adóhatósághoz éves

adóbevallást nyújt be abban az esetben is, ha az adóévben adófizetési

kötelezettsége nem volt. Nem kell éves adóbevallást benyújtani az

általános forgalmi adóról, továbbá a magánszemélynek a költségvetési

támogatásról, ha nem egyéni vállalkozó. Az éves társasági adóbevallás

helyett az éves összesítõ adóbevallásban - bevallást helyettesítõ -

nyilatkozatot tesz az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi

szervezet - a biztosító egyesület kivételével -, a köztestület, az

egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár

feltéve, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységbõl (az önkéntes

kölcsönös biztosító pénztár kiegészítõ vállalkozási tevékenységébõl)

származó bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan

költséget, ráfordítást nem számol el."

6. § Az Art. 23. §-a (1)-(2) bekezdéseinek helyébe a következõ

rendelkezések lépnek:

"(1) A magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló törvény

rendelkezései szerint állapítja meg adóját és nyújtja be

adóbevallását, vagy adóját a munkáltatójához intézett nyilatkozata

alapján a munkáltatója állapítja meg.

(2) Ha költségvetési támogatást megállapító törvény az

igényjogosultságot a jövedelmi viszonyok igazolásához köti, az igénylõ

és a vele közös háztartásban élõ magánszemélyek jövedelmi

viszonyaikról, az egy fõre jutó családi jövedelemrõl a támogatást

megállapító szervhez az igénylõlappal együtt benyújtott -

adóbevallásnak minõsülõ - nyilatkozatot tesznek. Az igénylõlap

egyszerûsített adóbevallási részét a magánszemélyek akkor is kötelesek

kitölteni, ha egyébként adóbevallásra nem kötelezettek."

7. § Az Art. 24. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha az adóbevallás (költségvetési támogatásigénylés) az

adózó közremûködése nélkül nem javítható ki, vagy az adózó a 32. § (3)

bekezdésében meghatározott nyilatkozattételi vagy jogszabályban elõírt

igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, továbbá az

adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az

adóhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek, az adózót az adóhatóság

15 napon belül - megfelelõ határidõ tûzésével - hiánypótlásra

szólítja fel."

8. § Az Art. 25. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A külföldi vállalkozást közvetlenül, illetve - belföldi

fióktelepén keresztül - közvetve terhelõ valamennyi adótartozás,

illetve e törvény hatálya alá tartozó köztartozás megfizetésére

egyetemlegesség címén a fióktelep is kötelezhetõ határozattal."

9. § (1) Az Art. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(4) Az adózót megilletõ költségvetési támogatás kiutalásának

esedékességérõl e törvény melléklete vagy törvény rendelkezik. Eltérõ

rendelkezés hiányában a költségvetési támogatást az igény (bevallás)

benyújtásának napjától, de legkorábban az esedékességtõl számított 30

napon belül kell kiutalni. A visszatérítendõ adót - ha törvény másként

nem rendelkezik - az igény (bevallás) benyújtásától számított 30 napon

belül kell kiutalni. A kiutalásra nyitva álló határidõt,

a) ha az adózó bevallásának, igénylésének kijavítását az

adóhatóság a 24. § (6) bekezdésének alkalmazásával rendelte el, az

adóbevallás kijavításának napjától kell számítani,

b) ha a kiutalási igény jogosságának az 51. § (2)

bekezdése szerinti ellenõrzése az igény (bevallás) benyújtásának

napjától számított 30 napon belül megkezdõdik, s az ellenõrzés

akadályozása miatt a 74. § (13) bekezdés a) és c) pontjai alapján

mulasztási bírság kiszabására vagy az 59. § (1) - (2) bekezdés

szerinti elõvezetésre kerül sor, az ellenõrzésrõl felvett

jegyzõkönyv átadásának napjától kell számítani."

(2) Az Art. 27. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki,

egyidejûleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre

változik:

"(5) A kiutalás napjának az számít, amelyen az adóhatóság az

átutalásra megbízást adott. Költségvetési támogatás kiutalásának

minõsül az is, ha az adóhatóság a 32. § (4) bekezdésének

alkalmazásával gyakorolja visszatartási jogát. Ez esetben a kiutalás

napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen az adóhatóság a

visszatartott költségvetési támogatással az általa nyilvántartott

adótartozás összegét csökkenti, illetõleg amelyen a köztartozást

nyilvántartó szervezetnek történõ átutalásról rendelkezik."

10. § Az Art. 32. §-a (4) bekezdésének helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(4) Az adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót

megilletõ költségvetési támogatást (adóvisszaigénylést,

adóvisszatérítést) az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára

behajtandó köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy a

társadalombiztosítási szerv, a vámhatóság, illetõleg más adóhatóság

megkeresésében közölt - társadalombiztosítási alapokat, vámhatóságot,

más adóhatóságot megilletõ - tartozás összegéig visszatarthatja, és

ezzel a tartozás megfizetettnek minõsül. Az adóhatóság visszatartási

jogának gyakorlását az adózó kérelmére akkor mellõzheti, ha a

költségvetési támogatás, az adóvisszaigénylés, az adóvisszatérítés

elmaradása az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A

visszatartásról az adózót az adóhatóság határozattal értesíti. Ha a

visszatartást az adózó nyilatkozatában feltüntetett tartozásra

gyakorolja az adóhatóság, errõl az adózót határozat mellõzésével

írásban értesíti. Az adóhatóság a nyilatkozat alapján visszatartott

összegbõl e törvény 27. § (4) bekezdése szerinti határidõn belül, ha

pedig megkeresésre jár el, a határozat jogerõre emelkedésétõl

számított 8 napon belül utalja át a jogosultnak az adózóval szemben

fennálló követelését. Ha az igényelt költségvetési támogatás

(adóvisszaigénylés, adóvisszatérítés) összege az adózót terhelõ

tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az adóhatóság elõször

a nála nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el, a

fennmaradó összeget pedig a követelések arányában utalja át"

11. § (1) Az Art. 45. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a

következõ rendelkezések lépnek:

