Módosító javaslat!
G á l Z o l t á n úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94.§ (1) bekezdése és 102.§ (1) bekezdése
alapján az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi
feltételeirõl szóló T/4924.. számú törvényjavaslathoz az alábbi
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
nyújtjuk be:
1. A törvény címe az alábbiak szerint módosul:
"1997. évi ... törvény az egyházak [hitéleti és közcélú]
tevékenységének anyagi feltételeirõl"
I n d o k o l á s
A javaslat módosítja a törvény címét, kivéve abból a "hitéleti
és közcélú" megkülönböztetést. Az állam számára ugyanis az egyház tõle
független egységes intézmény, melynek egésze élvez az állam által
elismert jövedelmeket s egésze javára nyújt az állam egyelõre
költségvetési támogatást. Ennek az egységes kezelésnek az igényét
fejezi ki a cím javasolt módosítása.
2. A törvény preambuluma az alábbiak szerint módosul:
"Az Országgyûlés [annak érdekében, hogy kialakítsa az egyházak
anyagi függetlenségét biztosító normatív finanszírozás rendszerét,
elismerve, hogy az egyházak hitéleti munkájuk mellett végzett
nevelési, oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és egyéb
közcélú tevékenysége növekvõ fontosságú az ország életében és]
- elismerve a magyarországi egyházaknak a nemzet életében és
érdekében kifejtett évezredes munkálkodását;
- tudatában a vallásos meggyõzõdés jelentõségének a magyar
társadalomban;
- folytatva a vallásszabadságot szolgáló 1848. évi XX., az
1895. évi XLIII. és az 1947. évi XXXIII. törvénycikkben, valamint az
1990. évi IV. törvényben testet öltõ évszázados hagyományt;
- figyelembe véve, hogy a magyarországi egyházakat a
kommunista rendszerben jogfosztó intézkedések sújtották;
- az Alkotmány 60. §-ával összhangban szem elõtt tartva állam
és egyház elválasztásának folyamatát;
- eleget téve a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének
rendezésérõl szóló 1991. évi XXXII. törvény 23. §-ában foglalt
kötelezettségének
a következõ törvényt alkotja:"
I n d o k o l á s
A javasolt preambulum szélesebb össezfüggésbe helyezi a
törvényjavaslatban foglalt szabályozási szándékot, és ugyanakkor nem
foglal állást az egyházak tevékenységének jövõbeli alakulását
illetõen, minthogy ez az Országgyûlésnek nem feladata.
3. A törvényjavaslat 2. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül
ki és a benyújtott törvényjavaslat 2. §-ában szereplõ rendelkezés (1)
bekezdésre változik:
"(2) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya
alá tartozó személy a befizetett egyházfenntartói járulék és az
egyháznak nyújtott adomány összegével az összevont személyi
jövedelemadó alapjának adóját - a személyi jövedelemadóról szóló
törvényben foglalt korlátok között - csökkentheti. Ehhez az egyház az
adózó számára igazolást állít ki. "
I n d o k o l á s
A módosító javaslat összhangban a személyi jövedelemadóról
szóló törvény módosításához benyújtott módosító javaslatunkkal e
törvényben is rendelkezik az egyházak javára történõ befizetéseknek a
személyi jövedelemadóból történõ részleges levonhatóságáról.
4. A törvényjavaslat 3. §-a maradjon el, a további §-ok
számozása pedig ennek megfelelõen módosuljon.
"[3. § (1) A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének
rendezésérõl szóló 1991. évi XXXII. törvény /Etv./ hatálya alá
tartozó, az egyház által nem természetben visszakért, számára át nem
adott, vagy az Etv. 2. § (4) bekezdése szerint nem rendezett egyházi
ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igény alapján járadékot lehet fizetni,
amely az egyház hitéleti tevékenységének finanszírozására használható
fel.
(2) A járadék mértéke az (1) bekezdés szerinti pénzbeli igény
alapján számítva az 1998-2001. évek között 4,5 %, a 2001. évtõl 5 %. A
járadék összegét évente - a forint átlagos leértékelésének a központi
költségvetés éves tervezésekor számított üteméhez megfelelõ mértékben
- növelni, és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény
elfogadását követõen a tényleges leértékelés mértékének megfelelõen
korrigálni kell.
