Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése
alapján a fogyasztóvédelemrõl szóló T/4939.. számú törvényjavaslathoz
a következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztjük elõ:
1. A törvényjavaslat 18.§.-37.§. az alábbiak szerint módosul:
(A javaslat elfogadása esetén a további szakaszok számozása
értelemszerûen változik)
[Békéltetõ testület
18.§
(1) A békéltetõ testület eljárásának célja a fogyasztó és a
gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy (fogyasztói jogvita)
egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése, ennek
eredménytelensége esetén pedig az ügy eldöntése a fogyasztói jogok
gyors, hatékony és egyszerû érvényesítésének biztosítása érdekében.
(2) A békéltetõ testület a területi gazdasági kamarák (a
továbbiakban: kamara) mellett mûködõ független testület.
(3) A békéltetõ testületet az azonos területen mûködõ
kereskedelmi és iparkamara, kézmûves kamara és agrárkamara közösen
mûködteti.
(4) A különbözõ területen mûködõ területi gazdasági kamarák
a békéltetõ testületet közösen is mûködtethetik.
(5) A helyi önkormányzatok - önkéntesen és a kamarával
történõ megállapodás alapján - részt vállalhatnak a békéltetõ
testület mûködtetésének feladataiból.
19.§
(1) A békéltetõ testület hatáskörébe az áruk és
szolgáltatások minõségével, biztonságosságával és a
termékfelelõsségi szabályok alkalmazásával, valamint a szerzõdések
megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták
bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik.
(2) A békéltetõ testület hatásköre nem terjed ki azokra a
fogyasztói jogvitákra, amelyekre jogszabály valamely hatóság
hatáskörét állapítja meg.
20.§
(1) Az eljárásra az a békéltetõ testület illetékes,
amelynek területén a fogyasztó állandó vagy ideiglenes lakóhelye,
illetõleg az eljárást kezdeményezõ szervezet székhelye található.
(2) Belföldi lakóhely hiányában az illetékesség a fogyasztó
tartózkodási helyéhez igazodik. Ha ez külföldön van, az
illetékességet a panasszal érintett gazdálkodó szervezet vagy az
annak képviseletére hivatott szerv székhelye alapítja meg.
(3) A fogyasztó a kérelmet a szerzõdés teljesítésének helye
szerint illetékes békéltetõ testületnél is benyújthatja.
(4) A békéltetõ testület illetékességi területe a
testületet mûködtetõ területi gazdasági kamarák illetékességi
területéhez igazodik.
21.§
(1) A békéltetõ testület elnökbõl, elnökhelyettesbõl és
tagokból (a továbbiakban együtt: békéltetõ testületi tagok) áll.
(2) A testületi tagokat - testületenként legalább 10,
legfeljebb 30 fõt - egyrészrõl a kamara, másrészrõl a fogyasztói
érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek egyenlõ arányban
jelölik ki. A tagokról a békéltetõ testület mûködési feltételeit
biztosító kamara listát vezet. A kamara a testületi tagok listáját
megküldi a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõségnek, továbbá kérésre a
fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek,
valamint az illetékességi területén mûködõ helyi önkormányzatoknak.
(3) Az elnököt - a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség
fõigazgatójának javaslatára - a miniszter bízza meg a testületi
tagok közül.
(4) Az elnökhelyettest az elnök jelöli ki a testületi
tagok közül. Az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti az
elnököt annak akadályoztatása esetén.
(5) A békéltetõ testületi tagok megbízatása három évre
szól.
(6) A békéltetõ testület tagjai tevékenységüket külön
jogszabályban meghatározott díjazás ellenében végzik.
22.§
(1) Békéltetõ testületi tag az lehet, aki felsõfokú iskolai
végzettséggel és annak megfelelõ, legalább két éves szakmai
gyakorlattal rendelkezik.
(2) Nem lehet békéltetõ testületi tag
a) aki a polgári jog szabályai szerint
cselekvõképtelen vagy korlátozottan cselekvõképes,
b) aki a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alól
nem mentesült.