"(1) Az adóhatóság a tudomására jutott adatokat nyilvántartja

és megõrzi. A magánszemély adózó azonosításával, adókötelezettségének

keletkezésével és teljesítésének ellenõrzésével összefüggésben

személyes adatokat tart nyilván és ellenõrizhet. Ha az adóhatóság a

magánszemélyt a 60. § (7) bekezdésében foglaltak alapján bevallásának

kiegészítéseként nyilatkozattételre kötelezi, ellenõrizheti

a) a más személyekkel közös háztartásra vonatkozó,

illetõleg más személyek törvény vagy szerzõdés alapján történõ

eltartásával kapcsolatos azon adatokat,

b) a házastársi (élettársi) vagyonközösséghez tartozó,

illetõleg az adózó használatában lévõ vagyontárgyak olyan

jellemzõit,

amelyek az adózó valós jövedelem-(bevétel-)felhasználásának és

forrásának megállapításához elengedhetetlenek. Az így megszerzett

adatokat az adóhatóság, ha az adózót nem jelölte ki ellenõrzésre, az

errõl szóló értesítés postára adását, ellenõrzés esetén annak

befejezését, adóigazgatási eljárás esetén a határozat jogerõre

emelkedését követõen haladéktalanul megsemmisíti.

(2) Más hatóság, közfeladatot ellátó adatkezelõ szerv

nyilvántartásában szereplõ adatot az adóhatóság csak az adózó és az

adó megfizetésére kötelezett személy azonosításához, az

adókötelezettség, a költségvetési támogatáshoz való jogosultság

megállapításához, ellenõrzéséhez, az adózó kérelmére indult

adóigazgatási eljárásban a tényállás tisztázásához használhatja fel.

Amennyiben törvény megengedi, az adóhatóságok között az adat átadását,

illetve a hatósági nyilvántartásokból az adat átvételét az érintett

szervezetek megállapodása alapján, az abban foglalt módon,

elektronikus úton is lehet teljesíteni.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában felhasználható

nyilvántartások:

a) a személyek azonosítására a személyi adat- és

lakcímnyilvántartás és a cégnyilvántartás;

b) az adóalap megállapítására és ellenõrzésére, valamint

a tényállás tisztázására az ingatlan-nyilvántartás és a gépjármû-

nyilvántartás.

Az adóhatóság a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból

adatot természetes azonosító adattal, illetõleg kapcsolati kódon

igényelhet."

(2) Az Art. 45. § (4) bekezdésének bevezetõ szövegrésze és a

g) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek, egyidejûleg a

bekezdés a következõ o) ponttal egészül ki:

"A 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal az

adóhatósághoz adatot szolgáltat:"

"g) a vámhivatal és a jegyzõ,"

"o) költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás

kiállítója."

(3) Az Art. 45. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha törvény bíróságnak, államigazgatási vagy önkormányzati

szervnek, köztestületnek az adózó adókötelezettségét érintõ, az

adóhatósághoz teljesítendõ értesítési, tájékoztatási vagy

adatszolgáltatási kötelezettséget ír elõ, azt - eltérõ rendelkezés

hiányában - az engedély kiadását, a határozat jogerõre emelkedését,

illetõleg az adókötelezettséget érintõ esemény bekövetkeztét követõ 15

napon belül kell teljesíteni."

12. § (1) Az Art. 49. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(3) A helyi adók, az önkormányzat költségvetése javára más

törvényben megállapított adó, továbbá az adók módjára behajtandó

köztartozások ügyében - törvényben meghatározott esetben - elsõ fokon

az önkormányzati adóhatóság jár el."

(2) Az Art. 49. §-ának (7) bekezdése a következõ mondattal

egészül ki:

"Ennek során jogosult megismerni a kötelezettséggel összefüggõ

nyilvántartásokban szereplõ személyek adatait, és az azonosításukra

alkalmazott kódot is."

13. § Az Art. 50. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Ha az adózó adóhatóságának illetékessége az adózó

székhelyének, telephelyének, lakóhelyének az ellenõrzés megkezdését

követõ változása miatt szûnik meg, a megkezdett ellenõrzés

befejezésére és a szükség szerinti adóigazgatási eljárás

lefolytatására az ellenõrzést kezdõ adóhatóság az illetékes."

14. § Az Art. 53. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha törvény a költségvetési támogatás igényjogosultságát a

magánszemély jövedelmi viszonyainak, vagy az együttélõ hozzátartozók

egy fõre jutó családi jövedelmének igazolásához köti, és ennek

ellenõrzését, vagy az ellenõrzésben való közremûködést az állami

adóhatóság feladatává teszi, jogosult megismerni a megkeresõ szerv

által a magánszemélyek azonosítására alkalmazott azonosító kódot,

illetõleg az ellenõrzés lefolytatásához szükséges, a megkeresõ

nyilvántartásában szereplõ személyes adatot is."

15. § Az Art. 70. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(3) Az önellenõrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50 %-ának,

ugyanazon bevallásnak ismételt önellenõrzése esetén 75 %-ának

megfelelõ mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására elõírt

határidõ leteltét követõ elsõ naptól a helyesbítés nyilvántartásba

történõ feljegyzésének, illetve a magánszemély jövedelemadója esetén

az önellenõrzési lap benyújtásának napjáig. Ha az önellenõrzés

pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az

adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenõrzése

során hiánytalanul megfizette, a fizetendõ pótlék összegét az

általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000

forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget

nem kell bevallani és megfizetni. Ha az önellenõrzés pótlólagos

adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert a bevallani és

megfizetni elmulasztott adó a következõ elszámolási idõszakban

levonható adónak minõsült volna, az önellenõrzési pótlék összege nem

haladhatja meg a két bevallás közötti idõre felszámítható késedelmi

pótlék összegét. Ugyanilyen szabályok alapján kell megállapítani az

önellenõrzési pótlékot akkor is, ha a termékimportot terhelõ általános

forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követõen, de az

elõzõ adómegállapítási idõszakra vonatkozó adóbevallásban

szerepeltette elõzetesen felszámított levonható adóként."

16. § Az Art. 75. §-ának (4) bekezdése a következõ mondattal

egészül ki:

"A határozat meghozatalára nyitvaálló határidõ ebben az

esetben 60 nap."

