MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4921/91.. sz.
EGYSÉGES JAVASLAT
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI 1998. ÉVI
KÖLTSÉGVETÉSÉRÕL
Elõadó:
Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 1997. december
1997. évi ........... törvény
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1998. évi költségvetésérõl
Az Országgyûlés az államháztartásról szóló, többször
módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 86. § (1) bekezdés alapján - a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi
költségvetésérõl szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény
(a továbbiakban: AT.) rendelkezéseire figyelemmel - a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1998. évi költségvetésérõl,
valamint annak végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények
módosításáról a következõ törvényt alkotja:
I. Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER BEVÉTELEINEK ÉS
KIADÁSAINAK FÕÖSSZEGE
1. § (1) Az Országgyûlés a társadalombiztosítási alrendszernek
a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) és az
Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) költségvetése
összegezésébõl - a halmozódások kiküszöbölésével - adódó
a) bevételi fõösszegét 1 358 064 millió forintban,
b) kiadási fõösszegét 1 380 154 millió forintban,
c) hiányát 22 090 millió forintban
állapítja meg.
(2) A társadalombiztosítási alrendszer alaponkénti hiányának
rendezésére az 1998. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló
törvényben kerül sor.
(3) A társadalombiztosítási alrendszer összevont
költségvetési mérlegét e törvény 1. számú melléklete, a
társadalombiztosítási alrendszernek és az alrendszert nem terhelõ
ellátásoknak az 1998. évi összesített költségvetési mérlegét e törvény
2. számú melléklete tartalmazza.
II. Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK A KÖLTSÉGVETÉSE
Az Ny. Alap költségvetése
2.§ (1) Az Országgyûlés az Ny. Alap
a) bevételi fõösszegét 786 390 millió forintban,
b) kiadási fõösszegét 786 390 millió forintban,
c) egyenlegét nullszaldóban
állapítja meg.
(2) Az Ny. Alap költségvetési mérlegét e törvény 3. számú
melléklete tartalmazza.
3. § Az Ny. Alapból finanszírozott Nyugdíjbiztosítási
Önkormányzat és nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek mûködési
költségvetését e törvény 4. számú melléklete tartalmazza.
4. § Az Ny. Alap és a társadalombiztosításon kívüli forrásból
finanszírozott, a nyugdíjbiztosítás közremûködésével folyósított
ellátások összesített mérlegét e törvény 5. számú melléklete
tartalmazza.
Az E. Alap költségvetése
5. § Az Országgyûlés az E. Alap
a) bevételi fõösszegét 571 674 millió forintban,
b) kiadási fõösszegét 593 764 millió forintban,
c) hiányát 22 090 millió forintban
állapítja meg.
6. § (1) Az E. Alap költségvetési mérlegét e törvény 6.
számú melléklete tartalmazza.
(2) A 6. számú melléklet kiadások 1. cím, 1. alcím, 1.
elõirányzat-csoportszám gyógyító-megelõzõ ellátás kiadási elõirányzata
nem tartalmazza a felújítások és beruházások fedezetét.
(3) A 6. számú melléklet kiadások, 1. cím, 1. alcím, 1.
elõirányzat-csoportszám, 1-11. kiemelt elõirányzatok részletezését a
7. számú melléklet tartalmazza.
7. § Az E. Alapból finanszírozott Egészségbiztosítási
Önkormányzat és az egészségbiztosítási igazgatási szervek mûködési
költségvetését e törvény 8. számú melléklete tartalmazza.
8. § Az E. Alap, valamint a társadalombiztosításon kívüli
forrásból finanszírozott, az egészségbiztosítás közremûködésével
folyósított ellátások összesített mérlegét e törvény 9. számú
melléklete tartalmazza.
9. § Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban:
OEP) az E. Alapból finanszírozott, költségvetési rend szerint
gazdálkodó egészségügyi szolgáltatók részére - amennyiben a tárgyévet
megelõzõ évre vonatkozó 13. havi illetményt a dolgozók számára január
hónapban fizetik ki - kérelemre 1998. január hónapban elõleget
folyósít. Az elõleget az OEP 1998. február 1-jétõl 5 havi egyenlõ
részletben vonja le az esedékes finanszírozási összegbõl.
III. Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK
VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
10. § A 3. számú melléklet bevételek 1. cím, 5. alcímnek az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86. §-a (8)
bekezdése szerinti támogatási elõirányzata a Magyar Köztársaság 1998.
évi költségvetésérõl szóló 1997. évi ..... törvény (a továbbiakban:
KT.) 28. §-a szerint használható fel.
11. § (1) A 6. számú melléklet kiadások 1. cím, 1 alcím 1
elõirányzat-csoportszám gyógyító-megelõzõ ellátás elõirányzata és a 8.
kiemelt elõirányzatszám, végkielégítés elõirányzata és a 7. számú
melléklet célelõirányzatok 1. sorának elõirányzata, a célelõirányzatok
összesen, valamint a Mindösszesen elõirányzat a tényleges kiadások
összegével túlléphetõ.
(2) A 6. számú melléklet 1. cím, 1. alcím, 4. elõirányzat-
csoportszám, 1. kiemelt elõirányzatszám speciális szerzõdés szerint
támogatott magas árú gyógyszerkiadás elõirányzatból 1172 millió forint
összegû keret fekvõbeteg ellátásban, 5123 millió forint összegû keret
pedig a járóbeteg szakellátásban használható fel.
(3) A 6 . számú melléklet 1. cím, 1. alcím, 1. elõirányzat-
csoport, 3. kiemelt elõirányzat járóbeteg szakellátás, továbbá a 7.
számú melléklet III. járóbeteg szakellátás finanszírozása CT-MRI
elõirányzatának felhasználása során a finanszírozó a
nyilvántartásokban elkülönítetten kezeli a járó-, illetve fekvõbetegek
részére elvégzett vizsgálatok elszámolását.
(4) A 6. számú melléklet kiadások 1. cím, 1. alcím, 1.
elõirányzat-csoport, 7. kiemelt elõirányzat mûködési költség
elõlegkeret terhére folyósított mûködési költség elõleg törlesztése
címen bevételként elkönyvelt összeggel a kiadási elõirányzat
túlléphetõ.
(5) A 6. számú melléklet kiadások 1. cím, 1. alcím, 1.
elõirányzat-csoport, 8. kiemelt elõirányzata kizárólag a tartós
megtakarítást eredményezõ kapacitás leépítéssel vagy belsõ struktúra
átalakítással együttjáró létszámleépítéssel kapcsolatos kiadások
fedezetére használható fel.
(6) A 6. számú melléklet kiadások 6. cím elõirányzata az
adósságuk rendezésére önerõbõl képtelen kórházat fenntartó
önkormányzatok részére nyújtható, maximum 3 évi részletfizetéssel
visszatérítendõ hozzájárulás fedezetére szolgál. A visszatérítendõ
támogatás folyósítása az OEP, a Népjóléti Minisztérium és a
Pénzügyminisztérium együttes döntése alapján az OEP és az önkormányzat
között létrejött szerzõdés alapján történik. A támogatás
igénybevételének feltételeit és a visszatérítésre vonatkozó részletes
szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg
(7) A 6. számú melléklet Kiadások 1. cím, 1. alcím, 1.
elõirányzat-csoport, 1-6. kiemelt elõirányzatszám alatti elõirányzatok
1998. január és február hónapban - a 20. § (1) bekezdésében
foglaltakkal összhangban - az 1997. évi azonos kassza elõirányzatokból
folyósított havi átlagos kifizetés összegének bérhányada
változatlanul, dologi hányada 10,5%-kal megemelten kerül az
egészségügyi szolgáltatók finanszírozása során felosztásra.