23.§
A békéltetõ testület tagjainak függetlennek és pártatlannak
kell lenniük, nem lehetnek képviselõi a feleknek, eljárásuk során
utasítást nem fogadhatnak el. Teljes titoktartásra kötelezettek a
békéltetõ testület mûködése során tudomásukra jutott tények és adatok
tekintetében, az eljárás megszûnése után is. Minderrõl kijelölésük
elfogadásakor írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni.
24.§
(1) A békéltetõ testületi tag megbízatása megszûnik
a) a megbízatás idõtartamának lejártával,
b) a 22. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okok
bekövetkezése esetén,
c) lemondással,
d) alkalmatlanná válása esetén,
e) halálával.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a
megbízatás megszûnését a békéltetõ testület elnöke - az érintett
testületi tag meghallgatása után és a tagot jelölõ szervezet
véleményének figyelembevételével - állapítja meg.
(3) Ha a békéltetõ testületi tag megbízatása a
törvényben szabályozott bármely okból megszûnik, helyette a
testületi tag jelölésére vonatkozó rendelkezések megfelelõ
alkalmazásával új testületi tagot kell kijelölni.
25.§
(1) A békéltetõ testület három tagú tanácsban jár el. Az
eljáró tanács egyik tagját az eljárást megindító fogyasztó, illetve
a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, egy
másik tagját pedig az eljárással érintett gazdálkodó szervezet
jelöli ki a testületi tagok 21. § (2) bekezdésében meghatározott
listájáról, és az így kijelölt két tag jelöli ki az eljáró tanács
elnökét.
(2) Ha a felek bármelyike a megadott határidõn belül nem
él a jelölés lehetõségével, vagy a két kijelölt testületi tag a
kijelölésüktõl számított három napon belül nem egyezik meg a
harmadik tag személyében, az eljáró tanács hiányzó tagját a
testület elnöke jelöli ki, figyelemmel arra, hogy legalább egy tag
a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek
által jelölt, egy másik tag pedig a kamara által jelölt testületi
tagok közül kerüljön ki, valamint minden olyan szempontra, amely
nagy valószínûséggel biztosítja független és pártatlan testületi
tag kijelölését.
(3) Ha a felek az ügy eldöntését egyszerûnek tartják és
egy testületi tag személyében megállapodnak, ez a testületi tag
egyedül jogosult az eljárás lefolytatására.
(4) Ahol a törvény a továbbiakban eljáró tanácsot említ,
azon az egyedül eljáró testületi tagot is érteni kell.
26.§
(1) A békéltetõ testületi tag az eljárásból ki van
zárva, ha neki vagy hozzátartozójának (Ptk. 685. § b) pont) a vitás
ügyhöz személyi vagy vagyoni érdekeltsége fûzõdik, illetve egyéb ok
miatt elfogult, kivéve, ha a feleket errõl tájékoztatta, és ennek
ismeretében személye ellen egyik fél sem emelt kifogást.
(2) A felek, illetve az elnök által az eljáró tanácsba
kijelölt testületi tag köteles a testület elnökének haladéktalanul
bejelenteni és a felek elõtt feltárni minden olyan körülményt,
amely jogos kétségeket ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága
tekintetében.
(3) Az eljáró tanácsba kijelölt testületi tag ellen a
fél kizárási kérelmet terjeszthet elõ, amennyiben olyan körülmények
állnak fenn, amelyek jogos kétségeket ébresztenek függetlensége
vagy pártatlansága tekintetében.
(4) A fél az általa kijelölt testületi tag ellen csak
olyan okból élhet kizárási kérelemmel, amely a kijelölést követõen
vált elõtte ismertté.
(5) Az indokolással ellátott írásbeli kizárási kérelem
attól a naptól számított három napon belül terjeszthetõ elõ, amikor
a fél az eljáró tanács összetételérõl tudomást szerzett, vagy
amikor a (3) bekezdésben említett körülmények elõtte ismertté
váltak.
