T/4935/56..

EGYSÉGES JAVASLAT

a gazdasági kamarákról

Fazakas Szabolcs

ipari és kereskedelmi miniszter

Budapest, 1997. december

1997. évi ..... törvény

a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi

XVI. törvény módosításáról

Az Országgyûlés a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI.

törvényt a következõk szerint módosítja:

1.§

A gazdasági kamarákról szóló, többször módosított 1994. évi

XVI. törvény (a továbbiakban: Gktv.) 2.§-a a következõ f/és g/ ponttal

egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"f) fióktelep: a gazdálkodó szervezet azon telephelye, amely

más területi gazdasági kamara illetékességi területén fekszik, mint a

gazdálkodó szervezet székhelye, és a helyi adókról szóló törvény

szerint adó fizetésére kötelezett."

"g/ mezõgazdasági kistermelõ: az adóbevallásra kötelezett kistermelõ

és/vagy a mezõgazdasági támogatást igénybe vevõ õstermelõ, kivéve, ha

a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi

III. törvény alapján meghatározott jövedelempótló támogatásban

részesül."

2.§

A Gktv. 3.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(3) A gazdasági kamarák hivatása, hogy - e törvénynek, más

jogszabályoknak és alapszabályuknak megfelelõen - önkormányzaton

alapuló mûködésükkel elõmozdítsák a gazdaság fejlõdését és

szervezõdését, az üzleti forgalom biztonságát és a piaci magatartás

tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes

érdekeinek érvényesülését, valamint ellássák a gazdaság mûködésével

összefüggõ azokat a közigazgatási feladatokat, amelyeket törvény vagy

kormányrendelet a feladatkörükbe utal."

3.§

A Gktv. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(2) A megyénként, illetve a fõvárosban alakult gazdasági

kamarák egyesülhetnek; az új kamara illetékességi területe az egyesülõ

kamaráéval megegyezik."

4.§

A Gktv. 10.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A területi gazdasági kamara illetékességi területén

székhellyel rendelkezõ gazdálkodó szervezet, amennyiben több gazdasági

kamara tagsági körébe tartozó tevékenységet folytat, a választása

szerint egy vagy több területi gazdasági kamara tagja lehet. Ugyancsak

a választása szerinti gazdasági kamara tagja lehet az a gazdálkodó

szervezet, amely közvetlenül mezõgazdasági termékekhez vagy

termeléshez kapcsolódó feldolgozói, kereskedelmi, szolgáltatói

tevékenységet végez. "

5.§

A Gktv 21.§-ának (1) bekezdése a következõ rendelkezéssel

egészül ki:

"Gazdálkodó szervezetek más fajta területi gazdasági kamarába

öt évenként egy alkalommal jelentkezhetnek át, az érintett gazdasági

kamarák megállapodásukkal ettõl eltérhetnek.

Az átjelentkezés feltétele, hogy az átjelentkezni kívánó

gazdálkodó szervezet a fennálló kamarai tagsági viszonyával összefüggõ

esetlegesen fennálló tagdíj és egyéb tartozását igazoltan rendezte."

6.§

(1) A Gktv. 23.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(1) Megszûnik a területi gazdasági kamara, ha más területi

gazdasági kamarával egyesül, vagy szétválik, illetve a tagsága más

fajtájú területi gazdasági kamarába átjelentkezett."

(2) A Gktv. 23.§-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a területi gazdasági kamara azért szûnt meg, mert a

tagsága más fajtájú területi gazdasági kamarába átjelentkezett, a

megszûnt területi gazdasági kamara általános jogutódja az azonos

fajtájú országos gazdasági kamara."

7.§

(1) A Gktv. 26.§-ának (1) bekezdése a következõ c/ ponttal

egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi c-j pontok jelölése d-k pontokra

változik:

(A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben)

"c/ közremûködnek a térségi területfejlesztési koncepciók és

programok gazdaságfejlesztési munkarészeinek kidolgozásában;"

(2) A Gktv. 26.§ (1) bekezdésének új d/ pontja helyébe a

következõ rendelkezés lép:

(A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben)

"d/ közremûködnek - a szakképzésrõl szóló törvény

rendelkezései szerint - a szakképzésben, illetve végzik a

mesterképzést és a mestervizsgáztatást."

(3) A Gktv. 26.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(2) A gazdasági kamarák - külön törvények rendelkezései

szerint - részt vesznek az (1) bekezdésben meghatározott feladataikkal

összefüggõ célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapok és

költségvetési elõirányzatok felhasználására vonatkozó döntések

elõkészítésében."

(4) A Gktv. a következõ 26/A. §-sal egészül ki:

"26/A. § A gazdaság egészét érintõ jogszabályok és

intézkedések koncepcióinak megvitatása és egyeztetése céljából a

miniszterelnök által kijelölt miniszterek és az országos gazdasági

kamarák által kijelölt tisztségviselõk évente legalább kétszer szakmai

konzultációt tartanak."