12. § (1) A Ny. Alap 65 000 millió forint, az E. Alap 40 000
millió forint összegig - a KT. 28. § (1)-(2) bekezdései szerint -
bevételeik és kiadásaik évközi idõbeli eltérésébõl fakadó átmeneti
pénzügyi hiányuk miatt kamatmentes, e mérték fölött pedig a jegybanki
alapkamattal megegyezõ kamat mellett hitelt vehetnek igénybe a
Kincstári Egységes Számláról.
(2) A nyugdíjbiztosítási, illetve az egészségbiztosítási
szervek által folyósított, de nem az Alapokból finanszírozott
ellátásokat a folyósításukra vonatkozó jogszabályok alapján a
folyósító szerv által készített finanszírozási tervvel összhangban, az
ellátások esedékességekor finanszírozza 1998-ban a Magyar
Államkincstár az 1998. évi központi költségvetési törvény 28. § (6)
bekezdése alapján.
13. § E törvény 3. számú melléklete kiadások 1. cím, 1. alcím,
nyugellátások és a 6. számú melléklete kiadások 1. cím, 2. alcím, 3.
elõirányzat-csoportszám korhatár alatti III. csoportos rokkantsági és
baleseti rokkantsági nyugellátások és baleseti ellátások
elõirányzatának együttes összegébõl az Országos Nyugdíjbiztosítási
Fõigazgatóság és igazgatási szervei - a társadalombiztosítási
nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 66. §-ára hivatkozással
- különös méltánylást érdemlõ körülmények esetén nyugellátás (ideértve
az E. Alapból finanszírozott nyugellátásokat is) szociális
rászorultságot is figyelembe vevõ megállapítására, illetve emelésére
600 millió forintot, egyszeri szociális segélyekre pedig 300 millió
forintot használhatnak fel.
14. § (1) A 6. számú melléklet kiadások, 2. cím mûködésre
fordított kiadások, 2. alcím behajtás ösztönzése, valamint a 7. alcím
APEH-OEP együttmûködéssel történõ behajtás ösztönzése elõirányzat a
tényleges bevételek mértéke, a 3. számú melléklet kiadások 2. cím, 2
alcím ellenõrzési tevékenység ösztönzése elõirányzat a
járulékellenõrzés során ténylegesen feltárt, illetve kirótt járulék
arányában túlléphetõ.
(2) Ha a 3. számú melléklet kiadások, 2. cím, 2. alcím
ellenõrzési tevékenység ösztönzése, 3. alcím felhalmozási és
fejlesztési kiadásokra elõirányzatának, valamint a 6. számú melléklet
kiadások 2. cím, 2., 3., 4., alcím behajtás ösztönzése, ellenõrzési
rendszerek fejlesztése és a felhalmozási és fejlesztési kiadásokra
elõirányzatok tényleges kiadása kevesebb mint az elõirányzat, azt a
tárgyévben nem lehet felhasználni.
(3) A 3. számú melléklet bevételek 2. cím, 3. alcím, és
a 6. számú melléklet bevételek 2. cím, 3. alcím a
Társadalombiztosítás informatikai programjának támogatása
elõirányzatai a felhasználás tényleges igényéhez igazodóan az
Egészségbiztosítási Önkormányzat és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat
megállapodása alapján a Kormány egyetértésével évközben
átcsoportosíthatóak az érintett kiadási elõirányzatok azonos összegû,
és egyidejû módosításával.
15. § (1) A vagyonhasznosításból és értékesítésbõl származó
bevételek (3. számú melléklet, 1. cím, 4. alcím, 1. elõirányzat-
csoport és 6. számú melléklet 1. cím, 6. alcím, 1. elõirányzat-
csoport) elõirányzata túlteljesülhet.
(2) A társadalombiztosítás informatikai programjának
támogatása bevételi elõirányzat és a mûködésre fordított kiadások
elõirányzata az (1) bekezdés szerint elért többletbevétel mértékéig,
de maximum
a) a Ny. Alapnál (3. számú melléklet bevételek 2. cím, 3.
alcím, kiadások 2. cím, 3. alcím,) 787 millió forinttal,
b) az E. Alapnál (6. számú melléklet bevételek 2. cím és 3.
alcím, kiadások 2. cím, 4. alcím) 4.571 millió forinttal túlléphetõ.
(3) A felhalmozási és fejlesztési kiadások elõirányzatán
(3. számú melléklet 2. cím, 3. alcím, 6. sz. melléklet 2. cím, 4.
alcím) belül az igazgatási szervek mûködését szolgáló beruházásra
fordítható az (1) bekezdés szerinti többletbevétel összege, de maximum
a) Ny. Alapnál 450 millió forint,
16. § A tényleges kiadások mértékéig túlléphetõek a 3. számú
melléklet kiadások
a) 1. cím,
-1. alcím 1, 2, 3 elõirányzat-csoportszám (korhatár feletti
sajátjogú nyugdíjak, hozzátartozói ellátások, korhatár alatti
rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj I-II. csoportos) -
ideértve a nyugellátások szükséges emelését -,
-2. alcím postaköltségek és egyéb kiadások,
-3. alcím a KESZ igénybevétel miatti kamatkiadás,
b) 3. cím Tartós befektetési célú vagyongazdálkodással
kapcsolatos kiadások
elõirányzatai.
17.§ A felhalmozási és fejlesztési kiadások elõirányzata (3.
számú melléklet 2. cím, 3. alcím és 6. számú melléklet, 2. cím, 4.
alcím) a társadalombiztosítás világbanki kölcsönbõl megvalósított
informatikai fejlesztési programjának és az ehhez kapcsolódó hazai
kiadásoknak - ideértve a kölcsön 1998. évben esedékes törlesztõ
részletét is - egyéb beruházásoknak, felújításoknak a fedezetére
fordítható a Kormány eseti jóváhagyásával.
18. § (1) A tényleges kiadások mértékéig túlléphetõek a 6.
számú melléklet kiadások a) 1. cím
-1. alcím, 2-6. elõirányzat-csoport szám (gyógyfürdõ
szolgáltatás, anyatej ellátás, gyógyszertámogatás, gyógyászati
segédeszköz támogatás, utazási költségtérítés),
-2. alcím pénzbeli ellátások, 1-5. elõirányzat-csoport
(terhességi-gyermekágyi segély, táppénz, korhatár alatti III.
csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugellátások és
baleseti ellátások, betegséggel kapcsolatos segélyek, kártérítési
járadék) ,
-3-5. alcím (kifizetõ helyeket megilletõ költségtérítés,
postaköltség, a KESZ igénybevétele miatti kamatkiadás),
b) 3. cím tartós befektetési célú vagyongazdálkodással
kapcsolatos,
c) 5. cím APEH-OEP együttmûködéssel összefüggésben átadott
összeg
elõirányzata.
(2) A 6. számú melléklet kiadások 4. cím Postabank
garanciális kötelezettségének teljesítése elõirányzat a
garanciavállalással összefüggõ szerzõdéses kötelezettségek mértékéig
túlléphetõ.
19. § Jogszabályban meghatározott feltételek szerint a Ny.
