T/4891/36.. számú
E g y s é g e s j a v a s l a t
az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény
módosításáról szóló T/4891.. számú törvényjavaslat
zárószavazásához
Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 1997. november " ."
1997. évi ........ törvény
az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény
módosításáról
1. § (1) Az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény (a
továbbiakban: Art.) 3. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2) A végrehajtás, és az ezzel összefüggõ nyilvántartás
tekintetében e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a
köztartozásokra, továbbá igazgatási és bírósági szolgáltatás díjaira,
amelyekre törvény az adók módjára való behajtást rendeli el (adók
módjára behajtandó köztartozás)."
(2) Az Art. 3. §-ának (3) bekezdése a következõ c) ponttal
egészül ki:
[Ha e törvény másként nem rendelkezik,]
"c) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi
LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 56. §-ában foglaltak szerint a
Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és a magánnyugdíj-
pénztár javára teljesítendõ, törvényen alapuló kötelezõ járulék-
befizetésre az adóra"
[vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.]
(3) Az Art. 3. §-a (4) bekezdésének helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(4) E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítási
ellátásokra, valamint a vámjogról, a vámeljárásról és a
vámigazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelezõ
befizetésekre (adó, illeték, díj, hozzájárulás, költség, bírság,
kamat), ha azok megállapítása, beszedése, végrehajtása,
visszatérítése, kiutalása vagy ellenõrzése a vámhatóság hatáskörébe
tartozik. A vámtartozásra e törvényt az adóhatóság által a
költségvetési támogatás vonatkozásában gyakorolható visszatartási jog
tekintetében azonban alkalmazni kell."
2. § Az Art. 6. §-ának (1) bekezdése a következõ e) ponttal
egészül ki:
[Adóhatóságok:]
"e) a járulékokkal összefüggõ hatósági feladat ellátása
tekintetében a Kormány rendeletében meghatározott igazgatási szerv (a
továbbiakban: társadalombiztosítási szerv)."
3. § Az Art. 9. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A külföldi székhelyû vállalkozás (a továbbiakban:
külföldi vállalkozás) nevében és érdekében - belföldi gazdasági
tevékenységével összefüggésben - adózási ügyvivõként kizárólag
belföldi fióktelepe járhat el. Az adózási ügyvivõ teljesíti a külföldi
vállalkozás (1) bekezdésben említett kötelezettségeit, továbbá
gyakorolja az adózót megilletõ jogokat is. Amennyiben a külföldi
vállalkozás több fióktelepet létesít, az egyes fióktelepeken
folytatott gazdasági tevékenységével összefüggõ adó-kötelezettségeket
a fióktelepek önállóan teljesítik, azonban olyan jognyilatkozatokat
csak együttesen tehetnek meg, amelyek a külföldi vállalkozás más
belföldi fióktelepeinek adózására is kihatnak."
4. § Az Art. 11. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Az adózási ügyvivõként eljáró fióktelep bejelentkezésére
az (1) bekezdés a) pontjában, a közvetlen kereskedelmi képviselet
bejelentkezésére az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat megfelelõen
alkalmazni kell. A bejelentéshez csatolni kell a külföldi vállalkozás
illetõségét igazoló - az illetõsége szerinti ország adóhatóságától
származó - 90 napnál nem régebbi okirat hiteles magyar nyelvû
fordítását. A külföldi vállalkozás a fióktelep alapításakor bejelenti
a Magyar Köztársaság területén mûködõ más fióktelepeit és azok
adószámát is."
5. § (1) Az Art. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(1) Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a
mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja
és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó
az önadózással megállapított adóról - az eljárási illeték kivételével
- továbbá költségvetési támogatásról adónként, költségvetési
támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon
adóbevallást tesz. Az adóhatóság olyan nyomtatványt is
rendszeresíthet, amely alkalmas több jogcímen fennálló
adókötelezettség, költségvetési támogatásigénylés bevallására, illetve
az adókötelezettség bevallása mellett költségvetési támogatás
igénylésére."
(2) Az Art. 20. §-a (5) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(5) Az adózó az adóról az állami adóhatósághoz éves
adóbevallást nyújt be abban az esetben is, ha az adóévben adófizetési
kötelezettsége nem volt. Nem kell éves adóbevallást benyújtani az
általános forgalmi adóról, továbbá a magánszemélynek a költségvetési
támogatásról, ha nem egyéni vállalkozó. Az éves társasági adóbevallás
helyett az éves összesítõ adóbevallásban - bevallást helyettesítõ -
nyilatkozatot tesz az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi
szervezet - a biztosító egyesület kivételével -, a köztestület, az
egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár
feltéve, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységbõl (az önkéntes
kölcsönös biztosító pénztár kiegészítõ vállalkozási tevékenységébõl)
származó bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan
költséget, ráfordítást nem számol el."
6. § Az Art. 23. §-a (1)-(2) bekezdéseinek helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
"(1) A magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló törvény
rendelkezései szerint állapítja meg adóját és nyújtja be
adóbevallását, vagy adóját a munkáltatójához intézett nyilatkozata
alapján a munkáltatója állapítja meg.
(2) Ha költségvetési támogatást megállapító törvény az
igényjogosultságot a jövedelmi viszonyok igazolásához köti, az igénylõ
és a vele közös háztartásban élõ magánszemélyek jövedelmi
viszonyaikról, az egy fõre jutó családi jövedelemrõl a támogatást
megállapító szervhez az igénylõlappal együtt benyújtott -
adóbevallásnak minõsülõ - nyilatkozatot tesznek. Az igénylõlap
egyszerûsített adóbevallási részét a magánszemélyek akkor is kötelesek
kitölteni, ha egyébként adóbevallásra nem kötelezettek."
7. § Az Art. 24. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Ha az adóbevallás (költségvetési támogatásigénylés) az
adózó közremûködése nélkül nem javítható ki, vagy az adózó a 32. § (3)
bekezdésében meghatározott nyilatkozattételi vagy jogszabályban elõírt
igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, továbbá az
adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az
adóhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek, az adózót az adóhatóság
15 napon belül - megfelelõ határidõ tûzésével - hiánypótlásra
szólítja fel."
8. § Az Art. 25. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A külföldi vállalkozást közvetlenül, illetve - belföldi
fióktelepén keresztül - közvetve terhelõ valamennyi adótartozás,
illetve e törvény hatálya alá tartozó köztartozás megfizetésére
egyetemlegesség címén a fióktelep is kötelezhetõ határozattal."