17. § Az Art. 79. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(7) Ha a korábbi ellenõrzés eredményeként határozatot hoztak,

a határozat jogerõre emelkedésétõl, ha pedig az ellenõrzés

adóigazgatási eljárás megindítása nélkül befejezõdött, a befejezéstõl

számított egy éven túl - a bíróság jogerõs ítéletében megállapított

adó-, társadalombiztosítási csalás, illetve az adókötelezettség

teljesítésével összefüggésben elkövetett csalás, a bíróság által

elrendelt új eljárás, illetve az 53. § (4) bekezdésének utolsó

mondatában meghatározott esetekben lefolytatott ellenõrzés kivételével

- olyan új határozat nem hozható, amely az adókötelezettséget, az adó

alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját és

összegét az adózó terhére változtatja meg. Egy év elteltével az

adókötelezettséget az adózóra terhesebben megállapító határozat akkor

sem hozható, ha az alapeljárásban hozott határozatot a felettes

adóhatóság megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el,

vagy a határozatot az elsõ fokú adóhatóság visszavonta."

18. § Az Art. 87. § (2) bekezdése a következõ mondattal

egészül ki:

"Az adótartozás után felszámított pótlék, kamat az

adótartozásra vonatkozó végrehajtható okirat alapján hajtható végre."

19. § Az Art. a következõ 87/A. §-sal egészül ki:

"87/A. § A fióktelep útján folytatott tevékenységgel

összefüggésben keletkezett adótartozás végrehajtása során a külföldi

vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára végrehajtás

vezethetõ."

20. § (1) Az Art. 88. § (1) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(1) A tartozást a bankszámlával rendelkezõ adófizetésre

kötelezett személy esetében azonnali beszedési megbízással,

bankszámlával nem rendelkezõ adófizetésre kötelezett személy esetében

munkabérbõl vagy egyéb rendszeres járandóságból, továbbá kifizetõtõl

járó kifizetésbõl történõ letiltással kell végrehajtani. Az azonnali

beszedési megbízás az adófizetésre kötelezett személy bármely

pénzforgalmi bankszámlája ellen benyújtható. A bankszámlát vezetõ

hitelintézet az adóhatóság azonnali beszedési megbízását a

végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni. Ha az

adóhatóság az azonnali beszedési megbízást valós tartalmú

végrehajtható okirat hiányában nyújtotta be, a beszedési megbízás

teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési

támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékû

kamatot fizet."

(2) Az Art. 88. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az árverési hirdetmény közhírré tételéhez fûzõdõ

jogkövetkezmények az árverés helye szerint illetékes adóhatóság

hirdetõtábláján - legalább 15 napon át - történõ kifüggesztéssel

állnak be."

21. § (1) Az Art. 93. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(1) Az adók módjára behajtandó köztartozás [3. § (2)

bekezdés] jogosultja negyedévenként, a negyedévet követõ hó 15.

napjáig keresi meg a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ

adóhatóságot behajtás végett, ha a köztartozás összege meghaladja az

1000 forintot. Amennyiben a hátralék késõbbi megfizetése

veszélyeztetett, az adóhatóság soron kívül is megkereshetõ. Az adók

módjára behajtandó köztartozásra vonatkozó rendelkezéseket kell

alkalmazni akkor is, ha a köztartozás beszedésére jogosult

önkormányzati adóhatóság vagy illetékhivatal az illetékességi

területén folytatott végrehajtás akadálya vagy eredménytelensége

esetén másik adóhatóságot keres meg behajtás végett."

(2) Az Art. 93. §-a a következõ (6)-(7) bekezdéssel egészül

ki:

"(6) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés alapján

a) magánszemély esetében a belföldi lakóhely, vagy szokásos

tartózkodási hely, ennek hiányában szokásos fellelhetõségi helye

szerint illetékes önkormányzati adóhatóság,

b) jogi személy és egyéb szervezet esetében az illetékes

állami adóhatóság

jár el, kivéve, ha törvény a köztartozás beszedését más szerv

hatáskörébe utalja.

(7) Amennyiben a behajtást kérõnek tudomása van a fizetésre

kötelezettnek más adóhatóság illetékességi területén található

vagyontárgyáról, jogosult közvetlenül ezt az adóhatóságot is

megkeresni."

22. § Az Art. 96. § (6) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(6) A bejelentés, a bevallás és az adatszolgáltatás - az

önkormányzati adóhatóság és az illetékhivatalhoz teljesítendõk

kivételével - az adóhatóság vezetõje által közzétett módon, mágneses

adathordozón vagy elektronikus úton is teljesíthetõ. A 7. számú

mellékletben meghatározott, a kiemelt adózók igazgatóságához tartozó

adózót az adóhatóság határozatával az adóbevallás és az

adatszolgáltatás mágneses adathordozón vagy elektronikus úton történõ

teljesítésére kötelezheti. A mágneses adathordozón vagy elektronikus

úton történõ bevallás, adatszolgáltatás az adóhatóság által

jóváhagyott - a határozattal kötelezett adózók esetében az adóhatóság

által rendelkezésre bocsátott - számítógépes program felhasználásával

teljesíthetõ."

23. § Az Art. 96/A. §-a a következõ (3)-(9) bekezdéssel

egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (5)-(7) bekezdések számozása (10)-

(12) bekezdésre változik:

"(3) A termõföld bérbeadásából származó jövedelem (ideértve a

földjáradékot is) adóztatása a föld fekvése szerint illetékes

önkormányzati adóhatóság feladata. Az ebbõl származó valamennyi

bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg, és az az

önkormányzattól nem vonható el.

(4) A termõföld bérbeadásából származó - a személyi

jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott -

jövedelme adóját a magánszemély megállapítja, továbbá a föld fekvése

szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál bevallja és megfizeti

(önadózás). A termõföld bérbeadásából származó jövedelem bevallását a

magánszemély az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a jövedelem

megszerzésének évét követõ év március 20-ig teljesíti. Amennyiben a

magánszemély több önkormányzat illetékességi területén szerez bevételt

termõföld bérbeadásából, az adóbevallást és adófizetést önkormányzati

adóhatóságonként külön-külön kell teljesíteni. A fõváros esetében a

föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság alatt a

fõvárosi önkormányzat fõjegyzõjét kell érteni.