Alap és az E. Alap kintlévõségeinek csökkentésére irányuló
célfeladatok megvalósításában résztvevõ köztisztviselõknél a személyi
juttatások és ezek munkáltatót terhelõ járulékai a teljesítmény
figyelembevételével legfeljebb 6%-kal eltérhetnek a
a) 4. számú melléklet kiadások
-1. cím, 2. alcím, 1. elõirányzat-csoportszám, 1., 2.,
-2 cím, 1. elõirányzat-csoportszám, 1., 2.,
b) 8. számú melléklet kiadások
-1. cím, 2. alcím, 1. elõirányzat-csoportszám, 1., 2.
kiemelt elõirányzatszám,
-2. cím, 2. alcím, 1. elõirányzat-csoportszám, 1., 2.
kiemelt elõirányzatszám,
elõirányzattól.
20. § (1) Az Állam által a Ny. Alapnak vissztehermentesen
átadott BHG ingatlan hasznosításából, illetve ezt kiváltó egyéb - az
ÁPV Rt. és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat megállapodásán alapuló -
vagyonkonverzióból származó bevétel kizárólag a Fõvárosi és Pest
Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság elhelyezését szolgáló Budapest,
Fiumei úti épület felújítására fordítható.
(2) Ha a Budapest, Fiumei úti épület rekonstrukciójának
tényleges kiadása kevesebb, mint az (1) bekezdésben említett ügyletbõl
származó bevétel, azt más célra nem lehet felhasználni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bevétel teljesülése esetén,
annak összegével
a) a 3. számú melléklet
-bevételek 2. cím, mûködési célú bevételek,
-kiadások 2. cím, mûködésre fordított kiadások, valamint
b) a 4. számú melléklet
-bevételek 9. cím központosított elõirányzatok és
-kiadások 9. cím, és 1. alcím, 2. elõirányzat-csoportszám
elõirányzat túlteljesül.
21. § A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és a Kormány
megállapodhatnak a 3. számú melléklet bevételek, 4. alcím, 1.
elõirányzat-csoportszám vagyonérté-kesítésbõl és vagyonhasznosításból
származó bevétel elõirányzat arányos csökkentésében, amennyiben a 3.
számú melléklet
a) 1. cím, 1. alcím a Nyugdíjbiztosítási Alap járulék
bevételei és hozzájárulásai elõirányzat 1998. I. félévi
teljesülésébõl valószínûsíthetõ a Ny. Alap tervezettnél kedvezõbb
egyensúlyi helyzete, és a
b) 4. alcím, 1. elõirányzat-csoportszám vagyonértékesítésbõl
és vagyonhasz-nosításból származó bevétel elõirányzat a féléves
teljesülése eléri az elõirányzat 50%-át.
IV. Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSI ELÕIRÁNYZATAINAK
MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK
Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásának általános szabályai
22. § (1) A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló
1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Eb.) foglalt
egészségügyi szolgáltatások finanszírozása - figyelemmel az
egészségügyi ellátási kötelezettségrõl és a területi finanszírozási
normatívákról szóló 1996. évi LXIII. törvény (továbbiakban: T.)
alapján megkötött kapacitás lekötési megállapodásokból és az 56. § (1)
bekezdése szerinti struktúra átalakításokból következõ módosításokra -
1998. december 31-ig az 1997. december 31-én hatályos finanszírozási
szerzõdések alapján történik. A bérmegállapodás teljesítésének
fedezetét az egyes ellátások kassza-elõirányzatai tartalmazzák. Ennek
folyósítására elsõ alkalommal a március hónapra esedékes
finanszírozáskor kerül sor. A teljesítmény szerint finanszírozott
ellátásoknál a bérmegállapodás fedezetét - a kormányrendeletben
meghatározottak szerint - a teljesítménytõl független fix elem
tartalmazza.
(2) Az Ebvt. 18. §-ának (5) bekezdésének b) pontjában
foglalt szolgáltatásokat, továbbá az Ebvt. 18. §-ának (5) bekezdésének
ab) és ac) pontjában foglalt szolgáltatások közül, amennyiben a
kötelezõen elrendelt járványügyi intézkedést az OEP-pel szerzõdött
egészségügyi szolgáltatónál foganatosítják, az ezzel összefüggõ
egészségügyi szolgáltatásokat az OEP - az E. Alapba e címen a központi
költségvetésbõl átadott elõirányzat terhére - az (1) bekezdésben
foglaltak szerint finanszírozza az adott egészségügyi szolgáltatásra
meghatározott finanszírozási rendszer szerint.
23. § (1) A háziorvosi ellátás finanszírozására szolgáló, a 7.
számú melléklet 1. pontjában részletezett elõirányzatokat együttesen
kell kezelni.
(2) Az E. Alap kezelõje, a gyógyító-megelõzõ ellátások
éves költségvetési elõirányzatán belül - figyelemmel az AT. 11. §-ának
(2) bekezdésében foglaltakra - a népjóléti miniszter egyetértésével
átcsoportosíthat, vagy kijelölheti azon összetartozó elõirányzatokat,
amelyeket együttesen kíván kezelni. Az átcsoportosítás szükségességét
az E. Alap éves költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben
részletesen indokolni kell.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem
alkalmazhatók a 22. § (2) bekezdésében foglalt elõirányzat
tekintetében.
24. § A háziorvosi ellátás finanszírozása korcsoportos
fejkvóták megállapításával, a szakképesítés, az ellátott feladatok, a
területi viszonyok és a területi ellátási kötelezettség
figyelembevételével olyan relatív rendszerben történik, amely az
ellátás szakmai színvonalát veszélyeztetõ mértékû teljesítményre
irányuló érdekeltséget degressziós szorzók utján csökkenti.
25. § A járóbeteg szakellátás - ideértve a fogászati ellátást
is - a lekötött kapacitás rendelkezésre állásáért fix összeggel és
a) nyújtott ellátások teljesítmény-pontértéke és/vagy
b) az általuk ellátott feladat
alapján kerül finanszírozásra.
26. § (1) A fekvõbeteg-szakellátás intézményeiben az aktív
minõsítésû osztályokon nyújtott ellátás finanszírozása a kapacitás
rendelkezésre állásáért fix összeggel és
a) az ellátást indokoló fõdiagnózis,
b) a fõdiagnózis által indikált beavatkozások,
c) a fõbetegséghez társult betegségek,
d) a beteg életkora,
e) az a)-d) pont alapján indokolt ráfordítások
alapján képzett súlyszámok figyelembevételével történik.
(2) Az országos és regionális szakfeladatot ellátó
intézmények fix összegû bevételét - a progresszív betegellátásból
eredõ többletfeladatok fedezetéül - meg lehet emelni, azonban ez a
korrekció nem haladhatja meg az aktív fekvõbeteg ellátás
elõirányzatának 2%-át.
27. § A fekvõbeteg szakellátás intézményei a krónikus
minõsítésû osztályokon nyújtott ellátás után a kapacitás rendelkezésre
állásáért fix összeggel és a teljesített ápolási napok alapján
szakmánként országosan egységes ápolási díj alapján részesülnek
finanszírozásban.
28. § A védõnõi szolgálat, az anya- és csecsemõvédelmi
feladatok, az iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátás, valamint az
alapellátási ügyeleti szolgálatok, továbbá a büntetésvégrehajtás által
fenntartott egészségügyi intézmények finanszírozása az általuk
ellátott feladatok alapján történik.
29. § (1) A fekvõbeteg gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni
szakápolás és a betegszállítás finanszírozása a végzett teljesítményen
alapul.