9. § (1) Az Art. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(4) Az adózót megilletõ költségvetési támogatás kiutalásának
esedékességérõl e törvény melléklete vagy törvény rendelkezik. Eltérõ
rendelkezés hiányában a költségvetési támogatást az igény (bevallás)
benyújtásának napjától, de legkorábban az esedékességtõl számított 30
napon belül kell kiutalni. A visszatérítendõ adót - ha törvény másként
nem rendelkezik - az igény (bevallás) benyújtásától számított 30 napon
belül kell kiutalni. A kiutalásra nyitva álló határidõt,
a) ha az adózó bevallásának, igénylésének kijavítását az
adóhatóság a 24. § (6) bekezdésének alkalmazásával rendelte el, az
adóbevallás kijavításának napjától kell számítani,
b) ha a kiutalási igény jogosságának az 51. § (2)
bekezdése szerinti ellenõrzése az igény (bevallás) benyújtásának
napjától számított 30 napon belül megkezdõdik, s az ellenõrzés
akadályozása miatt a 74. § (13) bekezdés a) és c) pontjai alapján
mulasztási bírság kiszabására vagy az 59. § (1) - (2) bekezdés
szerinti elõvezetésre kerül sor, az ellenõrzésrõl felvett
jegyzõkönyv átadásának napjától kell számítani."
(2) Az Art. 27. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki,
egyidejûleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre
változik:
"(5) A kiutalás napjának az számít, amelyen az adóhatóság az
átutalásra megbízást adott. Költségvetési támogatás kiutalásának
minõsül az is, ha az adóhatóság a 32. § (4) bekezdésének
alkalmazásával gyakorolja visszatartási jogát. Ez esetben a kiutalás
napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen az adóhatóság a
visszatartott költségvetési támogatással az általa nyilvántartott
adótartozás összegét csökkenti, illetõleg amelyen a köztartozást
nyilvántartó szervezetnek történõ átutalásról rendelkezik."
10. § Az Art. 32. §-a (4) bekezdésének helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(4) Az adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót
megilletõ költségvetési támogatást (adóvisszaigénylést,
adóvisszatérítést) az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára
behajtandó köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy a
társadalombiztosítási szerv, a vámhatóság, illetõleg más adóhatóság
megkeresésében közölt - társadalombiztosítási alapokat, vámhatóságot,
más adóhatóságot megilletõ - tartozás összegéig visszatarthatja, és
ezzel a tartozás megfizetettnek minõsül. Az adóhatóság visszatartási
jogának gyakorlását az adózó kérelmére akkor mellõzheti, ha a
költségvetési támogatás, az adóvisszaigénylés, az adóvisszatérítés
elmaradása az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A
visszatartásról az adózót az adóhatóság határozattal értesíti. Ha a
visszatartást az adózó nyilatkozatában feltüntetett tartozásra
gyakorolja az adóhatóság, errõl az adózót határozat mellõzésével
írásban értesíti. Az adóhatóság a nyilatkozat alapján visszatartott
összegbõl e törvény 27. § (4) bekezdése szerinti határidõn belül, ha
pedig megkeresésre jár el, a határozat jogerõre emelkedésétõl
számított 8 napon belül utalja át a jogosultnak az adózóval szemben
fennálló követelését. Ha az igényelt költségvetési támogatás
(adóvisszaigénylés, adóvisszatérítés) összege az adózót terhelõ
tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az adóhatóság elõször
a nála nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el, a
fennmaradó összeget pedig a követelések arányában utalja át"
11. § (1) Az Art. 45. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a
következõ rendelkezések lépnek:
"(1) Az adóhatóság a tudomására jutott adatokat nyilvántartja
és megõrzi. A magánszemély adózó azonosításával, adókötelezettségének
keletkezésével és teljesítésének ellenõrzésével összefüggésben
személyes adatokat tart nyilván és ellenõrizhet. Ha az adóhatóság a
magánszemélyt a 60. § (7) bekezdésében foglaltak alapján bevallásának
kiegészítéseként nyilatkozattételre kötelezi, ellenõrizheti
a) a más személyekkel közös háztartásra vonatkozó,
illetõleg más személyek törvény vagy szerzõdés alapján történõ
eltartásával kapcsolatos azon adatokat,
b) a házastársi (élettársi) vagyonközösséghez tartozó,
illetõleg az adózó használatában lévõ vagyontárgyak olyan
jellemzõit,
amelyek az adózó valós jövedelem-(bevétel-)felhasználásának és
forrásának megállapításához elengedhetetlenek. Az így megszerzett
adatokat az adóhatóság, ha az adózót nem jelölte ki ellenõrzésre, az
errõl szóló értesítés postára adását, ellenõrzés esetén annak
befejezését, adóigazgatási eljárás esetén a határozat jogerõre
emelkedését követõen haladéktalanul megsemmisíti.
(2) Más hatóság, közfeladatot ellátó adatkezelõ szerv
nyilvántartásában szereplõ adatot az adóhatóság csak az adózó és az
adó megfizetésére kötelezett személy azonosításához, az
adókötelezettség, a költségvetési támogatáshoz való jogosultság
megállapításához, ellenõrzéséhez, az adózó kérelmére indult
adóigazgatási eljárásban a tényállás tisztázásához használhatja fel.
Amennyiben törvény megengedi, az adóhatóságok között az adat átadását,
illetve a hatósági nyilvántartásokból az adat átvételét az érintett
szervezetek megállapodása alapján, az abban foglalt módon,
elektronikus úton is lehet teljesíteni.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában felhasználható
nyilvántartások:
a) a személyek azonosítására a személyi adat- és
lakcímnyilvántartás és a cégnyilvántartás;
b) az adóalap megállapítására és ellenõrzésére, valamint
a tényállás tisztázására az ingatlan-nyilvántartás és a gépjármû-
nyilvántartás.
Az adóhatóság a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból
adatot természetes azonosító adattal, illetõleg kapcsolati kódon
igényelhet."
(2) Az Art. 45. § (4) bekezdésének bevezetõ szövegrésze és a
g) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek, egyidejûleg a
bekezdés a következõ o) ponttal egészül ki:
"A 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal az
adóhatósághoz adatot szolgáltat:"
"g) a vámhivatal és a jegyzõ,"
"o) költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás
kiállítója."
(3) Az Art. 45. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Ha törvény bíróságnak, államigazgatási vagy önkormányzati
szervnek, köztestületnek az adózó adókötelezettségét érintõ, az
adóhatósághoz teljesítendõ értesítési, tájékoztatási vagy
adatszolgáltatási kötelezettséget ír elõ, azt - eltérõ rendelkezés
hiányában - az engedély kiadását, a határozat jogerõre emelkedését,
illetõleg az adókötelezettséget érintõ esemény bekövetkeztét követõ 15
napon belül kell teljesíteni."
