Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnökének
H E L Y B E N
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és a 102. § (1) bekezdése
alapján a büntetõeljárásról szóló T/5013.. számú törvényjavaslathoz a
következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elõ:
1. A törvényjavaslat 67. § (1) bekezdésének helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(1) [A] Ha e törvény kivételt nem tesz, a bíróság, az
ügyész és a nyomozó hatóság [ - ha e törvény kivételt nem tesz -] azt
idézi, akinek a jelenléte az eljárási cselekménynél kötelezõ, [és]
illetõleg azt értesíti, akinek a jelenléte nem kötelezõ, de azt e
törvény lehetõvé teszi."
I n d o k o l á s
A 67. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az eljárási
cselekményre kit kell idézni, illetõleg arról kit kell értesíteni. Az
(1) bekezdés tartalma érdemben helyes, de pontosabb megfogalmazást
igényel. Így a bekezdés befejezõ rendelkezésében nem "azt a törvény
lehetõvé teszi", hanem "azt e törvény lehetõvé teszi" szövegezés a
helyes. Indokolt a módosítás azért is, mert a Javaslat - módosítással
- lehetõvé teszi, hogy az értesítést is mellõzni lehessen.
2. A törvényjavaslat 108. §-a a következõ (6)-(8) bekezdéssel
egészül ki:
"(6) Az írásbeli szakvélemény elõterjesztésével egyidejûleg
a szakértõ bejelentheti, hogy a további eljárási cselekményeken nem
kíván jelen lenni. Ebben az esetben - ha a szakértõ megidézésére nincs
szükség - értesítését mellõzni kell."
(7) A terhelt, a tanú, illetõleg a sértett kérelmére
elrendelhetõ, hogy a reá vonatkozó szakvélemény (2) bekezdés a) pontja
szerinti részét zártan kezeljék. Ilyen kérelmet a terhelt védõje és a
tanú érdekében eljáró ügyvéd is elõterjeszthet.
(8) A terhelt elmeállapotára vonatkozó szakvélemény (2)
bekezdés a) pontja szerinti részét képezõ, a terheltnek az eljárás
alapjául szolgáló cselekményre vonatkozó nyilatkozata bizonyítékként
nem használható fel."
I n d o k o l á s
1. Az eljárás egyszerûsítését szolgálja a 108. §-ba
beiktatott új (6) bekezdés, amely a szakértõ számára lehetõvé teszi,
hogy az írásbeli szakvélemény elõterjesztésével egyidejûleg
bejelentse: a további eljárási cselekményeken nem kíván jelen lenni.
Ebben az esetben - ha a szakértõ megidézésére nincs szükség - az
értesítését mellõzni kell.
2. A szakvélemény elõterjesztésérõl szóló 108. §-t új (7) és
(8) bekezdéssel indokolt kiegészíteni. A szakvéleménynek a (2)
bekezdés a) pontjában írt, a vizsgálat tárgyára, a vizsgálati
eljárásokra és eszközökre, a vizsgálat tárgyában bekövetkezett
változásokra vonatkozó adatokat magában foglaló része, a lelet, a
terheltre, a tanúra, illetõleg a sértettre nézve olyan adatokat
tartalmazhat, amelyeknek mások általi megismerése az érintettek
személyiségi jogait sértheti. Ezért a (7) bekezdés azt mondja ki, hogy
a terhelt, a tanú, illetõleg a sértett kérelmére elrendelhetõ a
szakvéleménynek a (2) bekezdés a) pontja szerinti része zártan
kezelése. Ilyen kérelmet a védõ és a tanú érdekében eljáró ügyvéd is
elõterjeszthet.
3. A terhelt elmeállapotára vonatkozó szakvéleménynek a (2)
bekezdés a) pontja szerinti része tartalmazhatja a terheltnek az
eljárás alapjául szolgáló cselekményre vonatkozó nyilatkozatát. A
terhelt ezt a nyilatkozatot a 117. § (2) bekezdésében szabályozott
figyelmeztetés nélkül tett. Ez a nyilatkozat nem tekinthetõ a
terheltnek a 117. § szerinti vallomásának, ezért a 108. §-ba
beiktatott (7) bekezdésben ki kell mondani, hogy a terheltnek az
eljárás alapjául szolgáló cselekményre vonatkozó nyilatkozata nem
használható fel bizonyítékként.