(2) Az országosan általánosan nem elterjedt,
korlátozott számban nyújtható ellátások finanszírozása az ellátott
esetek számbavételével történik.
30. § Az egyes finanszírozási technikák bevezetésének
elõkészítése céljából a Népjóléti Minisztérium szakmai fejlesztési
programjában részt vevõ egészségügyi szolgáltatók szerzõdés szerinti
finanszírozása mellett az OEP a népjóléti miniszter felkérése alapján
ellátja a szakmai programmal kapcsolatos, a finanszírozási rendszerhez
történõ illesztés lehetõségét biztosító elemzési, adatkezelési és
adatszolgáltatási feladatokat is.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési
elõirányzatainak megalapozását szolgáló törvénymódosítások
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi
költségvetésérõl szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény
módosítása
31. § Az AT. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
" (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj, az 5. §
(1) bekezdésében fel nem sorolt hozzátartozói nyugellátások, az
öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, személyek rokkantsági és baleseti
rokkantsági nyugdíja, valamint az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem
töltött személyek I-II. csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági
nyugdíja kiadásainak fedezetére szolgál."
32. § Az AT. 4. § (3) bekezdésének a)-c) és g) pontjai helyébe
a következõ rendelkezés lép:
/(3) A kiadások fedezetét a következõ bevételek képezik:/
"a) a társadalombiztosításhoz befolyt
aa) társadalombiztosítási járulékok 61,54%-a (a
társadalombiztosítási járulékon - 39% - belül a 24%-os mértékû
nyugdíjbiztosítási járulék részaránya), valamint a szolgálati idõ
megszerzésére kötött megállapodás alapján fizetett nyugdíj-biztosítási
járulék teljes összege;
ab) a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az
ápolási díj, a keresetpótló juttatás, a munkanélküli járadék, a
nyugdíj elõtti munkanélküli segély utáni, továbbá a szolgálati idõ
megszerzésére kötött megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék
teljes összege, valamint a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj
hatálya alá tartozó személy által fizetett egyéni járulék 70,00%-a (az
általuk fizetett egyéni járulékok együttes mértékén - 10% - belül a
nyugdíjjárulék - 7% - részaránya) és a magánnyugdíjpénztár tagja
által fizetett egyéni járulék 25,00%-a (az általuk fizetett egyéni
járulékok együttes mértékén - 4% - belül a nyugdíjjárulék - 1% -
részaránya);
b) egyéb járulék, ideértve az egyházi személyként és
szerzetesrendi tagként szerzett szolgálati idõ nyugdíjköltségeinek
fedezetére, valamint a gyermekgondozási segélyen lévõk után a központi
költségvetés által fizetett nyugdíjbiztosítási járulékot, továbbá az
alkalmi munkavállalói könyvvel történõ foglalkoztatásról és az ahhoz
kapcsolódó közterhek egyszerûsített befizetésérõl szóló 1997. évi
LXXIV. törvény (a továbbiakban: Amt.) 7. §-a alapján a Magyar
Államkincstár által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalt összeget is;
c) a késedelmi pótlék, bírság, valamint a
társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek közül
ca) a késedelmi pótlék, bírság 56,91 %-a,
cb) a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetett - jogalap nélküli
felvétel, vagy más ok miatt - visszaérkezett, bevételként elszámolt
összegek teljes egészében;
cc) az egyéb tételek - ide nem értve a terhességmegszakítással
kapcsolatos egyéni térítési díj és központi költségvetési térítés,
baleseti megtérítés, egyéb kártérítések megtérítésének összegét -,
valamint eltérõ rendelkezés hiányában a társadalombiztosítási pénzügyi
alapjainak éves költségvetési törvényében meghatározott további
bevételek 56,91 %-a;
g) törvényben meghatározott egyéb bevétel, ideértve a
magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII.
törvény 23. § (1) bekezdés d) pontja, továbbá 123. § (2) bekezdésében
meghatározott esetekben a pénztár által a pénztártag egyéni számláján
lévõ összeg átutalását a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, ha a
pénztártag eszerint döntött;"
33. § Az AT. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
" (1) Az Egészségbiztosítási Alap az öregségi nyugdíjkorhatárt
be nem töltött személyek
a) III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja,
b) III. csoportos rokkantságra tekintettel megállapított
hozzátartozói nyugellátása, hozzá-tartozói baleseti nyugellátása,
c) a jogszerzõnek üzemi baleset, illetve foglalkozási betegség
következtében történõ elhalálozására tekintettel, 1998. január 1-jét
megelõzõ idõponttal megállapított hozzátartozói baleseti nyugellátása,
d) egyéb baleseti ellátása
fedezetére, valamint a táppénz, a terhességi-gyermekágyi
segély, a külön jogszabályban meghatározott gyógyító-megelõzõ
ellátások, a gyógyászati szolgáltatások (gyógyfürdõ szolgáltatások,
anyatej ellátás) a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ártámogatás
és egyéb betegségi ellátások (kártérítési járadék, útiköltség térítés,
segélyek) kiadásainak fedezetére szolgál."
34. § Az AT. 5. § (3) bekezdésének a)-d) pontjai helyébe a
következõ rendelkezés lép:
/(3) A kiadások fedezetét a következõ bevételek képezik:/
"a) a társadalombiztosításhoz befolyt
aa) társadalombiztosítási járulékok 38,46%-a (a
társadalombiztosítási járulékon - 39% - belül a 15%-os mértékû
egészségbiztosítási járulék részaránya), valamint a 11,5%-os mértékû
egészségbiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségügyi
szolgáltatások biztosítására kötött megállapodás alapján fizetett
egészség-biztosítási járulék teljes összege;
ab) a nem a Nyugdíjbiztosítási Alap kizárólagos bevételét
képezõ egyéni járulékok közül a kizárólag a társadalombiztosítási
nyugdíj hatálya alá tartozó személy által fizetett egyéni járulék
30,00%-a (az általuk fizetett egyéni járulékok együttes mértékén - 10%
- belül az egészségbiztosítási járulék - 3% - részaránya) és a
magánnyugdíjpénztár tagja által fizetett egyéni járulék 75,00%-a (az
általuk fizetett egyéni járulékok együttes mértékén - 4% - belül az
egészségbiztosítási járulék - 3% - részaránya);
b) az Amt. 7. §-a alapján a Magyar Államkincstár által az
Egészségbiztosítási Alapnak átutalt összeg;
c) egyéb járulékok, valamint az egészségügyi hozzájárulásról
szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény szerinti egészségügyi hozzájárulás,
továbbá a munkáltatói táppénzhozzájárulás;
d) a késedelmi pótlék, bírság, valamint a
társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek közül
da) a késedelmi pótlék, bírság 43,09 %-a,
db) a terhességmegszakítással kapcsolatos egyéni térítési díj,
és központi költségvetési térítés, a baleseti megtérítés és egyéb
kártérítések megtérítése, valamint az Egészségbiztosítási Alapból
fizetett - jogalap nélküli felvétel, vagy más ok miatt -
visszaérkezett, bevételként elszámolt összegek teljes egészében,
dc) az egyéb bevételek, valamint - eltérõ rendelkezés
hiányában - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves
költségvetési törvényben meghatározott további bevételek 43,09%-a;
35. § Az AT. a következõ 5/C. §-sal egészül ki:
"5/C. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az
Egészségbiztosítási Alap kintlévõségeinek csökkentésére irányuló
intézkedések eredményeképpen Kormányrendeletben meghatározott
feltételek teljesülése esetén a célfeladatok megvalósításában részt
vevõ köztisztviselõk részére ösztönzõ jutalom kifizetésére kerülhet
sor.