8.§

(1) A Gktv. 27.§-ának (1) bekezdés i/ pontja helyébe a

következõ rendelkezés lép:

(A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a

piaci magatartás tisztességének megteremtése, megõrzése, illetve

fokozása érdekében)

" i/ határozatban figyelmeztetik a fogyasztók érdekeivel

ellentétes gazdasági tevékenységet folytató és ezzel a gazdálkodó

szervezetek széles körének jó hírnevét sértõ vagy veszélyeztetõ

tagjaikat, és - az etikai szabályzatban meghatározott esetben és módon

- a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, súlyosabb vagy ismétlõdõ

esetben kezdeményezhetik a tevékenység gyakorlásának meghatározott

idõre történõ felfüggesztéséhez szükséges intézkedések meghozatalát;

ha a tag gazdasági tevékenysége a fogyasztók széles körét érintõ vagy

jelentõs nagyságú hátrányt is okoz, pert indíthatnak a fogyasztók

polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt;"

(2) A Gktv. 27. §-ának (1) bekezdése a következõ k/, l/, és m/

ponttal egészül ki:

(A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a

piaci magatartás tisztességének megteremtése, megõrzése, illetve

fokozása érdekében)

"k/ együttmûködnek a fogyasztóvédelmi hatóságokkal és a

Gazdasági Versenyhivatallal, amelyek az általuk hozott jogerõs

határozataikról a tagkör szerint illetékes területi gazdasági kamarát

értesítik;

l/ a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági

cégeljárásról szóló törvény alapján törvényességi felügyeleti eljárást

kezdeményezhetnek,

m/ minõsítõ és ellenõrzési rendszert mûködtethetnek."

9.§

(1) A Gktv. 29.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(1) a gazdasági kamarák eljárnak azokban a közigazgatási

ügyekben, amelyek intézésére, illetve amelyekben való közremûködésre

törvény, vagy - az országos gazdasági kamarák egyetértésével -

kormányrendelet számukra felhatalmazást ad."

(2) A Gktv. 29.§-a az alábbi (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A gazdasági kamarák külön jogszabályban meghatározott

módon egyes állami támogatások igénybevételéhez szükséges igazolásokat

állítanak ki, bonyolítják a normatív termelési agrártámogatások

igénybevételét, és részt vesznek a támogatások felhasználásának

ellenõrzésében.

(5) A Magyar Agrárkamara szervezi a gazdasági kamarákról szóló

törvény által meghatározott mezõgazdasági és erdõgazdasági

tevékenységgel kapcsolatos szaktanácsadást, külön jogszabályban

meghatározott módon vezeti a szaktanácsadói névjegyzéket és ellátja az

ezzel összefüggõ feladatokat.

(6) A Magyar Agrárkamara koordinálja a mezõgadasági termelõk

munkáját támogató, és a szaktanácsadást megalapozó információs

rendszert, és tagjai gazdasági tevékenységérõl adatokat gyûjt.

(7) Az agrárkamarák egyes kamarai feladatok ellátása, továbbá

a saját hatáskörben végzett közigazgatási feladatok és az állami

szakigazgatási feladatokban való közremûködés céljából gazdajegyzõi

hálózatot mûködtetnek. A gazdajegyzõ nem lehet a kamara önkormányzati

testületének tagja.

(8) A gazdasági kamara közigazgatási eljárásáért igazgatási

szolgáltatási díjat kell fizetni."

10.§

A Gktv. 33.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(3) Az országos gazdasági kamara alapszabálya rendelkezhet

arról, hogy a gazdálkodó szervezetet a fióktelepe szerint illetékes

területi gazdasági kamarában megilletik a tag jogai és terhelik a tag

kötelezettségei. Ebben az esetben a gazdálkodó szervezet által

fizetett tagdíjat az érintett területi gazdasági kamarák között a

helyi adókról szóló törvény iparûzési adó megosztási szabályai szerint

arányosan meg kell osztani."

11.§

A Gktv. 37.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(1) A gazdasági kamara elnöksége az alapszabályban

meghatározott számú tagból álló testületi szerv. Az elnökségnek

hivatalból tagja a gazdasági kamara elnöke (alelnökei)."

12.§

A Gktv. 40.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"40.§ Az országos gazdasági kamarában, továbbá - ha az

alapszabály így rendelkezik - a területi gazdasági kamarában alelnökök

is mûködnek. Az alelnökök jogkörét az alapszabályban kell

meghatározni."

13.§

A Gktv. 45.§ (1) bekezdése helyébe a következõ (1)-(3)

bekezdések lépnek, egyidejûleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdések

számozása (4)-(6) bekezdésre módosul:

"(1) A titkár a gazdasági kamara ügyintézõ szervezetének

vezetõje; a kamarával munkaviszonyban áll.