(6) A kizárási kérelemrõl a békéltetõ testület elnöke
dönt, az érintett testületi tag meghallgatása után. E döntés
meghozataláig az eljáró tanács - a kizárással érintett testületi
tagot is beleértve - folytathatja az eljárást, de érdemi
határozatot nem hozhat.
27.§
(1) A békéltetõ testület eljárása megindításának
feltétele, hogy a fogyasztó az érintett gazdálkodó szervezettel
közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését.
(2) E körben a gazdálkodó szervezet fokozott
együttmûködésre köteles. Ha a fogyasztó panaszával nem ért egyet,
köteles a fogyasztónak errõl haladéktalanul rövid indokolással
ellátott írásbeli nyilatkozatot adni.
28.§
(1) A békéltetõ testület eljárása a 27. §-ban
szabályozott egyeztetést követõen kérelemre indul.
(2) A kérelmet a fogyasztó vagy - a több fogyasztót
érintõ vitás ügyben - a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó
társadalmi szervezet terjesztheti elõ, ezer forint eljárási díj
befizetésével.
(3) A kérelmet a békéltetõ testület elnökéhez írásban
kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a fogyasztó nevét, lakóhelyét,
b) a panasszal érintett gazdálkodó szervezet nevét,
székhelyét,
c) a panasz rövid leírását, az azt alátámasztó
tényeket és azok bizonyítékait,
d) a fogyasztó nyilatkozatát a 27. § (1)
bekezdésében elõírt feltétel teljesítésérõl,
e) a tanács döntésére irányuló indítványt.
(4) A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve
annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó
bizonyítékként hivatkozik, így különösen a gazdálkodó szervezet
írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, illetõleg -
közüzemi, valamint pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytató
gazdálkodó szervezet esetében - az ügyfélszolgálati iroda elutasító
nyilatkozatát.
(5) Ha a kérelem nem felel meg a (3)-(4) bekezdésekben
foglaltaknak, vagy a kérelmezõ az eljárási díjat nem vagy hiányosan
fizette be, a békéltetõ testület elnöke a kérelmet a hiányok
megjelölése mellett pótlás végett a kérelmezõnek visszaküldi.
29.§
(1) Az eljárás megindulásától kezdõdõ határidõk
számításakor az eljárás megindulásának az minõsül, amikor a
hiánytalan kérelem a békéltetõ testület elnökéhez beérkezik.
(2) A békéltetõ testület elnöke az eljárás
megindulásától számított három napon belül megvizsgálja, hogy az
ügy a testület hatáskörébe és illetékessége alá tartozik-e. A
testület hatáskörének vagy illetékességének hiánya esetén az ügyet
- a kérelmezõ egyidejû értesítésével - a hatáskörrel, illetve
illetékességgel rendelkezõ szervezetnek haladéktalanul megküldi.
(3) A testület hatáskörének és illetékességének
megállapítása esetén az elnök az eljárás megindulásától számított
tizenöt napon belüli meghallgatási idõpontot tûz ki a felek
számára.
(4) Az elnök a meghallgatás kitûzött idõpontjáról a
feleket a kérelem másolatának egyidejû kézbesítése mellett kellõ
idõben elõzetesen értesíti, egyben felhívja a feleket, hogy az
eljáró tanács általuk jelölhetõ tagjára vonatkozó javaslatukat
legkésõbb az értesítés kézhezvételétõl számított három napon belül
tegyék meg, illetve - egyszerûen eldönthetõ ügy esetén - az egyedül
eljáró testületi tag személyében e határidõ alatt állapodjanak meg,
ellenkezõ esetben a kijelölésrõl a békéltetõ testület elnöke
hivatalból gondoskodik.
(5) Az értesítésben a panasszal érintett gazdálkodó
szervezetet fel kell szólítani, hogy öt napon belül írásban
nyilatkozzék a panasz jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a
tanács döntésének kötelezésként történõ elfogadását (alávetés)
illetõen, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó
tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az
okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként
hivatkozik. Figyelmeztetni kell a gazdálkodó szervezetet, hogy az
ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a
tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
(6) A gazdálkodó szervezet válasziratának másolatát az
elnök a kérelmezõnek haladéktalanul megküldi, ha pedig erre már
nincs elegendõ idõ, azt a meghallgatáson adja át.