12. § (1) Az Art. 49. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(3) A helyi adók, az önkormányzat költségvetése javára más
törvényben megállapított adó, továbbá az adók módjára behajtandó
köztartozások ügyében - törvényben meghatározott esetben - elsõ fokon
az önkormányzati adóhatóság jár el."
(2) Az Art. 49. §-ának (7) bekezdése a következõ mondattal
egészül ki:
"Ennek során jogosult megismerni a kötelezettséggel összefüggõ
nyilvántartásokban szereplõ személyek adatait, és az azonosításukra
alkalmazott kódot is."
13. § Az Art. 50. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Ha az adózó adóhatóságának illetékessége az adózó
székhelyének, telephelyének, lakóhelyének az ellenõrzés megkezdését
követõ változása miatt szûnik meg, a megkezdett ellenõrzés
befejezésére és a szükség szerinti adóigazgatási eljárás
lefolytatására az ellenõrzést kezdõ adóhatóság az illetékes."
14. § Az Art. 53. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Ha törvény a költségvetési támogatás igényjogosultságát a
magánszemély jövedelmi viszonyainak, vagy az együttélõ hozzátartozók
egy fõre jutó családi jövedelmének igazolásához köti, és ennek
ellenõrzését, vagy az ellenõrzésben való közremûködést az állami
adóhatóság feladatává teszi, jogosult megismerni a megkeresõ szerv
által a magánszemélyek azonosítására alkalmazott azonosító kódot,
illetõleg az ellenõrzés lefolytatásához szükséges, a megkeresõ
nyilvántartásában szereplõ személyes adatot is."
15. § Az Art. 70. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(3) Az önellenõrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50 %-ának,
ugyanazon bevallásnak ismételt önellenõrzése esetén 75 %-ának
megfelelõ mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására elõírt
határidõ leteltét követõ elsõ naptól a helyesbítés nyilvántartásba
történõ feljegyzésének, illetve a magánszemély jövedelemadója esetén
az önellenõrzési lap benyújtásának napjáig. Ha az önellenõrzés
pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az
adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenõrzése
során hiánytalanul megfizette, a fizetendõ pótlék összegét az
általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000
forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget
nem kell bevallani és megfizetni. Ha az önellenõrzés pótlólagos
adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert a bevallani és
megfizetni elmulasztott adó a következõ elszámolási idõszakban
levonható adónak minõsült volna, az önellenõrzési pótlék összege nem
haladhatja meg a két bevallás közötti idõre felszámítható késedelmi
pótlék összegét. Ugyanilyen szabályok alapján kell megállapítani az
önellenõrzési pótlékot akkor is, ha a termékimportot terhelõ általános
forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követõen, de az
elõzõ adómegállapítási idõszakra vonatkozó adóbevallásban
szerepeltette elõzetesen felszámított levonható adóként."
16. § Az Art. 75. §-ának (4) bekezdése a következõ mondattal
egészül ki:
"A határozat meghozatalára nyitvaálló határidõ ebben az
esetben 60 nap."
17. § Az Art. 79. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(7) Ha a korábbi ellenõrzés eredményeként határozatot hoztak,
a határozat jogerõre emelkedésétõl, ha pedig az ellenõrzés
adóigazgatási eljárás megindítása nélkül befejezõdött, a befejezéstõl
számított egy éven túl - a bíróság jogerõs ítéletében megállapított
adó-, társadalombiztosítási csalás, illetve az adókötelezettség
teljesítésével összefüggésben elkövetett csalás, a bíróság által
elrendelt új eljárás, illetve az 53. § (4) bekezdésének utolsó
mondatában meghatározott esetekben lefolytatott ellenõrzés kivételével
- olyan új határozat nem hozható, amely az adókötelezettséget, az adó
alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját és
összegét az adózó terhére változtatja meg. Egy év elteltével az
adókötelezettséget az adózóra terhesebben megállapító határozat akkor
sem hozható, ha az alapeljárásban hozott határozatot a felettes
adóhatóság megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el,
vagy a határozatot az elsõ fokú adóhatóság visszavonta."
18. § Az Art. 87. § (2) bekezdése a következõ mondattal
egészül ki:
"Az adótartozás után felszámított pótlék, kamat az
adótartozásra vonatkozó végrehajtható okirat alapján hajtható végre."
19. § Az Art. a következõ 87/A. §-sal egészül ki:
"87/A. § A fióktelep útján folytatott tevékenységgel
összefüggésben keletkezett adótartozás végrehajtása során a külföldi
vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára végrehajtás
vezethetõ."
20. § (1) Az Art. 88. § (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(1) A tartozást a bankszámlával rendelkezõ adófizetésre
kötelezett személy esetében azonnali beszedési megbízással,
bankszámlával nem rendelkezõ adófizetésre kötelezett személy esetében
munkabérbõl vagy egyéb rendszeres járandóságból, továbbá kifizetõtõl
járó kifizetésbõl történõ letiltással kell végrehajtani. Az azonnali
beszedési megbízás az adófizetésre kötelezett személy bármely
pénzforgalmi bankszámlája ellen benyújtható. A bankszámlát vezetõ
hitelintézet az adóhatóság azonnali beszedési megbízását a
végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni. Ha az
adóhatóság az azonnali beszedési megbízást valós tartalmú
végrehajtható okirat hiányában nyújtotta be, a beszedési megbízás
teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési
támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékû
kamatot fizet."
(2) Az Art. 88. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az árverési hirdetmény közhírré tételéhez fûzõdõ
jogkövetkezmények az árverés helye szerint illetékes adóhatóság
hirdetõtábláján - legalább 15 napon át - történõ kifüggesztéssel
állnak be."
21. § (1) Az Art. 93. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(1) Az adók módjára behajtandó köztartozás [3. § (2)
bekezdés] jogosultja negyedévenként, a negyedévet követõ hó 15.
napjáig keresi meg a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ
adóhatóságot behajtás végett, ha a köztartozás összege meghaladja az
1000 forintot. Amennyiben a hátralék késõbbi megfizetése
veszélyeztetett, az adóhatóság soron kívül is megkereshetõ. Az adók
módjára behajtandó köztartozásra vonatkozó rendelkezéseket kell
alkalmazni akkor is, ha a köztartozás beszedésére jogosult
önkormányzati adóhatóság vagy illetékhivatal az illetékességi
területén folytatott végrehajtás akadálya vagy eredménytelensége
esetén másik adóhatóságot keres meg behajtás végett."