(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedéssel összefüggõ
ösztönzõ jutalom kifizetésének feltételeit a Kormány rendeletben
állapítja meg.
(3) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az
Egészségbiztosítási Önkormányzat közgyûlései az adott biztosítási ágra
vonatkozóan határozatban döntenek az ösztönzõ jutalom
kifizethetõségérõl.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény
módosítása
36. § Az AT. 11. §-a (11) bekezdésének b) pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
/(11) A Kormány/
"b) kijelölt tagja útján a (10) bekezdés szerinti hatáskörben,
illetve keretek között szakértõt küldhet ki a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjainak kezelõihez a nyugdíjbiztosítási és az
egészségbiztosítási önkormányzat központi hivatali és igazgatási
szerveihez.
37. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi
LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdésének a) és d)
pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
/E törvény alapján biztosított az, aki/
"a) munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetõleg közszolgálati
jogviszonyban, bírósági, ügyészségi szolgálati jogviszonyban,
nevelõszülõi, hivatásos nevelõszülõi jogviszonyban áll, fegyveres erõk
és a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok hivatásos állományú tagja (a továbbiakban: munkaviszony),
tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidõben történik a
foglalkoztatása,"
"d) a keresetpótló juttatásban, munkanélküli járadékban,
nyugdíj elõtti munkanélküli segélyben (a továbbiakban: munkanélküli
ellátásban) részesülõ személy, továbbá az a személy, akinek
munkanélküli járadékra való jogosultságát 1998. január 1-je elõtt
megállapították és a járadék folyósítása a munkaadótól kapott
végkielégítés miatt késõbbi idõpontban történik, feltéve, hogy a
munkanélküli ellátást folyósító szerv a halasztás idõtartamára a
társadalombiz-tosítási járulékot és nyugdíjjárulékot megfizette,"
38. § A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének o) pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
/Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - a biztosítottakon túl
- az, aki/
"o) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
1993. évi III. törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult személy
és errõl a települési önkormányzat polgármestere hatósági
bizonyítványt állított ki."
39. § A Tbj. 22. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki.
Egyidejûleg a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre
változik:
(1) 4. § a) pont 4-5. alpontjában megjelölt foglalkoztatót a
munkanélküli ellátás után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott
mértékû társadalombiztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége, a
gyermeknevelési támogatás és az ápolási díj összege után a 19. § (1)
bekezdésében meghatározott mértékû nyugdíjbiztosítási járulék
megfizetésének kötelezettsége terheli.
"(2) A munkanélküli ellátást folyósító szerv az olyan személy
után, akinek munkanélküli járadékra való jogosultságát 1998. január 1-
jét megelõzõen megállapították és a járadék folyósítása a munkaadótól
kapott végkielégítés miatt késõbbi idõpontban történik, a halasztás
idõtartamára a munkanélküli járadék megállapított összege után
társadalombiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet."
40. § A Tbj. 32. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"32. § Amennyiben a biztosított foglalkoztatása egyik
jogviszonyában eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyából származó
járulékalapot képezõ jövedelme után - a 24., 27., 29. és a 31. §-okban
foglaltaktól eltérõen - a biztosítottnak nem kell egészségbiztosítási
járulékot fizetnie."
41. § A Tbj. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
" (2) A 39. § (2) bekezdésében említett személy az
egészségbiztosítási ellátások megszerzése végett 18%-os mértékû
egészségbiztosítási járulék fizetésének vállalása mellett
megállapodást köthet."
42. § A Tbj. 50. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(1) A foglalkoztató a biztosítottnak juttatott, a járulék
alapját képezõ tárgyhavi kifizetések után köteles a járulékok alapját
és összegét megállapítani, a biztosítottat terhelõ járulékot levonni
és arról a (2) bekezdésben foglaltak szerint a bevallást benyújtani és
a tárgyhót követõ hó 10. napjáig az igazgatási szervnek megfizetni. A
kifizetéssel egyidejûleg a foglalkoztató a biztosítottat írásban
tájékoztatja az utána fizetett társadalombiztosítási járulékról,
baleseti járulékról és az egészségügyi hozzájárulásról, valamint a
tõle levont nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékról, valamint
tagdíj összegérõl."
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
módosítása
43. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi
LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 12. §-a a következõ (6)-(7)
bekezdésekkel egészül ki:
"(6) Az öregségi nyugdíj összegét - ha a biztosított kizárólag
a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett
nyugdíjjárulékot, vagy a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján
lévõ összeget a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz átutalták - az (1) bekezdés
szerint kell meghatározni.
(7) Ha a biztosítottnak a magánnyugdíjpénztárban az egyéni
számláján lévõ összeget saját döntése alapján nem utalták át a
Nyugdíjbiztosítási Alap részére, az öregségi nyugdíj összege a (6)
bekezdés szerint kiszámított összeg hetvenöt százaléka."
44. § A Tny. 79. § a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A (2) bekezdés szerinti naptól kezdõdõen a kötelezõ
egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 57. §-
a szerinti baleseti járadék folyósítását szüneteltetni kell."
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény
módosítása
45. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi
LXXXVIII. törvény (a továbbiakban Eht.) 1. §-ának helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"1. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi
LXXX. törvényben (a továbbiakban: Tbj.) meghatározott
egészségbiztosítási ellátások fedezetének kiegészítésére, illetõleg a
Tbj. szerint kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosultak
ellátásának finanszírozására egészségügyi hozzájárulást kell fizetni."
46. § Az Eht. 2. §-ának (1) és (2) bekezdésének helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(1) A Tbj. 4. § a) pont 1., 3. és 6. alpontja szerinti
foglalkoztató a Tbj. 5. §-a (1) bekezdése a) és b) pontja, valamint
4. §-ának d) pontja alapján, továbbá a Tbj. törvény alkalmazásában
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott -
ide nem értve a Tbj. 11. §-ában meghatározott személyeket -, valamint
a munkanélküli ellátást folyósító szerv a munkanélküli járadékban vagy
keresetpótló juttatásban részesülõ személy után havi 2.100 (napi 70)
Ft összegû egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni.
(2) A Tbj. 4. §-ának b) pontja szerinti egyéni vállalkozó havi
2.100 (napi 70) forint összegû egészségügyi hozzájárulást köteles
fizetni, kivéve ha a fizetési kötelezettség az (1) bekezdés alapján
fennáll."
47. § Az Eht. 2. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
/(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem kell
egészségügyi hozzájárulást fizetni arra az idõtartamra, amely alatt a
foglalkoztatott/
"a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi
segélyben, gyermekgondozási díjban részesül, vagy keresõképtelen - ide
nem értve a betegszabadság idõtartamát -, illetõleg fizetés nélküli
szabadságon van, annak 31. napjától."
48. § Az Eht. 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
" 3. § A munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülõ személy
után a támogatást folyósító települési önkormányzat köteles havi 2.100
(napi 70) forint összegû egészségügyi hozzájárulást fizetni."
A személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módról és az azonosító
kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
49. § A személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módról
és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a
továbbiakban Szaz.) 3. §-ának e) pontjának helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazása során:/
"e) társadalombiztosítási szerv: a társadalombiztosítás
önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény 16-17. §-
aiban meghatározott szerv, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira
és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény 58.§ (2) bekezdése alapján a
Kormány rendeletében meghatározott társadalombiztosítási feladatokat
ellátó szervek."