(5) Ha a termõföld bérbeadásából származó bevétel kifizetõtõl

származik, az adót a kifizetõ állapítja meg, vonja le, vallja be és

fizeti meg. Nem terheli a kifizetõt haszonbérbeadás esetén az

adómegállapítási kötelezettség, ha a magánszemély nyilatkozatot ad

arról, hogy a tulajdonában álló és/vagy haszonélvezeti jogával terhelt

termõföld együttes mértéke a kifizetés idõpontjában az adómentes

határt nem haladja meg.

(6) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem kell

adóbevallást tenni annak a magánszemélynek, akinek termõföld

bérbeadásból származó jövedelme kizárólag kifizetõtõl származik és a

kifizetõ az adót levonta, illetõleg a tulajdonában lévõ földterület

nagyságára tekintettel az adót a haszonbérbeadás után nem kell

megfizetnie.

(7) Ha a magánszemélynek termõföld bérbeadásból olyan

bevétele, jövedelme keletkezik, amely nem kifizetõtõl származik, vagy

a kifizetõ a jövedelem juttatásakor az adót levonni elmulasztotta vagy

a kifizetõ a bérleti díjat természetben fizette meg, a vagyoni érték

után az adót a magánszemély a jövedelem megszerzésének negyedévét

követõ hó 12-ig fizeti meg.

(8) Ha a magánszemélytõl a kifizetõ évközben az adót azért nem

vonta le, mert a magánszemély a földterület nagyságára tekintettel a

kifizetõnek nyilatkozatot adott, és ezt követõen a termõföld

tulajdonában bekövetkezett változás miatt a termõföld tulajdon mértéke

a három hektárt meghaladta, az adót a magánszemély a (4) bekezdésben

meghatározott szabályok szerint állapítja meg, vallja be és fizeti

meg.

(9) A kifizetõ a termõföld bérbeadásából származó jövedelembõl

levont adót a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati

adóhatósághoz utalja át a kifizetést követõ hó 12. napjáig. A levont

adóról a kifizetõ adóbevallását a föld fekvése szerint illetékes

önkormányzati adóhatósághoz az adóévet követõ év február 15-ig nyújtja

be."

24. § Az Art. a következõ címmel és 96/B. §-sal egészül ki:

"A járulékokra vonatkozó különös rendelkezések

"96/B. § (1) E törvénynek a járulékkal összefüggõ

rendelkezéseit a következõ (2)-(14) bekezdésben meghatározott

eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A társadalombiztosítási követeléssel szemben kizárólag

társadalom-biztosítási jogviszonyból származó követelés számítható be.

(3) Ha a járulék fizetésére kötelezett önellenõrzéssel

visszatérítési igényt tár fel, azt a következõ bevallásában kimutatja,

és a fizetendõ járulék összegébe beszámítja.

(4) Az önellenõrzési pótlék a befizetések elszámolása

sorrendjében késedelmi pótlék tartozásnak minõsül, ha a

társadalombiztosítási szervnél a járuléktartozást a járulékfizetésre

kötelezett csak részben egyenlíti ki, a nyilvántartott tartozásra

befizetett összeget az esedékesség sorrendjében kell elszámolni.

(5) A járulék bevallásával, megfizetésével, a kötelezettség

keletkezésének bejelentésével, a bejelentett adatok változásával, az e

kötelezettségek megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények

megállapításával, a tartozások behajtásával és a végrehajtással

kapcsolatos hatósági ügyben, továbbá a járulékkötelezettség

bevallásának ellenõrzésével, és az ezzel összefüggõ hatósági

eljárásokkal kapcsolatos hatósági ügyben elsõ fokú adóhatósági

feladatokat a társadalombiztosítási szervek a Kormány rendeletében

meghatározott feladatmegosztás szerint látják el.

(6) A járulékkötelezettséget érintõ tények, adatok,

körülmények vizsgálatára az általános megbízólevelet a Kormány

rendeletében meghatározott feladatkörökben (munkamegosztás szerint

illetékes) a járulékkötelezettség ellenõrzésére kijelölt igazgatási

szerv fõigazgatója adja ki.

(7) Járulék utólagos megállapítására irányuló eljárásban,

továbbá ha az eljárás a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos

megállapításra is kiterjed, a 79. § (2) bekezdésében foglaltaktól

eltérõen határozat helyett fizetési meghagyást kell kibocsátani. Ha az

eljárás a járulék utólagos megállapítása nélkül kizárólag biztosítási

jogviszonnyal kapcsolatos megállapításra irányul, a döntésrõl

határozatban kell rendelkezni.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott fizetési meghagyás és

határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, annak felülvizsgálatát a

járulék fizetésére kötelezett jogszabálysértésre hivatkozással

keresettel közvetlenül a bíróságtól kérheti.

(9) Az ellenõrzéssel lezárt idõszak tekintetében is helye van

ismételt ellenõrzésnek, ha a korábbi ellenõrzés során nem ismert adat,

tény vagy körülmény olyan járulékmegállapítást eredményez, amely az

ellátási jogosultságot vagy az ellátás összegét érinti.

(10) Az ellenõrzést lefolytató társadalombiztosítási szerv

megkeresésére az illetékes elsõ fokú állami adóhatóság a személyi

jövedelemadó alapját, a személyi jövedelemadóelõleg alapját és az adó

összegét a szükséges ellenõrzést követõen vagy soron kívül

határozattal állapítja meg, ha a társadalombiztosítási ellenõrzés

olyan járulék-alapot tár fel, amely a személyi jövedelemadó alapját is

érinti, és amely után a foglalkoztató, illetõleg a járulék fizetésére

kötelezett a személyi jövedelemadót (adóelõleget) nem állapította meg,

illetõleg a kifizetett, járulékalapot képezõ összeg vitatott.