(2) Az Art. 93. §-a a következõ (6)-(7) bekezdéssel egészül
ki:
"(6) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés alapján
a) magánszemély esetében a belföldi lakóhely, vagy szokásos
tartózkodási hely, ennek hiányában szokásos fellelhetõségi helye
szerint illetékes önkormányzati adóhatóság,
b) jogi személy és egyéb szervezet esetében az illetékes
állami adóhatóság
jár el, kivéve, ha törvény a köztartozás beszedését más szerv
hatáskörébe utalja.
(7) Amennyiben a behajtást kérõnek tudomása van a fizetésre
kötelezettnek más adóhatóság illetékességi területén található
vagyontárgyáról, jogosult közvetlenül ezt az adóhatóságot is
megkeresni."
22. § Az Art. 96. § (6) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(6) A bejelentés, a bevallás és az adatszolgáltatás - az
önkormányzati adóhatóság és az illetékhivatalhoz teljesítendõk
kivételével - az adóhatóság vezetõje által közzétett módon, mágneses
adathordozón vagy elektronikus úton is teljesíthetõ. A 7. számú
mellékletben meghatározott, a kiemelt adózók igazgatóságához tartozó
adózót az adóhatóság határozatával az adóbevallás és az
adatszolgáltatás mágneses adathordozón vagy elektronikus úton történõ
teljesítésére kötelezheti. A mágneses adathordozón vagy elektronikus
úton történõ bevallás, adatszolgáltatás az adóhatóság által
jóváhagyott - a határozattal kötelezett adózók esetében az adóhatóság
által rendelkezésre bocsátott - számítógépes program felhasználásával
teljesíthetõ."
23. § Az Art. 96/A. §-a a következõ (3)-(9) bekezdéssel
egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (5)-(7) bekezdések számozása (10)-
(12) bekezdésre változik:
"(3) A termõföld bérbeadásából származó jövedelem (ideértve a
földjáradékot is) adóztatása a föld fekvése szerint illetékes
önkormányzati adóhatóság feladata. Az ebbõl származó valamennyi
bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg, és az az
önkormányzattól nem vonható el.
(4) A termõföld bérbeadásából származó - a személyi
jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott -
jövedelme adóját a magánszemély megállapítja, továbbá a föld fekvése
szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál bevallja és megfizeti
(önadózás). A termõföld bérbeadásából származó jövedelem bevallását a
magánszemély az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a jövedelem
megszerzésének évét követõ év március 20-ig teljesíti. Amennyiben a
magánszemély több önkormányzat illetékességi területén szerez bevételt
termõföld bérbeadásából, az adóbevallást és adófizetést önkormányzati
adóhatóságonként külön-külön kell teljesíteni. A fõváros esetében a
föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság alatt a
fõvárosi önkormányzat fõjegyzõjét kell érteni.
(5) Ha a termõföld bérbeadásából származó bevétel kifizetõtõl
származik, az adót a kifizetõ állapítja meg, vonja le, vallja be és
fizeti meg. Nem terheli a kifizetõt haszonbérbeadás esetén az
adómegállapítási kötelezettség, ha a magánszemély nyilatkozatot ad
arról, hogy a tulajdonában álló és/vagy haszonélvezeti jogával terhelt
termõföld együttes mértéke a kifizetés idõpontjában az adómentes
határt nem haladja meg.
(6) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem kell
adóbevallást tenni annak a magánszemélynek, akinek termõföld
bérbeadásból származó jövedelme kizárólag kifizetõtõl származik és a
kifizetõ az adót levonta, illetõleg a tulajdonában lévõ földterület
nagyságára tekintettel az adót a haszonbérbeadás után nem kell
megfizetnie.
(7) Ha a magánszemélynek termõföld bérbeadásból olyan
bevétele, jövedelme keletkezik, amely nem kifizetõtõl származik, vagy
a kifizetõ a jövedelem juttatásakor az adót levonni elmulasztotta vagy
a kifizetõ a bérleti díjat természetben fizette meg, a vagyoni érték
után az adót a magánszemély a jövedelem megszerzésének negyedévét
követõ hó 12-ig fizeti meg.
(8) Ha a magánszemélytõl a kifizetõ évközben az adót azért nem
vonta le, mert a magánszemély a földterület nagyságára tekintettel a
kifizetõnek nyilatkozatot adott, és ezt követõen a termõföld
tulajdonában bekövetkezett változás miatt a termõföld tulajdon mértéke
a három hektárt meghaladta, az adót a magánszemély a (4) bekezdésben
meghatározott szabályok szerint állapítja meg, vallja be és fizeti
meg.
(9) A kifizetõ a termõföld bérbeadásából származó jövedelembõl
levont adót a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati
adóhatósághoz utalja át a kifizetést követõ hó 12. napjáig. A levont
adóról a kifizetõ adóbevallását a föld fekvése szerint illetékes
önkormányzati adóhatósághoz az adóévet követõ év február 15-ig nyújtja
be."
24. § Az Art. a következõ címmel és 96/B. §-sal egészül ki:
"A járulékokra vonatkozó különös rendelkezések
"96/B. § (1) E törvénynek a járulékkal összefüggõ
rendelkezéseit a következõ (2)-(14) bekezdésben meghatározott
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A társadalombiztosítási követeléssel szemben kizárólag
társadalom-biztosítási jogviszonyból származó követelés számítható be.
(3) Ha a járulék fizetésére kötelezett önellenõrzéssel
visszatérítési igényt tár fel, azt a következõ bevallásában kimutatja,
és a fizetendõ járulék összegébe beszámítja.
(4) Az önellenõrzési pótlék a befizetések elszámolása
sorrendjében késedelmi pótlék tartozásnak minõsül, ha a
társadalombiztosítási szervnél a járuléktartozást a járulékfizetésre
kötelezett csak részben egyenlíti ki, a nyilvántartott tartozásra
befizetett összeget az esedékesség sorrendjében kell elszámolni.
(5) A járulék bevallásával, megfizetésével, a kötelezettség
keletkezésének bejelentésével, a bejelentett adatok változásával, az e
kötelezettségek megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények
megállapításával, a tartozások behajtásával és a végrehajtással
kapcsolatos hatósági ügyben, továbbá a járulékkötelezettség
bevallásának ellenõrzésével, és az ezzel összefüggõ hatósági
eljárásokkal kapcsolatos hatósági ügyben elsõ fokú adóhatósági
feladatokat a társadalombiztosítási szervek a Kormány rendeletében
meghatározott feladatmegosztás szerint látják el.
(6) A járulékkötelezettséget érintõ tények, adatok,
körülmények vizsgálatára az általános megbízólevelet a Kormány
rendeletében meghatározott feladatkörökben (munkamegosztás szerint
illetékes) a járulékkötelezettség ellenõrzésére kijelölt igazgatási
szerv fõigazgatója adja ki.