(3) A nem természetben visszaigényelt ingatlanokra vonatkozó
pénzbeli igény járadékká alakítását az egyház e törvény hatályba
lépését követõ 60 napon belül írásban kérheti, csatolva azt az érték
feltüntetést is tartalmazó ingatlanjegyzéket, amely a számítás alapját
képezi. A járadék induló összege a Kormány, illetve az érintett egyház
felhatalmazott képviselõje által megkötött megállapodásban kerül
meghatározásra kölcsönösen elfogadott értékelés alapján.]"
I n d o k o l á s
A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl
szóló 1991. évi XXXII. törvény nem teljeskörû, hanem a jelenlegi
tényleges szükségletekhez igazodó részleges ingatlanvisszaadásról
rendelkezett. Az egyházakat ezért nem illeti meg a nem visszaigényelt,
tevékenységükhöz nem szükséges ingatlanok után járadék. Nem méltányos,
hogy az egyházak folyó finanszírozásának egyik fõ forrásául a
félévszázaddal ezelõtt birtokolt, ma nem visszaigényelt ingatlanok
utáni járadék legyen, hiszen ez a megoldás az egyházak folyó
finanszírozását a jelenlegi valós társadalmi igények helyett korábbi
vagyoni helyzetükhöz igazítaná.
5. A törvényjavaslat 4. §-ának (1) bekezdése az alábbiak
szerint módosuljon, (2) és (3) bekezdése pedig maradjon el:
"4. § [(1)] Az egyes egyházak illetve az önálló jogi
személyiséggel rendelkezõ egyházközségek, helyi gyülekezetek
jogosultak - a külön törvényben meghatározottak szerint - a rendelkezõ
nyilatkozatot tevõ magánszemélyek által, befizetett személyi
jövedelemadó egy százalékára[, amely az egyházak belsõ szabályzatában
meghatározott módon használható fel].
[(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján az egyházakat
megilletõ összeg együttesen nem éri el a nyilatkozattétel évének
költségvetésében tervezett személyi jövedelemadó összevont adóalapja
adójának 0,5 százalékát, ennek mértékéig az egyházaknak ténylegesen
átutalandó összeget a központi költségvetésbõl ki kell egészíteni. E
kiegészítés összegébõl az egyes egyházak olyan arányban részesülnek,
amilyen arányt a magánszemélyek rendelkezõ nyilatkozatai alapján
javukra utalandó összeg az egyházakat együttesen megilletõ,
ténylegesen átutalandó összegben képviselnek.
(3) Ha az (1) és (2) bekezdések alapján valamely egyháznak
juttatott támogatás nem éri el az 1998. évi költségvetési törvény 18.
számú mellékletében az egyházi alapintézmények mûködéséhez,
felújításához és beruházásaihoz nyújtott hozzájárulás összegét, annak
mértékéig az 1999. évtõl kezdõdõ négy egymást követõ bármely évben a
központi költségvetés - elsõ alkalommal 1999-ben - kiegészíti.]
I n d o k o l á s
Számos egyház decentralizált felépítése szükségessé teszi,
hogy az egyház egyes jogi személyiséggel rendelkezõ egységei a
személyi jövedelemadó egy százalékáról történõ rendelkezés
kedvezményezettjei lehessenek. Az egyes egyházak maguk dönthetnek
arról, hogy az egyház egésze vagy az egyes egyházközségek,
gyülekezetek, hitközségek a kedvezményezettek, errõl az Országgyûlés
nem dönthet.
Amennyiben a törvényalkotó hosszabb távon az állampolgári
akarattól kívánja függõvé tenni az egyházak finanszírozását, a (2) és
(3) bekezdésben szereplõ - vagy azokhoz hasonló - rendelkezéseknek az
átmeneti rendelkezések között a helyük, ezért azokat az
alaprendelkezésbõl törölni kell.
6. A törvényjavaslat egészüljön ki az alábbi 5. §-al, és a
további §-ok számozása ennek megfelelõen változzék:
"5. § (1) Az 1997. évi állami költségvetésben az egyházak
alaptevékenységének támogatása cím alatt támogatott egyházakat az
1997. évi költségvetésben számukra az "Egyházi alapintézmények
mûködtetése, felújítása, beruházás, fejlesztés", "Egyházi személyek
járulékfizetése", "Egyházi nyugdíjalapok támogatása", "Hitoktatók
díjazása" címek alatt jóváhagyott összegek összege mint általános
költségvetési támogatás a további években is megilleti.