(11) Ha a foglalkoztató, az egyéb szervezet vagy a

magánszemély, amely (aki) a társadalombiztosítási nyugellátást vagy az

egészségbiztosítási ellátást érintõ, törvényen alapuló

adatszolgáltatási, bejelentési vagy nyilvántartási kötelezettségét

elmulasztja vagy késedelmesen teljesíti, 10-100 ezer forintig

terjedõ, a jogsértés egy éven belül történõ ismételt megállapítása

esetén 200 ezer forintig terjedõ mulasztási bírságot fizet.

(12) A Tbj. 56. §-ában említett járulékfizetésre kötelezettet

e törvény alkalmazása során megilletik az adózó jogai és terhelik az

adózóra vonatkozó kötelezettségek.

(13) Járulékkal összefüggõ hatósági ügyben a pénzügyminiszter

nem gyakorolja az 52. §-ban meghatározott jogosítványt, továbbá

járulékkal összefüggõ ügyben az adó feltételes megállapításának

nincsen helye, valamint a magánszemély járuléktartozása a 82. § (1)

bekezdésében meghatározott bírság- és pótléktartozás kivételével nem

mérsékelhetõ és nem engedhetõ el.

(14) A Tbj. 50. § (2) bekezdésében meghatározott összesítõ

bevallási kötelezettség teljesítésére az Országos Egészségbiztosítási

Pénztár a vele közvetlen elszámolásban álló fegyveres erõk,

rendvédelmi szervek és polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a megyei

egészségbiztosítási pénztárak (MEP-ek) pedig a több megyére kiterjedõ

telephely hálózattal rendelkezõ központi társadalombiztosítási

kifizetõ helyet fenntartó gazdálkodó szervezetek, valamint a TÁKISZ-ok

(FÁKISZ) részére legfeljebb a tárgyhót követõ hó 20. napjáig terjedõen

halasztást engedélyezhetnek."

25. § (1) Az Art. 97. §-ának i), j) és z) pontja helyébe a

következõ rendelkezések lépnek:

[E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról

szóló jogszabályok alkalmazásában]

"i) telephely: az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet

folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi),

termelõ, szolgáltató tevékenységének helyét függetlenül attól, hogy a

telephely a vállalkozás székhelyétõl különbözõ közigazgatási területen

található,

j) kifizetõ: a jogi személy, az egyéb szervezet, az egyéni

vállalkozó, ha olyan bevételt, jövedelmet juttat, amellyel

kapcsolatban törvény adó (adóelõleg) megállapítási, levonási,

bevallási, megfizetési, igazoláskiállítási vagy adatszolgáltatási

kötelezettséget állapít meg függetlenül attól, hogy a kifizetést

közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti. A

kamat, az osztalék, az árfolyamnyereség, a tõzsdei határidõs, opciós

ügyletbõl származó jövedelem kifizetõje az a jogi személy, egyéb

szervezet vagy egyéni vállalkozó, aki (amely) e jövedelmet ténylegesen

kifizeti. Külföldrõl származó bevétel esetében, amelyet belföldön

adókötelezettség terhel, kifizetõ a belföldi illetõségû megbízott

(jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve ha a

megbízott hitelintézet és megbízása kizárólag az átutalás

teljesítésére terjed ki. A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve

kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetése

esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kifizetõnek

kell tekinteni. Ugyancsak kifizetõnek minõsül minden olyan belföldön

gazdasági tevékenységet végzõ szervezet, amelynek tevékenysége

cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétõl eltérõen

végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet. Az adóköteles

társadalombiztosítási ellátás kifizetõjének azt kell tekinteni, aki az

ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette. Az adóköteles nyeremény

szempontjából kifizetõ a szerencsejáték szervezõje, függetlenül attól,

hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítõ útján

juttatja a magánszemélynek."

"z) járulék: a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj,

az egészségbiztosítási járulékok, a nyugdíjbiztosítási járulék, a

táppénz-hozzájárulás, a baleseti járulék, továbbá a végrehajtás

tekintetében a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt

társadalombiztosítási és - a társadalombiztosítási szervek által

folyósított - egyéb ellátások, valamint a társadalombiztosítás

ellátásainak fedezetére elõírt más kötelezõ járulék-befizetések."

(2) Az Art. 97. §-a a következõ q), y) pontokkal egészül ki:

[E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról

szóló jogszabályok alkalmazásában]

"q) köztartozás: törvényben meghatározott, az államháztartás

alrendszereinek költségvetéseibõl ellátandó feladatok fedezetére

elõírt fizetési kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenõrzése,

behajtása bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik,

valamint a köztestület mûködésének fedezetére törvényben elõírt

fizetési kötelezettség, feltéve, hogy azt önkéntesen az

esedékességkor nem teljesítették. Köztartozás az is, ha az

államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul

igénybevett támogatás és járulékai megfizetését az arra hatáskörrel

rendelkezõ szerv elrendeli, és azt a kötelezett az elõírt határidõig

nem teljesíti. Az állami adóhatóság a támogatás visszafizetésérõl

rendelkezõ szerv megkeresésére a költségvetési támogatás visszatartási

jogát az e törvény 32. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásával e

tartozások tekintetében is gyakorolja.

y) fióktelep: a külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi

fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseleteirõl szóló törvényben

meghatározott fióktelep."

Záró rendelkezések

26. § (1) Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba,

egyidejûleg az Art. 1., 2., 3., 5., 7. számú mellékletei az e törvény

1-5. számú mellékleteinek megfelelõen módosulnak, továbbá az Art.

kiegészül az e törvény 6. számú melléklete szerinti 8. számú

melléklettel.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az

Art. 47. § (3) bekezdése második mondatából "...a

Társadalombiztosítási Alap és..." szövegrész, az 1. számú melléklete

I/3.. pontjának elsõ mondata; az 1995. évi C. törvény 211. §-a (3)

bekezdésének a) pontja; az 1996. évi LXXXVI. törvény 1. §-a, 5. §-a,

8. §-a, 22. §-ának (1) bekezdése, 38. §-a, 39. §-ának (9)-(10)

bekezdése; az 1991. évi LXXXV. törvény 27. §-a; az 1992. évi LXXVII.

törvény 6. §-a.

(3) Az Art. 30. §-ának (2) bekezdésében "...az esedékes

nyugdíjjárulékkal..." szövegrész "...az esedékes egészségbiztosítási

és nyugdíjjárulékkal..." szövegrészre változik.