50. § A Szaz. 6. § (2) bekezdésének helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2) Az egészségügyi, a szociális és a társadalombiztosítási
és a magánnyugdíj rendszerrel kapcsolatos nyilvántartások azonosító
kódja a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ
szám), melynek képzési szabályait a törvény 2. számú melléklete
tartalmazza."
51. § A Szaz. 23. §-ának a) és f) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/ a TAJ számot a következõ szervek az alábbiakban
meghatározott célból kezelhetik:/
"a) a társadalombiztosítási szerv, a társadalombiztosítási
kifizetõhellyel rendelkezõ foglalkoztató, illetve a
társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról
szóló 1997. évi. LXXX. törvényben (a továbbiakban: Tbj. tv.), a
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben
(a továbbiakban Tny. tv.), a magánnyugdíjról és a
magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi. LXXXII. törvényben (a
továbbiakban Mpt. tv.), a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól
szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben, (a továbbiakban: Eb. tv.)
valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel történõ foglalkoztatásról
és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerûsített befizetésérõl szóló
1997. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Alk. tv.) elõírt
adatszolgáltatásra kötelezett szerv (foglalkoztató, polgár vagy
intézmény) az e törvényekben meghatározott nyilvántartásokkal,
járulékok levonásával, bevallásával, befizetésével, behajtásával, a
társadalombiztosítási szervek által folyósított pénzbeli ellátásokra
való jogosultsággal, azok kifizetésével, illetve ellenõrzésével
kapcsolatban;"
"f) a munkaügyi igazgatás szerve a munkanélküli ellátással, a
foglalkoztatást elõsegítõ támogatással és munkaerõ-piaci
szolgáltatással kapcsolatos, valamint a foglalkoztatottakkal
összefüggõ, jogszabályban meghatározott egyéb tevékenysége, valamint
ellenõrzési eljárása során, továbbá a munkaügyi adatszolgáltatásra
kötelezett foglalkoztató e tevékenysége körében."
52. § A Szaz. 24. §-ának a) pontja a következõk szerint
módosul:
/A TAJ szám továbbítására jogosultak:/
"a) a társadalombiztosítási szervek egymás között, valamint a
társadalombiztosítási kifizetõhellyel rendelkezõ munkáltató, illetve a
23.§ a) pontja alapján adatszolgáltatásra kötelezett szerv
(foglalkoztató, polgár és intézmény) a társadalombiztosítási szerv
részére a törvényekben meghatározott nyilvántartások, a járulékok
bevallásával és egyéb követelések befizetésével, behajtásával, a
társadalombiztosítási szervek által folyósított pénzbeli ellátásra
való jogosultsággal, annak kifizetésével, illetve ellenõrzésével
kapcsolatos feladata teljesítése céljából."
53. § A Szaz. 26. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A társadalombiztosítási szerv kapcsolati kódot képezhet
az ugyanazon polgárra vonatkozó, rendszeresen ismétlõdõ
adatszolgáltatás igénylése, teljesítése, valamint az adatszolgáltatást
kérõ nyilvántartásának karbantartása céljából. Ugyanazon polgárra
adatkérõnként más-más kapcsolati kódot kell képezni.
(2) A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályait a
társadalombiztosítási szerv határozza meg. A kapcsolati kód nem lehet
azonos az adóazonosító jellel, a TAJ számmal és a személyazonosító
jellel, továbbá nem származtatható azokból.
(3) A kapcsolati kód kizárólag az (1) bekezdésben
meghatározott célra használható, azt az adatkezelés céljának
teljesülése után mind társadalombiztosítási szerv, mind az adatkérõ
nyilvántartásából törölni kell. A kapcsolati kódot csak a
társadalombiztosítási szerv, valamint az adatszolgáltatást kérõ
kezelheti és továbbíthatja."
54. § A Szaz. 37. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe
a következõ rendelkezés lép:
/(1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve -
kapcsolati kód alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást
teljesíteni:/
"b) a társadalombiztosítási szervnek, az egészségbiztosítási
nyilvántartásában szereplõ polgár családi és utónevének (nõk esetében
beleértve a leánykori családi és utónevet is), anyja nevének,
születési helyének és idõpontjának, családi állapotának, lakóhelyének,
tartózkodási helyének változásáról, ideiglenesen külföldön
tartózkodásának tényérõl vagy az onnan való visszatérésérõl, továbbá
az érintett elhalálozásáról, az ország végleges elhagyásáról, továbbá
az Nytv. hatálya alá tartozó újszülöttek nyilvántartásában szereplõ
adatairól;
c) a társadalombiztosítási szervnek, a nyugdíjbiztosítási
nyilvántartásában szereplõ polgár családi és utónevének (nõk esetében
beleértve a leánykori családi és utónevet is), anyja nevének,
születési helyének és idõpontjának, családi állapotának, lakóhelyének
- ennek hiányában tartózkodási helyének - változásáról, ideiglenesen
külföldön tartózkodásának tényérõl vagy az onnan való visszatérésérõl,
továbbá az érintett elhalálozásáról, az ország végleges elhagyásáról."
55. § A Szaz. 39. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(4) A foglalkoztató és kifizetõ a személyazonosító jelet az
Art.-ban meghatározott kötelezettsége teljesítése érdekében kezelheti,
és az állami adóhatóságnak továbbíthatja."
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
1992. évi LXVI. törvény módosítása
56. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 37. §-a (4)
bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
/(4) A 17. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt adatok
igénylésére jogosult:/
"a) a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló
1991. évi LXXXIV. törvény 16-17. §-aiban meghatározott szerv, valamint
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény
58. § (2) bekezdése alapján a Kormány rendeletében meghatározott,
társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek - a családi
állapottal kiegészítve - a járulékfizetéssel, a nyilvántartással, az
adatszolgáltatással kapcsolatos, jogszabályban elõírt kötelezettségük
teljesítése, továbbá e szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak
(szolgáltatásoknak) a jogosultak részére történõ megállapítása és
folyósítása (szolgáltatása), valamint ezeknek ellenõrzése céljából."
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi
III. törvény módosítása
57. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 54. §-a helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"54. § (1) A települési önkormányzat polgármestere
önkormányzati hatáskörben az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele
céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát
a) akinek családjában az egy fõre jutó havi jövedelem az
öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,
b) aki egyedülélõ és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének 150%-át
nem haladja meg és nem rendelkezik vagyonnal.
(2) A szociális rászorultság igazolásáról a polgármester
hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A
bizonyítvány érvényességi ideje legfeljebb 1 év. A bizonyítvány
tartalmazza: a rászoruló személy nevét, lakcímét, TAJ számát, a
rászorultság tényét, az igazolás érvényességi idejét. A bizonyítvány
az (1) bekezdésben megjelölt feltételek fennállta esetén ismételten
kiállítható.
(3) A szociálisan rászorult személyekrõl a jegyzõ
nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési
kötelezettséget teljesít a társadalombiztosítási igazgatási szerv
felé."
Záró rendelkezések
58. § (1) Ez a törvény - az 61. § (1) bekezdésében a 45.-48.
§-ok rendelkezéseire vonatkozó befizetési kötelezettség kivételével -
1998. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az 58. § (1) bekezdésében a 45.-48. §-ok
rendelkezéseire vonatkozó befizetési kötelezettség 1998. február 1-én
lép hatályba.