(7) Járulék utólagos megállapítására irányuló eljárásban,
továbbá ha az eljárás a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos
megállapításra is kiterjed, a 79. § (2) bekezdésében foglaltaktól
eltérõen határozat helyett fizetési meghagyást kell kibocsátani. Ha az
eljárás a járulék utólagos megállapítása nélkül kizárólag biztosítási
jogviszonnyal kapcsolatos megállapításra irányul, a döntésrõl
határozatban kell rendelkezni.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott fizetési meghagyás és
határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, annak felülvizsgálatát a
járulék fizetésére kötelezett jogszabálysértésre hivatkozással
keresettel közvetlenül a bíróságtól kérheti.
(9) Az ellenõrzéssel lezárt idõszak tekintetében is helye van
ismételt ellenõrzésnek, ha a korábbi ellenõrzés során nem ismert adat,
tény vagy körülmény olyan járulékmegállapítást eredményez, amely az
ellátási jogosultságot vagy az ellátás összegét érinti.
(10) Az ellenõrzést lefolytató társadalombiztosítási szerv
megkeresésére az illetékes elsõ fokú állami adóhatóság a személyi
jövedelemadó alapját, a személyi jövedelemadóelõleg alapját és az adó
összegét a szükséges ellenõrzést követõen vagy soron kívül
határozattal állapítja meg, ha a társadalombiztosítási ellenõrzés
olyan járulék-alapot tár fel, amely a személyi jövedelemadó alapját is
érinti, és amely után a foglalkoztató, illetõleg a járulék fizetésére
kötelezett a személyi jövedelemadót (adóelõleget) nem állapította meg,
illetõleg a kifizetett, járulékalapot képezõ összeg vitatott.
(11) Ha a foglalkoztató, az egyéb szervezet vagy a
magánszemély, amely (aki) a társadalombiztosítási nyugellátást vagy az
egészségbiztosítási ellátást érintõ, törvényen alapuló
adatszolgáltatási, bejelentési vagy nyilvántartási kötelezettségét
elmulasztja vagy késedelmesen teljesíti, 10-100 ezer forintig
terjedõ, a jogsértés egy éven belül történõ ismételt megállapítása
esetén 200 ezer forintig terjedõ mulasztási bírságot fizet.
(12) A Tbj. 56. §-ában említett járulékfizetésre kötelezettet
e törvény alkalmazása során megilletik az adózó jogai és terhelik az
adózóra vonatkozó kötelezettségek.
(13) Járulékkal összefüggõ hatósági ügyben a pénzügyminiszter
nem gyakorolja az 52. §-ban meghatározott jogosítványt, továbbá
járulékkal összefüggõ ügyben az adó feltételes megállapításának
nincsen helye, valamint a magánszemély járuléktartozása a 82. § (1)
bekezdésében meghatározott bírság- és pótléktartozás kivételével nem
mérsékelhetõ és nem engedhetõ el.
(14) A Tbj. 50. § (2) bekezdésében meghatározott összesítõ
bevallási kötelezettség teljesítésére az Országos Egészségbiztosítási
Pénztár a vele közvetlen elszámolásban álló fegyveres erõk,
rendvédelmi szervek és polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a megyei
egészségbiztosítási pénztárak (MEP-ek) pedig a több megyére kiterjedõ
telephely hálózattal rendelkezõ központi társadalombiztosítási
kifizetõ helyet fenntartó gazdálkodó szervezetek, valamint a TÁKISZ-ok
(FÁKISZ) részére legfeljebb a tárgyhót követõ hó 20. napjáig terjedõen
halasztást engedélyezhetnek."
25. § (1) Az Art. 97. §-ának i), j) és z) pontja helyébe a
következõ rendelkezések lépnek:
[E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról
szóló jogszabályok alkalmazásában]
"i) telephely: az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet
folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi),
termelõ, szolgáltató tevékenységének helyét függetlenül attól, hogy a
telephely a vállalkozás székhelyétõl különbözõ közigazgatási területen
található,
j) kifizetõ: a jogi személy, az egyéb szervezet, az egyéni
vállalkozó, ha olyan bevételt, jövedelmet juttat, amellyel
kapcsolatban törvény adó (adóelõleg) megállapítási, levonási,
bevallási, megfizetési, igazoláskiállítási vagy adatszolgáltatási
kötelezettséget állapít meg függetlenül attól, hogy a kifizetést
közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti. A
kamat, az osztalék, az árfolyamnyereség, a tõzsdei határidõs, opciós
ügyletbõl származó jövedelem kifizetõje az a jogi személy, egyéb
szervezet vagy egyéni vállalkozó, aki (amely) e jövedelmet ténylegesen
kifizeti. Külföldrõl származó bevétel esetében, amelyet belföldön
adókötelezettség terhel, kifizetõ a belföldi illetõségû megbízott
(jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve ha a
megbízott hitelintézet és megbízása kizárólag az átutalás
teljesítésére terjed ki. A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve
kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetése
esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kifizetõnek
kell tekinteni. Ugyancsak kifizetõnek minõsül minden olyan belföldön
gazdasági tevékenységet végzõ szervezet, amelynek tevékenysége
cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétõl eltérõen
végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet. Az adóköteles
társadalombiztosítási ellátás kifizetõjének azt kell tekinteni, aki az
ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette. Az adóköteles nyeremény
szempontjából kifizetõ a szerencsejáték szervezõje, függetlenül attól,
hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítõ útján
juttatja a magánszemélynek."
"z) járulék: a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj,
az egészségbiztosítási járulékok, a nyugdíjbiztosítási járulék, a
táppénz-hozzájárulás, a baleseti járulék, továbbá a végrehajtás
tekintetében a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt
társadalombiztosítási és - a társadalombiztosítási szervek által
folyósított - egyéb ellátások, valamint a társadalombiztosítás
ellátásainak fedezetére elõírt más kötelezõ járulék-befizetések."
(2) Az Art. 97. §-a a következõ q), y) pontokkal egészül ki:
[E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról
szóló jogszabályok alkalmazásában]
"q) köztartozás: törvényben meghatározott, az államháztartás
alrendszereinek költségvetéseibõl ellátandó feladatok fedezetére
elõírt fizetési kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenõrzése,
behajtása bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik,
valamint a köztestület mûködésének fedezetére törvényben elõírt
fizetési kötelezettség, feltéve, hogy azt önkéntesen az
esedékességkor nem teljesítették. Köztartozás az is, ha az
államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul
igénybevett támogatás és járulékai megfizetését az arra hatáskörrel
rendelkezõ szerv elrendeli, és azt a kötelezett az elõírt határidõig
nem teljesíti. Az állami adóhatóság a támogatás visszafizetésérõl
rendelkezõ szerv megkeresésére a költségvetési támogatás visszatartási
jogát az e törvény 32. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásával e
tartozások tekintetében is gyakorolja.
y) fióktelep: a külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi
fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseleteirõl szóló törvényben
meghatározott fióktelep."
