Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnökének
H E L Y B E N
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és a 102. § (1) bekezdése
alapján a büntetõeljárásról szóló T/5013.. számú törvényjavaslathoz a
következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elõ:
1. A törvényjavaslat 149. §-ának (5) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(5) Ha a házkutatáson az érintett, illetõleg védõje,
képviselõje, segítõje vagy megbízott hozzátartozója nincs jelen, [és
megbízottja sincs,] az érdekeinek védelmére [képviselõt kell
kirendelni. Képviselõként] bárki kirendelhetõ, akirõl feltételezhetõ,
hogy a házkutatással érintett érdekeit megfelelõen védi."
(6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) Közjegyzõi, vagy ügyvédi irodában házkutatás csak az
érintett, vagy a bíróság jelenlétében végezhetõ, az irodában lévõ
iratok tartalmát az érintett hozzájárulása nélkül a házkutatás során
csak a bíróság ismerheti meg [, a házkutatás nem érintheti a büntetõ
eljárással össze nem függõ iratokat] ."
I n d o k o l á s
1. A házkutatással érintett érdekeinek védelmére kirendelt
személyt a 149. § (5) bekezdése képviselõnek nevezi és úgy
rendelkezik, hogy képviselõként bárki kirendelhetõ, akirõl feltehetõ,
hogy a házkutatással érintett érdekeit megfelelõen védi. Ez nincs
összhangban a képviselõnek az 56. § (1) bekezdésében meghatározott
fogalmával, amely szerint képviselõként csak ügyvéd járhat el. Ezért a
149. § (5) bekezdésének olyan módosítása szükséges, amely a kirendelt
személyt nem nevezi képviselõnek.
2. A 149. § (6) bekezdése szerint közjegyzõi vagy ügyvédi
irodában csak a bíróság jelenlétében végezhetõ házkutatás. Ez a
követelmény indokolatlan, garanciális szempontból elegendõ annak
elõírása, hogy közjegyzõi vagy ügyvédi irodában házkutatás csak az
érintett, vagy a bíróság jelenlétében végezhetõ.
2. A törvényjavaslat 153. §-ának (2) és (3) bekezdése
helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"(2) Ha irat lefoglalásánál bíróság nincs jelen, és az irat
birtokosa, illetõleg védõje, képviselõje, segítõje vagy megbízott
hozzátartozója az irat [megvizsgálásához] tartalmának megismeréséhez
nem járul hozzá, azt zárt borítékban [lepecsételve] átadhatja a
lefoglalást végzõnek, [ellenkezõ esetben] vagy a lefoglalást végzõ
ügyész, illetõleg nyomozó hatóság az iratot - betekintés nélkül - [a
helyszínen zárt kezelésbe veszi, lepecsételi és] átadja a bíróságnak.
Ha ez nem lehetséges, a lefoglalást végzõ a 154. § (3) bekezdésének
értelemszerû alkalmazásával intézkedik az irat õrzésérõl. A bíróság [a
lepecsételt] az irat tartalmának megismerése után haladéktalanul
határoz az irat lefoglalásáról [haladéktalanul dönt].
(3) [Ha az irat eredeti példányának lefoglalására nincs
szükség, azt a terhelt, illetõleg az irat korábbi birtokosa.] Az irat
birtokosának kérésére - ha ez az eljárás érdekét nem veszélyezteti - a
lefoglalt iratról részére hiteles másolatot kell kiadni [vissza kell
adni]."
I n d o k o l á s
1. A 153. § (2) bekezdése a lefoglalt irat kezelését
illetõen arra az esetre tartalmaz az irat zárt borítékban elhelyezését
elõíró rendelkezést, ha a lefoglalt irat birtokosa az irat
megvizsgálásához nem járul hozzá. Ezt a rendelkezést arra az esetre
indokolt korlátozni, ha a lefoglalásnál a bíróság nincs jelen. A
bíróság jelenléte esetén az irat birtokosának az irat tartalma
megismeréséhez való hozzájárulását szükségtelen megkívánni. A 153. §
(2) bekezdésének utolsó mondatát azzal kell kiegészíteni, hogy a
bíróság az irat megismerése után haladéktalanul dönt az irat
lefoglalásáról.
2. A 153. § új (3) bekezdése a lefoglalt irat birtokosa
jogos igényének teljesítését teszi lehetõvé: az irat birtokosának
kérésére a lefoglalt iratról hiteles másolatot kell kiadni, feltéve,
hogy ez nem veszélyezteti az eljárás érdekét.
B u d a p e s t, 1998. február 9.
Dr. Csákabonyi Balázs
MSZP
Eleje Honlap