(3) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg az AT. 4. §-
ának (2) bekezdésében az "[54,41] 54,51%-ának" szövegrész helyébe az
"56,91%-ának" szövegrész, 5. §-ának (2) bekezdésében a "45,49%-ának"
szövegrész helyébe a "43,09%-ának" szövegrész, 11. §-a (3)
bekezdésének a) pontjában az "a csõdeljárásban" szövegrész helyébe az
"a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról
szóló 1991. évi IL. törvényben szabályozott eljárásokban" szövegrész
lép.
(4) Az AT.-nek e törvénnyel megállapított, a bevételek Ny.
Alap és E. Alap közötti megosztási arányait meghatározó rendelkezéseit
elsõ ízben az 1998. január hónapra vonatkozóan befizetett összegekre
kell alkalmazni.
(5) A Ny. Alappal és az E. Alappal szemben 1998. január 1-jét
megelõzõen keletkezett tartozások kiegyenlítésére elszámolt
bevételeket, valamint a tartozás fejében átvett vagyont a tartozás
keletkezésekor hatályban volt, törvényben meghatározott
járulékmegosztási arányoknak megfelelõen kell a két biztosítási alap
között megosztani és elszámolni.
59. § (1) Az 1999. évre vonatkozó kapacitáslekötési
megállapodásokat 1998. november 1-jéig kell megkötni.
(2) A megkötött kapacitáslekötési megállapodások év
közben csak akkor módosíthatók, ha
a) az egészségügyi szolgáltató részére kiadott mûködési
engedély módosítása a lekötött kapacitást érinti, vagy
b) a szolgáltatási struktúra átalakításával - a
kapacitáslekötési megállapodással érintett feladatok változatlan
teljesítése mellett - a járóbeteg szakellátási feladatok növelésével
egyidejûleg csökken a fekvõbeteg szakellátásra lekötött kapacitás,
vagy a krónikus minõsítésû kapacitás növelésével egyidejûleg csökken
az aktív ágyak száma, és a népjóléti miniszter az a) pontban foglalt
feladatok vagy a b) pont szerinti struktúra átrendezésével egyetért.
60. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg
a) a T. 1. számú melléklete helyébe e törvény 10. számú
melléklete lép, 3. számú melléklete helyébe e törvény 11. számú
melléklete lép,
b) a T. 2. számú mellékletében a "A területi normatívák
kiszámításánál figyelembe veendõ adatokat és a számítás részletes
matematikai levezetését a Népjóléti Közlönyben kell közzétenni."
szövegrész helyébe a "A területi normatívák kiszámításánál figyelembe
veendõ adatokat, a számítás részletes matematikai levezetését,
valamint ezek eredményeképpen a tárgyévre kiszámított megyénkénti
ágyszámokat a megállapodási határidõt megelõzõ 180 nappal a népjóléti
miniszter köteles közzétenni. A matematikai összefüggés alkalmazá-
sához szükséges adatok közül - az OEP által szolgáltatott, a
finanszírozási szerzõdésekbõl származó adatok esetében a megállapodás
évét megelõzõ évben érvényes finanszírozási szerzõdések adatait kell
alkalmazni,
- a népszámlálási adatok tekintetében a legutolsó népszámlálás
adatait kell figyelembe venni,
- a kórházi betegforgalmi adatokra és a KSH által
szolgáltatott egyéb adatok tekintetében a megállapodás évét megelõzõ
második-negyedik évre számított átlagos adatokat kell figyelembe
venni." szövegrész lép, egyidejûleg a 2. számú táblázatot megelõzõ
cím, a 2. számú táblázat és annak magyarázata a hatályát veszti.
c) a T. 4. számú melléklete a Bács-Kiskun szövegrészt
követõen a " Bács-Kiskun-Megyei Önkormányzat Kórháza, Kecskemét"
szövegrésszel, a Heves szövegrészt követõen pedig a "Mátrai Állami
Gyógyintézet, Mátraháza" szövegrésszel egészül ki.
(2) A (1) bekezdésben foglaltakat elsõ ízben a 56. § (1)
bekezdése szerinti kapacitás lekötési megállapodások megkötése során
kell alkalmazni.
61. § (1) A Tbj. 4. § k) pontja 1. alpontjának szövege
kiegészül a "továbbá a hivatásos nevelõszülõi díj," szövegrésszel, a
16. § (1) bekezdésének k) pontjában az "eltartott hozzátartozója [Ptk.
685. § b) pont]" szövegrész "eltartott közeli hozzátartozója [Ptk.
685. § b) pont] és élettársa" szövegrészre változik, egyidejûleg a 26.
§ (1) bekezdése a következõ szöveggel egészül ki: "...(ideértve a
tagdíjat is)." A Tbj. 29. §-a (3) bekezdésében a "járulékfizetés
felsõ határ havi összegének" szövegrész "járulékfizetési felsõ határ
összegének" szövegrészre változik. A Tbj. 50. §-a (2) bekezdésében a
"tárgyhavi bevallás szerinti összeg" szövegrész "a tárgyhót megelõzõ
hónap bevallása szerinti" szövegrészre változik. A 45-48. §-ok
rendelkezéseit elsõ ízben az 1998. február hónapra vonatkozó
befizetésekre kell alkalmazni. Egyidejûleg hatályát veszti az Eht. 4.
§-ának (2)-(3) bekezdése és 5. §-ának b) pontja, valamint az Eht. 7. §-
ának (3) bekezdésébõl az "és a 4. § (1) bekezdésében", valamint az
Eht. 8. §-ában a ", a T. 105/C. § (2) bekezdésének alkalmazásánál
pedig a biztosítottat terhelõ egészségbiztosítási és nyugdíj-
járulékot" szövegrész, továbbá a Tbj. 47. §-ának (3) bekezdésébõl az
"A foglalkoztató a levont tagdíjról negyedévenként ad elszámolást a
biztosítottnak, amelyen nyilatkozik arról is, hogy a levont tagdíjat a
biztosított által megjelölt pénztárnak megfizette szövegrész, a Tbj.
50. §-a (2) bekezdésének d) pontja, 53. §-ának (3) bekezdése és 57. §-
ának (2) bekezdése.
(2) A Tbj. 50. § (3) bekezdésében meghatározott, az összesítõ
bevallás mellékleteként benyújtandó bejelentési kötelezettséget
teljesíteni elsõ ízben az 1999. január hónapra vonatkozó összesítõ
bevallás benyújtásakor kell.
(3) Az Eht. 2. §-a (4) bekezdésében a "naptári naponként 60
forint" szövegrész "naptári naponként 70 forint"-ra változik, 7. §-
ának (1) bekezdésében a "T.-re való hivatkozás" Tbj."-re, a 8. §-ban a
"T. 105/C. § (1)" bekezdésére való hivatkozás" Tbj. 53. § (1)-(2)"
bekezdésre változik.
(4) Egyidejûleg hatályát veszti az Szt. 55. §-a és 124. §-ának
(3) bekezdése.
62. § (1) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter a T.-ben
meghatározott szakrendelési összóraszámok és ágyszámok szakterületek
szerinti megoszlásának a meghatározására.
(2) Az E. Alap költségvetési mérlegében a 6. számú
melléklet kiadási oldalon 1. cím, 1. alcím, 1. elõirányzat-csoport, 7.
elõirányzat mûködési költség elõlegkeret felhasználásának szabályait
kormányrendelet határozza meg.