3. A törvényjavaslat 234. §-ának (4) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(4) Az ülésen a bíróság tagjai, a jegyzõkönyvvezetõ, a
vádló, továbbá - ha e törvény eltérõen nem rendelkezik - a vádlott
és a védõ vesz részt [, rajtuk]. A felsoroltakon kívül az ülésen az
lehet jelen, akit a bíróság az ülésre idézett, vagy akit arról
értesített."
I n d o k o l á s
A 234. § (4) bekezdése a bíróság ülésén résztvevõkrõl
rendelkezik. Ebben utalni kell arra, hogy a vádlott és a védõ akkor
vesz részt a bíróság ülésén, ha e törvény eltérõen nem rendelkezik. E
módosítás összefügg az idézésre, illetõleg az értesítésre vonatkozó
módosításokkal (67. §, 108. §).
4. A törvényjavaslat 279. § (1) bekezdésének második mondata
helyébe a következõ rendelkezés lép:
" Értesíteni kell az ügyészt, továbbá - ha e törvény
kivételt nem tesz - a szakértõt, illetõleg azokat a büntetõeljárásban
résztvevõ személyeket, akiknek a jelenlétét a tárgyaláson e törvény
lehetõvé teszi."
I n d o k o l á s
A 279. § (1) bekezdésének második mondata az ügyésznek,
továbbá azoknak a büntetõeljárásban résztvevõ személyeknek a
tárgyalásról való értesítését jelenti, akiknek a jelenlétét e törvény
lehetõvé teszi. Ezt a rendelkezést ki kell egészíteni azzal, hogy ha e
törvény nem tesz kivételt, a szakértõt is értesíteni kell a
tárgyalásról.
5. A törvényjavaslat 299. § (1) bekezdésének elsõ mondata
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"Ha [az értesített] a szakértõ a tárgyaláson [nem jelenik
meg] nincs jelen, az írásban elõterjesztett szakvéleményt a tanács
elnöke felolvassa vagy a jegyzõkönyvvezetõvel felolvastatja."
I n d o k o l á s
A 299. § (1) bekezdése az értesített, de a tárgyaláson meg nem
jelent szakértõ írásban elõterjesztett szakvéleményének a
felolvasásáról rendelkezik. E helyett az a rendelkezés indokolt, hogy
ha a szakértõ a tárgyaláson nem jelent meg, az írásban elõterjesztett
szakvéleményt a tanács elnöke felolvassa, vagy a jegyzõkönyvvezetõvel
felolvastatja.
6. A törvényjavaslat 304. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe
a következõ rendelkezés lép:
"(1) Ha a bizonyítás tárgyaláson nem végezhetõ el, vagy
rendkívüli nehézségbe ütközik, a bíróság hivatásos bíró tagját küldi
ki (kiküldött bíró), vagy - szükség esetén - más bíróságot keres meg
(megkeresett bíróság). A bizonyítás [felvételére] felvételérõl [a
vádlottat, a védõt idézni,] az ügyészt, [illetõleg a sértettet] a
vádlottat és védõjét, valamint a sértettet értesíteni kell.
(3) A vádlott és védõ [idézését] értesítését mellõzni kell,
ha ennek következtében a tanúnak a 96. § alapján zártan kezelt adatai
a vádlott és védõ elõtt ismertté válnának. A vádlott és a védõ
értesítését mellõzni lehet a tizennegyedik életévét be nem töltött
tanú (280. § (1) bek.) kihallgatására vonatkozó bizonyítás
felvételérõl."
I n d o k o l á s
A kiküldött vagy megkeresett bíróság általi bizonyítás
felvételére való idézés elõírása lehetetlenné tenné az eljárási
cselekmény elvégzését. A módosítás egyrészt az idézés helyett az
értesítést teszi kötelezõvé, másrészt lehetõvé teszi az értesítés
mellõzését a 14. életévét be nem töltött tanú érdekeire tekintettel.
B u d a p e s t, 1998. február 5.
Dr. Csákabonyi Balázs
MSZP
Eleje Honlap