(4) Az Art. 60. § (7) bekezdésének második mondatában "...a

(3) bekezdés d) pontjában említett..." szövegrész "...az említett..."

szövegrészre változik.

(5) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a

hatálybalépésekor jogerõsen el nem bírált ügyekben, továbbá a törvény

hatálybalépését követõen az azt megelõzõ idõszakra teljesítendõ,

illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha az 1997.

december 31-ig hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé

terhes bírság, pótlék feltételeket határoztak meg, a kötelezettségre

legfeljebb az ott megjelölt legmagasabb mérték alkalmazható.

(6) A járulékkötelezettséggel összefüggõ késedelmi pótlékot az

Art. rendelkezései szerint kell megállapítani, de az 1998. január 1.

napja elõtti idõszakra felszámított pótlék mértékét az 1997.

december 31-ig hatályos mértékkel kell felszámítani.

Járulékkötelezettséggel összefüggésben bírságot e törvény

hatálybalépését követõen a törvény hatálybalépését megelõzõ idõszakra

is az Art. szabályai szerint kell megállapítani, ha azonban az 1997.

december 31-ig hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé

terhes jogkövetkezményeket határoztak meg, a kötelezettségre

legfeljebb az ott megjelölt legmagasabb mérték alkalmazható.

(7) Az adózónak az e törvény hatálybalépését követõen az azt

megelõzõ idõszakra teljesítendõ adómegállapítási, bevallási,

adófizetési, adóelõleg-fizetési, bizonylatkiállítási,

adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét az 1997. december 31-

én hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.

(8) Az 1998. évben teljesített közcélú adomány befizetésérõl

szóló igazolást - az Art. 35. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérõen

- a jogosult csak az adóévet követõ hó folyamán adhatja ki.

(9) A külföldi vállalkozó társasági adóval összefüggõ, az Art-

ben meghatározott kötelezettségeit 1999. december 31-ig az Art. 5. sz.

mellékletének 1997. december 31-én hatályos rendelkezései szerint

teljesíti, kivéve a külföldi vállalkozásnak belföldön bejegyzett

fióktelepe útján folytatott gazdasági tevékenységével összefüggõ adó-

kötelezettségeit.

27. § A jelzálog-hitelintézetrõl és a jelzáloglevélrõl szóló

1997. évi XXX. törvény 5. §-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül

ki, egyidejûleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre

változik:

"(5) A jelzálog-hitelintézet a hitelbiztosítéki érték

megállapításához szükséges, az ingatlanok értékesítésével kapcsolatos

illetékhivatali adatokat - az illetékalanyok személyes adatainak

kivételével - a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló

1996. évi CXII. törvény banktitokra vonatkozó rendelkezéseinek

megtartásával felhasználhatja. Az illetékhivatalok az adatokat külön

térítés ellenében bocsátják rendelkezésre."

1. számú melléklet az 1997. évi ...... törvényhez

1. Az Art. 1. számú mellékletének II/1/a) pontja helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"a) Az adózónak valamennyi adóról - a társasági adó

(adóelõleg) kivételével - és költségvetési támogatásról, ha az adóévet

megelõzõ második évben a nettó módon számított, elszámolandó általános

forgalmi adója, vagy a nettó módon számított fogyasztási adója, vagy a

magánszemélyektõl általa levont jövedelemadó-elõleg, vagy a

magánszemélyektõl általa levont jövedelemadó-elõleg és jövedelemadó

együttes összege

- a 10 millió forintot elérte

havonta,

- ha a 4 millió forintot elérte

negyedévenként

kell bevallást tennie."

2. Az Art. 1. számú mellékletének II/2/b) pontja a következõ

mondattal egészül ki:

"Ha az adóalany az idegenforgalmi tevékenysége utáni általános

forgalmiadó-fizetési kötelezettségét az általános forgalmi adóról

rendelkezõ 1992. évi LXXIV. törvény 66. §-ának (1) bekezdése szerint

elõkalkuláció alapján teljesíti, azt az árrés megállapításához

szükséges adat kézhezvételének idõpontját követõ elsõ adóbevallás

benyújtására elõírt idõpontig, de legfeljebb az adóévet követõ év

június 30-ig pótlék-mentesen önellenõrizheti."

3. Az Art. 1. számú mellékletének II/3/c) pontja helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"c) A társasági adóról, az osztalékadóról

az adóévet követõ év május 31-ig

kell bevallást tenni."

2. számú melléklet az 1997. évi ...... törvényhez

1. Az Art. 2. számú mellékletének I. Általános rendelkezések

1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"1. Az adókat a melléklet szerinti határidõig kell megfizetni,

illetve a költségvetési támogatásokat e melléklet szerinti idõponttól

lehet kiutalni. Az e törvény 23. §-ának (3) bekezdése b)-c) és e)-g)

pontjában, továbbá az 1. sz. melléklet II. rész 4/a) pontjában

meghatározott esetben az adózónak az adóbevallás benyújtásával

egyidejûleg az adót is meg kell fizetnie."

2. Az Art. 2. számú mellékletének I. Határidõk 1. pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

"1. A jövedelemadó

A) A jövedelemadó elõleg

a) a munkáltató az általa levont jövedelemadó-elõleget

az elszámolt hónapot követõ hó 12-ig,

b) a kifizetõ az általa levont jövedelemadó-elõleget

a kifizetés hónapját követõ hó 12-ig,

c) a magánszemély, ha nem kifizetõtõl származó jövedelmet

szerzett, vagy a kifizetõ bármely ok miatt nem vonta le az

adóelõlegét, az egyéni vállalkozó, valamint a mezõgazdasági õstermelõ

az adóelõleget negyedévenként,

a negyedévet követõ hó 12-ig

fizeti meg.

B) A jövedelemadó

d) A munkáltató az év végi elszámoláskor általa megállapított

jövedelemadó és a már levont, megfizetett adóelõleg különbözetét

a levonást követõ hó 12-ig

fizeti meg.