Záró rendelkezések
26. § (1) Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba,
egyidejûleg az Art. 1., 2., 3., 5., 7. számú mellékletei az e törvény
1-5. számú mellékleteinek megfelelõen módosulnak, továbbá az Art.
kiegészül az e törvény 6. számú melléklete szerinti 8. számú
melléklettel.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az
Art. 47. § (3) bekezdése második mondatából "...a
Társadalombiztosítási Alap és..." szövegrész, az 1. számú melléklete
I/3.. pontjának elsõ mondata; az 1995. évi C. törvény 211. §-a (3)
bekezdésének a) pontja; az 1996. évi LXXXVI. törvény 1. §-a, 5. §-a,
8. §-a, 22. §-ának (1) bekezdése, 38. §-a, 39. §-ának (9)-(10)
bekezdése; az 1991. évi LXXXV. törvény 27. §-a; az 1992. évi LXXVII.
törvény 6. §-a.
(3) Az Art. 30. §-ának (2) bekezdésében "...az esedékes
nyugdíjjárulékkal..." szövegrész "...az esedékes egészségbiztosítási
és nyugdíjjárulékkal..." szövegrészre változik.
(4) Az Art. 60. § (7) bekezdésének második mondatában "...a
(3) bekezdés d) pontjában említett..." szövegrész "...az említett..."
szövegrészre változik.
(5) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a
hatálybalépésekor jogerõsen el nem bírált ügyekben, továbbá a törvény
hatálybalépését követõen az azt megelõzõ idõszakra teljesítendõ,
illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha az 1997.
december 31-ig hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé
terhes bírság, pótlék feltételeket határoztak meg, a kötelezettségre
legfeljebb az ott megjelölt legmagasabb mérték alkalmazható.
(6) A járulékkötelezettséggel összefüggõ késedelmi pótlékot az
Art. rendelkezései szerint kell megállapítani, de az 1998. január 1.
napja elõtti idõszakra felszámított pótlék mértékét az 1997.
december 31-ig hatályos mértékkel kell felszámítani.
Járulékkötelezettséggel összefüggésben bírságot e törvény
hatálybalépését követõen a törvény hatálybalépését megelõzõ idõszakra
is az Art. szabályai szerint kell megállapítani, ha azonban az 1997.
december 31-ig hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé
terhes jogkövetkezményeket határoztak meg, a kötelezettségre
legfeljebb az ott megjelölt legmagasabb mérték alkalmazható.
(7) Az adózónak az e törvény hatálybalépését követõen az azt
megelõzõ idõszakra teljesítendõ adómegállapítási, bevallási,
adófizetési, adóelõleg-fizetési, bizonylatkiállítási,
adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét az 1997. december 31-
én hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
(8) Az 1998. évben teljesített közcélú adomány befizetésérõl
szóló igazolást - az Art. 35. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérõen
- a jogosult csak az adóévet követõ hó folyamán adhatja ki.
(9) A külföldi vállalkozó társasági adóval összefüggõ, az Art-
ben meghatározott kötelezettségeit 1999. december 31-ig az Art. 5. sz.
mellékletének 1997. december 31-én hatályos rendelkezései szerint
teljesíti, kivéve a külföldi vállalkozásnak belföldön bejegyzett
fióktelepe útján folytatott gazdasági tevékenységével összefüggõ adó-
kötelezettségeit.
27. § A jelzálog-hitelintézetrõl és a jelzáloglevélrõl szóló
1997. évi XXX. törvény 5. §-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül
ki, egyidejûleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre
változik:
"(5) A jelzálog-hitelintézet a hitelbiztosítéki érték
megállapításához szükséges, az ingatlanok értékesítésével kapcsolatos
illetékhivatali adatokat - az illetékalanyok személyes adatainak
kivételével - a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
1996. évi CXII. törvény banktitokra vonatkozó rendelkezéseinek
megtartásával felhasználhatja. Az illetékhivatalok az adatokat külön
térítés ellenében bocsátják rendelkezésre."
1. számú melléklet az 1997. évi ...... törvényhez
1. Az Art. 1. számú mellékletének II/1/a) pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"a) Az adózónak valamennyi adóról - a társasági adó
(adóelõleg) kivételével - és költségvetési támogatásról, ha az adóévet
megelõzõ második évben a nettó módon számított, elszámolandó általános
forgalmi adója, vagy a nettó módon számított fogyasztási adója, vagy a
magánszemélyektõl általa levont jövedelemadó-elõleg, vagy a
magánszemélyektõl általa levont jövedelemadó-elõleg és jövedelemadó
együttes összege
- a 10 millió forintot elérte
havonta,
- ha a 4 millió forintot elérte
negyedévenként
kell bevallást tennie."
2. Az Art. 1. számú mellékletének II/2/b) pontja a következõ
mondattal egészül ki:
"Ha az adóalany az idegenforgalmi tevékenysége utáni általános
forgalmiadó-fizetési kötelezettségét az általános forgalmi adóról
rendelkezõ 1992. évi LXXIV. törvény 66. §-ának (1) bekezdése szerint
elõkalkuláció alapján teljesíti, azt az árrés megállapításához
szükséges adat kézhezvételének idõpontját követõ elsõ adóbevallás
benyújtására elõírt idõpontig, de legfeljebb az adóévet követõ év
június 30-ig pótlék-mentesen önellenõrizheti."
3. Az Art. 1. számú mellékletének II/3/c) pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"c) A társasági adóról, az osztalékadóról
az adóévet követõ év május 31-ig
kell bevallást tenni."
2. számú melléklet az 1997. évi ...... törvényhez
1. Az Art. 2. számú mellékletének I. Általános rendelkezések
1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"1. Az adókat a melléklet szerinti határidõig kell megfizetni,
illetve a költségvetési támogatásokat e melléklet szerinti idõponttól
lehet kiutalni. Az e törvény 23. §-ának (3) bekezdése b)-c) és e)-g)
pontjában, továbbá az 1. sz. melléklet II. rész 4/a) pontjában
meghatározott esetben az adózónak az adóbevallás benyújtásával
egyidejûleg az adót is meg kell fizetnie."
