T/5052/12..

Módosító javaslat!

Dr. Gál Zoltán úrnak

az Országgyûlés elnökének

Helyben

Tisztelt Elnök Úr!

A Házszabály 94.§-ának (1) bekezdése és 102.§-ának (1)

bekezdése alapján a devizáról szóló 1995. évi XCV: tv. módosításáról

szóló T/5052.. számú törvényjavaslathoz az alábbi

m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t

terjesztem elõ:

A törvényjavaslat 4.§-ához:

A törvényjavaslat 4§-a az alábbiak szerint módosul:

[ A Dtv. 11.§-a (2) bekezdésének elsõ mondata helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"Devizahatósági engedély szükséges ahhoz, hogy devizakülföldi

a belföldön lévõ ingó dolga tekintetében - a belföldön örökölt ingó

dolga kivételével - devizabelföldivel, vagy devizakülföldivel

adásvételi, vagy bizományi szerzõdést, illetõleg hasznosítására

ellenérték fejében egyéb szerzõdést kössön."]

A Dtv. 11.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

11.§ Szerencsejáték-szervezõ tevékenységnek konvertibilis

pénznemben történõ végzéséhez a devizahatóság engedélyét a

szerncsejáték- szervezõ tevékenység folytatásához külön törvény

szerint szükséges hatósági engedély iránti kérelem benyújtása elõtt

meg kell szerezni.

I N D O K O L Á S :

Már az 1995-ben benyújtott eredeti törvényjavaslat vitája

során is felmerült az a probléma, hogy egy olyan általános jellegû

kötelezettség, amely értékhatár nélkül, minden - devizabelföldi és

devizakülföldi között létrejött - visszterhes jogügyletet

engedélykötelessé tett, semmiképpen nem szolgálhat egy hosszú távú

szabályozás alapjául. A kormány képviselõje akkor is, és a jelenlegi

vitában is elismerte, hogy egy ilyen szabályozás sem jogtechnikailag,

sem más szempontból nem megfelelõ, de akkor jobb megoldás híján ezt

voltak kénytelenek elõterjeszteni. Teljességgel elfogadhatatlan e

helyen, ebben a megfogalmazásban egy ilyen általános tiltás

fenntartása, amely, megfogalmazás az oly sokszor hangoztatott

"konvertibilis" kifejezéssel is ellentétes.

E jogszabályhely hatályosulására feltétlenül igaz az, hogy

egy törvényrontó szokásjog alakult ki, hiszen annak ellenére, hogy

naponta több száz vagy ezer ilyen jogügylet születik Magyarországon,

csak elenyészõ számban nyújtanak be engedélyezés iránti kérelmet, és a

hatóságok sem törekszenek a jogszabály következetes végrehajtására,

tehát a jogalkalmazók (a hatóság és az állampolgárok egyaránt)

tudatosan megszegik a törvényt.

A törvényhely eredeti szövege pontatlan, hiszen az

"ellenérték fejében egyéb szerzõdést kössön" megfogalmazás minden

visszterhes jogügyletet magába foglal, így teljesen felesleges elõtte

megnevezni az adásvételt és a bizományi szerzõdést, hiszen az

általános megfogalmazás e két nevesített jogügyletet is jelenti.

Budapest, 1997. november 24.

Dr. Hankó Faragó Miklós

SZDSZ

Eleje Honlap