Ha az elszámolásból adódóan az adóvisszatérítési kötelezettség

az adott hónapban több, mint az adott hónapban levont adó és adóelõleg

együttes összege, a különbözetet a munkáltató a fenti idõponttól

visszaigényelheti. Az év végi elszámolásnál az adókülönbözetet a

munkáltató olyan idõpontban igényelheti, hogy az adóvisszatérítés

összege a legközelebbi bérfizetésnél rendelkezésére álljon.

e) a kifizetõ az általa levont jövedelemadót

a levonást követõ hó 12-ig,

f) A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély, ha

általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett, a jövedelemadót

az adóévet követõ év március 20-ig,

g) a vállalkozási tevékenységet folytató vagy általános

forgalmi adó fizetési kötelezettséget eredményezõ értékesítést végzõ

magánszemély a jövedelemadót

az adóévet követõ év február 15-ig

fizeti meg."

3. Az Art. 2. számú mellékletének I. Határidõk 3/B) és C)

pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"B) A társasági adó

c) Az adózó a társasági adót, a megfizetett adóelõleg és az

adóévre megállapított társasági adó különbözetét

az adóévet követõ év május 31-ig

fizeti meg, illetõleg ettõl az idõponttól igényelheti vissza.

d) Az év közben átalakuló, illetve szétválás, egyesülés,

beolvadás miatt vagy egyéb okból felszámolás nélkül megszûnõ jogi

személynek vagy egyéb szervezetnek az adóévben megfizetett adóelõleg

és az átalakulás, illetve megszûnés idõpontjáig számított tényleges

társasági adó különbözetét az átalakulásról, illetve a megszûnésrõl

benyújtott adóbevallásával egyidejûleg kell megfizetnie, illetve ettõl

az idõponttól kezdõdõen igényelheti vissza.

e) A számviteli törvényben meghatározottak szerint a mérlegben

megadott adatoknál forintról devizára, illetve devizáról forintra

áttérõ vállalkozó az adóévben megfizetett adóelõleg és az áttérés

napjáig számított tényleges társasági adó különbözetét az áttérésrõl

benyújtott adóbevallással egyidejûleg fizeti meg, illetve ettõl az

idõponttól kezdõdõen igényelheti vissza.

f) A külföldi szervezet társasági adókötelezettségére az 5.

számú melléklet rendelkezései az irányadóak.

C) Osztalékadó

g) A kifizetõ az osztalékadót

a levonást, juttatást követõ hó 10-ig

fizeti meg.

h) A belföldi illetõségû osztalékban részesülõ adózó a

kifizetõ által tõle levont osztalékadót

az adóévet követõ év május 31-tõl

igényelheti vissza.

i) A külföldi illetõségû osztalékban részesülõ osztalékadó

kötelezettségére az 5. számú melléklet rendelkezései az irányadóak."

3. számú melléklet az 1997. évi ...... törvényhez

1. Az Art. 3. számú melléklete A/2.. a) pontja helyébe a

következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a következõ d)-e) ponttal

egészül ki:

[A kifizetõ adózónként szolgáltat adatot]

"a) az összevont adóalapba beszámító, általa kifizetett teljes

összegrõl (bevételrõl, jövedelemrõl), illetve az általa juttatott

vagyoni érték összegérõl, a külön adózó jövedelmek közül azokról,

amelyek után a kifizetõ az adót nem állapította meg és nem vonta le,

ez utóbbitól függetlenül a kifizetett osztalékról, és az

árfolyamnyereségrõl, valamint a termõföld bérbeadásából származó

jövedelemrõl és a levont adóról,"

"d) a külföldi szervezetnek teljesített társasági adóköteles

kifizetésrõl,

e) a külföldi illetõségû osztalékban részesülõnek teljesített

osztalékadó köteles kifizetésrõl."

2. Az Art. 3. számú mellékletének A) pontja a következõ 8.

ponttal egészül ki:

"8. A kifizetõ a 2/a) pontban a termõföld bérbeadásából

(földjáradékból) származó jövedelemrõl és a levont adóról, továbbá a

bérbeadott földterület nagyságáról, valamint ingatlan-nyilvántartási

azonosító adatairól az adatszolgáltatást a földterület fekvése

szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz teljesíti. Az

adatszolgáltatásban fel kell tüntetni az adólevonás elmaradásának okát

(magánszemély mentességi nyilatkozata, természetben történõ

bérfizetés). Az adatszolgáltatást a kifizetõ az adóévet követõ év

március 31-ig, mágneses adathordozón április 20-ig teljesíti."

3. Az Art. 3. számú mellékletének E) pontja helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"E) A vámhatóság és az önkormányzat jegyzõje

adatszolgáltatása

A vámhatóság az általa kiadott (visszavont, módosított)

jövedéki engedélyrõl az önkormányzat jegyzõje az általa kiadott

(visszavont, módosított) jövedéki termékkel folytatott kereskedelmi

tevékenységre jogosító mûködési engedélyrõl 15 napon belül adatot

szolgáltat az állami adóhatóságnak."

4. Az Art. 3. számú melléklete a következõ L) ponttal egészül

ki:

"L) Költségvetési támogatás igénybevételéhez felhasználható

igazolásokról adatszolgáltatás

Ha jogszabály költségvetési támogatás igénybevételéhez más

szerv által kiállított igazolás (bizonylat) benyújtását írja elõ, az

igazolást kiállító szerv a kiállítás hónapját követõ hó 15. napjáig

adatot szolgáltat a kiállítást kérõ személy székhelye, telephelye,

lakóhelye szerint illetékes adóhatóságnak a kiadott igazolásról. Az

adatszolgáltatás tartalmazza a kiállítást kérõ személy nevét,

elnevezését, adóazonosító számát, ennek hiányában azonosítására

alkalmas adatokat és az igazolásban feltüntetett tényt, körülményt,

adatot, valamint a támogatás igénylésének jogcímét. Az igazolás

kiállítása megtagadható, ha az azt kérõ nem közli a támogatás

igénylésének jogcímét. Az igazoláson a támogatás igénylésének jogcímét

fel kell tüntetni, az igazolás csak a megjelölt támogatás

igénybevételéhez használható fel."