(2) Az 1997. évi állami költségvetésbõl támogatott valamennyi
egyház állami költségvetésbõl történõ együttes támogatását 1997-et
követõen évrõl-évre az elõzõ évre vonatkozó, a Központi Statisztikai
Hivatal által a tárgyév március 31-ig legkésõbb közzétett fogyasztói
árindex 50 százalékának megfelelõ mértékben emelni kell.
(3) A (2) bekezdésben elõírt emelés összegét a tárgyévben
nyilvántartásban szereplõ egyes egyházak között a 4. §-ban említett, a
személyi jövedelemadó egy százalékára vonatkozó, külön törvényben
meghatározott rendelkezési lehetõség alapján az egyes egyházak javára
történt átutalások száma arányában kell elosztani."
I n d o k o l á s
Az egyházak a rendszerváltást megelõzõ évtizedekben
bekövetkezett súlyos korlátozó intézkedéseket követõen nincsenek abban
a helyzetben, hogy tevékenységük finanszírozását saját jövedelmeikbõl
finanszírozhassák. Ahhoz egyelõre nélkülözhetetlen az állami
költségvetésbõl folyósított támogatás. Ezt olyan módon kívánatos
meghatározni, hogy függetlenné váljon az évenkénti politikai
döntéstõl, mértéke igazodjék a jelenlegi valós igényekhez, és szerepe
az egyházak finanszírozásában fokozatosan, de egyértelmûen csökkenjen.
E szempontok figyelembe vételével javasoljuk a törvényjavaslat 3. §-
ában szereplõ járadék helyett finanszírozási forrásként általános
költségvetési támogatás fenntartását az 1997. évi költségvetésben
jóváhagyott - tehát a törvény elfogadásakor már adottságként
jelentkezõ - támogatási összegekre építve, az újabb politikai alkut
elkerülve. Ennek összege az inflációhoz igazodva évrõl-évre
emelkedjék. A valorizáció azonban részleges legyen, s így lassan,
fokozatosan csökkenhet az állami költségvetési támogatás szerepe az
egyházak finanszírozásában. A módosító javaslat - számos egyház
álláspontját elfogadva - fenntartja a hitoktatók díjazásának állami
finanszírozását, beépítve azt az általános költségvetési támogatásba.
A módosító javaslat számos egyház észrevételére tekintettel - az
általános költségvetési támogatás növekményének egyházak közötti
elosztását az egy százalékos átutalások számához és nem összegéhez
igazítja, mint a törvényjavaslat.
7. A törvényjavaslat 5. §-a a következõképpen módosuljon:
"5. § Az egyházi intézményfenntartók [köz]oktatási,
egészségügyi és szociális tevékenységük után a hasonló feladatot
ellátó állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonos normatív
állami támogatásban részesülnek, amelyek jogcímeit és összegeit,
illetve arányait az éves költségvetési törvény tartalmazza, a
felsõoktatás tekintetében összhangban a felsõoktatási törvény
rendelkezéseivel."
I n d o k o l á s
A felsõoktatásban is a normatív támogatások egységességének
elvét indokolt érvényesíteni.
8. A törvényjavaslat 6. §-a maradjon el:
"[6. § (1) Az egyházak további támogatása (továbbiakban:
kiegészítõ támogatás) jogosultak, amelynek alapja az állampolgárok
azon döntése, ahogyan az adott egyház által fenntartott intézmények
közszolgáltatásait igénybe veszik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kiegészítõ támogatás
meghatározása minden évben a költségvetési tervezéskor ismert adatok
alapján történik, az éves költségvetésrõl szóló törvényben, a
közoktatási, illetve a szociális szolgáltatások igénybe vételének
figyelembe vételével.
(3) A kiegészítõ támogatás összegének számításához az
önkormányzatok adott ágazati mûködési kiadásainak és felújítási
költségeinek összegét csökkenteni kell az intézményi saját
bevételekkel, továbbá a közoktatásra központosított elõirányzatból
adott olyan külön támogatással, amelyhez pályázat útján az
önkormányzati és egyházi fenntartó, illetve intézményei egyaránt
hozzájuthatnak. Az így megállapított összegbõl határozandó meg a
normatív támogatás aránya és a kiegészítõ támogatás számított összege.
(4) Az (1) bekezdés szerinti támogatás a közoktatási ágazatban
a megyei, fõvárosi Közoktatási Fejlesztési Tervekben szereplõ egyházi
nevelési és oktatási intézmények gyermekei és tanulói után számítandó.