"(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy meghatározza
a) az Ebvt. 25. §-ának (5) bekezdése alapján külön
jogszabályban meghatározott részleges térítési díj megfizetésével
igénybevehetõ egészségügyi szolgáltatások részleges térítési díját,
illetve a térítési díj mértékét.
b) a biztosítottak által is csak teljes térítési díj mellett
igénybevehetõ egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díját."
63. § Ahol jogszabály a társadalombiztosításról szóló 1975.
évi II. törvényt, vagy a végrehajtásáról szóló 89/1990. (V.1.) MT
rendeletet említi, azon - jogszabály eltérõ rendelkezésének hiányában
-
a) a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultak, valamint az
ellátások fedezete, a társadalombiztosítási nyilvántartások, továbbá
az adatszolgáltatási és járulék-fizetési kötelezettség teljesítése,
valamint ezen szabályok ellenõrzése és az elõírt kötelezettségek
elmulasztásának vonatkozásában a társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl
szóló 1997. évi LXXX. törvényt,
b) a társadalombiztosítási nyugellátás vonatkozásában,
ideértve az öregségi, rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjat,
valamint a hozzátartozói nyugellátásokat, a nyugdíjak évenkénti
emelését, a nyugellátási iránti igény érvényesítését, az ezekkel
összefüggõ felelõsségi szabályokat, a nyilvántartási és
adatszolgáltatási kötelezettséget, a társadalombiztosítási
nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt,
c) az egészségbiztosítási ellátások - ideértve az egészségügyi
szolgáltatásokat és a pénzbeli ellátásokat, ezen belül a terhességi
gyermekágyi segélyt, a táppénzt; továbbá a baleseti ellátásokat, ezen
belül a baleseti egészségügyi szolgáltatást, a baleseti táppénzt és a
baleseti járadékot - vonatkozásában a kötelezõ egészségbiztosítás
ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, valamint
d) az a)-c) pontokban említett törvények felhatalmazása
alapján kiadott szabályokat kell érteni.
64. § (1) Az Egészségbiztosítási Önkormányzat a részére
ingyenes vagyonjuttatás keretében átadott Club Aliga üdülõkomplexumot
a vagyonmegóvás biztosítása érdekében a törvény hatálybalépésétõl
számított 30 napon belül a vagyonátadási megállapodásban foglaltaknak
megfelelõen állami tulajdonba visszaadja.
(2) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság a törvény hatálybalépését
követõ 30 napon belül tekintse át az ingyenes vagyonjuttatás keretében
a társadalombiztosítási önkormányzatok részére átadott vagyonnal
kapcsolatos kötelezettségek teljesülését és vizsgálja meg a
vagyonátadási megállapodások határidõben történõ megvalósulását, nem
megfelelõ teljesítés esetén kezdeményezze
a) a határidõ tûzésével a vállalt kötelezettségek
teljesítését, vagy
b) a vagyon állami tulajdonba történõ visszavételét.
10. számú melléklet
az 1997. évi ... törvényhez
" 1. számú melléklet az 1996. évi LXIII. törvényhez
A járóbeteg szakellátás heti rendelési összórájának felsõ határértéke
tízezer lakosra
1. Általános szakrendelés szakorvosi órái: 266
2. Országos, regionális és speciális feladatot
ellátó szakrendelés többlet szakorvosi órái:
210
3. Gondozó intézeti gondozás többlet szakorvosi órái: 34
4. Nem szakorvosi órák*: 80
* Felsõ fokú végzettségû (vegyész, pszichológus, gyógytornász,
logopédus, stb.) által irányított rendelés"
11. számú melléklet az 1997. évi ...... törvényhez
"3. számú melléklet az 1996. évi LXIII. törvényhez
TERÜLET ÁGYSZÁM
BUDAPEST 3 779
BARANYA 449
BÁCS-KISKUN 87
BÉKÉS 40
BORSOD-A.-Z. 300
CSONGRÁD 597
FEJÉR 101
GYÕR-MOSON-SOPRON 211
HAJDÚ-BIHAR 638
HEVES 40
JÁSZ-NAGYKUN 52
SOMOGY 124
SZABOLCS 40
VAS 197
VESZPRÉM 219
ZALA 275
ORSZÁG ÖSSZESEN 7 149
AZ ORVOSTUDOMÁNYI, EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI EGYETEMEK ÉS SPECIÁLIS INTÉZETEK
MINIMÁLIS TERÜLETI ELLÁTÁSI KÖTELEZETTSÉGE
EGYETEMEK ÁGYSZÁM
SOTE 740
HIETE 160
POTE 290
SZOTE 362
DOTE 448
EGYÜTT : 2 000
SPECIÁLIS : ÁGYSZÁM
MÁV KÖZPONTI KÓRHÁZ 285
BUDAI MÁV KÓRHÁZ 92
BM. KÖZPONTI KÓRHÁZ 211
KÖZPONTI HONVÉD KÓRHÁZ 297
BALATONFÜREDI HONVÉD 30
SZÍVSZANATÓRIUM
HÉVIZI HONVÉD SZANATÓRIUM 61
PÉCSI HONVÉD KÓRHÁZ 62
KECSKEMÉTI REPÜLÕ KÓRHÁZ 55
MÁV KÓRHÁZ SZOLNOK 90
EGYÜTT 1 183
IM BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS KÓRHÁZAI 688
ORSZáG MINDÖSSZESEN: 11 020
ij szTvegjavaslat--------------------------------------------
15. u (1) A vagyonhasznos!t sb"l Bs BrtBkes!tBsbKl sz rmaz"
bevBtelek (3. sz m# mellBklet 1. c!m, 4. alc!m, 1. elKir nyzat-csoport
Bs 6. sz m# mellBklet 1. c!m, 6. alc!m, 1. elKir nyzat-csoport)
elKir nyzata t#lteljesAlhet.
(2) A t rsadalombiztos!t si informatikai programj nak
t mogat sa bevBteli elKir nyzat Bs a m{kTdBsi cBl# bevBtelek, valamint
a m{kTdBsre ford!tott kiad sok Bs ezen belAl a felhalmoz si Bs
fejlesztBsi kiad sok az (1) bekezdBs szerint elBrt tTbbletbevBtel
mBrtBkBig, de maximum
a.) a Ny. Alapn l (3. sz m# mellBklet bevBtelek 2. c!m Bs 3.
alc!m, kiad sok 2. c!m Bs 3. alc!m) 787 milli" forinttal,
b.) az E. Alapn l (6. sz m# mellBklet bevBtelek 2. c!m Bs 3.
alc!m, kiad sok 2. c!m Bs 4. alc!m ) 4571 milli" forinttal t#llBphetK.
(3) A felhalmoz si Bs fejlesztBsi kiad sok elKir nyzat n
felAli 3. sz m# mellBklet 2. c!m, 3. alc!m, 6. sz m# mellBklet 2. c!m,
4. alc!m, az (1) bekezdBs szerinti tTbbletbevBtel felhaszn l sa
Korm ny egyetBrtBssel tTrtBnhet.
(4) A felhalmoz si Bs fejlesztBsi kiad sok elKir nyzaton
(3. sz m# mellBklet 2. c!m, 3. alc!m, 6. sz m# mellBklet 2. c!m, 4.
alc!m) belAl az igazgat si szervek m{kTdBsBt szolg l" beruh z sra
ford!that"
a.) Ny. Alapn l legfeljebb 450 milli" forint,
b.) az E. Alapn l legfeljebb 418 milli" forint.
Eleje Honlap