2. Az Art. 2. számú mellékletének I. Határidõk 1. pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"1. A jövedelemadó
A) A jövedelemadó elõleg
a) a munkáltató az általa levont jövedelemadó-elõleget
az elszámolt hónapot követõ hó 12-ig,
b) a kifizetõ az általa levont jövedelemadó-elõleget
a kifizetés hónapját követõ hó 12-ig,
c) a magánszemély, ha nem kifizetõtõl származó jövedelmet
szerzett, vagy a kifizetõ bármely ok miatt nem vonta le az
adóelõlegét, az egyéni vállalkozó, valamint a mezõgazdasági õstermelõ
az adóelõleget negyedévenként,
a negyedévet követõ hó 12-ig
fizeti meg.
B) A jövedelemadó
d) A munkáltató az év végi elszámoláskor általa megállapított
jövedelemadó és a már levont, megfizetett adóelõleg különbözetét
a levonást követõ hó 12-ig
fizeti meg.
Ha az elszámolásból adódóan az adóvisszatérítési kötelezettség
az adott hónapban több, mint az adott hónapban levont adó és adóelõleg
együttes összege, a különbözetet a munkáltató a fenti idõponttól
visszaigényelheti. Az év végi elszámolásnál az adókülönbözetet a
munkáltató olyan idõpontban igényelheti, hogy az adóvisszatérítés
összege a legközelebbi bérfizetésnél rendelkezésére álljon.
e) a kifizetõ az általa levont jövedelemadót
a levonást követõ hó 12-ig,
f) A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély, ha
általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett, a jövedelemadót
az adóévet követõ év március 20-ig,
g) a vállalkozási tevékenységet folytató vagy általános
forgalmi adó fizetési kötelezettséget eredményezõ értékesítést végzõ
magánszemély a jövedelemadót
az adóévet követõ év február 15-ig
fizeti meg."
3. Az Art. 2. számú mellékletének I. Határidõk 3/B) és C)
pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"B) A társasági adó
c) Az adózó a társasági adót, a megfizetett adóelõleg és az
adóévre megállapított társasági adó különbözetét
az adóévet követõ év május 31-ig
fizeti meg, illetõleg ettõl az idõponttól igényelheti vissza.
d) Az év közben átalakuló, illetve szétválás, egyesülés,
beolvadás miatt vagy egyéb okból felszámolás nélkül megszûnõ jogi
személynek vagy egyéb szervezetnek az adóévben megfizetett adóelõleg
és az átalakulás, illetve megszûnés idõpontjáig számított tényleges
társasági adó különbözetét az átalakulásról, illetve a megszûnésrõl
benyújtott adóbevallásával egyidejûleg kell megfizetnie, illetve ettõl
az idõponttól kezdõdõen igényelheti vissza.
e) A számviteli törvényben meghatározottak szerint a mérlegben
megadott adatoknál forintról devizára, illetve devizáról forintra
áttérõ vállalkozó az adóévben megfizetett adóelõleg és az áttérés
napjáig számított tényleges társasági adó különbözetét az áttérésrõl
benyújtott adóbevallással egyidejûleg fizeti meg, illetve ettõl az
idõponttól kezdõdõen igényelheti vissza.
f) A külföldi szervezet társasági adókötelezettségére az 5.
számú melléklet rendelkezései az irányadóak.
C) Osztalékadó
g) A kifizetõ az osztalékadót
a levonást, juttatást követõ hó 10-ig
fizeti meg.
h) A belföldi illetõségû osztalékban részesülõ adózó a
kifizetõ által tõle levont osztalékadót
az adóévet követõ év május 31-tõl
igényelheti vissza.
i) A külföldi illetõségû osztalékban részesülõ osztalékadó
kötelezettségére az 5. számú melléklet rendelkezései az irányadóak."
3. számú melléklet az 1997. évi ...... törvényhez
1. Az Art. 3. számú melléklete A/2.. a) pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a következõ d)-e) ponttal
egészül ki:
[A kifizetõ adózónként szolgáltat adatot]
"a) az összevont adóalapba beszámító, általa kifizetett teljes
összegrõl (bevételrõl, jövedelemrõl), illetve az általa juttatott
vagyoni érték összegérõl, a külön adózó jövedelmek közül azokról,
amelyek után a kifizetõ az adót nem állapította meg és nem vonta le,
ez utóbbitól függetlenül a kifizetett osztalékról, és az
árfolyamnyereségrõl, valamint a termõföld bérbeadásából származó
jövedelemrõl és a levont adóról,"
"d) a külföldi szervezetnek teljesített társasági adóköteles
kifizetésrõl,
e) a külföldi illetõségû osztalékban részesülõnek teljesített
osztalékadó köteles kifizetésrõl."
2. Az Art. 3. számú mellékletének A) pontja a következõ 8.
ponttal egészül ki:
"8. A kifizetõ a 2/a) pontban a termõföld bérbeadásából
(földjáradékból) származó jövedelemrõl és a levont adóról, továbbá a
bérbeadott földterület nagyságáról, valamint ingatlan-nyilvántartási
azonosító adatairól az adatszolgáltatást a földterület fekvése
szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz teljesíti. Az
adatszolgáltatásban fel kell tüntetni az adólevonás elmaradásának okát
(magánszemély mentességi nyilatkozata, természetben történõ
bérfizetés). Az adatszolgáltatást a kifizetõ az adóévet követõ év
március 31-ig, mágneses adathordozón április 20-ig teljesíti."
3. Az Art. 3. számú mellékletének E) pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"E) A vámhatóság és az önkormányzat jegyzõje
adatszolgáltatása
A vámhatóság az általa kiadott (visszavont, módosított)
jövedéki engedélyrõl az önkormányzat jegyzõje az általa kiadott
(visszavont, módosított) jövedéki termékkel folytatott kereskedelmi
tevékenységre jogosító mûködési engedélyrõl 15 napon belül adatot
szolgáltat az állami adóhatóságnak."
4. Az Art. 3. számú melléklete a következõ L) ponttal egészül
ki:
"L) Költségvetési támogatás igénybevételéhez felhasználható
igazolásokról adatszolgáltatás
Ha jogszabály költségvetési támogatás igénybevételéhez más
szerv által kiállított igazolás (bizonylat) benyújtását írja elõ, az
igazolást kiállító szerv a kiállítás hónapját követõ hó 15. napjáig
adatot szolgáltat a kiállítást kérõ személy székhelye, telephelye,
lakóhelye szerint illetékes adóhatóságnak a kiadott igazolásról. Az
adatszolgáltatás tartalmazza a kiállítást kérõ személy nevét,
elnevezését, adóazonosító számát, ennek hiányában azonosítására
alkalmas adatokat és az igazolásban feltüntetett tényt, körülményt,
adatot, valamint a támogatás igénylésének jogcímét. Az igazolás
kiállítása megtagadható, ha az azt kérõ nem közli a támogatás
igénylésének jogcímét. Az igazoláson a támogatás igénylésének jogcímét
fel kell tüntetni, az igazolás csak a megjelölt támogatás
igénybevételéhez használható fel."