(5) Az egyházi intézményfenntartókat megilletõ - a közcélú
tevékenységekhez kapcsolódó - normatív állami hozzájárulás és
kiegészítõ támogatás rendelkezésre bocsátásának és elszámolásának
módját az éves költségvetési törvény határozza meg. A kiegészítõ
támogatásra vonatkozó önkormányzati tervezett és tényleges adatok
ismeretében az eltérés az éves költségvetés végrehajtásáról szóló
törvényben elõírtak szerint kerül rendezésre.]"
I n d o k o l á s
A törvényjavaslat az egyházaknak a normatív támogatáson felül
további ("kiegészítõ") központi költségvetési támogatást ír elõ attól
függõen, hogy milyen mértékben veszik igénybe az egyházak által
fenntartott intézmények szolgáltatásait. Ez az egyházakat mint
intézményfenntartókat megkülönbözteti az önkormányzatoktól és egyéb
nem állami intézményfenntartóktól, akik a normatív támogatáson felüli
költségeket saját forrásaikból kényszerülnek fedezni. A
törvényjavaslatban foglalt megoldás nyilváanvalóan sérti állam és
egyházak felváalasztásának alkotmányos elvét. A módosító javaslat
ennek a rendelkezésének elhagyására irányul. A módosító csomagban
szereplõ megoldások olyan mértékû költségvetési támogatásokat és egyéb
kedvezményeket tesznek lehetõvé, amelyek révén az egyházak elegendõ
saját jövedelemhez juthatnak ahhoz, hogy azokból intézményeik
fenntartásának normatíván felüli költségeit fedezhessék, s így
megvalósuljon valóságos pénzügyi önállóságuk.
9. A törvényjavaslat 7. §-a maradjon el:
"[7. §. Az egyház fenntartásában mûködõ egyetemek és fõiskolák
normatív és egyéb támogatásban részesülnek a felsõoktatásról szóló,
1993. évi LXXX. törvényben meghatározottak szerint.]"
I n d o k o l á s
Lásd a 8. pont indoklását.
10. A törvényjavaslat 8. §-a a következõképpen módosuljon:
"8. § (1) Az [egyház a tulajdonában levõ vallási, kulturális
örökség értékeinek, a mûemlékeknek és a mûvészi alkotásoknak a
megõrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltára,
könyvtára, múzeuma mûködéséhez az éves költségvetési törvényben
meghatározott összegû támogatásban részesül] e törvény Mellékletében
felsorolt, országos jelentõségû egyházi közgyûjtemények költségvetési
támogatásáról az Orszáaggyûlés az állami költségvetésben gondoskodik.
(2) Az [(1) bekezdés szerint elõirányzott összegek egyházak és
célok közötti felosztását az éves költségvetési törvény szabályozza]
egyházak tulajdonában levõ mûemlékek szükséges rekonstrukciójához az
állam az éves költségvetési törvényben egyedileg jóváhagyott
Tsszegekkel járul hozzá.
I n d o k o l á s
A törvényjavaslat fenntartaná az egyházak minden kulturális
intézményének, közgyûjteményének mûemlékenek tételes költségvetési
kiutalásokon alapuló állami fianszírozását, ami ellentétes áallam és
egyház elváalasztásának elvével. A módosító javaslat az állami
finanszírozást a kiemelt közgyûjtemények folyó finanszírozására és a
mûemlékek rekonstrukciójára korlátozza, míg a nem kiemelt gyûjtemények
mûködtetését, a kulturális értékek fenntartását beilleszti az egyházak
általános finanszírozásába.
11. A törvényjavaslat 9. §-a az alábbiak szerint módosuljon:
"9. § (1) Az egyházakat megilletõ normatív állami
hozzájárulást [és a hozzá kapcsolódó kiegészítõ támogatást, a
felsõoktatási intézmények] és a kiemelt közgyûjtemények támogatását az
ágazat szerint illetéekes minisztéerium költségvetésében kell
megtervezni és az éves költségvetési törvény elõírásai szerint
folyósítani. Az egyéb támogatásokat a Miniszterelnökség fejezet
költségvetésében kell megtervezni.
(2) [A 3. § (1) bekezdése szerinti járadékot] Az általános
költségvetési támogatást negyedévenként, az adott negyedév elsõ
hónapjának 10. napjáig kell rendelkezésre bocsátani[, a szükséges
korrekciót pedig egy összegben kell rendezni a költségvetéés
végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követõ hónap utolsó
napjáig].