(2) Az országos gazdasági kamara titkára csak az lehet, aki a

köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény szerint fõjegyzõvé

kinevezhetõ.

(3) A területi gazdasági kamara titkára csak az lehet, aki a

köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény szerint fõjegyzõvé

kinevezhetõ, vagy közigazgatási szervnél legalább kétéves gyakorlatot

szerzett,vagy közigazgatási alapvizsgával rendelkezik és felsõfokú

szakirányú végzettsége van."

14.§

A Gktv. 46.§-a (1) bekezdés a/ pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

(1) A gazdasági kamara tisztségviselõi:)

"a/ az elnök és - ha az alapszabály ilyen tisztséget

rendszeresít - az alelnökök."

15.§

A Gktv. 53. §-a a következõ b/ ponttal egészül ki, ezzel

egyidejûleg a jelenlegi b/-c/ pontok jelölése c/-d/ pontokra változik:

(A gazdasági kamara a mûködésével járó költségeket a következõ

bevételekbõl fedezi:)

"b/ az igazgatási szolgáltatási díjakból;"

16.§

(1) A Gktv. 54.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(1) A tagdíjat az országos gazdasági kamara alapszabálya

állapítja meg. A tagdíj mértéke nem haladhatja meg a helyi iparûzési

adónak a helyi adókról szóló törvényben meghatározott mértékének 25%-

át, azzal, hogy az egy gazdálkodó szervezet által fizetendõ tagdíj

legkisebb mértéke évi 3000. Ft, legmagasabb mértéke legfeljebb 10

millió forint lehet."

(2) A Gktv. 54.§-ának (4) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(4) A meg nem fizetett tagdíj köztartozás. A tagdíjat - meg

nem fizetése esetén - a területi gazdasági kamara adók módjára hajtja

be, az adózás rendjérõl szóló törvény rendelkezéseinek megfelelõ

alkalmazásával, a területi gazdasági kamara által a tagdíj

megállapítása tárgyában hozott, a végrehajtás alapját képezõ, fizetési

kötelezettséget megállapító jogerõs határozat alapján."

(3) A Gktv 54.§-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

(5) "Az adóévben esedékes és befizetett gazdasági kamarai

tagdíjat a megállapított adójából a gazdálkodó szervezet az

adótörvényekben meghatározott mértékig levonhatja."

17.§

A Gktv. a 81. § után a következõ 81/A. §-sal egészül ki:

"81/A. § A községi, városi, fõvárosi kerületi jegyzõ az egyéni

vállalkozók nevérõl, székhelyérõl és tevékenységérõl az 1998. január 1-

i állapotnak megfelelõ adatokat tartalmazó nyilvántartást átadja az

illetékes területi gazdasági kamaráknak."

18.§

(1) A földadóról szóló - többször módosított - 1991. évi

LXXIX. törvény (a továbbiakban: Fatv.) 7.§-ának (1) bekezdése helyébe

a következõ rendelkezés lép:

"(1) Elemi csapás esetét a földhasználó kérelmére a területi

agrárkamara igazolja."

(2) A Fatv. 7.§-ának (6) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(6) Ha a károsodott növénybõl az elõzõ három év egyikében sem

volt a gazdálkodónál termelés, a hozamérték kiesését a területi

agrárkamara, a megyei Földmûvelésügyi Hivatal és az APEH megyei

igazgatósága által kijelölt egy-egy tagból álló kárbecslõ bizottság

állapítja meg."

(3) A Fatv. 7.§-a (7) bekezdésének c/ pontja helyébe a

következõ rendelkezés lép:

/A hozamértéket összehasonlító áron kell számítani, amely/

"c/ ezek hiányában az összehasonlító ár, amelyet a gazdálkodó

a területi agrárkamarától kérhet meg."

19.§

A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 18. §-ának

(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A csatlakozó vezeték és fogyasztói berendezés

létesítésére, biztonsági elõírást érintõ leszerelésére vagy

gázfogyasztó készülékek le- és felszerelésére a gazdasági kamara által

elfogadott és az általa nyilvántartott gázszerelõ jogosult. A

jogosultságot a gázszolgáltatónál a létesítés elõtt igazolni kell."

20.§

A Gktv. 83. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Felhatalmazást kap az illetékes miniszter, hogy a

gazdasági kamara közigazgatási eljárása során felmerülõ díjat,

valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartásba vételére,

visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat - a

pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg."

21.§

A Gktv. 8.§-ának (2) bekezdése, 9.§-ának (2) bekezdése, 10.§-

ának (4)-(6) bekezdései és a 21.§-ának (3)-(4) bekezdései hatályukat

vesztik.

22.§

Ez a törvény a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba

azzal, hogy a Gktv 29.§-ának (6) bekezdésében jelzett

összeférhetetlenséget 180 napon belül meg kell szüntetni.

Eleje Honlap