Módosító javaslat!
dr. Gál Zoltán
az Országgyûlés elnökének
HELYBEN
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése
alapján a büntetõeljárásról szóló T/5013.. számú törvényjavaslathoz a
következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elõ:
A törvényjavaslat 191. 207. és 215. §-ait a következõképpen
javaslom módosítani:
"191.§
[(3) Ha a nyomozás megszüntetése ellen nem éltek panasszal,
illetve a felettes ügyész nem rendelte el a nyomozás folytatását,
utóbb azt csak a bíróság rendelheti el az ellen, akivel szemben a
nyomozást korábban megszüntették.
(4) Ha a bíróság a nyomozás folytatásának elrendelése iránti
indítványt elutasította, változatlan alapon a nyomozás folytatásának
elrendelése iránti ismételt indítvány elõterjesztésének nincs helye.]
207. §
(2) A nyomozási bíró dönt
[c) a nyomozás megszüntetését követõen a nyomozás
folytatásának elrendelésérõl (191. § (3) bek.)]
[d] c) az ügyész indítványára a tanú különösen védetté
nyílvánításáról.
215. §
(4) Nincs helye fellebbezésnek a 207. § (2) bekezdésének
b) [és c) ]pontjára és a 207. § (3) bekezdésére vonatkozó, valamint a
212. § (2) bekezdésée szerinti határozat ellen."
Indokolás
A javaslat 207.§ (1) c/ pontja alapján a "nyomozás
megszüntetését követõen a nyomozás folytatásának elrendelésérõl" a
nyomozási bíró dönt. Ez nem egyeztethetõ össze a vádelvvel, mert ez a
vádelv csorbítását jelenti. (A javaslat 1.§ és 2.§-a nyilvánvalóvá
teszi, hogy a vádelvû eljárási rendszert teszi magáévá.) A reform
koncepcióval is ellentétes, mert az elvetette a vizsgálóbírói
intézmény felállítását (amely egyébként is beleillene az utóbbi
évtizedek európai jogfejlõdésébe). A nyomozás folytatásának
elrendelése nyomozási bíró jogkörébe utalása a vizsgálóbírói rendszer
visszaállítását jelenti.
Ez jogdomatikailag is súlyos problémát okozna, mert ha
elutasítja a kérelmezõ nyomozás folytatására irányuló indítványát,
akkor a határozata ellen bejelentett fellebbezést a megyei bíróság
másodfokú tanácsa bírálja el. (Tj. 215.§) Ez jogerõs bírósági
határozat és így ellene csakis a szûk határok között mozgó a
rendkívüli perorvoslat eszközeivel lehetne élni. Ha az ügyész
jogkörében maradna a nyomozás folytatásnak elrendelése, az esetleges
téves döntések jóval könnyebben orvosolhatóak lennének. (Pl az ügyész
utólag rájön, hogy helytelenül döntött, vagy a felettes ügyész
ellenõrzése során állapítja meg, hogy az alsóbb fokú ügyész döntése
törvénysértõ, akkor a jelenlegi gyakorlattól eltérõen az orvoslásra
nem lenne lehetõség javaslat törvényerõre emelkedése esetén.)
Budapest, 1998. február 09.
Jauernik István
MSZP
Eleje Honlap