(3) A 4. § szerinti személyi jövedelemadó részesedést [és
annak kiegészítését] a Miniszterelnökség fejezetben kell megtervezni
és a [felajánlást követõ év január 10-ig] rendelkezés évének június 30-
ig az egyháznak átutalni."
I n d o k o l á s
A módosító javaslat a törvényjavaslat technikai rendelkezésein
vezeti keresztül a korábbi módosító javaslatok következményeit.
12. A törvényjavaslat 10. §-a maradjon el:
"[10. § A 3. § (3) bekezdése szerinti írásos nyilatkozatot -
az elõírt jogvesztõ határidõn belül - a Miniszterelnöki Hivatal
egyházi kapcsolatokért felelõs államtitkárának kell megküldeni.]"
I n d o k o l á s
A törvényjavslat 3. §-ának javasolt elhagyása esetén a
törvényjavaslat 10. §-a feleslegessé válik.
13. A törvényjavaslat 11. §-a a következõképpen módosuljon:
"11. § A Kormány jogosult a korábban jeelntõs
ingatlanvagyonnal nem endelkezõ egyházat [közcélú] tevékenysége
folytatásához szükséges ingatlan megszerzéséhez segíteni."
I n d o k o l á s
Az ingatlanok hasznosításánál a hitéleti és közcélú
tevékenység nem mindig különíthetõ el, ezért a megszorítás mellõzhetõ.
14. A törvényjavaslat 14. §-a maradjon el:
"[14. § (1) 1998. évben az egyes egyházakat megilletõ személyi
jövedelemadó részesedését az 1998. évi költségvetési törvényben a X.
Miniszterelnökség fejezet 9. cím, 3. alcím 1. Hozzájárulás az egyházi
alapintézmények mûködéséhez, felújításához és beruházásaihoz
elõirányzat csoport helyettesíti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti 1998. évi költségvetési
hozzájárulást az 50 millió forint alatti részesedésû egyházak egy
összegben 1998. január 10-én kapják meg, míg az e fölötti éves
támogatással rendelkezõk negyedéves ütemezésben jutnak hozzá.
(3) Az 1998. évi költségvetés 18. számú mellékletében az
egyházi mûemlékek rekonstrukciójának támogatására elõirányzott
összeghez az érintett egyházak a Miniszterelnöki Hivatallal
egyeztetett, elõre jelzett ütemezésben juthatnak hozzá.]"
I n d o k o l á s
A módosító javaslat, illetve a személyi jövedelemadó
meghatáarozott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítására
benyújtott törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslat elfogadáasa
esetén az egy száazalékos átutalás már a rendelkezés évében az
egyházfinanszírozás forrásául szolgál, ezért az áatmeneti rendelkezés
feleslegessé válik.
15. A törvényjavaslat a hatálybaléptetõ rendelkezést követõen
egészüljön ki az alábbi átmeneti rendelkezéssel:
"14. § Amennyiben a személyi jövedelemadót fizetõ
magánszemélyeknek az 1996. évi CXXVI. törvényben lehetõvé tett
rendelkezése alapján az APEH által az egyház számára átutalt összeg
1998-ban, 1999-ben és 2000-ben nem érné el azt az összeget, amely a
törvény 4/A §-a szerinti kedvezményezettek javára átutalható teljes
összeg 1998-ban 30, 1999-ben 25, 2000-ben 20 százalékának az adott
egyház számára a rendelkezések alapján ténylegesen átutalt összeg és a
valamennyi egyház számára ténylegesen átutalt összeg hányadosával
történõ szorzataként adódik, akkor az átutalt összeget erre az
összegre az állam kiegészíti. E kiegészítést a személyi jövedelemadó-
átutaláshoz hasonlóan kell az állami költségvetésben megtervezni és
átutalni."
I n d o k o l á s
Az egy százalék állami kiegészítését tartalmazó garanciát nem
a törvény alaprendelkezéseiben, hanem az átmeneti rendelkezések között
kell szerepeltetni.
Budapest, 1997.október 22.
Bauer Tamás Fodor
Gábor Horn Gábor
SZDSZ
SZDSZ SZDSZ
Bretter Zoltán Gulyás
József Iványi Tamás
SZDSZ
SZDSZ SZDSZ
Csikai Zsolt
Halda Aliz Mészáros István László
SZDSZ
SZDSZ SZDSZ
Eleje Honlap