4 sz. melléklet az 1997. évi .... törvényhez
Az Art. 5. számú melléklete helyébe a következõ melléklet lép:
" 5. számú melléklet az 1990. évi XCI. törvényhez
a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól
1. A külföldi illetõségû magánszemély, a külföldi szervezet és
a külföldi illetõségû osztalékban részesülõ (a továbbiakban együtt:
külföldi személy) a törvény szerint adó-, adóelõleg levonási
kötelezettség alá esõ kifizetõtõl származó, belföldön végzett
tevékenységbõl, illetve a jövedelemszerzés helye szerint belföldrõl
származó jövedelmére, így különösen a kamatra, elõadói, mûvészeti és
sporttevékenységekért, bemutatókért, kiállításokért járó díjra,
jogdíjra és osztalékra (a továbbiakban: adóköteles bevételre) az e
mellékletben foglaltakat kell alkalmazni.
2. A külföldi személy adóköteles bevétele után a kifizetõ a
kifizetett összegbõl az adót megállapítja, levonja és
a kifizetést követõ hó 10-ig
fizeti meg.
3. Nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha
nemzetközi egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható belföldön, és a
külföldi személy illetõségét igazolja. A külföldi illetõség
igazolására a külföldi adóhatóság, adómentességhez való jogosultságot
a nemzetközi szervezet által kiállított okirat hiteles magyar nyelvû
fordításáról készült másolat szolgál (a továbbiakban:
illetõségigazolás). A külföldi személy az illetõségigazolást a naptári
évben történt elsõ kifizetés idõpontját, illetõsége változása esetén a
változást követõ elsõ kifizetés idõpontját megelõzõen adja át. Az
illetõségigazolást a kifizetõ megõrzi.
4. Az adót a kifizetõ a társasági adóbevallásában, amennyiben
társasági adóbevallási kötelezettsége nincs, külön nyomtatványon
az adóévet követõ év május 31-ig
vallja be.
5. Ha a külföldi személytõl levont adó mértéke magasabb, mint
a nemzetközi egyezmény alapján alkalmazandó adómérték, akkor a
külföldi személy az illetõségigazolás és a kifizetõ igazolása
benyújtásával az e törvény 50. § (6) bekezdésében meghatározott
adóhatóságnál adóvisszatérítési igényt terjeszthet elõ. Az
adókülönbözetet az adóhatóság a külföldi személy által megjelölt
belföldi konvertibilis forintszámlára utalja át. A kifizetõ az általa
megfizetett, de a külföldi személytõl le nem vont adónak arra a
részére, amely meghaladja a külföldi személyt a nemzetközi egyezmény
alapján terhelõ adót, az illetõségigazolás benyújtásával az
adóhatóságnál adóvisszatérítési igényt terjeszthet elõ.
6. Az állami adóhatóság a kifizetõ kérelme alapján
visszavonásig engedélyezi, hogy a kifizetõ - a különbözetért való
korlátlan felelõsség terhe mellett - a törvényben elõírtnál
alacsonyabb, a nemzetközi egyezményben meghatározott mértékkel vonja
le az adót (adóelõleget). Az adóhatóság visszavonja az engedélyt, ha a
kifizetõ az e mellékletben megállapított kötelezettségeit súlyosan
megszegi.
7. Ha a kifizetõt nem terhelte adólevonási kötelezettség, vagy
a külföldi személy belföldön adóköteles jövedelmét nem kifizetõtõl
szerezte, a jövedelem megszerzésétõl számított 30 napon belül a
külföldi személyt adóbevallási és adómegfizetési kötelezettség
terheli, amelyet az 50. § (6) bekezdésében meghatározott adóhatóságnál
teljesít. A külföldi személy az adómegállapítás során figyelembe veszi
a kettõs adóztatás elkerülésérõl szóló nemzetközi egyezmény alapján a
rá vonatkozó adómértéket.
8. A kifizetõ a téves mértékkel levont, a levonni
elmulasztott, vagy be nem vallott adóért korlátlanul felel."
5. számú melléklet az 1997. évi ...... törvényhez
1. Az Art. 7. számú mellékletének 1/a) pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
[1. a költségvetési szervek kivételével az adóévet megelõzõ év
utolsó napján csõdeljárás, felszámolás, végelszámolás alatt nem álló
azon adózók adóztatási feladatait, amelyeknek (akiknek) az adóévet
megelõzõ második évben a bevallás szerint]
"a) a nettó árbevétele a 6.000 millió forintot, vagy"
2. Az Art. 7. számú melléklete a következõ 4. ponttal egészül
ki:
"4. Ha az adózó az adóév elsõ napján az 1-3. pontban foglalt
feltételeknek megfelel, adóztatásával összefüggõ feladatokat 3 naptári
éven át akkor is a kiemelt adózók igazgatósága látja el, ha egy-egy
adóévben bevallása szerint nem felel meg az 1-3. pontban elõírt
értékhatároknak, kivéve, ha csõd-, felszámolási vagy végelszámolási
eljárás hatálya alá kerül."
6. számú melléklet az 1997. évi ...... törvényhez
"8. számú melléklet
az 1990. évi XCI. törvényhez
A jövedéki adóval kapcsolatban a vámhatósághoz teljesítendõ
adókötelezettségekrõl
1. A jövedéki adófizetésre kötelezett adóalany - függetlenül
attól, hogy adóbevallási kötelezettségét a törvény egyébként milyen
idõszakonként állapítja meg - a jövedéki adót havonta, a tárgyhót
követõ hó 20-ig vallja be.
2. Jövedéki adó befizetése
A) Jövedéki adó elõlege
Az adózó a jövedéki adó elõlegét havonta, a tárgyhó 28-ig
fizeti meg.
B) Jövedéki adó
Az adózó a jövedéki adó elõlegének és a megállapított nettó
jövedéki adónak a különbözetét havonta, a tárgyhót követõ hó 20-ig
fizeti meg, illetve ettõl az idõponttól igényelheti. Az elõbbi
rendelkezések a dohánygyártmányok esetében csak arra az adóra
vonatkoznak, amelyet a jövedéki adóról és a jövedéki termékek
forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi ..... törvény
rendelkezései alapján nem adójeggyel fizetnek meg."
Eleje Honlap