30.§
(1) A meghallgatáson a tanács elnöke egyezséget kísérel
meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a
jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkezõ
esetben, illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja.
(2) Az eljárás során a tanács köteles a feleket egyenlõ
elbánásban részesíteni. Köteles lehetõséget adni a felek számára
álláspontjuk elõadására, illetve beadványaik elõterjesztésére.
(3) Az eljárás nyilvános, bármelyik fél azonban kérheti
a nyilvánosság kizárását.
31.§
(1) A kérelem, illetve a válaszirat az eljárás során
szabadon módosítható vagy kiegészíthetõ, kivéve, ha az eljáró
tanács ennek lehetõségét az ezzel okozott késedelemre tekintettel
kizárja, vagy a gazdálkodó szervezet az alávetésre hivatkozva a
kérelem módosítása, illetõleg kiegészítése ellen tiltakozik.
(2) Ha a gazdálkodó szervezet válasziratát nem terjeszti
elõ, a tanács köteles az eljárást folytatni, anélkül, hogy a
mulasztást a kérelmezõ állításai elismerésének tekintené.
(3) Ha a meghallgatáson bármelyik fél nem jelenik meg,
vagy nem terjeszti elõ bizonyítékait, a tanács lefolytatja az
eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján hozhat
határozatot.
(4) Ha az eljárásban jelentõs tény vagy egyéb körülmény
megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem
szükséges, amellyel az eljáró tanács nem rendelkezik, a tanács
szakértõt rendelhet ki.
(5) A tanács az eljárást megszünteti, ha
a) a fogyasztó a kérelmét visszavonja,
b) a felek az eljárás megszüntetésében
megállapodnak,
c) az eljárás folytatása lehetetlen,
d) az eljárás folytatására - a tanács megítélése szerint
- bármely okból nincs szükség.
(6) A tanács az ügy érdemében szótöbbséggel határozatot
hoz. Többségi álláspont hiányában a tanács elnöke dönt.
(7) A tanács az eljárást az eljárás megindulását követõ
harminc napon belül befejezi, indokolt esetben ez a határidõ
legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
32.§
A tanács határozata
a) ajánlás, ha a panasszal
érintett gazdálkodó szervezet az eljárás kezdetekor úgy
nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem fogadja el,
vagy
b) kötelezést tartalmazó
határozat, ha a panasszal érintett gazdálkodó szervezet az eljárás
kezdetekor (alávetés) vagy a határozat kihirdetésekor
nyilatkozatában a békéltetõ testület döntését magára nézve
kötelezõként elismerte.
33.§
(1) A határozatnak ki kell
terjednie a kérelemben elõterjesztett valamennyi indítványra, és a
döntés alapjául szolgáló indokokra. Rendelkezni kell az eljárás
költségének összegérõl és annak viselésérõl.
(2) Az eljárás költségét az a fél viseli, akinek terhére a
tanács az ügyet eldöntötte.
(3) A határozatban
megállapított kötelezettség teljesítésére rendszerint - a határozat
kihirdetését követõ naptól számított - tizenöt napos határidõt kell
szabni.
(4) A tanács határozatát a
határozathozatal napján, annak írásba foglalását követõen
kihirdeti. A kihirdetés legfeljebb három napra elhalasztható, ha az
ügy bonyolultsága miatt ez feltétlenül szükséges. Az írásba foglalt
határozat egy- egy példányát a tanács kézbesíti a feleknek és
egyidejûleg megküldi a területileg illetékes fogyasztóvédelmi
felügyelõségnek.
34.§
(1) A tanács határozata nem érinti a fogyasztónak azt a
jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.
(2) A tanács határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, a
határozat érvénytelenítése azonban kérhetõ a bíróságtól, a (3)
bekezdésben meghatározottak szerint.