4 sz. melléklet az 1997. évi .... törvényhez

Az Art. 5. számú melléklete helyébe a következõ melléklet lép:

" 5. számú melléklet az 1990. évi XCI. törvényhez

a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól

1. A külföldi illetõségû magánszemély, a külföldi szervezet és

a külföldi illetõségû osztalékban részesülõ (a továbbiakban együtt:

külföldi személy) a törvény szerint adó-, adóelõleg levonási

kötelezettség alá esõ kifizetõtõl származó, belföldön végzett

tevékenységbõl, illetve a jövedelemszerzés helye szerint belföldrõl

származó jövedelmére, így különösen a kamatra, elõadói, mûvészeti és

sporttevékenységekért, bemutatókért, kiállításokért járó díjra,

jogdíjra és osztalékra (a továbbiakban: adóköteles bevételre) az e

mellékletben foglaltakat kell alkalmazni.

2. A külföldi személy adóköteles bevétele után a kifizetõ a

kifizetett összegbõl az adót megállapítja, levonja és

a kifizetést követõ hó 10-ig

fizeti meg.

3. Nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha

nemzetközi egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható belföldön, és a

külföldi személy illetõségét igazolja. A külföldi illetõség

igazolására a külföldi adóhatóság, adómentességhez való jogosultságot

a nemzetközi szervezet által kiállított okirat hiteles magyar nyelvû

fordításáról készült másolat szolgál (a továbbiakban:

illetõségigazolás). A külföldi személy az illetõségigazolást a naptári

évben történt elsõ kifizetés idõpontját, illetõsége változása esetén a

változást követõ elsõ kifizetés idõpontját megelõzõen adja át. Az

illetõségigazolást a kifizetõ megõrzi.

4. Az adót a kifizetõ a társasági adóbevallásában, amennyiben

társasági adóbevallási kötelezettsége nincs, külön nyomtatványon

az adóévet követõ év május 31-ig

vallja be.

5. Ha a külföldi személytõl levont adó mértéke magasabb, mint

a nemzetközi egyezmény alapján alkalmazandó adómérték, akkor a

külföldi személy az illetõségigazolás és a kifizetõ igazolása

benyújtásával az e törvény 50. § (6) bekezdésében meghatározott

adóhatóságnál adóvisszatérítési igényt terjeszthet elõ. Az

adókülönbözetet az adóhatóság a külföldi személy által megjelölt

belföldi konvertibilis forintszámlára utalja át. A kifizetõ az általa

megfizetett, de a külföldi személytõl le nem vont adónak arra a

részére, amely meghaladja a külföldi személyt a nemzetközi egyezmény

alapján terhelõ adót, az illetõségigazolás benyújtásával az

adóhatóságnál adóvisszatérítési igényt terjeszthet elõ.

6. Az állami adóhatóság a kifizetõ kérelme alapján

visszavonásig engedélyezi, hogy a kifizetõ - a különbözetért való

korlátlan felelõsség terhe mellett - a törvényben elõírtnál

alacsonyabb, a nemzetközi egyezményben meghatározott mértékkel vonja

le az adót (adóelõleget). Az adóhatóság visszavonja az engedélyt, ha a

kifizetõ az e mellékletben megállapított kötelezettségeit súlyosan

megszegi.

7. Ha a kifizetõt nem terhelte adólevonási kötelezettség, vagy

a külföldi személy belföldön adóköteles jövedelmét nem kifizetõtõl

szerezte, a jövedelem megszerzésétõl számított 30 napon belül a

külföldi személyt adóbevallási és adómegfizetési kötelezettség

terheli, amelyet az 50. § (6) bekezdésében meghatározott adóhatóságnál

teljesít. A külföldi személy az adómegállapítás során figyelembe veszi

a kettõs adóztatás elkerülésérõl szóló nemzetközi egyezmény alapján a

rá vonatkozó adómértéket.

8. A kifizetõ a téves mértékkel levont, a levonni

elmulasztott, vagy be nem vallott adóért korlátlanul felel."

5. számú melléklet az 1997. évi ...... törvényhez

1. Az Art. 7. számú mellékletének 1/a) pontja helyébe a

következõ rendelkezés lép:

[1. a költségvetési szervek kivételével az adóévet megelõzõ év

utolsó napján csõdeljárás, felszámolás, végelszámolás alatt nem álló

azon adózók adóztatási feladatait, amelyeknek (akiknek) az adóévet

megelõzõ második évben a bevallás szerint]

"a) a nettó árbevétele a 6.000 millió forintot, vagy"

2. Az Art. 7. számú melléklete a következõ 4. ponttal egészül

ki:

"4. Ha az adózó az adóév elsõ napján az 1-3. pontban foglalt

feltételeknek megfelel, adóztatásával összefüggõ feladatokat 3 naptári

éven át akkor is a kiemelt adózók igazgatósága látja el, ha egy-egy

adóévben bevallása szerint nem felel meg az 1-3. pontban elõírt

értékhatároknak, kivéve, ha csõd-, felszámolási vagy végelszámolási

eljárás hatálya alá kerül."

6. számú melléklet az 1997. évi ...... törvényhez

"8. számú melléklet

az 1990. évi XCI. törvényhez

A jövedéki adóval kapcsolatban a vámhatósághoz teljesítendõ

adókötelezettségekrõl

1. A jövedéki adófizetésre kötelezett adóalany - függetlenül

attól, hogy adóbevallási kötelezettségét a törvény egyébként milyen

idõszakonként állapítja meg - a jövedéki adót havonta, a tárgyhót

követõ hó 20-ig vallja be.

2. Jövedéki adó befizetése

A) Jövedéki adó elõlege

Az adózó a jövedéki adó elõlegét havonta, a tárgyhó 28-ig

fizeti meg.

B) Jövedéki adó

Az adózó a jövedéki adó elõlegének és a megállapított nettó

jövedéki adónak a különbözetét havonta, a tárgyhót követõ hó 20-ig

fizeti meg, illetve ettõl az idõponttól igényelheti. Az elõbbi

rendelkezések a dohánygyártmányok esetében csak arra az adóra

vonatkoznak, amelyet a jövedéki adóról és a jövedéki termékek

forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi ..... törvény

rendelkezései alapján nem adójeggyel fizetnek meg."

Eleje Honlap