Módosító javaslat!
Dr. G á l Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése
alapján a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény módosítására
benyújtott T/4963.. számú törvényjavaslathoz a következõ
módosító javaslatot
terjesztem elõ.
1.
A törvényjavaslat 7. §-a kiegészül egy új (1) bekezdéssel, a
jelenlegi § szövege értelemszerûen (2) bekezdésre változik:
"(1) Az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése a következõképpen
egészül ki:
"(2) A külföldi pénzértékre szóló követelést (ideértve a
devizalapú értékpapírokat is) a mérlegben a devizamûveletek
végzésére felhatalmazott az adott ügyletet lebonyolító
pénzintézet által meghirdetett, a szerzõdés szerinti teljesítés
napjára vonatkozó devizavételi árfolyamon átszámított
forintértéken kell kimutatni akkor, ha az elõbbiek szerinti
devizavételi árfolyam nem csökkent, és a pénzügyi teljesítés (a
számla részbeni, vagy teljes kiegyenlítése) a mérlegkészítés
idõpontjáig nem történt meg."
Indoklás: A hatályos törvényi elõírások alapján az egyes
társaságok már deviza alapú értékpapírokat is vásárolhatnak.
Javasoljuk a törvény kiterjesztését a deviza alapú értékpapírokra.
2.
A törvényjavaslat 9. §-a kiegészül egy új (1) bekezdéssel, a
jelenlegi § szövege értelemszerûen (2) bekezdésre változik:
"(1) Az Szt. 35. §-ának (12) bekezdése a következõképpen
módosul:
"(12) Üzleti vagy cégérték beszerzési árán a
megvásárolt, nem egyesüléssel megszüntetett társaságért,
vállalatért fizetett ellenérték és a megvásárolt társaság,
vállalat egyes eszközeinek a kötelezettségekkel csökkentett - e
törvény szerinti értékeléssel kialakított - értéke közötti
különbözetet kell érteni, ha a fizetett ellenérték a magasabb."
Indoklás: A törvény a 35. § (12) bekezdésében definiálja az
üzleti vagy cégérték beszerzési árát. A pontos értelmezhetõség
érdekében a 41/6 § tükrében javasoljuk a fenti bekezdés kiegészülését.
3.
A törvényjavaslat 1. számú mellékletét javaslom kiegészíteni a
következõképpen:
"Az Szt. 1. számú melléklete 6. pontjának utolsó mondata
helyébe a következõ rendelkezés lép, és a pont kiegészül egy
mondattal:
"A készletekre adott elõlegként az anyag-, áruszállítónak,
importbeszerzéseknél az importálást végzõ vállalkozónak ilyen címen
átutalt, fizetett - a levonható elõzetesen felszámított általános
forgalmi adót nem tartalmazó - összegeket kell kimutatni.
Az alvállalkozói teljesítmény az adóalany által
továbbszámlázott, olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek
végzése során az adóalany mind megrendelõjével, mind
alvállalkozójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerzõdéses
kapcsolatban áll, valamint a továbbszámlázott közvetített
szolgáltatások értéke."
Az Szt. 1. számú mellékletének 16. pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"16. A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
törvényben meghatározott pénzügyi lízing esetén a lízingbe adónál a
követelések közé kell felvenni a lízingszerzõdés tárgyát képezõ, a
lízingbe vevõ részére beszerzett és a lízingbe vevõ könyveibe
beruházásként elszámolandó eszközöknek a lízingbe adó által a lízingbe
vevõ felé számlázott, a lízingbe adó által pénzügyileg rendezett,
elõzetesen felszámított - levonható - általános forgalmi adót nem
tartalmazó összegét. Az így felvett követelések összegét a megfizetett
lízingdíjnak a lízingszerzõdésben meghatározott összegével
csökkentetten kell a mérlegbe beállítani. A pénzügyi lízinggel
kapcsolatos követelések összege nem foglalja magában az ezen követelés
után felszámított kamat összegét.
Ha a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába, akkor
a visszaadáskor a pénzügyi lízinggel kapcsolatosan fennálló
követelésével azonos értékben kell az eszközt mérlegébe beállítani
(annak egyidejû csökkentésével)."
Az Szt. 1. számú mellékletének 17. pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
törvényben meghatározott pénzügyi lízing esetén a lízingbe vevõnél a
kötelezettségek közé kell felvenni a lízingbe vett, beruházásként
elszámolt eszközöknek a lízingbe adó, helyette az eladó által
számlázott, az elõzetesen felszámított - levonható - általános
forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékét. Az így felvett
kötelezettségek összegét a megfizetett lízingdíjnak a
lízingszerzõdésben meghatározott összegével csökkentetten kell a
mérlegbe beállítani. A pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségek
összege nem foglalja magában a pénzügyi lízinggel kapcsolatosan
fizetendõ kamat összegét.
Ha a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába, akkor
azt a mérlegbõl ki kell vezetni."
Indoklás: A számviteli törvény nem definiálta az alvállalkozói
teljesítményt, így e fogalom eltérõ értelmezés figyelhetõ meg.
Javasoljuk az alvállalkozói teljesítmény törvényi meghatározását.
A törvény 1. számú melléklete 1997. január 1-tõl kiegészült a
pénzügyi lízing elszámolásával foglalkozó 16-17. pontokkal. A pénzügyi
lízing fogalma nem kellõképpen egységes a hazai jogszabályokban, ami
tapasztalatunk szerint számos értelmezési gondot okoz. Ezen segítene a
fogalom pontos meghatározása vagy e törvény keretein belül, vagy más
jogszabályi helyre hivatkozva. Indokoltnak tartjuk még azon eset
számviteli elszámolásának szabályozását is, amikor a futamidõ végén
(illetve esetleg már a szerzõdés felmondásakor) a lízingelt eszköz
visszakerül a lízingbevevõ tulajdonába.
Budapest, 1997. november 10.
Dióssy László
SZDSZ
Eleje Honlap