(3) A fél a határozatnak a részére történt kézbesítésétõl
számított tizenöt napon belül keresettel a határozat
érvénytelenítését kérheti a bíróságtól, ha a tanács összetétele
vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek.
(4) A bíróság a tanács kötelezõ határozatának végrehajtását
a fél kérelmére felfüggesztheti.
(5) A bíróság ítélete kizárólag a határozat
érvénytelenítésére vonatkozhat.
(6) A bírósági eljárására egyébként a Polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései
irányadók azzal, hogy az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs
helye.
35. §
(1) A határozat kézhezvételétõl számított tizenöt napon
belül a fél kérheti a tanácstól, hogy a határozatában elõforduló
bármely névcserét, névelírást, szám- vagy számítási hibát vagy más
hasonló elírást javítson ki, illetve a határozat meghatározott
része tekintetében adjon értelmezést.
(2) Ha a tanács a kérelmet indokoltnak tartja, annak
beérkezésétõl számított három napon belül a kijavítást elvégzi,
illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés a határozat részévé
válik.
(3) A tanács az (1) bekezdésben meghatározott hibát a
határozat kihirdetésétõl számított harminc napon belül kérelem
hiányában is kijavíthatja.
36. §
(1) A békéltetõ testületet
mûködtetõ kamara és a fogyasztóvédelmi felügyelõség ellenõrzi a
tanács kötelezõ határozatának végrehajtását, illetve azt, hogy
mennyiben járnak el a felek az ajánlásban foglaltaknak megfelelõen.
(2) Ha a gazdálkodó
szervezet a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltetõ
testületet mûködtetõ kamara, illetve a területileg illetékes
fogyasztóvédelmi felügyelõség - a fogyasztó nevének megjelölése
nélkül - jogosult a vizsgált panaszt és az eljárás eredményét
nyilvánosságra hozni.
(3) Ha a gazdálkodó szervezet a tanács kötelezõ határozatát
a teljesítési határidõn belül nem hajtja végre, a fogyasztó,
illetve az eljárást kezdeményezõ szervezet kérheti a bíróságtól a
tanács határozatának végrehajtási záradékkal történõ ellátását.
37.§
A békéltetõ testület az eljárására vonatkozó részletes
szabályokat a törvény keretei között szabadon állapíthatja meg. Az
országos gazdasági kamarák az egységes gyakorlat kialakítása érdekében
eljárási szabályzatot készíthetnek, melyet a kamarák törvényességi
felügyeletét ellátó miniszterek az igazságügy-miniszterrel
egyetértésben hagynak jóvá.]
2. A törvényjavaslat 52.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint
módosul:
[(2) E törvény 18-37.§-ában foglalt rendelkezéseket 1999.
január 1-jétõl kell alkalmazni.]
3. A törvényjavaslat 54.§ (1) bekezdés b) pontja az alábbiak
szerint módosul:
[b) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII.
törvény a következõ 23/A. §-sal egészül ki:
"23/A. § Az ügyben eljárt békéltetõ testület
székhelye szerint illetékes helyi bíróság a tanács kötelezõ
határozatát - a feltételek megléte esetén - végrehajtási
záradékkal látja el."]
Indokolás:
A Törvényjavaslat 19. §. (2) bekezdése szerint "a békéltetõ
testület hatásköre nem terjed ki azokra a fogyasztói jogvitákra,
amelyekre jogszabály valamely hatóság hatáskörét állapítja meg".
Ugyanakkor e Törvényjavaslat 47. §. értelmében az e törvényben és más
jogszabályokban foglalt fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése
esetén az eljáró hatóság a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség, illetve a
területi felügyelõségek. Mindezek alapján - a hatáskör kizárása
folytán - a békéltetõ testület hatáskörében nem maradnának fogyasztói
jogviták.
A Törvényjavaslatban szabályozott békéltetõ testület a magyar
jogrendszerbe alapvetõen nem beilleszthetõ, mivel párhuzamos
jogalkalmazási fórum lenne a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõséggel mint
hatósággal, és a bíróságokkal. A békéltetõ testület leginkább
választottbírósági elemeket tartalmaz, azzal a lényeges különbséggel,
hogy akkor is eljár, ha a gazdálkodó szervezet nem veti alá magát a
békéltetõ testület eljárásának. Alkotmányos aggályokat is felvet,
korlátozza a természetes és jogi személyek bíróság elõtti
jogérvényesítését.
Az Európai Tanács 92/59/EGK irányelve rendelkezik a
tagállamokban olyan hatóságok felállításáról, amelyek a
termékbiztonság biztosításának érdekében a szükséges ellenõrzési
tevékenységet ellátják, és kellõ szankciók alkalmazására jogosultak a
direktíva szabályainak megsértése esetén. E hatóságok a felügyeleti és
ellenõrzési tevékenység mellett elrendelhetik a nem biztonságosnak
minõsülõ termék forgalomba hozatalának megtiltását illetve a termék
forgalomból való kivonását. A felállítandó hatóságok - közösségi
szabályozási szinten - nem kell, hogy fogyasztóvédelmi jogviták
eldöntését szolgálják. Amennyiben az Unió tagállamaiban léteznek a
békéltetõ testületekkel megközelítõleg azonos célú és mûködésû
szervezetek, azok nem egy, a magyar jogrendben ismert Fogyasztóvédelmi
Fõfelügyelõséghez hasonló hatáskörû hatóság mellet kaptak párhuzamos
hatásköröket a fogyasztóvédelmi jogviták elbírálására.
A békéltetõ testület létrehozásának célját a Törvényjavaslat a
Fehér Könyv mellékletének 23. fejezetével összhangban egy, a
fogyasztói jogok érvényesítését szolgáló gyors, hatékony és egyszerû
eljárás bizosításában jelölte meg. A Javaslat által létrehozni kívánt
testület eljárása nem teszi lehetõvé a jogviták gyors rendezését, mert
nem nyújt végleges rendezést (az abszurd egyoldalú alávetés esetét
kivéve), csupán egy tisztázatlan párhuzamos hatáskörökkel rendelkezõ
fórum, amely a Javaslat szerint sem gyorsabb, mint az államigazgatási
eljárás. A testület mûködésének anyagi feltételei nem tisztázottak,
errõl a Javaslat nem rendelkezik, de megállapítható, hogy a beszedett
eljárási költségek a testületek mûködési költségeinek csupán a
töredékét fogják fedezni.Mellékesen itt kívánjuk megjegyezni, hogy a
Javaslat ezer forint eljárási díj befizetése ellenében bárkinek
lehetõséget ad bármely gazdálkodó szervezet lejáratására, és a
költséges és hosszadalmas eljárás lefolytatásával költségvetési
eszközök pazarlására.
Nem elfogadható a békéltetõ testületek határozata ellen a
rendes jogorvoslatok kizárása és a bírósági felülvizsgálati jogkörnek
a határozat érvénytelenítésére korlátozása. Ugyanígy nem elfogadható,
hogy a testület határozatai a bírósági felülvizsgálati kérelem
eldöntését megelõzõen végrehajthatóvá váljanak. A testület határozatai
egyébként sem illeszthetõk a bírósági végrehajtás rendszerébe.
Összességében megállapítható, hogy a békéltetõ testületek a
magyar jogrendszerbe nem illeszthetõk, feladat- és hatáskörük
tisztázatlan, a Törvény céljainak megvalósulását nem segítik elõ, azok
tervezett hatásköreivel pedig egyébként is a fogyasztóvédelem állami
intézményrendszere rendelkezik.
Budapest, 1998. február 12.
Miklós László Molnár Gyula
országgyûlési képviselõ országgyûlési
képviselõ
Kovács Tibor Takács Imre
országgyûlési képviselõ országgyûlési
képviselõ
Farkas Imre
országgyûlési képviselõ
Eleje Honlap